Új üzenet...

Harmai Gábor
2010-04-21 15:24:50 - 182
Szorgos korrektúrázás közepette találtam egy izgalmas helyet.

Mt 9,28b

Πιστεύετε ὅτι δύναμαι τοῦτο ποιῆσαι;

A modern görög szövegkiadások kérdõjelet tesznek a mondat végére, és ennek felelnek meg a fordítások: "Hiszitek, hogy képes vagyok megtenni?"

A kérdõjel azonban a Codex Sinaiticus tisztán nagybetûs szövegében természetesen nincs ott, ezért modern szövegértelmezést jelent. Lehetséges azonban egy másik szövegértelmezés is: a Πιστεύετε - szót fordíthatjuk imperativusszal:
"Higgyétek, hogy képes vagyok megtenni!"

Lábjegyzetbe tettem be ezt a lehetõséget, mert végülis a Wescott & Horthoz készítünk szószedetet, de úgy gondolom, ez a fordítás áll közelebb a Szentíró tanításához.

Ja, a neten a probléma természetesen csak a következõ frissítéskor jelenik meg, ami azonban lassan érik.
Harmai Gábor
2010-03-24 09:33:22 - 181
Válasz Egy hozzászóló 180. üzenetére:
Rendszergazdai minõségemben elhárítom a kérdést, amennyiben a Szentírás megértésérõl szintekben gondolkodom. Elsõ szint a szöveg megértése, második szint a szövegkritika, tehát az esetleges szövegváltozatok összevetése, harmadik szint a vizsgált gondolatmenet lehatárolása és a szövegkörnyezet elemzése, negyedik szint a Szentíró mondanivalójának a megértése, ötödik szint összevetni azzal, ami az Egyház hagyományában fölbukkant - arianizmus, stb. - hatodik szint összevetni a saját élettapasztalatunkkal, világi tudásunkkal, stb., és végül hetedik szint átgondolni, hogy Isten kegyelmébõl hogyan prédikálnék a szövegrõl. Ebben a modellben mármost weblapunk az elsõ szinten kíván segíteni: szeretnénk nyelvtanilag közelebb hozni a felhasználókhoz, hogy mit mond a szöveg. Kérdésed az ötödik szinten van: hogyan viszonylik egy szentírási vers az arianizmushoz.

Katolikus - tehát trinitárius - papi minõségemben úgy válaszolnék, hogy a Szentíró szándéka a Laodikeai gyülekezet abszolút függését bemutatni a hozzá szóló személytõl: aki szól a gyülekezethez, az Isten hûséges, végleges tanúja (ámen), kezdettõl az egész teremtés ura, amit a gyülekezet képzelt gazdagságával kell összevetni.

A szöveg tehát Jézus és a gyülekezet viszonyáról tanít, míg Ariosz az Atya és Jézus viszonyára kérdez rá. Ez utóbbi kérdésre önmagában ez a szöveg nem ad választ, a helyes válasz különféle szentírási helyek összességébõl áll össze, számomra személyesen (6. szint :-) ) legfontosabb a Filippi levél Krisztushimnusza (vö. Fil 2,5-11).
Egy hozzászóló
2010-03-24 08:05:40 - 180
Kielemeznétek nekem Jel 3:14 másik felét, kiváltképpen az ariánizmus tekintetében?
Harmai Gábor
2010-03-20 10:41:02 - 179
Válasz Harmai Gábor 178. üzenetére:
Fícsör! Fícsör! Fícsör!

Elkészült, és a "Letölthetõ anyagok" - fülön keresztül elérhetõ az ígért e-book, egy 2,1 Mb méretû, 548 oldalas Winword dokumentum, amelyben az Újszövetségi Szentírás szövegét pontosan Wescott és Hort 1885 évi szövegkiadása szerint osztottuk oldalakra. Így a honlapunkon lévõ digitalizált szöveg és a könyvkiadás jól összehasonlítható.

Hasznos gyakorlat kezdõ görög nyelvtanulók számára, ha úgy tanulnak görögül olvasni, hogy ennek az e-booknak és a könyv fénymásolatának szövegét párhuzamosan olvassák, másrészt haladó görögösök számára ez a gyakorlat lassú, figyelmes Szentírásolvasást jelent, ami tapasztalataink szerint gyorsan válik imádsággá.

Az összehasonlításhoz a fénymásolat önköltsége és a postaköltség megfizetése ellenében szívesen küldünk fénymásolt könyoldalakat, ha pedig ilyen módon digitalizációs hibákat sikerül föltárni, készséggel és köszönettel javítjuk mind az e-bookot, mind a web-oldalunkat. Komolyan reméljük azonban, hogy már sokat kell dolgozni egy-egy hiba megtalálásáért, mert legföljebb néhány vesszõ- és ékezethiba lehet a szövegben.

Az e-bookhoz írt angol, olasz ill. magyar nyelvû utószó fontos információkat tartalmaz, az e-book konkrét használata elõtt mindenképpen ajánlott elolvasni. Az olasz utószó javításáért, és angolra való továbbfordításáért hálás köszönet Richard Wilsonnak, a www.laparola.net weboldal szerkesztõjének!
Harmai Gábor
2010-03-10 21:53:53 - 178
Fícsör! Fícsör! Fícsör!

No, megtörtént az ígért frissítés.

1. Örömmel jelentem, hogy a fölhasznált Szentíráskiadás, a Westcott & Hort digitalizációja most már egészen megalapozott, az esztergomi Szent Péter és Pál Plébánia néhány munkatársa ugyanis kérésemre végigolvasta a könyvet, és összevetette a digitalizált anyaggal. Isten áldása a munkájukért, de ide is kiteszem a nevüket: Kantjukov Rüsztem, Németh Mária, Kovács Kitti.

Nekik hála rengeteg javításon vagyunk túl. Rövidesen megjelentetünk egy letölthetõ referencia e-book-ot, ami oldalanként a könyvnek megfelelõen mutatja a digitalizált szövegünket, és ami alapján igen könnyû lesz a neten levõ szövegünk megbízhatóságát ellenõrizni. Kérésre szívesen küldünk fénymásolt oldalakat a könyvbõl. Kreatív dolog úgy tanulni görögül olvasni, hogy már eközben a szolgálhatjuk felebarátainkat a föltárt digitalizációs hibák jelzésével, de merem mondani, hogy már nem lesz sok.

2. Elvégeztem egy halom automatikus ellenõrzést a névelõ-fõnévegyeztetés ill. a prepozíció - fõnévegyeztetés frontján. Hát, elég sok hibát javítottam, fõleg persze azokban a szövegekben, amelyekért még mindig nem vállaltunk személyes felelõsséget, hanem ahol csak a gép által máshonnan másolt szómagyarázatok vannak. Talán most már olyan hiba sehol nem lesz, amit eddig többen szóvá tettetek, hogy a névelõ és a fõnév n.sg.nom-ban van, elõtte pedig kötelezõ acc. vonzatot írunk a prepozíciónak.

