Új üzenet...

Harmai Gábor
2017-06-10 06:24:06 - 634
Válasz valaki 633. számú üzenetére:
Igazából ez a második a gyöngébb példád. Az elsőn meghökkentem: amit a TR ennyire másképp hoz, arról a Nestlé kritikai apparátusának tényleg számot kellene adnia. Raádásul Károli is másképp fordítja, mint a többiek, tehát ez a fordításokban is megjelenő eltérés...

Ami a másodikat illeti, megintcsak a szakirodalomhoz kell irányítsalak: magyarul is megjelent B. M. Metzgertől Az Újszövetség szövege: http://www.harmat.hu/uzlet/az-ujszovetseg-szovege/

Metzger arról ír, hogy az ókori szövegtanúk leggyöngébb csoportját épp az egyházatyák képezik. Az egyházatyák ugyanis nem kinyitott, nyomtatott Szentírással a kézben prédikáltak, írtak, hanem emlékezetből. Így simán lehet, hogy egyszerűen csak az emlékezetük csalta meg őket, amikor nem pontosan idéztek a Szentírásból. Másrészt befolyásolhatták őket dogmatikai előítéleteik is, Eusebios pl. ariánus volt, így tudatosan is gondolhatta úgy, hogy a Szentírást a beste níceaiak meghamisították.

Ettől függetlenül lehet érv egy egyházatya egy szövegvariáns mellett, de csak akkor, ha két eltérő szentrási kódex-szöveg, vagy papirusz-szöveg közül kell dönteni. Ilyen esetben éppolyan fontos, hogy mit idéz Eusebios, mint az, hogy mit fordít latinra Szent Jeromos.
valaki
2017-06-09 11:30:57 - 633
Válasz valaki 632. számú üzenetére:
Mondok talán egy jobb példát, amire nem mondható, hogy a TR szöveg miatt van különbség. Eusebius egyháztörténetíró több helyen a Máté Evangélium végén ismert keresztelés fordmulát nem "Atya, Fiú és Szentlélek nevében" szerint idézi, hanem így: "menjetek, tegyetek tanítvánnyá minden népeket az én nevemben" Ennek a szövegvariánsnak semmi nyoma a Nestle-Aland lábjegyzetben. Érdekelne, hogy van e olyan szöveggyűjtemény, amibe minden ilyen változat is benne van.
valaki
2017-06-09 11:19:30 - 632
Válasz Harmai Gábor 631. számú üzenetére:
Értem, tehát pusztán a nyelvtan oldaláról nem eldönthető a kérdés, minden az írásjeleken múlik, amik nincsenek az ókori szövegben. Köszönöm a választ és a kommentár ajánlatot is.

Van egy másik kérdésem. A Nestle Aland Novum testamentum graece megvan nekem, amelyik hozza a kölönböző szövegvaiánsokat lábjegyzeben, és azok forrását. Ez jó is lenne, csakhogy sok helyen nem teljes (pl. Jelenések 14.1 A Textus Receptus szerinti szöveg eltér a most használt szövegbázistól, mégpedig nincs benne, hogy a Bárány nevét is hordozza a Sion hegyén álló 144000, csak az Atyáét, de ezt a variánst sem hozza a Nestle). Kérdésem, hogy van olyan irodalom, amelyik az összes szövegvariánst felhozza, amelyik az apostoli atyák idézetek variációit is, forrásostul? Nagyon hiányzik, ilyen változatoknak hol tudnék utánanézni. Esetleg, ha internetes forrás van ilyen, azt is megköszönném.
Harmai Gábor
2017-06-08 10:31:56 - 631
Válasz valaki 629. számú üzenetére:
Kérdésed jó példa arra, hogy a Szentírásértelmezés a szövegkiadásnál kezdődik: nagyon nem mindegy pl, hogy kérdőjelet teszünk-e egy-egy mondat végére, ahol az ókori kéziratokban se pont, se más írásjel nem volt, még szóköz sem. Mind Wescott & Hort, mind a mai Nestlé-Aland kérdőjelet tett, így az ő állásfoglalásuk egyértelmű. A SZIT felszólításként fordítja, így az ő ellentétes állásfoglalásuk is egyértelmű. Én ezek után nem akarnék bíró lenni :-) ez szakirodalmi kérdés. Elég jó pl. a Harmat kiadó kommentár-sorozatában az 1Kor kommentárja, azt ajánlanám figyelmedbe. De köszönöm a problémafölvetést, lehet, hogy lábjegyzetelem is, mint érdekességet.
Harmai Gábor
2017-06-08 10:23:03 - 630
Válasz Bundí 628. számú üzenetére:
Bundi: őszintén szólva túl mélyen nem gondolkodtam el rajta, csak a példád jellegzetességei alapján: ezt a derék Wescott & Hort utólagos szövegharmonizációnak minősítette, ami itt biztosan nem része az eredeti Szentírásnak. Az Acs elején persze igen. Ugyanakkor nemzeti fordításokba ez is belekerült, Lukácsnál is, ezért nem hagyta ki egyszerűen a két szövegkiadó. Ilyesminek mindig a Nestlé-Aland legújabb (most 28.) kiadásában szoktunk utánanézni: ott elég komplex módon fölsorolják, hogy melyik ókori szövegtanúk tartalmazzák a szöveget, és melyek nem.
valaki
2017-06-08 07:23:19 - 629
1Kor. 6:4 βιωτικὰ μὲν οὖν κριτήρια ἐὰν ἔχητε, τοὺς ἐξουθενημένους ἐν τῇ ἐκκλησίᾳ, τούτους καθίζετε;

