Új üzenet...

infaustus
2009-07-14 07:30:25 - 148
Válasz Hozzászóló 147. üzenetére:
Valóban. De a gyûjtés Kevin Quick munkája. Amint látom, te pedig onnan kopiztad ki a két szakaszt. Másrészt az alábbi szöveget is kimásoltad:

"Jézust sok esetben imádják az Újszövetségben, és az imádókat soha nem utasították rendre. Kétszer imádtak angyalt az Újszövetségben [Jelenések 19:10; 22:8, 9], és az imádókat mindkét esetben rendre utasították. Pétert egy esetben imádták [Cselekedetek 10:25], és az imádót rendre utasították."

És ez nem a Bibliából van. Szóval máskor sziveskedj megjelölni a forrást!
Hozzászóló
2009-07-13 06:24:20 - 147
Válasz infaustus 146. üzenetére:
Ácsi, a kérdésen kívül az idézett szöveg forrása a Szentírás...
infaustus
2009-07-10 20:34:05 - 146
Válasz Hozzászóló 143. üzenetére:
Bocsánat, ez a komment nem a nyelvészetrõl fog szólni. Csak a pontosság kedvéért:
'Hozzászóló' a 142-143. kommentben Kevin Quick: Érveljünk Jehova Tanúinak c. könyvébõl idézett. (http://infaustus.uw.hu/reasoning_hun.pdf). Szvsz az idézetet illenék idézõjelbe tenni és a forrást megjelölni (e nélkül plágiumnak nevezzük).

Szerkesztõ, elnézést az off-ért.
Hozzászóló
2009-07-08 05:01:05 - 145
Ahhoz, hogy milyen alakuló kivégzõeszközön halt meg Jézus, javasolt olvasmány angolul tudóknak:

http://www.freeminds.org/doctrine/jesus/did-jesus-die-on-a-cross-or-a-stake.html
http://www.freeminds.org/doctrine/jesus/the-facts-on-crucifixion-stauros-and-the-torture-stake.html

Egyébként szerintem ehhez az oldalhoz szükséges lenne a benne lévõ görög szöveget ezzel.
http://en.wikipedia.org/wiki/Textual_variants_in_the_New_Testament

Elvileg idén lesz 28. Nestle-Aland kiadás. Mit tudni róla?

Mt 24:36 "Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, csak az Atya egyedül."

A "sem a Fiú" (ude ho hüiosz) részletet a Mt-kéziratok többsége nem tartalmazza (Bruce Metzger: Textual Commentary on the Greek New Testament, 1994; p. 51-52). A részlet egyes másolóknak valószínûleg teológiai problémát okozott, és talán a párhuzamos Mk 13:32-vel akarták összhangba hozni. Emellett szól a szöveg vége is: az Atya egyedül.

Ugye egyébként ez a vers arról szól, hogy Jézus az utolsó ítélet napját még õ, az Emberfia sem tudja, hiszen emberi mivoltánál fogva ezt csakugyan nem tudhatta. De tudta mint Isten s természetesen istenségének megvilágosító hatása alatt tudta mint ember is, de nem emberi tudománya alapján. Egyébként éppenséggel, mint ember is tudhatná, ui. az Evangéliumban sajátos módon szerepel a "még a Fiú sem"kitétel: a Fiú nem tudja az idõt, abban az értelemben, hogy küldetése nem terjed ki az idõpont közlésére. Jézus embersége ui. ún. beléöntött tudással /scientia infusa/rendelkezett. Csak azt tudta, mint ember tévedhetetlenül, ami része volt a küldetésének, ugyanakkor bármikor bármit tudhatott, mint Isten /pl. Péter adópénze a hal gyomrában/. Hogy miért? Mer benne a Logosz pótolta a személyt.
Hozzászóló
2009-07-08 04:29:17 - 144
Kol 1,15 látom még másoknak is gondot okozott.

Itt
http://forum.katolikus-traditio.hu/viewtopic.php?f=5&t=71&sid=78520b21c42d21f0137de2c64b4c75b5#p3965
Részletes kifejtést találtok a versrõl.
Hozzászóló
2009-07-08 04:26:42 - 143
Válasz Karel 104. üzenetére:
"Egyértelmû kijelentés vannak arra, hogy kihez imádkozzunk – az Atyához (Máté 6:9)"

Helyes Jézushoz imádkozni?

• János 14:14 ha valamit kértek tõlem az én nevemben, megteszem.
• Cselekedetek 7:59, 60 Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet! Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bûnt! És amikor ezt mondta, meghalt.
• Cselekedetek 9:14 és ide is meghatalmazást kapott a fõpapoktól, hogy elfogja mindazokat, akik segítségül hívják a te [Jézus, 17. vers] nevedet.
• Cselekedetek 9:20, 21 és azonnal hirdetni kezdte [Saul] a zsinagógákban Jézusról, hogy õ az Isten Fia. Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így szóltak: Hát nem õ az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a fõpapok elé vigye õket?
• Cselekedetek 22:16 Kelj fel, keresztelkedj meg, mosd le bûneidet, segítségül híván az Úr nevét.
• Cselekedetek 22:17-19 Történt azután, hogy visszatértem Jeruzsálembe, és a templomban imádkoztam. és láttam õt [Jézust], aki ezt mondta nekem. Erre így szóltam: Uram.
• Róma 10:9, 11-13 Úrnak vallod Jézust. Az Írás is így szól: Aki hisz õbenne, nem szégyenül meg. Ugyanaz az Ura, és õ bõkezû mindenkihez, aki segítségül hívja; amint meg van írva: Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.
• 1Korinthus 1:2 az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, azoknak, akiket õ elhívott és saját népévé tett; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az õ Uruk és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják.
• 2Korinthus 12:8, 9 Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tõlem. De õ ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erõm erõtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erõtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.
• 1Timóteus 1:12 Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerõsített engem.
• Jelenések 22:20 Ámen. Jöjj, Uram Jézus!

"Akiknek nem elég egyértelmû az isteni tanítás, azok kezdenek bele olyan kombinációkba, amikbe minden további nélkül belefér a teremtményekhez való ima (pl. Jézus anyjához és bizonyos egyházi szentekhez), és az imádat (pl. Jézushoz)."

