Harmai Gábor
2024-11-13 11:30:13 - 1229
Bocsánat a leállásért, föltettünk egy frissítést, ami főleg hibajavításokat tartalmaz, pl. az LXX Ámosz könyve most már látható.
Harmai Gábor
2024-11-05 09:55:21 - 1228
valaki
2024-11-04 08:44:39 - 1227
Harmai Gábor
2024-11-04 07:34:17 - 1226
Válasz valaki 1224. számú üzenetére:
Utánakérdeztem, azért a "legkisebb" mellett is szólnak párhuzamok. Ilyen az 1Kor 13,13, μείζων szava, ami az adott szövegkörnyezetben egyértelműen felsőfok. Itt a mi saját magyarázatunk is részletesebb, Szabó Mária nővér munkáján alapul: "A középfok itt felsőfok helyett helyett áll: legnagyobb. A közép- és felsőfok felcserélése a koiné jellemzője, ahol kezd elmosódni köztük a különbség. Ehhez járul még a szemita nyelvek hatása, melyekben nincs melléknévfokozás."
Aki nekem válaszolt, az még a Blass-Debrunner-Funk nyelvtan 60. paragrafusára hivatkozik. Ott azt írják, hogy a nyelvtani felsőfok valójában ritka az Újszövetségben, és inkább ünnepélyes szövegekben van jelen, pl. a ὕψιστος vonatkozik Istenre.
Az is tény, hogy az 1Kor 13,13-ban a szófordításunk a "nagyobb", és a lábjegyzetben elmélkedünk azon, hogy ez inkább felsőfok lehet. Ezt a megoldást ide is áthozzuk.
Utánakérdeztem, azért a "legkisebb" mellett is szólnak párhuzamok. Ilyen az 1Kor 13,13, μείζων szava, ami az adott szövegkörnyezetben egyértelműen felsőfok. Itt a mi saját magyarázatunk is részletesebb, Szabó Mária nővér munkáján alapul: "A középfok itt felsőfok helyett helyett áll: legnagyobb. A közép- és felsőfok felcserélése a koiné jellemzője, ahol kezd elmosódni köztük a különbség. Ehhez járul még a szemita nyelvek hatása, melyekben nincs melléknévfokozás."
Aki nekem válaszolt, az még a Blass-Debrunner-Funk nyelvtan 60. paragrafusára hivatkozik. Ott azt írják, hogy a nyelvtani felsőfok valójában ritka az Újszövetségben, és inkább ünnepélyes szövegekben van jelen, pl. a ὕψιστος vonatkozik Istenre.
Az is tény, hogy az 1Kor 13,13-ban a szófordításunk a "nagyobb", és a lábjegyzetben elmélkedünk azon, hogy ez inkább felsőfok lehet. Ezt a megoldást ide is áthozzuk.
Harmai Gábor
2024-11-03 22:11:19 - 1225
Válasz valaki 1224. számú üzenetére:
Azt nem hinném, hogy Krisztus urunk ennyire körmönfontan beszélne önmagáról, de azt elfogadom lehetséges értelmezésnek, hogy a mindenkori tanítványokról - végső soron az egész egyházról van szó. Benne lehet Jézusnak a családása amiatt, hogy a Keresztelő nem lett az ő tanítványa - mester maradt mindhalálig, akinek tanítványai voltak.
Még azért utánanézek, hogy akik "legkisebb"-bel fordítanak, mire alapozzák.
Azt nem hinném, hogy Krisztus urunk ennyire körmönfontan beszélne önmagáról, de azt elfogadom lehetséges értelmezésnek, hogy a mindenkori tanítványokról - végső soron az egész egyházról van szó. Benne lehet Jézusnak a családása amiatt, hogy a Keresztelő nem lett az ő tanítványa - mester maradt mindhalálig, akinek tanítványai voltak.
Még azért utánanézek, hogy akik "legkisebb"-bel fordítanak, mire alapozzák.
valaki
2024-10-28 09:15:25 - 1224
Válasz Harmai Gábor 1223. számú üzenetére:
1220-ra: Többféle értelmezés is van a szakasz tekintetében:
Van olyan ókeresztény értelmezés, amely szerint a „kisebb” kifejezés Krisztusra utal, mégpedig arra a tényre, hogy Jézus fiatalabb volt Keresztelő Jánosnál. Ezt az értelmezést például Órigenész és más egyházatyák is megemlítik, akik számára az életkori különbség szimbolikus jelentőséggel bír.
Órigenész például arra utal, hogy János a törvény és a próféták utolsó képviselője, míg Jézus elhozza az új kegyelmi korszakot. A „kisebb” szó itt az életkorbeli különbségre is utalhat, mert Jézus fiatalabb volt Jánosnál, ugyanakkor nagyobb dicsőségben, mert Ő a megváltó. Így ez az értelmezés Jézus földi életére és korára vonatkoztatva, szimbolikusan emeli ki, hogy bár Jézus fiatalabb, mégis nagyobb, mert Ő maga az Isten országának közvetlen elhozója.
Más értelmezések az egyházban levő tagokra vonatkoznak, hogy közülük a legkisebb is nagyobb, mivel már más státuszban vannak (megkapta Isten kegyelmét, a fiúságot, stb.), mint a próféták, és a próféták közül a legutolsó János is csak előhírnöke a Krisztusnak, annak amit ő elhozott.
Tertullianus úgy értelmezi, hogy Keresztelő János az Ószövetség prófétái közül való, és betölti a törvény és a próféták szerepét. Ő az utolsó a régi szövetségben, amely az Isten országának előhírnöke, de nem részesül annak teljességében, mivel még nem részesült az Újszövetség áldásaiban és kegyelmében. Azok, akik Krisztus követőiként lépnek be az Isten országába, a kegyelem által magasabb rendű helyzetbe kerülnek, mint bármelyik próféta.
1220-ra: Többféle értelmezés is van a szakasz tekintetében:
Van olyan ókeresztény értelmezés, amely szerint a „kisebb” kifejezés Krisztusra utal, mégpedig arra a tényre, hogy Jézus fiatalabb volt Keresztelő Jánosnál. Ezt az értelmezést például Órigenész és más egyházatyák is megemlítik, akik számára az életkori különbség szimbolikus jelentőséggel bír.
Órigenész például arra utal, hogy János a törvény és a próféták utolsó képviselője, míg Jézus elhozza az új kegyelmi korszakot. A „kisebb” szó itt az életkorbeli különbségre is utalhat, mert Jézus fiatalabb volt Jánosnál, ugyanakkor nagyobb dicsőségben, mert Ő a megváltó. Így ez az értelmezés Jézus földi életére és korára vonatkoztatva, szimbolikusan emeli ki, hogy bár Jézus fiatalabb, mégis nagyobb, mert Ő maga az Isten országának közvetlen elhozója.
Más értelmezések az egyházban levő tagokra vonatkoznak, hogy közülük a legkisebb is nagyobb, mivel már más státuszban vannak (megkapta Isten kegyelmét, a fiúságot, stb.), mint a próféták, és a próféták közül a legutolsó János is csak előhírnöke a Krisztusnak, annak amit ő elhozott.
