Új üzenet...

Harmai Gábor
2017-06-25 19:55:02 - 650
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
A munkatársaknak hála az LXX zsoltárok szószedete az 50. -ig elkészült, miközben a Zsolt második fele már régebben megvolt, így olyan 30 zsoltár lehet még földolgozatlan. A Sirák Fia könyve a 24. fejezetig lett kész.
Harmai Gábor
2017-06-20 18:25:20 - 649
Válasz Aron 648. számú üzenetére:
Hát, azért egyházszakadásról messze nincs szó :-) Volt egy rossz fordítás, aminek kétségtelenül volt nemzetközi divatja, de mindenesetre a magyarban az elmúlt években korrigáltuk. Én a mostani szöveggel elégedett vagyok, többek között azért, mert nem érzem, hogy bárkit is kizárna.
Aron
2017-06-18 14:39:58 - 648
Válasz Harmai Gábor 647. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

A sokakert mindenkit kizaro hatasa miatt van a probema es "egyhazszakadas" amiert az Olasz, Francia es ha jo tudom meg mindig a Nemet nyelvu egyhazak elutasitjak a "sokakert"-ot es mashogy miseznek mint a Magyar, Finn, Angol, stb nyelvu egyhazak. Benedek papa ket hosszu irasa is ezert elemezgeti hosszan a sokakert mindenkert valtas, mind ket iranyban.(az elsot meg biboroskent)

Ha a sokakert nem zarna ki a mindenkiertet, nem lenne egyhazszakadasunk e-miatt es nekem se lenne ez lelkiismereti problema es nem is lennek itt. :)

Ma Jezus Teste es Vere unnepen imadkozunk azert is hogy az egyhazunk ujra egyseges lehessen majd, es ehhez szerintem szukseg van a helyes forditasra is.
Mert a sokakert es mindenkiert nem helyes. A "por la multitude" a peri pollon ertelme szerint helyes.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-17 18:54:00 - 647
Válasz Aron 646. számú üzenetére:
Hát, szrintem non sequitur. Szóval az idézett szócikknek egyetlen sorából sem következik, hogy a "sokak" az kizárná a "mindenki"-t. De többre megyünk, ha a Szentírást értelmezzük. Jézus miért használta a "sokakért", és miért nem a "mindenkiért" szót? Számomra teljesen világos, hogy a szabad akarat miatt: pl. az Utolsó vacsorán - úgy tűnik - Júdás is részt vett, és rá nyilvánvalóan egészen másképp hatott a kenyér és a bor vétele, mint a többi apostolra.
Aron
2017-06-17 11:23:06 - 646
Válasz Harmai Gábor 645. számú üzenetére:
Kedves Gábor Atya!

A magyar ertelemezo szotar szerint a sok fonevrol ezt talaltam:

sok (főnév)
Nagy mennyiségű dolog, személy, tárgy.

Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb. A rendezvényre sok jött, de még több is jön.

További részletezés
1. A vártnál, kívánatosnál nagyobb mennyiség a szóban forgó élőlényből, tárgyból, dologból.

A vendégek olyan sokat ettek-ittak, hogy néhányan már rosszul is lettek tőle. Az elkényeztetett gyerek sokat enged meg magának.

2. Nagy pénzösszeg, illetve nagy érték.

Az új kocsi túl sokba kerül a családnak. A kereskedő sokat fizet az üzlethelyiségért.

3. Jelentős siker, elért eredmény; nagy teljesítmény.

Az ember szorgalommal és kitartással sokra juthat. A jó dolgozó sokra viszi a vállalatnál.

4. Különféle és jelentős számú dolog, amely fajtájára, mennyiségére nézve (jelentősen) több a szokásosnál.

Egy vezetőnek sokat kell észben tartania. A tanítvány sokban segítségére van a mesterének.

5. Jó néhány ember az emberek közül általában vagy az emberek egy csoportjából többen. (Általában többes számban használjuk.)

Sokak szerint az újság fontos hírforrás. Sokak fejében megfordult, hogy jó lenne milliomosnak lenni.

--------------------
Ebbol a "sokak" -ra adott ertelmezes szerint a "nem mindenki" ertelem kodolva van a Magyar nyelvu "sokak"-ban.

Hasonlot talaltam anyanyelvu emberekkel beszelgetve a kovetkezo nyelveken:

Angol, Nemet, Finn, Olasz, Francia

azaz ezeken a nyelveken a sokakert kizarja a mindenkiert jelentest.

