Új üzenet...

Harmai Gábor
2020-06-21 20:40:59 - 1011
Válasz Varga Éva 1010. számú üzenetére:
Pontosan mihez kell a szótár? Más görög szövegekhez? Mert az Újszövetség ugye ki van szótárazva a honlapunkon...

Gondolkodtunk a szótár-modul önálló weblapon történő nyilvánossá tételén, de eddig nem érzékeltük, hogy nagy igény volna rá...
Varga Éva
2020-06-20 13:24:51 - 1010
Kedves Gábor!
A segítségét kérem: szótár használathoz, hogyan jutok hozzá?
Előre is köszönöm segítőkészségét!
Isten áldását kérem szolgálatukra!
Harmai Gábor
2020-06-12 16:46:44 - 1008
Válasz Molnár József 1006. számú üzenetére:
Ebben az esetben ártatlanok vagyunk :-) A Wescott & Hort féle szövegkiadások, és pl. a ma divatos Nestlé-Aland kiadások nem tratalmazzák ezt a verset. Sok tekintélyes ókori szövegtanú-kódexből ugynais szintén hiányzik, ezért az a szövegkutatói közmeggyőződés, hogy egy kéziratmásoló szerzetes egyfajta kommentárként illesztette be a kézzel másolt szentírásába, egy következő szerzetes pedi a főszöveg részének vélte, és úgy másolta tovább, így keletkezett egy olyan kódexcsalád, amelyben viszont tényleg benne van ez a vers.
Molnár József
2020-06-10 10:47:27 - 1006
Tisztelt Szolgáltató!
Ma azt vettem észre, hogy hiányzik a JÁNOS Evangéliuma 5. fejezet 4. igeverse.
Köszönöm munkájukat! Legyenek áldottak!
Üdvözlettel:
Molnár József
Harmai Gábor
2020-06-09 20:38:38 - 1005
Válasz Hábel Márton 1004. számú üzenetére:
Köszönjük a probléma föltárását, igen, mindkét oldal ugyanazt az adatforrást használja. Megnézzük.
Hábel Márton
2020-06-09 13:28:06 - 1004
Kedves Harmai Gábor!

A 2 Kor 8,15 fordításának Káldi-féle verziója nem jelenik meg a vers szavaira kattintva: "Aki sokat gyűjtött, nem bővelkedett, és aki keveset, nem szűkölködött" - a többi fordítás működik.
Megnéztem, a szentiras.hu-n is fennáll ugyanez a probléma, lehet kapcsolat a kettő között?

Üdvözlettel:
Hábel M.
Harmai Gábor
2020-05-19 13:03:53 - 1003
Válasz valaki 1001. számú üzenetére:
Köszi, utána nézünk.
Harmai Gábor
2020-05-19 12:55:31 - 1002
Válasz Bozsóki Bence 1000. számú üzenetére:
Ha javasolhatok egy ánglius szakirodalmat, itt van leírva a sztori:

https://books.google.hu/books?id=px5tDwAAQBAJ&hl=hu

The book of Jeremiah is considered canonical by rabbinic Judaism and all branches of Christianity. However, in antiquity the book circulated in at least two distinct literary forms: (1) a shorter version of Jeremiah, preserved by the Greek Septuagint (LXX); and (2) a longer version of the book preserved in the Masoretic Text (MT). In fact, the Greek LXX version of Jeremiah is about one-eighth shorter than the Hebrew MT version (that is, around 2,700 words less). Another major difference between the two versions (LXX and MT) concerns the order of the chapters. In the MT, the book of Jeremiah ends with the so-called “oracles against the nations” (Jer 46-51), whereas in the LXX, these oracles are all located within chapter 25 (according to the English chapter divisions). Needless to say, as a result of such differences, scholars have debated whether the shorter or longer edition was more original and whether the changes were due to the freedom of the Greek translators or to variations among Hebrew editions of the book.
Our knowledge of the textual history of the book of Jeremiah changed dramatically with the discovery of the Dead Sea Scrolls in the late 1940s. Among the Qumran scrolls, scholars found fragments of Hebrew manuscripts of Jeremiah following both the shorter LXX edition and the longer MT.1 Thus it became apparent that two different Hebrew editions were in circulation prior to the translation of the Septuagint. In fact, the additions to the text of Jeremiah in the MT seem to be the result of a conscious process of editing of the earlier text form reflected in the LXX. The additions were added to clarify, specify, amplify, and generally elucidate the oracles of the prophet. For example, the MT provides headings and historical / biographical information, absent in the LXX, about the circumstances under which certain prophetic oracles were delivered. As a result, Jeremiah MT is longer but easier for later generations of readers to understand. Indeed, around the turn of the fifth century A.D., Saint Jerome translated a Hebrew version of Jeremiah similar in form to the Masoretic Text for the Vulgate, and so the longer version of Jeremiah has become the standard text in the Catholic tradition.

Sajnos nekem is e-book formátumban van meg, úgyhogy oldalszámot nem tudok adni.
valaki
2020-05-19 12:55:30 - 1001
A Péld. 20:9c után eltűnt a versszámozás.
Bozsóki Bence
2020-05-19 10:06:02 - 1000
Válasz Harmai Gábor 998. számú üzenetére:
Kedves Gábor,

Köszönöm a visszajelzést, nem voltam tisztában ezzel az eltéréssel, azt gondoltam hogy valami hiba esett az weboldal készítésekor.

Viszont mindenképpen érdekes dolog az, amit elárult. Jelenleg Jeremiással foglalkozom valójában, az ő könyvével kapcsolatosan írom a szakdolgozatomat lelkészhallgatóként, és ehhez veszem igénybe ezt a remek oldalt. Szóval csak köszönöm a segítséget. Jelenleg nem áll rendelkezésemre annyi idő, hogy foglalkozzak az LXX és a héber összevetésével, de ha később úgy fog alakulni, akkor meg fogom keresni önt!
Lukács József
2020-05-15 11:29:23 - 999
Válasz Harmai Gábor 990. számú üzenetére:
Hát igen, a gyülekezetek egyik nagy "gondja", a nem tiszta szellem jelenléte..:) gondolom, ha hallják a hívek, hogyan gondolkodik a "Biblia" jóslásról, asztrológiáról, jógáról :) ... jó nagyot csodálkoznak
Harmai Gábor
2020-05-14 10:39:43 - 998
Válasz Bozsóki Bence 995. számú üzenetére:
Fölvetem amúgy, hogy ha rendszeresen foglalkozik Jeremiás könyvével, elvégezhetné ezt a behasonlítást, és igyexünk beépíteni. Forrásként bescannelt LXX-et tudok adni, ott a lábjegyzetekben közlik, hogy melyik LXX vers melyik maszorétának felel meg. Összkép sajnos nincs.
Harmai Gábor
2020-05-14 07:31:46 - 997
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Plamen elkészült az LXX Leviták könyve szószedetével is, köszönjük.
Dr. Harmai Gábor Tam
2020-05-14 07:30:37 - 996
Válasz Bozsóki Bence 995. számú üzenetére:
Kedves Bence, ez már olyan 2300 éve nem stimmel sajnos. Valószínű, hogy az LXX fordítói más héber Jeremiás-kéziratot használtak, mint a maszoréták, akiknek a munkáján a mai héber kiadások alapulnak.

