Harmai Gábor
2025-05-10 06:00:05 - 1272
Válasz Levente 1271. számú üzenetére:
Kedves Levente,
a Πάσχα, mint ünnepnév, egyértelműen a "pészah" héber szó átirata, etimológiai kapcsolat nélkül a πάσχω igével. Azon el lehet tűnődni, hogy hogyan kerül a görög átiratba a χ, hiszen ennek nagyon nincs héber megfelelője. Nem zárom ki, hogy tudatos szójátékról van szó a πάσχω ige miatt. Ugyanakkor - ha ez tényleg szójáték - már a Septuaginta fordítói alkották, úgy 2-300 évvel Krisztus Urunk előtt, hiszen előfordul a Septuagintában is a zsidó ünnep neveként itt: καὶ ἐρεῖτε· θυσία τοῦ πάσχα ἐστιν, κυρίῳ τῷ θεῷ ἡμῶν... (Ex 12:27 LXX)
Azért relevánsnak tűnik a ChatGPT véleménye arról, hogy "szerinte" nem tudatos szójátékról van szó:
A héber פֶּסַח (pészah) szó végén a ח (ḥet) mássalhangzó áll, amit az ókori héberben rekesztett (uvuláris vagy veláris frikatív hangként) ejtettek – valahol a mai [χ] (görög „chi”) és [ħ]/[x] (arab vagy német „Bach”) között.
A görög nyelvnek viszont nem volt ilyen torokhangja. Amikor a Septuaginta fordítói le akarták írni a pesach szót, nem volt megfelelő betűjük a ח hang visszaadására, de a χ (chi) elég közeli választásnak tűnt: egy aspirált k-féle hang, amit az ókori görög [kʰ]-ként ejtett, és amely hangtanilag durvább és „torokosabb”, mint egy sima kappa (κ).
Röviden:
A χ a lehető legközelebbi fonetikus átirat a héber ḥet (ח) hangjára a klasszikus görög hangkészletben.
Nem feltétlenül szójáték a πάσχω miatt – a fonetikai szükség szülhette, de nem kizárt, hogy a szenvedés és pászka közötti teológiai párhuzam a keresztény hagyományban már később „megszentelte” ezt az egybeesést.
Plusz érdekesség:
Az arámi változat is פַּסְחָא (pascha), amelyben a végén -a hang szerepel – ez pontosan visszaköszön a görög Πάσχα formában. Így a szóvég -α nem görög toldalék, hanem az arámi alak átvétele.
Kedves Levente,
a Πάσχα, mint ünnepnév, egyértelműen a "pészah" héber szó átirata, etimológiai kapcsolat nélkül a πάσχω igével. Azon el lehet tűnődni, hogy hogyan kerül a görög átiratba a χ, hiszen ennek nagyon nincs héber megfelelője. Nem zárom ki, hogy tudatos szójátékról van szó a πάσχω ige miatt. Ugyanakkor - ha ez tényleg szójáték - már a Septuaginta fordítói alkották, úgy 2-300 évvel Krisztus Urunk előtt, hiszen előfordul a Septuagintában is a zsidó ünnep neveként itt: καὶ ἐρεῖτε· θυσία τοῦ πάσχα ἐστιν, κυρίῳ τῷ θεῷ ἡμῶν... (Ex 12:27 LXX)
Azért relevánsnak tűnik a ChatGPT véleménye arról, hogy "szerinte" nem tudatos szójátékról van szó:
A héber פֶּסַח (pészah) szó végén a ח (ḥet) mássalhangzó áll, amit az ókori héberben rekesztett (uvuláris vagy veláris frikatív hangként) ejtettek – valahol a mai [χ] (görög „chi”) és [ħ]/[x] (arab vagy német „Bach”) között.
A görög nyelvnek viszont nem volt ilyen torokhangja. Amikor a Septuaginta fordítói le akarták írni a pesach szót, nem volt megfelelő betűjük a ח hang visszaadására, de a χ (chi) elég közeli választásnak tűnt: egy aspirált k-féle hang, amit az ókori görög [kʰ]-ként ejtett, és amely hangtanilag durvább és „torokosabb”, mint egy sima kappa (κ).
Röviden:
A χ a lehető legközelebbi fonetikus átirat a héber ḥet (ח) hangjára a klasszikus görög hangkészletben.
Nem feltétlenül szójáték a πάσχω miatt – a fonetikai szükség szülhette, de nem kizárt, hogy a szenvedés és pászka közötti teológiai párhuzam a keresztény hagyományban már később „megszentelte” ezt az egybeesést.