Benedek papa ertelmezo levelebol es a tobb teologiai ertelmezesbol is egyertelmu, hogy a sokakert mindenkit kizaro hatasa okozta a sokakertra forditas problemajat. Az elemzesek is azzal magyarazzak a jelentos ertelmi valtozast, hogy nem mindenkiert lesz hatakony Krisztus megvalto muve...

A sokasag-rol ezt talaltam az ertelmezo szotarban:

sokaság (főnév)

1. Bármely dolognak nagyobb mennyisége.
A sáskák sokasága lepte el az ország minden részét.

2. Néptömeg; aljnép.
A sokaság betódult a templomba. A sokaság ritkán ítél helyesen.

Eredet [sokaság < sok + -aság (főnévképző)]

Ez alapjan a "neptomeg" ertelmezes alapjan a sokasag nem zarja ki a mindenkiertet.

Mondjuk az aljanep forditas nekem se tetszik. :) Reszemrol kereshetunk mast, csak hasonloan a peri pollon-hoz ne zarja ki a mindenkiertet es ne is jelentse azt.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-16 13:44:08 - 645
Válasz Aron 644. számú üzenetére:
Nekem Vanhoye véleményével semmi bajom. Én azt nem értem, hogy a magyar "sokakért" miért zárná ki a "mindenkiért"-et? És miért zárja ki jobban, mint mondjuk a "sokaságért"-félrefordítás? A magyar szó ugyanúgy egyszerűen nem foglalkozik a teljességgel, ahogy a görög szópár sem.
Aron
2017-06-16 10:33:05 - 644
Válasz Harmai Gábor 643. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

A "peri pollon" jelentesere utalva talaltam egy ilyen referenciat:

"Biblicist Albert Vanhoye said that Hebrew רבים (rabbim), translated in Greek as πολλῶν (pollon) "means 'a great number' without any specification as to whether this refers to a totality".[4]"

Szabadforditasban:

A Biblicista Albert Vanhoye azt mondta, hogy a Heberben a רבים (rabbim), amit Gorogre ugy forditanak, hogy πολλῶν (pollon) "jelentese 'nagy szamu', barmilyen utals nelkul arra, hogy vajon a teljessegre vonatkozik-e ".

Ezt ertettem en az alatt, hogy a "peri pollon" nem zarja ki a mindenkiertet, mig a Magyar "sokakert" kizarja. Ez az a nyelvi szempont, amely miatt a "pero pollon" forditasa mint "sokakert" hibas.

Te egyetertesz Albert Vanhoye-val?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-15 08:49:38 - 643
Válasz Aron 642. számú üzenetére:
Bocsánat, de a "peri pollón"-ban éppúgy nincs "nem", mint ahogy "cipőfűző" sem. Mindkettő egy-egy kívülről odarángatott extrabiblikus szempont. A két görög szó közül a "peri" hordozza az "-ért" ragot, a "pollón" a "sokak" alapszót. Mást nem hordoz, pl. a magyar "-ság, -ség" képzőnek megfelelő szó vagy szótag sincs benne, ezért a "sokaságért" is helytelen fordítás. Franciául nem tudok, de nem vagyok biztos abban, hogy egyáltalán létezik-e a franciában a "sokak"-többesszám. A magyarban határozottan létezik, akkor miért ne használnánk?
Aron
2017-06-15 08:34:35 - 642
Válasz Harmai Gábor 641. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

Koszonom az ujabb valaszod! Valoban ugy tunik nem teljesen ertettuk meg egymast, de ebben a legutobbi valaszodban zsenialisan osszefoglaltad a velemeny kulonbsegunket ket pontban:

1. hazudnék, ha azt mondanám, hogy világosan értelek :-) A "peri pollón" jelentése "sokakért". Punktum. Ugyanazért nem "mindenkiért", amiért nem is "cipőfűző". Mást jelent a szó.

2. Az nem nyelvtani, és nem fordítási, hanem értelmezési kérdés, hogy ez a "sokakért" szó azt jelenti-e, hogy "nem mindenkiért"?

Ugy latom, hogy ebben a ket pontban van grorog nyelvu ertelmezesi kerdes / kulonbseg kozottunk.

