Új üzenet...

Harmai Gábor
2022-09-26 19:21:24 - 1121
Válasz Sz. Zsuzsanna 1120. számú üzenetére:
Kedves Fölhasználók!

Szolgálati közlemény, hogy költözünk a jelenlegi szerverről, az átállás időszakában ilyen zűrök, mint a konkordanciával, sajnos vannak.

Ha nagyon nem boldogulunk a következő hetekben, megoldom valamilyen Excel-táblával, de sajnos ez erősen hasonlít azokhoz a tervekhez, amikor valaki CD-re akarja kiírni az Internetet...
Sz. Zsuzsanna
2022-09-26 12:23:25 - 1120
Kedves Üzemeltetők!

Nálam a konkordancia az utóbbi hetekben nem töltődik be. Ez a probléma hogyan oldható meg?
Medgyessy László
2022-09-24 18:06:36 - 1119
Válasz valaki 1116. számú üzenetére:
Bocsánat, a közösbe szerettem volna tenni az üzenetet, nem válaszként!
Medgyessy László
2022-09-24 18:04:46 - 1118
Válasz valaki 1116. számú üzenetére:
Ma fedeztem fel az oldalt és le vagyok nyűgözve! Micsoda munka van e mögött! Hála a készítőknek és a számítógépre tevőknek, csodálatos az eredmény! Sok erőt és kegyelmet a folytatáshoz, bővítéshez! Medgyessy László
Harmai Gábor
2022-09-20 05:14:14 - 1117
Válasz valaki 1116. számú üzenetére:
Ez egy kivételes ragozás, valószínűleg azért, mert a Ἰησοῦς személynév jövevényszó a görögben. A dativusa is Ἰησοῦ. Nem kell túlgondolni, mert nyilvánvaló esetekben is csak ezt a kivételes dativust találod, más dativus nincs az egész Újszövetségben erre a névre.
valaki
2022-09-15 10:27:49 - 1116
A következő nyelvi kapcsolat érdekelne engem.

Hogyan lehet azt a kifejezést helyesen fordítani, hogy "ἐν Χριστῷ Ἰησοῦ," (pl. Fil. 2:5)
A "Krisztus" ugye datívuszban áll, ami az -en prepozíció miatt "Krisztusban" - nak fordítható, a Jézus pedig genitívuszba, így a kifejezés úgy lenne fordítható, hogy Jézus Krisztusában"? A Jézus birtoka ugyanis, a birtokos, a Krisztus. De ez mit jelent így? Eléggé értelmetlen magyarul.
Harmai Gábor
2022-09-02 19:19:35 - 1115
Válasz János 1114. számú üzenetére:
E-mailes segítséget kértem, igyexünk.
János
2022-08-31 08:43:19 - 1114
Évek óta nagy segítség számomra. Köszönöm létét!

Érdeklődnék, hogy a konkordancia nem töltődik be, csak homokórázik...

Közeljövőben változás?
Harmai Gábor
2022-08-13 07:51:09 - 1113
Válasz valaki 1102. számú üzenetére:
A legújabb frissítés inkább előkészítés volt: készülünk a zsoltárok összefésülésére, ennek vannak technikai előfeltételei, de azért az Ef 4,16-ot rendbetettem. Köszi :-)
Harmai Gábor
2022-08-07 17:13:29 - 1112
Válasz Lakli 1104. számú üzenetére:
Utólagos engedelmeddel kitöröltem a további beszélgetést, mert talán nem az örökkévalóságnak szólt :-) Most már tényleg működik az egész, köszönöm, hogy szóltál!
Lakli
2022-08-04 15:32:53 - 1104
Kedves Szerkesztők!

Először is, nagyon hálás vagyok az oldalért.

Most csak szeretném jelezni, hogy valamiért nem működnek az újszövetségi könyvek, hiába kattintok rájuk, nem töltődnek be. A Septuaginta működik, még a Máté evangéliuma is, de utána semmi. Ez a tegnapi naptól van így.
Remélem, mihamarabb helyre tudják állítani.