3. Laci közkívánatára bekerült a "σκανδαλίζω" magyar nyelvû magyarázata, de hogy azért ne legyen olyan szép az összkép, a szómagyarázat még a gép által másolt butaság maradt a Mt 18,9-ben. Ezt majd a következõ frissítéskor javítom.
Harmai Gábor
2010-03-03 13:55:07 - 177
Válasz Bolla László 176. üzenetére:
Kedves Laci,

be kell valljam, szövegkiadási kérdésekkel csak afféle muszáj-Herkulesként kezdtem el foglalkozni, mivel elviekben elfogadom Balázs Károly egy eltalált félmondatát: a GNT27 az új Textus Receptus.

Tény, hogy tudományos dologzatban vagy a GNT27 szerint kell idézni a Szentírást, vagy legalábbis be kell idézni, és meg kell tudni indokolni szövegkritikai érvekkel, hogy miért térsz el attól. Ez az elfogadott módszertan.

A GNT27 ilyen státuszát tartalmilag a rengeteg átnézett és összevetett ókori és középkori kézirat magyarázza, amelyekrõl a könyvkiadás kritikai apparátusa részletesen számot is ad, formailag pedig az az ökumenikus bizottság, amely a variánsok összevetését végezte. Noha protestáns kezdeményezésû a munka, a bizottságba katolikus részrõl meghívták azt a Carlo Maria Martini bíborost, akit néhány éve még komoly pápaesélyes személyként emlegettek az újságok, és aki mindenesetre az egyik legközismertebb élõ katolikus személyiség. Szóval ha a Német Bibliatársulat - nagy megbotránkozásomra - rá nem kényszerít, hogy vegyem le a netrõl a GNT27-et, én bizony nem ástam volna elõ a Wescott & Hortot.

Így, hogy elõástam, szakmai kötelességemnek tartom, hogy szóról-szóra összevessem a GNT27-tel.

Érdekesség egyébként, hogy Wescott és Hort, ez a két oxfordi tudós igazából szigorúbb volt, mint a GNT27 szerkesztõbizottsága. A GNT27 kb. 900 szóval hosszabb, mint a W & H, mivel szögletes zárójelben számos olyan szöveget beletettek, amelyeket W & H utólagos betoldásként elvetett. Ezeket az eltéréseket majd részletesen bemutatom. Persze ezt a 900 szót azzal a 138 000-rel kell összevetni, amelybõl a görög Szentírás akármelyik szövegkiadása áll.

Mindenesetre annyi bizonyos, hogy valódi Szentírás van kint a honlapunkon, görögtanulásra teljesen alkalmas, és alkalmas arra is, hogy utánanézzetek benne, ha a magyar fordításban valamilyen érdekességre bukkantok. Ha valaki tudományos dolgozatot ír, akkor pedig linken eléri a GNT27-et.
Bolla László
2010-03-02 20:34:43 - 176
Válasz Harmai Gábor 175. üzenetére:
Köszönöm Gábor a szolgálatkészségedet!
Az ajánlott CD-t pont a napokban szereztem be, így meg tudom nézni azt is, úgy, ahogy ajánlottad.
Vannak, akik a (Károlinak és King James v-nek megfelelõ) Textus Receptus szélesebb körben másolás által elterjedtebb görög szövegét tartják helyesebbnek úgy tudom a Nestle-Aland-hoz, vagy a Codex Sinaiticus-hoz képest is, jó lenne ha ez a kérdés is elõbb-utóbb mindenki számára megnyugtatóan tisztázódhatna, akár még több korai, illetve korábbi kézirat megtalálása által, hogy Isten Szavából senki se vegyen el, és ne is tegyen hozzá, még jóhiszemû tévedésbõl sem. Aki érez késztetést a szívében, Imádkozhat ezért, és természetesen a fordítók felülrõl kapott bölcsességéért, hogy minél jobb munkát végezhessenek.

Az Úr áldjon Titeket és a munkátokat, ami nem hiába való az Úrban 1Kor15,58!
Szeretettel, Bolla László testvéretek
Harmai Gábor
2010-02-25 20:38:16 - 175
Válasz Bolla László 174. üzenetére:
Kedves László,

mindent a felhasználó elégedettségéért! - alapon elõreveszem a σκανδαλίζω szómagyarázatának a magyarítását. Viccen kívül: olyan munkákban, amit elõbb-utóbb úgyis el kell végezni, szívesen elõreveszem a kifejezett felhasználói igényeket. A következõ frissítésben benne lesz, a következõ frissítés pedig nagyon érik, már csak napok kérdése.

Egyéb "megbotránkoztatás"-t jelentõ szavak ügyében magyar nyelven a legjobb segédeszköz Balázs Károly szómutató szótára. Aszongya, Károli Gáspár még az ἀπρόσκοπος, -ον melléknevet fordítja a magyar "megbotránkoztat" igével (Acs 24,16 ill. 1Kor 10,32, vö. még Fil 1,10), ill. ennek kapcsán érdemes megnézni a fosztóképzõ nélküli változatokat: πρόσκομμα, -́τος, προσκοπή, -ῆς, προσκόπτω

Ilyesmi a mi oldalunkról nem derül ki közvetlenül, ehhez tényleg Balázs Károly fantasztikus munkája kell. Egyébként mostanában CD-n is kapható, 5000 Ft-ot nekem megért.
Bolla László
2010-02-23 15:34:19 - 174
Kedves Testvérek!
A Mt 18,9,6 σκανδαλίζει megbotránkoztatja szójegyzete sajnos csak olaszul van meg, jó lenne magyarul is ezen az érdekes részen - soron kívül - elolvasni a jegyzetet. Felvetõdik még, hogy a görögben a botránkozásra van-e megkülönböztetés a bûnös és a nem bûnös változatára, vagyis amikor Jézusban, az Igazban botránkoznak meg a bûnösök, azzal szembe állítva, amikor egy bûnös tett botránkoztatja meg az igazakat.

Egy másik, független észrevétel, hogy sajnos a despota szóról inkább a negatív jelentés jut eszükbe az embereknek és szokták is mondani, hogy Isten nem egy despota, ugyanakkor a görög szöveg jó és eredeti értelmében Istenre használja a despota szót.

Köszönöm, hogy a görög szöveg jobb érthetõsége miatt a pontosabb szellem szó használatától sem zárkózik el a fordítócsapat!

Köszönet a sok és áldott jó munkáért, szolgálatért a testvéreimnek!
Szeretettel,Bolla László
Harmai Gábor
2010-02-12 15:15:39 - 173
Válasz Péter 172. üzenetére:
Kedves Péter,

azzal találkoztál, hogy a NA27 kiadásról a Westcott & Hort-ra váltottunk. Nem tudom, hogy állsz szentírási szövegkritikával, de az az igazság, hogy ennyi bizonytalanság a ránk maradt kézírásos kódexekben van.

Egyébként értelmileg egyik sem jelentõs szövegvariáns, pl. a Jn 14,7:
"Honnan ismernénk az utat" v. "Honnan ismerhetnénk az utat" stb.

Ha könyv alakban megvan az NA27, akkor a kritikai apparátusban megnézheted, mely ókori kódexek hozzák azt a szövegváltozatot, amit mi a Westcott & Hort-nak megfelelõen kitettünk a netre, és melyek hozzák azt, amit a Nestlé-Aland kiadásból idézel. Esetleg nézz szét a Codex Sinaiticusban, fantasztikus élmény, és a linktárunkból kiindulva eléred.