Az altalam tanultak szerint:

1. A "peri pollon" jelenthet mindenkiertet is, de csak extra kulso ertelmezes hozzaadasaval, mert alap ertelmezesben Gorogul a "peri pollon" NEM feltetlenul jelent mindenkiertet. (Cipofuzot nem jelenthet. :)

2. Nyelvtani es forditasi szempontbol a "peri pollon" jelenthet "sokakert"-ot is, de csak extra kulso ertelmezes hozzaadasaval, mert alap ertelmezesben gorogul a "peri pollon" NEM jelent "NEM mindenkiertet". Magyarul azonban a "sokakert" alapertelmezesben kizarja a mindenkiert jelentest. Ezert a "peri pollon" nem feltetlenul az a szo, mint a sokakert.

Az en konkluziom ezert az, hogy a "peri pollon" nem fordithato extra ertelmezes hozzaadasa nelkul sem "mindenkiert"-nek, sem "sokakert"-nak. Ha -e ketto kozul kell azonban valasztani, akkor az en velemenyem szerint az evangelium uzenetehez huen, a ver kiontatasa a szerzesi igeben mindenkiert tortent.

A helyes es extra ertelmezesre nem szorulo forditas szerintem - (az altalam megkerdezett Gorog prof.-ok szerint) - az "a sokasasagert kiontatott". Ehhez nem kell extra ertelmezest tenni, hogy huen tukrozze, hogy Jezus mit mondott.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-14 19:44:33 - 641
Válasz Aron 640. számú üzenetére:
Kedves Áron,

hazudnék, ha azt mondanám, hogy világosan értelek :-) A "peri pollón" jelentése "sokakért". Punktum. Ugyanazért nem "mindenkiért", amiért nem is "cipőfűző". Mást jelent a szó.

Az nem nyelvtani, és nem fordítási, hanem értelmezési kérdés, hogy ez a "sokakért" szó azt jelenti-e, hogy "nem mindenkiért"? Erre a távolabbi szövegkörnyezetből János evangéliuma ad választ: "mindazokért, akik majd hallgatni fognak az apostolok szavára". Mivel az apostolok értelmes emberi beszéddel adták hírül az evangéliumot, amit "mindenki" megérthet, ezért a "sokak"-ba elvileg "mindenki" beletartozhat, de ez "bárki"-nek szabad döntése.

Aron
2017-06-13 14:22:37 - 640
Válasz Harmai Gábor 639. számú üzenetére:
Kedves Gábor Atya!

Koszonom a valaszodat ujra!

Meglepodtem a valaszodon, mert korabban Te is azt irtad, hogy a nekikhez kepesti bovitesrol van szo meg a szovegkornyezet alapjan is:

"A kifejezés magyarázatánál nem azt a mai magyar kontextust kell figyelembe venni, hogy a "mindenkiért" változott "sokakért"-ra, hanem azt a szentírási kontextust, hogy a kifejezés előtt az "adta nekik" áll. Vagyis a "sokak" az nem a "mindenki"-hez képest szűkít, hanem a "nekik"-hez képest bővít. "

Ezert remenykedtem, hogy a forditas helyesseget megitelendoen a "sokakert" "mindenki-kizaro" hatasat en a peri pollon-bol mindnekit-megengedo jelentesebol kiindulva vetettem el, mig Te talan a szovegkornyezet alapjan vetheted majd el. Nem igy let...

Ebbol arra kovetkeztethetek, hogy az ebben a kerdesben "kizarandokolt" es eddig megszerzett gorog tudasommal nem ertesz egyet, es az eddig megkerdezett Gorog professzorok tajekoztatasaval szemben, szerinted a "peri pollon" is kizarja a "mindenkiertet", es a Gorogok altal ajanlottt "sokasagert" (ami megengedheti a mindenkiertet) szerinted a hibas forditas?

Koszonom a turelmedet es a valaszaidat! A tegnapi ige fenyeben is remenykedem, hogy a Bodogsag igeret szerint, engem is eltolt az Igazsag egy szep napon, ha oszinten ehezem es szomjuhozom azt.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-13 09:28:25 - 639
Válasz Aron 638. számú üzenetére:
Bocsánat, de az előző hozzászólásban benne volt a válasz: nem, nem értek egyet. Szerintem a helyes magyar fordítás a "sokakért", és az hogy most még sokan tudják, hogy milyen félrefordítást javítottak ki a magyar nyelvű liturgiában, idővel meg fog változni. Az ideiglenes félreértések kiküszöbölése nem a liturgászok feladata, hanem a prédikátoroké.
Aron
2017-06-12 09:50:26 - 638
Válasz Harmai Gábor 636. számú üzenetére:
Kedves Gábor Atya!