Hálásan köszönöm!
Harmai Gábor
2022-07-29 20:04:17 - 1103
Válasz valaki 1102. számú üzenetére:
Van benne valami, köszi. A nemzeti fordítások egybehangzóan "íz"-nek vagy "ízület"-nek fordítják, utóbbit átvesszük.
valaki
2022-07-28 13:18:14 - 1102
Ef. 4:16 .... ἁφῆς - fertőzésé
Szerintem itt jobb lenne azt a jelentést fordítani, hogy kapocs (értsd a test kapcsairól van szó, mint inak, ízületek stb.)
Harmai Gábor
2022-07-12 12:13:41 - 1101
Válasz Anna 1100. számú üzenetére:
Kedves Anna,

köszönjük az észrevételt, egy régi adósságunkat említed újra, annyit tudok mondani, hogy idén történt némi előrelépés a háttér-adatbázisban. Az a gond, hogy pl. a Sirák fia könyve számozása is eléggé összevissza (jobban, mint a zsoltároké), ezért az összefésülés nem triviális művelet.
Anna
2022-07-09 19:45:42 - 1100
Kedves Szerkesztők!

Köszönöm az oldal működtetését, igen hasznos és nagy segítség, hogy mind a görög szöveget, mind a fordításokat, illetve a göröghöz tartozó nyelvtani elemzéseket párhuzamosan láthatjuk.

Egy észrevételt szeretnék tenni. A zsoltároknál ha egy-egy vers szavaira kattintok, az eltérő beosztás miatt a sorszámban megegyező, de tartalomban egy zsoltárral csúsztatott magyar fordításokat látom. Aki nem ismerte és itt találkozik a megváltozott számozás problémájával először, azt megzavarhatja a dolog. Ha máshogy nem működik, érdemes lenne manuálisan összefésülni a septuagintás zsoltárszámokat a héber-protestáns verzióval.

Összességében tényleg nagy hála, főleg, hogy ingyen és bérmentve elérhető az oldal minden funkciója bárkinek!
Üdvözlettel, Anna
Anna
2022-07-09 17:55:27 - 1099
Kedves Szerkesztők!

Köszönöm az oldal működtetését, igen hasznos és nagy segítség, hogy mind a görög szöveget, mind a fordításokat, illetve a göröghöz tartozó nyelvtani elemzéseket párhuzamosan láthatjuk.

Egy észrevételt szeretnék tenni. A zsoltároknál ha egy-egy vers szavaira kattintok, az eltérő beosztás miatt a sorszámban megegyező, de tartalomban egy zsoltárral csúsztatott magyar fordításokat látom. Aki nem ismerte és itt találkozik a megváltozott számozás problémájával először, azt megzavarhatja a dolog. Ha máshogy nem működik, érdemes lenne manuálisan összefésülni a septuagintás zsoltárszámokat a héber-protestáns verzióval.

Összességében tényleg nagy hála, főleg, hogy ingyen és bérmentve elérhető az oldal minden funkciója bárkinek!
Üdvözlettel, Anna
Granoviter István
2022-03-16 08:14:34 - 1098
Kedves Gábor. Próbáltalak elérni a megadott email címeden, de sajnos nem működik.
Kaphatok esetleg egy friss elérhetőséget a mailemre?

Előre is köszönöm.
Harmai Gábor
2022-03-04 15:55:11 - 1096
Válasz Szigeti Miklós 1095. számú üzenetére:
Nem része az eredeti Mt evangéliumnak, utólagos harmonizálás a Lk 19,10-zel: Az Emberfia ugyanis azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.

Néha csináltak ilyet ókori és középkori kéziratmásolók, de ez a szövegtanúk modern összevetése során jól kibukik.
Szigeti Miklós
2022-03-03 00:43:05 - 1095
Kerestem a Máté 18:11-et a jobb megértés érdekében, de ezt a verset nem találtam. Nagyon köszönöm ezt a szolgálatot, hihetetlen nagy és áldozatos munka! Ha lehet, kérlek pótoljátok a hiányzó igeverset! Köszönöm.
Harmai Gábor
2022-02-25 11:52:46 - 1093
Válasz Kovács Kokó Estván 1091. számú üzenetére:
Kedves Estván,

a vizsgált görög kifejezésnek történetesen van héber megfelelője ott, ahol írom, az 1Kir 14,10-ben: לָכֵ֗ן הִנְנִ֙י מֵבִ֤יא רָעָה֙ אֶל־בֵּ֣ית יָרָבְעָ֔ם וְהִכְרַתִּ֤י לְיָֽרָבְעָם֙ מַשְׁתִּ֣ין בְּקִ֔יר עָצ֥וּר וְעָז֖וּב בְּיִשְׂרָאֵ֑ל וּבִֽעַרְתִּי֙ אַחֲרֵ֣י בֵית־יָרָבְעָ֔ם כַּאֲשֶׁ֛ר יְבַעֵ֥ר הַגָּלָ֖ל עַד־תֻּמּֽוֹ׃

