Új üzenet...

Harmai Gábor
2020-09-25 10:26:06 - 1032
Válasz Maricza István 1031. számú üzenetére:
Ha küld egy e-mailt a harmaig@gmail.com-ra, szívesen átküldöm, sajnos a dropbox rendszeresen változtatja a fájlokra mutató linkeket, ezért oda nem tudok cuccokat föltenni.
Maricza István
2020-09-25 10:08:57 - 1031
Tisztelt Rendszergazda!
Megpróbáltam letölteni az "Újszövetségi gyakorlókönyv megoldókulccsal" fájlt, de úgy tűnik, hogy eltűnt a Dropboxról.
Ezúton is hálásan köszönöm a honlapon publikált anyagokat.
üdvözlettel,
István
Harmai Gábor
2020-09-19 19:47:49 - 1030
Válasz Örkényi Antal 1029. számú üzenetére:
Kedves Antal,

egyfelől "mosom kezeimet", amennyiben nem javíthatunk bele önkényesen egy görög szentíráskiadás szövegébe. Mivel a Wescott & Hort-ban "Betánia" szerepel, ez marad nálunk :-)

Másfelől Bruce Metzgernél azért utánanéztem a helynek. Ő a GNT26 szövegéről döntő ökumenikus bizottság titkára volt. Művében, az "A textual commentary on the Greek New Testament"-ben azt írja a helyhez, hogy egyrészt a legtöbb ősi görög kézirat "Betániát" ír, másrészt ha a "Bethabara" volna az ősibb, akkor nem világos, miért "javítottak" volna Betániára, másrészt a földrajzilag a Jordántól ténylegesen távoli Betánia kijavítása sokkal érthetőbb.
Örkényi Antal
2020-09-17 21:30:23 - 1029
Kedves Gábor

Jn.1.28. Ταῦτα ἐν Βηθαβαρᾶ ἐγένετο πέραν τοῦ Ἰορδάνου ὅπου ἦν Ἰωάννης βαπτίζων
A textus receptusból másoltam ki ezt a mondatot.
Az eredeti Károli fordításban is Béthabara szerepel.
Más fordításokban, és az Ön által használt görög szövegben is Betánia.
Béthabara a Jordán partján van (?), Betánia messze onnan, Jeruzsálem közelében. Ha Jézust a hagyomány szerint a Jordánban keresztelte meg Keresztelő János, ez nem lehet Betánia....
Szóval a kérdésem, hogy miként változott Bethabara Betániára. Melyik szöveg lehet az eredetibb?

üdvözlettel:
Antal

Rita
2020-09-06 18:15:05 - 1028
Válasz Harmai Gábor 1027. számú üzenetére:
Kedves Gábor!

Köszönöm a magyarázatot.
Üdvözlettel: Rita
Harmai Gábor
2020-09-06 15:25:39 - 1027
Válasz Rita 1026. számú üzenetére:
Kedves Rita,

köszönjük az észrevételt, de a jelzett vers a könyv alakú görög szentírásokból is kimarad már a XIX. század óta, mert a szövegkiadók úgy döntöttek, hogy ezen a ponton utólagos kéziratmásolói betoldás.

A Lk 19,10-ben, Zákeus történetében teljesen rendben lévő szentírási mondat, de ide egy olyan kéziratmásoló hozta át, aki másolás közben évtizedekig elmélkedett is a Szentíráson, és ideillőnek találta. Először valószínűleg széljegyzetként jött át, a következő másoló meg nem értette, mitől széljegyzet egy ilyen szép mondat.

Néhány ponton előfordult ilyen szöveggyarapodás, ami manapság az ősi kéziratok teljes összevetésével szépen kibukik.
Rita
2020-09-06 12:46:59 - 1026
Tisztelettel szeretném jelezni, hogy a Görög Újszövetségben a Máté Evangéliumában a 18. fejezetben a 11. vers hiányzik, ami úgy hangzik, hogy: "Mert az embernek Fia azért jött, hogy megtartsa, a mi elveszett vala."
Köszönettel és tisztelettel!
Harmai Gábor
2020-08-23 18:39:26 - 1025
FÍCSÖR!

