Új üzenet...

valaki
2018-08-18 19:43:56 - 827
Válasz Harmai Gábor 826. számú üzenetére:
"Isten a múltban kedvét találta Urunkban, ezért az elbeszélés jelenében megnyilatkozik."

Ezzel egyezik ez a kijelentés is: "szeretted az igazságosságot és gyűlölted a törvénytelenséget. Ezért kent föl téged az Isten, a te Istened, ujjongás olajával társaiddal szemben / inkább mint társaidat" Zsid. 1.9.; Zsolt. 44:8 - LXX - végig ugyanúgy múlt időben.
Harmai Gábor
2018-08-18 10:27:47 - 826
Válasz 822. számú üzenetére:
No, egyrészt nyelvtanilag az összes fordítással szemben is ragaszkodnék a múlt idejű fordításhoz, ugyanis az ige határozottan A.ind.aor.sg.1. és azt múlt idővel szokás fordítani. Föltűnhet az augmentum hiánya, hogy miért nem ηὐδόκησα, de igazából az "eu" kezdetű igékre jellemző, hogy nem kapnak augmentumot. Augmentumos alakok csak szövegkritikailag bizonytalan helyeken fordulnak elő, pl. az 1Kor 10,5,7 a Wescott & Hortban ηὐδόκησεν, a Nestlé-Alandban εὐδόκησεν, tehát a kéziratmásolók az egyiket hibásnak érezték, és a másikra javították. Hogy melyiket melyikre, azt rábízom a kéziratkutatókra: fordításban visszaadható különbség nincs.

Az εὐδόκησα - alak Urunk megkeresztelkedésének, ill. színeváltozásának elbeszlésein kívül (utóbbi pl. Mt 17,5) nem fordul elő az Újszövetségben, az LXX-ben pedig egy félrefordított félmondatban, az LXX Jer 2,19-ben: καὶ οὐκ εὐδόκησα ἐπὶ σοί, λέγει κύριος ὁ θεός σου - és nem találtam tetszésem benned, mondja az úr, a te istened. Itt az εὐδόκησα a פַחְדָּתִי félrefordítása: "az én félelmem". Tehát a vád egésze, hogy "nincs benned az én félelmem", ami pont az ellenéte a görög szövegnek.

Maradva az LXX-nél, az LXX szerint Isten a múltban nem találta tetszését a népben, ezért a jelenben elhatározza a büntetést.

Úgy vélem, Urunk megkeresztelkedésekor is erről van szó: Isten a múltban kedvét találta Urunkban, ezért az elbeszélés jelenében megnyilatkozik.

Szent Jeromos még a complaqui-val fordított, ami múlt idejű.

A jelen idejű fordítás mellé igazi nyelvtani érveket nem tudnék tenni, talán csak azt a dogmatikai megfontolást, hogy a múlt idejű "tetszésemet találtam" mellé nyilván nem lehet odatenni egy jelen idejű tagadást, hogy "de már nem"...
Harmai Gábor
2018-08-18 08:38:33 - 825
Válasz Menyhárt András 821. számú üzenetére:
Menyhárt András: köszönöm, egyrészt csatlakozom valaki válaszához, másrészt jelzem, hogy mi pont a meghatározatlansága miatt választottuk a magyar "földkerekség" szót: egy magyar szót nem találok ennél jobbnak. Két szóval a "lakott világ" lehetne jó fordítás.

Az, hogy a Biblia gömbölyű földdel számol-e, tágabb szövegösszefüggésekből olvasható ki (és már nem nyelvészet, ezért hosszabb vitába nem mennék bele...). A hatnapos teremtéstörténet és a vízözön-elbeszélés föld alatti és föld feletti vizei arra utalnak, hogy a szentírók nem kaptak bővebb természettudományos képzést a kinyilatkoztató Istentől, mint amennyire a kortárs babiloni kultúra képes volt. Ettől függetlenül teológiailag nagyon komoly üzenete van a hatnapos teremtéstörténetnek: világosan teremtménynek, a szilárdra döngölt égboltozatra függesztett lámpásoknak minősíti a csillagokat, míg a babiloniak szemében ezek az emberi sorsot befolyásoló istenek. Ha teremtmények, akkor pl. kutathatóak. Végig lehet gondolni, ill. meg lehet figyelni, hogy tényleg egy szilárdra döngölt égboltozaton függnek-e.