Azért a sorszámok összefésülése egy sokéves ígéretünk, ha az elkészül, be tudjuk mutatni a probléma méretét, tehát hogy hány verset érint.
Bozsóki Bence
2020-05-12 15:28:10 - 995
Valami nem stimmel az LXX - Jeremiás szöveggel. A 30. fejezet elején a görög szöveg a 49. fejezet 7. versétől tartalmazza az igéket (Edómról való jövendölés). Nem tudom, hogy a többi fejezetben is van-e ilyen elcsúszás, de ott valami félrecsúszott.
Harmai Gábor
2020-02-19 20:28:56 - 994
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Fölkerült az LXX-Jeremiás elemzése, köszönjük Plamen munkáját. Kisebb javítások is akadnak az anyagban.
Harmai Gábor
2019-12-19 18:08:19 - 993
Fícsörről egyenlőre nincs szó, de játszunk a menüinkkel. A letölthető anyagok menüjét végülis fölfoghatjuk egy olyan dokumentumtárnak, amit majd bővíteni lehet mindenféle nívós, a görög Szentírást érintő szövegekkel.

A Júzerektől is örömmel várok ilyesmit.

A görög írás számítógépen mindenesetre újra letölthető, a makrók, amikkel teljes értékű ógörög írást lehet megvalósítani, továbbra is működnek, úgy, ahogy a szöveg ismerteti.
Harmai Gábor
2019-12-16 17:40:02 - 992

FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Fölújítottuk végre a rövidítésjegyzéket, egy csomó jogos kritikát figyelembe vettünk. Érdemes olyan szempontból is használni, hogy teleraktuk hasznos biblikus linkekkel, amikre tekintettel a linktárunk kezd okafogyottá válni.

Még munka lesz, hogy néhány LXX rövidítést ténylegesen alkalmaznunk kell (pl. "JudgA" helyett "Bír_A" stb.
Harmai Gábor
2019-12-09 13:34:29 - 990
Válasz Szabó Balázs 987. számú üzenetére:
Kedves Balázs,

szeretek abba a fedezékbe bújni, hogy mi ezen az oldalon csak nyelvészkedünk, nem értelmezzük a Szentírást. Már azon túl, hogy bizonyos értelmezéseket a nyelvtan kizár...

A πράξεις az jól visszaadható a magyarba átjött "praktika" szóval, tehát biztosra veszem, hogy valamiféle szellemi hatalmakat befolyásolni igyekvő praktikáról van szó. Ugyanakkor a szöveg nem ítéli el azokat az efezusiakat, akik elvitték még Pál "kendőit és kötényeit [is], amelyeket viselt, és a betegekre tették, mire azok meggyógyultak, és a gonosz lelkek kimentek belőlük." (vö. Acs 18,12)

Szóval a Páltól és Krisztus Urunktól független, saját erőre támaszkodó varázslásról lehet szó a hívek részéről, ill. mindannak a gyakorlásáról, amit a következő vers szerint elégetett varázslókönyvek tartalmaztak.

Hát, plébánosként szólva nekem is vannak híveim, akik misére is jönnek, meg jósnőhöz is járnak, és kb. ugyanazzal a gondolattal, hogy "abból nem lehet baj..."
Harmai Gábor
2019-12-09 13:20:38 - 989
Válasz Bacsó Beáta 988. számú üzenetére:
Kedves Beáta,

ennek sajnos szerzői jogi akadályai vannak. Ugyanakkor ha konkrét hibákat jelez és javaslatokat tesz, szívesen fogadjuk. Ha nagyobb tömegben, akkor talán ne így az üzenőfalon, hanem küldje el e-mailben. De simán a Györkösy-szótárat nem tudjuk átvenni.
Bacsó Beáta
2019-12-08 12:43:03 - 988
Kedves Szótárkészítők!
Először is köszönet a szótár összeállítóinak, nagyon nagy segítség! De sajnos az LXX 3Mak szótára nagyon pontatlan, és így a fordításnál félrevezető. Jó volna a Györkösy-Kapitánffy-Tegyey ógörög-magyar szótár alapján javítani a szószedetét.
Előre is köszönettel: B.Bea
Szabó Balázs
2019-12-04 19:07:19 - 987
Szia Gábor,

szeretném megkérdezni hogy szerinted az Apcsel 19,18 kiröl és miröl szólhat? Értem ez alatt, hogy a hívök zsidók lehettek vagy keresztények, az ilyenféle mesterkedés alatt ördögüzés értendö vagy okkultizmus ami a következö sorban található? Esetlegesen a Csia fordítás lehet a jobb: ...akik hivökké lettek... lényegében bünbánatot tartottak?

