Harmai Gábor
2022-02-11 08:59:24 - 1089
Belefutottam egy nagyon talányos versbe. Gondoltam, elmesélem, hátha érdekesnek találjátok.
Királyok első könyve 12,24m, ez egy elkeveredett vers az ókori görög fordításban, a normál Bibliákban az 1Kir 14-ben van párhuzama. Gondoltam, kibogozom. No, a kifejezés:
ἐγὼ ἐξολεθρεύσω τοῦ Ιεροβοαμ οὐροῦντα πρὸς τοῖχον
én kiirtom a Jerobeámé csapadék??? -hoz fal ???
Csak néztem, mint ló a mozijegyre. A "csapadék" az már szótári keresés eredménye, az οὐροῦντα szóval még sose találkoztam.
A nemzeti fordítások szerint az 1Kir 14,10-ben van hasonló (a "kiirtok" és a "Jerobeám" segített): "kiirtom Jeroboám minden férfiát, a bezártat is, az utolsót is Izraelben"
Nagy segítség! Se csapadék, se fal.
No, a szótár ad még néhány tippet. "Vizelet". Tényleg, "urulógia". Az szó szerint "a vizeletről való beszéd".
De ez egy igealak, kb. "vizelve". OK, "vizelve falhoz". Még mindig nem túl világos... És mi a "Jerobeámé"? Ó, a görögben az is fordítás lehet, hogy "vizelő". Tehát: "kiirtom Jerobeám minden falhoz vizelőjét"! Na, megnézem az igét máskol, 4-szer fordul elő a Bibliában, mindig pontosan így: "οὐροῦντα πρὸς τοῖχον". És mindig kiirtják őket.
Ezek tényleg "a férfiak", nagyon megvető beszédmódban, egy kiirtással fenyegetett csoportban, pl. Jerobeám király udvarában.
Tanulság, hogy a Biblia azt várja tőlünk, uraktól, hogy határozottan múljuk felül a falhoz vizelés képességét, mert az önmagában nem elég a boldoguláshoz.
Királyok első könyve 12,24m, ez egy elkeveredett vers az ókori görög fordításban, a normál Bibliákban az 1Kir 14-ben van párhuzama. Gondoltam, kibogozom. No, a kifejezés:
ἐγὼ ἐξολεθρεύσω τοῦ Ιεροβοαμ οὐροῦντα πρὸς τοῖχον
én kiirtom a Jerobeámé csapadék??? -hoz fal ???
Csak néztem, mint ló a mozijegyre. A "csapadék" az már szótári keresés eredménye, az οὐροῦντα szóval még sose találkoztam.
A nemzeti fordítások szerint az 1Kir 14,10-ben van hasonló (a "kiirtok" és a "Jerobeám" segített): "kiirtom Jeroboám minden férfiát, a bezártat is, az utolsót is Izraelben"
Nagy segítség! Se csapadék, se fal.
No, a szótár ad még néhány tippet. "Vizelet". Tényleg, "urulógia". Az szó szerint "a vizeletről való beszéd".
De ez egy igealak, kb. "vizelve". OK, "vizelve falhoz". Még mindig nem túl világos... És mi a "Jerobeámé"? Ó, a görögben az is fordítás lehet, hogy "vizelő". Tehát: "kiirtom Jerobeám minden falhoz vizelőjét"! Na, megnézem az igét máskol, 4-szer fordul elő a Bibliában, mindig pontosan így: "οὐροῦντα πρὸς τοῖχον". És mindig kiirtják őket.
Ezek tényleg "a férfiak", nagyon megvető beszédmódban, egy kiirtással fenyegetett csoportban, pl. Jerobeám király udvarában.
Tanulság, hogy a Biblia azt várja tőlünk, uraktól, hogy határozottan múljuk felül a falhoz vizelés képességét, mert az önmagában nem elég a boldoguláshoz.
Harmai Gábor
2021-10-19 15:02:57 - 1088
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült az LXX Számok könyvével, gratulálunk, és néhány apró javítás az Újszövetséghez is fölkerült.
Plamen elkészült az LXX Számok könyvével, gratulálunk, és néhány apró javítás az Újszövetséghez is fölkerült.
Harmai Gábor
2021-08-29 11:38:47 - 1086
Elhunyt Tarjányi Béla, a Szent Jeromos Társulat főtitkára. Béla atya befogadta ezt a honlapot, amely sokáig katolikus papok magánvállalkozása volt, és ezért mély személyes hálával is tartozom neki. Tulajdonképpen Általa érkezett meg a munkánk a hivatalos egyházba. Mindig is büszkén fogjuk hirdetni, hogy a Szent Jeromos Társulat honlapja vagyunk, Béla atyát pedig Isten nyugosztalja.
Béla atya saját "édesgyermeke" a Káldi-Neovulgata fordítás, amely a Társulat saját Bibliafordítása, és amelyet első helyen jelentetünk meg a választható magyar fordítások között.
Béla atya saját "édesgyermeke" a Káldi-Neovulgata fordítás, amely a Társulat saját Bibliafordítása, és amelyet első helyen jelentetünk meg a választható magyar fordítások között.
Harmai Gábor
2021-08-18 20:18:21 - 1085
Katona László
2021-08-18 06:56:06 - 1084
Tisztelettel érdeklődöm, hogy az újszövetségben két helyen előforduló (Ef 4:16 és Fil 1:19) ἐπιχορηγία = EPIKHORÉGIA szó, a Szeptuagintában előfordul-e, és mely helyeken?
Üdvözlettel. Katona L.
Üdvözlettel. Katona L.
Harmai Gábor
2021-08-12 20:52:44 - 1083
Válasz Huszár Máté 1082. számú üzenetére:
Kedves Máté,
A kérdéses versnek egy kritikai szentíráskiadás lábjegyzet-részében van a helye, és ott föl is sorolják, továbbá azt is, mely kódexek bővítik ki ezzel a verssel a Szentírást.
A Wescott & Hortnak már van egy kezdetleges lábjegyzet-része, de ebben rengeteget fejlődött a XX. századi Bibliatudomány. Ezért a Wescott & Hort lábjegyzeteit értelmetlen volna megjeleníteni.
Kedves Máté,
A kérdéses versnek egy kritikai szentíráskiadás lábjegyzet-részében van a helye, és ott föl is sorolják, továbbá azt is, mely kódexek bővítik ki ezzel a verssel a Szentírást.
A Wescott & Hortnak már van egy kezdetleges lábjegyzet-része, de ebben rengeteget fejlődött a XX. századi Bibliatudomány. Ezért a Wescott & Hort lábjegyzeteit értelmetlen volna megjeleníteni.
Huszár Máté
2021-08-12 17:42:35 - 1082
Válasz Harmai Gábor 1080. számú üzenetére:
Az, hogy a korábbi kéziratokban nincs benne, nem jelenti azt, hogy nincs létjogosultsága. A János 5,4 sincs benne a legkorábbi kéziratokban, de aki nem ismeri ezt a verset annak nem világos, hogy miért baj, ha valaki nem először megy bele a vízbe, illetve miért kell megvárni, hogy a víz fölzavarodjon (5,7). Az apostolok idejében élők valószínűleg tudták, de a későbbi generációk miatt a szöveg magyarázatra szorult. Nem lehet ezeket a betoldásokat meghagyni pl. zárójelek között?
