Új üzenet...

Harmai Gábor
2009-04-19 15:11:36 - 134
Válasz Harmai Gábor 133. üzenetére:
Fícsör Fícsör Fícsör

Megtáltosodásom újabb jeleként föltettem két újabb hasznos linket a linktárba, nézzétek meg!

Kicsit átírtam a Tájékoztatót is: föltüntettem összes új munkatársunkat, megérdemlik.
Harmai Gábor
2009-04-13 22:43:02 - 133
No, az alanti fícsör örömére nagy keresztényüldézést vittem végbe: töröltem a hozzászólások kb. felét.

A nyelvészetileg szakszerû hozzászólásokat hagytam meg, a WEB-lapunk mûködésére vonatkozó kérdés-válaszokat, ill. referenciaként a dícséreteket. Utóbbiért bocsánat, de a Fõiskolának, amely a honlapot mûködteti, be kell mutatnia, hogy hasznos todományos munkát végez. Ez viszont nem ok arra, hogy most elkezdjenek a pozitív észrevételek áradni :-)
Harmai Gábor
2009-04-13 18:45:07 - 132
Sziasztok!
Végre igazi fícsörrõl adhatok hírt! Süttõ Dani elkészítette a konvertálómodult, így az új ACCESS adatbázisomat kéthetente föl tudom tölteni a netre. Mostani újdonságok:

Giovanni Venturini igeelemzéseit valóban bedolgoztam a munkánkba, így most már a Szentírás összes igéjéhez tartozik egy ember által készített nyelvtani elemzés. Giovanni magyar jelentést talán érthetõ okokból nem adott, de reményeim szerint ez így is nagy segítség most már az egész Szentíráshoz.

Mézes Melinda nekilátott a szótár magyarításának, kb. 250 magyar jelentést köszönhetünk neki. Ezek jó része még nem látszik, mert nincs rá hivatkozás a szószedetbõl, de reményeim szerint nincs elrejtett dolog, ami napfényre ne kerülne.

Saját munkám, hogy Mt-nál kész a Hegyibeszéd, a Mt 13 utolsó verseivel küzdök, de ott már Jézus a szülõhelyén jár, és találkozik az elsõ konfliktussal.

Most nekilátok rendberakni a kapcsolódó WEB-lapokat, átnézem a levlistát, az érdemi hozzászólásokat bedolgozom az adatbázisba, és meghagyom mintának, a többit törlöm. Szintén át kell írnom a tájékoztatót, hiszen Istennek hála új munkatársaink vannak!
Harmai Gábor
2009-03-23 17:55:20 - 129
Válasz Fodor István 128. üzenetére:
Köszi! Tudnál adni idézetet forrásmegjelöléssel? Betenném lábjegyzetként. A Blass-Debrunner-Rehnkopf nem ad semmi magyarázatot.

Most már erõsen érik egy jelentõs frissítés, ill. utána tényleg kéthetes rendszerességgel fogom frissíteni az adatbázist, összeálltak végre a technikai feltételek.

Ha meglesz, akkor a levlistát is végigcenzúrázom, vagyis kitörlöm a nyelvészetileg meg nem alapozott fölvetéseket. Volt azért néhány okos hozzászólás az elmúlt években is.
Fodor István
2009-03-22 22:53:08 - 128
Válasz Harmai Gábor 6. üzenetére:
Kedves Gábor!

Látom, hogy elmentünk talán egy élcelkedõsebb irányba. Ez nem elõnyös. Talán a regisztrációt be kéne építeni, és szûrni kéne...
Köszönöm az 1Kor15:45-rõl szóló kölönbségtételt! (Nem éppen neked, hanem aki írta.)

Viszont elõkapnék itt egy régi témát (2005.05.22-rõl) a Mt.10:29-rõl. Nem tudom ,hogy megválaszolták-e már, nem volt idõm átnézni a 4 év kommentjeit...
Legjobb tudomásom szerint nem kizárt a kettõ -nek dualis értelmezése. Tehát ahogy magyarul mondjuk: egy pár cipõ. Itt a pár az nem úgy értendõ mint egy szám, hanem mint egy egység, amivel gondolom gyakoribb volt az üzletelés... Mint a pár virsli... Az meg hogy a párhuzamos helyen mért van többesszám az nyilván amiatt lehet, mert ott már öt veréb van, ami már nem duális alak.

Az okosságomat kútfõbmõl, Varga Zsigmond Görög nyelvtanából, és a Györkössy-Kapiténffy-Tegyei szótárból szereztem.

Kedvelem az ilyen nyelvi érdekességeket, majd még visszatérek, ha megítam ezt az exegetikai alapdolgozatot.

Pax et Bonum!
Frodo

infaustus
2008-12-30 14:31:59 - 123
Szia Gábor, nem, nem ti állítottátok. Bibliaiskolában tanították a diákoknak, arra hivatkozva, hogy ott a görög azt mondja, hogy "hamarosan megszûnnek". De ennek én sem találtam nyomát, és gondoltam megkérdezlek azért titeket is .. a biztonaság kedvéért.
Harmai Gábor
2008-12-30 13:31:10 - 122
Válasz Török András 120. üzenetére:
Kedves Bandi,

észrevételeidet köszönjük, jogosak.
Mk 3,11: elütöttük a hivatkozást, javítunk.
Mk 4,8: hát, igen, agyalni kell rajta, hogy hogyan is adjuk vissza, de tényleg a magok számbeli gyarapodására utal a második ige.
Mk 4,19: talán a \"belépve\" - szóval lehetne visszaadni, mert azt szoktuk mondani, hogy vmi. \"belép a képbe\" - és megváltoztatja a dolgokat, vagy vmi \"belép az életünkbe\". Mondjuk kérdés, hogy önmagában a \"belép\" ige érthetõ-e, de végülis ez nem fordítás, itt a görög szöveget próbáljuk megvilágítani a magyar szavakkal.
Mk 4,38: Megintcsak technikai hiba: kifelejtettük a szótári hivatkozást az adatbázisban, köszönjük az észrevételt.