Tertullianus úgy értelmezi, hogy Keresztelő János az Ószövetség prófétái közül való, és betölti a törvény és a próféták szerepét. Ő az utolsó a régi szövetségben, amely az Isten országának előhírnöke, de nem részesül annak teljességében, mivel még nem részesült az Újszövetség áldásaiban és kegyelmében. Azok, akik Krisztus követőiként lépnek be az Isten országába, a kegyelem által magasabb rendű helyzetbe kerülnek, mint bármelyik próféta.
Harmai Gábor
2024-10-26 16:30:35 - 1223
Válasz valaki 1222. számú üzenetére:
Sorba szedem a válaszokat:
1220-as hsz: átgondolom. Meg kellene nézni, hogy hol van máshol felsőfokú értelmű középfok. Azt is át kellene gondolni, hogy van-e értelme középfokkal fordítani. Károli mindenesetre vállalta... Az egyes szám ellene mond...
1221: Jogos, javítjuk, előbb-utóbb érkezik a frissítés.
1222: Jogos, de más csak a honlap teljes megújítása kapcsán fogjuk tudni javítani.
Sorba szedem a válaszokat:
1220-as hsz: átgondolom. Meg kellene nézni, hogy hol van máshol felsőfokú értelmű középfok. Azt is át kellene gondolni, hogy van-e értelme középfokkal fordítani. Károli mindenesetre vállalta... Az egyes szám ellene mond...
1221: Jogos, javítjuk, előbb-utóbb érkezik a frissítés.
1222: Jogos, de más csak a honlap teljes megújítása kapcsán fogjuk tudni javítani.
valaki
2024-10-26 07:57:08 - 1222
A Septuaginta résznél el vannak csúszva a zsoltárok.
A 103. LXX zsoltárnál a 104. RÚF-nak (és gondolom más fodításnak is) kellene lennie, ugyanígy a 104. LXX-nél.
A 103. LXX zsoltárnál a 104. RÚF-nak (és gondolom más fodításnak is) kellene lennie, ugyanígy a 104. LXX-nél.
valaki
2024-10-25 10:28:54 - 1221
Másik kérdés:
Luk. 7:47: "... ᾧ δὲ ὀλίγον ἀφίεται, ὀλίγον ἀγαπᾷ. "
ἀφίεται, - engedtettett el
verb. P.praes.impf.sg.3.
Miért múlt idő van a fordításban, miért nem "engedtetik el"?
Luk. 7:47: "... ᾧ δὲ ὀλίγον ἀφίεται, ὀλίγον ἀγαπᾷ. "
ἀφίεται, - engedtettett el
verb. P.praes.impf.sg.3.
Miért múlt idő van a fordításban, miért nem "engedtetik el"?
valaki
2024-10-25 08:58:04 - 1220
Luk. 7:28-nál ὁ δὲ μικρότερος ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ θεοῦ μείζων αὐτοῦ ἐστίν
A μικρότερος középfoknak van elemezve, de mégis felsőfoknak van fordítva: "legkisebb". Ez hiba?
Igaz az elemzésben ott van: "Felsőfok helyett áll." - De mi az indok?
A μικρότερος középfoknak van elemezve, de mégis felsőfoknak van fordítva: "legkisebb". Ez hiba?
Igaz az elemzésben ott van: "Felsőfok helyett áll." - De mi az indok?
Harmai Gábor
2024-07-16 18:12:07 - 1218
Harmai Gábor
2024-07-16 18:06:53 - 1217
Makra Jenő
2024-07-16 10:51:57 - 1216
Nem tudom megnyitni Ámos könyvét a LXX-ból,
Vajon mi lehet az oka?
Vajon mi lehet az oka?
Nádor Antal Balázs
2024-07-14 20:19:43 - 1215
Köszönöm szépen a választ Harmai Gábornak és a további három hozzászólást írónak!
Remélem, hogy sikerül az oldalt informatikailag is rendbe tenni.
Értem, hogy el van csúszva eggyel a zsoltárok tartalma, de a fordítás a helyes szöveget hozta, míg a szavankénti fordítás másik zsoltárt hozott. Erről küldtem e-mailben a képernyőmentést, hogy egyértelmű legyen. Itt sajnos nem látszik, mert ide csak szöveget lehet írni. ívánom, hogy találjanak embert, aki elkészíti az új oldalt és remélem abban nem fordulnak elő ilyen hibák!
Remélem, hogy sikerül az oldalt informatikailag is rendbe tenni.
Értem, hogy el van csúszva eggyel a zsoltárok tartalma, de a fordítás a helyes szöveget hozta, míg a szavankénti fordítás másik zsoltárt hozott. Erről küldtem e-mailben a képernyőmentést, hogy egyértelmű legyen. Itt sajnos nem látszik, mert ide csak szöveget lehet írni. ívánom, hogy találjanak embert, aki elkészíti az új oldalt és remélem abban nem fordulnak elő ilyen hibák!
valaki
2024-07-11 11:06:12 - 1214
Válasz valaki 1213. számú üzenetére:
Egyik gondolat hozza a másikat... LXX alapján, ha még tovább megyünk arra, milyen szövegkörnyezetben hangzik el az "ἐν τοῖς ἀνθρώποις τούτοις/ezekben az emberekben", akkor ez még inkább passzol, mert akikre a kijelentés vonatkozik, azok: az emberek leányai, akik megsokasodtak; és akik feleségeket vettek maguknak és a gigászok, akiket szültek az emberek lányai, miután az Isten fiai bementek hozzájuk. stb. Egyfajta rossz irányú történés van megítélve, ahogy pl. Bábel toronynál is látjuk, hogy amikor elmegy a történet egy helytelen irányba, jön egy beavatkozás Istentől. Itt pedig a 6:3-ban a megcélzott csoport, akik ezeket a cselekményeket csinálták. Az ő (hátralévő) idejük lett tehát megszabva, ami egyezik az életidejükkel - nyilván mivel az özönvízben elpusztultak.
Egyik gondolat hozza a másikat... LXX alapján, ha még tovább megyünk arra, milyen szövegkörnyezetben hangzik el az "ἐν τοῖς ἀνθρώποις τούτοις/ezekben az emberekben", akkor ez még inkább passzol, mert akikre a kijelentés vonatkozik, azok: az emberek leányai, akik megsokasodtak; és akik feleségeket vettek maguknak és a gigászok, akiket szültek az emberek lányai, miután az Isten fiai bementek hozzájuk. stb. Egyfajta rossz irányú történés van megítélve, ahogy pl. Bábel toronynál is látjuk, hogy amikor elmegy a történet egy helytelen irányba, jön egy beavatkozás Istentől. Itt pedig a 6:3-ban a megcélzott csoport, akik ezeket a cselekményeket csinálták. Az ő (hátralévő) idejük lett tehát megszabva, ami egyezik az életidejükkel - nyilván mivel az özönvízben elpusztultak.
valaki
2024-07-11 10:42:28 - 1213
Válasz valaki 1212. számú üzenetére:
Még egy apró gondolat. Ha az LXX egy értelmezés is, akkor az "ezekben az emberekben" - értelmező kiegészítés éppen hogy arra utal, hogy csak azokról az emberekről (generációról) tesz kijelentést az Írás, és nem az emberiség általános idejéről. Szóval az LXX egyfajta nagyobb érthetőséget ad a héber szöveghez képest ebben a kérdésben is. Természetesen a héberben és a görögben is létezik az élet szó, vagy a halál így pontosabban is ki lehetett volna fejezni ha az élet általános elmúlása, halandóság kérdéséről lenne szó.