köszi
Dr. Harmai Gábor Tam
2019-12-04 13:01:01 - 986
Válasz Aron 984. számú üzenetére:
Kedves Áron,

velem ez a vita valóban le van zárva.
Budaházy Anna
2019-12-04 10:12:37 - 985
Válasz Harmai Gábor 983. számú üzenetére:
Kedves Harmai Gábor!
Én vagyok hálás az Önök munkájáért.
Aron
2019-12-03 13:44:21 - 984
Kedves Harmai Gabor!

Egy korabban mar altalad lezartnak tekintett vitankhoz szeretnem hozzafuzni, hogy mostanra talaltam olyan Gorog Prof. -ot aki szerint is hibas forditas a peri pollonra a "sokakért", mert kizarja a "mindenkiért" jelentest, mig az eredeti peri pollon ezt nem zarja ki.

Tudom, hogy szerinted a sokakert nem zarja ki a mindenkiert jelentest, annak ellenere hogy Benedek Pápa ezt szépen kifejti, miert szerinte jo ha elgondolkodik a nep, hogy beletartozik-e a sokak-ba, amely igy kizarja a mindenkiertet.

A jovo evi Eukarisztikus Kongresszus miatt melegitettem be a dolgot ujra beszelgeteseim soran es akadtam a fent emlitett Gorog Profra. Javaslatot probaltam tenni egy baratsagosabb liturgikus szovegre, hogy a "per tutti"-t imadkozo Olaszok es a "für alle"-t imadkozo Nemetek is otthon erezhessek Budapesten magukat.

Koszi es Udv:
Aron
Harmai Gábor
2019-11-26 12:09:10 - 983
Válasz Budaházy Anna 981. számú üzenetére:
Kedves Anna,

meggyógyult a Jel 22,20, még egyszer köszönjük a jelzést, reméljük, a szöveg egésze is rendben van, mert Berti, a programozónk strukturálisan tette rendbe a problémát.
Harmai Gábor
2019-11-18 23:31:20 - 982
Válasz Budaházy Anna 981. számú üzenetére:
Kedves Anna,

köszönjük a jelzést, zajlanak bizonyos háttérmunkák, amiknek ez egy mellékhatása, igyekszünk javítani.

Mármint én azt látom, hogy a Jel 22,20-ban a KNB szerinti versnek csak az utolsó harmada jelent meg.
Budaházy Anna
2019-11-16 08:36:35 - 981
Tisztelt Harmai Gábor!
Szeretném jelezni, hogy a Jelenések 22,19-20 fordítása hiányosan jelenik meg.
Üdvözlettel: Budaházy Anna
Harmai Gábor
2019-11-15 20:00:39 - 980
Válasz Harmai Gábor 978. számú üzenetére:
De akkor már kíváncsiságból megnéztem a Neovulgatát: http://www.vatican.va/archive/bible/nova_vulgata/documents/nova-vulgata_novum-testamentum_lt.html

Jn 20,5: videt posita linteamina (utána marad ez a szó)
Lk 24,12: videt linteamina sola
Mt 27,58: Ioseph involvit illud in sindone munda

Hát, ennek alapján javítani lehet majd a KNB-t is :-)
Harmai Gábor
2019-11-13 19:22:06 - 979
Fodor Bertinek köszönet, hogy az előző hsz-ben említett technikai problémát orvosolta is. Ha ráklikkelünk egy szóra, most már rögtön látszik, hogy a teljes vers a KNB fordításában ugrik elő automatikusan.
Harmai Gábor
2019-11-13 16:19:46 - 978
Válasz Dr. Frazer-Imregh Mo 977. számú üzenetére:
Izé... A saját munkánkban, tehát a szófordításban a "gyolcsokat" szerepel :-) Az egész vers az a KNB, tehát a Neovulgata szerinti fordítás, amit összehasonlításként közlünk, lecserélhető módon a SZIT, a RUF, a Károli, a Békés-Dallos és Simon Tamás László fordításának a szövegére.