A horoszkóprovatokat olvasgató háziasszonyok olyan 2500 évvel vannak lemaradva a természettudományos fejlődésről :-)
valaki
2018-08-17 07:34:07 - 824
Válasz valaki 823. számú üzenetére:
Kiegészítés: Hérodotosz pl. könyvében nem tud semmit mondani a Nílus folyó eredetéről, forrásvidékéről. Azt a területet már nem ismerték, azaz Afrikának az a távoli területei már nem tartozott az oikomenész-hez, azaz az általuk ismert lakott földhöz, ahol a lakók "maradnak". Ehhez a felfogáshoz gondolom az is hozzátartozott, hogy a gyéren lakott területek lakosai vándorló életmódot folytattak, ami nem fedi a "helyben maradó lakók" (oiko-menó) fogalmát.
valaki
2018-08-16 05:29:17 - 823
Válasz Menyhárt András 821. számú üzenetére:
Bár nem vagyok üzemeltető, de ezt a labdát szívesen leütöm. :)
Legfeljebb kijavítanak, ha mégse jó.

A szó eredeti jelentéstartalma nem utal semmilyen alakra, se kerekre, se gömbre. Ez szerintem egy összetett szó: oiko-mené:

oikeó -, jelentése lakni Strong száma G3611
menó - jelentése maradni Strong G3306

Tehat a lakik-marad összetételből lehetett képezve eredetileg. Jelentése lakott terület, az a terület, ahol a "lakók" "maradnak, vannak". Így a legjobb fordítás a lakott földterület. A szótarak olyasmit is mondanak, hogy a görögök általában az általuk ismert "ismert földterületeket" értették, így az nyugatra az Oceanusz partjáig, keletre az indusok földjeig, délen az Etiópokig, északon az északi tengerig terjed a lakott föld. Úgy gondolták ezen kívüli területek már az ismeretlen lakatlan vidék. A vilagfelfogásuk abból indult ki amit abból ismertek, aminek ők vannak a központjában.
2018-08-15 17:52:14 - 822
Üdv, egy kérdés:
Mk1,11 "εὐδόκησα. - jótetszésem volt"
Tehát múlt idő, a fordítások szerint azonban "kedvem telik / gyönyörködöm".
Van valami nyelvtani oka a jelen idő használatának?
Köszönöm!
Menyhárt András
2018-08-15 09:26:51 - 821
A Biblia többször utal a "földkerekség" szóra. / Ézs. 40: 22
Az Luk. 2:1 és 4:5-ben pl. a οἰκουμένης szót használja.

Lehet-e tudni egyértelműen, miszerint lapos kör vagy pedig gömbölyű formát ért a Biblia ez alatt ?
Köszönettel &
Tisztelettel: M. A.
Harmai Gábor
2018-08-14 05:59:09 - 820
Válasz valaki 819. számú üzenetére:
Nocsak? Köszi, a szokott módon javítom, tehát a neten a következő frissítéssel. Valami másolási hiba, remélem, nem sok ilyen akad :-(
valaki
2018-08-13 05:08:52 - 819
Jud 1.12 anudroi - Főnícia =》 hibásan fordítva, jelentése víztelen.
MG
2018-07-25 05:18:09 - 818
Válasz valaki 817. számú üzenetére:
Nagyon köszönöm.

MG
valaki
2018-07-24 06:17:20 - 817
Válasz MG 816. számú üzenetére:
Itt található:
http://ujszov.hu/text?corpus=1&book=121&chapter=1&verse=1
MG
2018-07-23 20:15:02 - 816
Tisztelt Szerkesztők!

Egyszer már rátaláltam a Zsoltárok könyvének online preparációját (is) tartalmazó LXX-honlapjukra, de most sehogy sem találom. Kérem, írják meg a címét.