Köszönöm a rengeteg munkát, amit ebbe az oldalba fektettek.
Az, hogy a korábbi kéziratokban nincs benne, nem jelenti azt, hogy nincs létjogosultsága. A János 5,4 sincs benne a legkorábbi kéziratokban, de aki nem ismeri ezt a verset annak nem világos, hogy miért baj, ha valaki nem először megy bele a vízbe, illetve miért kell megvárni, hogy a víz fölzavarodjon (5,7). Az apostolok idejében élők valószínűleg tudták, de a későbbi generációk miatt a szöveg magyarázatra szorult. Nem lehet ezeket a betoldásokat meghagyni pl. zárójelek között?
Köszönöm a rengeteg munkát, amit ebbe az oldalba fektettek.
Harmai Gábor
2021-08-08 17:30:15 - 1081
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Na, ilyen hírünk is régen volt, de Takács Plamen elkészült az LXX Józsue könyvével és az LXX Eszter könyvével. Gratulálunk, Isten fizesse meg!
Na, ilyen hírünk is régen volt, de Takács Plamen elkészült az LXX Józsue könyvével és az LXX Eszter könyvével. Gratulálunk, Isten fizesse meg!
Harmai Gábor
2021-07-24 21:49:37 - 1080
Válasz Varró István 1079. számú üzenetére:
Számos ősi kéziratból kimaradt, ezért a fölhasznált görög szentíráskiadás szerkesztői betoldásnak tekintették.
Pl. a Neovulgata szerkesztői is erre jutottak:
https://www.vatican.va/archive/bible/nova_vulgata/documents/nova-vulgata_nt_evang-matthaeum_lt.html#17
Számos ősi kéziratból kimaradt, ezért a fölhasznált görög szentíráskiadás szerkesztői betoldásnak tekintették.
Pl. a Neovulgata szerkesztői is erre jutottak:
https://www.vatican.va/archive/bible/nova_vulgata/documents/nova-vulgata_nt_evang-matthaeum_lt.html#17
Varró István
2021-07-19 13:02:45 - 1079
Máté 17:21 miért van kihagyva? 20 után 22 jön. Szent István fordításba benne van: Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel.
Harmai Gábor
2021-07-09 04:30:51 - 1078
Válasz valaki 1077. számú üzenetére:
Ahogy vesszük: azt a jelenséget próbáltam demonstrálni, hogy n.pl.nom. alany mellett szabályos az sg.3. állítmány, és magyarra többes számban kell fordítani. Persze az tény, hogy az ilyenkor szokásos lábjegyzet elmaradt: "Szabályos n.pl.nom. alany után az sg.3. állítmány (vö. BÚG 14.1.1)." Köszi, pótoltam (legalábbis az adatbázisomban).
Ahogy vesszük: azt a jelenséget próbáltam demonstrálni, hogy n.pl.nom. alany mellett szabályos az sg.3. állítmány, és magyarra többes számban kell fordítani. Persze az tény, hogy az ilyenkor szokásos lábjegyzet elmaradt: "Szabályos n.pl.nom. alany után az sg.3. állítmány (vö. BÚG 14.1.1)." Köszi, pótoltam (legalábbis az adatbázisomban).
valaki
2021-07-08 17:41:30 - 1077
Mát. 5:18
Hibás ragozás:
γένηται. - meglesznek, helyett meglesz
Hibás ragozás:
γένηται. - meglesznek, helyett meglesz
Harmai Gábor
2021-06-24 07:28:09 - 1076
Válasz Robi 1075. számú üzenetére:
Hát, saját szemmel a Sínai kódexet nézheted meg itt: https://www.codexsinaiticus.org/en/manuscript.aspx?book=33&chapter=28&lid=en&side=r&verse=18&zoomSlider=0
Azt tudom mondani, hogy a Mt evangélium befejezése minden ókori szövegtanúban benne van. Amit a forrásod keverhetett, az a Márk: annak a 16,9-cel kezdődő versei ténylegesen betoldások: hiányoznak az ősi szövegtanúkból. Az én véleményem szerint az eredeti befejezés még a kéziratmásolás megkezdődése előtt elveszhetett, de pl. Kocsis Imre kolléga elfogadja eredeti befejezésnek azt, hogy "az asszonyok senkinek nem mondtak semmit, mert féltek".
Ha mélyebben érdekel a probléma (tényleg nagyon érdekes), ezt a könyvet ajánlom:
https://www.harmat.hu/uzlet/az-ujszovetseg-szovege/
Hát, saját szemmel a Sínai kódexet nézheted meg itt: https://www.codexsinaiticus.org/en/manuscript.aspx?book=33&chapter=28&lid=en&side=r&verse=18&zoomSlider=0
Azt tudom mondani, hogy a Mt evangélium befejezése minden ókori szövegtanúban benne van. Amit a forrásod keverhetett, az a Márk: annak a 16,9-cel kezdődő versei ténylegesen betoldások: hiányoznak az ősi szövegtanúkból. Az én véleményem szerint az eredeti befejezés még a kéziratmásolás megkezdődése előtt elveszhetett, de pl. Kocsis Imre kolléga elfogadja eredeti befejezésnek azt, hogy "az asszonyok senkinek nem mondtak semmit, mert féltek".
Ha mélyebben érdekel a probléma (tényleg nagyon érdekes), ezt a könyvet ajánlom:
https://www.harmat.hu/uzlet/az-ujszovetseg-szovege/
Robi
2021-06-20 22:21:39 - 1075
Lehet azt tudni, hogy ez a szöveg mennyire régi? Olvastam hogy amisszió paranxs ebben a formában nem létezett az első századokban. Azt állítják betoldás.
Köszönöm
Köszönöm
Harmai Gábor
2021-05-24 07:51:40 - 1073
Csaba
2021-05-22 05:44:59 - 1072
Gratulálok! Mind a mobil app, mind a webes felület nagyon jól használható, logikus. Nagy segítség a tanulásban! Köszönet mindenki áldozatos munkájáért!