A katolikus tanítást a szentek közbenjárásáról félreérted.
Kérlek, olvasd el ezt:
• http://www.depositum.hu/szentekhez.html
• http://www.depositum.hu/kozbenjaras.html

A Fiút nem tudom miért állítod teremtménynek, gondolom a Kol 1,15b-re hivatkozva, amely ugye így szól:
Görög eredeti: „πρωτοτοκος πασης κτισεως” – „prótotokosz paszész ktiszeósz.”
Vulgata: „primogenitus omnis creaturæ”

Gör. prototokosz = elsõszülött: itt a felsõbbrendûséget és az örökös preegzisztenciát jelenti, és nem azt, hogy elsõ-teremtmény, mint azt néhány ariánus szekta tartja. Az Ószövetség szóhasználata tanulságos. Dávidot elsõszülöttnek nevezik a Zsolt 89:27-ben, de nem azért, mert szó szerint elsõ gyermeke lett volna Jesszének (hiszen õ volt a legfiatalabb), hanem azért, hogy ezzel Izrael királyságának hatalmát érzékeltessék vele. Hasonlóképpen a Jer 31:9 Efraimra utal mint elsõszülöttre, holott Manassze volt idõrendben az elsõ (Ter 41:50-52). Izrael nemzetét Isten így hívta: „az én elsõszülött fiam” (Kiv 4:22). A zsidó rabbinikus írók pedig az Atyaistent nevezték Bekorah Shelolam-nak, ami pontosan ugyanazt jelenti, mint amit Szent Pál használt itt: minden teremtmény elsõszülötte. A prototokosz a Zsid 1:6-ban Jézus címeként szerepel. A kontextusban viszont Jézust Mindenhatóként (1:3), Isten dicsõségének kisugárzásaként (és képmásaként) (1:3), Teremtõként (1:10), imádandóként (1:6) van ábrázolva, és Istennek hívja az Atya (1:8). Ezek a sajátosságok csak Istenre vonatkozhatnak.

Kol 1,15-höz még ajánlott olvasmány: http://www.apologia.hu/text/Kol_1_15.html
Hozzászóló
2009-07-08 04:16:01 - 142
Válasz Karel 97. üzenetére:
Való igaz, amikor az Újszövetség a ho theosz kifejezést alkalmazza (az Isten), az legtöbbször az Atyaistenre vonatkozik. A névelõ nélküli forma Krisztusra vonatkoztatva többször is elõfordul (Jn 1,1b. Jn 20,28; Tit 2,13; Zsid 1,8-9). Ez azonban nem érinti az istenség kérdését, ez szóhasználat kérdése. A Megváltó neve ugyanis Jézus volt, a Krisztus nem név, hanem felségcím, titulus és teológiai szempontból funkció. Egy szóval: a Krisztus szó az újszövetségi teológiában egyértelmûen az Istentõl küldött, Istennel egyenlõ, egylényegû Felkentet (Messiást, ennek görög fordítása a Krisztus) jelöli. Ezért a Krisztus szó - akárcsak a theosz szó - határozott névelõvel áll (Iészousz ho Khrisztosz, szó szerint: Jézus a Krisztus).
A theosz - hó theosz megkülönböztetést már Áriusz is használta állításának alátámasztására. Csak arra nem tudott felelni a níceai atyáknak, hogy a Szentírás hogyan süllyedhetett bálványimádásba, amikor egy embert következetesen kis istennek állít be. Pl. a Jn 1,18 ("Istent senki nem látta") a theosz-t (ill. hát itt "theon"-t) névelõ nélkül használja, mégis világosan Istenrõl van szó. Még a jehovisták saját fordítása is "Istent" hoz. Ezzel eleve megdõl ez a logika. De ez csak egy példa a sok közül. Jézusra ezenkívül használják a „ho theosz” kifejezést is: Pl. Jn 20,28; Róm 9,5; Zsid 1,8; vö. még Tit 2,13; 1Jn 5,20; 2Pét 1,1.
A keleti Krisztus-ikonok egy részében is a "Ho Theosz" fölírás megtalálható Krisztus kereszttel osztott glóriájában.


Helyes imádni Jézust?

• Máté 2:1, 2 bölcsek érkeztek napkeletrõl Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az õ csillagát, amikor feltûnt, és eljöttünk, hogy imádjuk õt.
• Máté 2:8 majd [Heródes] elküldte õket Betlehembe, és ezt mondta: Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekrõl; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam õt!
• Máté 2:11 Bementek a házba [a bölcsek], meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták õt.
• Máté 4:10 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tõlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat [Jehovát], a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
• Máté 14:33 A kik pedig a hajócskában valának, eljövének, és imádák õt, mondván: Bizonyára, Isten Fia vagy!
• Máté 28:9 És íme Jézus eléjek jöve, mondván: Üdv nektek! Azok pedig hozzá járulának, és átfogák lábait, és imádák õt.
• Máté 28:16, 17 A tizenegy tanítvány pedig Galileába méne ama hegyre, hová Jézus rendelte vala õket. És látván õt, imádák, némelyek pedig kételkedének.
• János 9:38 Erre az ember így szólt: .Hiszek, Uram.. És leborulva imádta õt. [Felismerte Jézust, mint az Emberfiát . 35. vers]
• Zsidók 1:6 Amikor pedig bevezeti az elsõszülöttet a világba, ismét így szól: .Imádja õt az Isten minden angyala!.
• Jelenések 5:8 és amikor átvette a könyvet, a négy élõlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány elõtt.
• Jelenések 14:7 és hatalmas hangon így szólt: .Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsõséget, mert eljött ítéletének órája; imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait!

Jézust sok esetben imádják az Újszövetségben, és az imádókat soha nem utasították rendre. Kétszer imádtak angyalt az Újszövetségben [Jelenések 19:10; 22:8, 9], és az imádókat mindkét esetben rendre utasították. Pétert egy esetben imádták [Cselekedetek 10:25], és az imádót rendre utasították.
Harmai Gábor
2009-06-16 07:52:45 - 141
Válasz András 140. üzenetére:
Köszi, majd betesszük a lábjegyzetek közé. Egyenlõre agyalok a héber írás gépi megjelenítésén. Ki kellene találni egy olyan következetes transzliterálást, amit oda-vissza lehet váltani. Görögbõl van ilyenem, de a héber nehezebb, mert túl sok az azonos kiejtésû betû. Mondjuk az viszont jó hír, hogy most már egész elfogadható a Wordben és a neten is a héber íráskép. Csak eltelt 6-8 év, mióta elõször beleütköztem ebbe a problémába.
András
2009-06-13 21:11:48 - 140
Sziasztok!

Azt hiszem, egy kis plusszal szolgálhatok. A Lk 15-ben szereplõ "szikera" szó eredetét találtam meg. Szikera: szikerá, arám szó (szin-chireq, kaf-svá, rés-qámec, alef); héber alakja: székár (szin-céré, kaf-qámec, rés). Ézs 5,11.22.24,9: bódító ital, ami akár bor is lehet (Num28,7), de általában megkülönböztetik attól, és külön említik. Az akkád sikaru szó árpasört jelent. (Walter Bauer: Wörterbuch zum Neuen Testament)

További jó munkát, Isten áldjon titeket (sokan szeretjük ezt az oldalt).