Mindezek a javítások remélhetõleg január végén kerülnek föl a netre, most épp nagy átépítésben vagyok, az alap adatbázist, amin dolgoztunk, most rakom át Excelbõl Accessbe. Ha megvan, akkor újra kell írni az exportáló eljárást, ami fölküldi a cuccot a netre, és akkor rendben lesznek ezek a dolgok is. Megéri, mert tényleg be tudjuk építeni azt a rengeteg igeelemzést, amit az olasz kolléga készített, és amirõl lentebb adtam hírt. Az csak nyelvtani elemzés, magyar szavakat talán érthetõ okokból nem írt hozzá, de így is nagyon komoly hozzájárulás a munkánkhoz.

Szótár: köszi a tippet, szerzõi jogi okokból nem tehetjük meg, hogy csak úgy ukmukkfukk lefordítunk és gépre teszünk egy szótárat, de a saját szómagyarázataink készítésénél igyexünk minél több forrást figyelembe venni.
Harmai Gábor
2008-12-30 12:41:09 - 121
Válasz infaustus 119. üzenetére:
Szia, Infaustus,

ezt a "közeljövõ"-dolgot kinél olvastad? Mi nem állítottuk, hogy közeljövõben bekövetkezõ eseményre utal a hivatkozott 1Kor 13,8.

Ha a véleményemet kérdezed - de ez már nem nyelvtan, hanem szövegértelmezés - akkor a prófétálás, a nyelvek és a tudás a gyermek szokásaihoz tartozik, és akkor szûnik meg, amikor Istennel kapcsolatban felnõttek leszünk, vagyis színrõl színre látjuk õt, vagyis meghalunk és üdvözülünk. Szöveg szerint az 1Kor 13,10 mondja meg, mikor lesz ez: "Mikor azonban eljön a beteljesedés, ami töredékes, véget ér".
Török András
2008-12-29 18:49:04 - 120
Sziasztok!

Elõször is szeretném megköszönni a szótár készítõinek a kitartó és alapos munkájukat. Görög vizsgára készülök, és sok hasznát veszem a programnak (és nem csak én, hanem sok teológustársam is).


Ma a Mk 3-4-gyel foglalkoztam. Az észrevételeim:

Mk 3,11: az "etheórun" szótári alakja aligha "therapón", inkább "theóreó", amit itt így fordítanék: " amikor észrevették".

Mk 4,8: A magvetõ példázatából a jó földbe hullott mag "utóéletérõl" van szó. Az "avabainonta kai auxanomena" szókapcsolat a szótár így adja vissza: kikelve és felnövekedve. Az "avabainó" alapjelentése azonban: feljön, felmászik; az "auxanó"-nak pedig: sokasodik, gyarapszik. Tehát itt szerintem az elsõ kifejezés nem a mag kikelését írja le, hanem azt, hogy a növény szárba szökik; a második pedig nem a növény növekedését, hanem a kalászban a szemek (számbeli) gyarapodását: lásd a 30x-os stb. termést. Konkrét fordítási javaslatot még nem teszek.

Mk 4,19: A szótár az "eiszporeüomenai" kifejezést a "közbejõve" szóval fordítja. Érezhetõ a fordítás szándéka: (ha jól értem, akkor) a kívánságok mintegy "közbejönnek", és megfojtják a az igét. Az ÚSZ ugyanezt a szót használja arra, ha vkit megszáll egy tisztátalan lélek, mit ne mondjak, Júdást a Sátán. Ebbõl kiindulva azt gondolom, hogy itt is vmi hasonlóról van szó: a kívánságok hatalmukba kerítik az embert.

Mk 4,38: A vihar elcsendesítésérõl szóló beszámolóban arról a mondatról van szó, amikor a tanítványok felkiáltanak: "Mester, nem törõdsz azzal, hogy meghalunk?" (emlékezetbõl írtam...)
Nem törõdsz azzal, azaz "u melei szoi". A "melei" szóra nem ad meg szótári alakot a szótár, pedig van neki: "meló"+Dativus. Ez ugyanazt jelenti, mint a sokkal inkább használatos "melomai", tehát gondoskodni vmirõl, törõdni vmivel. A fordítók persze ennek megfelelõen fordították.

Köszönöm.

Bandi

ui.: Ezt ajánlom: Bauer, Walter: Wörterbuch zum Neuen Testament, 6. kiadás, Walter de Gruyter, Berlin, New York, 1988.
Ezt a Münsteri Egyetem Újtestamentumi Szövegkutató Intézetének gondozásában készült (õk gondozzák a Nestlé-Aland-ot is).
infaustus
2008-12-28 20:49:23 - 119
Szia Gábor,

Köszönöm a válaszod. Lenne még egy kérdésem. Az 1Kor 13:8-ban a jövõ idõ (a prófétálás és nyelveken szólás megszünésére vonatkozóan) valóban egy a beszéd/írás pillanatában közeljövõben bekövetkezõ eseményre utal? Ahogy utánanéztem, ennek nem láttam ott nyomát. Sem máshol, hogy többféle jövõ idõ lenne a görögben. Elõre is köszönöm a válaszod.