Még egy apró gondolat. Ha az LXX egy értelmezés is, akkor az "ezekben az emberekben" - értelmező kiegészítés éppen hogy arra utal, hogy csak azokról az emberekről (generációról) tesz kijelentést az Írás, és nem az emberiség általános idejéről. Szóval az LXX egyfajta nagyobb érthetőséget ad a héber szöveghez képest ebben a kérdésben is. Természetesen a héberben és a görögben is létezik az élet szó, vagy a halál így pontosabban is ki lehetett volna fejezni ha az élet általános elmúlása, halandóság kérdéséről lenne szó.
valaki
2024-07-11 10:31:33 - 1212
Válasz Nádor Antal Balázs 1210. számú üzenetére:
Csak kívülállóként egy pár gondolat a felmerült témához, ha nem tűnik túl nagy belekotnyeleskedésnek...
Ter. 6:3 καὶ εἶπεν κύριος ὁ θεός Οὐ μὴ καταμείνῃ τὸ πνεῦμά μου ἐν τοῖς ἀνθρώποις τούτοις εἰς τὸν αἰῶνα διὰ τὸ εἶναι αὐτοὺς σάρκας, ἔσονται δὲ αἱ ἡμέραι αὐτῶν ἑκατὸν εἴκοσι ἔτη.
LXX: "És mondta az Úr Isten: Egyáltalán ne lakozzon a szellemem ezekben az emberekben a korszakban (aion: hosszú idő), mivelhogy ők hústest (xarx a testiségre utalás, mint bűnös természet), hanem idejük (napjaik) száz húsz év lesznek."
MT: "Vajomér Jahva: lo-jadón ruahí ba-adam le-olam, besagam hú baszar vehajú jamav mea, veeszrím sana."
"Mondta Jhvh: Ne perlekedjen (uralkodik, veszekszik, büntet) szellemem az emberiség-ben/val/vel (ember, adam) hosszú ideig (olám: korszak, hosszú idő, örökkévalóság), mégiscsak hústest ő, legyen/tartson az ideje (napjai) százhúsz év(ig).
Mint aki szó szerinti értelmezi az írást az életkorokkal kapcsolatban, ellentmondás látok abban, hogy az itteni kijelentés - a közfelfogás szerint - az életkor korlátjára (120 év) vonatkozik. Tudjuk, hogy az özönvíz után Shem, Terah, Ábrahám, Sára és még sokan tovább éltek többet mint 120, így akkor ezt nem lehet arra vonatkoztatni, hogy innentől változás állt volna be.
A másik értelmezés, amit helyénvalónak találok, hogy itt az özönvíz generációjának kvázi büntetési határidejéről van szó (Zsidó levél szerint pl Noé hirdette a igazságot abban generációjában), amíg Isten meg nem bünteti őket. Érdekes, a héber szó alapján Isten szellemének az emberben való perlekedéséről, ennek ütközéséről van szó (a héber szótár szerint), és hogy az nem fog tovább, örökké tartani. A héberben a nap fogalma valamennyi egységnyi időt is takar, ami rövidebb mint az olam, ami hosszú időt, korszakot örökkévalóságot takar. Ez nem az általános életidő, hanem egy határidőt is jelenthet. Ha ezt itt így fogjuk fel, nincs ellentmondás a későbbi rövidebb életkorokkal és a lecsökkent életkorral sem, mert az nem ebből a kijelentésből fakad.
Csak kívülállóként egy pár gondolat a felmerült témához, ha nem tűnik túl nagy belekotnyeleskedésnek...
Ter. 6:3 καὶ εἶπεν κύριος ὁ θεός Οὐ μὴ καταμείνῃ τὸ πνεῦμά μου ἐν τοῖς ἀνθρώποις τούτοις εἰς τὸν αἰῶνα διὰ τὸ εἶναι αὐτοὺς σάρκας, ἔσονται δὲ αἱ ἡμέραι αὐτῶν ἑκατὸν εἴκοσι ἔτη.
LXX: "És mondta az Úr Isten: Egyáltalán ne lakozzon a szellemem ezekben az emberekben a korszakban (aion: hosszú idő), mivelhogy ők hústest (xarx a testiségre utalás, mint bűnös természet), hanem idejük (napjaik) száz húsz év lesznek."
MT: "Vajomér Jahva: lo-jadón ruahí ba-adam le-olam, besagam hú baszar vehajú jamav mea, veeszrím sana."
"Mondta Jhvh: Ne perlekedjen (uralkodik, veszekszik, büntet) szellemem az emberiség-ben/val/vel (ember, adam) hosszú ideig (olám: korszak, hosszú idő, örökkévalóság), mégiscsak hústest ő, legyen/tartson az ideje (napjai) százhúsz év(ig).
Mint aki szó szerinti értelmezi az írást az életkorokkal kapcsolatban, ellentmondás látok abban, hogy az itteni kijelentés - a közfelfogás szerint - az életkor korlátjára (120 év) vonatkozik. Tudjuk, hogy az özönvíz után Shem, Terah, Ábrahám, Sára és még sokan tovább éltek többet mint 120, így akkor ezt nem lehet arra vonatkoztatni, hogy innentől változás állt volna be.
A másik értelmezés, amit helyénvalónak találok, hogy itt az özönvíz generációjának kvázi büntetési határidejéről van szó (Zsidó levél szerint pl Noé hirdette a igazságot abban generációjában), amíg Isten meg nem bünteti őket. Érdekes, a héber szó alapján Isten szellemének az emberben való perlekedéséről, ennek ütközéséről van szó (a héber szótár szerint), és hogy az nem fog tovább, örökké tartani. A héberben a nap fogalma valamennyi egységnyi időt is takar, ami rövidebb mint az olam, ami hosszú időt, korszakot örökkévalóságot takar. Ez nem az általános életidő, hanem egy határidőt is jelenthet. Ha ezt itt így fogjuk fel, nincs ellentmondás a későbbi rövidebb életkorokkal és a lecsökkent életkorral sem, mert az nem ebből a kijelentésből fakad.
Harmai Gábor
2024-07-06 10:02:51 - 1211
Válasz Nádor Antal Balázs 1210. számú üzenetére:
Kedves Nádor Antal Balázs!
