Új üzenet...

Harmai Gábor
2017-03-18 20:28:03 - 601
Mindenkit szeretettel köszöntök a megújult honlapon, amely Fodor Bertalan munkája. Süttő Daninak hálás köszönet a jól bevált régiért, és sok boldogságot a családban, sok sikert a munkában és egyebütt, de ezt most Bertalan átvette.

Újdonságok:
- kapcsolatunk van a www.szentiras.hu-val: az egész versek is lekérdezhetők az ott digitalizált különféle nemzeti fordításokban.
- Más corpusok is megjeleníthetőek. Föltettük a teljes Septuagintát, és mutatóba föltettünk két patrológiai szöveget, a Didachét és a Credot, a Nícea-konstantinápolyi Hitvallást, továbbá egy klasszikus verset: Simonidestől a Thermopülainál elesett spártai hősök sírföliratát.
Rövidesen publikálom, hogyan lehet ezeket a corpusokat más szövegekkel bővíteni vállalkozó szellemű görögözőknek.

A Septuaginta szövege, és a nyelvtani elemzések a http://www.katabiblon.com oldalról származnak, folyamatosan korrektúrázzuk, a magyar jelentésekért a Genesis és az Exodus esetében Takács István vállalt szerzői felelősséget, a Bölcsesség könyve esetében Tamaskó Gabi. István jelenleg a Zsoltárok könyvén dolgozik, Gabi a Sirák Fia könyvén, a többi esetben a magyar jelentések csak a számítógép által máshonnan másolt tippek.
Leon
2017-01-30 23:48:50 - 600
Válasz Harmai Gábor 599. üzenetére:
Köszönöm a választ! Egy levelet küldtem, bár egy másik témával kapcsolatban. Minden jót!
Harmai Gábor
2017-01-23 20:20:35 - 599
Válasz Leon 598. üzenetére:
Kedves Leon,

semmi gond a kérdéseddel, már azon kívül, hogy nincs rá frappáns és végleges elvi válaszom. Tény, hogy a szentírók, és a Szent Jeromos előtti egyházatyák is az LXX alapján idézték az Ószövetséget, de éppígy tény - vagy legalábbis szinte biztos - hogy Krisztus Urunk héberül olvasta föl Izaiás próféta könyvét a kafarnaumi zsinagógában, és a jeruzsálemi első keresztény közösség is héber szent iratokat használt.

A görög nyelvű egyházatyák természetesen használták a Septuagintát Szent Jeromos után is, míg a latin világban Szent Jeromos héberből fordított Ószövetsége terjedt el. Szent Jeromos irodalmi harcot is folytatott azért, hogy az Ószövetséget márpedig héberből kell fordítani, és hogy amit a zsidók nem tartanak Szentírásnak, mert nem héber nyelvű, az nem is az. A pápa, aki már akkor is a latin keresztény világ feje volt, lassez faire-döntést hozott: mindenki csinálja azt, amit addig.

Szent Jeromos lefordította héberből a Tanak-ot, helyes, azt kell másolni. De latin gyülekezetek liturgikus használatba vették a görögből fordított Bölcsesség könyvét, helyes, folytassák. De a latin világban senki nem vette liturgikus használatba pl. a Salamon Zsoltárait, helyes, nem is kell.

A mai katolikus fordítók is ehhez tartják magukat, tehát a Tanakot Szent Jeromos nyomán héberből fordítják, de hozzáveszik a nyugati liturgikus használatba került görög nyelvű zsidó iratokat is.

Máig megoldatlan dogmatikai kérdés, hogy hordoz-e az LXX új kinyilatkoztatást a héber Bibliához képest. Egy nyilvánvaló példa van: a Mt 1,23 a Septuagintát idézi egy igen lényeges kérdésben: "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuélnek neveznek". Izaiás fiatal lányról beszél, de az LXX valóban szűzről. Jézus születése idején az LXX alapján volt elterjedt messiási várakozás Izraelben, hogy a Messiásnak szűztől kell születnie, és Isten igazolta ezt a várakozást, bár nem a héber Szentírás alapozta meg.

Kifejezetten az LXX fordítására nem készül senki, mivel úgysem lehet szétválasztani, hogy a fordító mennyire áll az ismert magyar - héberből fordított - Szentírásszöveg hatása alatt.