Plusz érdekesség:
Az arámi változat is פַּסְחָא (pascha), amelyben a végén -a hang szerepel – ez pontosan visszaköszön a görög Πάσχα formában. Így a szóvég -α nem görög toldalék, hanem az arámi alak átvétele.
Levente
2025-05-06 10:31:20 - 1271
Üdv!
A görög πάσχω igének lehet bármi köze a Πάσχα-hoz, mint húsvéthoz? A szenved, átél jelentést elég kézenfekvőnek érzem, bár el tudom képzelni, hogy csupán a héber szó átvétele és egymástól független alakok.
A görög πάσχω igének lehet bármi köze a Πάσχα-hoz, mint húsvéthoz? A szenved, átél jelentést elég kézenfekvőnek érzem, bár el tudom képzelni, hogy csupán a héber szó átvétele és egymástól független alakok.
Bertalan
2025-04-04 16:42:31 - 1270
Válasz valaki 1269. számú üzenetére:
Majdnem :) Minden fordításnál más, https://szentiras.hu/KNB/1Kor1,1 stb. kéne hogy legyen. A hiba az új szentiras.hu API-ban van. A https://szentiras.hu/api/ref/1Kor1,1/* API, ami a https://szentiras.eu/api/ref/1Kor1,1/* formátumát kellene, hogy kövesse nem jól tölti ki a canonicalUrl mezőt.
Majdnem :) Minden fordításnál más, https://szentiras.hu/KNB/1Kor1,1 stb. kéne hogy legyen. A hiba az új szentiras.hu API-ban van. A https://szentiras.hu/api/ref/1Kor1,1/* API, ami a https://szentiras.eu/api/ref/1Kor1,1/* formátumát kellene, hogy kövesse nem jól tölti ki a canonicalUrl mezőt.
valaki
2025-04-04 10:21:47 - 1269
Válasz Harmai Gábor 1268. számú üzenetére:
Nem én vagyok a bejelentő, de megtaláltam a a porblémát. Pl.:
https://ujszov.hu/text/1Kor#!2070010010000300
KNB fordításban levő hivatkozás hibás: https://szentiras.hu//1Kor1,1
Helyesen:
https://szentiras.hu/1Kor1,1
Egy / jellel több van, mint kellene.
Nem én vagyok a bejelentő, de megtaláltam a a porblémát. Pl.:
https://ujszov.hu/text/1Kor#!2070010010000300
KNB fordításban levő hivatkozás hibás: https://szentiras.hu//1Kor1,1
Helyesen:
https://szentiras.hu/1Kor1,1
Egy / jellel több van, mint kellene.
Harmai Gábor
2025-04-03 20:09:26 - 1268
Horváth Richárd
2025-04-02 20:22:28 - 1267
A szentiras.hu hivatkozások - nyilván a hivatkozott oldal átalakulása miatt - rendre "A keresett oldal nem található" eredményre vezetnek.
Harmai Gábor
2025-02-28 09:55:51 - 1266
Válasz valaki 1265. számú üzenetére:
A fégi Vulgatában, és az azt fordító régi Káldiban benne van :-)
Nyilván az Üdvözlégy Mária-imádság hatása. Az imádság eleje egy bibliai mozaik-idézet a Lk 1,28-ból és a Lk 1,42-ből. Valamikor a századok folyamán egy kéziratmásoló nem értette, hogy ez a szép imádság miért nem teljes a Mt 1,28-ban és kiegészítette. Kb. ugyanígy bővült ki a Miatyánk is a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség" - sorral. A modernek meg a kéziratok összevetése alapján szépen kiszűrik ezeket a betoldásokat.
A fégi Vulgatában, és az azt fordító régi Káldiban benne van :-)
Nyilván az Üdvözlégy Mária-imádság hatása. Az imádság eleje egy bibliai mozaik-idézet a Lk 1,28-ból és a Lk 1,42-ből. Valamikor a századok folyamán egy kéziratmásoló nem értette, hogy ez a szép imádság miért nem teljes a Mt 1,28-ban és kiegészítette. Kb. ugyanígy bővült ki a Miatyánk is a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség" - sorral. A modernek meg a kéziratok összevetése alapján szépen kiszűrik ezeket a betoldásokat.
valaki
2025-02-27 17:29:59 - 1265
Üdv!
A kérdésem az angyali üdvözlettel (Lk 1, 28) kapcsolatos. Sem a szentiras.hu, sem az ujszov.hu Bibiliáiban nincs benne az ,,áldott vagy te az asszonyok között" rész. Ennek ellenére az orthodox kiadásban megtalálható (εὐλογημένη σὺ ἐν γυναιξίν), bár a Vatikán oldalán levő Vulgataban sincs benne. Mi lehet ennek az oka?
