Előfordulások

ἀντιδοκέω

Eszt 4,17: szentiras.hu Καὶ βαδίσας Μαρδοχαῖος ἐποίησεν ὅσα ἐνετείλατο αὐτῷ Εσθηρ, Καὶ ἐδεήθη κυρίου μνημονεύων πάντα τὰ ἔργα κυρίου καὶ εἶπεν Κύριε κύριε βασιλεῦ πάντων κρατῶν, ὅτι ἐν ἐξουσίᾳ σου τὸ πᾶν ἐστιν, καὶ οὐκ ἔστιν ὁ ἀντιδοξῶν σοι ἐν τῷ θέλειν σε σῶσαι τὸν Ισραηλ· ὅτι σὺ ἐποίησας τὸν οὐρανὸν καὶ τὴν γῆν καὶ πᾶν θαυμαζόμενον ἐν τῇ ὑπ᾽ οὐρανὸν καὶ κύριος εἶ πάντων, καὶ οὐκ ἔστιν ὃς ἀντιτάξεταί σοι τῷ κυρίῳ. σὺ πάντα γινώσκεις· σὺ οἶδας, κύριε, ὅτι οὐκ ἐν ὕβρει οὐδὲ ἐν ὑπερηφανίᾳ οὐδὲ ἐν φιλοδοξίᾳ ἐποίησα τοῦτο, τὸ μὴ προσκυνεῖν τὸν ὑπερήφανον Αμαν, ὅτι ηὐδόκουν φιλεῖν πέλματα ποδῶν αὐτοῦ πρὸς σωτηρίαν Ισραηλ· ἀλλὰ ἐποίησα τοῦτο, ἵνα μὴ θῶ δόξαν ἀνθρώπου ὑπεράνω δόξης θεοῦ, καὶ οὐ προσκυνήσω οὐδένα πλὴν σοῦ τοῦ κυρίου μου καὶ οὐ ποιήσω αὐτὰ ἐν ὑπερηφανίᾳ. καὶ νῦν, κύριε ὁ θεὸς ὁ βασιλεὺς ὁ θεὸς Αβρααμ, φεῖσαι τοῦ λαοῦ σου, ὅτι ἐπιβλέπουσιν ἡμῖν εἰς καταφθορὰν καὶ ἐπεθύμησαν ἀπολέσαι τὴν ἐξ ἀρχῆς κληρονομίαν σου· μὴ ὑπερίδῃς τὴν μερίδα σου, ἣν σεαυτῷ ἐλυτρώσω ἐκ γῆς Αἰγύπτου· ἐπάκουσον τῆς δεήσεώς μου καὶ ἱλάσθητι τῷ κλήρῳ σου καὶ στρέψον τὸ πένθος ἡμῶν εἰς εὐωχίαν, ἵνα ζῶντες ὑμνῶμέν σου τὸ ὄνομα, κύριε, καὶ μὴ ἀφανίσῃς στόμα αἰνούντων σοι.– καὶ πᾶς Ισραηλ ἐκέκραξαν ἐξ ἰσχύος αὐτῶν, ὅτι θάνατος αὐτῶν ἐν ὀφθαλμοῖς αὐτῶν. Καὶ Εσθηρ ἡ βασίλισσα κατέφυγεν ἐπὶ τὸν κύριον ἐν ἀγῶνι θανάτου κατειλημμένη καὶ ἀφελομένη τὰ ἱμάτια τῆς δόξης αὐτῆς ἐνεδύσατο ἱμάτια στενοχωρίας καὶ πένθους καὶ ἀντὶ τῶν ὑπερηφάνων ἡδυσμάτων σποδοῦ καὶ κοπριῶν ἔπλησεν τὴν κεφαλὴν αὐτῆς καὶ τὸ σῶμα αὐτῆς ἐταπείνωσεν σφόδρα καὶ πάντα τόπον κόσμου ἀγαλλιάματος αὐτῆς ἔπλησε στρεπτῶν τριχῶν αὐτῆς καὶ ἐδεῖτο κυρίου θεοῦ Ισραηλ καὶ εἶπεν Κύριέ μου ὁ βασιλεὺς ἡμῶν, σὺ εἶ μόνος· βοήθησόν μοι τῇ μόνῃ καὶ μὴ ἐχούσῃ βοηθὸν εἰ μὴ σέ, ὅτι κίνδυνός μου ἐν χειρί μου. ἐγὼ ἤκουον ἐκ γενετῆς μου ἐν φυλῇ πατριᾶς μου ὅτι σύ, κύριε, ἔλαβες τὸν Ισραηλ ἐκ πάντων τῶν ἐθνῶν καὶ τοὺς πατέρας ἡμῶν ἐκ πάντων τῶν προγόνων αὐτῶν εἰς κληρονομίαν αἰώνιον καὶ ἐποίησας αὐτοῖς ὅσα ἐλάλησας. καὶ νῦν ἡμάρτομεν ἐνώπιόν σου, καὶ παρέδωκας ἡμᾶς εἰς χεῖρας τῶν ἐχθρῶν ἡμῶν, ἀνθ᾽ ὧν ἐδοξάσαμεν τοὺς θεοὺς αὐτῶν· δίκαιος εἶ, κύριε. καὶ νῦν οὐχ ἱκανώθησαν ἐν πικρασμῷ δουλείας ἡμῶν, ἀλλὰ ἔθηκαν τὰς χεῖρας αὐτῶν ἐπὶ τὰς χεῖρας τῶν εἰδώλων αὐτῶν ἐξᾶραι ὁρισμὸν στόματός σου καὶ ἀφανίσαι κληρονομίαν σου καὶ ἐμφράξαι στόμα αἰνούντων σοι καὶ σβέσαι δόξαν οἴκου σου καὶ θυσιαστήριόν σου καὶ ἀνοῖξαι στόμα ἐθνῶν εἰς ἀρετὰς ματαίων καὶ θαυμασθῆναι βασιλέα σάρκινον εἰς αἰῶνα. μὴ παραδῷς, κύριε, τὸ σκῆπτρόν σου τοῖς μὴ οὖσιν, καὶ μὴ καταγελασάτωσαν ἐν τῇ πτώσει ἡμῶν, ἀλλὰ στρέψον τὴν βουλὴν αὐτῶν ἐπ᾽ αὐτούς, τὸν δὲ ἀρξάμενον ἐφ᾽ ἡμᾶς παραδειγμάτισον. μνήσθητι, κύριε, γνώσθητι