András
Harmai Gábor
2009-05-22 14:14:52 - 139
Föltettem az újabb frissítést. Látványos újítás talán annyi, hogy a névelõk, és néhány egyéb elemi szófaj ragozása látható a szótári infók között.

Ezen túlmenõen is tisztogattam az adatbázist, pár száz gépi eszközökkel hibásan másolt elemzést kiszûrtem, és javítottam.
Harmai Gábor
2009-05-13 21:36:20 - 138
Válasz Harmai Gábor 137. üzenetére:
Újabb fícsört követtem el.

Giovanni ötletén fölbuzdulva én is nekiláttam egy szófaj végigelemzésének: megtanítottam a szoftvert deklinálni, és elemzést adtam a Szentírás összes fõnevéhez. Minden fõnévhez odaírtam a változatokba a szoftver által készített deklinációkat.

Egy fölkiáltójelet kaptak azok a változatok, amelyeket a szoftver is elõállít, és a szövegben is megvannak, két fölkiáltójelet azok a változatok, amelyek a szövegben elõfordulnak, de a szoftver máshová tenné a hangsúlyjeleket, végül három fölkiáltójelet azok, amelyek a szövegben elõfordulnak, noha a szoftver egészen más változatot jósolna.

Majd írok egy tanulmányt arról, mennyire szabályosak a Szentírás fõnevei, alapszámok mindenesetre, hogy 5536 szövegben elõforduló fõnévi alakot elõállít a szoftver a nominativus, a genitivusrag és a nyelvtani nem alapján, 148 esetben téved.

Másik jópofa szám, hogy a Szentírás 138019 szavából már csak 473 nincs szótári szócikkhez rendelve. Rövidesen elõállítható lesz a konkordancia-funkció.

Persze ettõl még az emberileg föl nem dolgozott részekben rengeteg hiba van, de ezek javítása jóval könnyebb lesz, mint ha a gép semmi infót nem adna az egyes szavakról.
Harmai Gábor
2009-05-09 21:20:55 - 137
Fodor István:
Pi-pi ügyben igazságod vagyon. Kaptuk a szöveget, és ez azt jelenti, hogy meg kell bíznom abban az ismeretlen angolban, aki számítógépesítette az NA27-et. Sok hülyeséget még nem találtam, de ebbiony az. Köszi!

Verebek ügyében arra jutottam, hogy nem meggyõzõ az õsi dualissal magyarázni a singularist, mivel télleg ott a másik hely is, ahol a dualis nem jöhet sóba. A mi nyelvtankönyvünkben Szabó Mária töredelmesen bevallja, hogy a Szentírásban helyenként nyelvtani hibák is elõfordulnak. Azt hiszem egyszerûen errõl van szó. Ha Isten oldaláról nézzük, ez is egy jelzés arra, hogy nem a stílusra, hanem a mondandóra kell figyelni. Emberi oldalról nézve föl szoktam szólítnyi a tanítványaimat, hogy írják le németül az evangéliumot. Aki jobb munkát végez, mint a görög szöveget író (fordító) zsidók, az pampoghat.
Fodor István
2009-05-09 20:21:30 - 136
Válasz Harmai Gábor 129. üzenetére:
Verebekrõl, Vásárlásról és csipegetésrõl. azaz a Mt10:29 és Mt 13:4 aggasztóan singuláris igéirõl...

a 2009.03.22. 22:53:08 -i kommentemhez annyit, hogy CSUPÁN A SAJÁT KÚTFÕMBÕL MONDTAM az ottani megoldást. Sajnálom, újra megnéztem a szótárakat, és csak annyit tesz az egyik, hogy idéz ezt a vitatott helyet. Elnézést kérek indenkitõl. Minél elõbb megkérdezek egy nálamnál okosabbat.

Frodo
Fodor István
2009-05-09 20:00:54 - 135
Válasz Harmai Gábor 134. üzenetére:
Újfent az ökümené gyakorlatában veszek részt, mikor református theológusként a ti/önök honlapján tanulok a vizsgáimra. Hálás köszönet!

A másik irányban is gyakorolnám az ökümenét, és ennek céljából egy kisebb hibát szeretnék jelezni a fõszövegben: Jel 3,17,4 elsõ betûje nem indokoltan nagy pí. Ehhelyett kis pít javasolok. Ha valaki exegatálná a nagy pí jelentõségét, akkor felteszem, hogy azt is el tudnám fogadni, de jelenlegi tudományos ismereteim szerint ez nem elfogadgható.

Természeretsen tudom, hogy voltak majusculus-szal íródott kódexek, meg minusculussal is, és a saját NA27-emben is csak a személynevek vannaknagybetûvel; de akkor feltenném a kérdést hogy a Theosz fõnevet mért nem nagy betûvel írjuk. Univerzalizáljuk Jahvét, vagy személytelenítjük, vagy mi? Erre okos válasz volna a szupõerperszonalitás, de vajon ez rögtön kizárja a perszonalitást is?...

Nem feltétlenül várok válaszokat, de örülnék.

Pax Vobiscum!
Harmai Gábor
2009-04-19 15:11:36 - 134
Válasz Harmai Gábor 133. üzenetére:
Fícsör Fícsör Fícsör

Megtáltosodásom újabb jeleként föltettem két újabb hasznos linket a linktárba, nézzétek meg!

Kicsit átírtam a Tájékoztatót is: föltüntettem összes új munkatársunkat, megérdemlik.
Harmai Gábor
2009-04-13 22:43:02 - 133
No, az alanti fícsör örömére nagy keresztényüldézést vittem végbe: töröltem a hozzászólások kb. felét.

A nyelvészetileg szakszerû hozzászólásokat hagytam meg, a WEB-lapunk mûködésére vonatkozó kérdés-válaszokat, ill. referenciaként a dícséreteket. Utóbbiért bocsánat, de a Fõiskolának, amely a honlapot mûködteti, be kell mutatnia, hogy hasznos todományos munkát végez. Ez viszont nem ok arra, hogy most elkezdjenek a pozitív észrevételek áradni :-)
Harmai Gábor
2009-04-13 18:45:07 - 132
Sziasztok!
Végre igazi fícsörrõl adhatok hírt! Süttõ Dani elkészítette a konvertálómodult, így az új ACCESS adatbázisomat kéthetente föl tudom tölteni a netre. Mostani újdonságok:

Giovanni Venturini igeelemzéseit valóban bedolgoztam a munkánkba, így most már a Szentírás összes igéjéhez tartozik egy ember által készített nyelvtani elemzés. Giovanni magyar jelentést talán érthetõ okokból nem adott, de reményeim szerint ez így is nagy segítség most már az egész Szentíráshoz.

