Új üzenet...

Harmai Gábor
2018-10-25 20:09:36 - 849
Válasz Kharisz 848. számú üzenetére:
Nem a megjelenítés a gond, hanem a beírás. Mondjuk egy szótár-szócikk elkészítése úgy, hogy héber kifejezés héber betűkkel, jelentése magyar betűkkel. Ugyanakkor épp áttörés van: sikerült összehoznom a transzliterációt. Most már tudok latin betűkkel héberül írni jobbról balra, magánhangzójelekkel úgy, hogy a számítógép átváltja. Ha van kedved héber anyagokat elemezgetni, keress bátran! Jó címem: harmaig kukac gmail pont com

Azért lehet, hogy érdemes még olyan 2 hetet várni: Isten kegyelmét kérve össze akarom hozni a 22. zsoltár elemzését egy Excel táblában, ha az megvan, onnantól vár a héber Szentírás :-)
Kharisz
2018-10-25 18:46:37 - 848
Kedves Gábor! Egy hete megpróbáltam email-t küldeni, de a honlapon található címről harmaig kukac ehf pont hu-ról visszapattant a levél, a eszhf-ről pedig nem jött válasz. Érdekelne, hogy milyen technikai jellegű akadály áll a héber szöveg megjelenítése előtt, szívesen keresnék megoldást. A http://www.tanach.us/ oldal például képes együtt megjeleníteni latin betűs (angol) és héber szöveget egy betű típus telepítése során. Üdvözlettel.
Kharisz
2018-10-25 18:35:19 - 847
Válasz Harmai Gábor 844. számú üzenetére:
Köszönöm. Megtaláltam.
Harmai Gábor
2018-10-17 07:17:44 - 846
Válasz MG 845. számú üzenetére:
Kedves Gábor,

egen... ez egy régi problémánk, továbbra sem tudok gyors megoldást ígérni. A görög zsoltárokat tudniillik tényleg úgy számozzák, ahogy az ujszov.hu-n megjelenik, a nemzeti fordításokat pedig a héber Szentírás szerint.

A zsoltárokat legjobb a szentiras.hu-val együtt nézegetni, ott gyorsan meg lehet találni a görög szövegek megfelelőit. Azt is mi tartjuk karban, ide is onnan jönnek a nemzeti fordítások.

Technikailag természetesen megoldható a hídverés, tehát annak megadása, hogy melyik görög vers melyik héber versnek felel meg, de elég nagy adatbázisépítési munka.

Az igazi horror nem is a Zsoltárok könyve, hanem a Sirák fia könyve. Azt egy Excel-táblában már összefésültem, szóval van fény az alagút végén, és nem a vonattól jön.

Persze a netes szoftverünket is fejleszteni kell majd: ha kész az adatbázisban a híd, onnantól más versszámot kell keresnie a nemzeti fordításokat kiíró eljárásnak, és más versszámot a görög szavakat kiírónak.
MG
2018-10-16 18:37:13 - 845
Tisztelt Szerkesztők!

Úgy tűnik, a Zsoltárok esetében a versekhez csatolt magyar bibliafordítások elcsúsztak a héber számozás miatt az érintett zsoltárok esetében (ti. a héber számozás szerint zsoltárszövegek vannak a LXX számozású zsoltárokhoz csatolva).

Ez persze nem különösebben lényeges, hiszen ezen a honlapon a preparáció számít, amit nagyszerűen megoldottak, ismételt köszönettel:

Monostori Gábor
Harmai Gábor
2018-10-13 12:16:43 - 844
Válasz Kharisz 843. számú üzenetére:
Hát, ez www.ujszov.hu néven elsődlegesen újszövetségi szószedet, ezért picit tényleg nehézkesen érhető el az LXX.

Majd próbálunk valami egyenjogúsítást, de azt csak másik domainen tudjuk megtenni (nincs pánik: az ujszov.hu-t megtartjuk :-).

Szóval bemégy egy tetszőleges újszövetségi szóra, és ott a fölső menüben már tudsz váltani nem csak az újszövetségi könyvek, hanem korpuszok között is, tehát átállhatsz az LXX-re.
Kharisz
2018-10-12 08:12:42 - 843
Hol találhatóak a LXX-es elemzések?
valaki
2018-10-11 19:47:01 - 842
Bocsánat, az idézett kommentár a Márk párhuzamos szakaszára vonatkozik. A Mát. 17.21 verse teljesen hiányzik a korai kéziratokból. Ott csak szövegek közti harmonizáció miatt kerülhetett oda az egész vers és nem csak a böjtre vonatkozó rész hiányzik.