Még annyit tudok mondani, hogy a jogász ismerõseim ülnek a kérdésemen, hogy lábjegyzetben közzétehetjük-e a Nestlé-Aland szövegvariánsokat a fõszöveg alatt, klikkelésre nyíló lábjegyzetként. Ha igen, akkor rövidesen nálunk is tájékozódhatsz arról, ha eltérünk a jelenleg tényleg legelfogadottabb, de számunkra nem engedélyezett szövegtõl, a Nestlé-Aland 27-tõl.

Tudományos dolgozatban viszont érdemes az NA27-et idézned, neten megtalálod szintén a linktárunkból kiindulva.
Péter
2010-02-09 22:39:52 - 172
A Jn 14,7-ben a 2. szó nem "egnókeite", hanem "egnókate" és utána "av édeite" helyett, csak "gnószeszthe" van. Valamint utolsó szó után még egy "auton" jön.
Jn 14,9-ben 5. 6. szó nem "toszouton chronon", hanem "toszoutó chronó".
Jn 14,4. vers vége nem "pósz oidamen tén hodon", hanem "pósz dünametha tén hodon eidenai"
Harmai Gábor
2010-01-27 22:33:08 - 171
Találtam egy elég nehéz verset: Zsid 3,16 τίνες γὰρ ἀκούσαντες παρεπίκραναν; ἀλλ᾽ οὐ πάντες οἱ ἐξελθόντες ἐξ Αἰγύπτου διὰ Μωυσέως;

A τίς, τί szócsoportot javítgatom, próbálom eldönteni, hogy hol kérdõ névmás, és hol határozatlan névmás.

Itt nagyjából eldönthetetlen a kérdés: a τίνες határozatlan névmás a Neovulgáta fordítás szerint:

"Mert egyesek, amikor ezt hallották, elkeserítették Istent; de nem mindnyájan, akik Mózes alatt Egyiptomból kivonultak."

Kérdõ névmás Károli, és a Szent István Társulat szerint:
"Mert kik keseredtek el, mikor ezt hallák? Nemde mindazok, a kik kijövének Égyiptomból Mózes által?" (Károli)

"Kik voltak, akik szavának hallatára lázadoztak? Nemde mind olyanok, akik Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból?" (SzIT)

A Vulgata és egyébként a King James Version angolul viszont szintén határozatlan névelõ-párti:

"quidam enim audientes exacerbaverunt sed non universi qui profecti sunt ab Aegypto per Mosen"

A Westcott & Hort és a Nestlé-Aland szerkesztõi a kérdõ névmásra szavaznak, azért tesznek kérdõjelet a παρεπίκραναν; után, de ez modern kiadói döntés.

Megnéztem a Codex Sinaiticust is. Íme:
τινεϲ γαρ ακουϲα
τεϲ παρεπικρανα
αλλ ου παντεϲ οι
εξελθοντεϲ εξ ε
γυπτου δια μωϋ
ϲεωϲ

Magában a kódexben természetesen szóközök sincsenek, nemhogy írásjelek.

Hát, így írásjelek nélkül nézve a szöveget, sokkal inkább tûnik határozatlan névelõnek a τινεϲ. A késõbbiekben az "αλλ ου παντεϲ" inkább tûnik közbevetésnek (de nem mindannyian), mint szónoki kérdésnek (vajon nem mindannyian?)

Érvek, fölvetések? Egyenlõre marad a Vulgata változata, de írtam lábjegyzetet, ahol jelzem a problémát, rövidesen fönn lesz a neten is.
Süttõ Dániel
2010-01-25 18:27:33 - 170
Válasz Németh Tibor 169. üzenetére:
Kedves Tibor!

Az ilyen és hasonló hibák a Westcott-Hort féle kiadásra való áttérés miatt történt. Az újonnan használt szövegváltozatban ugyanis (az eltérõ olvasatok miatt) egyes helyeken elõfordulhattak ilyen hibát okozó ütközések.

Mostanra azonban sikerült javítani ezeket.
Németh Tibor
2010-01-22 08:51:16 - 169
Válasz Németh Tibor 168. üzenetére:
A következõ vers végén a μαργαρίτας is kétszer szerepel.
Németh Tibor
2010-01-22 08:48:24 - 168
Üdv!

A Máté 13:44-nek a végén kétszer szerepel az ἐκεῖνον. Nyilván elírás. Legyetek áldottak Jézus Krisztus nevében!
Harmai Gábor
2010-01-06 11:45:02 - 167
Válasz Török Bandi 165. üzenetére:
elakhe: akkor már inkább "részesedett" az ApCsel párhuzam ill. az alapige Györkössynél szereplõ 3. jelentése alapján, de legföljebb lábjegyzetben vállalom ezt a fordítási lehetõséget, mivel tulajdonképpen biblikus szakkérdés, hogy az illatáldozat végzését sorsolták-e, vagy volt egy beosztás, ami szerint Zakariás is részesedett benne.

E szakkérdés eldöntését kicsit meredeknek érzem pusztán annak alapján, hogy az elakhe ige ezen a helyen formáját tekintve aktív, és az inkább "sorsol"-t jelent, mint "kisorsoltatás"-t.
Harmai Gábor
2010-01-05 23:25:35 - 166
Válasz Török Bandi 162. üzenetére:
παρηκολουθηκότι: Hát, a múlt idejû (ill. elõidejû) particípium a magyar nyelvben kifejezhetetlen. Vagy nem particípium, vagy nem múlt idejû. Mármost az elõidejûséget a szövegkörnyezet is világosan mutatja, hiszen ott a következõ ἄνωθεν szó (elejétõl fogva). Ezek után a particípiumos jelleg kifejezése számomra fontosabbnak tûnik.

Különösen, hogy a tényleges fordítások mindig a múlt idõ kifejezését választják, mi meg itten bibliai nyelvészkedünk, vagy inkább nyelvet tanulunk.
Török Bandi
2010-01-05 20:02:04 - 165
Válasz Harmai Gábor 164. üzenetére:
Kedves Gábor!

Köszönöm, hogy tisztába tetted a dolgokat. Valóban, én tévedtem. Egyedül az elsõ hozzászólásomban, a participiumos formával kapcsolatos felvetésem tartom.

Az "elakhe" azót lehetne így fordítani: "rá esett a sors"?

Bandi
Harmai Gábor
2010-01-05 18:07:58 - 164
Válasz Török Bandi 163. üzenetére:
Kedves Bandi,

köszi a fölvetéseidet!

ἔλαχε: A jelentése tényleg passzív, de a formája nagyon nem. A λαγχάνω ige ἔλαχον alakjából elég jól kijön, mint aktív aorisztosz. Szerintem az Acs 1,17 ἔλαχεν alakjának variánsa.