Izgalmas vállalkozás az lehetne, hogy végig kellene kommentálni egy mai Szentírásfordítást olyan módon, hogy "ezzel szemben a Septuaginta:...".

Izgalmas vállalkozás továbbá egy kollégáé, aki nekiugrott a Septuaginta görög-magyar szószedetének. Ha ebbe szívesen beszállnál, állok rendelkezésedre szövegekkel. Küldj e-mailt, címem a Tájékoztató alján.
Leon
2017-01-22 00:27:11 - 598
Tisztelt Harmai Gábor!

A kérdésem bár nem kapcsolódik az Újszövetség szövegkritikájához, viszont a görög nyelvhez igen, ezért szeretnék érdeklődni az alábbiról:

Ha jól tudom, a korai egyház Szentírása nem is a héber Biblia, hanem az LXX volt. És úgy tudom, így idézik az Atyák is az Ótestamentumot a műveikben. A Katolikus Egyház azonban a Tanak-ot használja alapszövegnek, az LXX másodlagos helyen van, mindössze felhasználják a SZIT Bibliához a Vulgatával együtt. Szeretném megkérdezni, hogy miért nem a görög szöveghagyomány az alapszöveg az ókori minta alapján? Nem kötekedni szeretnék, csak érdeklődöm.

Még valami: Várható a jövőben hogy elkészül az LXX kritikai kiadásának egy magyar nyelvű fordítása a Katolikus Egyház gondozásában?
Harmai Gábor
2017-01-05 23:06:32 - 597
Válasz Aniko 596. üzenetére:
A reneszánszban nagy izgalom volt a Comma Johanneum körül, mert Rotterdami Erasmusnak igazából az volt a személyes meggyőződése, hogy utólagos betoldás, ami nincs meg a görögben. Erre direkt a kedvéért másoltattak valahol Angliában egy görög nyelvű kódexet, amibe csakazértis betették. Mivel Erasmus azt találta írni, hogy ha mutatnak neki egy görög kódexet, amiben benne van, beteszi a nyomtatott görög kiadásba, kénytelen volt állni a szavát. Így került bele az Erasmus-féle görög szövegkiadásba, és onnan a Károliba, és általában a reneszánsz nemzeti fordításokba. Mondjuk azt nem tudom, az eredeti Lutherbibelben benne van-e.
De ilyen huncutságok csak a szövegkritika reneszánsz kezdeteinél voltak, amikor görög kézirat és görög kézirat között még nem tudtak különbséget tenni. Ma már több, mint 10 000 kézirat összehasonlítása után vagyunk, egész kéziratcsaládokat különítettek el, amelyekről biztos, hogy egyik a másik elődje.
Szóval ma már ilyen szintű viták lényegében elképzelhetetlenek.
Aniko
2017-01-05 21:31:57 - 596
Mint mondtam olvasom a Bibliát, de nem olyan gyakran sőt figyelmesen sem sajnos. Amit kérdeztem valahol a neten találtam és csak érdekelt, hogy mért van az úgy. Ezt csak azért írtam le, mert látom félre értettük egymást.


Mondjuk, hogy így megemlítetted az Atya, a Fiú és a Szentlelket és, hogy csak egyszer van így leírva sok kérdés merült fel bennem. Remélem, ha mostmár figyelmesebben fogom olvasni a Bibliát választ kapok kérdéseimre. És mégegyszer köszönöm a választ.
Harmai Gábor
2017-01-03 23:25:47 - 595
Válasz Aniko 594. üzenetére:
Kedves Anikó,

tényleg bocs, ha magadtól futottál bele, nagyon figyelmes Szentírásolvasó vagy, csak így tovább! Föltűnhetett az anakronizmus: a Szentírás saját szövege egyetlen helyen sorolja föl úgy az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, ahogy a mai keresztények megszokták: a Máté evangélium végén, amikor a Föltámadott parancsba adja az apostoloknak, hogy kereszteljenek meg minden népet.

Azt tartom jó stratégiának, ha az ember egy fordítást olvas, de a többit is kéznél tartja, és ha valami érdekeset talál, utánanéz a többi fordításban (és az eredetiben). Mondjuk ma már ebben a net is segít, barátaim küzdenek pl. a www.szentiras.hu oldallal. Meg én is időnként :-)

Aniko
2017-01-03 22:59:26 - 594
Válasz Harmai Gábor 593. üzenetére:
Kedves Gábor!

