1Kor 2
1 Κἀγὼ és én ἐλθὼν menvén πρὸς -hoz/-hez/-höz ὑμᾶς, ti ἀδελφοί, testvérek ἦλθον mentem οὐ nem καθ᾽ szerint ὑπεροχὴν fenségesség λόγου beszédé ἢ vagy σοφίας bölcsességé καταγγέλλων hirdetve ὑμῖν nektek τὸ a/az μυστήριον misztériumot τοῦ a/az θεοῦ, ¹ Istené 2 οὐ nem γὰρ ugyanis ἔκρινά ítéltem τι valamit εἰδέναι tudni ἐν -ban/-ben ὑμῖν ti εἰ ha μὴ nem Ἰησοῦν Jézust Χριστὸν Krisztust καὶ és τοῦτον ezt ἐσταυρωμένον· ¹ megfeszítettet 3 κἀγὼ és én ἐν -ban/-ben ἀσθενείᾳ erőtlenség καὶ és ἐν -ban/-ben φόβῳ félelem καὶ és ἐν -ban/-ben τρόμῳ rettegés πολλῷ sok ἐγενόμην voltam πρὸς -nál/-nél ὑμᾶς, ti 4 καὶ és ὁ a/az λόγος szó μου enyém καὶ és τὸ a/az κήρυγμά igehirdetés μου enyém οὐκ nem ἐν -ban/-ben ˹πιθοῖς˺ meggyőzők σοφίας bölcsességé λόγοις ¹ szavak ἀλλ᾽ hanem ἐν -ban/-ben ἀποδείξει megmutatkozás πνεύματος ¹ Szellemé καὶ és δυνάμεως, erőé 5 ἵνα hogy ἡ a/az πίστις hit ὑμῶν tiétek μὴ ne ᾖ legyen ἐν -ban/-ben σοφίᾳ bölcsesség ἀνθρώπων embereké ἀλλ᾽ hanem ἐν -ban/-ben δυνάμει erő θεοῦ. Istené 6 Σοφίαν bölcsességet δὲ pedig λαλοῦμεν beszélünk ἐν -ban/-ben τοῖς a/az τελείοις, tökéletesek σοφίαν bölcsességet δὲ pedig οὐ nem τοῦ a/az αἰῶνος eoné τούτου ezé οὐδὲ sem τῶν a/az ἀρχόντων fejedelmeké τοῦ a/az αἰῶνος eoné τούτου ezé τῶν a/az καταργουμένων· veszendőké 7 ἀλλὰ hanem λαλοῦμεν beszéljünk θεοῦ Istené σοφίαν bölcsességet ἐν -ban/-ben μυστηρίῳ, ¹ misztérium τὴν a/az ἀποκεκρυμμένην, elrejtettet ἣν amelyet προώρισεν előre elrendelt ὁ a/az θεὸς Isten πρὸ előtt τῶν a/az αἰώνων eonok εἰς -ra/-re δόξαν dicsőség ἡμῶν· ¹ miénk 8 ἣν amelyet οὐδεὶς senki τῶν a/az ἀρχόντων fejedelmek (közül) τοῦ a/az αἰῶνος eoné τούτου ezé ἔγνωκεν, ¹ ismert εἰ ¹ ha γὰρ ugyanis ἔγνωσαν, ¹ megismerték volna οὐκ nem ἂν ¹ talán τὸν a/az κύριον Urat τῆς a/az δόξης dicsőségé ἐσταύρωσαν· ¹ feszítették volna meg 9 ἀλλὰ hanem καθὼς amint γέγραπται ¹ megíratott Ἃ ¹ amiket ὀφθαλμὸς szem οὐκ nem εἶδεν látott καὶ és οὖς fül οὐκ nem ἤκουσεν hallott καὶ és ἐπὶ -ba/-be καρδίαν szív ἀνθρώπου emberé οὐκ nem ἀνέβη, hatolt fel ˹ὅσα˺ amiket ἡτοίμασεν készített ὁ a/az θεὸς Isten τοῖς a/az ἀγαπῶσιν szeretőknek αὐτόν. őt 10 ἡμῖν nekünk ˹γὰρ˺ pedig ἀπεκάλυψεν kinyilatkoztatta ὁ a/az θεὸς Isten διὰ által τοῦ a/az πνεύματος, ¹ Szellem τὸ a/az γὰρ ugyanis πνεῦμα Szellem πάντα mindeneket ἐραυνᾷ, kikutat καὶ is τὰ a/az βάθη mélységeket τοῦ a/az θεοῦ. Istené 11 τίς ki γὰρ ugyanis οἶδεν ismeri ἀνθρώπων emberek (közül) τὰ a/az τοῦ a/az ἀνθρώπου emberé εἰ ha μὴ nem τὸ a/az πνεῦμα szellem τοῦ a/az ἀνθρώπου emberé τὸ a/az ἐν -ban/-ben αὐτῷ; ő οὕτως úgy καὶ is τὰ a/az τοῦ a/az θεοῦ Istené οὐδεὶς senki ἔγνωκεν ismeri εἰ ha μὴ nem τὸ a/az πνεῦμα Szellem τοῦ a/az θεοῦ. Istené 12 ἡμεῖς mi δὲ pedig οὐ nem τὸ a/az πνεῦμα Szellemet τοῦ a/az κόσμου világé ἐλάβομεν vettük ἀλλὰ hanem τὸ a/az πνεῦμα Szellemet τὸ a/az ἐκ -ból/-ből τοῦ a/az θεοῦ, Isten ἵνα hogy εἰδῶμεν ismerjük τὰ a/az ὑπὸ által τοῦ a/az θεοῦ Isten χαρισθέντα ajándékozottakat ἡμῖν· nekünk 13 ἃ amiket καὶ is λαλοῦμεν beszélünk οὐκ nem ἐν -ban/-ben διδακτοῖς taníttatottak ἀνθρωπίνης emberi σοφίας bölcsesség(től) λόγοις, ¹ szavak ἀλλ᾽ hanem ἐν -ban/-ben διδακτοῖς taníttatottak πνεύματος, Szellem(től) πνευματικοῖς szellemieknek πνευματικὰ szellemieket ˹συνκρίνοντες.˺ összevetve 14 ψυχικὸς lelki δὲ pedig ἄνθρωπος ember οὐ nem δέχεται fogadja be τὰ a/az τοῦ a/az πνεύματος Szellemé τοῦ a/az θεοῦ, ¹ Istené μωρία ostobaság γὰρ ugyanis αὐτῷ neki ἐστίν, ¹ van καὶ és οὐ nem δύναται képes γνῶναι, megismerni ὅτι mert πνευματικῶς szellemi módon ἀνακρίνεται· ¹ ítéltetik meg 15 ὁ a/az δὲ pedig πνευματικὸς szellemi ἀνακρίνει megítél ˹μὲν egyrészt πάντα, ¹ mindeneket αὐτὸς ¹ ő maga δὲ˺ másrészt ὑπ᾽ által οὐδενὸς senki ἀνακρίνεται. ítéltetik meg 16 τίς ki γὰρ ugyanis ἔγνω ismerte meg νοῦν értelmet Κυρίου, ¹ Úré ὃς aki ˹συνβιβάσει˺ oktathatná αὐτόν; őt? ἡμεῖς mi δὲ pedig νοῦν értelmet Χριστοῦ Krisztusé ἔχομεν. birtokoljuk