Egy érdekesség: megjelent egy cikkem a The Bible Translator-ban, amiben azt igyexem bizonyítani, hogy az Ef 1,17 és a 2Tim 2,25 δωη szavánál a mi Wescott & Hort szövegünk központoz jól: δῴη, és nem a ma divatos Nestlé - Aland 28: δώῃ

Cikk itt: https://journals.sagepub.com/eprint/SRS5YBKWUZJGR4KZSMJK/full

Mentségemre legyen mondva, hogy tényleg belefutottam a problémába: végignéztem a δίδωμι alakjait a görög Szentírásban, és belefutottam abba, hogy mi ez a Nestlé - Aland-féle δώῃ

Nem ezen múlik a világ megváltása, de talán valahol ezt is szóvá szabad tenni :-)
Érvek a cikkben.
Harmai Gábor
2020-08-19 16:52:01 - 1024
Válasz Péter Sámbokréthy 1023. számú üzenetére:
Talán legegyszerűbb a megjelenítésben visszaosztani tízzel, és vesszővel elválasztani. Úgy világosabb, mi akar lenni.
Péter Sámbokréthy
2020-08-18 10:57:44 - 1023
Válasz Harmai Gábor 1022. számú üzenetére:
Kedves Harmai Gábor! Mások nevében is köszönöm a választ. Kár lenne törölni a gyakorlatból, de jó lenne, ha a bevezető ismertető szövegében is közölnék, mit jelöl ez a szám.
Harmai Gábor
2020-08-18 09:10:56 - 1022
Válasz Péter Sámbokréthy 1021. számú üzenetére:
Jogos a kérdés, igazából egy kicsit absztrakt adat, amit valószínűleg érdemes lesz a megjelenítésből törölni.

A szó versen belüli sorszáma szorozva tízzel.

A szorzás technikailag azért jó, mert így van hely a variánsoknak, és minden szó egyértelmű, a szöveget követően növekvő sorszámot kap.
Péter Sámbokréthy
2020-08-17 16:52:45 - 1021
A szómagyarázatokban az azonos szók lelőhelyének száma mellett az alsó index szám mire utal? Mk 12,26 110
valaki
2020-08-11 14:35:44 - 1020
Válasz Harmai Gábor 1019. számú üzenetére:
Köszönöm szépen a választ. Tulajdonképpen egyik értelmezési változat sem mond ellent a másiknak, ezért is csodálatos a szent Írás. :)
Harmai Gábor
2020-08-09 04:55:42 - 1019
Válasz valaki 1016. számú üzenetére:
Azért nehéz kérdés, mert végig kellene nézni a dativus possessivusokat az Újszövetségben, de akár az LXX-ben is. Az adatbázisunk nem ad hozzá segítséget: a Rövidítésjegyzékünkben van dat(p), de ténylegesen nem használtuk föl: sehol nem mondtuk, hogy "ez az".

Viszont ennyire nem kész az adatbázisunk, meggyőző nyelvtankönyvi példa alapján hajlandó vagyok javítani :-)

Véleményem azért az, hogy Pálra az is jellemző, hogy a szónoki kérdések értelemszerű válaszain továbblép. Mondjuk erre is illő lenne más példát keresnem, de érteni vélem, hogy ez itt egy kihagyott mondat utáni folytatás:

- Ki szabadít meg engem ettől a halálra szánt testtől?
[- Isten Jézus Krisztus által.]
- Hála legyen Istennek Jézus Krisztus által!
Dr. Harmai Gábor Tam
2020-08-09 04:44:18 - 1018
Válasz Palkó 1017. számú üzenetére:
Kedves Palkó,

nyilván ízlés kérdése, de nekem ez a nézet nem tetszik különösebben :-) Van az a mondás, hogy "ha már lúd, legyen kövér". Ha már nekiállunk eredeti nyelven olvasni a Bibliát, ne álljunk meg egy átiratnál, ami még mindig anyanyelvi mankóként működik, és ugyanakkor akadályoz bennünket, hogy saját magunk próbáljuk értelmezni, amit olvasunk.