Inkább technikai probléma van: a KNB fölirat nem sötétül be automatikusan, csak a többi, amikor klikkeléssel a júzer lecseréli a KNB-t.
Dr. Frazer-Imregh Mo
2019-11-12 15:03:05 - 977
Javaslom a Lukács 24,12-ben a τὰ ὀθόνια "a lepleket" fordítását "a gyolcsokat"-ra javítani, ugyanis ugyanazon vászoncsíkokról van szó, mint János 20, 5–7-ben, ahol háromszor is "gyolcsok" formájában szerepel ez a görög kif. nagyon helyesen. A "leplek"-kel való fordítás a görög σινδών -ra engedne következtetni, amely pl. Máté 27,59–60-ban szerepel. Ld. majd Hegyi Dolores rövid közleményét az Orpheus Noster 2020/1-ben.
Harmai Gábor
2019-11-12 07:45:20 - 976
Válasz Dr. Frazer-Imregh Mo 975. számú üzenetére:
Köszönöm az elismerést, és az újabb lökést, hogy rakjam végre rendbe a Rövidítésjegyzéket. A SZIT pl. benne van, csak még "ÚKB" "Új Katolikus Biblia" művésznéven, amit olyan 15 éve tényelgesen használtam :-)

Simon Tamás László fordítása és a protestáns Új Fordítás revíziója, (RUF) még nem született meg akkor.

Szóval jogos az ösztökélés...
Dr. Frazer-Imregh Mo
2019-11-11 15:54:23 - 975
Kedves Harmai Gábor!

Örömmel adom hírül, hogy az a pár hely, amelyet eddig a web-oldalon megnéztem, hibátlan volt. Gratulálok az oldalhoz! A hasznos segédanyagok nyújtotta segítségért pedig köszönet a görögtanulók nevében!

Hiányzik viszont a Rövidítésjegyzékben a Szakirodalmi rövidítések közül az alábbi betűszavak feloldása a konkordanciákból:

SZIT

STL

RUF

Üdvözlettel,

Dr. Frazer-Imregh Monika, klasszika-filológus, italianista
a Károli docense, az Orpheus Noster folyóirat főszerkesztője

http://www.kre.hu/portal/index.php/kiadvanyok/folyoiratok/orpheus-noster.html

P.s. Az oldalon megadott emailcím nem működik.
Harmai Gábor
2019-11-10 20:57:29 - 974
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Plamen megint elkészített néhány fejezetet, most kicsit rendszertelenebbül:

Jeremiás könyvének 1-15. fejezete
Bírák (JudgA) 5. fejezete
Makkabeusok 4. könyvének 1. fejezete
Harmai Gábor
2019-10-29 09:43:17 - 973
Válasz István Varró 972. számú üzenetére:
Kétségtelenül nem az igazi, de azért találsz ilyen funkciót: a szómagyarázatoknál megjelenik, hogy "előző ilyen szótári alakú szó" és "következő ilyen szótári alakú szó".

Meg ha majd rendberakjuk a linktárunkat, letöltheted az adatbázisunk lényegi részét Excelben, abban teljes konkordanciát rakhatsz össze.
István Varró
2019-10-29 09:01:43 - 972
Kedves Gábor!