valaki
2021-04-30 17:41:42 - 1071
Válasz Harmai Gábor 1069. számú üzenetére:
És még korábban az időben: Szinte tapinthatóan érzékeljük a feszültséget, ami a Septuaginta fordítás ihletett volta (az egyháznak eme hite), és az új görög fordítások elkészülésének célja körül feszült Iréneusz mondanivalójában (ami amúgy Jusztinusz mártírnál is megtalálható, amikor a zsidó Trifónnal vitázik Jézus messiási voltáról):
"Iréneusz AH III. Könyve XXI. Fejezet
1. Isten tehát emberré lett, és az Úr maga mentett meg minket, megadva nekünk a szűz jelét. De nem úgy, ahogy egyesek öntelten magyarázzák az Írást, így: „Íme, egy fiatal nő fogan és fiút fog szülni” (Ézs 7,14), ahogy az efézusi Theodotion értelmezte, és a pontuszi Aquila, mindketten zsidó prozeliták. Az ebioniták ezeket követve azt állítják, hogy József nemzette őt; ezzel eltörölve, amennyire bennük rejlik, Isten ilyen csodálatos üdvtervét, és félreértve a próféták tanúságát, amely Istentől származott. Mert valóban ez az előrejelzés hangzott el, mielőtt a népet Babilonba vitték; vagyis a médek és perzsák által megszerzett uralom előtt. De görögre maguk a zsidók fordították le, jóval a mi urunk eljövetele előtti időszakban, hogy semmiféle gyanú ne maradhasson fenn, nehogy véletlenül a zsidók nekünk tulajdonítsák azt, hogy ez így lett lefordítva. Ha ugyanis tudták volna a mi jövőbeli létezésünket, és hogy fel kell használnunk az Írásból származó bizonyítékokat, soha nem haboztak volna elégetni saját Írásaikat, amelyek kijelentik, hogy minden más nemzetek is részt kapnak az [örök] életben, és amelyek megmutatják, hogy azok, akik azzal dicsekednek, hogy Jákob háza és Izrael népe, ki vannak tagadva Isten kegyelméből.
2. Mert mielőtt a rómaiak legyőzték volna királyságukat, miközben még a makedónok uralták Ázsiát, Lagusz fia Ptolemaiosz, alig várta, hogy az általa Alexandriában alapított könyvtárat feldíszítse minden ember írásainak gyűjteményével, amelyek érdemesek voltak, és kérte Jeruzsálem népét, hogy fordítsák le az Írásaikat görög nyelvre. És – mert akkor még a makedónok uralma alá voltak vetve – elküldték hetven vénjüket Ptolemaioszhoz, akik az Írásban és mindkét nyelven alaposan jártasak voltak, hogy végrehajtsák, amire vágyott. De ő, külön-külön próbára téve őket, és attól tartva, hogy esetleg összebeszélve az értelmezésük által az Írásokban lévő igazságot szándékosan elrejtik, elválasztotta őket egymástól, és megparancsolta nekik, hogy ugyanazt fordítsák le. Az összes könyv tekintetében így tett. De amikor egy helyre jöttek össze Ptolemaiosz előtt, és mindegyikük összehasonlította saját fordítását a másikéval, Isten valóban megdicsőült, és az Írást valóban isteninek ismerték el. Mert mindegyikük felolvasta a közösen lefordítottat [amelyet készítettek] ugyanazokkal a szavakkal és valóban azonos nevekkel, elejétől a végéig, így még a jelenlevő pogányok is észrevették, hogy az Írás valóban Isten inspirációjával lett lefordítva (értelmezve). És semmi megdöbbentő nem volt abban, hogy Isten ezt tette, – Aki, amikor a nép Nabukadnecar alatt a nép fogságakor, az Írás megromlott, és amikor hetven év után a júdeaiak visszatértek saját földjükre, akkor Artaxerxész, perzsa király idején Ezsdrást, a Lévi törzséből származó papot indította arra, öntse újra formába az egykori próféták minden szavát, és állítsa helyre a néppel a mózesi törvényeket. (vö.: 4 Ezra 14.37-48.)
3. Mivel tehát az Írást ilyen hűségesen és Isten kegyelme által fordították, és mivel ezekből Isten ismét előkészítette és megformálta a mi Isten Fiában való hitünket, és megőrizte számunkra a hamisítatlan írásokat Egyiptomban, ahol Jákob háza gyarapodott, amikor a kánaáni éhínségtől Egyiptomba menekült; ahol urunkat is megőrizték, amikor elmenekült Heródes által támasztott üldözés elől; és [mivel] ezeknek az Írásoknak ezt a fordítását még urunk [földre] való eljövetele előtt készítették, és még a keresztények megjelenése előtt jött létre – mert urunk Augusztusz uralkodásának negyvenedik évében született; de Ptolemaioszt sokkal korábban élt, aki alatt az Írást lefordíttatott; – [mivel ezek a dolgok így vannak, azt mondom, hogy ] ezek a férfiak valóban arcátlannak és merészeknek bizonyulnak, akik most vágyat mutatnak különböző fordítások iránt, amikor cáfoljuk őket ezekből az Írásokból, és sarokba szorítjuk őket az Isten Fia eljövetelében való hit kapcsán. De a mi hitünk szilárd, őszinte, és az egyetlen valódi, amelynek egyértelmű bizonyítékai vannak ezekből az Írásokból, amelyeket azon a módon fordítottak, ahogy elbeszéltem; és az Egyház hirdetése mentes mindenféle betoldástól. Ugyanis az apostolok, akik ezeknél mindnél jóval régebbiek, összhangban vannak az előbb említett fordítással, a fordítás pedig összhangban van az apostolok hagyományával. Hiszen Péter, János, Máté, Pál és a többiek egymás után, valamint ezek követői minden prófétai beszédet úgy hirdettek, ahogyan azt a vének fordítása tartalmazza."
És még korábban az időben: Szinte tapinthatóan érzékeljük a feszültséget, ami a Septuaginta fordítás ihletett volta (az egyháznak eme hite), és az új görög fordítások elkészülésének célja körül feszült Iréneusz mondanivalójában (ami amúgy Jusztinusz mártírnál is megtalálható, amikor a zsidó Trifónnal vitázik Jézus messiási voltáról):
"Iréneusz AH III. Könyve XXI. Fejezet
1. Isten tehát emberré lett, és az Úr maga mentett meg minket, megadva nekünk a szűz jelét. De nem úgy, ahogy egyesek öntelten magyarázzák az Írást, így: „Íme, egy fiatal nő fogan és fiút fog szülni” (Ézs 7,14), ahogy az efézusi Theodotion értelmezte, és a pontuszi Aquila, mindketten zsidó prozeliták. Az ebioniták ezeket követve azt állítják, hogy József nemzette őt; ezzel eltörölve, amennyire bennük rejlik, Isten ilyen csodálatos üdvtervét, és félreértve a próféták tanúságát, amely Istentől származott. Mert valóban ez az előrejelzés hangzott el, mielőtt a népet Babilonba vitték; vagyis a médek és perzsák által megszerzett uralom előtt. De görögre maguk a zsidók fordították le, jóval a mi urunk eljövetele előtti időszakban, hogy semmiféle gyanú ne maradhasson fenn, nehogy véletlenül a zsidók nekünk tulajdonítsák azt, hogy ez így lett lefordítva. Ha ugyanis tudták volna a mi jövőbeli létezésünket, és hogy fel kell használnunk az Írásból származó bizonyítékokat, soha nem haboztak volna elégetni saját Írásaikat, amelyek kijelentik, hogy minden más nemzetek is részt kapnak az [örök] életben, és amelyek megmutatják, hogy azok, akik azzal dicsekednek, hogy Jákob háza és Izrael népe, ki vannak tagadva Isten kegyelméből.