Levele több szintű problémát érint, ezeket szétszálaznám.
1. Mindenekelőtt csak mentegetőzni tudok a honlap néhány technikai hibájáért, például az elavult email-címért. Az a helyzet, hogy az amúgy kiváló munkát végző programozónk, Fodor Bertalan néhány éve kilépett a projektből, és semmiféle frissítést nem vállal, még az e-mail cím átírását sem, mivel a honlapunk összességében teljes újraírásra szorul, amit ő már nem vállal.
A felújításon dolgozunk, de a társhonlap, a szentiras.hu elsőbbséget élvez, tekintettel arra, hogy sokkal több felhasználó kattint oda. Emiatt valószínűleg még legalább egy évig ezzel a honlappal kell együtt élni. Mindenesetre az adatbázist tudom javítani, tehát hogyha például elírást talál, vagy rossz nyelvtani szerkezetet vagy ilyesmit, és elfogadom az észrevételt, akkor azt ki fogom tudni javítani, illetve ezen az üzenőfalon tudunk társalogni. Ezen túlmenően ez a honlap lényegében halott.
2. A görög Ószövetségünk egy ókori fordítás sok saját számozási megoldással, amely eltér a héber Szentírás és az azon alapuló modern fordítások számozásától. Legfőbb különbség, hogy a zsoltárok számozása 1-gyel elcsúszott. Ön a keresett verset görögül a Septuaginta Zsolt 89,10 versében találja meg.
3. Az utolsó kérdése az ember életkorára vonatkozó pápai tanítást érinti. Ezzel kapcsolatban leginkább Szent II. János Pál pápának az a kijelentése jut eszembe, amit a Pápai Tudományos Akadémiához írt levelében írt, hogy "az evolúció ma már több mint hipotézis". (https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=312)
A pápa gyakorlatilag tudományos tényként fogadja el, hogy az ember evolúciós folyamatban fejlődött ki, legalábbis az emberi test, és hát nyilván az emberi élet évei azok az emberi test adottságaival függnek össze. Így a Biblia vonatkozó kijelentései nem tekinthetők természettudományos forrásoknak, hanem az ókori világkép tükröződik bennük, abból a szempontból egyébként teljesen reálisan, hogy az Ön által idézett zsoltársor a hetven vagy nyolcvan évig élő emberekről, az a mai élettapasztalatot is tükrözi, de a max. 120 évnyi emberélet is kb. stimmel a mai tudományos véleménnyel (vö. Ter 6,3)
Az ősi emberek rendkívüli életkora az viszont színtiszta irodalom, amit nem tekintünk kinyilatkoztatott igazságnak, azaz a 960 évig élt Matuzsálem az nem ugyanolyan történelmi személy, mint mondjuk Julius Caesar, hanem inkább mondjuk Odüsszeuszra hasonlít.
Katolikus papként úgy vélem, ezt mindazoknak el kell fogadni, akik katolikusként igyekeznek elmélyülni a Szentírás kinyilatkoztatott igazságaiban.
Kedves Nádor Antal Balázs!
Levele több szintű problémát érint, ezeket szétszálaznám.
1. Mindenekelőtt csak mentegetőzni tudok a honlap néhány technikai hibájáért, például az elavult email-címért. Az a helyzet, hogy az amúgy kiváló munkát végző programozónk, Fodor Bertalan néhány éve kilépett a projektből, és semmiféle frissítést nem vállal, még az e-mail cím átírását sem, mivel a honlapunk összességében teljes újraírásra szorul, amit ő már nem vállal.
A felújításon dolgozunk, de a társhonlap, a szentiras.hu elsőbbséget élvez, tekintettel arra, hogy sokkal több felhasználó kattint oda. Emiatt valószínűleg még legalább egy évig ezzel a honlappal kell együtt élni. Mindenesetre az adatbázist tudom javítani, tehát hogyha például elírást talál, vagy rossz nyelvtani szerkezetet vagy ilyesmit, és elfogadom az észrevételt, akkor azt ki fogom tudni javítani, illetve ezen az üzenőfalon tudunk társalogni. Ezen túlmenően ez a honlap lényegében halott.
2. A görög Ószövetségünk egy ókori fordítás sok saját számozási megoldással, amely eltér a héber Szentírás és az azon alapuló modern fordítások számozásától. Legfőbb különbség, hogy a zsoltárok számozása 1-gyel elcsúszott. Ön a keresett verset görögül a Septuaginta Zsolt 89,10 versében találja meg.
3. Az utolsó kérdése az ember életkorára vonatkozó pápai tanítást érinti. Ezzel kapcsolatban leginkább Szent II. János Pál pápának az a kijelentése jut eszembe, amit a Pápai Tudományos Akadémiához írt levelében írt, hogy "az evolúció ma már több mint hipotézis". (https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=312)
A pápa gyakorlatilag tudományos tényként fogadja el, hogy az ember evolúciós folyamatban fejlődött ki, legalábbis az emberi test, és hát nyilván az emberi élet évei azok az emberi test adottságaival függnek össze. Így a Biblia vonatkozó kijelentései nem tekinthetők természettudományos forrásoknak, hanem az ókori világkép tükröződik bennük, abból a szempontból egyébként teljesen reálisan, hogy az Ön által idézett zsoltársor a hetven vagy nyolcvan évig élő emberekről, az a mai élettapasztalatot is tükrözi, de a max. 120 évnyi emberélet is kb. stimmel a mai tudományos véleménnyel (vö. Ter 6,3)
Az ősi emberek rendkívüli életkora az viszont színtiszta irodalom, amit nem tekintünk kinyilatkoztatott igazságnak, azaz a 960 évig élt Matuzsálem az nem ugyanolyan történelmi személy, mint mondjuk Julius Caesar, hanem inkább mondjuk Odüsszeuszra hasonlít.
Katolikus papként úgy vélem, ezt mindazoknak el kell fogadni, akik katolikusként igyekeznek elmélyülni a Szentírás kinyilatkoztatott igazságaiban.
Nádor Antal Balázs
2024-07-04 14:59:29 - 1210
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Tisztelt Harmai Gábor, egy kollégámmal az emberek életkoráról tettünk említést napokkal ezelőtt, miszerint több száz évet is éltek az emberek régen (erről az Ószövetség is ír), majd szintén az Ószövetségben a Szentírásban ki van jelentve, hogy Isten az életkort 120 évben határozza meg (sajnos nem tudom, pontosan hol, évekkel ezelőtt olvastam).
A zsoltárokra nem emlékeztem, de a kollégám mondta, hogy ott 70 év szerepel.
Egyrészt érdekelne, hogy van-e ehhez kapcsolódó pápai ex-katedra kijelentés, és ha igen, pontosan mi az?
https://ujszov.hu/text?corpus=1&book=121&chapter=90&verse=10#!121090011000010
Viszont Önnek nem írtam volna, ha nem kapcsolódna az Önök által kezelt görög nyelvű Szentíráshoz.