Mézes Melinda nekilátott a szótár magyarításának, kb. 250 magyar jelentést köszönhetünk neki. Ezek jó része még nem látszik, mert nincs rá hivatkozás a szószedetbõl, de reményeim szerint nincs elrejtett dolog, ami napfényre ne kerülne.

Saját munkám, hogy Mt-nál kész a Hegyibeszéd, a Mt 13 utolsó verseivel küzdök, de ott már Jézus a szülõhelyén jár, és találkozik az elsõ konfliktussal.

Most nekilátok rendberakni a kapcsolódó WEB-lapokat, átnézem a levlistát, az érdemi hozzászólásokat bedolgozom az adatbázisba, és meghagyom mintának, a többit törlöm. Szintén át kell írnom a tájékoztatót, hiszen Istennek hála új munkatársaink vannak!
Harmai Gábor
2009-03-23 17:55:20 - 129
Válasz Fodor István 128. üzenetére:
Köszi! Tudnál adni idézetet forrásmegjelöléssel? Betenném lábjegyzetként. A Blass-Debrunner-Rehnkopf nem ad semmi magyarázatot.

Most már erõsen érik egy jelentõs frissítés, ill. utána tényleg kéthetes rendszerességgel fogom frissíteni az adatbázist, összeálltak végre a technikai feltételek.

Ha meglesz, akkor a levlistát is végigcenzúrázom, vagyis kitörlöm a nyelvészetileg meg nem alapozott fölvetéseket. Volt azért néhány okos hozzászólás az elmúlt években is.
Fodor István
2009-03-22 22:53:08 - 128
Válasz Harmai Gábor 6. üzenetére:
Kedves Gábor!

Látom, hogy elmentünk talán egy élcelkedõsebb irányba. Ez nem elõnyös. Talán a regisztrációt be kéne építeni, és szûrni kéne...
Köszönöm az 1Kor15:45-rõl szóló kölönbségtételt! (Nem éppen neked, hanem aki írta.)

Viszont elõkapnék itt egy régi témát (2005.05.22-rõl) a Mt.10:29-rõl. Nem tudom ,hogy megválaszolták-e már, nem volt idõm átnézni a 4 év kommentjeit...
Legjobb tudomásom szerint nem kizárt a kettõ -nek dualis értelmezése. Tehát ahogy magyarul mondjuk: egy pár cipõ. Itt a pár az nem úgy értendõ mint egy szám, hanem mint egy egység, amivel gondolom gyakoribb volt az üzletelés... Mint a pár virsli... Az meg hogy a párhuzamos helyen mért van többesszám az nyilván amiatt lehet, mert ott már öt veréb van, ami már nem duális alak.

Az okosságomat kútfõbmõl, Varga Zsigmond Görög nyelvtanából, és a Györkössy-Kapiténffy-Tegyei szótárból szereztem.

Kedvelem az ilyen nyelvi érdekességeket, majd még visszatérek, ha megítam ezt az exegetikai alapdolgozatot.

Pax et Bonum!
Frodo

infaustus
2008-12-30 14:31:59 - 123
Szia Gábor, nem, nem ti állítottátok. Bibliaiskolában tanították a diákoknak, arra hivatkozva, hogy ott a görög azt mondja, hogy "hamarosan megszûnnek". De ennek én sem találtam nyomát, és gondoltam megkérdezlek azért titeket is .. a biztonaság kedvéért.
Harmai Gábor
2008-12-30 13:31:10 - 122
Válasz Török András 120. üzenetére:
Kedves Bandi,

észrevételeidet köszönjük, jogosak.
Mk 3,11: elütöttük a hivatkozást, javítunk.
Mk 4,8: hát, igen, agyalni kell rajta, hogy hogyan is adjuk vissza, de tényleg a magok számbeli gyarapodására utal a második ige.
Mk 4,19: talán a \"belépve\" - szóval lehetne visszaadni, mert azt szoktuk mondani, hogy vmi. \"belép a képbe\" - és megváltoztatja a dolgokat, vagy vmi \"belép az életünkbe\". Mondjuk kérdés, hogy önmagában a \"belép\" ige érthetõ-e, de végülis ez nem fordítás, itt a görög szöveget próbáljuk megvilágítani a magyar szavakkal.
Mk 4,38: Megintcsak technikai hiba: kifelejtettük a szótári hivatkozást az adatbázisban, köszönjük az észrevételt.

Mindezek a javítások remélhetõleg január végén kerülnek föl a netre, most épp nagy átépítésben vagyok, az alap adatbázist, amin dolgoztunk, most rakom át Excelbõl Accessbe. Ha megvan, akkor újra kell írni az exportáló eljárást, ami fölküldi a cuccot a netre, és akkor rendben lesznek ezek a dolgok is. Megéri, mert tényleg be tudjuk építeni azt a rengeteg igeelemzést, amit az olasz kolléga készített, és amirõl lentebb adtam hírt. Az csak nyelvtani elemzés, magyar szavakat talán érthetõ okokból nem írt hozzá, de így is nagyon komoly hozzájárulás a munkánkhoz.

Szótár: köszi a tippet, szerzõi jogi okokból nem tehetjük meg, hogy csak úgy ukmukkfukk lefordítunk és gépre teszünk egy szótárat, de a saját szómagyarázataink készítésénél igyexünk minél több forrást figyelembe venni.
Harmai Gábor
2008-12-30 12:41:09 - 121
Válasz infaustus 119. üzenetére:
Szia, Infaustus,

ezt a "közeljövõ"-dolgot kinél olvastad? Mi nem állítottuk, hogy közeljövõben bekövetkezõ eseményre utal a hivatkozott 1Kor 13,8.

Ha a véleményemet kérdezed - de ez már nem nyelvtan, hanem szövegértelmezés - akkor a prófétálás, a nyelvek és a tudás a gyermek szokásaihoz tartozik, és akkor szûnik meg, amikor Istennel kapcsolatban felnõttek leszünk, vagyis színrõl színre látjuk õt, vagyis meghalunk és üdvözülünk. Szöveg szerint az 1Kor 13,10 mondja meg, mikor lesz ez: "Mikor azonban eljön a beteljesedés, ami töredékes, véget ér".
Török András
2008-12-29 18:49:04 - 120
Sziasztok!

Elõször is szeretném megköszönni a szótár készítõinek a kitartó és alapos munkájukat. Görög vizsgára készülök, és sok hasznát veszem a programnak (és nem csak én, hanem sok teológustársam is).


Ma a Mk 3-4-gyel foglalkoztam. Az észrevételeim:

Mk 3,11: az "etheórun" szótári alakja aligha "therapón", inkább "theóreó", amit itt így fordítanék: " amikor észrevették".