A kérdésem az angyali üdvözlettel (Lk 1, 28) kapcsolatos. Sem a szentiras.hu, sem az ujszov.hu Bibiliáiban nincs benne az ,,áldott vagy te az asszonyok között" rész. Ennek ellenére az orthodox kiadásban megtalálható (εὐλογημένη σὺ ἐν γυναιξίν), bár a Vatikán oldalán levő Vulgataban sincs benne. Mi lehet ennek az oka?
Harmai Gábor
2025-02-17 17:18:25 - 1264
A szómutató-funkció tényleg remek, gratulálok!
valaki
2025-02-17 13:48:49 - 1263
Berti
2025-02-17 11:22:20 - 1261
valaki
2025-02-17 08:47:20 - 1260
Köszönjük az új funkciót, nagyon tetszik. Egy kis segítség lenne, ha a találatoknál, a kis nagyítóra kattintás után, a magyar és a görög megtalált szavakat bolddal jelölné a versben, így könnyebben beazonosítható lenne az adott szó a szövegben. Ha ez nem túl nehéz megoldani, sokat dobna rajta.
Berti
2025-02-16 14:27:07 - 1258
Válasz Harmai Gábor 1256. számú üzenetére:
Amikor az ujszov.hu vagy bárki megkérdezi a szentiras.hu-tól, hogy hogy van a Zsolt 10,1 akkor a szentiras.hu tudja, hogy ez a hivatkozás melyik fordításban melyik hivatkozást jelenti. Az ujszov.hu ezt nem tudja, és nem is dolga. Tehát informatikailag az a helyes felelősségelhatárolás, hogy a szentiras.hu definiálja a használható verzifikációs szisztémákat, és amikor az ujszov.hu (vagy bárki) kérdez, akkor megadja, hogy Zsolt 10,1-et melyik verzifikációs séma szerint kérdezi. És a szentiras.hu - ismerve az általa szolgáltatott fordítások verzifikációs szisztémáit - minden fordítást a megfelelő szisztéma szerint lekérdezve válaszol. Ez a helyes rendszerműködés. Az ujszov.hu-ba beleírni, hogy az X fordításban mi a szisztéma, hibás koncepció.
Amikor az ujszov.hu vagy bárki megkérdezi a szentiras.hu-tól, hogy hogy van a Zsolt 10,1 akkor a szentiras.hu tudja, hogy ez a hivatkozás melyik fordításban melyik hivatkozást jelenti. Az ujszov.hu ezt nem tudja, és nem is dolga. Tehát informatikailag az a helyes felelősségelhatárolás, hogy a szentiras.hu definiálja a használható verzifikációs szisztémákat, és amikor az ujszov.hu (vagy bárki) kérdez, akkor megadja, hogy Zsolt 10,1-et melyik verzifikációs séma szerint kérdezi. És a szentiras.hu - ismerve az általa szolgáltatott fordítások verzifikációs szisztémáit - minden fordítást a megfelelő szisztéma szerint lekérdezve válaszol. Ez a helyes rendszerműködés. Az ujszov.hu-ba beleírni, hogy az X fordításban mi a szisztéma, hibás koncepció.
Harmai Gábor
2025-02-16 13:41:37 - 1257
Harmai Gábor
2025-02-16 13:35:37 - 1256
Válasz Berti 1255. számú üzenetére:
Egy fordítás van, a nemzeti fordításokétól eltérő versbeosztással a zsoltárok könyvénél, a Sirák fia könyvénél, és sok kisebb esetben.
Ha az ujszov.hu-n jelenik meg egy másik lefordított zsoltárvers, mint amit a görög szöveg tartalmaz, az az ujszov.hu problémája.
Lévén ujszov.hu, joggal mondhatjuk, hogy a Septuaginta az plusz-szolgáltatás, de ha él a kód, akár meg is oldhatjuk ezt az elmúlt években minimum 20-szor szóvátett problémát.
Egy fordítás van, a nemzeti fordításokétól eltérő versbeosztással a zsoltárok könyvénél, a Sirák fia könyvénél, és sok kisebb esetben.
Ha az ujszov.hu-n jelenik meg egy másik lefordított zsoltárvers, mint amit a görög szöveg tartalmaz, az az ujszov.hu problémája.
Lévén ujszov.hu, joggal mondhatjuk, hogy a Septuaginta az plusz-szolgáltatás, de ha él a kód, akár meg is oldhatjuk ezt az elmúlt években minimum 20-szor szóvátett problémát.