Meg akartam nézni, hogy az adott rész a Zsoltárok könyvében mi is eredeti nyelven.
Szeretném megkérdezni, hogy pontosan hol van az ordas tévedés?
Zsoltárok könyve, 90. zsoltár, 10. "vers":
A csatolt képen elmentve szerepel, hogy az Önök fordítása szerint:
"Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk."
A nálam lévő 1916-os Károli fordítás alapján kiadott Bibliában:
"A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy mennél feljebb, nyolczvan esztendő; és azoknak szinte a java is nyomoruság és fáradság, mely mikor hirtelen elmúlik, elrepülünk."
A mellékelt képernyőmentés szerint az 'eredeti', görög szöveg az Önök weboldaláról:
"A rosszak nem mennek majd hozzád és csapás sem közelít majd sátradhoz."
Ez nem ugyanaz a szöveg - de ha nem ugyanaz, akkor hol az eredeti és az pontosan mi is?
Tisztelettel,
Nádor Antal Balázs
u.i.: A weboldal alján megjelölt e-mailcímre küldtem a levelet, de válaszüzenetként azt kaptam, hogy harmaig@ehf.hu nem létező e-mailcím.
Miért van kitéve nem-létező e-mailcím elérhetőségként?
Tisztelt Harmai Gábor, egy kollégámmal az emberek életkoráról tettünk említést napokkal ezelőtt, miszerint több száz évet is éltek az emberek régen (erről az Ószövetség is ír), majd szintén az Ószövetségben a Szentírásban ki van jelentve, hogy Isten az életkort 120 évben határozza meg (sajnos nem tudom, pontosan hol, évekkel ezelőtt olvastam).
A zsoltárokra nem emlékeztem, de a kollégám mondta, hogy ott 70 év szerepel.
Egyrészt érdekelne, hogy van-e ehhez kapcsolódó pápai ex-katedra kijelentés, és ha igen, pontosan mi az?
https://ujszov.hu/text?corpus=1&book=121&chapter=90&verse=10#!121090011000010
Viszont Önnek nem írtam volna, ha nem kapcsolódna az Önök által kezelt görög nyelvű Szentíráshoz.
Meg akartam nézni, hogy az adott rész a Zsoltárok könyvében mi is eredeti nyelven.
Szeretném megkérdezni, hogy pontosan hol van az ordas tévedés?
Zsoltárok könyve, 90. zsoltár, 10. "vers":
A csatolt képen elmentve szerepel, hogy az Önök fordítása szerint:
"Éveink száma a hetven esztendőt ha eléri, vagy az erőseké a nyolcvanat, és azok nagyrésze is munka és fájdalom, gyorsan elmúlnak és mi elmegyünk."
A nálam lévő 1916-os Károli fordítás alapján kiadott Bibliában:
"A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy mennél feljebb, nyolczvan esztendő; és azoknak szinte a java is nyomoruság és fáradság, mely mikor hirtelen elmúlik, elrepülünk."
A mellékelt képernyőmentés szerint az 'eredeti', görög szöveg az Önök weboldaláról:
"A rosszak nem mennek majd hozzád és csapás sem közelít majd sátradhoz."
Ez nem ugyanaz a szöveg - de ha nem ugyanaz, akkor hol az eredeti és az pontosan mi is?
Tisztelettel,
Nádor Antal Balázs
u.i.: A weboldal alján megjelölt e-mailcímre küldtem a levelet, de válaszüzenetként azt kaptam, hogy harmaig@ehf.hu nem létező e-mailcím.
Miért van kitéve nem-létező e-mailcím elérhetőségként?
Harmai Gábor
2024-06-20 12:52:30 - 1209
Válasz valaki 1208. számú üzenetére:
Érdekes helyet találtál. A GNT28 ugye nem is vállalja a pluralist. Csak egy hasonulásra tudok gondolni a megelőző ἁμαρτωλῶν-nal, vagyis hogy ez értelmileg egyes szám, de a ἁμαρτωλῶν mellett valahogy formailag többessé alakult legalább néhány kéziratmásolónál. XXI. századi magyar anyanyelvű beszélőként nem tudom megítélni, hogy ilyesmi történt-e legalább néhány óköri görög nyelvjárásban...
Érdekes helyet találtál. A GNT28 ugye nem is vállalja a pluralist. Csak egy hasonulásra tudok gondolni a megelőző ἁμαρτωλῶν-nal, vagyis hogy ez értelmileg egyes szám, de a ἁμαρτωλῶν mellett valahogy formailag többessé alakult legalább néhány kéziratmásolónál. XXI. századi magyar anyanyelvű beszélőként nem tudom megítélni, hogy ilyesmi történt-e legalább néhány óköri görög nyelvjárásban...
valaki
2024-06-18 08:33:32 - 1208
A Zsid. 12:3-ban található "εἰς ˹ἑαυτοὺς˺" kifejezés pl.3. változata ("magukra") hogyan értelmezhető/fordítható?
Harmai Gábor
2024-04-30 15:56:56 - 1207
Zsolt73
2024-04-26 11:50:30 - 1206
Legutóbb a Jeremiás 29:11-ben a békesség szóra akartam rákeresni, de a felületen ez a fejezet csak a 7. szakaszig tart, holott eredetileg 32 versből áll.
Nem tudom, hogy van-e kapacitásotok az ilyen és hasonló hibajelzések kezelésére, orvoslására, mindenesetre megköszönöm, ha tudtok visszajelezést küldeni.
Isten áldjon és gazdagítson mindnyájatokat szolgálatotokban.
Nem tudom, hogy van-e kapacitásotok az ilyen és hasonló hibajelzések kezelésére, orvoslására, mindenesetre megköszönöm, ha tudtok visszajelezést küldeni.
Isten áldjon és gazdagítson mindnyájatokat szolgálatotokban.
Harmai Gábor
2024-02-29 07:45:42 - 1204
Válasz valaki 1203. számú üzenetére:
Ezen sokat agyaltam, az agyalásaim az ἀναπαύεσθε lábjegyzeteként itt is vannak. A következő vers egy ellenkező értelmű imperatívusszal kezdődik, ezért ez a két ige számomra inkább kijelentő módú megállapításnak tűnik. "alszotok és nyugszotok... Keljetek föl, menjünk". Morfológiailag lehet kijelentő mód. Viszont az agyalásaimat odateszem a másik igéhez is.
Ezen sokat agyaltam, az agyalásaim az ἀναπαύεσθε lábjegyzeteként itt is vannak. A következő vers egy ellenkező értelmű imperatívusszal kezdődik, ezért ez a két ige számomra inkább kijelentő módú megállapításnak tűnik. "alszotok és nyugszotok... Keljetek föl, menjünk". Morfológiailag lehet kijelentő mód. Viszont az agyalásaimat odateszem a másik igéhez is.
valaki
2024-02-28 09:50:52 - 1203
Márk. 14:41 Καθεύδετε és ἀναπαύεσθε
Nem felszólító módban van?
Nem felszólító módban van?