Üdv,
infaustus
Harmai Gábor
2008-12-17 22:08:53 - 118
Válasz infaustus 117. üzenetére:
A Nestlé-Aland lábjegyzete szerint az αὐτῄ - változatot az A és a C kódex hozza, tehát az Alexandriai és a Theodor Béza féle kódex;
az αὐτῷ változatot a 47. papirusz a III. századból, az X, vagyis a Sínai kódex, a 051-es kisbetûs kódex, a késõi kódexek többsége ill. a szír fordítási tradíció.
Gondolom, a papirusz szövegtanúságát teintette döntõnek a Nestlé-Aland szerkesztõbizottsága, és az még valszeg nem volt meg, amikor a a Westcott és Hort szöveget szerkesztették.
infaustus
2008-12-16 20:04:28 - 117
Üdv,

A Jel 13:15 a vadállatról beszél. Az általatok használt Nestle-Aland szövegben az αὐτῷ személyes névmás szerepel, a Westcott és Hort szövegben ellenben az αὐτὴ. Az elõbbi semleges nemû, az utóbbi pedig nõnemû. Lehet tudni, hogy melyik áll közelebb az eredetihez?

Köszönöm,
infaustus
Harmai Gábor
2008-10-14 16:58:34 - 108
Válasz Bernabeu 105. üzenetére:
Bernabeu:
A prototokosz (valóban elsõszülött) és a prototípus szavunk a \"proto\" elõtagban mindenképpen kapcsolódik egymáshoz :-), de a második fele sajnos nem.

A típus az a görög tüposz-ra megy vissza, mintát jelent, ill. Balázs Károly szerint eredetileg ütés-t jelent, és a pénzverés kapcsán vált általánossá, mivelhogy azokat egy típus szerint kellett ütni. A Szentírásban is elõfordul, legtöbbször a \"példa\"-szóval fordítják, de pl. Tamás apostol a szegek \"típusába\" akarja ujjait helyezni. Ebben az esetben talán szó szerint ütést jelent a szó, vagyis így lehetne jól fordítani: \"nem helyezem a kezemet a szegek ütésébe\". (vö. Jn 20,25)

A tokosz ezzel szemben egyértelmûen szülést, vajúdást jelent, ill. átvitt értelemben kamatot is (mint a magyarban: megfiadzik a pénz). A Szentírásban elõtag nélkül ez utóbbi értelemben fordul elõ a Mt 25,27-ben és a Lk 19,23-ban.

arkhé:
A Kol 1,18 Krisztusra vonatkoztatja a Feltámadás kapcsán, \"aki, a kezdet, elsõszülött a halottak közül\". Nocsak, az elsõszülött szó :-). Szóval itt egy meghatározott szempontból, a Föltámadás szempontjából kezdet Jézus.

Javaslom a Jel 21,6b és a Jel 22,13 átgondolását: mielyikben ki mondja, hogy \"én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég\". Csak felszínesen néztem meg, de számomra úgy tûnik, a Jel 21,6b-ben az Atya (aki a trónon ül, és aki újrateremt mindent), a Jel 22,13-ban viszont Jézus.
Karel
2008-10-12 21:23:12 - 107
Válasz Bernabeu 106. üzenetére:
Az arkhe a Mindenható Istenre vonatkozik abban az értelemben, hogy õ az abszolút kezdet (vö. Jel. 21:6; 22:13), hiszen minden az Õ akaratából jött létre (vö. Jel. 4:11; 1Kor. 8:6a); vö.: „BELÕLE fakad, RAJTA ÁT halad és BELÉJE torkollik a MINDENSÉG.” (Róma 11,36, Vida ford.); ugyanakkor a Fiúra is vonatkozik, aki kezdettõl (arkhe) fogva van (vö. 1Ján. 1:1; 2:13-14), õ Isten teremtésének a kezdete (vö. Jel. 3:14), vagyis vele kezdõdött az Isten teremtése, ezért mondja Kol. 1:18, hogy õ a kezdet. Neki tehát van kezdete, (az Atyának köszönhetõen, Akitõl származik, vö. Mikeás 5.r.ész) a Mindenható Isten viszont örökkévalóan (kezdet nélkül) létezik, és nem származik senkitõl! (vö. Zsolt 90:2; 1Tim. 1:17; Jel. 4:9-10; 10:6; 15:7)