Koszonom a gyors valaszodat! Igen ezt a valaszt megkaptam a kozos ismerosunkon keresztul is es eppen ez motivalta az elozo kerdesemet.

Azt irtad, hogy eroltetetnek erzel barmi mas forditast, mint a "sokakert", de vajon egyetertesz-e velem, hogy a Magyar "sokakert" a "mindenkiert" kizarasa miatt mast jelent mint a "peri pollon", amely nem zarja ki a "mindenkiert"-et?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Aron
2017-06-12 07:32:07 - 637
Válasz Harmai Gábor 636. számú üzenetére:
Kedves Gábor Atya!

Koszonom a gyors valaszodat! Igen ezt a valaszt megkaptam a kozos ismerosunkon keresztul is es eppen ez motivalta az elozo kerdesemet.

Azt irtad, hogy eroltetetnek erzel barmi mas forditast, mint a "sokakert", de vajon egyetertesz-e velem, hogy a Magyar "sokakert" a "mindenkiert" kizarasa miatt mast jelent mint a "peri pollon", amely nem zarja ki a "mindenkiert"-et?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-10 18:32:09 - 636
Válasz Aron 635. számú üzenetére:
Kedves Áron,

valóban eljutott hozzám a kérdés magánlevélben, akkor a nyelvtanuló közösség kedvéért ideteszem, amit válaszoltam:

a "πολύς, πολλή, πολύ" jelentése egyértelműen "sok", a "ὑπέρ" + genitivus pedig "-ért". A teljes "ὑπέρ πολλῶν" a Mk 14,24-ben a "sokakért" - szóval fordítható, mivel a πολλῶν az m.pl.gen. Minden más fordítási megoldás erőltetett.

A kifejezés magyarázatánál nem azt a mai magyar kontextust kell figyelembe venni, hogy a "mindenkiért" változott "sokakért"-ra, hanem azt a szentírási kontextust, hogy a kifejezés előtt az "adta nekik" áll. Vagyis a "sokak" az nem a "mindenki"-hez képest szűkít, hanem a "nekik"-hez képest bővít.

Távolabbi szövegkörnyezetként eszembe jutott a Jn 17,20: De nem csupán értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavuk által hinni fognak bennem

A Márki "sokak", mindazok, akik János szerint az apostolok szava által hisznek Jézusban.

Az, hogy néhány évtizedig megszoktuk a "mindenkiért"-fordítást, és most a "sokakért" korlátozónak tűnik, el fog múlni. A "sokaságért" fordítás szerintem szimplán erőltetett.
Aron
2017-06-10 17:36:15 - 635
Kedves Harmai Gábor Atya!

Egy kedves kollegaja iranyitott ide, hogy feltegyem a kerdeseket, amelyekhez a Vele folytatott beszelgetes soran erkeztunk el...

A kerdes a sokakert - mindenkiert eukarisztikus ima kerdeskorhoz tartozik.

A Gorog nyelvben a "peri pollon" tudomasom szerint ugy jelent "sokakert"-ot, hogy kozben NEM jelent "nem mindenkiert"-et.

Igy ha a peri pollon-t "sokakert"-kent forditjuk le magyarra, akkor egy olyan ertelmet adunk hozza (a magyar sokakert kizarja a mindenkiert jelentest), amely az eredeti ertelemben nem volt benne.

Ez az en szememben "felreforditasnak", es egyenesen kimondva, rossz forditasnak tekintheto. Kulonosen rossz a forditas, ha ezek utan meg ki is hangsulyozzuk a hibasan hozzaadott ertelmet, mint a teologiailag jelentosegteljes ertelmet.

A kerdesem: Igaz-e az az allitas, hogy az "eredeti" "peri-pollon" ugy jelent sokakertot, hogy nem zarja ki a "mindenkiert"-jelentest sem es ezert ugy magyarra forditni mint "sokakert" gykorlatilag rossz forditas mert a magyar sokakert kizarja a mindenkiertet? (Ha jol tudom a heber erdeti "sokakert" ugyanigy mukodik, hogy nem zarj ki a mindenkiertet... Albert Vanhoye...)

A helyes forditas ezek fenyeben inkabb az "a sokasagert" lehet, ahogy az a Francia Liturgikus Szovegben is van: "por la multitude".