János: A Westcott & Hortban tényleg egy nü. Nézd egyébként meg a Codex Sinaiticusban, pl. itt a linktárból kiindulva, ott is így van. A személynevek leírásában egészen sok különbség van a Nestlé-Aland és a Westcott & Hort között, de úgy tûnik, a Westcott & Hort is megalapozott ókori kódexekben. Legalábbis a Codex Sinaiticus elég jó megalapozást jelent. Pilátus meg Peilatosz a WH-ban, és a Codex Sinaiticusban is, ill. Erzsébet Eleiszabet. Nekem is rém fura. Nemsokára publikálok egy átfogó statisztikai összehasonlítást a két szöveg között, ill. jogász barátaim most vizsgálják, hogy szerzõi jogba ütközik-e lábjegyzetben következetesen hozni, hogy mit hoz a GNT27 a GNT_WH-hoz képest.

proszdokáó: Jó, Györkössy szerint létezik a "proszdokeó" alak, de õ is hozza a proszdokáó-t is, Varga Zsigmond meg csak azt hozza.

epi tó theó tó szótéri mu: Hüha, ezt nagyon köszönöm. Az adatbázisunk rendben van, valamit az az eljárás ront el, ami ebbõl WEB-re kitehetõ anyagot készít. Utánanézek, ha Danit is riasztanom kell, akkor pár hét lesz a javítás, ha már nálam rossz a cucc, akkor estére rendbe rakom.

A fordítási megjegyzéseket illetõen úgy vélem, nekünk inkább az a feladatunk, hogy minél jobban megközelítsük azt a szó szerinti értelmet, amit a szó etimológiája sugall, és a nyelvtanulók saját feladata végiggondolni, hogy hogyan is lehetne a szó értelmét az adott helyen magyarul jól visszaadni. Nem mondom, hogy mindig következetesek vagyunk, de általában tartózkodunk a magyaros fordításoktól. Mondjuk az ἔλαχε ige pont ellenpélda, de ha valakinek van ötlete olyan aktív igére, ami jól visszaadja a szöveg értelmét, azonnal korrigálunk.
Török Bandi
2010-01-05 16:53:07 - 163
Sziasztok!

Egy-két apróság még:
Lk 1,9: az "elakhe" szerintem második passzív aorisztosz, és nem aktív. A jelentése is passzív. Vagy nincs igazam?

Lk 1,13: A Jánost még sohasem láttam görögül egy nû-vel írva. Tuti, hogy így van az alapszövegben?

Lk 1,21: A "proszdokón" szó a szótár szerint a "proszdokáó"-ból jön. Elírásról lehet szó. Helyesen: proszdokeó.

Lk 1,47: az "epi tó theó tó szótéri mu" kétszer is le van írva egymás után.

Lk 1,53: "peinóntász eveplészen agathón": az "empimplémi" valóban azt jelenti, hogy "betölt". De, ha más nem, hát a lábjegyzetben talán meg lehetne adni egy kevésbé hû, de szebb fordítását is a szónak, ami magyarosabb. Mondjuk: éhezõket "halmozott el" javakkal. Ugyan így a "kenusz" szót fordíthatnánk így is: gazdagokat küldött el "üres kézzel".

Köszönöm.

Bandi
Török Bandi
2010-01-05 15:19:21 - 162
Sziasztok!

Elõször is hálás köszönet az áldozatos munkáért. Sokat használom ezt az oldalt, és nagyon-nagyon hasznosnak találom!

És most egy fordítási megjegyzés.
A Lk 1,3-ban a "parékoluthékoti" szót a következõképpen fordítja a szótár: "utána járónak". Értem én, nem is lehet ezt szebben-jobban fordítani körülírás nélkül. De inkább írjuk körül, mert ugyanígy fordítanánk ennek a szónak más nyelvtani alakjait is (a fordításban egyáltalán nem tükrözõdik, hogy az ige perf.-ban van, éppen praesens is lehetne, ugyanígy fordíthatnánk). Szerintem helyesebb fordítás a: [jónak láttam én / tetszett nekem], [aki] miután utána jártam ...
A participium ugyanis mindig megmutatja, hogy az a cselekvés, amit õ maga jelöl, hogyan viszonyul a mondat állítmányához / a legfontosabb igéhez a mondatban (ami nem participiumban van). Ha a participium jelen idejû, akkor egyidejûségrõl; ha a part múlt idejû, akkor elõidejûségrõl; ha pedig instans, akkor utóidejûségrõl van szó (nem tudom, hogy az utóbbira van-e példa az ÚSz-ben).

Hát, ennyi.

Bandi
Harmai Gábor
2009-11-26 12:37:13 - 161
Fícsör! Fícsör! Fícsör!

1. Elsõ letölthetõ fájlként föltettem egy szöveget, amelyet a Tájékoztatóban rég megígértem: bemutatom, hogyan lehet Winwordben ógörögül írni. Alapvetõen csak azokkal a makrókkal, amelyeket a fájlba belecsomagoltam, ezért aki használni szeretné a cuccot, az olvassa el a tájékoztató szöveget a letöltéshez.

2. Föltettem egy linket a Codex Sinaiticus weboldalára, ahol elképesztõ munkával földolgozták az egész ókori kódexet. Gyönyörû, érdemes megnézni. Akinek szövegkritikai problémái támadnak, annak konkrétan is hasznos.
Harmai Gábor
2009-10-13 11:10:12 - 160
Válasz Harmai Gábor 159. üzenetére:
Fícsör! Fícsör! Fícsör!

1. Frissítettem az adatbázist, magát a görög szöveget szinkronizáltam a Német Bibliatársulat által a netre kirakott szöveggel:

http://www.bibelwissenschaft.de/online-bibeln/

Hát, érdemes volt. 2600 eltérést detektáltam, szerencsére 5 kivétellel csak hangsúlyjel és mondatjel, meg kisbetû-nagybetû-hibák, maguk a betûk eddig is jók voltak, így az analízisek érvényesek maradtak, ill. a hibás eseteket javítottam.

A fönti linket rövidesen kitesszük a WEB-oldalra, most még tárgyalok a Bibliatársulattal, hogy ezt milyen formában szeretnék.

2. Minden szóhoz került szótári alak és valamiféle elemzés, nincs tehát most már egyetlen teljesen elemzés nélkül maradt szavunk sem. Olyan persze továbbra is rengeteg van, amihez nem adunk magyar tükörfordítást, ill. továbbra is áll, hogy a Tájékoztató-ban nem elemzettként fölsorolt helyeken külön nem korrektúrázott, gép által máshonnan odamásolt elemzéseket találunk. Ezekért felelõsséget nem vállalunk, de ha valaki nekiugrik egy szövegrészletnek, felülvizsgálat után betesszük a szószedetünkbe.
Harmai Gábor
2009-10-09 12:35:27 - 159
Válasz Harmai Gábor 158. üzenetére:
Kedves Dani,

hálásan köszönöm csöndes munkálkodásodat, a látogatószámlálót majd megpróbálom magam helyreállítani :-), viszont a betûméret csökkentése nem szerencsés: görögórán digitális táblán is használom a cuccot, és ott elég nagy távolságból nézik szegény júzerek. Kérlek, hogy ha nem okoz problémát, állítsd vissza az eredeti betûméretet. Azért itt vetem föl, mert esetleg más júzerek is hozzászólhatnak.

Üdv:
Gábor
Harmai Gábor
2009-08-15 21:50:58 - 158
Új problémának ideteszem az ACs 20,29-et. A "λύκοι βαρεῖς"-t mindenki "ragadozó farkas"-nak fordítja, pedig a βαρεῖς alapjelentése "nehéz".