A prótotokosz szónak csak abban az értelemben lehet köze a prototípus szóhoz, hogy a teremtmények hosszú sorát Krisztus nyitotta meg. Õ (az Isten) teremtette elsõként a Fiút, a megszemélyesített Bölcsességet – Péld. 8:22 (ektiszen=teremtett, LXX. és katolikus. ford. vö. 5Móz. 4.32; 32.6); 1Kor. 1:24,30; Õt Teremtõnek nevezte Jézus. - Máté 19:4. Viszont minden más a Fiú által lett megteremtve (Ján. 1:3; 1Kor. 8:6b), tehát mivel egyedül csak a Fiút hozta létre az Atya közvetlen teremtés útján, ezért a Fiú a többi teremtménynek így nem prototípusa.
Üdvözlettel Karel
Bernabeu
2008-10-06 16:06:48 - 106
Bocsánat, még egy kérdés: a Krisztusra vagy az Atyára mondja valahol az Újszövetség, hogy arkhé?? Ha erre a két kérdésre választ kapok, nagyon örülni fogok (egy dolgozatot írok, és a témája miatt fontos)! Üdv: Bernabeu
Bernabeu
2008-10-06 16:03:43 - 105
Csodálatos ez a weblap. Gratulálok minden készítõjének. Lenne egy sürgõs kérdésem, hátha valaki tudna segíteni. Nagyon érdekelne, hogy az Kol1,15-ben Krisztusra vonatkozó, magyarra elsõszülöttként fordított szót jól olvasom-e, hogy prototokosz? És (bár lehet, hogy nagy butaság), ennek van-e köze a magyar prototípus szóhoz? Vagyis értelmezhetõ-e úgy, hogy Krisztus minden teremtmény prototípusa, vagyis mintája!? Köszönettel: Bernabeu
Karel
2008-07-30 00:44:34 - 104
Gábor:
Egyértelmû kijelentés vannak arra, hogy kihez imádkozzunk – az Atyához (Máté 6:9); és kit imádjunk – a HO THEOSZT , Aki az Atya (Jel. 19:10; 22:9; Ján. 6:27). Ezzel összhangban azt láthatjuk, hogy akik ezeknek az isteni igazságoknak a birtokában voltak, a Legfõbb Úrhoz, az Istenhez imádkoztak (lásd: Csel. 4:24-30; 12:5; vö. Jel. 5:8; 8:3-4), és következetesen csak az Istent imádták, nem pedig Isten Fiát. (vö. Jel. 4:9-11; 5:14; 7:11-12; 11:16-17; 14:7; 19:4.) Akiknek nem elég egyértelmû az isteni tanítás, azok kezdenek bele olyan kombinációkba, amikbe minden további nélkül belefér a teremtményekhez való ima (pl. Jézus anyjához és bizonyos egyházi szentekhez), és az imádat (pl. Jézushoz). A Szentírás azonban semmilyen emberi kombinációt nem tûr meg, mivel azt olvashatjuk, hogy a végtelen és örökkévaló Isten (a Fiúval ellentétben) soha nem születik, soha nem imádkozik, soha nem ölt testet, soha nem közbenjárója senkinek, soha nem hal meg, soha nem áldozta föl magát, soha nem kell feltámasztani, soha nem képmása senkinek, soha senki nem a feje, soha senkinek nem vettetik alá, soha senkinek az akarata alá nem alárendelt, soha senkitõl a hatalmát nem kapta, soha senki nem tanította, soha senkihez nem lehet hasonlítani, soha nem voltak az angyalok a társai, soha senki nem ültette a jobbjára, ennélfogva SOHA NEM OSZTOTTA MEG AZ IMÁDATOT SENKIVEL, még a Fiúval sem – ebbõl kifolyólag nincs helye az igaz imádatban emberi kísérletnek , amely azt óhajtja kifejezni , amit Isten nem fejezett ki!
Ha pedig a modern katolikus álláspont nívós kifejtése nem egyezik meg ezzel, az nyilván nem a Szentírás egyértelmû kijelentéseinek a hibája.
Krisztusi üdvözlettel Karel
Harmai Gábor
2008-07-29 08:46:30 - 103
Válasz Karel 101. üzenetére:
Karel:
Abból a jézusi mondásból, hogy "Aki engem lát, látja az Atyát is", nem következik, hogy nem nézhetem meg az esztergomi Bazilikát. Az általad idézett mondástól véleményem szerint kb. ennyire áll távol az a következtetés, hogy Jézusnak nem jár imádat.

Részemrõl azért azzal zárnám le a vitát, hogy leszögezném: a magamfajta megrögzött katolikus trinitáriusok is meggyõzõdéssel vallják, hogy Jézus valóságos ember, és valóságos emberként az Atya valóságos imádója. Amikor tehát másokat tanít, hogy hogyan kell az Atyát helyesen imádni, akkor saját emberi tapasztalatából beszél.

Másik idevágó megjegyzésem, hogy az Atya imádata és Jézus imádata nem nulla összegû játék, azaz nem zárják ki egymást. Jézust az imádja helyesen, akinek meghajlik elõtte a térde, nyelvével Úrnak vallja, és teszi mindezt az Atyaisten dicsõségére (vö. Fil 2,7-8). Végülis a Megváltás az Atya és a Fiú közös mûve. Amikor nevesítve a Fiút imádom érte, akkor a dicsõítés az Atyának is szól.