Berti
2025-02-16 09:17:22 - 1255
qwertz
2025-02-16 08:52:02 - 1254
Harmai Gábor
2025-02-15 22:46:17 - 1253
Harmai Gábor
2025-02-15 22:43:02 - 1252
Válasz Berti 1251. számú üzenetére:
Kedves Berti,
ha a kód használható, annak szívből örülök. Amit nagyon rendbe kellene tenni, az a görög zsoltárversek és a nemzeti versfordítások elcsúszása. Részben adatbázis-probléma is: a görög szavakhoz külön verskódot kellene kötni. Utána a verskódot lehetne manipulálni: a zsoltárok esete arról szól, hogy nem mindig vezethető le a szó saját kódjából.
Kedves Berti,
ha a kód használható, annak szívből örülök. Amit nagyon rendbe kellene tenni, az a görög zsoltárversek és a nemzeti versfordítások elcsúszása. Részben adatbázis-probléma is: a görög szavakhoz külön verskódot kellene kötni. Utána a verskódot lehetne manipulálni: a zsoltárok esete arról szól, hogy nem mindig vezethető le a szó saját kódjából.
Berti
2025-02-15 16:16:54 - 1251
Válasz Harmai Gábor 1242. számú üzenetére:
Örömmel számolhatok be róla, hogy a kód nem halott, illletve a fejlesztőkörnyezetet ma délután pár óra alatt újjá lehetett építeni (ma ez már sokkal-sokkal könnyebb, mint pár évvel ezelőtt). El is készítettem egy új menüpontot, egy egyszerű szótárat, ahol a görög szavak között lehet böngészni, illetve a magyar jelentések között keresni. Nagyon egyszerű, csak annyi, amennyi most a kóddal újra megismerkedve belefért pár órába.
Örömmel számolhatok be róla, hogy a kód nem halott, illletve a fejlesztőkörnyezetet ma délután pár óra alatt újjá lehetett építeni (ma ez már sokkal-sokkal könnyebb, mint pár évvel ezelőtt). El is készítettem egy új menüpontot, egy egyszerű szótárat, ahol a görög szavak között lehet böngészni, illetve a magyar jelentések között keresni. Nagyon egyszerű, csak annyi, amennyi most a kóddal újra megismerkedve belefért pár órába.
Harmai Gábor
2025-02-05 16:36:52 - 1249
Válasz Doncsecz Ákos 1248. számú üzenetére:
Azért a Német Bibliatársulat GNT28 oldalával érdemes próbálkozni. Itt van a link a rövidítésjegyzékben, én is onnan kopiztam Zsuzsának a kérdéses sort. Most az más kérdés, hogy az nyers szöveg bármiféle értelmezés nélkül, de azért az eltérések nem olyan nagyok.
Másrészt a tényleges eltéréseket (tehát nem a kisbetű/nagybetű eltéréseket, amik modern helyesítási döntések) hozzuk.
Tény ugyanakkor, hogy a modern kéziratösszehasonlító munka néhol egész reneszánszban beszámozott verseket utólagos betoldásnak minősített, erre lentebb, az üzenőfalon sok példa van. De az ekkora, egész verseket érintő problémák már a XIX. században föltűntek, ezért a mi oldalunkon sem jelennek meg.
Legismertebb példa a Miatyánk utolsó sora, a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség".
Azért a Német Bibliatársulat GNT28 oldalával érdemes próbálkozni. Itt van a link a rövidítésjegyzékben, én is onnan kopiztam Zsuzsának a kérdéses sort. Most az más kérdés, hogy az nyers szöveg bármiféle értelmezés nélkül, de azért az eltérések nem olyan nagyok.
Másrészt a tényleges eltéréseket (tehát nem a kisbetű/nagybetű eltéréseket, amik modern helyesítási döntések) hozzuk.
Tény ugyanakkor, hogy a modern kéziratösszehasonlító munka néhol egész reneszánszban beszámozott verseket utólagos betoldásnak minősített, erre lentebb, az üzenőfalon sok példa van. De az ekkora, egész verseket érintő problémák már a XIX. században föltűntek, ezért a mi oldalunkon sem jelennek meg.
Legismertebb példa a Miatyánk utolsó sora, a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség".
Doncsecz Ákos
2025-02-04 16:24:04 - 1248
Válasz Harmai Gábor 1246. számú üzenetére:
Én imádom ezt az oldalt, s nagy hasznomra van. Viszont előfordul, hogy egy-egy vers, egy-egy apróság (egyetlen szó) nincs meg. Ilyenkor könyvet kell felütnöm, vagy a számítógépemre letöltött pdf-eket, amelyek hasonlóan vannak kialakítva, mint ez a weboldal.