A מַשְׁתִּ֣ין בְּקִ֔יר egészen pontosan ezt jelenti: "falhoz vizelő". A szövegösszefüggés pedig: "kiirtom Jerobeám falhoz vizelőit". Ami azt illeti, a fordítások nem így adják vissza, és ez igenis probléma, mert így a fordítások nem adják vissza azt a szentírási üzenetet, hogy az illető csoport férfiként csődöt mondott.

Szóval nem egészen értem a problémáját. Ennek a 4-szer, hasonló összefüggésben előforduló kifejezésnek az értelmezésével ezen a ponton sikerült a szentírásfordítások mögé nézni, és pont ez ennek a honlapnak a célja.

Még arra hívom föl a figyelmét, hogy ebben a pillanatban az LXX az egyetlen általam ismert fordítás, amely vállalja az eredeti bibliai gondolatot. Se latinul, se magyarul, se angolul nem találtam hasonlót (ami azért nem jelenti azt, hogy nincs).
Kovács Kokó Estván
2022-02-25 07:56:11 - 1091
Kedves Gábor,

ezt humornak szántad? Mert annak gyenge. Ha pedig nem, elég sok ráérő időd lehet. Kár, hogy nem fordítod komoly dolgokra. Mint például beleásni magad a 66 könyvbe, és megismeri Azt, aki ihlette és torzításmentesen e világnak ajánlotta. Nem azt hirdetni, hogy apokrif iratok valóban a kánon részei, mellyel a valóságban felülbírálod az Ihlető alkotását.
valaki
2022-02-21 14:58:50 - 1090
Válasz Harmai Gábor 1089. számú üzenetére:
Köszönjük, nagyon tanulságos volt. :)
Harmai Gábor
2022-02-11 08:59:24 - 1089
Belefutottam egy nagyon talányos versbe. Gondoltam, elmesélem, hátha érdekesnek találjátok.

Királyok első könyve 12,24m, ez egy elkeveredett vers az ókori görög fordításban, a normál Bibliákban az 1Kir 14-ben van párhuzama. Gondoltam, kibogozom. No, a kifejezés:
ἐγὼ ἐξολεθρεύσω τοῦ Ιεροβοαμ οὐροῦντα πρὸς τοῖχον
én kiirtom a Jerobeámé csapadék??? -hoz fal ???

Csak néztem, mint ló a mozijegyre. A "csapadék" az már szótári keresés eredménye, az οὐροῦντα szóval még sose találkoztam.

A nemzeti fordítások szerint az 1Kir 14,10-ben van hasonló (a "kiirtok" és a "Jerobeám" segített): "kiirtom Jeroboám minden férfiát, a bezártat is, az utolsót is Izraelben"
Nagy segítség! Se csapadék, se fal.

No, a szótár ad még néhány tippet. "Vizelet". Tényleg, "urulógia". Az szó szerint "a vizeletről való beszéd".

De ez egy igealak, kb. "vizelve". OK, "vizelve falhoz". Még mindig nem túl világos... És mi a "Jerobeámé"? Ó, a görögben az is fordítás lehet, hogy "vizelő". Tehát: "kiirtom Jerobeám minden falhoz vizelőjét"! Na, megnézem az igét máskol, 4-szer fordul elő a Bibliában, mindig pontosan így: "οὐροῦντα πρὸς τοῖχον". És mindig kiirtják őket.

Ezek tényleg "a férfiak", nagyon megvető beszédmódban, egy kiirtással fenyegetett csoportban, pl. Jerobeám király udvarában.