Namost, olyan átvitt értelemrõl megemlékezik az ÓGMSz is, hogy "erõs, félelmes", de "ragadozó"-ról nem tud. A "félelmetes", az elfogadható megoldás volna számomra, csak egyértelmû fordítási tradíció szól a "ragadozó" mellett, még Csia Lajos és Vida Sándor szó szerinti fordítását is ideértve, úgyhogy jelzem a bizonytalanságomat.

Addig is a szószedetben egyszerûen meghagytam a "nehéz" szót, mivel a Vulgata is "lupi graves"-sel, azaz "nehéz farkasokkal" fordít, úgyhogy akkora marhaság nem lehet.
Harmai Gábor
2009-08-14 20:31:22 - 157
Daninak hálás köszönet, a rövidítésjegyzék kigyógyult gyermekbetegségeibõl.
Harmai Gábor
2009-08-13 21:33:32 - 156
No, a linkeket azért nem szereti az IE, mert magyar karaktereket is tettem õbeléjük. Ezen valahogy próbálok segítnyi, azt továbbra sem tudom, a táblázatok miért bénák.
Harmai Gábor
2009-08-13 18:29:24 - 155
Fícsör! Help plíz! Fícsör!

Infaustussal folytatott szerzõi jogi eszmecserénken fölbuzdulva, létrehoztam a "Rövidítésjegyzéket", mint életem elsõ weboldalát, és a fõ lapunkba beépítettem egy hivatkozást is rá. Van benne szakirodalom is, még mondjuk át kell tekintenem az adatbázist, hogy következetesen a rövidítésjegyzék szerint hivatkozzunk a benne szereplõ cuccokra.

Danival megtárgyalom, hogy hogyan lesz az irodalmi hivatkozásból szabálos link.

Apró szépséghuba, hogy Firefox-szal ugyan remekül mûködik a dolog, IE-vel viszont nem veszi figyelembe a linkeket, és a táblázatok is csúfak :-( Szóval help plíz. Azért IE-vel is olvasható a szöveg, és az is valami.

Harmai Gábor
2009-08-13 08:00:48 - 154
Sziasztok,

megvitatásra álljon itt legújabb lábjegyzetem, amit az ACs 5,18-hoz írtam.

Kérdés, hogy az Úr önmaga, vagy a mi számunkra ismerteket cselekszik. vö. Kat. ford. "amit öröktõl fogva kinyilvánított." Új prot. ford: "és aki ezt öröktõl fogva tudja" A szövegnek elég sok õsi variánsa van, az NA27 szövege inkább azt sugallja, hogy számunkra ismerteket. Mivel korábban prófétai szavak beteljesülésérõl van szó, ez tûnik valószínûbbnek.
Harmai Gábor
2009-08-05 17:38:25 - 153
Hát azért hoztuk létre, hogy a WEB-oldalunkra vonatkozó kritikai észrevételek, reflexiók elmondhatóak legyenek, az esetleges hibákat legyen hol bejelenteni, és másodlagosan, hogy bibliai kérdéseket meg lehessen beszélni. Ebben az esetben viszont a parttalan vitákat cenzúrázom.

Mondjuk szívesen adok tanácsot, hogy publikáció szintû biblikus eszmefuttatások (ahol a szabatos idézés követelmény) hol közölhetõek, de ezen a levelezõlistán semmiképpen.
infaustus
2009-08-05 10:04:01 - 152
Válasz Harmai Gábor 151. üzenetére:
No, akkor ebben nem értünk egyet. Ha "nincs súlya az itteni közlésnek", akkor minek hoztátok létre? :) És csak mellesleg: aki itt ilyen szabadosan használ forrásokat, nem hiszem, hogy a 'komolyabb' helyeken, aminek 'van súlya', normálisan idézne forrásmegjelöléssel.
Harmai Gábor
2009-08-05 09:19:40 - 151
Válasz infaustus 150. üzenetére:
Hát, "konzervativizmus"-ról ebben az esetben nem beszélhetünk, mert nincs konzerválható hagyomány: levelezõlisták kb. 10 éve vannak.

A magam részérõl azt gondolom, a plágium mûfaji kérdés. A "prédikáció" mûfaját pl. rendszeresen mûvelem, ott kifejezett baj lenne, ha tudatosan törekednék az eredetiségre, sokkal inkább bele kell illeszkednem az évezredes hagyományfolyamatba. Persze az sem baj, ha idõnként egy-egy eredeti meglátás is fölbukkan, de nagy bajban lennék, ha mindent idézõjelbe kellene tennem, ami nem eredeti a beszédemben. Az is igaz, hogy néha súlyt ad egy gondolatnak, ha megnevezem a szerzõt. Verset pl. úgy érdemes idézni, hogy "ahogy XY írta".

Namost, a levelezõlistát hasonló irodalmi mûfajnak tartom. Miután nincs azonosítható szerzõ, és miután igazából nincs súlya az itteni közlésnek, legföljebb akkor van értelme az eredeti szerzõt megnevezni, ha az rangot ad a közölt szövegnek.

Gondold el fordítva: itt a levelezõlistán fölbukkant néhány olyan eredeti fölvetés, amit beépítettem a szószedetünkbe. Oda kellene írnom, hogy a fölvetés "Barázdabillegetõ" - nicktõl származik?
infaustus
2009-08-04 08:57:02 - 150
Válasz Harmai Gábor 149. üzenetére:
Kedves Gábor,

Elnézést, hogy ilyen konzervatív vagyok abban, hogyan _illik_ idézni valahonnan valamit. A plágium talán valóban erõs kifejezés volt, de a tény tény marad. Idézõjelet illik alkalmazni, még ha névtelen is az illetõ egy levelezõlistán.
Harmai Gábor
2009-08-01 08:44:37 - 149
Válasz infaustus 148. üzenetére:
Sziasztok!

Az elmúlt hónapban sajnos kevesebbet tudtam foglalkozni a Szentírással, nem is láttam, hogy ekkora forgalom támadt.

Hozzászóló:
lévén katolikus pap, szeretettel biztosítalak arról, hogy az Esztergomi Hittudományi Fõiskolán, akié a honlap, van szellemi kapacitás a Szentháromságtani fölvetések megválaszolására, Jehova tanúi egyéb fölvetéseinek a megtárgyalására, illetve a szentek tiszteletével kapcsolatos protestáns ellenvetések megvitatására.

Most, ahogy így körülnézek, két hagyományos formájú feszület van a látókörömben, tegnap Loyolai Szent Ignácról vettem a Szentmisét, más Jehova tanúi ill. protestáns értelemben vett bûnömre nem emlékszem, de összességében eléggé katolikusnak érzem magam.

Viszont kérlek, tartsd tiszteletben azt a korlátozásomat, hogy ez egy nyelvtanuló honlap. Legitim dolog a nyelvészeti álláspontok teológiai következményeit, akár kifejezett felekezeti következményeit megmutatni, de ha nem görög szentírási szövegek elemzésén van a súlypont, lehetõleg azzal az intencióval, hogy miért vitatható a fõ oldalunk szövegmagyarázata, az itt cenzúraesélyes, egyszerûen azért, mert nincs több helyünk.