Jol gondolkodom errol nyelvi es teologiai szempontbol?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron





Harmai Gábor
2017-06-10 06:24:06 - 634
Válasz valaki 633. számú üzenetére:
Igazából ez a második a gyöngébb példád. Az elsőn meghökkentem: amit a TR ennyire másképp hoz, arról a Nestlé kritikai apparátusának tényleg számot kellene adnia. Raádásul Károli is másképp fordítja, mint a többiek, tehát ez a fordításokban is megjelenő eltérés...

Ami a másodikat illeti, megintcsak a szakirodalomhoz kell irányítsalak: magyarul is megjelent B. M. Metzgertől Az Újszövetség szövege: http://www.harmat.hu/uzlet/az-ujszovetseg-szovege/

Metzger arról ír, hogy az ókori szövegtanúk leggyöngébb csoportját épp az egyházatyák képezik. Az egyházatyák ugyanis nem kinyitott, nyomtatott Szentírással a kézben prédikáltak, írtak, hanem emlékezetből. Így simán lehet, hogy egyszerűen csak az emlékezetük csalta meg őket, amikor nem pontosan idéztek a Szentírásból. Másrészt befolyásolhatták őket dogmatikai előítéleteik is, Eusebios pl. ariánus volt, így tudatosan is gondolhatta úgy, hogy a Szentírást a beste níceaiak meghamisították.

Ettől függetlenül lehet érv egy egyházatya egy szövegvariáns mellett, de csak akkor, ha két eltérő szentrási kódex-szöveg, vagy papirusz-szöveg közül kell dönteni. Ilyen esetben éppolyan fontos, hogy mit idéz Eusebios, mint az, hogy mit fordít latinra Szent Jeromos.
valaki
2017-06-09 11:30:57 - 633
Válasz valaki 632. számú üzenetére:
Mondok talán egy jobb példát, amire nem mondható, hogy a TR szöveg miatt van különbség. Eusebius egyháztörténetíró több helyen a Máté Evangélium végén ismert keresztelés fordmulát nem "Atya, Fiú és Szentlélek nevében" szerint idézi, hanem így: "menjetek, tegyetek tanítvánnyá minden népeket az én nevemben" Ennek a szövegvariánsnak semmi nyoma a Nestle-Aland lábjegyzetben. Érdekelne, hogy van e olyan szöveggyűjtemény, amibe minden ilyen változat is benne van.
valaki
2017-06-09 11:19:30 - 632
Válasz Harmai Gábor 631. számú üzenetére:
Értem, tehát pusztán a nyelvtan oldaláról nem eldönthető a kérdés, minden az írásjeleken múlik, amik nincsenek az ókori szövegben. Köszönöm a választ és a kommentár ajánlatot is.

Van egy másik kérdésem. A Nestle Aland Novum testamentum graece megvan nekem, amelyik hozza a kölönböző szövegvaiánsokat lábjegyzeben, és azok forrását. Ez jó is lenne, csakhogy sok helyen nem teljes (pl. Jelenések 14.1 A Textus Receptus szerinti szöveg eltér a most használt szövegbázistól, mégpedig nincs benne, hogy a Bárány nevét is hordozza a Sion hegyén álló 144000, csak az Atyáét, de ezt a variánst sem hozza a Nestle). Kérdésem, hogy van olyan irodalom, amelyik az összes szövegvariánst felhozza, amelyik az apostoli atyák idézetek variációit is, forrásostul? Nagyon hiányzik, ilyen változatoknak hol tudnék utánanézni. Esetleg, ha internetes forrás van ilyen, azt is megköszönném.
Harmai Gábor
2017-06-08 10:31:56 - 631
Válasz valaki 629. számú üzenetére:
Kérdésed jó példa arra, hogy a Szentírásértelmezés a szövegkiadásnál kezdődik: nagyon nem mindegy pl, hogy kérdőjelet teszünk-e egy-egy mondat végére, ahol az ókori kéziratokban se pont, se más írásjel nem volt, még szóköz sem. Mind Wescott & Hort, mind a mai Nestlé-Aland kérdőjelet tett, így az ő állásfoglalásuk egyértelmű. A SZIT felszólításként fordítja, így az ő ellentétes állásfoglalásuk is egyértelmű. Én ezek után nem akarnék bíró lenni :-) ez szakirodalmi kérdés. Elég jó pl. a Harmat kiadó kommentár-sorozatában az 1Kor kommentárja, azt ajánlanám figyelmedbe. De köszönöm a problémafölvetést, lehet, hogy lábjegyzetelem is, mint érdekességet.
Harmai Gábor
2017-06-08 10:23:03 - 630
Válasz Bundí 628. számú üzenetére:
Bundi: őszintén szólva túl mélyen nem gondolkodtam el rajta, csak a példád jellegzetességei alapján: ezt a derék Wescott & Hort utólagos szövegharmonizációnak minősítette, ami itt biztosan nem része az eredeti Szentírásnak. Az Acs elején persze igen. Ugyanakkor nemzeti fordításokba ez is belekerült, Lukácsnál is, ezért nem hagyta ki egyszerűen a két szövegkiadó. Ilyesminek mindig a Nestlé-Aland legújabb (most 28.) kiadásában szoktunk utánanézni: ott elég komplex módon fölsorolják, hogy melyik ókori szövegtanúk tartalmazzák a szöveget, és melyek nem.
valaki
2017-06-08 07:23:19 - 629
1Kor. 6:4 βιωτικὰ μὲν οὖν κριτήρια ἐὰν ἔχητε, τοὺς ἐξουθενημένους ἐν τῇ ἐκκλησίᾳ, τούτους καθίζετε;