Érdekelne, hogy ezt a részt hogy lehet pontosan fordítani, mert a fordítások kétféleképpen adják vissza, ami teljesen más jelentést ad. Az egyik változat szerint az egyházban lévő legkisebbet kellene leültetni, hogy eldöntsön egy peres ügyet az egyházban (ebben a változatban a καθίζετε imperatívuszban van), a másik szerint ez egy kérdő mondat, és arra utal, hogy a kívülvalók nem bíráskodhanak belső ügyekben, mert ők ehhez kevesek (καθίζετε itt folyamatos jelenbe van). Melyik változat a pontosabb?

Bundí
2017-06-07 14:34:54 - 628
Mit jelent a görög szövegben az, ha kettős zárójelben van egy-egy rész (pl. Luk. 24, 52.) ? Köszi a választ.
Harmai Gábor
2017-05-29 19:01:02 - 627
Válasz jmz 626. számú üzenetére:
Stimmt :-( Berti azt mondja, nem triviális a probléma, mert a Judit könyvét a Septuagintában szintén a "Jud" szóval rövidítjük. Azért gondolom, csak megoldható valahogy, de több, mint egy eccerű beállítás. Azért ha Berti ezt a honlapot összehozta, ezt már csak megoldja valahogy...
jmz
2017-05-28 12:00:17 - 626
Válasz Harmai Gábor 608. számú üzenetére:
Júdás levele még mindig hiányzik. :(
Harmai Gábor
2017-05-17 13:09:46 - 625
Válasz Puskás Antal 624. számú üzenetére:
Köszönjük! Összeállítani is tanulságos vállalkozás volt :-)
Puskás Antal
2017-05-15 06:20:04 - 624
Teljesen új lendületet ad a homíliáim előkészítésében az általatok összeállított görög újszövetség. Olyan mélységek tárulnak fel, amikre előbb nem is gondoltam.
Nagyon hálás vagyok nektek! Ez egy egyedülálló és hatalmas munka!
Dobrocsi Gábor
2017-05-10 10:38:23 - 623
Válasz Harmai Gábor 622. számú üzenetére:
Köszönöm én is hogy foglalkozol majd vele, és örülök, hogy sikerült érthetően elmagyaráznom a problémát:)
Harmai Gábor
2017-05-06 17:50:14 - 622
Válasz Dobrocsi Gábor 621. számú üzenetére:
Kedves Gábor,