2. Mert mielőtt a rómaiak legyőzték volna királyságukat, miközben még a makedónok uralták Ázsiát, Lagusz fia Ptolemaiosz, alig várta, hogy az általa Alexandriában alapított könyvtárat feldíszítse minden ember írásainak gyűjteményével, amelyek érdemesek voltak, és kérte Jeruzsálem népét, hogy fordítsák le az Írásaikat görög nyelvre. És – mert akkor még a makedónok uralma alá voltak vetve – elküldték hetven vénjüket Ptolemaioszhoz, akik az Írásban és mindkét nyelven alaposan jártasak voltak, hogy végrehajtsák, amire vágyott. De ő, külön-külön próbára téve őket, és attól tartva, hogy esetleg összebeszélve az értelmezésük által az Írásokban lévő igazságot szándékosan elrejtik, elválasztotta őket egymástól, és megparancsolta nekik, hogy ugyanazt fordítsák le. Az összes könyv tekintetében így tett. De amikor egy helyre jöttek össze Ptolemaiosz előtt, és mindegyikük összehasonlította saját fordítását a másikéval, Isten valóban megdicsőült, és az Írást valóban isteninek ismerték el. Mert mindegyikük felolvasta a közösen lefordítottat [amelyet készítettek] ugyanazokkal a szavakkal és valóban azonos nevekkel, elejétől a végéig, így még a jelenlevő pogányok is észrevették, hogy az Írás valóban Isten inspirációjával lett lefordítva (értelmezve). És semmi megdöbbentő nem volt abban, hogy Isten ezt tette, – Aki, amikor a nép Nabukadnecar alatt a nép fogságakor, az Írás megromlott, és amikor hetven év után a júdeaiak visszatértek saját földjükre, akkor Artaxerxész, perzsa király idején Ezsdrást, a Lévi törzséből származó papot indította arra, öntse újra formába az egykori próféták minden szavát, és állítsa helyre a néppel a mózesi törvényeket. (vö.: 4 Ezra 14.37-48.)
3. Mivel tehát az Írást ilyen hűségesen és Isten kegyelme által fordították, és mivel ezekből Isten ismét előkészítette és megformálta a mi Isten Fiában való hitünket, és megőrizte számunkra a hamisítatlan írásokat Egyiptomban, ahol Jákob háza gyarapodott, amikor a kánaáni éhínségtől Egyiptomba menekült; ahol urunkat is megőrizték, amikor elmenekült Heródes által támasztott üldözés elől; és [mivel] ezeknek az Írásoknak ezt a fordítását még urunk [földre] való eljövetele előtt készítették, és még a keresztények megjelenése előtt jött létre – mert urunk Augusztusz uralkodásának negyvenedik évében született; de Ptolemaioszt sokkal korábban élt, aki alatt az Írást lefordíttatott; – [mivel ezek a dolgok így vannak, azt mondom, hogy ] ezek a férfiak valóban arcátlannak és merészeknek bizonyulnak, akik most vágyat mutatnak különböző fordítások iránt, amikor cáfoljuk őket ezekből az Írásokból, és sarokba szorítjuk őket az Isten Fia eljövetelében való hit kapcsán. De a mi hitünk szilárd, őszinte, és az egyetlen valódi, amelynek egyértelmű bizonyítékai vannak ezekből az Írásokból, amelyeket azon a módon fordítottak, ahogy elbeszéltem; és az Egyház hirdetése mentes mindenféle betoldástól. Ugyanis az apostolok, akik ezeknél mindnél jóval régebbiek, összhangban vannak az előbb említett fordítással, a fordítás pedig összhangban van az apostolok hagyományával. Hiszen Péter, János, Máté, Pál és a többiek egymás után, valamint ezek követői minden prófétai beszédet úgy hirdettek, ahogyan azt a vének fordítása tartalmazza."
valaki
2021-04-30 17:32:37 - 1070
Válasz Harmai Gábor 1069. számú üzenetére:
"Szent Ágoston - Isten városáról IV. kötet XLIII. fejezet
A hetven fordító tekintélyét valamennyi forsítás elé kell helyezni - megtartva azonban a héber nyelv iránti tiszeletet
Voltak mások is, akik héberről görögre fordították a Szentírást, így Aquila, Symmachus, Theodotion, valamint az a fordítás, melynek szerzője ismeretlen, ezért a fordító nevének megjelölése nélkül "ötödik változatként" emlegetjük. Az egyház mégis a Septuagintát fogadja el, mintha más fordítás nem is létezne; ezt használják a görög ajkú keresztények, akiknek a többsége azt sem tudja, hogy létezik egyáltalán másféle fordítás. A Septuaginta-fordításból azután latin nyelvre is lefordították az Ószövetséget: a latin egyházak ezt használják, dacára annak, hogy kortársuk, Hieronymus (gyengéppek kedvéért: Jeromos), ez az igen tanult, mindhárom nyelvet jól ismerő pap nem görögről, hanem héberről fordította le latinra a szent iratokat. A zsidók azt vallják, hogy Hieronymusz tudós munkája hiteles, míg állításuk szerint a Septuaginta fordítói számos helyen tévedtek (??? vagy más szöveghagyományt használtak... lévén a qumráni szövegek inkább LXX-re hasonlítanak, mint a mostani mazoretta szöveghagyományra); az egyház mégsem részesít előnyben egyetlen fordítót sem e sok-sok ember tekintélyéve szemben, akik erre a hatalmas munkára kiválasztattak, kezdve Elezártól, az akkori főpaptól. Ugyanis még ha nem az egyetlen kétségkívüli Lélek mutatkozna is meg e hetvenkét bölcsben, hanem fordításaikat emberi szokás szerint, szavanként vetették volna össze, azt a változatot tartva meg, amelyet mindegyikük elfogad, nos, még akkor sem volna szabad egyetlen személyt mint fordítót eléjük helyezni. Mivel pedig fordításukban az isteni jelleg ennyire erős jele mutatkozik meg, ha létezik a Szentírásnak másik olyan fordítója héberről bármely egyéb nyelvre, akinek munkája hiteles, akkor az vagy harmonizál eme hetvenkét fordító munkájával, vagy ha úgy látszik, mintha nem harmonizálna, akkor ebben valamilyen prófétai mélységet kell keresnünk. A Lélek ugyanis, aki a prófétákban működött, amikor beszéltek, ugyanaz volt, aki a Hetvenekben is működött, amikor lefordították mindezeket. Ez a Lélek pedig nagyon is képes volt ugyanolyan isteni tekintéllyel valami mást mondani, úgy , mintha az illető próféta mindkét dolgot mondta volna. Hiszen mindkét dolgot ugyanaz a Lélek mondta, csak az egyiket máshogyan, úgy, hogy a helyes értelmezők számára világos legyen: nem ugyanazok a szavak, mégis ugyanaz a jelentés..." - és a folytatásban példák által is kifejti hogyan is érthető, és nem mond ellent egy-egy látszólag szövegbeli eltérés, hogyan harmonizál úgy, hogy egy másik prófétai nézőpontot hoz létre.