Harmai Gábor
2023-11-21 08:28:29 - 1202
Válasz Besenyei József 1201. számú üzenetére:
Nincs benne. Érdemes utánanézni a nemzeti fordításokban a szentiras.hu-n. A Békés-Dallos zárójelben hozza:
Fülöp így válaszolt: „Ha teljes szívvel hiszel, lehetséges.” Ő erre kijelentette: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.
Nyilván nincsen benne eretnekség, de az eredeti Szentírásszövegnek nem része, kéziratmásolói kiegészítés.
Nincs benne. Érdemes utánanézni a nemzeti fordításokban a szentiras.hu-n. A Békés-Dallos zárójelben hozza:
Fülöp így válaszolt: „Ha teljes szívvel hiszel, lehetséges.” Ő erre kijelentette: „Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.
Nyilván nincsen benne eretnekség, de az eredeti Szentírásszövegnek nem része, kéziratmásolói kiegészítés.
Besenyei József
2023-11-19 07:41:21 - 1201
Kedves Harmai Gábor!
Az ApCsel 8:37-et nem találtam a szövegben. Kimaradt, vagy azt eredetiben sincs benne?
Köszönettel:
Besenyei József
Az ApCsel 8:37-et nem találtam a szövegben. Kimaradt, vagy azt eredetiben sincs benne?
Köszönettel:
Besenyei József
Harmai Gábor
2023-11-11 21:49:32 - 1200
valaki
2023-11-11 17:21:01 - 1199
Válasz Harmai Gábor 1198. számú üzenetére:
Köszönöm a választ és forráshivatkozást. Elnézve az eredeti szöveget felmerült bennem, hogy mi alapján vannak nagybetűsen kiemelt szavak a szövegben? Ez a hangsúlyozás az eredeti kódexekben is nagybetű (úgy emlékszem ott minden nagybetű szokott lenni és egybeírt szöveg)?
Köszönöm a választ és forráshivatkozást. Elnézve az eredeti szöveget felmerült bennem, hogy mi alapján vannak nagybetűsen kiemelt szavak a szövegben? Ez a hangsúlyozás az eredeti kódexekben is nagybetű (úgy emlékszem ott minden nagybetű szokott lenni és egybeírt szöveg)?
Harmai Gábor
2023-11-11 16:31:44 - 1198
Válasz valaki 1197. számú üzenetére:
Megnéztem a bescannelt könyvben (a Tájékoztatónkból kiindulva elérhető: https://archive.org/details/NewTestamentOriginalGreek.Text.Lex.Notes.Wescott.Hort.1903/NTOriginalGreek.Text.Lex.Wescott.Hort.1907/page/323/mode/2up 323. oldal a fájlban.)
Úgy van, ahogy nálunk, tehát ez nem hiba a honlapunkon, viszont Wescotték is fölvetik lábjegyzetben, hogy mégiscsak a másik a helyes központozás.
Hát, a főszövegbe vélhetően azért így tették be, mert a tűz-re, mint alanyra is alkalmazhatónak ítélték az ἐθησαυρίσατε igét. Ahogy a tűz mindent a magáévá tesz, úgy a gazdagok is. Szerintem is erőltetett kicsit, meg a GNT28 szerint is, de végülis el lehet rajta tűnődni... Majd beírom az adatbázisba lábjegyzetként, köszi!
Megnéztem a bescannelt könyvben (a Tájékoztatónkból kiindulva elérhető: https://archive.org/details/NewTestamentOriginalGreek.Text.Lex.Notes.Wescott.Hort.1903/NTOriginalGreek.Text.Lex.Wescott.Hort.1907/page/323/mode/2up 323. oldal a fájlban.)
Úgy van, ahogy nálunk, tehát ez nem hiba a honlapunkon, viszont Wescotték is fölvetik lábjegyzetben, hogy mégiscsak a másik a helyes központozás.
Hát, a főszövegbe vélhetően azért így tették be, mert a tűz-re, mint alanyra is alkalmazhatónak ítélték az ἐθησαυρίσατε igét. Ahogy a tűz mindent a magáévá tesz, úgy a gazdagok is. Szerintem is erőltetett kicsit, meg a GNT28 szerint is, de végülis el lehet rajta tűnődni... Majd beírom az adatbázisba lábjegyzetként, köszi!
valaki
2023-11-09 08:54:32 - 1197
Mi a megokolás a Jak. 5:3-ban, hogy a "mint tűz" nem az első mondathoz kapcsolódik? A következő mondathoz kapcsolva nem sok értelme van:
... ὑμῶν· ὡς πῦρ
... ὑμῶν· ὡς πῦρ
Harmai Gábor
2023-10-31 20:30:09 - 1196
Válasz MP 1194. számú üzenetére:
Én ezt most lezárom. Ezt a honlapot görög nyelvtanuló magánszemélyként görög nyelvtanulóknak hoztam létre. Rendben, időközben fölszentelt katolikus pap lettem, a vállalkozást meg az Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Szent Jeromos Társulat is befogadta, de attól még az, ami. Nyelvtanulást szolgáló honlap. Minden vitát nem tudunk itt befejezni, csak lezárni. Ezt pl. most.
Én ezt most lezárom. Ezt a honlapot görög nyelvtanuló magánszemélyként görög nyelvtanulóknak hoztam létre. Rendben, időközben fölszentelt katolikus pap lettem, a vállalkozást meg az Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Szent Jeromos Társulat is befogadta, de attól még az, ami. Nyelvtanulást szolgáló honlap. Minden vitát nem tudunk itt befejezni, csak lezárni. Ezt pl. most.
Harmai Gábor
2023-10-31 20:27:07 - 1195
MP
2023-10-31 09:00:19 - 1194
Válasz Harmai Gábor 1190. számú üzenetére:
Köszi. A Bible de Jerusalem, amit, a szerintem eddigi legjobb, katolikus bibliafordítás jegyzeteiben is figyelembe vettek (SZIT. 1988) hozza a vers fordítását. Igazából ez érdekelne, melyik görög kéziratból készült ez a magyar fordítás, ami, asszem 1973-as, de nem biztos, mert ezek szerint, maguk a katolikusok sem látnak tisztán abban, hogy a Szentlélek kinyilatkoztatásának mely változatát fogadják el. Hol ezt, hol azt. Hol összeollózták a változatokat. A Jó Szöveg, a Vulgata, a múlté. Mert hogy sohasem volt. A legkorábbi teljes, a Codex Sinaiticus, tartalmazza-e, ez kérdés, nem tudom, illetve az elvet sem, összeollózzák több régi forrásból, vagy egyet-egyet preferálnak itthon?