Ezer köszönet ezért az oldalért.
Nem lehetne valahogy keresni ebben a görög szövegben? Hogy hol használják még ugyanezt a szót?
Harmai Gábor
2019-10-28 16:31:30 - 971
Válasz Szabó Balázs 970. számú üzenetére:
Kedves Balázs,

a mi szófordításunk a λαμβάνετε kapcsán a "nyertek", így, jelen időben, a "fogadtok be" az a KNB (továbbá Simon Tamás László és a RUF) fordítói megoldása.

Annyiban a "miénk", hogy a KNB a Szent Jeromos Társulat hivatalos fordítása, és hát mi is a Szent Jeromos Társulat lettünk...

Így a kérdésedre azt tudom mondani, hogy igen, a "vesztek", a "fogadtok" és a "nyertek" is érvényes szófordítás.

Nekem azért sok bajom egy versfordítás esetében a "fogadtok be" - megoldással sincs, mivel a gondolat értelme az elpártolás elítélése, és az így is világos.
Szabó Balázs
2019-10-26 12:19:50 - 970
Sziasztok,
az lenne a kérdésem, hogy a 2 Kor 11,4 ben: lelket fogadtatok be fordításotok megfelel-e az ógörög szövegnek? Mert a be igekötöt nem találom sehol az eredeti szövegben. Másik kérdésem, hogy ennek a szónak más magyar értelme is van: vesz fog, ezekszerint azzal a szóval is lehetett volna fordítani?

köszönöm az alapos információt
valaki
2019-10-24 04:41:57 - 969
Válasz Harmai Gábor 968. számú üzenetére:
Köszönöm a részletes felvilágosítást. Lehet, hasznos lenne minden könyv elején vagy az általános leírásban egy hasonló rövid szövegforrásról való tájékoztó, mint amit most a Bírák könyvéről írtál.
Harmai Gábor
2019-10-23 15:28:10 - 968
Válasz valaki 967. számú üzenetére:
Abban igazad van, hogy a rövidítéseinket gatyába kellene rázni, ill. lehetnénk némileg informatívabbak, de tartalmilag nincs gond: a Józsué után következő, "JudgA" művésznevű szöveg egyezik azzal, amit a Német Bibliatársulat honlapján találsz "Richter" címszó alatt.

Pl. Richter 1,4: 4καὶ ἀνέβη Ιουδας, καὶ ἔδωκεν κύριος τὸν Χαναναῖον καὶ τὸν Φερεζαῖον ἐν χειρὶ αὐτοῦ, καὶ ἐπάταξεν αὐτοὺς ἐν Βεζεκ, δέκα χιλιάδας ἀνδρῶν,
vö: https://www.bibelwissenschaft.de/online-bibeln/septuaginta-lxx/lesen-im-bibeltext/bibel/text/lesen/stelle/7/10001/19999/ch/3b7209180f83be410d5647529f4e4c7e/

JudgA 1,4 nálunk: καὶ ἀνέβη Ιουδας, καὶ ἔδωκεν κύριος τὸν Χαναναῖον καὶ τὸν Φερεζαῖον ἐν χειρὶ αὐτοῦ, καὶ ἐπάταξεν αὐτοὺς ἐν Βεζεκ, δέκα χιλιάδας ἀνδρῶν,

Bír 1,4 nálunk (a lista végén): καὶ ἀνέβη Ιουδας καὶ παρέδωκεν [!!!] κύριος τὸν Χαναναῖον καὶ τὸν Φερεζαῖον εἰς τὰς χεῖρας αὐτῶν καὶ ἔκοψαν αὐτοὺς ἐν Βεζεκ εἰς δέκα χιλιάδας ἀνδρῶν

A helyzet a következő: a derék Rahlfs 1935-ben egyszerűen egymás alá tette a Bír esetében az Alexandriai kódex és a Vatikáni kódex szövegét, és ehhez tartja magát az összességében meglehetősen jelentéktelen Hahnhart-féle revízió is.