Én imádom ezt az oldalt, s nagy hasznomra van. Viszont előfordul, hogy egy-egy vers, egy-egy apróság (egyetlen szó) nincs meg. Ilyenkor könyvet kell felütnöm, vagy a számítógépemre letöltött pdf-eket, amelyek hasonlóan vannak kialakítva, mint ez a weboldal.
Krancz Zsuzsanna
2025-02-02 12:58:24 - 1247
Harmai Gábor
2025-02-02 10:54:26 - 1246
Válasz Krancz Zsuzsanna 1245. számú üzenetére:
Kedves Zsuzsanna,
a Szentírás ókori kéziratokban maradt ránk, mi modernek ezek összevetésével próbáljuk kiszűrni a nyilvánvaló utólagos betoldásokat. Ennek a munkának a mai végpontja a Nestlé-Aland kiadó görög újsz9vetségének 28. kiadása (vö. Rövidítésjegyzék). Annak szövege:
πορευθέντες οὖν μαθητεύσατε πάντα τὰ ἔθνη, βαπτίζοντες αὐτοὺς εἰς τὸ ὄνομα τοῦ πατρὸς καὶ τοῦ υἱοῦ καὶ τοῦ ἁγίου πνεύματος, διδάσκοντες αὐτοὺς τηρεῖν πάντα ὅσα ἐνετειλάμην ὑμῖν·
A vonatkozó szövegvariánsokat a könyvkiadásban lehet megnézni, bár nem kizárt, hogy más számítógépes adatbázisokban is fönn van.
A miénk az összevetési munka elején, 1883-ban kiadott szentírásszöveg (az NA28 közlésére nincs engedélyünk a kiadótól). Elsődleges célja a görögtanulás.
Kedves Zsuzsanna,
a Szentírás ókori kéziratokban maradt ránk, mi modernek ezek összevetésével próbáljuk kiszűrni a nyilvánvaló utólagos betoldásokat. Ennek a munkának a mai végpontja a Nestlé-Aland kiadó görög újsz9vetségének 28. kiadása (vö. Rövidítésjegyzék). Annak szövege:
πορευθέντες οὖν μαθητεύσατε πάντα τὰ ἔθνη, βαπτίζοντες αὐτοὺς εἰς τὸ ὄνομα τοῦ πατρὸς καὶ τοῦ υἱοῦ καὶ τοῦ ἁγίου πνεύματος, διδάσκοντες αὐτοὺς τηρεῖν πάντα ὅσα ἐνετειλάμην ὑμῖν·
A vonatkozó szövegvariánsokat a könyvkiadásban lehet megnézni, bár nem kizárt, hogy más számítógépes adatbázisokban is fönn van.
A miénk az összevetési munka elején, 1883-ban kiadott szentírásszöveg (az NA28 közlésére nincs engedélyünk a kiadótól). Elsődleges célja a görögtanulás.
Krancz Zsuzsanna
2025-02-01 21:23:10 - 1245
Szeretném megkérdezni, hogy ez az eredeti ógörög Biblia?
Leginkább a MÁTÉ 28:19 eredeti szövege érdekelne.
Köszönettel: Krancz Zsuzsanna
Leginkább a MÁTÉ 28:19 eredeti szövege érdekelne.
Köszönettel: Krancz Zsuzsanna
Doncsecz Ákos
2025-01-26 11:57:23 - 1244
Harmai Gábor
2025-01-25 20:30:36 - 1243
Harmai Gábor
2025-01-24 19:10:46 - 1242
Na, rákérdeztem, lehet, hogy ki tudjuk javítani. Arra azért minden júzernek szeretettel hívom föl a figyelmét, hogy ez a honlap technikai értelemben halott. Nem tudunk belenyúlni a kódjába, nem tudjuk ujjáépíteni azt a sok évvel ezelőtti fejlesztői környezetet, amiben egykor Berti megépítette.
Az adatbázis természetesen megvan, emiatt tervezzük az újraírást, tehát nem fog eltűnni, de az átmenet idejére csak kisebb-nagyobb problémákat tudunk ígérni.
Az adatbázis természetesen megvan, emiatt tervezzük az újraírást, tehát nem fog eltűnni, de az átmenet idejére csak kisebb-nagyobb problémákat tudunk ígérni.
Harmai Gábor
2025-01-24 14:43:44 - 1241
Doncsecz Ákos
2025-01-24 07:08:43 - 1240
Hanvay László
2025-01-24 06:01:59 - 1239
Kedves Mindnyájan!
A versszám-szavanként problémát én is tapasztalom kb. két-három nap óta.
A versszám-szavanként problémát én is tapasztalom kb. két-három nap óta.