További jó munkát kívánva,

köszönettel:

Monostori Gábor
MG
2018-07-23 20:12:41 - 815
Tisztelt Szerkesztők!

Egyszer már rátaláltam a Zsoltárok könyvének online preparációját (is) tartalmazó LXX-honlapjukra, de most sehogy sem találom. Kérem, írják meg a címét.

További jó munkát kívánva,

köszönettel:

Monostori Gábor
MG
2018-07-23 20:11:45 - 814
Tisztelt Szerkesztők!

Egyszer már rátaláltam a Zsoltárok könyvének online preparációját (is) tartalmazó LXX-honlapjukra, de most sehogy sem találom. Kérem, írják meg a címét.

További jó munkát kívánva,

köszönettel:

Monostori Gábor
Harmai Gábor
2018-07-21 13:25:55 - 813
Válasz Dolovai Béla 812. számú üzenetére:
Kedves Béla,

ennyire nem vagyok penge, pontos vershivatkozást kérnék :-) Meg némi türelmet, aug. 4-ig szabadságon leszek...
Dolovai Béla
2018-07-17 12:21:35 - 812
Tisztelt Szerkesztők!

A kérdésem, hogy az l. korintusi levélben álló
"λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; " - félmondat: nagyjából asszonytól megold/felold/széthull jogosan értelmezhető-e egy a megtérés előtt bekövetkezett válásnak?
Dolovai Béla
2018-07-17 12:16:08 - 811
Tisztelt Szerkesztők!

A kérdésem, hogy az l. korintusi levélben álló
"λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; " - félmondat: nagyjából asszonytól megold/felold/széthull jogosan értelmezhető-e egy a megtérés előtt bekövetkezett válásnak?
Urvölgyi Tamás
2018-07-15 13:17:25 - 810
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Szerintem is elköpzelhetetlen, hogy Isten akarna minket kísértésbe vinni. Ferenc pápa javasolta, hogy a "ne engedj minket a kísértésbe" helyesebb lenne. Az eredeti szó jelentései: bevisz, behoz, beszolgáltat, odaad, áldoz, adózik, behoz, életbe léptet, javasol, előterjeszt, (író) előad, elmond, bevisz, magával visz/ragad. A kísértés szó az eredeti görögben próbára tevést, próbatételt is jelent. Talán a ne adj minket oda próbatételre egy kicsit finomabb lenne.
Urvölgyi Tamás
2018-07-15 13:16:17 - 809
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Szerintem is elköpzelhetetlen, hogy Isten akarna minket kísértésbe vinni. Ferenc pápa javasolta, hogy a "ne engedj minket a kísértésbe" helyesebb lenne. Az eredeti szó jelentései: bevisz, behoz, beszolgáltat, odaad, áldoz, adózik, behoz, életbe léptet, javasol, előterjeszt, (író) előad, elmond, bevisz, magával visz/ragad. A kísértés szó az eredeti görögben próbára tevést, próbatételt is jelent. Talán a ne adj minket oda próbatételre egy kicsit finomabb lenne.
Harmai Gábor
2018-07-09 20:10:19 - 808
Válasz valaki 807. számú üzenetére:
Nehéz kérdést dobtál föl. Az a baj, hogy mind a ἡ ἐπιθυμία, mind a ἡ ἁμαρτία nőnemű, így egyik sem nemz. Mindkettő szül, de a Jakab valóban két különböző igét használ.

A másodikra jobb hijján tetszik a katolikus fordításokban szereplő "okoz". Még utánanézek, hol fordul elő más szövegösszefüggésekben az ἀποκυέω ige.

A "világra hoz" egyfelül szinonímája ugyan a "szül"-nek, és ennyiben nem volna rossz, de a szószedetünk szellemétől idegen egy görög igét egy magyar szóképpel visszaadni. Egy ige kellene, a "szül" szinonímája...
valaki
2018-07-05 05:37:00 - 807
Ha már Jakab: 1.15 ... apokuei thanaton
Értelmesebb a "világra hoz" mint a "nemz" fordítás, a vágy nemz, majd teljessegre jutva halált hoz világra.
Harmai Gábor
2018-06-24 18:39:16 - 806
Válasz Harmai Gábor 805. számú üzenetére:
Viszont ha már párhuzamok, idekívánozik a Jak 1,13 is: Senki se mondja, aki kísértést szenved: „Isten kísért”, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit. (SZIT ford.)