Lentebb megnézhető a Sinaiban. Kis % jelzi a hiányt a kódexben balra a hasáb mellett és a kódex fölé írta valaki. Gondolom egy későbbi másoló, aki már hiányolhatta a 21. szakaszt:

http://codexsinaiticus.org/en/manuscript.aspx?book=33&chapter=17&lid=en&side=r&verse=21&zoomSlider=0
valaki
2018-10-11 19:22:06 - 841
Válasz Jehuda 840. számú üzenetére:
Jól. Pl.: a Sinai és Vatikáni kódex nem tartalmazza ezt a részt. A Metzenger könyv így kommentálja:

"5. A keresztyén aszkézis... Az aszkétizmus szempontjainak megfelelő szövegváltoztatás egyik leghíresebb példája Márknak abban a beszámolójában található, amelyben tanítványai sikertelen démonűzési kísérlete után Jézus a következőket mondja: "Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal." (Mk. 9:29) Sok kézirat egy fontos részlettel egészíti ki Jézus szavait: "csak imádsággal és böjtöléssel" Ez az aszkéta életet úgy mutatja be, mint amely nélkülözhetetlen a világban tomboló gonosz erők fölötti győzelemhez." - Bruce M. Metzenger és Dart D. Ehrman - Az újszövetség szövege 327o.
Jehuda
2018-10-10 09:02:31 - 840
Ha jól látom a Máté 17,21 (Ez a fajta pedig nem távozik el, csak imádságra és böjtölésre) szövegrész hiányzik a görög szövegből. Ennek az az oka, hogy a legrégebbi szövegekből is hiáynzik ez a szöveg? A választ előre is köszönöm.
Harmai Gábor
2018-10-09 16:25:30 - 839
Válasz valaki 838. számú üzenetére:
Köszönjük!
valaki
2018-10-09 06:59:12 - 838
Kol. 1.29 .1 eis - elírás: -ört helyett -ért
Harmai Gábor
2018-09-23 18:10:02 - 837
Fícsör! Fícsör! Fícsör!

Plamen kipreparált 10 fejezetet az LXX Példabeszédek könyvéből! Párhuzamosan az itt szóvátett jogos észrevételek is fölkerültek a netre, köszönjük őket!
Besenyei József
2018-08-29 07:23:39 - 836
Válasz Harmai Gábor 830. számú üzenetére:
Köszönöm "valaki" válaszának megerősítését.
Besenyei József
2018-08-29 07:21:47 - 835
Válasz valaki 829. számú üzenetére:
Köszönöm a választ, így világos a "hiány" oka.
Harmai Gábor
2018-08-26 10:02:10 - 834
Válasz Földvári Tamás 833. számú üzenetére:
Nem rossz, köszönöm. Megnézem azért, hogy hol fordul még elő akár a "megszólás" - magyar szó, akár a καταλαλέω.
Földvári Tamás
2018-08-25 07:05:20 - 833
Az egyik kifejezés magyarításához lenne egy javaslatom. A 2Kor 12,20-ban a καταλαλιαί, - becsmérlések nm. f. pl. nom. fordításaként a - megszólások - kifejezést javasolnám a καταλαλέω-ból származtatva. De ez csak egy javaslat.
Harmai Gábor
2018-08-24 18:14:51 - 832
Válasz valaki 831. számú üzenetére:
Van másik görög szövegváltozat, de leginkább csak azért, mert már a görög szöveg másolói is döccenőt éreztek, és néhányan belejavítottak. Legalábbis a GNT28 kritikai apparátusa meggyőző számú ősi szövegtanút sorol az ἀδελφῷ mellett. A javítás egyébként 'andri'.