Azt mondanám, augusztus végén keresztényüldözést fogok végrehajtani a hozzászólásaidon, addig megadom az esélyt, hogy lementsd, mert hát dolgoztál vele.

Felekezeti vitákra ott a Virtuális Plébánia, sokkal többen olvassák.

Õszintén szólva kevéssé hiszek a felekezeti viták levelezõlistákon való lefolytathatóságában: egy ideig csináltam, de az a benyomásom, hogy parttalanná válik. Most a Te hozzászólásod van legfölül, azután Karel ír valamit, és az övé lesz, azután Te megint, a külsõ olvasók meg garantáltan elveszítik a fonalat.

Sokkal jobb a Depositum-honlapod, amin bárki megtalál egy közérthetõ katolikus gondolatmenetet. Nem néztem, hogy van-e valaki, akivel az ellenvetések közölhetõk, de max. egy magánlevél-váltásnak látom értelmét.

Infaustus:
Tudom, hogy ez ma divattéma, de ne játsszuk az Artisjustot! Szerintem a "plágium" bûnét egy "Hozzászóló" nevû nick egy levelezõlistán nem követheti el: nincs megfogható ember, aki a szöveg átvételével anyagi vagy erkölcsi hasznot bitorol el a maga javára.

Más lenne a helyzet, ha Hozzászólónak lenne egy WEB-lapja, bemutatkozna, és közzétenné saját kutatási eredményeit a kereszt formájára, ill. a szentek közbenjárására vonatkozólag, és hát kiderülne, hogy...

A levelezõlisták egyszerûen nem elég fontos helyszínek ahhoz, hogy az ember itt publikáljon saját kutatásokat. Ha több van közzétéve, mint ötperces reflexió, az nyilvánvalóan átvétel, és ezt mindenki tudja. Mondjuk a copy-paste mûvelet intenzív használatánál jobb linkeket adni, de ez ízlés kérdése.
infaustus
2009-07-14 07:30:25 - 148
Válasz Hozzászóló 147. üzenetére:
Valóban. De a gyûjtés Kevin Quick munkája. Amint látom, te pedig onnan kopiztad ki a két szakaszt. Másrészt az alábbi szöveget is kimásoltad:

"Jézust sok esetben imádják az Újszövetségben, és az imádókat soha nem utasították rendre. Kétszer imádtak angyalt az Újszövetségben [Jelenések 19:10; 22:8, 9], és az imádókat mindkét esetben rendre utasították. Pétert egy esetben imádták [Cselekedetek 10:25], és az imádót rendre utasították."

És ez nem a Bibliából van. Szóval máskor sziveskedj megjelölni a forrást!
Hozzászóló
2009-07-13 06:24:20 - 147
Válasz infaustus 146. üzenetére:
Ácsi, a kérdésen kívül az idézett szöveg forrása a Szentírás...
infaustus
2009-07-10 20:34:05 - 146
Válasz Hozzászóló 143. üzenetére:
Bocsánat, ez a komment nem a nyelvészetrõl fog szólni. Csak a pontosság kedvéért:
'Hozzászóló' a 142-143. kommentben Kevin Quick: Érveljünk Jehova Tanúinak c. könyvébõl idézett. (http://infaustus.uw.hu/reasoning_hun.pdf). Szvsz az idézetet illenék idézõjelbe tenni és a forrást megjelölni (e nélkül plágiumnak nevezzük).

Szerkesztõ, elnézést az off-ért.
Hozzászóló
2009-07-08 05:01:05 - 145
Ahhoz, hogy milyen alakuló kivégzõeszközön halt meg Jézus, javasolt olvasmány angolul tudóknak:

http://www.freeminds.org/doctrine/jesus/did-jesus-die-on-a-cross-or-a-stake.html
http://www.freeminds.org/doctrine/jesus/the-facts-on-crucifixion-stauros-and-the-torture-stake.html

Egyébként szerintem ehhez az oldalhoz szükséges lenne a benne lévõ görög szöveget ezzel.
http://en.wikipedia.org/wiki/Textual_variants_in_the_New_Testament

Elvileg idén lesz 28. Nestle-Aland kiadás. Mit tudni róla?

Mt 24:36 "Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki sem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, csak az Atya egyedül."

A "sem a Fiú" (ude ho hüiosz) részletet a Mt-kéziratok többsége nem tartalmazza (Bruce Metzger: Textual Commentary on the Greek New Testament, 1994; p. 51-52). A részlet egyes másolóknak valószínûleg teológiai problémát okozott, és talán a párhuzamos Mk 13:32-vel akarták összhangba hozni. Emellett szól a szöveg vége is: az Atya egyedül.

Ugye egyébként ez a vers arról szól, hogy Jézus az utolsó ítélet napját még õ, az Emberfia sem tudja, hiszen emberi mivoltánál fogva ezt csakugyan nem tudhatta. De tudta mint Isten s természetesen istenségének megvilágosító hatása alatt tudta mint ember is, de nem emberi tudománya alapján. Egyébként éppenséggel, mint ember is tudhatná, ui. az Evangéliumban sajátos módon szerepel a "még a Fiú sem"kitétel: a Fiú nem tudja az idõt, abban az értelemben, hogy küldetése nem terjed ki az idõpont közlésére. Jézus embersége ui. ún. beléöntött tudással /scientia infusa/rendelkezett. Csak azt tudta, mint ember tévedhetetlenül, ami része volt a küldetésének, ugyanakkor bármikor bármit tudhatott, mint Isten /pl. Péter adópénze a hal gyomrában/. Hogy miért? Mer benne a Logosz pótolta a személyt.
Hozzászóló
2009-07-08 04:29:17 - 144
Kol 1,15 látom még másoknak is gondot okozott.

Itt
http://forum.katolikus-traditio.hu/viewtopic.php?f=5&t=71&sid=78520b21c42d21f0137de2c64b4c75b5#p3965
Részletes kifejtést találtok a versrõl.
Hozzászóló
2009-07-08 04:26:42 - 143
Válasz Karel 104. üzenetére:
"Egyértelmû kijelentés vannak arra, hogy kihez imádkozzunk – az Atyához (Máté 6:9)"

Helyes Jézushoz imádkozni?

• János 14:14 ha valamit kértek tõlem az én nevemben, megteszem.
• Cselekedetek 7:59, 60 Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet! Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bûnt! És amikor ezt mondta, meghalt.
• Cselekedetek 9:14 és ide is meghatalmazást kapott a fõpapoktól, hogy elfogja mindazokat, akik segítségül hívják a te [Jézus, 17. vers] nevedet.
• Cselekedetek 9:20, 21 és azonnal hirdetni kezdte [Saul] a zsinagógákban Jézusról, hogy õ az Isten Fia. Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így szóltak: Hát nem õ az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a fõpapok elé vigye õket?
• Cselekedetek 22:16 Kelj fel, keresztelkedj meg, mosd le bûneidet, segítségül híván az Úr nevét.
• Cselekedetek 22:17-19 Történt azután, hogy visszatértem Jeruzsálembe, és a templomban imádkoztam. és láttam õt [Jézust], aki ezt mondta nekem. Erre így szóltam: Uram.
• Róma 10:9, 11-13 Úrnak vallod Jézust. Az Írás is így szól: Aki hisz õbenne, nem szégyenül meg. Ugyanaz az Ura, és õ bõkezû mindenkihez, aki segítségül hívja; amint meg van írva: Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.
• 1Korinthus 1:2 az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, azoknak, akiket õ elhívott és saját népévé tett; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az õ Uruk és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják.
• 2Korinthus 12:8, 9 Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tõlem. De õ ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erõm erõtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erõtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.
• 1Timóteus 1:12 Hálát adok a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, aki megerõsített engem.
• Jelenések 22:20 Ámen. Jöjj, Uram Jézus!

