Zsolt 138
1 Εἰς -ra/-re τὸ a/az τέλος· vég ψαλμὸς zsoltár τῷ a/az Δαυιδ. Dávidé Κύριε, Uram ἐδοκίμασάς megvizsgáltál με engem καὶ és ἔγνως megismertél με· engem 2 σὺ te ἔγνως megismerted τὴν a/az καθέδραν széket μου enyém καὶ és τὴν a/az ἔγερσίν fölkelést μου, enyém σὺ te συνῆκας fölfogtad τοὺς a/az διαλογισμούς gondolatokat μου enyém ἀπὸ -ból/-ből μακρόθεν· távol 3 τὴν a/az τρίβον ösvényt μου enyém καὶ és τὴν a/az σχοῖνόν gyékény ágyat μου enyém σὺ te ἐξιχνίασας kifürkészted καὶ és πάσας mindeneket τὰς a/az ὁδούς utakat μου enyém προεῖδες. előre láttad 4 ὅτι mert οὐκ nem ἔστιν van λόγος szó ἐν -ban/-ben γλώσσῃ nyelven μου, enyém 5 ἰδού, íme κύριε, Uram σὺ te ἔγνως megismerted πάντα, mindeneket τὰ a/az ἔσχατα végsőket καὶ és τὰ a/az ἀρχαῖα· kezdetieket σὺ te ἔπλασάς formáltál με engem καὶ és ἔθηκας tetted ἐπ᾽ -ra/-re ἐμὲ én τὴν a/az χεῖρά kezet σου. tiéd 6 ἐθαυμαστώθη ámulatba ejtett ἡ a/az γνῶσίς ismeret σου tiéd ἐξ -ról/-ről ἐμοῦ· én ἐκραταιώθη, megerősödött (az) οὐ nem μὴ nem δύνωμαι vagyok képes πρὸς -hoz/-hez/-höz αὐτήν. ő (elérni) 7 ποῦ hova πορευθῶ menjek el ἀπὸ -tól/-től τοῦ a/az πνεύματός Szellem/Lélek σου tiéd καὶ és ἀπὸ -tól/-től τοῦ a/az προσώπου arc σου tiéd ποῦ hova φύγω; fussak el 8 ἐὰν ha ἀναβῶ felmenjek εἰς -ba/-be τὸν a/az οὐρανόν, ég σὺ te εἶ vagy ἐκεῖ· ott ἐὰν ha καταβῶ leszálljak εἰς -ba/-be τὸν a/az ᾅδην, alvilág πάρει· jelen vagy 9 ἐὰν ha ἀναλάβοιμι fölvenném τὰς a/az πτέρυγάς szárnyak μου enyém κατ᾽ előtt ὄρθρον hajnal καὶ és κατασκηνώσω letáborozzak εἰς -ba/-be τὰ a/az ἔσχατα végek τῆς a/az θαλάσσης, tengeré 10 καὶ is γὰρ de ἐκεῖ ott ἡ a/az χείρ kéz σου tiéd ὁδηγήσει vezet majd με, engem καὶ és καθέξει megtart majd με engem ἡ a/az δεξιά jobb σου. tiéd 11 καὶ és εἶπα mondtam Ἆρα vajon σκότος sötétség καταπατήσει eltapos majd με, engem καὶ is νὺξ éjszaka φωτισμὸς világosság ἐν -ban/-ben τῇ a/az τρυφῇ fényűzés μου· enyém 12 ὅτι mert σκότος sötétség οὐ nem σκοτισθήσεται lesz sötétséggé ἀπὸ -val/-vel σοῦ, te καὶ és νὺξ éjszaka ὡς mint ἡμέρα nappal φωτισθήσεται· megvilágíttatik majd ὡς mint τὸ a/az σκότος sötétség αὐτῆς, övé οὕτως úgy καὶ is τὸ a/az φῶς fény αὐτῆς. övé 13 ὅτι mert σὺ te ἐκτήσω birtokba vetted τοὺς a/az νεφρούς veséket μου, enyém