Namost, az eredetiben szerintem Szent Pál emberi gondolatmenete fedezhető föl. Leír egy elvi tanítást, és ezen a ponton jelzi, hogy tudja, hogy ez az ő testvéreinek fontos kérdés. Végső soron mindannyiunknak: kinek nincsenek hitetlen szerettei? Szóval szerintem Szent Pál maga elé képzeli egy hittestvérét, akinek van egy hitetlen felesége, és ez jelenik meg a szövegben.
valaki
2018-08-23 05:44:09 - 831
Most nekem lenne egy kérdésem, nem egészen nyelvtani.
1Kor. 7.14
ἡγίασται ἡ γυνὴ ἡ ἄπιστος ἐν τῷ ἀδελφῷ
Itt nem inkább az aner szónak kellene lenni? A hitetlen feleség férjét miért mondja - adelfosz-nak? Testvérnek. Nyilván nem a hitetlen testvére, csak ide az kívankozna, hogy férj. Ezt a fordítók is így érezték, mert mindenhol férjet fordítanak. Esetleg van másik szövegváltozat?
Harmai Gábor
2018-08-21 20:11:27 - 830
Válasz valaki 829. számú üzenetére:
Besenyei József: valaki válaszához nincs mit hozzátennem, erről van szó. A vers kihagyása nem hiba, hanem szövegkritikai szolgáltatásunk :-)
valaki
2018-08-20 09:08:56 - 829
Válasz Besenyei József 828. számú üzenetére:
Szerintem a vers "hiány" nem hiba, hanem szövegkritikai okai vannak. Mégpedig, hogy a legtöbb ősibb nagy kódex ezt a verset nem tartalmazza, ezért NA28-ban sincs benne, ahogy néztem (lásd https://www.academic-bible.com) Ez a "betoldás" valószínűleg szövegharmonizáció eredménye, a Lukács evangéliumból került át egy későbbi másoló által. A korábbi fordítások forrása a TR (Erasmus állította össze, Textus Receptus), amely későbbi kódexeken alapul, ennek szövege tartalmazza, ezért kapott versszámot, de a modernebb fordításokból is már kimaradt ez a vers. (pl. a Káldi Neovulgáta is csak jelöli a számot, de a verset nem fordította bele)
Besenyei József
2018-08-19 20:11:11 - 828
Kedves Harmai Gábor!

A Mk 15:28 hiányzik a görög szövegből. Ha tehetik, kérem pótolják.
Egyébként sokszor használom és nagyon szeretem ezt a programot.
Isten áldását kívánva:
Besenyei József
valaki
2018-08-18 19:43:56 - 827
Válasz Harmai Gábor 826. számú üzenetére:
"Isten a múltban kedvét találta Urunkban, ezért az elbeszélés jelenében megnyilatkozik."

Ezzel egyezik ez a kijelentés is: "szeretted az igazságosságot és gyűlölted a törvénytelenséget. Ezért kent föl téged az Isten, a te Istened, ujjongás olajával társaiddal szemben / inkább mint társaidat" Zsid. 1.9.; Zsolt. 44:8 - LXX - végig ugyanúgy múlt időben.
Harmai Gábor
2018-08-18 10:27:47 - 826
Válasz 822. számú üzenetére:
No, egyrészt nyelvtanilag az összes fordítással szemben is ragaszkodnék a múlt idejű fordításhoz, ugyanis az ige határozottan A.ind.aor.sg.1. és azt múlt idővel szokás fordítani. Föltűnhet az augmentum hiánya, hogy miért nem ηὐδόκησα, de igazából az "eu" kezdetű igékre jellemző, hogy nem kapnak augmentumot. Augmentumos alakok csak szövegkritikailag bizonytalan helyeken fordulnak elő, pl. az 1Kor 10,5,7 a Wescott & Hortban ηὐδόκησεν, a Nestlé-Alandban εὐδόκησεν, tehát a kéziratmásolók az egyiket hibásnak érezték, és a másikra javították. Hogy melyiket melyikre, azt rábízom a kéziratkutatókra: fordításban visszaadható különbség nincs.

Az εὐδόκησα - alak Urunk megkeresztelkedésének, ill. színeváltozásának elbeszlésein kívül (utóbbi pl. Mt 17,5) nem fordul elő az Újszövetségben, az LXX-ben pedig egy félrefordított félmondatban, az LXX Jer 2,19-ben: καὶ οὐκ εὐδόκησα ἐπὶ σοί, λέγει κύριος ὁ θεός σου - és nem találtam tetszésem benned, mondja az úr, a te istened. Itt az εὐδόκησα a פַחְדָּתִי félrefordítása: "az én félelmem". Tehát a vád egésze, hogy "nincs benned az én félelmem", ami pont az ellenéte a görög szövegnek.

Maradva az LXX-nél, az LXX szerint Isten a múltban nem találta tetszését a népben, ezért a jelenben elhatározza a büntetést.

Úgy vélem, Urunk megkeresztelkedésekor is erről van szó: Isten a múltban kedvét találta Urunkban, ezért az elbeszélés jelenében megnyilatkozik.