Doncsecz Ákos
2025-01-23 19:31:34 - 1238
Doncsecz Ákos
2025-01-23 19:30:23 - 1237
Harmai Gábor
2025-01-23 14:06:46 - 1236
Doncsecz Ákos
2025-01-23 08:47:25 - 1235
Szeretném észrevételezni, hogy technikai probléma lépett fel. A versek számára hiába kattintok rá, nem jelenik meg a magyar szöveg és nem tudom kérni, hogy mutassa szavanként a görög kifejezéseket a kezdetleges magyar megfelelőkkel. Mi történt? Más is észlelte már a problémát? Vagy csak az én gépem rendetlenkedik? Megjegyzem telefonról is próbáltam, ott sem működik. Még nem tudtam másik számítógépen (pl. egy könyvtárban).
Harmai Gábor
2025-01-22 22:11:42 - 1234
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Na, ilyen hírem is rég volt :-) A verses Bibliafordítások közé bekerült a régi Káldi. Ez azért van, mert a szentiras.hu-ra is fölkerült, és az ujszov.hu onnan veszi a Bibliaverseket.
Ez egyben annak is a jele, hogy elkezdtünk dolgozni az ujszov.hu fölújításán.
Na, ilyen hírem is rég volt :-) A verses Bibliafordítások közé bekerült a régi Káldi. Ez azért van, mert a szentiras.hu-ra is fölkerült, és az ujszov.hu onnan veszi a Bibliaverseket.
Ez egyben annak is a jele, hogy elkezdtünk dolgozni az ujszov.hu fölújításán.
Harmai Gábor
2025-01-15 19:47:36 - 1233
Feri
2025-01-15 12:18:05 - 1232
Nagyszerűen kidolgozott oldal ez. Régen, amikor csak papíralapú szótárak és szószedetek álltak rendelkezésünkre, sokszoros energiába és időbe telt egy-egy újszövetségi görög szó megtalálása, jelentésének lecsekkolása, nyelvtani alakjának beazonosítása. Ez egy csoda...(ha a csoda alatt Istennek vagy művének vagy üdvtervének bármely részletét értjük, amelyre képesek vagyunk rácsodálkozni, s a csodán keresztül a vele való találkozásunk mélyül.)
Harmai Gábor
2024-11-24 20:24:46 - 1231
Válasz valaki 1230. számú üzenetére:
Miután ez a Septuaginta, az önmagában rendben van, hogy a Septuaginta zsoltárszámozását követjük, az viszont valóban régi problémánk, hogy emiatt a magyar zsoltárfordítások elcsúsznak. A megoldás egy kapcsolótábla, aminek a használatát azonban le is kell programozni, és ezt már csak egy fölújított weboldalon tudjuk majd megtenni. Ugyanilyen kapcsolótábla kell amúgy a Sirák fiához, és még van néhány ismert problémánk.
Most csak azzal tudok mentegetődzni, hogy ez az ujszov.hu, a Septuaginta csak kiegészítő szolgáltatás.
Miután ez a Septuaginta, az önmagában rendben van, hogy a Septuaginta zsoltárszámozását követjük, az viszont valóban régi problémánk, hogy emiatt a magyar zsoltárfordítások elcsúsznak. A megoldás egy kapcsolótábla, aminek a használatát azonban le is kell programozni, és ezt már csak egy fölújított weboldalon tudjuk majd megtenni. Ugyanilyen kapcsolótábla kell amúgy a Sirák fiához, és még van néhány ismert problémánk.
Most csak azzal tudok mentegetődzni, hogy ez az ujszov.hu, a Septuaginta csak kiegészítő szolgáltatás.
valaki
2024-11-23 21:15:48 - 1230
A Zsoltárok könyvének magyar fordítása nem követi a Septuagintát. A 9. zsoltár 21. verséig követhető, onnantól nem írja. A 10. zsoltár első verséhez írja a 9. zs 22. versének fordítását (ahogyan ez a szentiras.hu-n is olvasható), így innentől nem is stimmelnek a fordítások.
Harmai Gábor
2024-11-13 11:30:13 - 1229
Bocsánat a leállásért, föltettünk egy frissítést, ami főleg hibajavításokat tartalmaz, pl. az LXX Ámosz könyve most már látható.
Harmai Gábor
2024-11-05 09:55:21 - 1228
valaki
2024-11-04 08:44:39 - 1227
Harmai Gábor
2024-11-04 07:34:17 - 1226
Válasz valaki 1224. számú üzenetére:
Utánakérdeztem, azért a "legkisebb" mellett is szólnak párhuzamok. Ilyen az 1Kor 13,13, μείζων szava, ami az adott szövegkörnyezetben egyértelműen felsőfok. Itt a mi saját magyarázatunk is részletesebb, Szabó Mária nővér munkáján alapul: "A középfok itt felsőfok helyett helyett áll: legnagyobb. A közép- és felsőfok felcserélése a koiné jellemzője, ahol kezd elmosódni köztük a különbség. Ehhez járul még a szemita nyelvek hatása, melyekben nincs melléknévfokozás."