Ja, könyvajánlat: a modern katolikus álláspont nívós kifejtése Walter Kasper bíborostól a "Jézus Krisztus Istene" c. könyv.
Karel
2008-07-12 03:26:47 - 101
Szia Gábor!
Azt a megjegyzést szeretném tenni, ha Jézus azt mondja: menjetek jobbra, ebbõl nem következik az, hogy mehetek balra is, mivelhogy azt nem mondta, hogy balra ne menjek.
Jézus a János 4:21-24 szövegösszefüggése szerint az atya, és csakis az atya imádását vezeti át a törvényszövetség területérõl az usz régiójába, kiemelve azt, hogy ezentúl a mód változik (és nem a személy!), nem Jeruzsálem és nem a Garizim hegyen, hanem a szellemben és igazságban történõ imádat az elfogadható. Ha a fiú imádatát ide beerõszakolja valaki, akkor annak a módját is olvasnunk kéne, vagy talán én találjam ki hogy hogyan? Másrészt meg a ho theosz helyes imádatára való felhívás olvasható Krisztus más szavaiból is: vö. Márk 7:7-8, ahol a sebomai görög szó van, és ez a szó sem vonatkozik sehol Krisztusra, pláne nem Krisztus imádására. Ha valaki azt olvassa, hogy a ho theoszt imádja (vö. Jel. 19:10; 22:9), akkor hogy jön be neki a képbe Krisztus, amikor a theosz-Logosz-Krisztus a ho theosznál volt, vagyis az Atyánál, akit nekem kiváltságom imádni?! Jézus azt mondta: "mi azt imádjuk, akit ismerünk" (Ján. 4:22,Öf.), tehát zsidóként az Istent az Atyát imádta õ is, amit nyíltan megmondott a Sátánnak: meg van írva, a te Istenedet imádd! (Máté 4:10) És vajon nem az Atya, az Isten (ho theosz) Krisztus és a mi Istenünk? (vö. Ján. 20:17; Csel. 2:39; Róma 1:8; 2Kor 6:16-18; Jel. 3:12; 7:10; 21:7) Ami meg a cenzúrát illeti, Krisztus a fõ CENZOR, csak a vele összhangban mûködõ cenzúrának van jövõje, mert ha nem az õ tanítását közvetítem, nekem nincs jövõm. Márpedig õ az igaz imádókat az atya imádásával hozta összefüggésbe, és valóban figyelnem kell a fiúra, amikor ezt mondja, hogy az õ országában jövõm legyen. Ez volt egy hozzászólás, megbeszéltük, oszt annyi. A görög-magyar fordítást ne hogy megszüntessétek, mert szükség van rá, mivel igen hasznos! Krisztusi szeretettel és üdvözlettel Karel.
Harmai Gábor
2008-06-28 20:43:10 - 98
Válasz Karel 97. üzenetére:
Szia, Karel,

azt hiszem, sportszerûtlen lenne cenzúrával fenyegetõdznöm, hiszen valóban nyelvtani szinten tetted föl a kérdésedet. Azt azért hadd jegyezzem meg, hogy ennek ellenére ez a honlap nem évszázados felekezeti viták megoldását célozza. Néhány hozzászólás, megbeszéljük, oszt annyi.

Jn 4,23:
A szövegnek nincs olyan szándéka, hogy az "imádók" szó egyetlen alanyaként csak az Atyát nevezze meg, és a Fiút kizárja. A helyes imádat módjáról van szó. A mondanivaló, hogy a hegyen bemutatott szertatásos áldozat ideigvaló a Templom-hegyen is, és a lélekben eljövendõ imádatban nem lesz különbség a zsidók és a szamaritánusok között.

Ha én arról beszélek, hogy az ismerõs egyházközségi tanács elnökét nem azzal szeretem helyesen, ha rendszeresen ajándékokat viszek neki, hanem ha odafigyelek a mondanivalójára, abból nem következik, hogy a fiára viszont nem kell figyelnem.
Karel
2008-06-21 20:52:22 - 97
Azt a megjegyzést szeretném tenni, hogy a proszküneót Jézus esetében azért nem lehet imádatnak fordítani (pl Luk.24:52, stb.) mert a proszkünétész (imádók) szót a szent szellem ihletett szövege (Jézus kijelentése szerint) egyértelmûen és kizárólagosan az Atyához (és csakis az Atyához) kapcsolta. (vö. Ján. 4:23) Ennélfogva Jézus esetében már csak a szó második jelentése jöhet szóba, az pedig a hódolat, amely embereknek is adható. (vö. Jel 3:9) Ezt erõsíti meg az is, hogy az imádatra való felhívás a HO THEOSZ-ra vonatkozik (vö. Jel. 19:10; 22:9), aki egyértelmûen Jézus szerint is az Atya! (vö. Ján. 4:24; 6:27, stb.) Jézust következetesen THEOSZ(isteni)-nak mondja a szöveg, és soha nem HO THEOSZNAK. A THEOSZ Logosz (az isteni Szó) volt a HO THEOSZ-nál, AZ ISTENNÉL. (VÖ.Ján. 1:1)Vagyis egyedül csak az Atya AZ ISTEN, a HO THEOSZ, Akit az imádat illet, a JHWH, Aki nem azonos a THEOSZ (isteni) Logosszal, Jézussal. Minden fordítás, amely Jézushoz kapcsolja az imádatot, ezért szükségszerûen téves!
Harmai Gábor
2007-10-23 16:30:32 - 74
Válasz Bajai Gábor 73. üzenetére:
Második legjobb :-) Csia Lajos fordítása, ami legegyszerûbben a Wikipedián férhetõ hozzá a Wikikönyvek között. Keress rá a Google-ban az "Újszövetség görög" szavakkal!

Na jó, viccen kívül, Csia fordítása egyrészt teljes, másrészt meg összefüggõ magyar szöveg, tehát valódi fordítás. A mi munkánk nyelvtanulási segédlet.
Bajai Gábor
2007-10-20 20:47:11 - 73
szervusztok.Ha valaki tud renkivül pontos fordítást Görögrõl-Magyarra akkor legyen szíves írjon!
Harmai Gábor
2007-09-15 15:33:49 - 71
Válasz Ismeretlen 70. üzenetére:
Hát, a cikk hülyeséget állít, ezt épp az itteni WEB-lapon is meg lehet mutatni. Nézd meg az elõzõ és a következõ szóalakokat a sóban forgó μεθυσθῶσιν - hoz. Egyértelmûen részegeskedésrõl van szó, éspedig elítélõ értelemben.
Ismeretlen
2007-09-13 12:38:43 - 70
Hi!