"Szent Ágoston - Isten városáról IV. kötet XLIII. fejezet
A hetven fordító tekintélyét valamennyi forsítás elé kell helyezni - megtartva azonban a héber nyelv iránti tiszeletet
Voltak mások is, akik héberről görögre fordították a Szentírást, így Aquila, Symmachus, Theodotion, valamint az a fordítás, melynek szerzője ismeretlen, ezért a fordító nevének megjelölése nélkül "ötödik változatként" emlegetjük. Az egyház mégis a Septuagintát fogadja el, mintha más fordítás nem is létezne; ezt használják a görög ajkú keresztények, akiknek a többsége azt sem tudja, hogy létezik egyáltalán másféle fordítás. A Septuaginta-fordításból azután latin nyelvre is lefordították az Ószövetséget: a latin egyházak ezt használják, dacára annak, hogy kortársuk, Hieronymus (gyengéppek kedvéért: Jeromos), ez az igen tanult, mindhárom nyelvet jól ismerő pap nem görögről, hanem héberről fordította le latinra a szent iratokat. A zsidók azt vallják, hogy Hieronymusz tudós munkája hiteles, míg állításuk szerint a Septuaginta fordítói számos helyen tévedtek (??? vagy más szöveghagyományt használtak... lévén a qumráni szövegek inkább LXX-re hasonlítanak, mint a mostani mazoretta szöveghagyományra); az egyház mégsem részesít előnyben egyetlen fordítót sem e sok-sok ember tekintélyéve szemben, akik erre a hatalmas munkára kiválasztattak, kezdve Elezártól, az akkori főpaptól. Ugyanis még ha nem az egyetlen kétségkívüli Lélek mutatkozna is meg e hetvenkét bölcsben, hanem fordításaikat emberi szokás szerint, szavanként vetették volna össze, azt a változatot tartva meg, amelyet mindegyikük elfogad, nos, még akkor sem volna szabad egyetlen személyt mint fordítót eléjük helyezni. Mivel pedig fordításukban az isteni jelleg ennyire erős jele mutatkozik meg, ha létezik a Szentírásnak másik olyan fordítója héberről bármely egyéb nyelvre, akinek munkája hiteles, akkor az vagy harmonizál eme hetvenkét fordító munkájával, vagy ha úgy látszik, mintha nem harmonizálna, akkor ebben valamilyen prófétai mélységet kell keresnünk. A Lélek ugyanis, aki a prófétákban működött, amikor beszéltek, ugyanaz volt, aki a Hetvenekben is működött, amikor lefordították mindezeket. Ez a Lélek pedig nagyon is képes volt ugyanolyan isteni tekintéllyel valami mást mondani, úgy , mintha az illető próféta mindkét dolgot mondta volna. Hiszen mindkét dolgot ugyanaz a Lélek mondta, csak az egyiket máshogyan, úgy, hogy a helyes értelmezők számára világos legyen: nem ugyanazok a szavak, mégis ugyanaz a jelentés..." - és a folytatásban példák által is kifejti hogyan is érthető, és nem mond ellent egy-egy látszólag szövegbeli eltérés, hogyan harmonizál úgy, hogy egy másik prófétai nézőpontot hoz létre.
Harmai Gábor
2021-04-30 04:17:28 - 1069
Válasz valaki 1068. számú üzenetére:
Én az LXX születésének a legendájára utaltam :-) Az Ariszteász levél szerint 72 bölcs fordította párhuzamosan egymástól függetlenül, és mindegyik ugyanazt a szöveget alkotta meg.
A KNB-ben annak utánanézhetsz, hogy mit idéz az Újszövetség kifejezetten az LXX-ből. A kapcsos zárójelbe tett hivatkozásoknál van egy "G" betű, ahol az Újszövetség sajátosan az LXX-re hivatkozik.
Izgalmas és nyitott kérdés a katolikus dogmatikában, hogy tartalmaz-e újabb kinyilatkoztatást az LXX a héber Szentíráshoz képest... Végülis 400 év telt el Malakiástól Krisztusig, és az egyik legfontosabb üdvtörténeti fejlemény az LXX lefordítása volt. És tényleg benne van, hogy "Íme a szűz fogan és fiút szül", ez tehát messiási várakozássá vált a zsidó népben, függetlenül attól, mit írt (vagy mondott) eredetileg Izaiás...
Ezen lehet tűnődni, de én leállok, mert ugyebár nem nyelvészet...
Én az LXX születésének a legendájára utaltam :-) Az Ariszteász levél szerint 72 bölcs fordította párhuzamosan egymástól függetlenül, és mindegyik ugyanazt a szöveget alkotta meg.
A KNB-ben annak utánanézhetsz, hogy mit idéz az Újszövetség kifejezetten az LXX-ből. A kapcsos zárójelbe tett hivatkozásoknál van egy "G" betű, ahol az Újszövetség sajátosan az LXX-re hivatkozik.
Izgalmas és nyitott kérdés a katolikus dogmatikában, hogy tartalmaz-e újabb kinyilatkoztatást az LXX a héber Szentíráshoz képest... Végülis 400 év telt el Malakiástól Krisztusig, és az egyik legfontosabb üdvtörténeti fejlemény az LXX lefordítása volt. És tényleg benne van, hogy "Íme a szűz fogan és fiút szül", ez tehát messiási várakozássá vált a zsidó népben, függetlenül attól, mit írt (vagy mondott) eredetileg Izaiás...
Ezen lehet tűnődni, de én leállok, mert ugyebár nem nyelvészet...
valaki
2021-04-29 13:52:43 - 1068
Válasz Harmai Gábor 1067. számú üzenetére:
Az LXX és az újszövetség szerint 75 kellene :)
Csel 7,14 És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét.
2Móz 1,5 Mindazok a lelkek pedig, a kik Jákób ágyékából származtak vala, hetvenen valának. József pedig Égyiptomban vala.
LXX: 2Móz 1,5 Ιωσηφ δὲ ἦν ἐν Αἰγύπτῳ. ἦσαν δὲ πᾶσαι ψυχαὶ ἐξ Ιακωβ πέντε καὶ ἑβδομήκοντα.
Viccet félretéve, olyan eltérések érdekelnek, amelyeknek az egyházatyák is jelentőséget tulajdonítottak, amikor az LXX-ből idéztek (pl. krisztológiai szempontból volt fontos, hogy "szűz fogan méhében", vagy pl. a pogányság ellen: "A pogányok istenei démonok" - Zsoltárok)
Valami ilyen összefoglaló érdekelt volna, de a legjobb, aminek az ember maga jár utána...
Az LXX és az újszövetség szerint 75 kellene :)
Csel 7,14 És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét.
2Móz 1,5 Mindazok a lelkek pedig, a kik Jákób ágyékából származtak vala, hetvenen valának. József pedig Égyiptomban vala.
LXX: 2Móz 1,5 Ιωσηφ δὲ ἦν ἐν Αἰγύπτῳ. ἦσαν δὲ πᾶσαι ψυχαὶ ἐξ Ιακωβ πέντε καὶ ἑβδομήκοντα.