Aki nekem válaszolt, az még a Blass-Debrunner-Funk nyelvtan 60. paragrafusára hivatkozik. Ott azt írják, hogy a nyelvtani felsőfok valójában ritka az Újszövetségben, és inkább ünnepélyes szövegekben van jelen, pl. a ὕψιστος vonatkozik Istenre.
Az is tény, hogy az 1Kor 13,13-ban a szófordításunk a "nagyobb", és a lábjegyzetben elmélkedünk azon, hogy ez inkább felsőfok lehet. Ezt a megoldást ide is áthozzuk.
Utánakérdeztem, azért a "legkisebb" mellett is szólnak párhuzamok. Ilyen az 1Kor 13,13, μείζων szava, ami az adott szövegkörnyezetben egyértelműen felsőfok. Itt a mi saját magyarázatunk is részletesebb, Szabó Mária nővér munkáján alapul: "A középfok itt felsőfok helyett helyett áll: legnagyobb. A közép- és felsőfok felcserélése a koiné jellemzője, ahol kezd elmosódni köztük a különbség. Ehhez járul még a szemita nyelvek hatása, melyekben nincs melléknévfokozás."
Aki nekem válaszolt, az még a Blass-Debrunner-Funk nyelvtan 60. paragrafusára hivatkozik. Ott azt írják, hogy a nyelvtani felsőfok valójában ritka az Újszövetségben, és inkább ünnepélyes szövegekben van jelen, pl. a ὕψιστος vonatkozik Istenre.
Az is tény, hogy az 1Kor 13,13-ban a szófordításunk a "nagyobb", és a lábjegyzetben elmélkedünk azon, hogy ez inkább felsőfok lehet. Ezt a megoldást ide is áthozzuk.
Harmai Gábor
2024-11-03 22:11:19 - 1225
Válasz valaki 1224. számú üzenetére:
Azt nem hinném, hogy Krisztus urunk ennyire körmönfontan beszélne önmagáról, de azt elfogadom lehetséges értelmezésnek, hogy a mindenkori tanítványokról - végső soron az egész egyházról van szó. Benne lehet Jézusnak a családása amiatt, hogy a Keresztelő nem lett az ő tanítványa - mester maradt mindhalálig, akinek tanítványai voltak.
Még azért utánanézek, hogy akik "legkisebb"-bel fordítanak, mire alapozzák.
Azt nem hinném, hogy Krisztus urunk ennyire körmönfontan beszélne önmagáról, de azt elfogadom lehetséges értelmezésnek, hogy a mindenkori tanítványokról - végső soron az egész egyházról van szó. Benne lehet Jézusnak a családása amiatt, hogy a Keresztelő nem lett az ő tanítványa - mester maradt mindhalálig, akinek tanítványai voltak.
Még azért utánanézek, hogy akik "legkisebb"-bel fordítanak, mire alapozzák.
valaki
2024-10-28 09:15:25 - 1224
Válasz Harmai Gábor 1223. számú üzenetére:
1220-ra: Többféle értelmezés is van a szakasz tekintetében:
Van olyan ókeresztény értelmezés, amely szerint a „kisebb” kifejezés Krisztusra utal, mégpedig arra a tényre, hogy Jézus fiatalabb volt Keresztelő Jánosnál. Ezt az értelmezést például Órigenész és más egyházatyák is megemlítik, akik számára az életkori különbség szimbolikus jelentőséggel bír.
Órigenész például arra utal, hogy János a törvény és a próféták utolsó képviselője, míg Jézus elhozza az új kegyelmi korszakot. A „kisebb” szó itt az életkorbeli különbségre is utalhat, mert Jézus fiatalabb volt Jánosnál, ugyanakkor nagyobb dicsőségben, mert Ő a megváltó. Így ez az értelmezés Jézus földi életére és korára vonatkoztatva, szimbolikusan emeli ki, hogy bár Jézus fiatalabb, mégis nagyobb, mert Ő maga az Isten országának közvetlen elhozója.
Más értelmezések az egyházban levő tagokra vonatkoznak, hogy közülük a legkisebb is nagyobb, mivel már más státuszban vannak (megkapta Isten kegyelmét, a fiúságot, stb.), mint a próféták, és a próféták közül a legutolsó János is csak előhírnöke a Krisztusnak, annak amit ő elhozott.