κύριε, Uram ἀντελάβου felkaroltál μου enyém ἐκ -tól/-től γαστρὸς anyaméh μητρός anyáé μου. enyém 14 ἐξομολογήσομαί hálát adok majd σοι, neked ὅτι mert φοβερῶς rendkívül ἐθαυμαστώθην· ámulatba ejtettél θαυμάσια csodálatosak τὰ a/az ἔργα művek σου, tiéd καὶ és ἡ a/az ψυχή lélek μου enyém γινώσκει tudja (ezt) σφόδρα. nagyon 15 οὐκ nem ἐκρύβη elrejtetett τὸ a/az ὀστοῦν csontot μου enyém ἀπὸ -tól/-től σοῦ, te ὃ a/az ἐποίησας alkottál ἐν -ban/-ben κρυφῇ. titok καὶ és ἡ a/az ὑπόστασίς lét μου enyém ἐν -ban/-ben τοῖς a/az κατωτάτοις legmélyebbek τῆς a/az γῆς· földé 16 τὸ a/az ἀκατέργαστόν nem kidolgozottat μου enyém εἴδοσαν ¹ látták οἱ a/az ὀφθαλμοί szemek σου, tiéd καὶ és ἐπὶ -ba/-be τὸ a/az βιβλίον könyv σου tiéd πάντες mindenek γραφήσονται· megíródnak majd ἡμέρας napok(on) πλασθήσονται, formáltatnak majd καὶ és οὐθεὶς semmi ἐν közül αὐτοῖς. ők 17 ἐμοὶ nekem δὲ pedig λίαν nagyon ἐτιμήθησαν megtiszteltetettek οἱ a/az φίλοι barátok σου, tiéd ὁ ó θεός, Isten λίαν nagyon ἐκραταιώθησαν megerősíttettek αἱ a/az ἀρχαὶ fejedelemségek αὐτῶν· övék 18 ἐξαριθμήσομαι számba veszem majd αὐτούς, őket καὶ és ὑπὲρ fölött ἄμμον fövény πληθυνθήσονται· megsokasíttatnak ἐξηγέρθην felkeltettem καὶ is ἔτι még εἰμὶ vagyok μετὰ -val/-vel σοῦ. te 19 ἐὰν bárcsak ἀποκτείνῃς megöljed ἁμαρτωλούς, bűnösöket ὁ ó θεός, Isten ἄνδρες férfiak αἱμάτων, véreké ἐκκλίνατε távozzatok el ἀπ᾽ -tól/-től ἐμοῦ. én 20 ὅτι mert ἐρεῖς leszögezed majd εἰς -ba/-be διαλογισμόν· gondolat λήμψονται elvesznek majd εἰς -ba/-be ματαιότητα hiábavalóság τὰς a/az πόλεις városokat σου. tiéd 21 οὐχὶ nemde τοὺς a/az μισοῦντάς gyűlölőket σε, téged κύριε, Uram ἐμίσησα gyűlöltem καὶ és ἐπὶ -on/-en/-ön τοῖς a/az ἐχθροῖς ellenségek σου tiéd ἐξετηκόμην; elpusztítottam 22 τέλειον tökéleteset μῖσος gyűlöletet ἐμίσουν gyűlölték αὐτούς, őket εἰς -ra/-re ἐχθροὺς ellenségek ἐγένοντό lettek μοι. nekem 23 δοκίμασόν vizsgálj meg με, engem ὁ ó θεός, Isten καὶ és γνῶθι ismerd meg τὴν a/az καρδίαν szívet μου, enyém ἔτασόν tégy próbára με engem καὶ és γνῶθι ismerd meg τὰς a/az τρίβους ösvényeket μου enyém 24 καὶ és ἰδὲ nézd εἰ ha ὁδὸς út ἀνομίας törvénytelenségé ἐν -ban/-ben ἐμοί, én καὶ és ὁδήγησόν vezess με engem ἐν -ban/-ben ὁδῷ út αἰωνίᾳ. örökkévaló