Én se látom túl sok értelmét, csak a mellékelt cikk:

http://www.biblia.hu/muv_jkm/jkm_16.htm

és egy ezzel a témaával foglalkozó (index)fórum miatt érdeklõdöm.

:)

Üdv.
Harmai Gábor
2007-09-08 22:49:39 - 69
Válasz Ismeretlen 68. üzenetére:
Szia,

töredelmesen bevallom, hogy nem vagyok túl jó a klasszikus görögben, így a konkrét kérdésre nem tudok kapásból válaszolni.

A kánai mennyegzõn a võfély mindenesetre határozottan megemlékezik az "oinos" részegítõ hatásáról, éspedig Jézus csodájával összefüggésben, így nem látom értelmét, hogy másra gondoljunk, mint borra.

Az elsõ olasz mondat, amit megtanultam: "In vino verita, in aqua tifus".

A régi társadalmakban a mérsékelt borfogyasztás egyszerûen egészségesebb volt, mint a vízivás. Lehet, hogy ma is...
Ismeretlen
2007-09-07 10:53:32 - 68
Hi!

Kérdésem hogy a görög oinos szónak lehet e must a fordítása...
Van e a mustra görög szó és ha van akkor mi az ?

Egyes felekezeteknél elterjedt, hogy bort nem is borként kell fordítani, hanem néha lehetne inkább must...és a biblia.hu - n is van errõl valami.

Üdv.

az Ismeretlen
Papp Mihály
2007-06-03 09:44:29 - 65
Kedves Dávid
Csak egy észrevételt szeretnék tisztázni, amely a következõ: βρωμάτων-ételektõl, eredetileg HÚSTÓL. Úgy tudom a "hús-tól" a helyes fordítás. Igehely: 1.Tim;4,3.
üdv:P.M.
Harmai Gábor
2007-04-20 09:16:33 - 64
Válasz Harmai Gábor 63. üzenetére:
Ettõl függetlenül úgy döntöttem, mégiscsak genitivus absolutus lesz... Azért a kérdést nyitva hagyom, ha valakinek van ötlete, ossza meg.
Harmai Gábor
2007-04-01 23:20:06 - 62
Végülis a szórenddel való játék nem idegen a görögtõl. Ha elõrehozzuk a "vetettet"-szót, magyarul is elfogadhatóan hangzik: "a vetettet, mindegyiké hallgatóé az igét" Azért még gyõzködnöm kell magam :-)
Harmai Gábor
2007-04-01 23:15:46 - 61
Sziasztok!

Ti hogyan értitek a mondatkezdõ genitivust a Mt 13,19-ben? Az általam alkotott magyar átirat így nézne ki: "mindegyiké hallgatóé a/az igét a/az királyi uralomé és nem értõé jön a/az gonosz és elragadja a/az vetettet -ban/-ben a/az szív övé"

Eszerint a "vetett"-re vonatkozna, hogy a "hallgatóé és nem értõé". Kicsit furán hangzik, de nincs jobb ötletem. A genitivus absolutushoz két genitivusos kifejezés kellene, itt meg csak egyet látok.
Harmai Gábor
2007-02-28 13:03:52 - 59
Válasz Szilvia 57. üzenetére:
Kedves Szilvia,

a letölthetõvé tételre sajnos nem kaptunk engedélyt a fölhasznált Bibliakiadás kiadójától, a Nestlé-Aland kiadótól. A görög Szentírás szerzõi jogi helyzete nem egyszerû, mert bár a Szentlélek nem ebben a formában kér tõlünk anyagi hozzájárulást, és az emberi szerzõk is régebben meghaltak, mint 100 éve, de a szövegkritikai apparátus összeállítása valóban nagyon komoly mai szellemi teljesítmény, és a honlapon lévõ görög szöveg ennek a szövegkritikai munkálkodásnak a gyümölcse.
Szilvia
2007-02-26 09:31:16 - 57

Kedves Gábor!

Én is csatlakoznék mindazokhoz, akik hálásak -Istennek és Neked is- a munkáért! :)
A kérdésem az lenne, hogy letölthetõ-e a görög szótárral bõvített Biblia, mert sajnos a munkahelyemrõl tudok csak netezni és az otthoni gépemre szívesen átmásolnám...

Elõre is köszönettel: Kövesdi Szilvia

Harmai Gábor
2007-02-03 21:56:00 - 53
erchomenon:
Érdekes kérdés. Endre, aki az elemzést készítette, úgy döntött, hogy az "én"-hez tartozik: "volt... eljõve", én inkább azt mondanám, hogy a "fósz" egyik jelzõje: a "fény valódi... eljövõ a világba". Nem javítottam Endrét, ez olyan tartalmi kérdés, amiben tisztelem az elemzés készítõjének a döntését. Mindenesetre kétségtelenül nominativus, úgyhogy neked is igazad van :-)
Harmai Gábor
2007-02-03 21:48:00 - 52
iota subscriptum a dativusban:
A gép valóban nem érzékeli, az abc-rendezés ugyanis egy olyan betûsor alapján történik, amely csak a görög abc alapbetûit veszi figyelembe (alfa - a, béta - b, gamma - c stb.).