Mk 4,8: A magvetõ példázatából a jó földbe hullott mag "utóéletérõl" van szó. Az "avabainonta kai auxanomena" szókapcsolat a szótár így adja vissza: kikelve és felnövekedve. Az "avabainó" alapjelentése azonban: feljön, felmászik; az "auxanó"-nak pedig: sokasodik, gyarapszik. Tehát itt szerintem az elsõ kifejezés nem a mag kikelését írja le, hanem azt, hogy a növény szárba szökik; a második pedig nem a növény növekedését, hanem a kalászban a szemek (számbeli) gyarapodását: lásd a 30x-os stb. termést. Konkrét fordítási javaslatot még nem teszek.

Mk 4,19: A szótár az "eiszporeüomenai" kifejezést a "közbejõve" szóval fordítja. Érezhetõ a fordítás szándéka: (ha jól értem, akkor) a kívánságok mintegy "közbejönnek", és megfojtják a az igét. Az ÚSZ ugyanezt a szót használja arra, ha vkit megszáll egy tisztátalan lélek, mit ne mondjak, Júdást a Sátán. Ebbõl kiindulva azt gondolom, hogy itt is vmi hasonlóról van szó: a kívánságok hatalmukba kerítik az embert.

Mk 4,38: A vihar elcsendesítésérõl szóló beszámolóban arról a mondatról van szó, amikor a tanítványok felkiáltanak: "Mester, nem törõdsz azzal, hogy meghalunk?" (emlékezetbõl írtam...)
Nem törõdsz azzal, azaz "u melei szoi". A "melei" szóra nem ad meg szótári alakot a szótár, pedig van neki: "meló"+Dativus. Ez ugyanazt jelenti, mint a sokkal inkább használatos "melomai", tehát gondoskodni vmirõl, törõdni vmivel. A fordítók persze ennek megfelelõen fordították.

Köszönöm.

Bandi

ui.: Ezt ajánlom: Bauer, Walter: Wörterbuch zum Neuen Testament, 6. kiadás, Walter de Gruyter, Berlin, New York, 1988.
Ezt a Münsteri Egyetem Újtestamentumi Szövegkutató Intézetének gondozásában készült (õk gondozzák a Nestlé-Aland-ot is).
infaustus
2008-12-28 20:49:23 - 119
Szia Gábor,

Köszönöm a válaszod. Lenne még egy kérdésem. Az 1Kor 13:8-ban a jövõ idõ (a prófétálás és nyelveken szólás megszünésére vonatkozóan) valóban egy a beszéd/írás pillanatában közeljövõben bekövetkezõ eseményre utal? Ahogy utánanéztem, ennek nem láttam ott nyomát. Sem máshol, hogy többféle jövõ idõ lenne a görögben. Elõre is köszönöm a válaszod.

Üdv,
infaustus
Harmai Gábor
2008-12-17 22:08:53 - 118
Válasz infaustus 117. üzenetére:
A Nestlé-Aland lábjegyzete szerint az αὐτῄ - változatot az A és a C kódex hozza, tehát az Alexandriai és a Theodor Béza féle kódex;
az αὐτῷ változatot a 47. papirusz a III. századból, az X, vagyis a Sínai kódex, a 051-es kisbetûs kódex, a késõi kódexek többsége ill. a szír fordítási tradíció.
Gondolom, a papirusz szövegtanúságát teintette döntõnek a Nestlé-Aland szerkesztõbizottsága, és az még valszeg nem volt meg, amikor a a Westcott és Hort szöveget szerkesztették.
infaustus
2008-12-16 20:04:28 - 117
Üdv,

A Jel 13:15 a vadállatról beszél. Az általatok használt Nestle-Aland szövegben az αὐτῷ személyes névmás szerepel, a Westcott és Hort szövegben ellenben az αὐτὴ. Az elõbbi semleges nemû, az utóbbi pedig nõnemû. Lehet tudni, hogy melyik áll közelebb az eredetihez?

Köszönöm,
infaustus
Harmai Gábor
2008-10-14 16:58:34 - 108
Válasz Bernabeu 105. üzenetére:
Bernabeu:
A prototokosz (valóban elsõszülött) és a prototípus szavunk a \"proto\" elõtagban mindenképpen kapcsolódik egymáshoz :-), de a második fele sajnos nem.

A típus az a görög tüposz-ra megy vissza, mintát jelent, ill. Balázs Károly szerint eredetileg ütés-t jelent, és a pénzverés kapcsán vált általánossá, mivelhogy azokat egy típus szerint kellett ütni. A Szentírásban is elõfordul, legtöbbször a \"példa\"-szóval fordítják, de pl. Tamás apostol a szegek \"típusába\" akarja ujjait helyezni. Ebben az esetben talán szó szerint ütést jelent a szó, vagyis így lehetne jól fordítani: \"nem helyezem a kezemet a szegek ütésébe\". (vö. Jn 20,25)

A tokosz ezzel szemben egyértelmûen szülést, vajúdást jelent, ill. átvitt értelemben kamatot is (mint a magyarban: megfiadzik a pénz). A Szentírásban elõtag nélkül ez utóbbi értelemben fordul elõ a Mt 25,27-ben és a Lk 19,23-ban.

arkhé:
A Kol 1,18 Krisztusra vonatkoztatja a Feltámadás kapcsán, \"aki, a kezdet, elsõszülött a halottak közül\". Nocsak, az elsõszülött szó :-). Szóval itt egy meghatározott szempontból, a Föltámadás szempontjából kezdet Jézus.

Javaslom a Jel 21,6b és a Jel 22,13 átgondolását: mielyikben ki mondja, hogy \"én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég\". Csak felszínesen néztem meg, de számomra úgy tûnik, a Jel 21,6b-ben az Atya (aki a trónon ül, és aki újrateremt mindent), a Jel 22,13-ban viszont Jézus.
Karel
2008-10-12 21:23:12 - 107
Válasz Bernabeu 106. üzenetére:
Az arkhe a Mindenható Istenre vonatkozik abban az értelemben, hogy õ az abszolút kezdet (vö. Jel. 21:6; 22:13), hiszen minden az Õ akaratából jött létre (vö. Jel. 4:11; 1Kor. 8:6a); vö.: „BELÕLE fakad, RAJTA ÁT halad és BELÉJE torkollik a MINDENSÉG.” (Róma 11,36, Vida ford.); ugyanakkor a Fiúra is vonatkozik, aki kezdettõl (arkhe) fogva van (vö. 1Ján. 1:1; 2:13-14), õ Isten teremtésének a kezdete (vö. Jel. 3:14), vagyis vele kezdõdött az Isten teremtése, ezért mondja Kol. 1:18, hogy õ a kezdet. Neki tehát van kezdete, (az Atyának köszönhetõen, Akitõl származik, vö. Mikeás 5.r.ész) a Mindenható Isten viszont örökkévalóan (kezdet nélkül) létezik, és nem származik senkitõl! (vö. Zsolt 90:2; 1Tim. 1:17; Jel. 4:9-10; 10:6; 15:7)