Azért a gondolat a Miatyánk folytatásában is benne van, hiszen a "kísértésbe vitel" ellentéte, hogy "szabadíts meg a gonosztól". Vagyis: aki a kísértésben aktívan cselekszik, az a gonosz.
Harmai Gábor
2018-06-24 18:27:35 - 805
Válasz valaki 804. számú üzenetére:
Köszönöm, jogos a párhuzam.
valaki
2018-06-24 17:21:04 - 804
Válasz Harmai Gábor 803. számú üzenetére:
Itt is ugyanaz a szó szerepel:
Jak. 1.2 Πᾶσαν χαρὰν ἡγήσασθε, ἀδελφοί μου, ὅταν πειρασμοῖς περιπέσητε ποικίλοις,
Teljes örömként tartsátok, testvéreim, amikor különféle megpróbáltatásokba (peirasmois) estek, tudva, hogy kipróbáltságtok a hité állhatatosságot valósít meg.
Harmai Gábor
2018-06-24 14:56:13 - 803
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Simon Tamás László így fordít: "ne állíts minket próbatétel elé, hanem szabadíts meg a gonosztól" (Vö. STL Mt 6,13)

A szokásosan "kísértés"-ként fordított "πειρασμός" lehetséges fordítása a "próbatétel", a "ne állíts minket"-tel nem vagyok kibékülve. Az "εἰσενέγκῃς" az határozottan "bevisz".

Tehát még így lehet fordítani: "Ne vígy minket próbatételbe". Az, hogy különféle megpróbáltatások érnek bennünket, és azokat nem szeressük, természetes tapasztalat, miért ne mondanánk el a mi Istenünknek? Hogy ezt "kísértés"-nek nevezni helyénvaló-e, az megvitatható, én azt gondolom, értelmezői, prédikátori feladat annak tisztázása, hogy Isten másképp, másért engedi meg a különféle megpróbáltatásokat, mint a Gonosz, aki okozza őket.
Kuti István
2018-06-22 07:37:24 - 802
Szabad itt vitát indítani arról, hogy a "Miatyánk" szövegét tényleg úgy kell értenünk, hogy a Mi Atyánk valóban kísértésbe akar vinni bennünket? (Mt 6,13) Külön kérnünk kell, hogy ezt ne tegye?
Harmai Gábor
2018-06-19 08:15:45 - 801
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Elkészült az LXX Énekek éneke is, köszönet Takács Plamennek!
Harmai Gábor
2018-06-01 14:26:05 - 800
A bibliai héber nyelv tanulásához megkerülhetetlenné vált az elmúlt 20 évben a BibleWorks szoftver, amit viszont nem forgalmaznak tovább.

Részben az én bűnöm: túl sok lett nekik az olyasfajta ingyenes konkurrencia, mint a mi weboldalunk a bibliai görögtanulásra.

Viszont héber modulunk (még) nincs, ezért tartozom a Bibleworks-nek a hirdetéssel: aki bibliai héber nyelvet akar tanulni, annak nagyon érdemes június 15-ig megrendelnie ezt a szoftvert. Utána bezár a bazár.
Harmai Gábor
2018-06-01 07:55:38 - 799
Válasz Harmai Gábor 798. számú üzenetére:
Na jó, tiltakozik, de a "fölső"-t helyesnek mondja, úgyhogy sima szoftverhibára gyanaxom.
Harmai Gábor
2018-06-01 07:51:30 - 798
Válasz Knáb László 797. számú üzenetére:
Az 1 és 2 jelzést köszönöm, igyexünk javítani. Sajnos nincs olyan automatikus frissítés, mint a szószedetnél, de azért rajta vagyok az ügyön. A "föl"-és a kapcsolódó igekötők ő-zése afféle hódmezővásárhelyi névjegy a részemről, nagyjából ennyi maradt a gyermekkori dialektusomból, úgyhogy ehhez már ragaszkodnék :-) Az MTA amúgy nem tiltakozik ellene, mindkét változatot helyesnek jelzi...
Knáb László
2018-05-29 14:06:32 - 797
Tisztelt Szerkesztők!