"Akiknek nem elég egyértelmû az isteni tanítás, azok kezdenek bele olyan kombinációkba, amikbe minden további nélkül belefér a teremtményekhez való ima (pl. Jézus anyjához és bizonyos egyházi szentekhez), és az imádat (pl. Jézushoz)."

A katolikus tanítást a szentek közbenjárásáról félreérted.
Kérlek, olvasd el ezt:
• http://www.depositum.hu/szentekhez.html
• http://www.depositum.hu/kozbenjaras.html

A Fiút nem tudom miért állítod teremtménynek, gondolom a Kol 1,15b-re hivatkozva, amely ugye így szól:
Görög eredeti: „πρωτοτοκος πασης κτισεως” – „prótotokosz paszész ktiszeósz.”
Vulgata: „primogenitus omnis creaturæ”

Gör. prototokosz = elsõszülött: itt a felsõbbrendûséget és az örökös preegzisztenciát jelenti, és nem azt, hogy elsõ-teremtmény, mint azt néhány ariánus szekta tartja. Az Ószövetség szóhasználata tanulságos. Dávidot elsõszülöttnek nevezik a Zsolt 89:27-ben, de nem azért, mert szó szerint elsõ gyermeke lett volna Jesszének (hiszen õ volt a legfiatalabb), hanem azért, hogy ezzel Izrael királyságának hatalmát érzékeltessék vele. Hasonlóképpen a Jer 31:9 Efraimra utal mint elsõszülöttre, holott Manassze volt idõrendben az elsõ (Ter 41:50-52). Izrael nemzetét Isten így hívta: „az én elsõszülött fiam” (Kiv 4:22). A zsidó rabbinikus írók pedig az Atyaistent nevezték Bekorah Shelolam-nak, ami pontosan ugyanazt jelenti, mint amit Szent Pál használt itt: minden teremtmény elsõszülötte. A prototokosz a Zsid 1:6-ban Jézus címeként szerepel. A kontextusban viszont Jézust Mindenhatóként (1:3), Isten dicsõségének kisugárzásaként (és képmásaként) (1:3), Teremtõként (1:10), imádandóként (1:6) van ábrázolva, és Istennek hívja az Atya (1:8). Ezek a sajátosságok csak Istenre vonatkozhatnak.

Kol 1,15-höz még ajánlott olvasmány: http://www.apologia.hu/text/Kol_1_15.html
Hozzászóló
2009-07-08 04:16:01 - 142
Válasz Karel 97. üzenetére:
Való igaz, amikor az Újszövetség a ho theosz kifejezést alkalmazza (az Isten), az legtöbbször az Atyaistenre vonatkozik. A névelõ nélküli forma Krisztusra vonatkoztatva többször is elõfordul (Jn 1,1b. Jn 20,28; Tit 2,13; Zsid 1,8-9). Ez azonban nem érinti az istenség kérdését, ez szóhasználat kérdése. A Megváltó neve ugyanis Jézus volt, a Krisztus nem név, hanem felségcím, titulus és teológiai szempontból funkció. Egy szóval: a Krisztus szó az újszövetségi teológiában egyértelmûen az Istentõl küldött, Istennel egyenlõ, egylényegû Felkentet (Messiást, ennek görög fordítása a Krisztus) jelöli. Ezért a Krisztus szó - akárcsak a theosz szó - határozott névelõvel áll (Iészousz ho Khrisztosz, szó szerint: Jézus a Krisztus).
A theosz - hó theosz megkülönböztetést már Áriusz is használta állításának alátámasztására. Csak arra nem tudott felelni a níceai atyáknak, hogy a Szentírás hogyan süllyedhetett bálványimádásba, amikor egy embert következetesen kis istennek állít be. Pl. a Jn 1,18 ("Istent senki nem látta") a theosz-t (ill. hát itt "theon"-t) névelõ nélkül használja, mégis világosan Istenrõl van szó. Még a jehovisták saját fordítása is "Istent" hoz. Ezzel eleve megdõl ez a logika. De ez csak egy példa a sok közül. Jézusra ezenkívül használják a „ho theosz” kifejezést is: Pl. Jn 20,28; Róm 9,5; Zsid 1,8; vö. még Tit 2,13; 1Jn 5,20; 2Pét 1,1.
A keleti Krisztus-ikonok egy részében is a "Ho Theosz" fölírás megtalálható Krisztus kereszttel osztott glóriájában.


Helyes imádni Jézust?

• Máté 2:1, 2 bölcsek érkeztek napkeletrõl Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az õ csillagát, amikor feltûnt, és eljöttünk, hogy imádjuk õt.
• Máté 2:8 majd [Heródes] elküldte õket Betlehembe, és ezt mondta: Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekrõl; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam õt!
• Máté 2:11 Bementek a házba [a bölcsek], meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták õt.
• Máté 4:10 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tõlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat [Jehovát], a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
• Máté 14:33 A kik pedig a hajócskában valának, eljövének, és imádák õt, mondván: Bizonyára, Isten Fia vagy!
• Máté 28:9 És íme Jézus eléjek jöve, mondván: Üdv nektek! Azok pedig hozzá járulának, és átfogák lábait, és imádák õt.
• Máté 28:16, 17 A tizenegy tanítvány pedig Galileába méne ama hegyre, hová Jézus rendelte vala õket. És látván õt, imádák, némelyek pedig kételkedének.
• János 9:38 Erre az ember így szólt: .Hiszek, Uram.. És leborulva imádta õt. [Felismerte Jézust, mint az Emberfiát . 35. vers]
• Zsidók 1:6 Amikor pedig bevezeti az elsõszülöttet a világba, ismét így szól: .Imádja õt az Isten minden angyala!.
• Jelenések 5:8 és amikor átvette a könyvet, a négy élõlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány elõtt.
• Jelenések 14:7 és hatalmas hangon így szólt: .Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsõséget, mert eljött ítéletének órája; imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait!

Jézust sok esetben imádják az Újszövetségben, és az imádókat soha nem utasították rendre. Kétszer imádtak angyalt az Újszövetségben [Jelenések 19:10; 22:8, 9], és az imádókat mindkét esetben rendre utasították. Pétert egy esetben imádták [Cselekedetek 10:25], és az imádót rendre utasították.
Harmai Gábor
2009-06-16 07:52:45 - 141
Válasz András 140. üzenetére:
Köszi, majd betesszük a lábjegyzetek közé. Egyenlõre agyalok a héber írás gépi megjelenítésén. Ki kellene találni egy olyan következetes transzliterálást, amit oda-vissza lehet váltani. Görögbõl van ilyenem, de a héber nehezebb, mert túl sok az azonos kiejtésû betû. Mondjuk az viszont jó hír, hogy most már egész elfogadható a Wordben és a neten is a héber íráskép. Csak eltelt 6-8 év, mióta elõször beleütköztem ebbe a problémába.
András
2009-06-13 21:11:48 - 140
Sziasztok!