Tanulság, hogy a Biblia azt várja tőlünk, uraktól, hogy határozottan múljuk felül a falhoz vizelés képességét, mert az önmagában nem elég a boldoguláshoz.
Harmai Gábor
2021-10-19 15:02:57 - 1088
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült az LXX Számok könyvével, gratulálunk, és néhány apró javítás az Újszövetséghez is fölkerült.
Harmai Gábor
2021-08-29 11:38:47 - 1086
Elhunyt Tarjányi Béla, a Szent Jeromos Társulat főtitkára. Béla atya befogadta ezt a honlapot, amely sokáig katolikus papok magánvállalkozása volt, és ezért mély személyes hálával is tartozom neki. Tulajdonképpen Általa érkezett meg a munkánk a hivatalos egyházba. Mindig is büszkén fogjuk hirdetni, hogy a Szent Jeromos Társulat honlapja vagyunk, Béla atyát pedig Isten nyugosztalja.

Béla atya saját "édesgyermeke" a Káldi-Neovulgata fordítás, amely a Társulat saját Bibliafordítása, és amelyet első helyen jelentetünk meg a választható magyar fordítások között.
Harmai Gábor
2021-08-18 20:18:21 - 1085
Válasz Katona László 1084. számú üzenetére:
A főnév nem fordul elő, csak az ἐπιχορηγέω ige egyszer, a Sirák 25,22-ben.

Sajnos a fejezet megjelenítése a honlapon igencsak bénára sikerült, ki kell majd javítani. Azért a szöveg folyamatos...
Katona László
2021-08-18 06:56:06 - 1084
Tisztelettel érdeklődöm, hogy az újszövetségben két helyen előforduló (Ef 4:16 és Fil 1:19) ἐπιχορηγία = EPIKHORÉGIA szó, a Szeptuagintában előfordul-e, és mely helyeken?
Üdvözlettel. Katona L.
Harmai Gábor
2021-08-12 20:52:44 - 1083
Válasz Huszár Máté 1082. számú üzenetére:
Kedves Máté,

A kérdéses versnek egy kritikai szentíráskiadás lábjegyzet-részében van a helye, és ott föl is sorolják, továbbá azt is, mely kódexek bővítik ki ezzel a verssel a Szentírást.

A Wescott & Hortnak már van egy kezdetleges lábjegyzet-része, de ebben rengeteget fejlődött a XX. századi Bibliatudomány. Ezért a Wescott & Hort lábjegyzeteit értelmetlen volna megjeleníteni.
Huszár Máté
2021-08-12 17:42:35 - 1082
Válasz Harmai Gábor 1080. számú üzenetére:
Az, hogy a korábbi kéziratokban nincs benne, nem jelenti azt, hogy nincs létjogosultsága. A János 5,4 sincs benne a legkorábbi kéziratokban, de aki nem ismeri ezt a verset annak nem világos, hogy miért baj, ha valaki nem először megy bele a vízbe, illetve miért kell megvárni, hogy a víz fölzavarodjon (5,7). Az apostolok idejében élők valószínűleg tudták, de a későbbi generációk miatt a szöveg magyarázatra szorult. Nem lehet ezeket a betoldásokat meghagyni pl. zárójelek között?
Köszönöm a rengeteg munkát, amit ebbe az oldalba fektettek.
Harmai Gábor
2021-08-08 17:30:15 - 1081
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Na, ilyen hírünk is régen volt, de Takács Plamen elkészült az LXX Józsue könyvével és az LXX Eszter könyvével. Gratulálunk, Isten fizesse meg!
Harmai Gábor
2021-07-24 21:49:37 - 1080
Válasz Varró István 1079. számú üzenetére:
Számos ősi kéziratból kimaradt, ezért a fölhasznált görög szentíráskiadás szerkesztői betoldásnak tekintették.
Pl. a Neovulgata szerkesztői is erre jutottak:
https://www.vatican.va/archive/bible/nova_vulgata/documents/nova-vulgata_nt_evang-matthaeum_lt.html#17
Varró István
2021-07-19 13:02:45 - 1079
Máté 17:21 miért van kihagyva? 20 után 22 jön. Szent István fordításba benne van: Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel.
Harmai Gábor
2021-07-09 04:30:51 - 1078
Válasz valaki 1077. számú üzenetére:
Ahogy vesszük: azt a jelenséget próbáltam demonstrálni, hogy n.pl.nom. alany mellett szabályos az sg.3. állítmány, és magyarra többes számban kell fordítani. Persze az tény, hogy az ilyenkor szokásos lábjegyzet elmaradt: "Szabályos n.pl.nom. alany után az sg.3. állítmány (vö. BÚG 14.1.1)." Köszi, pótoltam (legalábbis az adatbázisomban).
valaki
2021-07-08 17:41:30 - 1077
Mát. 5:18
Hibás ragozás:
γένηται. - meglesznek, helyett meglesz
Harmai Gábor
2021-06-24 07:28:09 - 1076
Válasz Robi 1075. számú üzenetére:
Hát, saját szemmel a Sínai kódexet nézheted meg itt: https://www.codexsinaiticus.org/en/manuscript.aspx?book=33&chapter=28&lid=en&side=r&verse=18&zoomSlider=0