Egyáltalán nem küldött engem senki. Igen a Bibliát olvasom igaz nem annyira gyakran. A kérdés amit felttem csakis kiváncsiság volt, mert valahol olvastam és sehol sem kaptam rá magyarázatot. És szeretném megköszöni a választ. Igazán semmi rossz szándékom nem volt ezzel.
Harmai Gábor
2016-12-27 20:51:42 - 593
Válasz Aniko 592. üzenetére:
Kedves Anikó,

őszintén zavarba hoztál, ha ugyanis magadtól akadtál rá a Comma Johanneumra, akkor nagy gratulációt érdemelsz a figyelmes Szentírásolvasásért, ha viszont valamelyik gyülekezeti tanítód küldött, hogy provokálj, az nem szép tőled :-)

Mivel kérdésed nem utalt arra, hogy valaki fölhívta a figyelmed erre a helyre, maradok annál, hogy magad találtad meg, és jár egy gratuláció, és Isten áldjon!

A Comma Johanneum egy késői szövegvariáns. Úgy keletkezhetett, hogy egy szerzetes, aki az egész életét kódexmásolással töltötte, hozzáírta ezt a szöveget emlékeim szerint egy latin kódexhez széljegyzetként. Utóda már nem értette, hogy miért széljegyzet ez a szép, dogmatikailag korrekt elmélkedés, és betette a főszövegbe. Utána már nem volt megállás: akik ezt a kódexet másolták, azok természetesen másolták a Comma Johanneummal együtt, Károli meg le is fordította.

A későbbi modernek viszont összehasonlították a különféle kéziratokat, mind a kb. tízezret, és kiszűrték ezeket a hozzátoldásokat. Így ma már nincs benne a Károlinál modernebb Szentírásfordításokban sem ez a sor, kivéve a Békés-Dallos Újszövetséget, amely zárójelben hozza.

Amúgy hasonló a Miatyánk zárósora is: a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség"-sor is, csak ott jóval ősibb a betoldás, a Didaché c. ókeresztény irat már ezzel a sorral együtt rendeli imádkozni a Miatyánkot a Kr. sz. II. században. Ettől függetlenül ez sem része a Szentírásnak.

Azzal tudlak viszont megnyugtatni, hogy nem sok ilyen, egész soros betoldás van. Híres betoldás még a Márk evangélium befejezése és a házasságtörő asszony története a Jn evangéliumban. Ennyi.

Aniko
2016-12-26 22:30:13 - 592
Kedves Gábor !

Valamit nem értek. Az 1,János levél 5. fejezet, 7. versében magyarul ez van: Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy. Viszont a görögben csak annyi van ὅτι τρεῖς εἰσὶν οἱ μαρτυροῦντες. ami csak annyi, hogy hárman vannak tanúsítók.(gondolom a tanúsítók azok "akik bizonyságot tesznek") Ha csak ennyi görögül miért van a magyarban több?
Harmai Gábor
2016-11-14 21:01:34 - 591
Válasz borisz 590. üzenetére:
Kedves Borisz,

köszi, de nem önmagában a héber írás a probléma, hanem a kevert héber-magyar írás, ami egy szótár szócikkeinél elengedhetetlen. Ráadásul az Access is szörnyen béna ebben, tehát a legnagyobb kínlódás egy-egy héber szót belegyömöszölni a görög-magyar szótár anyagába. Szóval tartok tőle, hogy a héber szószedet elkészítője már nem én leszek, de az esetleges vállalkozó csapatába örömmel beszállok, és készséggel átadok minden itt szerzett tapasztalatot.
borisz
2016-11-14 11:04:30 - 590
Kedves Gábor!

Korábban írtad, hogy az OT feldolgozás a héber írás miatt is problémás.
Találtam egy oldalt, ahol elég jól használható anyag van:

https://www.sbl-site.org/educational/BiblicalFonts_SBLHebrew.aspx

Csak egy ötlet, ami remélem segít!