Így azután a dativushoz is vidáman odamásolja, hogy nom. (vagy fordítva, ha elõször a dativust elemzem). Ez döntés kérdése, amikor a programot írtam, arra jutottam, így jobban járok, a legtöbb infó ugyanis így is helyes: a szó az, ami, a fordítása kis módosítással szintén OK, a nom. bejegyzést kézzel át kell javítani dat.-ra. Néha azért megtörtént :-)


Harmai Gábor
2007-02-03 21:28:00 - 51
Kedves Magdi!

Köszönöm az észrevételeidet, mindet megalapozottnak találtam, Excelben már javítottam is. Ami a honlap javítását illeti, már föltûnt a fény az alagút végén, Dani írt egy nagyon elegáns konverziós eljárást, amivel nagyjából két hetente föl tudjuk tölteni a javításokat, csak valamilyen kisebb technikai zûr miatt még nem tudtuk beüzemelni. De csak beállítási probléma, a progi kész.

Ami a javítások gépesítését illeti, az "egeneto" 202 elõfordulására hatékony volt abc-rendbe tenni a Szentírást, így gyorsan rendbe tettem mindet. Mondjuk az ilyen akciók miatt van, hogy nincs értelme a részenkénti frissítésnek, egyszerre kell föltölteni a teljes anyagot.

A szó és következõ szó összevetése jóval nehezebb ügy, ott az egyszerû abc-rendezés nem segít, de pont a "dia"-ra írtam egy javító eljárást pár hete, úgyhogy az Excelben nálam már rendbe volt téve, ha sikerül a föltöltés, az Interneten is rendben lesz.

Ezt valszeg megcsinálom a többi prepozícióra is. Sajnos akárhányszor elõfordul, hogy a névelõ és a szó közé beékelõdik valamilyen másik szó, ezért a névelõ-fõnév ellenõrzés automatizálása elég reménytelennek tûnik, de lehet, hogy 1x nekidurálom magam. Pont a "to"-val rengeteg baj van. Az ilyen egyszerû cuccokon az ember szeme átsiklik, a gép meg mindenhová accusativussal másolta, mert az a gyakoribb.

Hosszabb elemzések fölvitelére van mód, létezik a lábjegyzet-funkció, ill. oda akár linkeket is be lehet tenni egész cikkekre is. Ha van kedved ilyesmit írni, nosza, de nem akarsz inkább nekiugrani az Apostolok Cselekedetei kidolgozásának? A szavak 90%-ához a gép már odamásolt valamit, ami kb. 80-90%-ban helyes is.

Köszi:
Gábor
Magdi
2007-02-02 13:10:00 - 50
Jn 1,4 9. szó: "to" itt is acc.-nak van jelölve. Az utána jövő "phós" itt is nom.
Itt is ez van, a "to" lehet nom. és acc. Lehet arra programot írni, hogy vegye figyelembe a gép a mögötte levő szót, vagy érdemes-e így megoldani?


Még egy kérdés: Tervezitek-e, hogy a mondatszerkezetekre, összetartozó szavakra vagy egyeztési kérdésekre vonatkozó megjegyzéseket is föltesztek?
Magdi
2007-02-02 13:02:00 - 49
Jn 1,3-ban találtam az "egeneto" mindkétszeri előfordulásánál, hogy M.-P. aor.

Aoristosban és futurumban nincs mediopasszív, az alakok ragozása mediumban és passivumban eltér. Az "egeneto" mediális alak.


Más:
(Jn 1,3 2. szó: "di'" az elmzésénél +acc van írva, állhat acc.-szal is, meg gen.-sal is, itt a következő szó gen., jelölése jó is. Ezekre lehet valahogy programot írni?)
Magdi
2007-02-02 12:45:00 - 48
Amit az "erchomenon"-ról írtam, abban nem vagyok biztos, de majd utána is fogok jobban nézni. De addig is érdekel a véleményetek.

És nem is fogalmaztam pontosan egészen, úgy kellene inkább, hogy a mondat alanya a "to phós" (aminek jelzője a "to aléthinon").

Más:
A Jn 1,1-ben és 1,2-ben az "arché" nom.-nak van jelölve, ami dat.
Ott az ióta subscriptum, azt nem különbözteti meg a gép?

(Azért érdekes, mert utána a Jn 1,5-ben a "skotia" kétszer van, egyszer ióta subscriptummal, dat.-ban, aztán anélkül nom.-ban, és ott mindkét jelölés jó.)
Magdi
2007-02-01 18:18:00 - 47
Kedves Mindenki!

Jn 1,9 -ben vélek hibát fölfedezni.
A "to phós to aléthinon" szerintem jelzős szerkezet, és ebből a "phós" nom.-nak, a másik három szó acc.-nak van jelölve. Szerintem az egész nom.
Továbbmenve szerintem az "erchomenon" is nom, ami szintén acc.-nak van jelölve.
A mondateleji "én"-nel kapcsolódik össze, vele alkot szerkezetet, ami szerintem constr. periphr.
Az egész mondat alanya az előbbi jelzős szerkezet, ami nom.-ban áll.
Iskolás fordításban tehát:
Volt az igazi világosság eljövő a világba (és közbe van szúrva az, hogy: aki megvilágosít minden embert).

(Amik acc.-nak vannak jelölve, valószínűleg azért lehetnek így, mert neutrumban ezeknél az alakoknál a nom. és acc. megegyezik.)

Nektek mi a véleményetek?
Harmai Gábor
2007-01-20 13:40:00 - 44
Sziasztok!