A Bibliatársulat honlapján csak az Alexandriai kódex szerinti szöveg jelenik meg, viszont mi a Kata Biblon honlap LXX szövegét vettük át, ahol föltették a Vatikáni kódex szerinti szöveget is. Fontosnak tartottuk, hogy a honlapunk eleje megegyezzen a Német Bibliatársulatéval, így a Vatikáni kódex szerinti Bír hátra került.

Lehetséges javítás: A "JudgA"-t átnevezni "Bír_A"-nak, a mostani "Bír"-t pedig "Bír_B"-nek. Azt tudom mondani, hogy rajta vagyok az ügyön...
valaki
2019-10-23 08:05:59 - 967
Nem lehetne megoldani, hogy az LXX-es Bírák könyve a Józsué könyve után jöjjön?
Harmai Gábor
2019-10-17 12:10:07 - 966
Válasz Fekete Zoltán 965. számú üzenetére:
Köszönöm az elismerést, igehirdetéshez azért csak a GNT28-cal való összevetéssel együtt jó ötlet használni, amit meg is találtál, és ami a lábjegyzetekben olvasható.

Enélkül ez csak egy XIX. századi Szentíráskiadás szövege, ami főleg nyelvtanulásra való...

Bár amúgy sajnálom a dolgot: abban a pillanatban, hogy megkapjuk a használati jogot, át tudunk állni a GNT28-ra...
Fekete Zoltán
2019-10-16 11:29:58 - 965
Válasz Fekete Zoltán 964. számú üzenetére:
Bocs, sztornó az előző levél. Most vettem észre az utalásod arra, hogy nem minden kéziratban volt benne.
Fekete Zoltán
2019-10-16 11:26:59 - 964
Kedves Gábor!
Hiányzik a görög szövegből a ἀγάπην szó az Efezus 1,15-ben.
Köszönjük az újszöv.hu oldalt nagyon. Rendszeresen ebből készülök az igehirdetésekre.
Üdvözlettel
Harmai Gábor
2019-10-11 08:33:07 - 963
Amint látható, hivatalosodunk :-) Köszönjük Fodor Berti fejlesztő munkáját, a honlapon az a jogi tény látható, hogy a Szent Jeromos Bibliatársulat már kb. egy éve befogadta a vállalkozásunkat.
Harmai Gábor
2019-10-01 04:20:45 - 962
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Plamen elkészült a Makkabeusok 3 könyvének szószedetével! Köszönjük neki!
Harmai Gábor
2019-09-23 12:04:30 - 961
Katolikusok figyelmébe ajánlom Salamon 14. ódáját. Salamon ódái ugye nem része a katolikus Szentírásnak sem, de ez a szöveg mégis ismerős lesz. A szentmise Dicsőség éneke ékes görög nyelven!

Mivel a 13. óda pedig Simeon éneke a Lukács evangéliumból, eléggé nyilvánvaló, hogy Salamon ódái legalább részben inkább az ókeresztény irodalomhoz tartoznak, mint a Jézus előtti görög nyelvű zsidóság Septuagintájához, de kétségtelen, hogy a Septuaginta korpuszában másolták ezeket a szövegeket is keresztény kéziratmásolók. (A Septuagintának zsidó kézirata nem maradt fönn).
Harmai Gábor
2019-08-22 19:52:13 - 957
Válasz valaki 953. számú üzenetére:
No, jogos volt az észrevétel, köszönöm: vagy 120 helyen cseréltem az "adi." szófajmegjelölést "adi.compar."-ra, ill. "adi.superl."-ra. Egyenlőre még csak az adatbázisomban, de a következő frissítéskor a netre is fölmászik.
Harmai Gábor
2019-08-20 18:10:07 - 956
Válasz valaki 953. számú üzenetére:
Köszi, megpróbálom kiötleni a csoportos javítást a melléknévfokozás szabálai alapján. A nyelvtani elemzéseket egy amerikai csapat készítette, mi a netről vettük át, már több ilyen csoportjavítást átfuttattunk. Persze ez a probléma csak a Septuagintát érinti.