Két apró elírást találtam a rövidítésjegyzékben (http://ujszov.hu/rovjegyz) a "János hamadik levele 3Jn" kezdetű sorban:
1. A "hamadik" szóból kimaradt az "r" betű
2. A "3" karakter felső indexbe került.

Javaslom továbbá, ugyanezen az oldalon a "fölsőfokú" szó helyett a "felsőfokú" nyelvtani műszó használatát. Szerintem ez utóbbi elterjedtebb.

Munkájukért köszönettel: Knáb László
Harmai Gábor
2018-05-22 18:48:23 - 796
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Takács Plamen elkészítette az LXX Izaiás szószedetét, amit a legújabb frissítéssel publikáltunk. Isten fizesse meg.

(Közben a szokott módon kijavultak az itt szóvátett és elismert hubák is)
valaki
2018-05-21 11:53:53 - 795
Válasz Harmai Gábor 794. számú üzenetére:
Szívesen. A tíz parancsolatos rész LXX fordítását gondoltam, hogy megnézegetem, és ott többször is előjött ez a hiba, de tényleg véletlen, ha így vesszük.
Harmai Gábor
2018-05-20 21:43:29 - 794
Válasz valaki 792. számú üzenetére:
Nem vagy semmi: kiszúrtál egy hibát, ami összesen 37 sorban fordul elő a 763400-ból! Gratulálok, és köszönöm! Ebben a 37 esetben valamikor a magyar jelentés első betűje egy tabulátor lett, nem tudom, miért. Lehet, hogy egyszerűen lenyomta a gombot, aki a magyar jelentést bevitte. Mindenesetre ez megfeküdte a netes feldolgozó-szoftver gyomrát.
Harmai Gábor
2018-05-20 06:14:20 - 793
Válasz valaki 792. számú üzenetére:
Köszönöm, a frissítő fájlom hibás, délután igyexem rendbetenni. Amúgy is érik egy frissítés: Plamen elkészült a teljes LXX Izaiás szószedetével.
valaki
2018-05-20 05:50:25 - 792
Nagyon sok helyen csak egy szám van a jelentés helyett, valami hiba lehet.
Pl. Kiv. 20.11.2 gar
Harmai Gábor
2018-05-01 20:11:40 - 791
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Újabb LXX Izaiás részletek készültek el Takács Plamennek köszönhetően, Isten fizesse meg!
Bertalan
2018-04-23 12:30:34 - 790
Válasz Hiba György 789. számú üzenetére:
Simon Tamás László OSB fordítása
Hiba György
2018-04-23 09:54:03 - 789
Kedves Szerkesztők! Azt szeretném megkérdezni, hogy az STL melyik szentírás rövidítése? Lk. 14, 26 nál tűnt fel. Köszönöm! Hiba György
Harmai Gábor
2018-04-21 09:29:39 - 788
Válasz Aron 787. számú üzenetére:
Megbeszéltük. Lent újraolvashatod az érveimet. Ne haragudj, de több időm erre nincs.
Aron
2018-04-20 07:33:47 - 787
Válasz Harmai Gábor 786. számú üzenetére:
Kedves Gabor!

En ugy gondolkodom, ahogy a Francia puspoki kar is. :) Es nem vagyok annyira radikalis mint az Olasz puspoki kar, akik a "mindenkiert"-nel maradtak Romaban, a Vatikan keresevel egyenesen szembe menve: "per tutti".

De maradjunk a temanal mielott kicenzuralodok: a "επί πολλῶν" - peri pollon forditasanal a Bibliaban.

Csak errol beszeljunk, mert en ugy latom hogy az "a sokasagert" -on kivul az osszes tobbi forditas hibas es lenyeges tartalmi kulonbseggel hibas a ma letezo legtobb, ha nem az osszes Bibliaban.