Jó példa a megelőző fölvetés "valaki" részéről.
Palkó
2020-08-05 12:35:04 - 1017
Válasz Harmai Gábor 1015. számú üzenetére:
Tisztelt Harmai úr!

Értem a válaszát. Igen, én a tradicionális értelemben vett interlineárra gondoltam, mint pl.: Bible Hub (https://biblehub.com/interlinear/matthew/1.htm). A görög szöveg felett a magyar jelentés, nyelvtani információ, ...stb.

Üdvözlettel,
Palkó
valaki
2020-08-03 14:40:35 - 1016
A következő kérdésem lenne a következő mondat fordításával:

Róm. 7:25 χάρις [δὲ] τῷ θεῷ διὰ Ἰησοῦ Χριστοῦ τοῦ κυρίου ἡμῶν.

Pál apostol szokott kérdéseket feltenni, majd felelni rájuk, és itt ez történik, a korábbi mondatban az a kérdése áll, hogy: Ki (vagy mi) fog megszabadítani ennek a halálnak testéből?

A kérdésem, hogy a válasz fordítható úgy, hogy "az Istennek a kegyelme a Jézus Krisztus, a mi Urunk által"? Tudom, hogy a Theos dativuszban van, de dativus possessivus-ként is értelmezhető. Csak azért gondolom ezt, mert a kérdés a legtöbb konvencionális fordítás alapján nincs megválaszolva, hogy mi ki/mi aki megszabadít majd a halál testéből? Erre a válasz, hogy hálát adok Istennek? De miért is adok hálát? Nem inkább akkor csak annyi lenne, hogy "Isten a Jézus Krisztus által", ha a kérdés az, hogy "ki?", ha meg az, hogy "mi"? akkor nincs rá válasz, mert nem mondja meg, hogy miért ad hálát. Remélem érthető a kérdésem, ...
Harmai Gábor
2020-08-02 03:39:32 - 1015
Válasz Palkó 1014. számú üzenetére:
Kedves Palkó,

mi úgy képzeljük, hogy ez a magyar interlineár :-)

Gondoljon bele abba, mit adna hozzá ehhez a munkához egy könyv alakú interlineárokhoz hasonló felület!

Itt nálunk ugyan szavanként klikkelgetni kell, viszont mégiscsak az eredeti görög szó a Szentírás, ezért vállaljuk a büszke "ujszov.hu" nevet: ez az Újszövetség, amit görögül kitettünk. Másrészt a klikk után nem csak a szófordítást kapja meg, hanem a nyelvtani elemzéssel és a szótári magyarázattal az indoklást is, hogy miért gondoljuk az adott szót helyénvalónak. Ha pedig problémája van (lehet) a véleményünkkel, itt van ez a felület, elmondhatja. Lentebb akárhány példát talál, hogy korrigáltunk is.

Szóval azt képzeljük, többet adunk, mint egy könyv.
Palkó
2020-07-27 06:53:57 - 1014
Válasz Harmai Gábor 1011. számú üzenetére:
Tisztelt Szerkesztők!

Tervben van-e, hogy egy magyar interlineár (sorközi) fordítás is elérhető lesz az oldalukon?
Palkó
2020-07-27 06:53:42 - 1013
Válasz Harmai Gábor 1011. számú üzenetére:
Tisztelt Szerkesztők!