Köszi. A Bible de Jerusalem, amit, a szerintem eddigi legjobb, katolikus bibliafordítás jegyzeteiben is figyelembe vettek (SZIT. 1988) hozza a vers fordítását. Igazából ez érdekelne, melyik görög kéziratból készült ez a magyar fordítás, ami, asszem 1973-as, de nem biztos, mert ezek szerint, maguk a katolikusok sem látnak tisztán abban, hogy a Szentlélek kinyilatkoztatásának mely változatát fogadják el. Hol ezt, hol azt. Hol összeollózták a változatokat. A Jó Szöveg, a Vulgata, a múlté. Mert hogy sohasem volt. A legkorábbi teljes, a Codex Sinaiticus, tartalmazza-e, ez kérdés, nem tudom, illetve az elvet sem, összeollózzák több régi forrásból, vagy egyet-egyet preferálnak itthon?
Bozori Róbert
2023-10-30 13:27:20 - 1193
Harmai Gábor
2023-10-29 14:47:42 - 1192
Válasz Bozori Róbert 1191. számú üzenetére:
Kedves Róbert,
ha jól sejtem, ezt a versszámra klikkeléssel hozta össze, ami most valóban nem működik. Az okot sajnos nem tudom megmondani, megszüntetni végképp nem, utánakérdezek, de a netes munkatársak inkább az egész weboldal újraírásán törik a fejüket, mert 10 évvel ezelőtti munka, és az manapság kb. az őskorszak.
Kedves Róbert,
ha jól sejtem, ezt a versszámra klikkeléssel hozta össze, ami most valóban nem működik. Az okot sajnos nem tudom megmondani, megszüntetni végképp nem, utánakérdezek, de a netes munkatársak inkább az egész weboldal újraírásán törik a fejüket, mert 10 évvel ezelőtti munka, és az manapság kb. az őskorszak.
Bozori Róbert
2023-10-29 13:25:54 - 1191
15 εἶπεν ¹ mondta δὲ pedig πρὸς -hoz/-hez/-höz αὐτούς ¹ ők Ὁρᾶτε ¹ Vigyázzatok καὶ és φυλάσσεσθε őrizkedjetek ἀπὸ -tól/-től πάσης minden πλεονεξίας, kapzsiság ὅτι mert οὐκ nem ἐν -ban/-ben τῷ a/az περισσεύειν ¹ bőven lenni τινὶ neki ἡ a/az ζωὴ élet αὐτοῦ övé ἐστὶν ¹ van ἐκ -ból/-ből τῶν a/az ὑπαρχόντων vagyon αὐτῷ. neki
Technikai segítséget szeretnék kérni.
A fenti szöveg rész fordítását még július végén sikerült ilyen módon kinyernem, viszont most ez már nem megy. Vagy nekem nem sikerül, mert nem jól csinálom, vagy megszünt? Kérem segítsen ebben, hogyan kell ezt újból megvalósítani. Minden görög szó mellé beírta a fordítást, illetve a mondatot is teljes egészében lefordította. Előre is köszönöm a segítséget, sokat jelente nekem, ha újból siklerülne.
Technikai segítséget szeretnék kérni.
A fenti szöveg rész fordítását még július végén sikerült ilyen módon kinyernem, viszont most ez már nem megy. Vagy nekem nem sikerül, mert nem jól csinálom, vagy megszünt? Kérem segítsen ebben, hogyan kell ezt újból megvalósítani. Minden görög szó mellé beírta a fordítást, illetve a mondatot is teljes egészében lefordította. Előre is köszönöm a segítséget, sokat jelente nekem, ha újból siklerülne.
Harmai Gábor
2023-10-08 19:49:32 - 1190
Válasz Mp 1189. számú üzenetére:
A Szentlélek embereket választott a velük történt eseményekről szóló szóbeli és írásbeli tanúskodásra, annak leírására és a kéziratok kinyomtatására. Mi pedig egy XIX. században kinyomtatott szöveget választottunk netes megjelenítésre. Ami az adott szövegben nincs benne, azt nincs módunk betenni, mert meghamisítanánk a forrásunkat. De ez a vers a ma divatos Nestlé-Aland 28. kiadásból is hiányzik (folyamatosan hozzuk az eltéréseket a Wscott & Hort és az NA28 között. Ebben nincs eltérés. De az NA28 kritikai apparátusa sokkal bőségesebb, mint a Wescott & Horté, ott megnézheted a kérdéses verset.
A Szentlélek embereket választott a velük történt eseményekről szóló szóbeli és írásbeli tanúskodásra, annak leírására és a kéziratok kinyomtatására. Mi pedig egy XIX. században kinyomtatott szöveget választottunk netes megjelenítésre. Ami az adott szövegben nincs benne, azt nincs módunk betenni, mert meghamisítanánk a forrásunkat. De ez a vers a ma divatos Nestlé-Aland 28. kiadásból is hiányzik (folyamatosan hozzuk az eltéréseket a Wscott & Hort és az NA28 között. Ebben nincs eltérés. De az NA28 kritikai apparátusa sokkal bőségesebb, mint a Wescott & Horté, ott megnézheted a kérdéses verset.
Mp
2023-10-08 14:04:35 - 1189
Válasz Harmai Gábor 1188. számú üzenetére:
A "joggal" inkább a görög szövegre vonatkozik, minthogy komikus lenne 'eredeti' görög szentírási kánonra hivatkozni, merthogy nincs, nem is volt ilyen. Nincs egy, legrégebbi szöveg. Ebből fakad, a magyar hagyomány visszaható jellege: ha már a katolikus fordítások közül egy is közölte, az annyit tesz, hogy volt, amikor a Szentlélek beemelte a 'jó szövegbe'. Megtisztelő, misztikus, hogy a Szentlélek a koiné görögöt választotta, bár ha már, akkor megtanulhatott volna kissé jobban is görögül, nem is beszélve arról, hogy ha már töredékesen sugallta a szent szövegek leírását, legalább egy szövegnél kiköthetett volna. Mindez nem változtat a problémán: a görög szövegtestnél érdemes lenne jelezni, mely rész mely görög változatból, mikori kanonizáció alapján minősül a Szentlélek szeszélyes szavának.
A "joggal" inkább a görög szövegre vonatkozik, minthogy komikus lenne 'eredeti' görög szentírási kánonra hivatkozni, merthogy nincs, nem is volt ilyen. Nincs egy, legrégebbi szöveg. Ebből fakad, a magyar hagyomány visszaható jellege: ha már a katolikus fordítások közül egy is közölte, az annyit tesz, hogy volt, amikor a Szentlélek beemelte a 'jó szövegbe'. Megtisztelő, misztikus, hogy a Szentlélek a koiné görögöt választotta, bár ha már, akkor megtanulhatott volna kissé jobban is görögül, nem is beszélve arról, hogy ha már töredékesen sugallta a szent szövegek leírását, legalább egy szövegnél kiköthetett volna. Mindez nem változtat a problémán: a görög szövegtestnél érdemes lenne jelezni, mely rész mely görög változatból, mikori kanonizáció alapján minősül a Szentlélek szeszélyes szavának.