Nyelvtanilag ugyanis a sokakert forditas kizarja a mindenkiertet, amit az eredeti "επί πολλῶν" - peri pollon nem zar ki. Ezert a sokakert egyszeruen csak egy rossz, kijavitando forditas.

Beszeljunk csak errol...

Koszi es Udv!
Aron
Harmai Gábor
2018-04-18 10:43:34 - 786
Válasz valaki 784. számú üzenetére:
Szerintem ez túl van a megbeszélhető viták szintjén, épp ezért kénytelen leszek lassan a cenzúra eszközéhez folyamodni.

Áron kollégának beakadt az a meggyőződés, hogy lényegesen mást, pontosabb megközelítést jelentene Krisztus vérével kapcsolatban az "értetek és a sokaságért kiontatik" - fordítás, mint az "értetek és sokakért kiontatik" fordítás, amit a mostani magyar szentmisékben hall. Én meg semmiféle különbséget nem érzékelek, már azon túlmenően, hogy előbbi pontatlanabb, mert nem követi a görög és a latin nyelvtani szerkezetet. Ezért sajnos nem tudok Áron ügyéhez csatlakozni.
valaki
2018-04-18 07:26:03 - 784
Válasz Harmai Gábor 783. számú üzenetére:
Kibic javaslat :) Az írásbeli kommunikáció olykor nehézkes a szóbelihez képest, a szóbeliben ott a visszakérdezés lehetősége, az: "Ezt hogyan értetted?" - típusú kérdésekkel, erre adott válaszokkal egyenesbe lehet hozni egymás megértését, a félreértés elkerülhető. Javaslat: telefonszámcsere, konferencia beszélgetés. (így a téma rövidebb úton lezárható lenne)
Harmai Gábor
2018-04-17 18:45:36 - 783
Válasz Áron 782. számú üzenetére:
Nézd, itt állok két diplomával, három nyelvvizsgával és egy biblikus doktorival, általában nem szoktak hülyének tartani az emberek, de fogalmam sincs, mi a problémád. Tényleg, a legőszintébben. Engedelmeddel nem kezdem újra :-(
Áron
2018-04-17 10:45:05 - 782
Kedves Harmai Gabor!

Sirtam itt egy darabig a peri pollon eukarisztikus imaban valo "sokakert" kiontatott forditasa miatt es Albert Vanhoye -ra hivatkozva azzal erveltem hogy nem szabadna kizarnia a Magyar forditasnak a "mindenkiert jelentest" mert Alber Vanhoye szerint sem a "peri pollon" sem annak heber es aram megfeleloje nem arulja el hogy a teljessegrol van e szo vagy sem. (azaz nem zarja ki a mindenkiert jelentest ugy, ahogy azt a sokakert forditas kizarja)

Ezt ott fejeztuk be hogy szerinted a Magyar "sokakert" nem zarja ki a mindenkiertet, mire en ideztem hogy ez a fo problema a Katolikus Egyhaz szakadasaban amit most latunk, peldaul Romaban "mindenkiert"-tel miseznek olaszul mert szerintuk kizarja es a Franciak "por la multitude"-dal - a sokasagert-tal - ami a helyes forditasnak tunik,

Azota el telt egy kis ido es rajottem, hogy a "επί πολλῶν" - peri pollon forditasa az osszes altalam, ismert Magyar es mas nyelvu Bibliakban hibas a fenti erveles miatt.

Ugy erzem ideje lenne helyes forditasra atterni es a sokakert helyet sokasagertot vagy hasonlo ertelmu forditast adni a Bibliai szovegben is.