Érdekelne, hogy ezt a részt hogy lehet pontosan fordítani, mert a fordítások kétféleképpen adják vissza, ami teljesen más jelentést ad. Az egyik változat szerint az egyházban lévő legkisebbet kellene leültetni, hogy eldöntsön egy peres ügyet az egyházban (ebben a változatban a καθίζετε imperatívuszban van), a másik szerint ez egy kérdő mondat, és arra utal, hogy a kívülvalók nem bíráskodhanak belső ügyekben, mert ők ehhez kevesek (καθίζετε itt folyamatos jelenbe van). Melyik változat a pontosabb?

Bundí
2017-06-07 14:34:54 - 628
Mit jelent a görög szövegben az, ha kettős zárójelben van egy-egy rész (pl. Luk. 24, 52.) ? Köszi a választ.
Harmai Gábor
2017-05-29 19:01:02 - 627
Válasz jmz 626. számú üzenetére:
Stimmt :-( Berti azt mondja, nem triviális a probléma, mert a Judit könyvét a Septuagintában szintén a "Jud" szóval rövidítjük. Azért gondolom, csak megoldható valahogy, de több, mint egy eccerű beállítás. Azért ha Berti ezt a honlapot összehozta, ezt már csak megoldja valahogy...
jmz
2017-05-28 12:00:17 - 626
Válasz Harmai Gábor 608. számú üzenetére:
Júdás levele még mindig hiányzik. :(
Harmai Gábor
2017-05-17 13:09:46 - 625
Válasz Puskás Antal 624. számú üzenetére:
Köszönjük! Összeállítani is tanulságos vállalkozás volt :-)
Puskás Antal
2017-05-15 06:20:04 - 624
Teljesen új lendületet ad a homíliáim előkészítésében az általatok összeállított görög újszövetség. Olyan mélységek tárulnak fel, amikre előbb nem is gondoltam.
Nagyon hálás vagyok nektek! Ez egy egyedülálló és hatalmas munka!
Dobrocsi Gábor
2017-05-10 10:38:23 - 623
Válasz Harmai Gábor 622. számú üzenetére:
Köszönöm én is hogy foglalkozol majd vele, és örülök, hogy sikerült érthetően elmagyaráznom a problémát:)
Harmai Gábor
2017-05-06 17:50:14 - 622
Válasz Dobrocsi Gábor 621. számú üzenetére:
Kedves Gábor,