Tervben van-e, hogy egy magyar interlineár (sorközi) fordítás is elérhető lesz az oldalukon?
Palkó
2020-07-27 06:32:34 - 1012
Válasz Harmai Gábor 1011. számú üzenetére:
Tisztelt Szerkesztők!

Tervben van-e, hogy egy magyar interlineár (sorközi) fordítás is elérhető lesz az oldalukon?
Harmai Gábor
2020-06-21 20:40:59 - 1011
Válasz Varga Éva 1010. számú üzenetére:
Pontosan mihez kell a szótár? Más görög szövegekhez? Mert az Újszövetség ugye ki van szótárazva a honlapunkon...

Gondolkodtunk a szótár-modul önálló weblapon történő nyilvánossá tételén, de eddig nem érzékeltük, hogy nagy igény volna rá...
Varga Éva
2020-06-20 13:24:51 - 1010
Kedves Gábor!
A segítségét kérem: szótár használathoz, hogyan jutok hozzá?
Előre is köszönöm segítőkészségét!
Isten áldását kérem szolgálatukra!
Harmai Gábor
2020-06-12 16:46:44 - 1008
Válasz Molnár József 1006. számú üzenetére:
Ebben az esetben ártatlanok vagyunk :-) A Wescott & Hort féle szövegkiadások, és pl. a ma divatos Nestlé-Aland kiadások nem tratalmazzák ezt a verset. Sok tekintélyes ókori szövegtanú-kódexből ugynais szintén hiányzik, ezért az a szövegkutatói közmeggyőződés, hogy egy kéziratmásoló szerzetes egyfajta kommentárként illesztette be a kézzel másolt szentírásába, egy következő szerzetes pedi a főszöveg részének vélte, és úgy másolta tovább, így keletkezett egy olyan kódexcsalád, amelyben viszont tényleg benne van ez a vers.
Molnár József
2020-06-10 10:47:27 - 1006
Tisztelt Szolgáltató!
Ma azt vettem észre, hogy hiányzik a JÁNOS Evangéliuma 5. fejezet 4. igeverse.
Köszönöm munkájukat! Legyenek áldottak!
Üdvözlettel:
Molnár József
Harmai Gábor
2020-06-09 20:38:38 - 1005
Válasz Hábel Márton 1004. számú üzenetére:
Köszönjük a probléma föltárását, igen, mindkét oldal ugyanazt az adatforrást használja. Megnézzük.
Hábel Márton
2020-06-09 13:28:06 - 1004
Kedves Harmai Gábor!

A 2 Kor 8,15 fordításának Káldi-féle verziója nem jelenik meg a vers szavaira kattintva: "Aki sokat gyűjtött, nem bővelkedett, és aki keveset, nem szűkölködött" - a többi fordítás működik.
Megnéztem, a szentiras.hu-n is fennáll ugyanez a probléma, lehet kapcsolat a kettő között?

Üdvözlettel:
Hábel M.
Harmai Gábor
2020-05-19 13:03:53 - 1003
Válasz valaki 1001. számú üzenetére:
Köszi, utána nézünk.
Harmai Gábor
2020-05-19 12:55:31 - 1002
Válasz Bozsóki Bence 1000. számú üzenetére:
Ha javasolhatok egy ánglius szakirodalmat, itt van leírva a sztori:

https://books.google.hu/books?id=px5tDwAAQBAJ&hl=hu

The book of Jeremiah is considered canonical by rabbinic Judaism and all branches of Christianity. However, in antiquity the book circulated in at least two distinct literary forms: (1) a shorter version of Jeremiah, preserved by the Greek Septuagint (LXX); and (2) a longer version of the book preserved in the Masoretic Text (MT). In fact, the Greek LXX version of Jeremiah is about one-eighth shorter than the Hebrew MT version (that is, around 2,700 words less). Another major difference between the two versions (LXX and MT) concerns the order of the chapters. In the MT, the book of Jeremiah ends with the so-called “oracles against the nations” (Jer 46-51), whereas in the LXX, these oracles are all located within chapter 25 (according to the English chapter divisions). Needless to say, as a result of such differences, scholars have debated whether the shorter or longer edition was more original and whether the changes were due to the freedom of the Greek translators or to variations among Hebrew editions of the book.
Our knowledge of the textual history of the book of Jeremiah changed dramatically with the discovery of the Dead Sea Scrolls in the late 1940s. Among the Qumran scrolls, scholars found fragments of Hebrew manuscripts of Jeremiah following both the shorter LXX edition and the longer MT.1 Thus it became apparent that two different Hebrew editions were in circulation prior to the translation of the Septuagint. In fact, the additions to the text of Jeremiah in the MT seem to be the result of a conscious process of editing of the earlier text form reflected in the LXX. The additions were added to clarify, specify, amplify, and generally elucidate the oracles of the prophet. For example, the MT provides headings and historical / biographical information, absent in the LXX, about the circumstances under which certain prophetic oracles were delivered. As a result, Jeremiah MT is longer but easier for later generations of readers to understand. Indeed, around the turn of the fifth century A.D., Saint Jerome translated a Hebrew version of Jeremiah similar in form to the Masoretic Text for the Vulgate, and so the longer version of Jeremiah has become the standard text in the Catholic tradition.

Sajnos nekem is e-book formátumban van meg, úgyhogy oldalszámot nem tudok adni.
valaki
2020-05-19 12:55:30 - 1001
A Péld. 20:9c után eltűnt a versszámozás.
Bozsóki Bence
2020-05-19 10:06:02 - 1000
Válasz Harmai Gábor 998. számú üzenetére:
Kedves Gábor,

Köszönöm a visszajelzést, nem voltam tisztában ezzel az eltéréssel, azt gondoltam hogy valami hiba esett az weboldal készítésekor.

Viszont mindenképpen érdekes dolog az, amit elárult. Jelenleg Jeremiással foglalkozom valójában, az ő könyvével kapcsolatosan írom a szakdolgozatomat lelkészhallgatóként, és ehhez veszem igénybe ezt a remek oldalt. Szóval csak köszönöm a segítséget. Jelenleg nem áll rendelkezésemre annyi idő, hogy foglalkozzak az LXX és a héber összevetésével, de ha később úgy fog alakulni, akkor meg fogom keresni önt!
Lukács József
2020-05-15 11:29:23 - 999
Válasz Harmai Gábor 990. számú üzenetére:
Hát igen, a gyülekezetek egyik nagy "gondja", a nem tiszta szellem jelenléte..:) gondolom, ha hallják a hívek, hogyan gondolkodik a "Biblia" jóslásról, asztrológiáról, jógáról :) ... jó nagyot csodálkoznak
Harmai Gábor
2020-05-14 10:39:43 - 998
Válasz Bozsóki Bence 995. számú üzenetére:
Fölvetem amúgy, hogy ha rendszeresen foglalkozik Jeremiás könyvével, elvégezhetné ezt a behasonlítást, és igyexünk beépíteni. Forrásként bescannelt LXX-et tudok adni, ott a lábjegyzetekben közlik, hogy melyik LXX vers melyik maszorétának felel meg. Összkép sajnos nincs.
Harmai Gábor
2020-05-14 07:31:46 - 997
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Plamen elkészült az LXX Leviták könyve szószedetével is, köszönjük.
Dr. Harmai Gábor Tam
2020-05-14 07:30:37 - 996
Válasz Bozsóki Bence 995. számú üzenetére:
Kedves Bence, ez már olyan 2300 éve nem stimmel sajnos. Valószínű, hogy az LXX fordítói más héber Jeremiás-kéziratot használtak, mint a maszoréták, akiknek a munkáján a mai héber kiadások alapulnak.