a buborékok rendbetételét valóban föl kell írni a fejlesztési bakancslistánkra, köszönjük az észrevételt. Amúgy pl. a Példabeszédek könyvében is vannak olyan fejezetek, amiket már az ókorban fölcseréltek valamiért, szóval a számozások összehangolása egy elég komplex, több könyvet érintő adatbázis-probléma lesz. Szerencsére a könyv alakú Septuaginta-kiadás alapjában jelzi a számozáseltéréseket, de attól még lesz ezzel gondunk. Alapjában a Sirák fia könyvénél feneklettem meg egyenlőre, ott ugyanis eltér a görög szöveg számozása és a latin fordításé is, héber meg ugye nincs. Pontosabban van, mert úgy a könyv felét megtalálták héber nyelven... Na, szóval nem ígérhetek gyors megoldást, de köszönöm, hogy emlékeztetett a problémára.
Dobrocsi Gábor
2017-05-05 09:30:15 - 621
Válasz Harmai Gábor 620. számú üzenetére:
Azt megértettem, hogy más a számozása az LXX-nek és a hébernek. Viszont lehet, hogy nem teljesen pontosan fogalmaztam: A problémám azzal van, hogy a 15. zsoltárban (LXX) a vers számozására kattintva nem jön fel a buborék, a magyar fordítással, illetve a szószedet alatt sem jelennek meg a magyar fordítások, amikor az egyes szavakra kattintok. Az ezt követő zsoltárokban viszont mindig az eggyel előtte lévő zsoltárhoz való magyar szöveg jelenik meg a buborékban is és a szószedet alatt is. Így értettem, hogy el van csúszva (maga a szószedet az jó). Megnéztem a 149. és 150. szoltárt, és ott már rendesen a hozzájuk tartozó magyar szöveg található, tehát valahol közben helyreáll az "egyensúly" (nem néztem végig az összes zsoltárt).
Harmai Gábor
2017-05-05 05:38:28 - 620
Válasz Harmai Gábor 619. számú üzenetére:
Esetleg arról lehet szó, hogy zárójelben megadjuk a héber zsoltárszámot, csak lehet, hogy az még zavarosabbá tenné a dolgot: pont fordítva lenne, mint a KNB-nél...
Harmai Gábor
2017-05-05 05:36:13 - 619
Híres, ókori eredetű probléma, hogy a görög LXX-fordítás zsoltárainak a számozása eltér a héber számozástól. A nemzeti fordítások általában a hébert követik, de mi itt a görög fordítást adtuk ugyebár közre... Azért nagy dráma nincs: általában 1-gyel előzi a görög számozás a hébert, ill. a Szent Jeromos-féle KNB fordítás zárójelben közli a görög zsoltárszámokat is.
Bertalan
2017-05-04 14:40:33 - 618
Válasz Dobrocsi Gábor 617. számú üzenetére:
Ez nem a 15. zsoltár? http://ujszov.hu/text/Zsolt/15
A többi zsoltárnál is jónak tűnik nálam a szószedet, pl. http://ujszov.hu/text/Zsolt/17#!12101701600120
Dobrocsi Gábor
2017-05-04 07:26:15 - 617
Kedves Gábor! Tisztelettel szeretnék jelezni egy hibát a Septuagintában. A 15. zsoltár teljes egészében kimaradt, helyébe a 16. zsoltár került, és ezért az utána következő zsoltárok szószedetei el vannak csúszva, tehát mindig az egyel előtte lévő zsoltárhoz tartoznak, illetve emiatt a számozás is elcsúszott.
Harmai Gábor
2017-04-25 07:34:56 - 616
Válasz Hiba György 614. számú üzenetére:
Még utánanéztem Szent Jeromosnál: "motus magnus factus est in mari". Nyilván ez a szó szerinti, de annyiból nem vagyok vele elégedett, hogy nyilvánvaló jelentőssége van annak, hogy a "motus magnus" nem maradt magától abba. Ezért kellett Jézusnak megállítani. A mi "vihar" fordításunkban benne van ez a lényeges dimenzió.
Harmai Gábor
2017-04-24 20:49:43 - 615
Válasz Hiba György 614. számú üzenetére:
Jogos a kérdés, azt tudom mondani, hogy a szó a σείω igéből származik, ami passzívban azt jelenti: megrendülök, fölbolydulok. Tény, hogy a görög szentírás, tehát az LXX és a GNT egyéb helyein a föld szokott ilyet csinálni, dehát az adott szövegkörnyezetben mi mást lehet írni, mint hogy a szó itt a tavon keletkezett vihart írja le?
Hiba György
2017-04-24 13:02:39 - 614
Szeretném megköszönni a munkátokat! Nagyon sokat ad, minden nap használom. Egy kérdésem van (egyelőre): Mt. 8, 24 ben a szerző a "szeiszmósz" szót használja a viharra. Az ujszov.hu szerint, vihart is jelenthet, és földrengést is. Két nagy klasszikus görög olasz szótár szerint (Rocci, Franco Montari) egy jelentése van csupán: földrengés. Ti hogyan látjátok? Köszönöm, és további jó munkát! Gyuri
Harmai Gábor
2017-04-23 12:20:20 - 613
Válasz budahazya 612. számú üzenetére:
Köszönjük, mi is érezzük Isten áldását a munkánkon!
budahazya
2017-04-22 11:28:54 - 612
Csak szeretnék köszönetet mondani a weblapért. Elmondhatatlanul sokat segít a Biblia mélyebb tanulmányozásában. Nagyon hálás vagyok érte, állandóan használom. Köszönöm.
Nrby
2017-04-20 20:43:32 - 611
Nagyon jó lett az új arculat és a funkciók.Átlátható,praktikus.Kösz Srácok!Gyönyörű munka.Sok sikert mindenhez!Hali
Harmai Gábor
2017-04-15 13:12:32 - 610
Válasz Schmidt 609. számú üzenetére:
Ez a Wescott & Hort-féle szövegkiadás sajátossága. Vannak olyan ókori Szentírás-kéziratok, amelyek a megszokott fordításokhoz képest fölcserélik a fiakat, és Wescott és Hort szerint az az eredeti változat. Ezt a lábjegyzetbe beírtuk, ha mélyebben érdekel, melyik ókori kódexeben vannak a szokott módon a fiak és melyekben fordítva, akkor a Nestlé-Aland 28 kritikai kiadásban utánanézhetsz.
Schmidt
2017-04-15 12:33:38 - 609
Mt 21,29 nem jó, talán meg lett cserélve a két fiú válasza, de ott valami nem stimmel, és nekem nem is adja ki az elemzést pont ott néhány szónál.
Harmai Gábor
2017-04-06 18:29:05 - 608
Válasz valaki 607. számú üzenetére:
Hűha, ebbiony fatal error... Köszi, intézkedem. Az adatbázissal szerencsére nincs gond, ez csak megjelenítési hiba, de annak elég nagy...
valaki
2017-04-05 12:22:51 - 607
Júdás levele hiányzik :)