a buborékok rendbetételét valóban föl kell írni a fejlesztési bakancslistánkra, köszönjük az észrevételt. Amúgy pl. a Példabeszédek könyvében is vannak olyan fejezetek, amiket már az ókorban fölcseréltek valamiért, szóval a számozások összehangolása egy elég komplex, több könyvet érintő adatbázis-probléma lesz. Szerencsére a könyv alakú Septuaginta-kiadás alapjában jelzi a számozáseltéréseket, de attól még lesz ezzel gondunk. Alapjában a Sirák fia könyvénél feneklettem meg egyenlőre, ott ugyanis eltér a görög szöveg számozása és a latin fordításé is, héber meg ugye nincs. Pontosabban van, mert úgy a könyv felét megtalálták héber nyelven... Na, szóval nem ígérhetek gyors megoldást, de köszönöm, hogy emlékeztetett a problémára.
Dobrocsi Gábor
2017-05-05 09:30:15 - 621
Válasz Harmai Gábor 620. számú üzenetére:
Azt megértettem, hogy más a számozása az LXX-nek és a hébernek. Viszont lehet, hogy nem teljesen pontosan fogalmaztam: A problémám azzal van, hogy a 15. zsoltárban (LXX) a vers számozására kattintva nem jön fel a buborék, a magyar fordítással, illetve a szószedet alatt sem jelennek meg a magyar fordítások, amikor az egyes szavakra kattintok. Az ezt követő zsoltárokban viszont mindig az eggyel előtte lévő zsoltárhoz való magyar szöveg jelenik meg a buborékban is és a szószedet alatt is. Így értettem, hogy el van csúszva (maga a szószedet az jó). Megnéztem a 149. és 150. szoltárt, és ott már rendesen a hozzájuk tartozó magyar szöveg található, tehát valahol közben helyreáll az "egyensúly" (nem néztem végig az összes zsoltárt).
Harmai Gábor
2017-05-05 05:38:28 - 620
Válasz Harmai Gábor 619. számú üzenetére:
Esetleg arról lehet szó, hogy zárójelben megadjuk a héber zsoltárszámot, csak lehet, hogy az még zavarosabbá tenné a dolgot: pont fordítva lenne, mint a KNB-nél...
Harmai Gábor
2017-05-05 05:36:13 - 619
Híres, ókori eredetű probléma, hogy a görög LXX-fordítás zsoltárainak a számozása eltér a héber számozástól. A nemzeti fordítások általában a hébert követik, de mi itt a görög fordítást adtuk ugyebár közre... Azért nagy dráma nincs: általában 1-gyel előzi a görög számozás a hébert, ill. a Szent Jeromos-féle KNB fordítás zárójelben közli a görög zsoltárszámokat is.
Bertalan
2017-05-04 14:40:33 - 618
Válasz Dobrocsi Gábor 617. számú üzenetére:
Ez nem a 15. zsoltár? http://ujszov.hu/text/Zsolt/15
A többi zsoltárnál is jónak tűnik nálam a szószedet, pl. http://ujszov.hu/text/Zsolt/17#!12101701600120
Dobrocsi Gábor
2017-05-04 07:26:15 - 617
Kedves Gábor! Tisztelettel szeretnék jelezni egy hibát a Septuagintában. A 15. zsoltár teljes egészében kimaradt, helyébe a 16. zsoltár került, és ezért az utána következő zsoltárok szószedetei el vannak csúszva, tehát mindig az egyel előtte lévő zsoltárhoz tartoznak, illetve emiatt a számozás is elcsúszott.
Harmai Gábor
2017-04-25 07:34:56 - 616
Válasz Hiba György 614. számú üzenetére:
Még utánanéztem Szent Jeromosnál: "motus magnus factus est in mari". Nyilván ez a szó szerinti, de annyiból nem vagyok vele elégedett, hogy nyilvánvaló jelentőssége van annak, hogy a "motus magnus" nem maradt magától abba. Ezért kellett Jézusnak megállítani. A mi "vihar" fordításunkban benne van ez a lényeges dimenzió.
Harmai Gábor
2017-04-24 20:49:43 - 615
Válasz Hiba György 614. számú üzenetére:
Jogos a kérdés, azt tudom mondani, hogy a szó a σείω igéből származik, ami passzívban azt jelenti: megrendülök, fölbolydulok. Tény, hogy a görög szentírás, tehát az LXX és a GNT egyéb helyein a föld szokott ilyet csinálni, dehát az adott szövegkörnyezetben mi mást lehet írni, mint hogy a szó itt a tavon keletkezett vihart írja le?
Hiba György
2017-04-24 13:02:39 - 614
Szeretném megköszönni a munkátokat! Nagyon sokat ad, minden nap használom. Egy kérdésem van (egyelőre): Mt. 8, 24 ben a szerző a "szeiszmósz" szót használja a viharra. Az ujszov.hu szerint, vihart is jelenthet, és földrengést is. Két nagy klasszikus görög olasz szótár szerint (Rocci, Franco Montari) egy jelentése van csupán: földrengés. Ti hogyan látjátok? Köszönöm, és további jó munkát! Gyuri
Harmai Gábor
2017-04-23 12:20:20 - 613
Válasz budahazya 612. számú üzenetére:
Köszönjük, mi is érezzük Isten áldását a munkánkon!
budahazya
2017-04-22 11:28:54 - 612
Csak szeretnék köszönetet mondani a weblapért. Elmondhatatlanul sokat segít a Biblia mélyebb tanulmányozásában. Nagyon hálás vagyok érte, állandóan használom. Köszönöm.
Nrby
2017-04-20 20:43:32 - 611
Nagyon jó lett az új arculat és a funkciók.Átlátható,praktikus.Kösz Srácok!Gyönyörű munka.Sok sikert mindenhez!Hali
Harmai Gábor
2017-04-15 13:12:32 - 610
Válasz Schmidt 609. számú üzenetére:
Ez a Wescott & Hort-féle szövegkiadás sajátossága. Vannak olyan ókori Szentírás-kéziratok, amelyek a megszokott fordításokhoz képest fölcserélik a fiakat, és Wescott és Hort szerint az az eredeti változat. Ezt a lábjegyzetbe beírtuk, ha mélyebben érdekel, melyik ókori kódexeben vannak a szokott módon a fiak és melyekben fordítva, akkor a Nestlé-Aland 28 kritikai kiadásban utánanézhetsz.
Schmidt
2017-04-15 12:33:38 - 609
Mt 21,29 nem jó, talán meg lett cserélve a két fiú válasza, de ott valami nem stimmel, és nekem nem is adja ki az elemzést pont ott néhány szónál.
Harmai Gábor
2017-04-06 18:29:05 - 608
Válasz valaki 607. számú üzenetére:
Hűha, ebbiony fatal error... Köszi, intézkedem. Az adatbázissal szerencsére nincs gond, ez csak megjelenítési hiba, de annak elég nagy...
valaki
2017-04-05 12:22:51 - 607
Júdás levele hiányzik :)