Viccet félretéve, olyan eltérések érdekelnek, amelyeknek az egyházatyák is jelentőséget tulajdonítottak, amikor az LXX-ből idéztek (pl. krisztológiai szempontból volt fontos, hogy "szűz fogan méhében", vagy pl. a pogányság ellen: "A pogányok istenei démonok" - Zsoltárok)
Valami ilyen összefoglaló érdekelt volna, de a legjobb, aminek az ember maga jár utána...
Harmai Gábor
2021-04-27 12:06:08 - 1067
Válasz valaki 1066. számú üzenetére:
Igazából valamiféle zsürizéssel tudnék elgondolni egy ilyen összefoglalót: 72 modern bölcsnek kiadnánk a feladatot, hogy vesse össze az LXX verseit a maszoréta versekkel, és valamilyen skálán súlyozza, hogy mennyire pontos a fordítás. Utána átlagolnánk, és kijönne egy pontszám.
Ilyen módon ki lehetne hozni, hogy mondjuk Malakiás próféta LXX szövege és maszoréta szövege közötti eltérés az 42...
Igazából valamiféle zsürizéssel tudnék elgondolni egy ilyen összefoglalót: 72 modern bölcsnek kiadnánk a feladatot, hogy vesse össze az LXX verseit a maszoréta versekkel, és valamilyen skálán súlyozza, hogy mennyire pontos a fordítás. Utána átlagolnánk, és kijönne egy pontszám.
Ilyen módon ki lehetne hozni, hogy mondjuk Malakiás próféta LXX szövege és maszoréta szövege közötti eltérés az 42...
valaki
2021-04-21 18:20:54 - 1066
valaki
2021-04-21 18:19:44 - 1065
Válasz Bertalan 1063. számú üzenetére:
Érdekes, mert pl. Tertulliánusz: A Kereszténységről V. 5-ben hivatkozik erre a részre.
"Ha valami új dolognak tetszik, hogy az angyal a víznél közbelép, a jövő előképeként az már megtörtént: a betheszdai fürdőt az odajövő angyal kavarta föl. (Jn.5:2), ott vártak azok, akik betegségükre panaszkodtak... stb." (Vanyó könyvének 173. oldalán)
Érdekes, mert pl. Tertulliánusz: A Kereszténységről V. 5-ben hivatkozik erre a részre.
"Ha valami új dolognak tetszik, hogy az angyal a víznél közbelép, a jövő előképeként az már megtörtént: a betheszdai fürdőt az odajövő angyal kavarta föl. (Jn.5:2), ott vártak azok, akik betegségükre panaszkodtak... stb." (Vanyó könyvének 173. oldalán)
Harmai Gábor
2021-04-21 10:02:53 - 1064
Válasz valaki 1061. számú üzenetére:
Nem tudok ilyenről, mert ugye a júzerek egy-egy szentírási verset tanulmányoznak, és ott van egy sorrend: megnézzük héberül, utána belekukk a Septuagintába, utána esetleg a Neovulgatába (ha én tanulmányozom).
Másrészt a Septuagintának nincs még teljes kritikai kiadása. A meglévő kiadások csak a nagy kódexeket hasonlították össze, és gyakran egyszerűen egymás mellé tettek két különböző szöveget. Ezért van pl. két változat a Bírák könyvéhez.
Önmagában azt a behasonlítást, amivel mi már lassan 10 éve adósok vagyunk, a Bibleworks szoftver elvégezte, tehát a Bibleworksben meg lehet nézni, hogy melyik héber versnek melyik görög felel meg, akkor is, ha nem egyezik a versszám.
Nem tudok ilyenről, mert ugye a júzerek egy-egy szentírási verset tanulmányoznak, és ott van egy sorrend: megnézzük héberül, utána belekukk a Septuagintába, utána esetleg a Neovulgatába (ha én tanulmányozom).
Másrészt a Septuagintának nincs még teljes kritikai kiadása. A meglévő kiadások csak a nagy kódexeket hasonlították össze, és gyakran egyszerűen egymás mellé tettek két különböző szöveget. Ezért van pl. két változat a Bírák könyvéhez.
Önmagában azt a behasonlítást, amivel mi már lassan 10 éve adósok vagyunk, a Bibleworks szoftver elvégezte, tehát a Bibleworksben meg lehet nézni, hogy melyik héber versnek melyik görög felel meg, akkor is, ha nem egyezik a versszám.
Bertalan
2021-04-19 13:55:43 - 1063
Válasz Tamas Urvolgyi 1062. számú üzenetére:
Nem hiányzik, az alapszövegben nincs benne.
A régebbi kéziratokból hiányzik a Vulgáta 4. verse: »Mert az Úr angyala időnként leszállt a tóba és felkavarta a vizet, s aki a víz felzavarása után először ment bele a tóba, meggyógyult, akármilyen betegségben sínylődött.«
Nem hiányzik, az alapszövegben nincs benne.
A régebbi kéziratokból hiányzik a Vulgáta 4. verse: »Mert az Úr angyala időnként leszállt a tóba és felkavarta a vizet, s aki a víz felzavarása után először ment bele a tóba, meggyógyult, akármilyen betegségben sínylődött.«
Tamas Urvolgyi
2021-04-16 11:05:14 - 1062
Imádom az oldalt, hatalmas segítség az Újszövetség jobb megértéséhez. Sajnos János evangéliuma 5. fejezetének 4. verse hiányzik.
valaki
2021-04-15 07:44:59 - 1061
Van olyan szakirodalom, weboldal, stb. magyarul vagy angolul, amely listázza az összes lényegi eltérést az LXX és az MT versei között?
Harmai Gábor
2021-04-14 09:41:41 - 1060
Válasz Süveges Réka 1059. számú üzenetére:
Korlátozott lehetőség van azért: ha egy előfordulását ismeri a kérdéses szónak, akkor megnézheti az előző és következő előfordulást, és így végigmehet az összesen.
Másik lehetőség, hogy letölti Excelben az adatbázist (az csak egy egyszerűsített anyag lesz), és sorba rendezi szósorszám szerint. Ha ez utóbbi érdekli, most tőlem kérjen linket, de majd rendberakjuk a hivatkozást.
Korlátozott lehetőség van azért: ha egy előfordulását ismeri a kérdéses szónak, akkor megnézheti az előző és következő előfordulást, és így végigmehet az összesen.
Másik lehetőség, hogy letölti Excelben az adatbázist (az csak egy egyszerűsített anyag lesz), és sorba rendezi szósorszám szerint. Ha ez utóbbi érdekli, most tőlem kérjen linket, de majd rendberakjuk a hivatkozást.
Süveges Réka
2021-04-13 10:53:19 - 1059
Tisztelt Társulat.
Nagy segítségemre volt a weboldal.
hálás köszönet.
Lehetséges hogy én nem találtam, de nincsen szó keresésre lehetőség?
pedig az jó lenne, hogy szűrést lehessen végezni.
Nagy segítségemre volt a weboldal.
hálás köszönet.
Lehetséges hogy én nem találtam, de nincsen szó keresésre lehetőség?
pedig az jó lenne, hogy szűrést lehessen végezni.