Egyébként gratulálok az új felülethez, mobilon is jobban használható.
Harmai Gábor
2017-04-03 13:58:11 - 606
Válasz Illés Andor 605. számú üzenetére:
Ezt konkrétan kérjük, megalapozott kritikák alapján szívesen javítunk.

Tényleg, a lentebb jelzett javítások szerzői ellenőrizzék már, hogy az elfogadott javítások fölkerültek-e a netre! Elvileg igen, mert frissítettük az adatbázist.
Illés Andor
2017-04-03 06:30:02 - 605
A Ján. 14. fej. -ben néhány szóra kattintva mást hoz ki mint amit kellene
Egyébként remek. Mennyei Fivérünk áldása rátok !
adorjáni lászló
2017-04-01 19:39:49 - 604
Legyen áldás a hasznos honlap kigondolóin, készítőin, fejlesztőin. Szép lett a frissítés, köszönöm.
Földvári Tamás
2017-03-27 18:36:32 - 603
Gratulálok! Nagyon jó lett az új felület! Tényleg nagyon jó! :)
Botos Csaba
2017-03-27 08:32:36 - 602
Kedves Szerkesztőség, rendszeresen használom a görög fordítást, de egy ideje kimaradt. Örömmel meglepetve látom: milyen jól átalakítottátok. Gratulálok. Isten áldja meg munkátokat, sok istenfélő bibliatanulmányozó örömére!
Harmai Gábor
2017-03-18 20:28:03 - 601
Mindenkit szeretettel köszöntök a megújult honlapon, amely Fodor Bertalan munkája. Süttő Daninak hálás köszönet a jól bevált régiért, és sok boldogságot a családban, sok sikert a munkában és egyebütt, de ezt most Bertalan átvette.

Újdonságok:
- kapcsolatunk van a www.szentiras.hu-val: az egész versek is lekérdezhetők az ott digitalizált különféle nemzeti fordításokban.
- Más corpusok is megjeleníthetőek. Föltettük a teljes Septuagintát, és mutatóba föltettünk két patrológiai szöveget, a Didachét és a Credot, a Nícea-konstantinápolyi Hitvallást, továbbá egy klasszikus verset: Simonidestől a Thermopülainál elesett spártai hősök sírföliratát.
Rövidesen publikálom, hogyan lehet ezeket a corpusokat más szövegekkel bővíteni vállalkozó szellemű görögözőknek.