Azt tudom mondani, hogy a Mt evangélium befejezése minden ókori szövegtanúban benne van. Amit a forrásod keverhetett, az a Márk: annak a 16,9-cel kezdődő versei ténylegesen betoldások: hiányoznak az ősi szövegtanúkból. Az én véleményem szerint az eredeti befejezés még a kéziratmásolás megkezdődése előtt elveszhetett, de pl. Kocsis Imre kolléga elfogadja eredeti befejezésnek azt, hogy "az asszonyok senkinek nem mondtak semmit, mert féltek".

Ha mélyebben érdekel a probléma (tényleg nagyon érdekes), ezt a könyvet ajánlom:
https://www.harmat.hu/uzlet/az-ujszovetseg-szovege/

Robi
2021-06-20 22:21:39 - 1075
Lehet azt tudni, hogy ez a szöveg mennyire régi? Olvastam hogy amisszió paranxs ebben a formában nem létezett az első századokban. Azt állítják betoldás.
Köszönöm
Harmai Gábor
2021-05-24 07:51:40 - 1073
Válasz Csaba 1072. számú üzenetére:
Köszönjük! Meg Istennek is, hogy adta nekünk a Szentírást :-)
Csaba
2021-05-22 05:44:59 - 1072
Gratulálok! Mind a mobil app, mind a webes felület nagyon jól használható, logikus. Nagy segítség a tanulásban! Köszönet mindenki áldozatos munkájáért!
valaki
2021-04-30 17:41:42 - 1071
Válasz Harmai Gábor 1069. számú üzenetére:
És még korábban az időben: Szinte tapinthatóan érzékeljük a feszültséget, ami a Septuaginta fordítás ihletett volta (az egyháznak eme hite), és az új görög fordítások elkészülésének célja körül feszült Iréneusz mondanivalójában (ami amúgy Jusztinusz mártírnál is megtalálható, amikor a zsidó Trifónnal vitázik Jézus messiási voltáról):

"Iréneusz AH III. Könyve XXI. Fejezet

1. Isten tehát emberré lett, és az Úr maga mentett meg minket, megadva nekünk a szűz jelét. De nem úgy, ahogy egyesek öntelten magyarázzák az Írást, így: „Íme, egy fiatal nő fogan és fiút fog szülni” (Ézs 7,14), ahogy az efézusi Theodotion értelmezte, és a pontuszi Aquila, mindketten zsidó prozeliták. Az ebioniták ezeket követve azt állítják, hogy József nemzette őt; ezzel eltörölve, amennyire bennük rejlik, Isten ilyen csodálatos üdvtervét, és félreértve a próféták tanúságát, amely Istentől származott. Mert valóban ez az előrejelzés hangzott el, mielőtt a népet Babilonba vitték; vagyis a médek és perzsák által megszerzett uralom előtt. De görögre maguk a zsidók fordították le, jóval a mi urunk eljövetele előtti időszakban, hogy semmiféle gyanú ne maradhasson fenn, nehogy véletlenül a zsidók nekünk tulajdonítsák azt, hogy ez így lett lefordítva. Ha ugyanis tudták volna a mi jövőbeli létezésünket, és hogy fel kell használnunk az Írásból származó bizonyítékokat, soha nem haboztak volna elégetni saját Írásaikat, amelyek kijelentik, hogy minden más nemzetek is részt kapnak az [örök] életben, és amelyek megmutatják, hogy azok, akik azzal dicsekednek, hogy Jákob háza és Izrael népe, ki vannak tagadva Isten kegyelméből.