ἐν καιρῷ θλίψεως ἡμῶν καὶ ἐμὲ θάρσυνον, βασιλεῦ τῶν θεῶν καὶ πάσης ἀρχῆς ἐπικρατῶν· δὸς λόγον εὔρυθμον εἰς τὸ στόμα μου ἐνώπιον τοῦ λέοντος καὶ μετάθες τὴν καρδίαν αὐτοῦ εἰς μῖσος τοῦ πολεμοῦντος ἡμᾶς εἰς συντέλειαν αὐτοῦ καὶ τῶν ὁμονοούντων αὐτῷ· ἡμᾶς δὲ ῥῦσαι ἐν χειρί σου καὶ βοήθησόν μοι τῇ μόνῃ καὶ μὴ ἐχούσῃ εἰ μὴ σέ, κύριε. πάντων γνῶσιν ἔχεις καὶ οἶδας ὅτι ἐμίσησα δόξαν ἀνόμων καὶ βδελύσσομαι κοίτην ἀπεριτμήτων καὶ παντὸς ἀλλοτρίου. σὺ οἶδας τὴν ἀνάγκην μου, ὅτι βδελύσσομαι τὸ σημεῖον τῆς ὑπερηφανίας μου, ὅ ἐστιν ἐπὶ τῆς κεφαλῆς μου ἐν ἡμέραις ὀπτασίας μου· βδελύσσομαι αὐτὸ ὡς ῥάκος καταμηνίων καὶ οὐ φορῶ αὐτὸ ἐν ἡμέραις ἡσυχίας μου. καὶ οὐκ ἔφαγεν ἡ δούλη σου τράπεζαν Αμαν καὶ οὐκ ἐδόξασα συμπόσιον βασιλέως οὐδὲ ἔπιον οἶνον σπονδῶν· καὶ οὐκ ηὐφράνθη ἡ δούλη σου ἀφ᾽ ἡμέρας μεταβολῆς μου μέχρι νῦν πλὴν ἐπὶ σοί, κύριε ὁ θεὸς Αβρααμ. ὁ θεὸς ὁ ἰσχύων ἐπὶ πάντας, εἰσάκουσον φωνὴν ἀπηλπισμένων καὶ ῥῦσαι ἡμᾶς ἐκ χειρὸς τῶν πονηρευομένων· καὶ ῥῦσαί με ἐκ τοῦ φόβου μου. és menve Mardókeus tett amiket csak megparancsolt neki Eszter és (könyörögve) kérte Úré megemlékezve mindeneket a/az tetteket Úré és mondta Uram Uram király mindeneké (szilárdan) megtartó mert -ban/-ben hatalom tiéd a/az minden van és nem van a/az magát egyenlőnek gondoló veled -ban/-ben a/az akarás téged megmenteni a/az Izraelt mert te alkottad a/az eget és a/az földet és mindent csodálatosat -ban/-ben a/az alatt ég és úr vagy mindené és nem van aki ellenáll majd neked a/az Úrnak te mindeneket ismersz te tudod Uram hogy nem -ban/-ben gőg sem -ban/-ben kevélység sem -ban/-ben dicsőség szereetet tettem ezt a/az ne (hódolattal) leborulni a/az gőgöst Hámánt mert jónak láttam csókolni talpakat lábaké övé -ra/-re szabadulás Izraelé hanem tettem ezt hogy ne helyezzem dicsőséget emberé fölé dicsőség Istené és nem imádjak senkit kivéve tiéd a/az Úré enyém és nem cselekedjem azokat -val/-vel kevélység és most Uram a/az Isten a/az király a/az Isten Ábrahámé kegyelmezz a/az népé tiéd hogy rátekintsenek nekünk -ra/-re pusztítás és megkívánták elveszíteni a/az -ból/-ből kezdet örökséget tiéd ne lenézzed a/az részt tiéd amit magadnak megváltottál -ból/-ből föld Egyiptomé hallgasd a/az könyörgésé enyém és engeszteltess meg a/az örökség felé tiéd és fordítsad a/az gyászt miénk -ra/-re jókedély mert élve dicsőítjük tiéd a/az nevet Uram és ne elemésszed szájat dicsérőké neked és egész Izrael fölkiáltottak -ból/-ből erő övék mert halál övék -ban/-ben szemek övék és Eszter a/az királynő menekült -ra/-re a/az Úr -ban/-ben küzdelem halálé megragadva és levágva a/az ruhákat a/az dicsőségé övé felöltött ruhákat nyomorúságé és gyászé és