Egyébként gratulálok az új felülethez, mobilon is jobban használható.
Harmai Gábor
2017-04-03 13:58:11 - 606
Válasz Illés Andor 605. számú üzenetére:
Ezt konkrétan kérjük, megalapozott kritikák alapján szívesen javítunk.

Tényleg, a lentebb jelzett javítások szerzői ellenőrizzék már, hogy az elfogadott javítások fölkerültek-e a netre! Elvileg igen, mert frissítettük az adatbázist.
Illés Andor
2017-04-03 06:30:02 - 605
A Ján. 14. fej. -ben néhány szóra kattintva mást hoz ki mint amit kellene
Egyébként remek. Mennyei Fivérünk áldása rátok !
adorjáni lászló
2017-04-01 19:39:49 - 604
Legyen áldás a hasznos honlap kigondolóin, készítőin, fejlesztőin. Szép lett a frissítés, köszönöm.
Földvári Tamás
2017-03-27 18:36:32 - 603
Gratulálok! Nagyon jó lett az új felület! Tényleg nagyon jó! :)
Botos Csaba
2017-03-27 08:32:36 - 602
Kedves Szerkesztőség, rendszeresen használom a görög fordítást, de egy ideje kimaradt. Örömmel meglepetve látom: milyen jól átalakítottátok. Gratulálok. Isten áldja meg munkátokat, sok istenfélő bibliatanulmányozó örömére!
Harmai Gábor
2017-03-18 20:28:03 - 601
Mindenkit szeretettel köszöntök a megújult honlapon, amely Fodor Bertalan munkája. Süttő Daninak hálás köszönet a jól bevált régiért, és sok boldogságot a családban, sok sikert a munkában és egyebütt, de ezt most Bertalan átvette.

Újdonságok:
- kapcsolatunk van a www.szentiras.hu-val: az egész versek is lekérdezhetők az ott digitalizált különféle nemzeti fordításokban.
- Más corpusok is megjeleníthetőek. Föltettük a teljes Septuagintát, és mutatóba föltettünk két patrológiai szöveget, a Didachét és a Credot, a Nícea-konstantinápolyi Hitvallást, továbbá egy klasszikus verset: Simonidestől a Thermopülainál elesett spártai hősök sírföliratát.
Rövidesen publikálom, hogyan lehet ezeket a corpusokat más szövegekkel bővíteni vállalkozó szellemű görögözőknek.

A Septuaginta szövege, és a nyelvtani elemzések a http://www.katabiblon.com oldalról származnak, folyamatosan korrektúrázzuk, a magyar jelentésekért a Genesis és az Exodus esetében Takács István vállalt szerzői felelősséget, a Bölcsesség könyve esetében Tamaskó Gabi. István jelenleg a Zsoltárok könyvén dolgozik, Gabi a Sirák Fia könyvén, a többi esetben a magyar jelentések csak a számítógép által máshonnan másolt tippek.