A Septuaginta szövege, és a nyelvtani elemzések a http://www.katabiblon.com oldalról származnak, folyamatosan korrektúrázzuk, a magyar jelentésekért a Genesis és az Exodus esetében Takács István vállalt szerzői felelősséget, a Bölcsesség könyve esetében Tamaskó Gabi. István jelenleg a Zsoltárok könyvén dolgozik, Gabi a Sirák Fia könyvén, a többi esetben a magyar jelentések csak a számítógép által máshonnan másolt tippek.
Leon
2017-01-30 23:48:50 - 600
Válasz Harmai Gábor 599. üzenetére:
Köszönöm a választ! Egy levelet küldtem, bár egy másik témával kapcsolatban. Minden jót!
Harmai Gábor
2017-01-23 20:20:35 - 599
Válasz Leon 598. üzenetére:
Kedves Leon,

semmi gond a kérdéseddel, már azon kívül, hogy nincs rá frappáns és végleges elvi válaszom. Tény, hogy a szentírók, és a Szent Jeromos előtti egyházatyák is az LXX alapján idézték az Ószövetséget, de éppígy tény - vagy legalábbis szinte biztos - hogy Krisztus Urunk héberül olvasta föl Izaiás próféta könyvét a kafarnaumi zsinagógában, és a jeruzsálemi első keresztény közösség is héber szent iratokat használt.

A görög nyelvű egyházatyák természetesen használták a Septuagintát Szent Jeromos után is, míg a latin világban Szent Jeromos héberből fordított Ószövetsége terjedt el. Szent Jeromos irodalmi harcot is folytatott azért, hogy az Ószövetséget márpedig héberből kell fordítani, és hogy amit a zsidók nem tartanak Szentírásnak, mert nem héber nyelvű, az nem is az. A pápa, aki már akkor is a latin keresztény világ feje volt, lassez faire-döntést hozott: mindenki csinálja azt, amit addig.

Szent Jeromos lefordította héberből a Tanak-ot, helyes, azt kell másolni. De latin gyülekezetek liturgikus használatba vették a görögből fordított Bölcsesség könyvét, helyes, folytassák. De a latin világban senki nem vette liturgikus használatba pl. a Salamon Zsoltárait, helyes, nem is kell.

A mai katolikus fordítók is ehhez tartják magukat, tehát a Tanakot Szent Jeromos nyomán héberből fordítják, de hozzáveszik a nyugati liturgikus használatba került görög nyelvű zsidó iratokat is.

Máig megoldatlan dogmatikai kérdés, hogy hordoz-e az LXX új kinyilatkoztatást a héber Bibliához képest. Egy nyilvánvaló példa van: a Mt 1,23 a Septuagintát idézi egy igen lényeges kérdésben: "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuélnek neveznek". Izaiás fiatal lányról beszél, de az LXX valóban szűzről. Jézus születése idején az LXX alapján volt elterjedt messiási várakozás Izraelben, hogy a Messiásnak szűztől kell születnie, és Isten igazolta ezt a várakozást, bár nem a héber Szentírás alapozta meg.

Kifejezetten az LXX fordítására nem készül senki, mivel úgysem lehet szétválasztani, hogy a fordító mennyire áll az ismert magyar - héberből fordított - Szentírásszöveg hatása alatt.

Izgalmas vállalkozás az lehetne, hogy végig kellene kommentálni egy mai Szentírásfordítást olyan módon, hogy "ezzel szemben a Septuaginta:...".

Izgalmas vállalkozás továbbá egy kollégáé, aki nekiugrott a Septuaginta görög-magyar szószedetének. Ha ebbe szívesen beszállnál, állok rendelkezésedre szövegekkel. Küldj e-mailt, címem a Tájékoztató alján.
Leon
2017-01-22 00:27:11 - 598
Tisztelt Harmai Gábor!

A kérdésem bár nem kapcsolódik az Újszövetség szövegkritikájához, viszont a görög nyelvhez igen, ezért szeretnék érdeklődni az alábbiról:

Ha jól tudom, a korai egyház Szentírása nem is a héber Biblia, hanem az LXX volt. És úgy tudom, így idézik az Atyák is az Ótestamentumot a műveikben. A Katolikus Egyház azonban a Tanak-ot használja alapszövegnek, az LXX másodlagos helyen van, mindössze felhasználják a SZIT Bibliához a Vulgatával együtt. Szeretném megkérdezni, hogy miért nem a görög szöveghagyomány az alapszöveg az ókori minta alapján? Nem kötekedni szeretnék, csak érdeklődöm.