Tertullianus úgy értelmezi, hogy Keresztelő János az Ószövetség prófétái közül való, és betölti a törvény és a próféták szerepét. Ő az utolsó a régi szövetségben, amely az Isten országának előhírnöke, de nem részesül annak teljességében, mivel még nem részesült az Újszövetség áldásaiban és kegyelmében. Azok, akik Krisztus követőiként lépnek be az Isten országába, a kegyelem által magasabb rendű helyzetbe kerülnek, mint bármelyik próféta.
1220-ra: Többféle értelmezés is van a szakasz tekintetében:
Van olyan ókeresztény értelmezés, amely szerint a „kisebb” kifejezés Krisztusra utal, mégpedig arra a tényre, hogy Jézus fiatalabb volt Keresztelő Jánosnál. Ezt az értelmezést például Órigenész és más egyházatyák is megemlítik, akik számára az életkori különbség szimbolikus jelentőséggel bír.
Órigenész például arra utal, hogy János a törvény és a próféták utolsó képviselője, míg Jézus elhozza az új kegyelmi korszakot. A „kisebb” szó itt az életkorbeli különbségre is utalhat, mert Jézus fiatalabb volt Jánosnál, ugyanakkor nagyobb dicsőségben, mert Ő a megváltó. Így ez az értelmezés Jézus földi életére és korára vonatkoztatva, szimbolikusan emeli ki, hogy bár Jézus fiatalabb, mégis nagyobb, mert Ő maga az Isten országának közvetlen elhozója.
Más értelmezések az egyházban levő tagokra vonatkoznak, hogy közülük a legkisebb is nagyobb, mivel már más státuszban vannak (megkapta Isten kegyelmét, a fiúságot, stb.), mint a próféták, és a próféták közül a legutolsó János is csak előhírnöke a Krisztusnak, annak amit ő elhozott.
Tertullianus úgy értelmezi, hogy Keresztelő János az Ószövetség prófétái közül való, és betölti a törvény és a próféták szerepét. Ő az utolsó a régi szövetségben, amely az Isten országának előhírnöke, de nem részesül annak teljességében, mivel még nem részesült az Újszövetség áldásaiban és kegyelmében. Azok, akik Krisztus követőiként lépnek be az Isten országába, a kegyelem által magasabb rendű helyzetbe kerülnek, mint bármelyik próféta.
Harmai Gábor
2024-10-26 16:30:35 - 1223
Válasz valaki 1222. számú üzenetére:
Sorba szedem a válaszokat:
1220-as hsz: átgondolom. Meg kellene nézni, hogy hol van máshol felsőfokú értelmű középfok. Azt is át kellene gondolni, hogy van-e értelme középfokkal fordítani. Károli mindenesetre vállalta... Az egyes szám ellene mond...
1221: Jogos, javítjuk, előbb-utóbb érkezik a frissítés.
1222: Jogos, de más csak a honlap teljes megújítása kapcsán fogjuk tudni javítani.
Sorba szedem a válaszokat:
1220-as hsz: átgondolom. Meg kellene nézni, hogy hol van máshol felsőfokú értelmű középfok. Azt is át kellene gondolni, hogy van-e értelme középfokkal fordítani. Károli mindenesetre vállalta... Az egyes szám ellene mond...
1221: Jogos, javítjuk, előbb-utóbb érkezik a frissítés.
1222: Jogos, de más csak a honlap teljes megújítása kapcsán fogjuk tudni javítani.
valaki
2024-10-26 07:57:08 - 1222
A Septuaginta résznél el vannak csúszva a zsoltárok.
A 103. LXX zsoltárnál a 104. RÚF-nak (és gondolom más fodításnak is) kellene lennie, ugyanígy a 104. LXX-nél.
A 103. LXX zsoltárnál a 104. RÚF-nak (és gondolom más fodításnak is) kellene lennie, ugyanígy a 104. LXX-nél.
valaki
2024-10-25 10:28:54 - 1221
Másik kérdés:
Luk. 7:47: "... ᾧ δὲ ὀλίγον ἀφίεται, ὀλίγον ἀγαπᾷ. "
ἀφίεται, - engedtettett el
verb. P.praes.impf.sg.3.
Miért múlt idő van a fordításban, miért nem "engedtetik el"?
Luk. 7:47: "... ᾧ δὲ ὀλίγον ἀφίεται, ὀλίγον ἀγαπᾷ. "
ἀφίεται, - engedtettett el
verb. P.praes.impf.sg.3.
Miért múlt idő van a fordításban, miért nem "engedtetik el"?