Ód 11
10 Προσευχὴ imádság Εζεκιου. Ezekiás (Hiszkijja) Ἐγὼ én εἶπα mondtam Ἐν -ban/-ben τῷ a/az ὕψει magasztosság τῶν a/az ἡμερῶν napok μου enyém πορεύσομαι megyek ἐν -ban/-ben πύλαις kapu ᾅδου, alvilágé καταλείψω (hadd) hagyjak τὰ a/az ἔτη éveket τὰ a/az ἐπίλοιπα. hátramaradókat 11 εἶπα mondtam Οὐκέτι többé nem οὐ nem μὴ ne ἴδω látom τὸ a/az σωτήριον üdvösséget τοῦ a/az θεοῦ Istené ἐπὶ -on/-en/-ön τῆς a/az γῆς, föld οὐ nem μὴ ne ἴδω látom ἄνθρωπον embert μετὰ -val/-vel κατοικούντων. lakosok 12 ἐξέλιπον elfogytak ἐκ -ból/-ből τῆς a/az συγγενείας rokonság μου, enyém κατέλιπον hagytak τὸ a/az λοιπὸν egyébként τῆς a/az ζωῆς életé μου· enyém ἐξῆλθεν kiment καὶ és ἀπῆλθεν elment ἀπ᾽ -tól/-től ἐμοῦ én ὥσπερ úgy, amint ὁ a/az καταλύων lebontó σκηνὴν sátrat πήξας· építve τὸ a/az πνεῦμά Szellem/Lélek μου enyém παρ᾽ -nál/-nél ἐμοὶ én ἐγένετο lett ὡς mint ἱστός, felállított ἐρίθου szövőszéké ἐγγιζούσης közeledve ἐκτεμεῖν. elvágni 13 ἐν -ban/-ben τῇ a/az ἡμέρᾳ nap ἐκείνῃ az παρεδόθην átadattam ἕως -ig πρωὶ reggel ὡς mint λέοντι· oroszlánhoz οὕτως így συνέτριψεν összetörte πάντα mindeneket τὰ a/az ὀστᾶ csontokat μου· enyém ἀπὸ -tól/-től γὰρ ugyanis τῆς a/az ἡμέρας nap ἕως -ig τῆς a/az νυκτὸς éjszaka παρεδόθην. átadattam 14 ὡς mint χελιδών, fecske οὕτω úgy φωνήσω, kiáltsak καὶ és ὡς mint περιστερά, galamb οὕτω úgy μελετήσω· elmélkedjek ἐξέλιπον elfogytak γὰρ ugyanis οἱ a/az ὀφθαλμοί szemek μου enyém τοῦ a/az βλέπειν látni εἰς -ba/-be τὸ a/az ὕψος magasság τοῦ a/az οὐρανοῦ ég πρὸς -hoz/-hez/-höz τὸν a/az κύριον, Úr 15 ὃς aki ἐξείλατό kihúzta με engem καὶ és ἀφείλατό elvette μου enyém τὴν a/az ὀδύνην fájdalmat τῆς a/az ψυχῆς. lélek 16 κύριε, Uram περὶ -ról/-ről αὐτῆς ő γὰρ ugyanis ἀνηγγέλη hirdettetett σοι, neked καὶ és ἐξήγειράς fölkeltetted μου enyém τὴν a/az πνοήν, szelet καὶ és παρακληθεὶς megvigasztaltatva ἔζησα· éltem 17 εἵλου kiválasztottad γάρ ugyanis μου enyém τὴν a/az ψυχήν, lelket ἵνα hogy μὴ ne ἀπόληται, vesszen el καὶ és ἀπέρριψας eldobtad ὀπίσω után μου enyém πάσας mindeneket τὰς a/az ἁμαρτίας bűnöket μου. enyém 18 οὐ nem γὰρ ugyanis οἱ a/az ἐν -ban/-ben ᾅδου ¹ alvilág αἰνέσουσίν dicsérnek majd σε, téged οὐδὲ sem οἱ a/az ἀποθανόντες meghalva εὐλογήσουσίν megáldják majd σε, téged οὐδὲ sem ἐλπιοῦσιν fognak reménykedni οἱ a/az ἐν -ban/-ben ᾅδου ¹ alvilág τὴν a/az ἐλεημοσύνην alamizsnát σου· tiéd 19 οἱ a/az ζῶντες élők εὐλογήσουσίν áldják majd σε, téged ὃν akit τρόπον azonmód (ahogy) κἀγώ. és én ἀπὸ -tól/-től γὰρ ugyanis τῆς a/az σήμερον ma παιδία gyermekek ποιήσω, cselekedjem ἃ amiket ἀναγγελοῦσιν hírül adják majd τὴν a/az δικαιοσύνην igazságot σου, tiéd κύριε Uram τῆς a/az σωτηρίας üdvösségé μου, enyém 20 καὶ és οὐ nem παύσομαι abbahagyom majd εὐλογῶν áldván σε téged μετὰ -val/-vel ψαλτηρίου húros hangszer πάσας mindeneket τὰς a/az ἡμέρας napok τῆς a/az ζωῆς életé μου enyém κατέναντι szemben τοῦ a/az οἴκου ház τοῦ a/az θεοῦ. Istené