2. Mert mielőtt a rómaiak legyőzték volna királyságukat, miközben még a makedónok uralták Ázsiát, Lagusz fia Ptolemaiosz, alig várta, hogy az általa Alexandriában alapított könyvtárat feldíszítse minden ember írásainak gyűjteményével, amelyek érdemesek voltak, és kérte Jeruzsálem népét, hogy fordítsák le az Írásaikat görög nyelvre. És – mert akkor még a makedónok uralma alá voltak vetve – elküldték hetven vénjüket Ptolemaioszhoz, akik az Írásban és mindkét nyelven alaposan jártasak voltak, hogy végrehajtsák, amire vágyott. De ő, külön-külön próbára téve őket, és attól tartva, hogy esetleg összebeszélve az értelmezésük által az Írásokban lévő igazságot szándékosan elrejtik, elválasztotta őket egymástól, és megparancsolta nekik, hogy ugyanazt fordítsák le. Az összes könyv tekintetében így tett. De amikor egy helyre jöttek össze Ptolemaiosz előtt, és mindegyikük összehasonlította saját fordítását a másikéval, Isten valóban megdicsőült, és az Írást valóban isteninek ismerték el. Mert mindegyikük felolvasta a közösen lefordítottat [amelyet készítettek] ugyanazokkal a szavakkal és valóban azonos nevekkel, elejétől a végéig, így még a jelenlevő pogányok is észrevették, hogy az Írás valóban Isten inspirációjával lett lefordítva (értelmezve). És semmi megdöbbentő nem volt abban, hogy Isten ezt tette, – Aki, amikor a nép Nabukadnecar alatt a nép fogságakor, az Írás megromlott, és amikor hetven év után a júdeaiak visszatértek saját földjükre, akkor Artaxerxész, perzsa király idején Ezsdrást, a Lévi törzséből származó papot indította arra, öntse újra formába az egykori próféták minden szavát, és állítsa helyre a néppel a mózesi törvényeket. (vö.: 4 Ezra 14.37-48.)

3. Mivel tehát az Írást ilyen hűségesen és Isten kegyelme által fordították, és mivel ezekből Isten ismét előkészítette és megformálta a mi Isten Fiában való hitünket, és megőrizte számunkra a hamisítatlan írásokat Egyiptomban, ahol Jákob háza gyarapodott, amikor a kánaáni éhínségtől Egyiptomba menekült; ahol urunkat is megőrizték, amikor elmenekült Heródes által támasztott üldözés elől; és [mivel] ezeknek az Írásoknak ezt a fordítását még urunk [földre] való eljövetele előtt készítették, és még a keresztények megjelenése előtt jött létre – mert urunk Augusztusz uralkodásának negyvenedik évében született; de Ptolemaioszt sokkal korábban élt, aki alatt az Írást lefordíttatott; – [mivel ezek a dolgok így vannak, azt mondom, hogy ] ezek a férfiak valóban arcátlannak és merészeknek bizonyulnak, akik most vágyat mutatnak különböző fordítások iránt, amikor cáfoljuk őket ezekből az Írásokból, és sarokba szorítjuk őket az Isten Fia eljövetelében való hit kapcsán. De a mi hitünk szilárd, őszinte, és az egyetlen valódi, amelynek egyértelmű bizonyítékai vannak ezekből az Írásokból, amelyeket azon a módon fordítottak, ahogy elbeszéltem; és az Egyház hirdetése mentes mindenféle betoldástól. Ugyanis az apostolok, akik ezeknél mindnél jóval régebbiek, összhangban vannak az előbb említett fordítással, a fordítás pedig összhangban van az apostolok hagyományával. Hiszen Péter, János, Máté, Pál és a többiek egymás után, valamint ezek követői minden prófétai beszédet úgy hirdettek, ahogyan azt a vének fordítása tartalmazza."
valaki
2021-04-30 17:32:37 - 1070
Válasz Harmai Gábor 1069. számú üzenetére:
"Szent Ágoston - Isten városáról IV. kötet XLIII. fejezet
A hetven fordító tekintélyét valamennyi forsítás elé kell helyezni - megtartva azonban a héber nyelv iránti tiszeletet