Azért a sorszámok összefésülése egy sokéves ígéretünk, ha az elkészül, be tudjuk mutatni a probléma méretét, tehát hogy hány verset érint.
Bozsóki Bence
2020-05-12 15:28:10 - 995
Valami nem stimmel az LXX - Jeremiás szöveggel. A 30. fejezet elején a görög szöveg a 49. fejezet 7. versétől tartalmazza az igéket (Edómról való jövendölés). Nem tudom, hogy a többi fejezetben is van-e ilyen elcsúszás, de ott valami félrecsúszott.
Harmai Gábor
2020-02-19 20:28:56 - 994
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Fölkerült az LXX-Jeremiás elemzése, köszönjük Plamen munkáját. Kisebb javítások is akadnak az anyagban.
Harmai Gábor
2019-12-19 18:08:19 - 993
Fícsörről egyenlőre nincs szó, de játszunk a menüinkkel. A letölthető anyagok menüjét végülis fölfoghatjuk egy olyan dokumentumtárnak, amit majd bővíteni lehet mindenféle nívós, a görög Szentírást érintő szövegekkel.

A Júzerektől is örömmel várok ilyesmit.

A görög írás számítógépen mindenesetre újra letölthető, a makrók, amikkel teljes értékű ógörög írást lehet megvalósítani, továbbra is működnek, úgy, ahogy a szöveg ismerteti.
Harmai Gábor
2019-12-16 17:40:02 - 992

FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Fölújítottuk végre a rövidítésjegyzéket, egy csomó jogos kritikát figyelembe vettünk. Érdemes olyan szempontból is használni, hogy teleraktuk hasznos biblikus linkekkel, amikre tekintettel a linktárunk kezd okafogyottá válni.

Még munka lesz, hogy néhány LXX rövidítést ténylegesen alkalmaznunk kell (pl. "JudgA" helyett "Bír_A" stb.
Harmai Gábor
2019-12-09 13:34:29 - 990
Válasz Szabó Balázs 987. számú üzenetére:
Kedves Balázs,

szeretek abba a fedezékbe bújni, hogy mi ezen az oldalon csak nyelvészkedünk, nem értelmezzük a Szentírást. Már azon túl, hogy bizonyos értelmezéseket a nyelvtan kizár...

A πράξεις az jól visszaadható a magyarba átjött "praktika" szóval, tehát biztosra veszem, hogy valamiféle szellemi hatalmakat befolyásolni igyekvő praktikáról van szó. Ugyanakkor a szöveg nem ítéli el azokat az efezusiakat, akik elvitték még Pál "kendőit és kötényeit [is], amelyeket viselt, és a betegekre tették, mire azok meggyógyultak, és a gonosz lelkek kimentek belőlük." (vö. Acs 18,12)

Szóval a Páltól és Krisztus Urunktól független, saját erőre támaszkodó varázslásról lehet szó a hívek részéről, ill. mindannak a gyakorlásáról, amit a következő vers szerint elégetett varázslókönyvek tartalmaztak.

Hát, plébánosként szólva nekem is vannak híveim, akik misére is jönnek, meg jósnőhöz is járnak, és kb. ugyanazzal a gondolattal, hogy "abból nem lehet baj..."
Harmai Gábor
2019-12-09 13:20:38 - 989
Válasz Bacsó Beáta 988. számú üzenetére:
Kedves Beáta,

ennek sajnos szerzői jogi akadályai vannak. Ugyanakkor ha konkrét hibákat jelez és javaslatokat tesz, szívesen fogadjuk. Ha nagyobb tömegben, akkor talán ne így az üzenőfalon, hanem küldje el e-mailben. De simán a Györkösy-szótárat nem tudjuk átvenni.
Bacsó Beáta
2019-12-08 12:43:03 - 988
Kedves Szótárkészítők!
Először is köszönet a szótár összeállítóinak, nagyon nagy segítség! De sajnos az LXX 3Mak szótára nagyon pontatlan, és így a fordításnál félrevezető. Jó volna a Györkösy-Kapitánffy-Tegyey ógörög-magyar szótár alapján javítani a szószedetét.
Előre is köszönettel: B.Bea
Szabó Balázs
2019-12-04 19:07:19 - 987
Szia Gábor,