Szent Jeromos még a complaqui-val fordított, ami múlt idejű.

A jelen idejű fordítás mellé igazi nyelvtani érveket nem tudnék tenni, talán csak azt a dogmatikai megfontolást, hogy a múlt idejű "tetszésemet találtam" mellé nyilván nem lehet odatenni egy jelen idejű tagadást, hogy "de már nem"...
Harmai Gábor
2018-08-18 08:38:33 - 825
Válasz Menyhárt András 821. számú üzenetére:
Menyhárt András: köszönöm, egyrészt csatlakozom valaki válaszához, másrészt jelzem, hogy mi pont a meghatározatlansága miatt választottuk a magyar "földkerekség" szót: egy magyar szót nem találok ennél jobbnak. Két szóval a "lakott világ" lehetne jó fordítás.

Az, hogy a Biblia gömbölyű földdel számol-e, tágabb szövegösszefüggésekből olvasható ki (és már nem nyelvészet, ezért hosszabb vitába nem mennék bele...). A hatnapos teremtéstörténet és a vízözön-elbeszélés föld alatti és föld feletti vizei arra utalnak, hogy a szentírók nem kaptak bővebb természettudományos képzést a kinyilatkoztató Istentől, mint amennyire a kortárs babiloni kultúra képes volt. Ettől függetlenül teológiailag nagyon komoly üzenete van a hatnapos teremtéstörténetnek: világosan teremtménynek, a szilárdra döngölt égboltozatra függesztett lámpásoknak minősíti a csillagokat, míg a babiloniak szemében ezek az emberi sorsot befolyásoló istenek. Ha teremtmények, akkor pl. kutathatóak. Végig lehet gondolni, ill. meg lehet figyelni, hogy tényleg egy szilárdra döngölt égboltozaton függnek-e.

A horoszkóprovatokat olvasgató háziasszonyok olyan 2500 évvel vannak lemaradva a természettudományos fejlődésről :-)
valaki
2018-08-17 07:34:07 - 824
Válasz valaki 823. számú üzenetére:
Kiegészítés: Hérodotosz pl. könyvében nem tud semmit mondani a Nílus folyó eredetéről, forrásvidékéről. Azt a területet már nem ismerték, azaz Afrikának az a távoli területei már nem tartozott az oikomenész-hez, azaz az általuk ismert lakott földhöz, ahol a lakók "maradnak". Ehhez a felfogáshoz gondolom az is hozzátartozott, hogy a gyéren lakott területek lakosai vándorló életmódot folytattak, ami nem fedi a "helyben maradó lakók" (oiko-menó) fogalmát.
valaki
2018-08-16 05:29:17 - 823
Válasz Menyhárt András 821. számú üzenetére:
Bár nem vagyok üzemeltető, de ezt a labdát szívesen leütöm. :)
Legfeljebb kijavítanak, ha mégse jó.

A szó eredeti jelentéstartalma nem utal semmilyen alakra, se kerekre, se gömbre. Ez szerintem egy összetett szó: oiko-mené:

oikeó -, jelentése lakni Strong száma G3611
menó - jelentése maradni Strong G3306

Tehat a lakik-marad összetételből lehetett képezve eredetileg. Jelentése lakott terület, az a terület, ahol a "lakók" "maradnak, vannak". Így a legjobb fordítás a lakott földterület. A szótarak olyasmit is mondanak, hogy a görögök általában az általuk ismert "ismert földterületeket" értették, így az nyugatra az Oceanusz partjáig, keletre az indusok földjeig, délen az Etiópokig, északon az északi tengerig terjed a lakott föld. Úgy gondolták ezen kívüli területek már az ismeretlen lakatlan vidék. A vilagfelfogásuk abból indult ki amit abból ismertek, aminek ők vannak a központjában.
2018-08-15 17:52:14 - 822
Üdv, egy kérdés:
Mk1,11 "εὐδόκησα. - jótetszésem volt"
Tehát múlt idő, a fordítások szerint azonban "kedvem telik / gyönyörködöm".
Van valami nyelvtani oka a jelen idő használatának?
Köszönöm!
Menyhárt András
2018-08-15 09:26:51 - 821
A Biblia többször utal a "földkerekség" szóra. / Ézs. 40: 22
Az Luk. 2:1 és 4:5-ben pl. a οἰκουμένης szót használja.