borisz
Harmai Gábor
2016-11-05 03:48:01 - 589
Válasz BL 588. üzenetére:
Köszönjük, javítani fogjuk, bár ahogy itt többeknek írtam, a netes változat javításának van némi időbeli átfutása.
BL
2016-11-04 16:46:12 - 588
Kedves Harmai Gábor!
A rövidítésjegyzékben a nm.geo. feloldása helyesen nomen geographicum, a nm.pers. rövidítésé pedig nomen personale, hiszen a nomen semleges főnév.
Továbbá a szakkifejezések rövidítéseinek feloldásában a hapax legonmenon második szavába bekerült egy fölösleges -n-, helyesen csak legomenon volna.
Ezeket csak véletlenül vettem észre. A kezdeményezést és az adatbázist is nagyon jónak és hasznosnak tartom, a Magyar Kurírról értesültem arról, hogy ez létezik.
Köszönettel: BL
Harmai Gábor
2016-10-09 12:26:45 - 587
Válasz valaki 586. üzenetére:
Azt mondanám, hogy ez nem futurum. A futurum ugyanis a παιδεύσετε paradigma alapján egy μαθητεύσετε alak lehetne.
valaki
2016-10-07 14:05:26 - 586
http://www.ujszov.hu/db3.php?fh=1281903
A Mát 28,19,3 jövő időben is fordítható?

Elmenve tanítvánnyá fogtok tenni minden népeket ...
Harmai Gábor
2016-10-05 07:47:31 - 585
Válasz valaki 584. üzenetére:
De, jogos, köszi. Hát, ha év végéig nem állunk át az új rendszerre, akkor lesz itt ezen a felületen egy adatbázisfrissítés :-) Több jogos észrevétel érkezett, mindet köszönjük.
valaki
2016-10-04 16:10:38 - 584
http://www.ujszov.hu/db3.php?fh=1232318

Ezt nem múlt időben kellene fordítani?
Harmai Gábor
2016-09-26 22:16:45 - 583
Válasz KGéza 582. üzenetére:
Úgy értem, hogy a τοῦτο az egész koncepcióra vonatkozik: τῇ γὰρ χάριτί ἐστε σεσωσμένοι διὰ πίστεως·

Mint mutatószó mindenképpen visszautal (tehát nem előre, a δῶρον -ra), a neutrumot pedig ez az összefoglaló jelleg jól indokolja. A szóalak első újszövetségi előfordulása a Mt 1,22-ben szintén egy hasonló, összefoglaló visszautalás:

Τοῦτο δὲ ὅλον γέγονεν ἵνα... Ez az egész lett, hogy...

Persze ha az egész koncepcióra vonatkozik, akkor nyilván stimmel az, amit mondasz, hogy az elsődleges ajándék a kegyelem. Következménye a megváltottság a hit által.

Épp ma mondtak egy találós kérdést, amivel munkahelyi felvételin fárasztják a melósokat: ha egy szobában van egy kályha, egy petróleumlámpa és egy doboz gyufa, akkor mit gyújtasz meg először? :-)
KGéza
2016-09-22 11:50:44 - 582
Kedves Gábor!
Miért mondják azt komoly, Bibliát jól ismerő, hívő emberek, hogy a hit Isten ajándéka? És Ef 2,8-re hivatkoznak:

„Mert kegyelemből nyertetek üdvösséget, hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez, nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjék.”

8τῇ γὰρ χάριτί ἐστε σεσωσμένοι διὰ πίστεως· καὶ τοῦτο οὐκ ἐξ ὑμῶν, θεοῦ τὸ δῶρον· 9οὐκ ἐξ ἔργων, ἵνα μή τις καυχήσηται.

A két igét egybeolvasva úgy tűnik, hogy inkább a kegyelem az ajándék. Nyelvtani szempontból nézve vonatkozhat mindkettőre? Ez az egyik kérdésem.

A másik ennél kicsit bonyolultabb.
E szószedet, és Varga Zs. J. szótára szerint is (246. o.) a ’ δῶρον’ az Úsz-ban kifejezetten áldozati ajándékot jelent (utalással vagy közvetlenül).

Ezért ugyanezt a szakaszt így fordítom és értem:
„Ugyanis kegyelemből vagytok megmentettek, hit által, ez…

(mármint az áldozati ajándék, mert a ’τοῦτο’ semleges nemű, és így a ’δῶρον’-ra vonatkozik. Tehát nem a megmentettségünkre, ahogy azt eddig gondoltam, mert az hímnemben van!)