Harmai Gábor
2023-10-04 06:13:19 - 1188
Válasz Mp 1187. számú üzenetére:
A katolikus Szentírások fele közli :-) A Káldi-Neovulgata nem, a SzIT igen, Simon Tamás László fordítása nem, Békés-Dallos igen. A Békés-Dallos az ötvenes évekből származik, nem tudom pontosan, milyen szentírásszöveget fordított két emigráns bencés szerzetes Rómában, de nem tennék nekik szemrehányást, hiszen összességében nagyon fontos munkát végeztek, a SzIT-et viszont nem értem. Az Ószövetség esetében egészen sajátos szövegrekonstrukciókkal is próbálkoztak, pl. a Ter 47,5-7 esetében, itt meg nem mertek törölni egy verset... Vagy nem vették észre a hiányát az eredetiben... Jó, bizottság fordította, de ez akkor is nagy következetlenség.
Ha a "joggal"-szón azt érted, hogy nem magyarázkodunk eleget, akkor van igazságod: Az ilyen kihagyott versekről több infót adhatnánk, a sima döccenő a számozásban nem szerencsés. Lentebb az üzenőfalon többen szóvátették már a "kihagyott verseket". Készül a honlap újabb verziója, majd igyexünk figyelni erre.
A katolikus Szentírások fele közli :-) A Káldi-Neovulgata nem, a SzIT igen, Simon Tamás László fordítása nem, Békés-Dallos igen. A Békés-Dallos az ötvenes évekből származik, nem tudom pontosan, milyen szentírásszöveget fordított két emigráns bencés szerzetes Rómában, de nem tennék nekik szemrehányást, hiszen összességében nagyon fontos munkát végeztek, a SzIT-et viszont nem értem. Az Ószövetség esetében egészen sajátos szövegrekonstrukciókkal is próbálkoztak, pl. a Ter 47,5-7 esetében, itt meg nem mertek törölni egy verset... Vagy nem vették észre a hiányát az eredetiben... Jó, bizottság fordította, de ez akkor is nagy következetlenség.
Ha a "joggal"-szón azt érted, hogy nem magyarázkodunk eleget, akkor van igazságod: Az ilyen kihagyott versekről több infót adhatnánk, a sima döccenő a számozásban nem szerencsés. Lentebb az üzenőfalon többen szóvátették már a "kihagyott verseket". Készül a honlap újabb verziója, majd igyexünk figyelni erre.
Mp
2023-10-03 08:22:11 - 1187
Harmai Gábor
2023-09-30 15:39:45 - 1186
valaki
2023-09-14 16:40:07 - 1184
Harmai Gábor
2023-09-12 16:15:53 - 1183
Válasz valaki 1182. számú üzenetére:
Az értelmi, kontextuális megközelítés problémája, hogy pont fordított eredményre vezethet: könnyebb elképzelni, hogy egy nehezen érthető ősi szövegvariánst könnyebbre javítottak, mint fordítva (elv: "a lectio difficilor az ősibb"). Ha megnézed, Metzger pont ezt mondja itt.
Az értelmi, kontextuális megközelítés problémája, hogy pont fordított eredményre vezethet: könnyebb elképzelni, hogy egy nehezen érthető ősi szövegvariánst könnyebbre javítottak, mint fordítva (elv: "a lectio difficilor az ősibb"). Ha megnézed, Metzger pont ezt mondja itt.
valaki
2023-09-11 20:43:54 - 1182
Válasz Harmai Gábor 1181. számú üzenetére:
Én értelmileg, kontextust nézve közelítettem meg, és úgy is logikusabb a "ti köztetek"... valahogy így: "és minden szentek iránt, hogy a te hited (Filemon) közössége hatékony legyen a köztetek levő minden jó megismerésében a Krisztusban." --- Nyilván a saját közösségében való jó megismeréséről van szó, és nem az apostol és Filemon közöttiről, mert előtte való vers is Filemonnak a szentekkel való viszonyát dicséri. Értelmileg legalábbis nekem jobban belepasszol a mondanivalóba.
Én értelmileg, kontextust nézve közelítettem meg, és úgy is logikusabb a "ti köztetek"... valahogy így: "és minden szentek iránt, hogy a te hited (Filemon) közössége hatékony legyen a köztetek levő minden jó megismerésében a Krisztusban." --- Nyilván a saját közösségében való jó megismeréséről van szó, és nem az apostol és Filemon közöttiről, mert előtte való vers is Filemonnak a szentekkel való viszonyát dicséri. Értelmileg legalábbis nekem jobban belepasszol a mondanivalóba.
Harmai Gábor
2023-09-10 19:43:28 - 1181
Válasz valaki 1180. számú üzenetére:
Igen, ez egy szövegkritikailag nagyon bizonytalan hely. A "hümin"-t támogatja a 61. papirusz és a Sínai kódex, a "hémin"-t az A, C, D, K, L. Sajnos a Vatikáni kódexben (B) nincs meg a Filemon-levél.
Metzger azt írja, a bizottság jobban el tudja képzelni, hogy az eredeti "hémin"-t "hümin"-re váltották, mint fordítva, ezért döntöttek a "hémin", mint eredeti mellett.
Magánvéleményem, hogy mivel az ókorban diktálták a kódexmásolóknak a szöveget, és mivel mind az "éta", mind az "üpszilon" "'i"-nek hangzik a beszélt görögben, tartalmilag pedig mindkettő értelmes, a kérdés valójában eldönthetetlen, ugyanakkor én a papirusz miatt a "hümin"-re szavaznék...
Mindegy, ha Wescott és Hort és amúgy a GNT28 "hémin"-t ír, nyilván ezt a szót kell elemeznünk, úgyhogy köszi a leletet.
Igen, ez egy szövegkritikailag nagyon bizonytalan hely. A "hümin"-t támogatja a 61. papirusz és a Sínai kódex, a "hémin"-t az A, C, D, K, L. Sajnos a Vatikáni kódexben (B) nincs meg a Filemon-levél.
Metzger azt írja, a bizottság jobban el tudja képzelni, hogy az eredeti "hémin"-t "hümin"-re váltották, mint fordítva, ezért döntöttek a "hémin", mint eredeti mellett.
Magánvéleményem, hogy mivel az ókorban diktálták a kódexmásolóknak a szöveget, és mivel mind az "éta", mind az "üpszilon" "'i"-nek hangzik a beszélt görögben, tartalmilag pedig mindkettő értelmes, a kérdés valójában eldönthetetlen, ugyanakkor én a papirusz miatt a "hümin"-re szavaznék...
Mindegy, ha Wescott és Hort és amúgy a GNT28 "hémin"-t ír, nyilván ezt a szót kell elemeznünk, úgyhogy köszi a leletet.
valaki
2023-09-09 20:31:36 - 1180
Harmai Gábor
2023-09-08 10:24:25 - 1179
valaki
2023-09-05 13:08:11 - 1178
Filemon. 1:6 - legvégén "ἐν ἡμῖν" - mi pron.pers. pl.1.dat.
Itt az elemzés alatt miért a pl.2 ragozott alakjai láthatók és nem a pl.1-é?
Itt az elemzés alatt miért a pl.2 ragozott alakjai láthatók és nem a pl.1-é?