Még valami: Várható a jövőben hogy elkészül az LXX kritikai kiadásának egy magyar nyelvű fordítása a Katolikus Egyház gondozásában?
Harmai Gábor
2017-01-05 23:06:32 - 597
Válasz Aniko 596. üzenetére:
A reneszánszban nagy izgalom volt a Comma Johanneum körül, mert Rotterdami Erasmusnak igazából az volt a személyes meggyőződése, hogy utólagos betoldás, ami nincs meg a görögben. Erre direkt a kedvéért másoltattak valahol Angliában egy görög nyelvű kódexet, amibe csakazértis betették. Mivel Erasmus azt találta írni, hogy ha mutatnak neki egy görög kódexet, amiben benne van, beteszi a nyomtatott görög kiadásba, kénytelen volt állni a szavát. Így került bele az Erasmus-féle görög szövegkiadásba, és onnan a Károliba, és általában a reneszánsz nemzeti fordításokba. Mondjuk azt nem tudom, az eredeti Lutherbibelben benne van-e.
De ilyen huncutságok csak a szövegkritika reneszánsz kezdeteinél voltak, amikor görög kézirat és görög kézirat között még nem tudtak különbséget tenni. Ma már több, mint 10 000 kézirat összehasonlítása után vagyunk, egész kéziratcsaládokat különítettek el, amelyekről biztos, hogy egyik a másik elődje.
Szóval ma már ilyen szintű viták lényegében elképzelhetetlenek.
Aniko
2017-01-05 21:31:57 - 596
Mint mondtam olvasom a Bibliát, de nem olyan gyakran sőt figyelmesen sem sajnos. Amit kérdeztem valahol a neten találtam és csak érdekelt, hogy mért van az úgy. Ezt csak azért írtam le, mert látom félre értettük egymást.


Mondjuk, hogy így megemlítetted az Atya, a Fiú és a Szentlelket és, hogy csak egyszer van így leírva sok kérdés merült fel bennem. Remélem, ha mostmár figyelmesebben fogom olvasni a Bibliát választ kapok kérdéseimre. És mégegyszer köszönöm a választ.
Harmai Gábor
2017-01-03 23:25:47 - 595
Válasz Aniko 594. üzenetére:
Kedves Anikó,

tényleg bocs, ha magadtól futottál bele, nagyon figyelmes Szentírásolvasó vagy, csak így tovább! Föltűnhetett az anakronizmus: a Szentírás saját szövege egyetlen helyen sorolja föl úgy az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, ahogy a mai keresztények megszokták: a Máté evangélium végén, amikor a Föltámadott parancsba adja az apostoloknak, hogy kereszteljenek meg minden népet.

Azt tartom jó stratégiának, ha az ember egy fordítást olvas, de a többit is kéznél tartja, és ha valami érdekeset talál, utánanéz a többi fordításban (és az eredetiben). Mondjuk ma már ebben a net is segít, barátaim küzdenek pl. a www.szentiras.hu oldallal. Meg én is időnként :-)

Aniko
2017-01-03 22:59:26 - 594
Válasz Harmai Gábor 593. üzenetére:
Kedves Gábor!

Egyáltalán nem küldött engem senki. Igen a Bibliát olvasom igaz nem annyira gyakran. A kérdés amit felttem csakis kiváncsiság volt, mert valahol olvastam és sehol sem kaptam rá magyarázatot. És szeretném megköszöni a választ. Igazán semmi rossz szándékom nem volt ezzel.
Harmai Gábor
2016-12-27 20:51:42 - 593
Válasz Aniko 592. üzenetére:
Kedves Anikó,

őszintén zavarba hoztál, ha ugyanis magadtól akadtál rá a Comma Johanneumra, akkor nagy gratulációt érdemelsz a figyelmes Szentírásolvasásért, ha viszont valamelyik gyülekezeti tanítód küldött, hogy provokálj, az nem szép tőled :-)

Mivel kérdésed nem utalt arra, hogy valaki fölhívta a figyelmed erre a helyre, maradok annál, hogy magad találtad meg, és jár egy gratuláció, és Isten áldjon!

A Comma Johanneum egy késői szövegvariáns. Úgy keletkezhetett, hogy egy szerzetes, aki az egész életét kódexmásolással töltötte, hozzáírta ezt a szöveget emlékeim szerint egy latin kódexhez széljegyzetként. Utóda már nem értette, hogy miért széljegyzet ez a szép, dogmatikailag korrekt elmélkedés, és betette a főszövegbe. Utána már nem volt megállás: akik ezt a kódexet másolták, azok természetesen másolták a Comma Johanneummal együtt, Károli meg le is fordította.