A prótotokosz szónak csak abban az értelemben lehet köze a prototípus szóhoz, hogy a teremtmények hosszú sorát Krisztus nyitotta meg. Õ (az Isten) teremtette elsõként a Fiút, a megszemélyesített Bölcsességet – Péld. 8:22 (ektiszen=teremtett, LXX. és katolikus. ford. vö. 5Móz. 4.32; 32.6); 1Kor. 1:24,30; Õt Teremtõnek nevezte Jézus. - Máté 19:4. Viszont minden más a Fiú által lett megteremtve (Ján. 1:3; 1Kor. 8:6b), tehát mivel egyedül csak a Fiút hozta létre az Atya közvetlen teremtés útján, ezért a Fiú a többi teremtménynek így nem prototípusa.
Üdvözlettel Karel
Bernabeu
2008-10-06 16:06:48 - 106
Bocsánat, még egy kérdés: a Krisztusra vagy az Atyára mondja valahol az Újszövetség, hogy arkhé?? Ha erre a két kérdésre választ kapok, nagyon örülni fogok (egy dolgozatot írok, és a témája miatt fontos)! Üdv: Bernabeu
Bernabeu
2008-10-06 16:03:43 - 105
Csodálatos ez a weblap. Gratulálok minden készítõjének. Lenne egy sürgõs kérdésem, hátha valaki tudna segíteni. Nagyon érdekelne, hogy az Kol1,15-ben Krisztusra vonatkozó, magyarra elsõszülöttként fordított szót jól olvasom-e, hogy prototokosz? És (bár lehet, hogy nagy butaság), ennek van-e köze a magyar prototípus szóhoz? Vagyis értelmezhetõ-e úgy, hogy Krisztus minden teremtmény prototípusa, vagyis mintája!? Köszönettel: Bernabeu
Karel
2008-07-30 00:44:34 - 104
Gábor:
Egyértelmû kijelentés vannak arra, hogy kihez imádkozzunk – az Atyához (Máté 6:9); és kit imádjunk – a HO THEOSZT , Aki az Atya (Jel. 19:10; 22:9; Ján. 6:27). Ezzel összhangban azt láthatjuk, hogy akik ezeknek az isteni igazságoknak a birtokában voltak, a Legfõbb Úrhoz, az Istenhez imádkoztak (lásd: Csel. 4:24-30; 12:5; vö. Jel. 5:8; 8:3-4), és következetesen csak az Istent imádták, nem pedig Isten Fiát. (vö. Jel. 4:9-11; 5:14; 7:11-12; 11:16-17; 14:7; 19:4.) Akiknek nem elég egyértelmû az isteni tanítás, azok kezdenek bele olyan kombinációkba, amikbe minden további nélkül belefér a teremtményekhez való ima (pl. Jézus anyjához és bizonyos egyházi szentekhez), és az imádat (pl. Jézushoz). A Szentírás azonban semmilyen emberi kombinációt nem tûr meg, mivel azt olvashatjuk, hogy a végtelen és örökkévaló Isten (a Fiúval ellentétben) soha nem születik, soha nem imádkozik, soha nem ölt testet, soha nem közbenjárója senkinek, soha nem hal meg, soha nem áldozta föl magát, soha nem kell feltámasztani, soha nem képmása senkinek, soha senki nem a feje, soha senkinek nem vettetik alá, soha senkinek az akarata alá nem alárendelt, soha senkitõl a hatalmát nem kapta, soha senki nem tanította, soha senkihez nem lehet hasonlítani, soha nem voltak az angyalok a társai, soha senki nem ültette a jobbjára, ennélfogva SOHA NEM OSZTOTTA MEG AZ IMÁDATOT SENKIVEL, még a Fiúval sem – ebbõl kifolyólag nincs helye az igaz imádatban emberi kísérletnek , amely azt óhajtja kifejezni , amit Isten nem fejezett ki!
Ha pedig a modern katolikus álláspont nívós kifejtése nem egyezik meg ezzel, az nyilván nem a Szentírás egyértelmû kijelentéseinek a hibája.
Krisztusi üdvözlettel Karel
Harmai Gábor
2008-07-29 08:46:30 - 103
Válasz Karel 101. üzenetére:
Karel:
Abból a jézusi mondásból, hogy "Aki engem lát, látja az Atyát is", nem következik, hogy nem nézhetem meg az esztergomi Bazilikát. Az általad idézett mondástól véleményem szerint kb. ennyire áll távol az a következtetés, hogy Jézusnak nem jár imádat.

Részemrõl azért azzal zárnám le a vitát, hogy leszögezném: a magamfajta megrögzött katolikus trinitáriusok is meggyõzõdéssel vallják, hogy Jézus valóságos ember, és valóságos emberként az Atya valóságos imádója. Amikor tehát másokat tanít, hogy hogyan kell az Atyát helyesen imádni, akkor saját emberi tapasztalatából beszél.

Másik idevágó megjegyzésem, hogy az Atya imádata és Jézus imádata nem nulla összegû játék, azaz nem zárják ki egymást. Jézust az imádja helyesen, akinek meghajlik elõtte a térde, nyelvével Úrnak vallja, és teszi mindezt az Atyaisten dicsõségére (vö. Fil 2,7-8). Végülis a Megváltás az Atya és a Fiú közös mûve. Amikor nevesítve a Fiút imádom érte, akkor a dicsõítés az Atyának is szól.