…nem tőletek van, Istené az áldozati ajándék; nem cselekedetekből, hogy senki ne dicsekedjék.”
Míg az ember talán a kelleténél is többször ad az Istennek áldozati ajándékot, addig Istennek egyetlen „áldozati” ajándéka van számunkra. Ez pedig Krisztus áldozata. Ha ez így van, akkor se a hit, se a kegyelem ezen ige alapján nem Isten ajándéka. Akkor e szerint az ige szerint az igazi ajándék: Krisztus. Az ő halála a kereszten és az Ő élete bennünk… Jól gondolom?

Vagy az is lehet, hogy egyszerre mégis mindet jelenti? Üdvözlettel: Géza
Harmai Gábor
2016-09-13 19:31:05 - 581
Válasz Jáksó Éva 579. üzenetére:
Javítottam, de magam is kíváncsi vagyok az új változatra a neten... A héber szavak leírásával rengeteget kínlódom. Márpedig addig héber ószövetségi adatbázis nem lesz, amíg meg nem oldom :-(
Harmai Gábor
2016-09-09 13:22:22 - 580
Válasz Jáksó Éva 579. üzenetére:
Köszi, az adatbázisban javítom. Az új verzió (ahol ez is rendben lesz) tényleg érik, csak a programozók körében erős a munkaerőhiány és az ebből fakadó túlterheltség. Ezért még ülünk rajta :-(
Jáksó Éva
2016-09-08 18:05:55 - 579
A ᾽Ιησοῦ-nál a יֵשׁוּעַ-ban kérdőjelek vannak.
Harmai Gábor
2016-09-01 12:00:35 - 578
Válasz KGéza 577. üzenetére:
Kedves Géza,

a nyelvi jelenséget, amit kiszúrtál, a GNG 131.§.2. pontja tárgyalja, és "pronominales Prädikat"-nak, azaz névmási állítmánynak nevezi. Ilyenkor az állítmány egésze határozza meg, hogy "ki" vagy "mi" a helyes fordítás.

Egyik példája az Ef 1,18, de más példákat is hoz, kérdésed szempontjából a legmeggyőzőbb a Róm 11,15:

Róm 11,15: ...τίς ἡ πρόσλημψις εἰ μὴ ζωὴ ἐκ νεκρῶν.
...mi (!!!) a fölvétetés, ha nem élet a halálból

Mindenképpen érdemes a szószedetünket javítani, a τίς szó fordítását "mi"-re cserélni, és lábjegyzetben magyarázkodni. Viszont ebből következően kérdésedre azt kell mondanom, hogy az Ef 1,18-ban helyes a három "mi"-fordítás.
KGéza
2016-08-31 21:02:29 - 577
Kedves Gábor!

Ef 1,18.19-ről van szó.
18πεφωτισμένους τοὺς ὀφθαλμοὺς τῆς καρδίας εἰς τὸ εἰδέναι (ὑμᾶς)

τίς (ki) ἐστιν ἡ ἐλπὶς τῆς κλήσεως αὐτοῦ,

τίς (ki) ὁ πλοῦτος τῆς δόξης τῆς κληρονομίας αὐτοῦ ἐν τοῖς ἁγίοις, 19καὶ

τί (mi) τὸ ὑπερβάλλον μέγεθος τῆς δυνάμεως αὐτοῦ εἰς ἡμᾶς τοὺς πιστεύοντας κατὰ τὴν ἐνέργειαν τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ…

Megvilágosítván a ti szívetek szemeit arra, tudni ki (KRISZTUS) az Ő (ATYA) elhívásának reménye; ki (KRISZTUS) az Ő (ATYA) öröksége dicsőségének gazdagsága a szentekben; és mi (SZENTLÉLEK?) az Ő (ATYA) hatalmának mindent felülmúló nagysága mirajtunk hívőkön, az Ő (ATYA) hatalmas erejének munkája szerint, amelyet cselekedett Krisztussal, föltámasztván őt a halottak közül.

A három tagmondat élén sorrendben ki, ki és mi kérdő névmások állnak. Miért nem így fordítják, hogy az első két tagmondat Krisztusra mutasson, a harmadik pedig a Szentlélekre? A szöveg így „beélesítve” erőteljesebb. Valamit elnéztem, nem tartottam be valamilyen szabályt, hogy más értelemre jutottam? Igaz az első tagmondatból nem használtam egy értelemzavaró ’ὑμᾶς’ (titeket) szót.