Azt hiszem, egy kis plusszal szolgálhatok. A Lk 15-ben szereplõ "szikera" szó eredetét találtam meg. Szikera: szikerá, arám szó (szin-chireq, kaf-svá, rés-qámec, alef); héber alakja: székár (szin-céré, kaf-qámec, rés). Ézs 5,11.22.24,9: bódító ital, ami akár bor is lehet (Num28,7), de általában megkülönböztetik attól, és külön említik. Az akkád sikaru szó árpasört jelent. (Walter Bauer: Wörterbuch zum Neuen Testament)

További jó munkát, Isten áldjon titeket (sokan szeretjük ezt az oldalt).

András
Harmai Gábor
2009-05-22 14:14:52 - 139
Föltettem az újabb frissítést. Látványos újítás talán annyi, hogy a névelõk, és néhány egyéb elemi szófaj ragozása látható a szótári infók között.

Ezen túlmenõen is tisztogattam az adatbázist, pár száz gépi eszközökkel hibásan másolt elemzést kiszûrtem, és javítottam.
Harmai Gábor
2009-05-13 21:36:20 - 138
Válasz Harmai Gábor 137. üzenetére:
Újabb fícsört követtem el.

Giovanni ötletén fölbuzdulva én is nekiláttam egy szófaj végigelemzésének: megtanítottam a szoftvert deklinálni, és elemzést adtam a Szentírás összes fõnevéhez. Minden fõnévhez odaírtam a változatokba a szoftver által készített deklinációkat.

Egy fölkiáltójelet kaptak azok a változatok, amelyeket a szoftver is elõállít, és a szövegben is megvannak, két fölkiáltójelet azok a változatok, amelyek a szövegben elõfordulnak, de a szoftver máshová tenné a hangsúlyjeleket, végül három fölkiáltójelet azok, amelyek a szövegben elõfordulnak, noha a szoftver egészen más változatot jósolna.

Majd írok egy tanulmányt arról, mennyire szabályosak a Szentírás fõnevei, alapszámok mindenesetre, hogy 5536 szövegben elõforduló fõnévi alakot elõállít a szoftver a nominativus, a genitivusrag és a nyelvtani nem alapján, 148 esetben téved.

Másik jópofa szám, hogy a Szentírás 138019 szavából már csak 473 nincs szótári szócikkhez rendelve. Rövidesen elõállítható lesz a konkordancia-funkció.

Persze ettõl még az emberileg föl nem dolgozott részekben rengeteg hiba van, de ezek javítása jóval könnyebb lesz, mint ha a gép semmi infót nem adna az egyes szavakról.
Harmai Gábor
2009-05-09 21:20:55 - 137
Fodor István:
Pi-pi ügyben igazságod vagyon. Kaptuk a szöveget, és ez azt jelenti, hogy meg kell bíznom abban az ismeretlen angolban, aki számítógépesítette az NA27-et. Sok hülyeséget még nem találtam, de ebbiony az. Köszi!

Verebek ügyében arra jutottam, hogy nem meggyõzõ az õsi dualissal magyarázni a singularist, mivel télleg ott a másik hely is, ahol a dualis nem jöhet sóba. A mi nyelvtankönyvünkben Szabó Mária töredelmesen bevallja, hogy a Szentírásban helyenként nyelvtani hibák is elõfordulnak. Azt hiszem egyszerûen errõl van szó. Ha Isten oldaláról nézzük, ez is egy jelzés arra, hogy nem a stílusra, hanem a mondandóra kell figyelni. Emberi oldalról nézve föl szoktam szólítnyi a tanítványaimat, hogy írják le németül az evangéliumot. Aki jobb munkát végez, mint a görög szöveget író (fordító) zsidók, az pampoghat.
Fodor István
2009-05-09 20:21:30 - 136
Válasz Harmai Gábor 129. üzenetére:
Verebekrõl, Vásárlásról és csipegetésrõl. azaz a Mt10:29 és Mt 13:4 aggasztóan singuláris igéirõl...

a 2009.03.22. 22:53:08 -i kommentemhez annyit, hogy CSUPÁN A SAJÁT KÚTFÕMBÕL MONDTAM az ottani megoldást. Sajnálom, újra megnéztem a szótárakat, és csak annyit tesz az egyik, hogy idéz ezt a vitatott helyet. Elnézést kérek indenkitõl. Minél elõbb megkérdezek egy nálamnál okosabbat.

Frodo
Fodor István
2009-05-09 20:00:54 - 135
Válasz Harmai Gábor 134. üzenetére:
Újfent az ökümené gyakorlatában veszek részt, mikor református theológusként a ti/önök honlapján tanulok a vizsgáimra. Hálás köszönet!

A másik irányban is gyakorolnám az ökümenét, és ennek céljából egy kisebb hibát szeretnék jelezni a fõszövegben: Jel 3,17,4 elsõ betûje nem indokoltan nagy pí. Ehhelyett kis pít javasolok. Ha valaki exegatálná a nagy pí jelentõségét, akkor felteszem, hogy azt is el tudnám fogadni, de jelenlegi tudományos ismereteim szerint ez nem elfogadgható.

Természeretsen tudom, hogy voltak majusculus-szal íródott kódexek, meg minusculussal is, és a saját NA27-emben is csak a személynevek vannaknagybetûvel; de akkor feltenném a kérdést hogy a Theosz fõnevet mért nem nagy betûvel írjuk. Univerzalizáljuk Jahvét, vagy személytelenítjük, vagy mi? Erre okos válasz volna a szupõerperszonalitás, de vajon ez rögtön kizárja a perszonalitást is?...

Nem feltétlenül várok válaszokat, de örülnék.

Pax Vobiscum!
Harmai Gábor
2009-04-19 15:11:36 - 134
Válasz Harmai Gábor 133. üzenetére:
Fícsör Fícsör Fícsör

Megtáltosodásom újabb jeleként föltettem két újabb hasznos linket a linktárba, nézzétek meg!

Kicsit átírtam a Tájékoztatót is: föltüntettem összes új munkatársunkat, megérdemlik.
Harmai Gábor
2009-04-13 22:43:02 - 133
No, az alanti fícsör örömére nagy keresztényüldézést vittem végbe: töröltem a hozzászólások kb. felét.

A nyelvészetileg szakszerû hozzászólásokat hagytam meg, a WEB-lapunk mûködésére vonatkozó kérdés-válaszokat, ill. referenciaként a dícséreteket. Utóbbiért bocsánat, de a Fõiskolának, amely a honlapot mûködteti, be kell mutatnia, hogy hasznos todományos munkát végez. Ez viszont nem ok arra, hogy most elkezdjenek a pozitív észrevételek áradni :-)