szeretném megkérdezni hogy szerinted az Apcsel 19,18 kiröl és miröl szólhat? Értem ez alatt, hogy a hívök zsidók lehettek vagy keresztények, az ilyenféle mesterkedés alatt ördögüzés értendö vagy okkultizmus ami a következö sorban található? Esetlegesen a Csia fordítás lehet a jobb: ...akik hivökké lettek... lényegében bünbánatot tartottak?

köszi
Dr. Harmai Gábor Tam
2019-12-04 13:01:01 - 986
Válasz Aron 984. számú üzenetére:
Kedves Áron,

velem ez a vita valóban le van zárva.
Budaházy Anna
2019-12-04 10:12:37 - 985
Válasz Harmai Gábor 983. számú üzenetére:
Kedves Harmai Gábor!
Én vagyok hálás az Önök munkájáért.
Aron
2019-12-03 13:44:21 - 984
Kedves Harmai Gabor!

Egy korabban mar altalad lezartnak tekintett vitankhoz szeretnem hozzafuzni, hogy mostanra talaltam olyan Gorog Prof. -ot aki szerint is hibas forditas a peri pollonra a "sokakért", mert kizarja a "mindenkiért" jelentest, mig az eredeti peri pollon ezt nem zarja ki.

Tudom, hogy szerinted a sokakert nem zarja ki a mindenkiert jelentest, annak ellenere hogy Benedek Pápa ezt szépen kifejti, miert szerinte jo ha elgondolkodik a nep, hogy beletartozik-e a sokak-ba, amely igy kizarja a mindenkiertet.

A jovo evi Eukarisztikus Kongresszus miatt melegitettem be a dolgot ujra beszelgeteseim soran es akadtam a fent emlitett Gorog Profra. Javaslatot probaltam tenni egy baratsagosabb liturgikus szovegre, hogy a "per tutti"-t imadkozo Olaszok es a "für alle"-t imadkozo Nemetek is otthon erezhessek Budapesten magukat.

Koszi es Udv:
Aron
Harmai Gábor
2019-11-26 12:09:10 - 983
Válasz Budaházy Anna 981. számú üzenetére:
Kedves Anna,

meggyógyult a Jel 22,20, még egyszer köszönjük a jelzést, reméljük, a szöveg egésze is rendben van, mert Berti, a programozónk strukturálisan tette rendbe a problémát.
Harmai Gábor
2019-11-18 23:31:20 - 982
Válasz Budaházy Anna 981. számú üzenetére:
Kedves Anna,

köszönjük a jelzést, zajlanak bizonyos háttérmunkák, amiknek ez egy mellékhatása, igyekszünk javítani.

Mármint én azt látom, hogy a Jel 22,20-ban a KNB szerinti versnek csak az utolsó harmada jelent meg.
Budaházy Anna
2019-11-16 08:36:35 - 981
Tisztelt Harmai Gábor!
Szeretném jelezni, hogy a Jelenések 22,19-20 fordítása hiányosan jelenik meg.
Üdvözlettel: Budaházy Anna
Harmai Gábor
2019-11-15 20:00:39 - 980
Válasz Harmai Gábor 978. számú üzenetére:
De akkor már kíváncsiságból megnéztem a Neovulgatát: http://www.vatican.va/archive/bible/nova_vulgata/documents/nova-vulgata_novum-testamentum_lt.html

Jn 20,5: videt posita linteamina (utána marad ez a szó)
Lk 24,12: videt linteamina sola
Mt 27,58: Ioseph involvit illud in sindone munda

Hát, ennek alapján javítani lehet majd a KNB-t is :-)