Ja, könyvajánlat: a modern katolikus álláspont nívós kifejtése Walter Kasper bíborostól a "Jézus Krisztus Istene" c. könyv.
Karel
2008-07-12 03:26:47 - 101
Szia Gábor!
Azt a megjegyzést szeretném tenni, ha Jézus azt mondja: menjetek jobbra, ebbõl nem következik az, hogy mehetek balra is, mivelhogy azt nem mondta, hogy balra ne menjek.
Jézus a János 4:21-24 szövegösszefüggése szerint az atya, és csakis az atya imádását vezeti át a törvényszövetség területérõl az usz régiójába, kiemelve azt, hogy ezentúl a mód változik (és nem a személy!), nem Jeruzsálem és nem a Garizim hegyen, hanem a szellemben és igazságban történõ imádat az elfogadható. Ha a fiú imádatát ide beerõszakolja valaki, akkor annak a módját is olvasnunk kéne, vagy talán én találjam ki hogy hogyan? Másrészt meg a ho theosz helyes imádatára való felhívás olvasható Krisztus más szavaiból is: vö. Márk 7:7-8, ahol a sebomai görög szó van, és ez a szó sem vonatkozik sehol Krisztusra, pláne nem Krisztus imádására. Ha valaki azt olvassa, hogy a ho theoszt imádja (vö. Jel. 19:10; 22:9), akkor hogy jön be neki a képbe Krisztus, amikor a theosz-Logosz-Krisztus a ho theosznál volt, vagyis az Atyánál, akit nekem kiváltságom imádni?! Jézus azt mondta: "mi azt imádjuk, akit ismerünk" (Ján. 4:22,Öf.), tehát zsidóként az Istent az Atyát imádta õ is, amit nyíltan megmondott a Sátánnak: meg van írva, a te Istenedet imádd! (Máté 4:10) És vajon nem az Atya, az Isten (ho theosz) Krisztus és a mi Istenünk? (vö. Ján. 20:17; Csel. 2:39; Róma 1:8; 2Kor 6:16-18; Jel. 3:12; 7:10; 21:7) Ami meg a cenzúrát illeti, Krisztus a fõ CENZOR, csak a vele összhangban mûködõ cenzúrának van jövõje, mert ha nem az õ tanítását közvetítem, nekem nincs jövõm. Márpedig õ az igaz imádókat az atya imádásával hozta összefüggésbe, és valóban figyelnem kell a fiúra, amikor ezt mondja, hogy az õ országában jövõm legyen. Ez volt egy hozzászólás, megbeszéltük, oszt annyi. A görög-magyar fordítást ne hogy megszüntessétek, mert szükség van rá, mivel igen hasznos! Krisztusi szeretettel és üdvözlettel Karel.
Harmai Gábor
2008-06-28 20:43:10 - 98
Válasz Karel 97. üzenetére:
Szia, Karel,

azt hiszem, sportszerûtlen lenne cenzúrával fenyegetõdznöm, hiszen valóban nyelvtani szinten tetted föl a kérdésedet. Azt azért hadd jegyezzem meg, hogy ennek ellenére ez a honlap nem évszázados felekezeti viták megoldását célozza. Néhány hozzászólás, megbeszéljük, oszt annyi.

Jn 4,23:
A szövegnek nincs olyan szándéka, hogy az "imádók" szó egyetlen alanyaként csak az Atyát nevezze meg, és a Fiút kizárja. A helyes imádat módjáról van szó. A mondanivaló, hogy a hegyen bemutatott szertatásos áldozat ideigvaló a Templom-hegyen is, és a lélekben eljövendõ imádatban nem lesz különbség a zsidók és a szamaritánusok között.

Ha én arról beszélek, hogy az ismerõs egyházközségi tanács elnökét nem azzal szeretem helyesen, ha rendszeresen ajándékokat viszek neki, hanem ha odafigyelek a mondanivalójára, abból nem következik, hogy a fiára viszont nem kell figyelnem.
Karel
2008-06-21 20:52:22 - 97
Azt a megjegyzést szeretném tenni, hogy a proszküneót Jézus esetében azért nem lehet imádatnak fordítani (pl Luk.24:52, stb.) mert a proszkünétész (imádók) szót a szent szellem ihletett szövege (Jézus kijelentése szerint) egyértelmûen és kizárólagosan az Atyához (és csakis az Atyához) kapcsolta. (vö. Ján. 4:23) Ennélfogva Jézus esetében már csak a szó második jelentése jöhet szóba, az pedig a hódolat, amely embereknek is adható. (vö. Jel 3:9) Ezt erõsíti meg az is, hogy az imádatra való felhívás a HO THEOSZ-ra vonatkozik (vö. Jel. 19:10; 22:9), aki egyértelmûen Jézus szerint is az Atya! (vö. Ján. 4:24; 6:27, stb.) Jézust következetesen THEOSZ(isteni)-nak mondja a szöveg, és soha nem HO THEOSZNAK. A THEOSZ Logosz (az isteni Szó) volt a HO THEOSZ-nál, AZ ISTENNÉL. (VÖ.Ján. 1:1)Vagyis egyedül csak az Atya AZ ISTEN, a HO THEOSZ, Akit az imádat illet, a JHWH, Aki nem azonos a THEOSZ (isteni) Logosszal, Jézussal. Minden fordítás, amely Jézushoz kapcsolja az imádatot, ezért szükségszerûen téves!
Harmai Gábor
2007-10-23 16:30:32 - 74
Válasz Bajai Gábor 73. üzenetére:
Második legjobb :-) Csia Lajos fordítása, ami legegyszerûbben a Wikipedián férhetõ hozzá a Wikikönyvek között. Keress rá a Google-ban az "Újszövetség görög" szavakkal!

Na jó, viccen kívül, Csia fordítása egyrészt teljes, másrészt meg összefüggõ magyar szöveg, tehát valódi fordítás. A mi munkánk nyelvtanulási segédlet.
Bajai Gábor
2007-10-20 20:47:11 - 73
szervusztok.Ha valaki tud renkivül pontos fordítást Görögrõl-Magyarra akkor legyen szíves írjon!
Harmai Gábor
2007-09-15 15:33:49 - 71
Válasz Ismeretlen 70. üzenetére:
Hát, a cikk hülyeséget állít, ezt épp az itteni WEB-lapon is meg lehet mutatni. Nézd meg az elõzõ és a következõ szóalakokat a sóban forgó μεθυσθῶσιν - hoz. Egyértelmûen részegeskedésrõl van szó, éspedig elítélõ értelemben.
Ismeretlen
2007-09-13 12:38:43 - 70
Hi!

Én se látom túl sok értelmét, csak a mellékelt cikk:

http://www.biblia.hu/muv_jkm/jkm_16.htm

és egy ezzel a témaával foglalkozó (index)fórum miatt érdeklõdöm.

:)

Üdv.
Harmai Gábor
2007-09-08 22:49:39 - 69
Válasz Ismeretlen 68. üzenetére:
Szia,

töredelmesen bevallom, hogy nem vagyok túl jó a klasszikus görögben, így a konkrét kérdésre nem tudok kapásból válaszolni.

A kánai mennyegzõn a võfély mindenesetre határozottan megemlékezik az "oinos" részegítõ hatásáról, éspedig Jézus csodájával összefüggésben, így nem látom értelmét, hogy másra gondoljunk, mint borra.

Az elsõ olasz mondat, amit megtanultam: "In vino verita, in aqua tifus".

A régi társadalmakban a mérsékelt borfogyasztás egyszerûen egészségesebb volt, mint a vízivás. Lehet, hogy ma is...
Ismeretlen
2007-09-07 10:53:32 - 68
Hi!