helyett a/az büszkék fűszerek hamué és trágyadomboké megtöltötte a/az fejet övé és a/az testet övé megalázta nagyon és egészet helyet ékszeré örömujjongásé övé megtöltötte fonottaké hajaké övé és kérte Úré Istené Izraelé és mondta Uram enyém a/az király miénk te vagy egyedül segíts nekem a/az egyedülinek és nem birtoklónak segítőt ha nem téged mert veszedelem enyém -ban/-ben kéz enyém én hallgattam -tól/-től születés enyém -ban/-ben törzs nemzetségé enyém hogy te Uram vetted a/az Izraelt -ból/-ből mindenek a/az nemzetek és a/az atyákat miénk -ból/-ből mindenek a/az ősök övék -ra/-re örökség örök és tettél nekik amiket csak szóltál és most vétkeztünk előtt te és átadtál minket -ba/-be kezek a/az ellenségeké miénk -ért amik dicsőítettük a/az isteneket övék igaz vagy Uram és most nem voltak elégedettek -val/-vel keserűség rabszolgaságé miénk hanem tették a/az kezeket övék -ra/-re a/az kezek a/az bálványoké övék eltávolítani elhatárolást szájé tiéd és eltávolítani örökséget tiéd és betömni szájat dicsérőké neked és kioltani dicsőséget házé tiéd és oltárt tiéd és kinyitni szájat nemzeteké -ra/-re kiválóság hiábavalóké és megcsodáltatni királyt hústestit -ra/-re örökidők ne szolgáltass ki Uram a/az jogart tiéd a/az ne levők és ne nevessenek -ban/-ben a/az bukás miénk hanem fordítsad a/az szándékot övék ellen ők a/az pedig elkezdőt ellen mi nyilvánosan megszégyenítsd meg emlékezz Uram ismertessél meg -ban/-ben idő szorongattatásé miénk és engem bátoríts király a/az isteneké és mindené fejedelmeké győző adj szót harmónikusat -ba/-be a/az száj enyém előtt a/az oroszlán és változtasd át a/az szívet övé -ba/-be gyűlölet a/az harcolva minket -ba/-be beteljesedés övé és a/az egyetértőké neki minket pedig szabadíts meg -val/-vel kéz tiéd és segíts nekem a/az egyedülinek és nem birtoklónak ha nem téged Uram mindeneké ismeretet birtokolsz és tudod hogy gyűlöltem dicsőséget törvény nélkülieké és utálom ágyat körülmetéletleneké és mindené idegené te ismered a/az szorult helyzet enyém hogy utálom a/az jelet a/az büszkeségé enyém ami van -on/-en/-ön a/az fej enyém -ban/-ben napok nyilvánosságé enyém utálom azt mint anyagot haviaké és nem hordom azt -ban/-ben napok magányosságé enyém és nem evett a/az (rab)szolgalány tiéd asztalt Hámáné és nem megasztaltam asztaltársaságot királyé sem ittam bort italáldozatoké és nem örvendezett a/az (rab)szolgalány tiéd -tól/-től nap átváltozás enyém -ig most kivéve -on/-en/-ön te Uram a/az Isten Ábrahámé a/az Isten a/az erős -ra/-re mindegyik hallgasd meg hangot reményteleneké és szabadíts meg minket -ból/-ből kéz a/az bántalmazóké és szabadíts meg engem -ból/-ből a/az félelem enyém