Lehet-e tudni egyértelműen, miszerint lapos kör vagy pedig gömbölyű formát ért a Biblia ez alatt ?
Köszönettel &
Tisztelettel: M. A.
Harmai Gábor
2018-08-14 05:59:09 - 820
Válasz valaki 819. számú üzenetére:
Nocsak? Köszi, a szokott módon javítom, tehát a neten a következő frissítéssel. Valami másolási hiba, remélem, nem sok ilyen akad :-(
valaki
2018-08-13 05:08:52 - 819
Jud 1.12 anudroi - Főnícia =》 hibásan fordítva, jelentése víztelen.
MG
2018-07-25 05:18:09 - 818
Válasz valaki 817. számú üzenetére:
Nagyon köszönöm.

MG
valaki
2018-07-24 06:17:20 - 817
Válasz MG 816. számú üzenetére:
Itt található:
http://ujszov.hu/text?corpus=1&book=121&chapter=1&verse=1
MG
2018-07-23 20:11:45 - 814
Tisztelt Szerkesztők!

Egyszer már rátaláltam a Zsoltárok könyvének online preparációját (is) tartalmazó LXX-honlapjukra, de most sehogy sem találom. Kérem, írják meg a címét.

További jó munkát kívánva,

köszönettel:

Monostori Gábor
Harmai Gábor
2018-07-21 13:25:55 - 813
Válasz Dolovai Béla 812. számú üzenetére:
Kedves Béla,

ennyire nem vagyok penge, pontos vershivatkozást kérnék :-) Meg némi türelmet, aug. 4-ig szabadságon leszek...
Dolovai Béla
2018-07-17 12:21:35 - 812
Tisztelt Szerkesztők!

A kérdésem, hogy az l. korintusi levélben álló
"λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; " - félmondat: nagyjából asszonytól megold/felold/széthull jogosan értelmezhető-e egy a megtérés előtt bekövetkezett válásnak?
Dolovai Béla
2018-07-17 12:16:08 - 811
Tisztelt Szerkesztők!

A kérdésem, hogy az l. korintusi levélben álló
"λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; " - félmondat: nagyjából asszonytól megold/felold/széthull jogosan értelmezhető-e egy a megtérés előtt bekövetkezett válásnak?
Urvölgyi Tamás
2018-07-15 13:17:25 - 810
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Szerintem is elköpzelhetetlen, hogy Isten akarna minket kísértésbe vinni. Ferenc pápa javasolta, hogy a "ne engedj minket a kísértésbe" helyesebb lenne. Az eredeti szó jelentései: bevisz, behoz, beszolgáltat, odaad, áldoz, adózik, behoz, életbe léptet, javasol, előterjeszt, (író) előad, elmond, bevisz, magával visz/ragad. A kísértés szó az eredeti görögben próbára tevést, próbatételt is jelent. Talán a ne adj minket oda próbatételre egy kicsit finomabb lenne.
Urvölgyi Tamás
2018-07-15 13:16:17 - 809
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Szerintem is elköpzelhetetlen, hogy Isten akarna minket kísértésbe vinni. Ferenc pápa javasolta, hogy a "ne engedj minket a kísértésbe" helyesebb lenne. Az eredeti szó jelentései: bevisz, behoz, beszolgáltat, odaad, áldoz, adózik, behoz, életbe léptet, javasol, előterjeszt, (író) előad, elmond, bevisz, magával visz/ragad. A kísértés szó az eredeti görögben próbára tevést, próbatételt is jelent. Talán a ne adj minket oda próbatételre egy kicsit finomabb lenne.
Harmai Gábor
2018-07-09 20:10:19 - 808
Válasz valaki 807. számú üzenetére:
Nehéz kérdést dobtál föl. Az a baj, hogy mind a ἡ ἐπιθυμία, mind a ἡ ἁμαρτία nőnemű, így egyik sem nemz. Mindkettő szül, de a Jakab valóban két különböző igét használ.

A másodikra jobb hijján tetszik a katolikus fordításokban szereplő "okoz". Még utánanézek, hol fordul elő más szövegösszefüggésekben az ἀποκυέω ige.