Kérdésem hogy a görög oinos szónak lehet e must a fordítása...
Van e a mustra görög szó és ha van akkor mi az ?

Egyes felekezeteknél elterjedt, hogy bort nem is borként kell fordítani, hanem néha lehetne inkább must...és a biblia.hu - n is van errõl valami.

Üdv.

az Ismeretlen
Papp Mihály
2007-06-03 09:44:29 - 65
Kedves Dávid
Csak egy észrevételt szeretnék tisztázni, amely a következõ: βρωμάτων-ételektõl, eredetileg HÚSTÓL. Úgy tudom a "hús-tól" a helyes fordítás. Igehely: 1.Tim;4,3.
üdv:P.M.
Harmai Gábor
2007-04-20 09:16:33 - 64
Válasz Harmai Gábor 63. üzenetére:
Ettõl függetlenül úgy döntöttem, mégiscsak genitivus absolutus lesz... Azért a kérdést nyitva hagyom, ha valakinek van ötlete, ossza meg.
Harmai Gábor
2007-04-01 23:20:06 - 62
Végülis a szórenddel való játék nem idegen a görögtõl. Ha elõrehozzuk a "vetettet"-szót, magyarul is elfogadhatóan hangzik: "a vetettet, mindegyiké hallgatóé az igét" Azért még gyõzködnöm kell magam :-)
Harmai Gábor
2007-04-01 23:15:46 - 61
Sziasztok!

Ti hogyan értitek a mondatkezdõ genitivust a Mt 13,19-ben? Az általam alkotott magyar átirat így nézne ki: "mindegyiké hallgatóé a/az igét a/az királyi uralomé és nem értõé jön a/az gonosz és elragadja a/az vetettet -ban/-ben a/az szív övé"

Eszerint a "vetett"-re vonatkozna, hogy a "hallgatóé és nem értõé". Kicsit furán hangzik, de nincs jobb ötletem. A genitivus absolutushoz két genitivusos kifejezés kellene, itt meg csak egyet látok.
Harmai Gábor
2007-02-28 13:03:52 - 59
Válasz Szilvia 57. üzenetére:
Kedves Szilvia,

a letölthetõvé tételre sajnos nem kaptunk engedélyt a fölhasznált Bibliakiadás kiadójától, a Nestlé-Aland kiadótól. A görög Szentírás szerzõi jogi helyzete nem egyszerû, mert bár a Szentlélek nem ebben a formában kér tõlünk anyagi hozzájárulást, és az emberi szerzõk is régebben meghaltak, mint 100 éve, de a szövegkritikai apparátus összeállítása valóban nagyon komoly mai szellemi teljesítmény, és a honlapon lévõ görög szöveg ennek a szövegkritikai munkálkodásnak a gyümölcse.
Szilvia
2007-02-26 09:31:16 - 57

Kedves Gábor!

Én is csatlakoznék mindazokhoz, akik hálásak -Istennek és Neked is- a munkáért! :)
A kérdésem az lenne, hogy letölthetõ-e a görög szótárral bõvített Biblia, mert sajnos a munkahelyemrõl tudok csak netezni és az otthoni gépemre szívesen átmásolnám...

Elõre is köszönettel: Kövesdi Szilvia

Harmai Gábor
2007-02-03 21:56:00 - 53
erchomenon:
Érdekes kérdés. Endre, aki az elemzést készítette, úgy döntött, hogy az "én"-hez tartozik: "volt... eljõve", én inkább azt mondanám, hogy a "fósz" egyik jelzõje: a "fény valódi... eljövõ a világba". Nem javítottam Endrét, ez olyan tartalmi kérdés, amiben tisztelem az elemzés készítõjének a döntését. Mindenesetre kétségtelenül nominativus, úgyhogy neked is igazad van :-)
Harmai Gábor
2007-02-03 21:48:00 - 52
iota subscriptum a dativusban:
A gép valóban nem érzékeli, az abc-rendezés ugyanis egy olyan betûsor alapján történik, amely csak a görög abc alapbetûit veszi figyelembe (alfa - a, béta - b, gamma - c stb.).

Így azután a dativushoz is vidáman odamásolja, hogy nom. (vagy fordítva, ha elõször a dativust elemzem). Ez döntés kérdése, amikor a programot írtam, arra jutottam, így jobban járok, a legtöbb infó ugyanis így is helyes: a szó az, ami, a fordítása kis módosítással szintén OK, a nom. bejegyzést kézzel át kell javítani dat.-ra. Néha azért megtörtént :-)


Harmai Gábor
2007-02-03 21:28:00 - 51
Kedves Magdi!

Köszönöm az észrevételeidet, mindet megalapozottnak találtam, Excelben már javítottam is. Ami a honlap javítását illeti, már föltûnt a fény az alagút végén, Dani írt egy nagyon elegáns konverziós eljárást, amivel nagyjából két hetente föl tudjuk tölteni a javításokat, csak valamilyen kisebb technikai zûr miatt még nem tudtuk beüzemelni. De csak beállítási probléma, a progi kész.

Ami a javítások gépesítését illeti, az "egeneto" 202 elõfordulására hatékony volt abc-rendbe tenni a Szentírást, így gyorsan rendbe tettem mindet. Mondjuk az ilyen akciók miatt van, hogy nincs értelme a részenkénti frissítésnek, egyszerre kell föltölteni a teljes anyagot.

A szó és következõ szó összevetése jóval nehezebb ügy, ott az egyszerû abc-rendezés nem segít, de pont a "dia"-ra írtam egy javító eljárást pár hete, úgyhogy az Excelben nálam már rendbe volt téve, ha sikerül a föltöltés, az Interneten is rendben lesz.

Ezt valszeg megcsinálom a többi prepozícióra is. Sajnos akárhányszor elõfordul, hogy a névelõ és a szó közé beékelõdik valamilyen másik szó, ezért a névelõ-fõnév ellenõrzés automatizálása elég reménytelennek tûnik, de lehet, hogy 1x nekidurálom magam. Pont a "to"-val rengeteg baj van. Az ilyen egyszerû cuccokon az ember szeme átsiklik, a gép meg mindenhová accusativussal másolta, mert az a gyakoribb.

Hosszabb elemzések fölvitelére van mód, létezik a lábjegyzet-funkció, ill. oda akár linkeket is be lehet tenni egész cikkekre is. Ha van kedved ilyesmit írni, nosza, de nem akarsz inkább nekiugrani az Apostolok Cselekedetei kidolgozásának? A szavak 90%-ához a gép már odamásolt valamit, ami kb. 80-90%-ban helyes is.

Köszi:
Gábor