Szőnyi Etelka
2021-03-15 21:03:25 - 1058
Harmai Gábor
2021-03-15 08:50:16 - 1057
Válasz valaki 1055. számú üzenetére:
Ja, beugrott a beszélgetésünk, emlékszem. Abban teljesen igazad van, hogy Ireneusz így érti, de a szentírási szövegre való emlékezetét a dogmatikai logika torzítja.
Alapvetően ez a gond az egyházatyák idézeteivel. Nem állt rendelkezésükre a mai számítástechnika, ezért akárhányszor emlékezetből idéztek. Én is szoktam, amikor prédikálok, és ilyesmi simán becsúszik.
Persze ha az egyházatya egy kéziratban ténylegesen meglévő variánst idéz, az rögtön izgalmasabb: lehet következtetni arra, hogy merrefelé volt elterjedt az adott szövegvariáns...
Ja, beugrott a beszélgetésünk, emlékszem. Abban teljesen igazad van, hogy Ireneusz így érti, de a szentírási szövegre való emlékezetét a dogmatikai logika torzítja.
Alapvetően ez a gond az egyházatyák idézeteivel. Nem állt rendelkezésükre a mai számítástechnika, ezért akárhányszor emlékezetből idéztek. Én is szoktam, amikor prédikálok, és ilyesmi simán becsúszik.
Persze ha az egyházatya egy kéziratban ténylegesen meglévő variánst idéz, az rögtön izgalmasabb: lehet következtetni arra, hogy merrefelé volt elterjedt az adott szövegvariáns...
Harmai Gábor
2021-03-15 08:39:39 - 1056
valaki
2021-03-14 19:10:18 - 1055
Válasz Harmai Gábor 1051. számú üzenetére:
Csak arra gondoltam, hogy az általa szabadon idézett páli strófánál nem lehet Isten iránti hálaként fordítani a "χάρις" latin fordítását: "Gratia Jesu Christi Domini Nostri". Ő nem szöveghűség szerint, hanem az általa értett tartalom szerint idézi Pált, és csak a Krisztus halálában megnyilvánuló kegyelemről (szabadításról) beszélhetett, ami megszabadít minket a halál eme testéből. A Gratia/χάρις tehát nála "kegyelem", ennek van értelme legalábbis. A teljes szakasz valahogy így néz ki:
3. Ebből a szempontból tehát maga az Úr, aki a szűztől született Emmánuel a megmenekülésünk jele, mivel maga az Úr mentette meg azokat, mert saját eszközükkel nem menekülhettek meg; és ezért, amikor Pál az emberi gyengeséget mutatja be, azt mondja: „Mert tudom, hogy testemben nem lakik jó dolog,” megmutatva, hogy megmenekülésünk „jó dolga” nem tőlünk, hanem Istentől van. És ismét: „Nyomorult ember, amilyen én vagyok, ki fog megszabadítani engem a halálnak ebből a testéből?” Majd bemutatja a Szabadítót, [mondván, ] „A mi urunk, Jézus Krisztus kegyelme” (Róm 7:24-25)
A korábbi üzenetváltásunkban erről volt szó.
Csak arra gondoltam, hogy az általa szabadon idézett páli strófánál nem lehet Isten iránti hálaként fordítani a "χάρις" latin fordítását: "Gratia Jesu Christi Domini Nostri". Ő nem szöveghűség szerint, hanem az általa értett tartalom szerint idézi Pált, és csak a Krisztus halálában megnyilvánuló kegyelemről (szabadításról) beszélhetett, ami megszabadít minket a halál eme testéből. A Gratia/χάρις tehát nála "kegyelem", ennek van értelme legalábbis. A teljes szakasz valahogy így néz ki:
3. Ebből a szempontból tehát maga az Úr, aki a szűztől született Emmánuel a megmenekülésünk jele, mivel maga az Úr mentette meg azokat, mert saját eszközükkel nem menekülhettek meg; és ezért, amikor Pál az emberi gyengeséget mutatja be, azt mondja: „Mert tudom, hogy testemben nem lakik jó dolog,” megmutatva, hogy megmenekülésünk „jó dolga” nem tőlünk, hanem Istentől van. És ismét: „Nyomorult ember, amilyen én vagyok, ki fog megszabadítani engem a halálnak ebből a testéből?” Majd bemutatja a Szabadítót, [mondván, ] „A mi urunk, Jézus Krisztus kegyelme” (Róm 7:24-25)
A korábbi üzenetváltásunkban erről volt szó.
PT
2021-03-14 09:55:51 - 1054
Válasz PT 1053. számú üzenetére:
Utánakérdeztem egy fórumon. A megoldás az, hogy a LXX és a 'maszoréta szöveg' más sorrendben hozza a verseket, a weboldalon található Kiv 38,12-es vers a héber alapján rendszerezett magyar (és nemzetközi) szövegekben tehát nem a Kiv 38,12-nek, hanem a Kiv 37,16-nak felel meg: „Majd edényeket készített tiszta aranyból, s ezek az asztalra kerültek: a megfelelő tálak, csészék, korsók és poharak az italáldozat bemutatásához.”
A héber/magyar változat Kiv 38,12-je pedig a LXX Kiv 37,10-es versének felel meg (és csak hogy tovább bonyolódjon a helyzet, az ezüstre vonatkozó részt ez a változat ebben a versben egyáltalán nem tartalmazza).
(Az Oxfordi Egyetemen kiadott 2009-es LXX-fordításban megtekinthető a görög szöveg angol fordítása: http://ccat.sas.upenn.edu/nets/edition/)
Utánakérdeztem egy fórumon. A megoldás az, hogy a LXX és a 'maszoréta szöveg' más sorrendben hozza a verseket, a weboldalon található Kiv 38,12-es vers a héber alapján rendszerezett magyar (és nemzetközi) szövegekben tehát nem a Kiv 38,12-nek, hanem a Kiv 37,16-nak felel meg: „Majd edényeket készített tiszta aranyból, s ezek az asztalra kerültek: a megfelelő tálak, csészék, korsók és poharak az italáldozat bemutatásához.”
A héber/magyar változat Kiv 38,12-je pedig a LXX Kiv 37,10-es versének felel meg (és csak hogy tovább bonyolódjon a helyzet, az ezüstre vonatkozó részt ez a változat ebben a versben egyáltalán nem tartalmazza).
(Az Oxfordi Egyetemen kiadott 2009-es LXX-fordításban megtekinthető a görög szöveg angol fordítása: http://ccat.sas.upenn.edu/nets/edition/)
PT
2021-03-13 22:02:08 - 1053
Az utóbbi engem is érdekelne, ugyanis a NIV, NKJV, RSVCE és ESV fordítások is ezüstként fordítják, és a Codex Leningradensis szerinti héber szövegben is ezüstként (כָּֽסֶף, kāsep̄) szerepel.
Szőnyi Etelka
2021-03-11 13:07:16 - 1052
Tisztelt Harmai Gábor!