Voltak mások is, akik héberről görögre fordították a Szentírást, így Aquila, Symmachus, Theodotion, valamint az a fordítás, melynek szerzője ismeretlen, ezért a fordító nevének megjelölése nélkül "ötödik változatként" emlegetjük. Az egyház mégis a Septuagintát fogadja el, mintha más fordítás nem is létezne; ezt használják a görög ajkú keresztények, akiknek a többsége azt sem tudja, hogy létezik egyáltalán másféle fordítás. A Septuaginta-fordításból azután latin nyelvre is lefordították az Ószövetséget: a latin egyházak ezt használják, dacára annak, hogy kortársuk, Hieronymus (gyengéppek kedvéért: Jeromos), ez az igen tanult, mindhárom nyelvet jól ismerő pap nem görögről, hanem héberről fordította le latinra a szent iratokat. A zsidók azt vallják, hogy Hieronymusz tudós munkája hiteles, míg állításuk szerint a Septuaginta fordítói számos helyen tévedtek (??? vagy más szöveghagyományt használtak... lévén a qumráni szövegek inkább LXX-re hasonlítanak, mint a mostani mazoretta szöveghagyományra); az egyház mégsem részesít előnyben egyetlen fordítót sem e sok-sok ember tekintélyéve szemben, akik erre a hatalmas munkára kiválasztattak, kezdve Elezártól, az akkori főpaptól. Ugyanis még ha nem az egyetlen kétségkívüli Lélek mutatkozna is meg e hetvenkét bölcsben, hanem fordításaikat emberi szokás szerint, szavanként vetették volna össze, azt a változatot tartva meg, amelyet mindegyikük elfogad, nos, még akkor sem volna szabad egyetlen személyt mint fordítót eléjük helyezni. Mivel pedig fordításukban az isteni jelleg ennyire erős jele mutatkozik meg, ha létezik a Szentírásnak másik olyan fordítója héberről bármely egyéb nyelvre, akinek munkája hiteles, akkor az vagy harmonizál eme hetvenkét fordító munkájával, vagy ha úgy látszik, mintha nem harmonizálna, akkor ebben valamilyen prófétai mélységet kell keresnünk. A Lélek ugyanis, aki a prófétákban működött, amikor beszéltek, ugyanaz volt, aki a Hetvenekben is működött, amikor lefordították mindezeket. Ez a Lélek pedig nagyon is képes volt ugyanolyan isteni tekintéllyel valami mást mondani, úgy , mintha az illető próféta mindkét dolgot mondta volna. Hiszen mindkét dolgot ugyanaz a Lélek mondta, csak az egyiket máshogyan, úgy, hogy a helyes értelmezők számára világos legyen: nem ugyanazok a szavak, mégis ugyanaz a jelentés..." - és a folytatásban példák által is kifejti hogyan is érthető, és nem mond ellent egy-egy látszólag szövegbeli eltérés, hogyan harmonizál úgy, hogy egy másik prófétai nézőpontot hoz létre.
Harmai Gábor
2021-04-30 04:17:28 - 1069
Válasz valaki 1068. számú üzenetére:
Én az LXX születésének a legendájára utaltam :-) Az Ariszteász levél szerint 72 bölcs fordította párhuzamosan egymástól függetlenül, és mindegyik ugyanazt a szöveget alkotta meg.

A KNB-ben annak utánanézhetsz, hogy mit idéz az Újszövetség kifejezetten az LXX-ből. A kapcsos zárójelbe tett hivatkozásoknál van egy "G" betű, ahol az Újszövetség sajátosan az LXX-re hivatkozik.

Izgalmas és nyitott kérdés a katolikus dogmatikában, hogy tartalmaz-e újabb kinyilatkoztatást az LXX a héber Szentíráshoz képest... Végülis 400 év telt el Malakiástól Krisztusig, és az egyik legfontosabb üdvtörténeti fejlemény az LXX lefordítása volt. És tényleg benne van, hogy "Íme a szűz fogan és fiút szül", ez tehát messiási várakozássá vált a zsidó népben, függetlenül attól, mit írt (vagy mondott) eredetileg Izaiás...

Ezen lehet tűnődni, de én leállok, mert ugyebár nem nyelvészet...
valaki
2021-04-29 13:52:43 - 1068
Válasz Harmai Gábor 1067. számú üzenetére:
Az LXX és az újszövetség szerint 75 kellene :)

Csel 7,14 És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét.
2Móz 1,5 Mindazok a lelkek pedig, a kik Jákób ágyékából származtak vala, hetvenen valának. József pedig Égyiptomban vala.
LXX: 2Móz 1,5 Ιωσηφ δὲ ἦν ἐν Αἰγύπτῳ. ἦσαν δὲ πᾶσαι ψυχαὶ ἐξ Ιακωβ πέντε καὶ ἑβδομήκοντα.