A "világra hoz" egyfelül szinonímája ugyan a "szül"-nek, és ennyiben nem volna rossz, de a szószedetünk szellemétől idegen egy görög igét egy magyar szóképpel visszaadni. Egy ige kellene, a "szül" szinonímája...
valaki
2018-07-05 05:37:00 - 807
Ha már Jakab: 1.15 ... apokuei thanaton
Értelmesebb a "világra hoz" mint a "nemz" fordítás, a vágy nemz, majd teljessegre jutva halált hoz világra.
Harmai Gábor
2018-06-24 18:39:16 - 806
Válasz Harmai Gábor 805. számú üzenetére:
Viszont ha már párhuzamok, idekívánozik a Jak 1,13 is: Senki se mondja, aki kísértést szenved: „Isten kísért”, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit. (SZIT ford.)

Azért a gondolat a Miatyánk folytatásában is benne van, hiszen a "kísértésbe vitel" ellentéte, hogy "szabadíts meg a gonosztól". Vagyis: aki a kísértésben aktívan cselekszik, az a gonosz.
Harmai Gábor
2018-06-24 18:27:35 - 805
Válasz valaki 804. számú üzenetére:
Köszönöm, jogos a párhuzam.
valaki
2018-06-24 17:21:04 - 804
Válasz Harmai Gábor 803. számú üzenetére:
Itt is ugyanaz a szó szerepel:
Jak. 1.2 Πᾶσαν χαρὰν ἡγήσασθε, ἀδελφοί μου, ὅταν πειρασμοῖς περιπέσητε ποικίλοις,
Teljes örömként tartsátok, testvéreim, amikor különféle megpróbáltatásokba (peirasmois) estek, tudva, hogy kipróbáltságtok a hité állhatatosságot valósít meg.
Harmai Gábor
2018-06-24 14:56:13 - 803
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Simon Tamás László így fordít: "ne állíts minket próbatétel elé, hanem szabadíts meg a gonosztól" (Vö. STL Mt 6,13)

A szokásosan "kísértés"-ként fordított "πειρασμός" lehetséges fordítása a "próbatétel", a "ne állíts minket"-tel nem vagyok kibékülve. Az "εἰσενέγκῃς" az határozottan "bevisz".

Tehát még így lehet fordítani: "Ne vígy minket próbatételbe". Az, hogy különféle megpróbáltatások érnek bennünket, és azokat nem szeressük, természetes tapasztalat, miért ne mondanánk el a mi Istenünknek? Hogy ezt "kísértés"-nek nevezni helyénvaló-e, az megvitatható, én azt gondolom, értelmezői, prédikátori feladat annak tisztázása, hogy Isten másképp, másért engedi meg a különféle megpróbáltatásokat, mint a Gonosz, aki okozza őket.
Kuti István
2018-06-22 07:37:24 - 802
Szabad itt vitát indítani arról, hogy a "Miatyánk" szövegét tényleg úgy kell értenünk, hogy a Mi Atyánk valóban kísértésbe akar vinni bennünket? (Mt 6,13) Külön kérnünk kell, hogy ezt ne tegye?
Harmai Gábor
2018-06-19 08:15:45 - 801
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Elkészült az LXX Énekek éneke is, köszönet Takács Plamennek!
Harmai Gábor
2018-06-01 14:26:05 - 800
A bibliai héber nyelv tanulásához megkerülhetetlenné vált az elmúlt 20 évben a BibleWorks szoftver, amit viszont nem forgalmaznak tovább.

Részben az én bűnöm: túl sok lett nekik az olyasfajta ingyenes konkurrencia, mint a mi weboldalunk a bibliai görögtanulásra.

Viszont héber modulunk (még) nincs, ezért tartozom a Bibleworks-nek a hirdetéssel: aki bibliai héber nyelvet akar tanulni, annak nagyon érdemes június 15-ig megrendelnie ezt a szoftvert. Utána bezár a bazár.
Harmai Gábor
2018-06-01 07:55:38 - 799
Válasz Harmai Gábor 798. számú üzenetére:
Na jó, tiltakozik, de a "fölső"-t helyesnek mondja, úgyhogy sima szoftverhibára gyanaxom.
Harmai Gábor
2018-06-01 07:51:30 - 798
Válasz Knáb László 797. számú üzenetére:
Az 1 és 2 jelzést köszönöm, igyexünk javítani. Sajnos nincs olyan automatikus frissítés, mint a szószedetnél, de azért rajta vagyok az ügyön. A "föl"-és a kapcsolódó igekötők ő-zése afféle hódmezővásárhelyi névjegy a részemről, nagyjából ennyi maradt a gyermekkori dialektusomból, úgyhogy ehhez már ragaszkodnék :-) Az MTA amúgy nem tiltakozik ellene, mindkét változatot helyesnek jelzi...