Mint mindig, ezt a szószedetet használtam a javasolt nyelvtani magyarázatokkal. Amennyire meg tudom ítélni, szerintem a nyelvtani keretek között maradtam. Hol a probléma, nem értem, kérlek, segíts!

Üdvözlettel: Géza
Harmai Gábor
2016-08-24 10:46:19 - 576
Válasz Leon 575. üzenetére:
Igen, ez egy működő e-mail címem :-)
Leon
2016-08-24 00:32:51 - 575
Kedves Harmai Gábor!

Köszönöm a segítséget, örülök, hogy sikerült tisztázni ezt a (Kol 1,15) szakaszt.

Szeretnék még egy kis segítséget kérni a görög nyelvvel kapcsolatban, viszont a következő kérdésem olyan jellegű, ami esetleg vitákat válthat ki más felekezetűekkel szemben. És mivel ez egy nyelvtanulói oldal, ettől szeretném megkímélni a honlapot. Ezért arra gondoltam, hogy inkább leírnám neked a kérdésem e-mailben.

A "harmaig kukac clerus [pont] hu" e-mail címed még működik, vagy azóta megváltozott? Mert ha még mindig ezen lehet elérni, akkor írnék erre egy levelet.

Harmai Gábor
2016-08-22 21:17:55 - 574
Válasz Leon 573. üzenetére:
Kedves Leon,

érdekes, amit kiszúrtál: a protestánsok nem szoktak dogmatikai okokból kicsavart fordításokat összehozni, erre tessék! :-)

A verset nem lehet korrektül másképp fordítani, mint hogy "minden teremtmény elsőszülöttje", vagy genitivus partitivussal, "elsőszülött minden teremtmény között". (vö. a revízió előtti ÚF-ot, ill. a Békés-Dallost)

A Hitvallással való kapcsolatot kétféleképpen tudnám érteni:

1. ő istensége szerint a láthatatlan Isten ikonja, embersége szerint elsőszülött minden teremtmény közül

2. A szentíró egyáltalán nem akar Jézus származásáról semmit mondani, hanem Jézus és a teremtett világ viszonyáról tanít, a teremtett világ egészével szemben jelenti ki Jézus elsőségét. Ebből nem következik semmi arra nézve, hogy Jézus ugyanolyan értelemben Isten-e, mint az Atya. Ez egy másik kérdés, egészen szó szerint Ariosz kérdése Kr. u. 319-ből.

Számomra a 2. megoldás a meggyőzőbb, bár a szentírási "eikon-ikon-képmás" szó nagyon erős. Aki Isten látható képmása, az nemigen lehet kevesebb, mint Isten.
Leon
2016-08-19 13:40:48 - 573
Tisztelt Hamrai Gábor!

Először is köszönöm szépen az előző válaszod. Egy fordítási kérdésben kérnék tőled segítséget. A (Kol 1,15) szakaszt a SZIT Bibliában így olvasom:

"Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte"

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez a fordítás ariánusra sikerült. Jézus ugyanis nem lehet a teremtmények elsőszülötte, mert ő nem teremtmény, hanem Isten. A magyar Bibliatársulat (RUF) fordítása viszont a következő:

"Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt."

Az, hogy Jézus az elsőszülött a teremtmények előtt, véleményem szerint megegyezik a niceai-konstantinápolyi hitvallással, amely kimondja: "Született, de nem teremtmény:", tehát Jézus már a teremtmények előtt is létezett.

Az érdekelne, hogy te a görög szöveg alapján melyik fordítást tartod helyesnek, illetve te hogyan fordítanád a (Kol 1,15) szakaszt. Köszönöm válaszod előre is!
Harmai Gábor
2016-06-04 17:50:24 - 572
Válasz Jáksó Éva 571. üzenetére:
Jogos, köszönöm, az adatbázisomban kijavítom, a netre majd a következő frissítéskor kerül ki.
Jáksó Éva
2016-06-04 15:37:03 - 571
Nem ékezet, hanem hangsúly.
Jáksó Éva
2016-06-04 15:36:35 - 570
Lemaradt az éles ékezet a szótári információknál a μοί-ról. (pl.: Jel 1,17,18)
Harmai Gábor
2016-05-21 21:28:18 - 569
Válasz Jáksó Éva 568. üzenetére:
Nade mindegyiknél erről van szó: az m/f/n vagyis a masculinum/feminimum/neutrum különbsége nem eredményez lefordítható különbséget, mert a magyarban nincsenek nemek. Pl. az összes participium futurum "majd levő".
Jáksó Éva
2016-05-21 19:48:31 - 568
Válasz Harmai Gábor 567. üzenetére:
Igen, így kérném mindegyiknél a fordítást.
Harmai Gábor
2016-05-21 17:42:13 - 567
Válasz Jáksó Éva 566. üzenetére:
Ezt most nem értem kristálytisztán. A ὤν; οὖσα; ὄν hármas mindegyike "levő"-t jelent, csak az első hímnemű, a második nőnemű, a harmadik semleges nemű.
Jáksó Éva
2016-05-21 11:24:26 - 566
Válasz Harmai Gábor 565. üzenetére:
Egyenként lennék kíváncsi a fordításukra.
Harmai Gábor
2016-05-21 06:12:28 - 565
Válasz Jáksó Éva 564. üzenetére:
Kedves Éva,