Viccet félretéve, olyan eltérések érdekelnek, amelyeknek az egyházatyák is jelentőséget tulajdonítottak, amikor az LXX-ből idéztek (pl. krisztológiai szempontból volt fontos, hogy "szűz fogan méhében", vagy pl. a pogányság ellen: "A pogányok istenei démonok" - Zsoltárok)

Valami ilyen összefoglaló érdekelt volna, de a legjobb, aminek az ember maga jár utána...
Harmai Gábor
2021-04-27 12:06:08 - 1067
Válasz valaki 1066. számú üzenetére:
Igazából valamiféle zsürizéssel tudnék elgondolni egy ilyen összefoglalót: 72 modern bölcsnek kiadnánk a feladatot, hogy vesse össze az LXX verseit a maszoréta versekkel, és valamilyen skálán súlyozza, hogy mennyire pontos a fordítás. Utána átlagolnánk, és kijönne egy pontszám.

Ilyen módon ki lehetne hozni, hogy mondjuk Malakiás próféta LXX szövege és maszoréta szövege közötti eltérés az 42...
valaki
2021-04-21 18:20:54 - 1066
Válasz Harmai Gábor 1064. számú üzenetére:
Köszönöm. Magam is erre jutottam, sok keresés után, hogy ilyen összefoglaló nincs.
valaki
2021-04-21 18:19:44 - 1065
Válasz Bertalan 1063. számú üzenetére:
Érdekes, mert pl. Tertulliánusz: A Kereszténységről V. 5-ben hivatkozik erre a részre.

"Ha valami új dolognak tetszik, hogy az angyal a víznél közbelép, a jövő előképeként az már megtörtént: a betheszdai fürdőt az odajövő angyal kavarta föl. (Jn.5:2), ott vártak azok, akik betegségükre panaszkodtak... stb." (Vanyó könyvének 173. oldalán)
Harmai Gábor
2021-04-21 10:02:53 - 1064
Válasz valaki 1061. számú üzenetére:
Nem tudok ilyenről, mert ugye a júzerek egy-egy szentírási verset tanulmányoznak, és ott van egy sorrend: megnézzük héberül, utána belekukk a Septuagintába, utána esetleg a Neovulgatába (ha én tanulmányozom).

Másrészt a Septuagintának nincs még teljes kritikai kiadása. A meglévő kiadások csak a nagy kódexeket hasonlították össze, és gyakran egyszerűen egymás mellé tettek két különböző szöveget. Ezért van pl. két változat a Bírák könyvéhez.

Önmagában azt a behasonlítást, amivel mi már lassan 10 éve adósok vagyunk, a Bibleworks szoftver elvégezte, tehát a Bibleworksben meg lehet nézni, hogy melyik héber versnek melyik görög felel meg, akkor is, ha nem egyezik a versszám.
Bertalan
2021-04-19 13:55:43 - 1063
Válasz Tamas Urvolgyi 1062. számú üzenetére:
Nem hiányzik, az alapszövegben nincs benne.
A régebbi kéziratokból hiányzik a Vulgáta 4. verse: »Mert az Úr angyala időnként leszállt a tóba és felkavarta a vizet, s aki a víz felzavarása után először ment bele a tóba, meggyógyult, akármilyen betegségben sínylődött.«
Tamas Urvolgyi
2021-04-16 11:05:14 - 1062
Imádom az oldalt, hatalmas segítség az Újszövetség jobb megértéséhez. Sajnos János evangéliuma 5. fejezetének 4. verse hiányzik.
valaki
2021-04-15 07:44:59 - 1061
Van olyan szakirodalom, weboldal, stb. magyarul vagy angolul, amely listázza az összes lényegi eltérést az LXX és az MT versei között?
Harmai Gábor
2021-04-14 09:41:41 - 1060
Válasz Süveges Réka 1059. számú üzenetére:
Korlátozott lehetőség van azért: ha egy előfordulását ismeri a kérdéses szónak, akkor megnézheti az előző és következő előfordulást, és így végigmehet az összesen.

Másik lehetőség, hogy letölti Excelben az adatbázist (az csak egy egyszerűsített anyag lesz), és sorba rendezi szósorszám szerint. Ha ez utóbbi érdekli, most tőlem kérjen linket, de majd rendberakjuk a hivatkozást.