Persze Te mondhatod tovabbra is hogy szerinted a Magyar "sokakert" nem zarja ki a mindenkiertet de mas nyelveken - peldaul nemetul vagy olaszul, ahol ment a ping pong Benedek papa es a Nemet es Olasz puspoki kar kozott - kizarja es hat sok Magyar hivo szerint is kizarja:

http://jezsuita.blog.hu/2009/05/28/sokakert_es_mindenkiert

Azok szerint is kizarja akik a sokakert mellett ervelnek:

http://www.jozan-katolikus.hu/2010/01/31/p-michael-wildfeuer-husegben-az-ur-testamentumahoz-sokakert-vagy-mindenkiert/

Igy ha csak a nyelvi ertelmezest tekintjuk, akkor csak olyan forditas szabadna hogy elfogadott legyen a peri pollon-ra, ami nem zarja ki a mindenkiert jelentest.

Peldaul az "a sokasagert", ahogy a Franciak miseznek is: "por la multitude".

Koszi es Udv:
Aron

Harmai Gábor
2018-04-10 18:42:58 - 781
Válasz valaki 780. számú üzenetére:
valaki: köszi, ehhez most csak csatlakoznom kell :-)

Ha a Wescott & Hort szövegbe a neten szövegkritikai jelzést tettünk, akkor mindig van valamilyen ókori szövegtanúkra visszamenő, tehát betűeltérés a WH és a Nestlé-Aland 28 között. Az összes ilyen esetet föltártuk és jeleztük, de még nem mindenhová írtunk kommentárt. Ami azt illeti, ha aki szívesen önkénteskedne kicsit, annak elküldhetem a jegyzéket a hiányzó kiértékelő lábjegyzetekkel egy Excel-táblában.
valaki
2018-04-10 18:05:06 - 780
Válasz valaki 779. számú üzenetére:
Megnéztem a Nestle-Aland 28 kritikai lábjegyzetét, és a következő kódexek alapján hozták azt a döntést, hogy a jövő idejű változat van a mai bázis szövegben:
(Tehát itt: http://www.academic-bible.com/en/online-bibles/novum-testamentum-graece-na-28/read-the-bible-text/bibel/text/lesen/stelle/76/50001/59999/ch/7c09f9e185a0f58d17f0f9a7feba53df/)

jelen idejű (-εύουσιν):
A - szövegtípus (ha jól tudom ez az Alexandriai) V. század
1006. - XI. század - Athos Iviron
1611. - X. század - Athén
1841. - IX-X század - Lesbos, Kalloni, Limonos, 55
2329. X. század - Meteora, Metamorfosis stb.

jövő idejű (-εύσουσιν):
Alef (Sinai szövegtípus) - ez IV századi(!)
1854. - XI. század - Athos, iviron
2050. - Kr.u. 1107 - Escorial
2344. - XI. század - Paris
Ma sy sa

Gondolom az volt a döntő érv, hogy Alef szöveg korábbi származású mint az A
Az első IV. sz., a másik V. sz. Meg lehet még nézni pl. a Sinai kódexben a jövő idejű szerepel: http://codexsinaiticus.org/en/manuscript.aspx?book=59&chapter=5&lid=en&side=r&verse=10&zoomSlider=0

És a Vatikáni Kódexben is:
http://www.csntm.org/Manuscript/View/GA_03

Most többet nem néztem meg.
valaki
2018-04-10 13:59:36 - 779
Válasz Balázs 778. számú üzenetére:
A kommentet mindig érdemes megnézni. Ezek szerint eltérő szövegváltozat van a különböző fordítások mögött:

"GNT28: βασιλεύσουσιν (A GNT28 szerint az ige A.fut.pl.3. Viszonylag jelentős szövegértelmezési eltérés, hogy most uralkodnak /vö. GNT_WH/, vagy uralkodni fognak az üdvösségben /vö. GNT28/)
Balázs
2018-04-10 12:30:00 - 778
Sziasztok.

Szeretnem megkérdezni, hogy a Jel 5,10 ben sok biblia fordítás az uralkodást jövö idöbe helyezi: „uralkodni fognak..“. Viszont én nem találom ezt a jövöidöt a mondatban. Benne van a jövöidö rejtve vagy csak fordítói túlzás?

köszönöm
Harmai Gábor
2018-03-28 19:47:17 - 777
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Az LXX Izaiás könyvének szószedete a 36. fejezet végéig elkészült! Köszönjük Takács Plamennek!