A későbbi modernek viszont összehasonlították a különféle kéziratokat, mind a kb. tízezret, és kiszűrték ezeket a hozzátoldásokat. Így ma már nincs benne a Károlinál modernebb Szentírásfordításokban sem ez a sor, kivéve a Békés-Dallos Újszövetséget, amely zárójelben hozza.

Amúgy hasonló a Miatyánk zárósora is: a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség"-sor is, csak ott jóval ősibb a betoldás, a Didaché c. ókeresztény irat már ezzel a sorral együtt rendeli imádkozni a Miatyánkot a Kr. sz. II. században. Ettől függetlenül ez sem része a Szentírásnak.

Azzal tudlak viszont megnyugtatni, hogy nem sok ilyen, egész soros betoldás van. Híres betoldás még a Márk evangélium befejezése és a házasságtörő asszony története a Jn evangéliumban. Ennyi.

Aniko
2016-12-26 22:30:13 - 592
Kedves Gábor !

Valamit nem értek. Az 1,János levél 5. fejezet, 7. versében magyarul ez van: Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy. Viszont a görögben csak annyi van ὅτι τρεῖς εἰσὶν οἱ μαρτυροῦντες. ami csak annyi, hogy hárman vannak tanúsítók.(gondolom a tanúsítók azok "akik bizonyságot tesznek") Ha csak ennyi görögül miért van a magyarban több?
Harmai Gábor
2016-11-14 21:01:34 - 591
Válasz borisz 590. üzenetére:
Kedves Borisz,

köszi, de nem önmagában a héber írás a probléma, hanem a kevert héber-magyar írás, ami egy szótár szócikkeinél elengedhetetlen. Ráadásul az Access is szörnyen béna ebben, tehát a legnagyobb kínlódás egy-egy héber szót belegyömöszölni a görög-magyar szótár anyagába. Szóval tartok tőle, hogy a héber szószedet elkészítője már nem én leszek, de az esetleges vállalkozó csapatába örömmel beszállok, és készséggel átadok minden itt szerzett tapasztalatot.
borisz
2016-11-14 11:04:30 - 590
Kedves Gábor!

Korábban írtad, hogy az OT feldolgozás a héber írás miatt is problémás.
Találtam egy oldalt, ahol elég jól használható anyag van:

https://www.sbl-site.org/educational/BiblicalFonts_SBLHebrew.aspx

Csak egy ötlet, ami remélem segít!

borisz
Harmai Gábor
2016-11-05 03:48:01 - 589
Válasz BL 588. üzenetére:
Köszönjük, javítani fogjuk, bár ahogy itt többeknek írtam, a netes változat javításának van némi időbeli átfutása.
BL
2016-11-04 16:46:12 - 588
Kedves Harmai Gábor!
A rövidítésjegyzékben a nm.geo. feloldása helyesen nomen geographicum, a nm.pers. rövidítésé pedig nomen personale, hiszen a nomen semleges főnév.
Továbbá a szakkifejezések rövidítéseinek feloldásában a hapax legonmenon második szavába bekerült egy fölösleges -n-, helyesen csak legomenon volna.
Ezeket csak véletlenül vettem észre. A kezdeményezést és az adatbázist is nagyon jónak és hasznosnak tartom, a Magyar Kurírról értesültem arról, hogy ez létezik.
Köszönettel: BL
Harmai Gábor
2016-10-09 12:26:45 - 587
Válasz valaki 586. üzenetére:
Azt mondanám, hogy ez nem futurum. A futurum ugyanis a παιδεύσετε paradigma alapján egy μαθητεύσετε alak lehetne.
valaki
2016-10-07 14:05:26 - 586
http://www.ujszov.hu/db3.php?fh=1281903
A Mát 28,19,3 jövő időben is fordítható?

Elmenve tanítvánnyá fogtok tenni minden népeket ...
Harmai Gábor
2016-10-05 07:47:31 - 585
Válasz valaki 584. üzenetére:
De, jogos, köszi. Hát, ha év végéig nem állunk át az új rendszerre, akkor lesz itt ezen a felületen egy adatbázisfrissítés :-) Több jogos észrevétel érkezett, mindet köszönjük.