azt, amit a zárójelben lát. Tehát pl. ha εἶναι-t talál a Szentírásban az így fordítandó: "lenni", mivel az Activ infinitivus imperfectum.

A létigét elég fontosnak találtam ahhoz, hogy betegyem a ragozásait is a szótári infók közé.

Ha úgy véli, hogy a "majd levő" fordítás némileg mesterkélt, akkor igaza van, ennél az alaknál nyilván a szövegkörnyezet határozza meg a pontos értelmet.

Egyetlen előfordulása az LXX-ben, a Jób 15,14:
τίς γὰρ ὢν βροτός, ὅτι ἔσται ἄμεμπτος, ἢ ὡς ἐσόμενος δίκαιος γεννητὸς γυναικός;

Ki mert lévén halandó, hogy lesz kifogástalan vagy mint majd levő (!!!) igaz született asszonyé?

Szóval jövő időben van végig a kérdés, ezért a létigei particípium is jövő idejű, ez a magyarban nem adható vissza.
Jáksó Éva
2016-05-20 21:14:20 - 564
Mit jelent...
A.part.impf.m/f/n.sg.nom. (levő): ὤν; οὖσα; ὄν;
A.inf.impf. (lenni): εἶναι;
M.inf.fut.(lenni majd): ἔσεσθαι;
M.part.fut.m/f/n.sg.nom (majd levő): ἐσόμενος; ἐσομένη; ἐσόμενον
?
Jáksó Éva
2016-05-20 20:46:45 - 563
Mit jelent a van létigénél a 6 eset, mikor áll?
Harmai Gábor
2016-04-17 13:37:12 - 562
Válasz Leon 560. üzenetére:
kiegészítés:

mi meg amellett köteleződtünk el, hogy ha csak egy mód van rá, ugyanazt a görög szót ugyanazzal a magyar szóval fordítjuk. Már csak technikai okokból is: a szavaink minimum felét a számítógép másolta ide-oda, és változtatás nélkül hagytuk.

Az "aion"-ra a "beláthatatlan idő" működik a legtöbbször, ezért törekszünk azt használni, ha nem nyilvánvalóan értelmetlen.
Harmai Gábor
2016-04-17 13:32:48 - 561
Válasz Leon 560. üzenetére:
Szia,

a SZIT fordítói elköteleződtek a közérthető fogalmak használata mellett, azon az áron is, ha a fordításukat ez helyenként pontatlanná teszi. A "világvége" közérthetőbb, mint a "világkorszak beteljesedése". Azért az elég nyilvánvaló, hogy ha Krisztus Urunk újra eljön, akkor a számunkra ismert világnak vége lesz.

A revízió ügyében nem vagyok illetékes, több közöm van a konkurrens katolikus válallkozáshoz, a Káldi-Neovulgatához. Annak a legújabb kiadásába már beépítették néhány fölvetésemet.
Leon
2016-04-11 19:13:08 - 560
Tisztelt Harmai Gábor

Néhány kérdésem lenne hozzád.