A LXX szövegében találtam egy (számomra) érdekes helyet: Kiv 38,12. A görög szöveg az oltár arany edényeiről beszél (nagyon hasonlít Kiv 25,29-re, de nem egyezik meg vele), a magyar fordítás pedig az templomudvar nyugati oldalának leírása -- rézoszlopok ezüst metszésekkel. A kontextust figyelembe véve olyan, mintha a LXX szövegébe tévedt volna egy kóbor sor, de több forrást is megnéztem, és mindenütt ezt a nem odaillő verset találtam. A magyar fordítások tökéletesek a kontextus szempontjából, viszont nem felelnek meg az eredeti görög mondatnak. Nem tudom értelmezni ezt a dolgot. Segítene? Előre is köszönöm.
A LXX szövegében találtam egy (számomra) érdekes helyet: Kiv 38,12. A görög szöveg az oltár arany edényeiről beszél (nagyon hasonlít Kiv 25,29-re, de nem egyezik meg vele), a magyar fordítás pedig az templomudvar nyugati oldalának leírása -- rézoszlopok ezüst metszésekkel. A kontextust figyelembe véve olyan, mintha a LXX szövegébe tévedt volna egy kóbor sor, de több forrást is megnéztem, és mindenütt ezt a nem odaillő verset találtam. A magyar fordítások tökéletesek a kontextus szempontjából, viszont nem felelnek meg az eredeti görög mondatnak. Nem tudom értelmezni ezt a dolgot. Segítene? Előre is köszönöm.
Harmai Gábor
2021-03-10 18:37:04 - 1051
valaki
2021-03-07 16:00:41 - 1050
Harmai Gábor
2021-02-28 20:14:02 - 1049
Dobó Kata
2021-02-27 11:36:05 - 1048
Nagyon köszönöm azt a nagy munkát, amelyet az oldal kidolgozásával elvégeztetek, nagy segítséget jelent tanulmányaimban:
Dobó Katalin
Szent Atanáz / Licencia
Dobó Katalin
Szent Atanáz / Licencia
Balu
2021-01-27 18:15:48 - 1047
Harmai Gábor
2021-01-25 19:17:20 - 1046
Válasz Balu 1045. számú üzenetére:
Beszéltem Krisztiánnal, azt mondta, a cucc letölthető a play áruházból is. Meg kell próbálni az "újszövetségi szószedet" - kolcsszavakat.
Az Excel fájl szabadon terjeszthető, de van még vele munka: szeretném, hogy minden oldalra értelmes mondatok vagy félmondatok kerüljenek.
Beszéltem Krisztiánnal, azt mondta, a cucc letölthető a play áruházból is. Meg kell próbálni az "újszövetségi szószedet" - kolcsszavakat.
Az Excel fájl szabadon terjeszthető, de van még vele munka: szeretném, hogy minden oldalra értelmes mondatok vagy félmondatok kerüljenek.
Balu
2021-01-25 08:23:54 - 1045
Harmai Gábor
2021-01-25 08:08:22 - 1044
Válasz Balu 1043. számú üzenetére:
A munkafüzetre beteszek egy dropbox-linket. Ez olyan két hétig még élni fog, utána a dropbox megváltoztatja. Remélem, le tudod tölteni:
https://www.dropbox.com/s/88kcn2o8zb04zjo/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9gi%20munkaf%C3%BCzet.xlsx?dl=0
Sajnos a XX. századból idetévedt programozó vagyok, az internetet nem tudom rendesen kezelni, a munkatársak meg elég leterheltek, ezért nem tudjuk rendesen beüzemelni a folyóiratunkat sem, de rajta vagyunk az ügyön.
Mobilapp-ügyben keresd meg a fészbukkon Gyurász Krisztián kollégát: az ő fejlesztése, de egyenlőre még nem került be az app-store-ba.
A munkafüzetre beteszek egy dropbox-linket. Ez olyan két hétig még élni fog, utána a dropbox megváltoztatja. Remélem, le tudod tölteni:
https://www.dropbox.com/s/88kcn2o8zb04zjo/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9gi%20munkaf%C3%BCzet.xlsx?dl=0
Sajnos a XX. századból idetévedt programozó vagyok, az internetet nem tudom rendesen kezelni, a munkatársak meg elég leterheltek, ezért nem tudjuk rendesen beüzemelni a folyóiratunkat sem, de rajta vagyunk az ügyön.
Mobilapp-ügyben keresd meg a fészbukkon Gyurász Krisztián kollégát: az ő fejlesztése, de egyenlőre még nem került be az app-store-ba.
Balu
2021-01-25 08:02:37 - 1043
Harmai Gábor
2021-01-24 10:57:48 - 1042
Válasz Balu 1041. számú üzenetére:
Egy kolléga, Gyurácz Krisztián mobilappként megcsinálta, az off-line, én még ezt a gyakorlókönyvet tudom ajánlani: az annyira off-line, hogy számítógép sem kell hozzá, ha kinyomtatja az Önt érdeklő perikópákat.
De tény, hogy a gyakorlókönyv nem tartalmazza az összes honlapon közölt információt a szavakról: a lábjegyzetek és a szótári információk nem fértek bele.
Egy kolléga, Gyurácz Krisztián mobilappként megcsinálta, az off-line, én még ezt a gyakorlókönyvet tudom ajánlani: az annyira off-line, hogy számítógép sem kell hozzá, ha kinyomtatja az Önt érdeklő perikópákat.
De tény, hogy a gyakorlókönyv nem tartalmazza az összes honlapon közölt információt a szavakról: a lábjegyzetek és a szótári információk nem fértek bele.
Balu
2021-01-23 18:59:46 - 1041
Sziasztok!
Nem lesz offline verzió, akár fizetős, valamilyen formában?
Nem lesz offline verzió, akár fizetős, valamilyen formában?
Harmai Gábor
2021-01-16 09:32:57 - 1040
Válasz Nagy Krisztina 1039. számú üzenetére:
Köszönöm, de ez nem hiba, hanem szolgáltatás :-)
A vers a Wescott & Hort szövegkiadásból is kimaradt, mivel későbbi, de még ókori betoldás a Szentírásba. A Békés-Dallos fordítás szerint:
(37.) (Fülöp így válaszolt: „Ha teljes szívvel hiszel, lehetséges.” Ő erre kijelentette: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.”)
Köszönöm, de ez nem hiba, hanem szolgáltatás :-)
A vers a Wescott & Hort szövegkiadásból is kimaradt, mivel későbbi, de még ókori betoldás a Szentírásba. A Békés-Dallos fordítás szerint:
(37.) (Fülöp így válaszolt: „Ha teljes szívvel hiszel, lehetséges.” Ő erre kijelentette: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.”)
Nagy Krisztina
2021-01-14 21:27:38 - 1039
Kedves Gábor!
Nem tudom, hogy jelezték-e már korábban, de az Apcsel 8. fejezetének 37. verse hiányzik a görög szövegből.
Üdvözlettel, Krisztina
Nem tudom, hogy jelezték-e már korábban, de az Apcsel 8. fejezetének 37. verse hiányzik a görög szövegből.
Üdvözlettel, Krisztina
Kovács Andrea
2020-12-18 10:35:15 - 1038
Kedves Gábor, közben meglett a megoldás, kicsit lejjebb görgettem :)
üdvözlettel: Andrea
üdvözlettel: Andrea