1. A Szent István Társulat fordításában ezt olvasom:

"Amikor az Olajfák hegyén leült, egyedül tanítványai járultak hozzá, és kérdezték: „Mondd meg nekünk, mikor következik ez be? S mi lesz a jel eljöveteled és a világ vége előtt?”" (Mt 24,3)

A kritikus pont a számomra itt a vers vége, hogy pontosan mire kérdeznek rá a tanítványok. Az világos, hogy először a parúziára vonatkozik a kérdés, de hogy azután mire, az már nem. A fordításban itt a "világ vége" kifejezést olvasom, de a szószedetben a αἰῶνος kifejezés található, amelynek jelentése: "beláthatatlan idõké", illetve a szótári információk: 1. korszak; 2. beláthatatlan idő; 3. örökkévalóság

A kérdés: Hogyan jött akkor erre ki a "világ vége" fordítás?

Nekem úgy tűnik, mintha ez értelmezési fordítás lenne, bár lehet, tévedek. Egyébként nem csak itt, a protestáns fordításokban ezt találom.

2. A második kérdésem az lenne, hogy a Szent István Társulat bibliakiadását fogják-e valamikor revideálni? Nemrég Simon Tamás László készített egy új fordítás, amit már beszereztem, viszont örülnék a SZIT Biblia revideálásának is, mert szeretem ezt a fordítást.

Köszönöm a válaszait előre is.
Harmai Gábor
2016-02-08 21:01:23 - 559
Válasz valaki 558. üzenetére:
Köszönöm!
valaki
2016-02-07 19:11:34 - 558
Elírás a tájékoztatóban:
"fent felsoroltam, mindig úgy lendületet is adtak." -> új lendületet

Harmai Gábor
2016-01-18 22:11:50 - 557
Válasz Gergely 556. üzenetére:
Hát, mitagadás, igazad lehet. Köszi.
Gergely
2016-01-14 18:49:33 - 556
Válasz Harmai Gábor 554. üzenetére:
Kedves Gábor!

Hála és köszönet ezért a csodálatos gyümölcsért, lelkes amatőr Szentírás-kutatóként jókat lakmározok belőle magam is :)
Egy apró betűs, zárójeles gondolat ezúttal a magyar nyelv védelmében: az üzenőfalat átfutva két helyen is (pl. 554. üzenet) szemembe ötlött, így feltételezni merem, hogy nem elírás az >egyenlőre< kifejezés, aminek >jelenleg< értelemben használandó helyes formája: >egyelőre<. Ezt érdemesnek tartottam megemlíteni, a görögbe ígérem, nem fogok belekötni!
Harmai Gábor
2016-01-08 22:25:37 - 555
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Teljes szószedethez új tájékoztató dukál, az is elkészült. Egy csomó hasznos linket is találtok benne.
Harmai Gábor
2016-01-03 14:12:19 - 554
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Isten iránti mély hálával tudatom, hogy elkészültem. A honlap immár a teljes Újszövetség szószedetét tartalmazza! A napokban átírom a Tájékoztatót és a többi szöveget, mert hát eljött az ideje.

Igyekeztem minden észrevételt beépíteni, amit írtatok, és amit jogosnak ítéltem, ha valami mégis kimaradt, akkor bocsánat, utólag pótlom. Olyan értelemben természetesen soha nem fogok elkészülni, hogy ne legyen helye indokolt korrektúráknak.

Még egy utómunka ténylegesen hátra is van: lábjegyzetben szövegesen ki szeretném értékelni az összes eltérést a GNT_WH és a GNT27 között. Egyenlőre olyan 600 hely van, ahol nincs szöveges eltérésértékelés.

Ahogy az elmúlt időben jeleztem, készül egy honlapfrissítés is, az új honlap azt fogja még tudni, hogy ha valaki egy versszámra klikkel rá, akkor a honlap ki fogja írni az illető vers magyar fordítását a www.szentiras.hu oldalon közölt szentírásfordítások szerint.
Harmai Gábor
2015-12-25 23:35:48 - 553
Válasz Ifj.Forrai Márton 552. üzenetére:
Köszi a tippet, de ezek nem győztek meg. Az egyik megfelel annak, ami a mi linktárunkból is elérhető, de az inkább bizánci kiejtés.

A másik az tényleg hasonlít az erazmiánusra, az angol akcentus még rendben is volna, de nem tesz hallható különbséget az epszilon és az éta között. Az "egennészen"-szó "egenneszen"-nek hangzik.
Ifj.Forrai Márton
2015-12-22 16:37:22 - 552
Válasz Harmai Gábor 551. üzenetére:
Áldott estét!

Azt hiszem ez a honlap lehetett: http://www.prta.hu/prta/nyitolap/letoltesek

Üdv: Marci