A Mt 10,29 kapcsán feszegetett problémához hasonló a Mt 13,4:

amik egyrészt esett az útra...
ha` me`n e´peszen para` té`n hodo´n...

Itt tehát a többes szám semleges nemû alanyhoz egyes számú állítmány járul, Mint a Mt 10,29-ben a két verébhez.
Harmai Gábor
2006-11-22 18:42:00 - 43
Köszi, de a Mt 17-ben még rengeteg a hiba, ott még csak számítógép által máshonnan odamásolt alakok vannak.

Érdemes elolvasni a tájékoztatót, sajnos messze nem a teljes Szentírást dolgoztuk föl egyenlõre.

Ezzel együtt úgy gondoltuk, a gépileg másolt alakok is jelentenek bizonyos értelmezési segítséget, ezért tettük föl a teljes Újszövetséget.

Tóth Péter
2006-11-22 15:14:00 - 41
a Mt 17.1-ben a 4. szó nem praep, hanem a hehezetes alak, a számnév: hat
Üdvözlettel, Péter
Harmai Gábor
2006-11-21 12:28:00 - 40
Kedves Johnson,

közben pontosabban utánanéztem, Balázs Károly negyedik lehetõségként fölsorolja az általad említett kivégzõoszlopot is. Semmiképpen nem vethetõ el tehát mindenestõl ez a fölvetés.

A T alak ellen szól mindenképpen a Jézus feje fölé függesztett föliratról szóló tudósítás. Az X alak ellen szól, hogy Jézus vitte a keresztjét, vagy legalábbis egy alkatrészét, amire kézenfekvõ módon adódik a vízszintes szár.

Másrészt viszont az sem felejtendõ el, hogy amikor levették a keresztrõl, maga a kereszt ott maradt. Ez arra utal, hogy - már csak figyelmeztetõ funkcióval is - mindenképpen volt a keresztnek egy állandó alkatrésze - kézenfekvõ módon a függõleges szár - ami folyamatosan kinn volt a Golgotán, amúgy, miheztartás végett.

Ha csak egy póznáról van szó, akkor a bibliai leírás nem igazán jön össze: Jézus kivitte, de azután levették róla, és az ott maradt? Nem életszerûbb az, hogy kivitte a vízszintes szárat, és fölemeltetett a függõleges szárra, amirõl azután levették?

Másrészt semmiképpen nem tenném zárójelbe azt a tényt, hogy a rómaiak végezték ki, ahogy sok ezer más zsidót is. Miért ne az Itáliából hozott módszerükkel tették volna?

Harmadrészt továbbra is várom a bibliaitól eltérõ szakszót a római típusú keresztre feszítésre.

Csak valószínûségekrõl beszélünk, de én azt mondanám, 75-80%.

Harmai Gábor
2006-11-19 23:36:00 - 38
Kedves Johnson,

Balázs Károllyal egyetértve esetleg lehetségesnek tartom, hogy Krisztus keresztje X alakú volt, mint az, amivel a hagyomány szerint András apostolt végezték ki, ill. nem lehetetlen a T alakú kereszt sem, amivel a festõk gyakran a latrok kivégzését szokták ábrázolni, nyilván pusztán azért, hogy Krisztust a képeiken kiemeljék. Az egyszerû karót anatómiai megfontolásokból valószínûtlennek tartom. Derék szerzõidnek meg kellene mondaniuk, hogy mi a görög szakkifejezés a "valódi" keresztrefeszítésre, amivel szemben a sztauroó ige szerintük valami mást ír le. Az ugyanis már csak Ciceró leírása alapján sem nagyon vonható kétségbe, hogy a "keresztrefeszítés" nevû római kivégzési mód létezett, és mivel görög nyelvterületen is bõséggel alkalmazták, kellett legyen rá görög szó is. Ha nem a sztauroó, akkor kérdés, hogy melyik.

Ami a nyelvi logikát illeti, az evangelisták ill. más keresztrefeszítések szemtanúi számára a kereszt vízszintes szára alighanem lényegtelen segédeszköz volt, amivel az elítéltet a függõleges karóra rögzítették, hogy a magasba emelhessék.

Ettõl függetlenül a kérdésnek túl nagy fontossága nincs. A keresztények pontosan tudják, hogy mindössze 0,3% az esélye annak, hogy Jézus valóban dec. 25-én született (amennyiben bármely napon megszülethetett), mégis fontosnak tartják, hogy a Születést közösen, ezen a napon ünnepeljék.

Annak, hogy a kereszt valóban olyan alakú volt, ahogyan a keresztény tradíció általában leírja, mindenesetre 0,3%-nál jóval nagyobb az esélye, így nem egyhamar fogjuk a festõket piszkálni a "tudománytalan" ábrázolás miatt.
Johnson
2006-11-19 13:39:00 - 37
Sziasztok!
A keresztény hagyomány úgy tartja, hogy Jézust kereszten végezték ki.
Kutatásaim során érdekes dolgokra lettem figyelmes.

"A klasszikus görög nyelvben a sztaurosz' szó csupán egyenes oszlopot karót, vagyis cölöpöt jelentett, mint amilyet például az alapozásnál használnak. A sztauro'ó ige azt jelentette: >karókkal körbevesz, karósáncot vagy cölöpkerítést készít.< A görög Úsz. ihletés alatt álló írói a görög köznyelven(koi né')írtak, s ugyanabban az értelemben használták a sztaurosz' szót, mint a klasszikus görögben, vagyis úgy hogy az egyszerû oszlopot ill. karót jelentett, melyen nincs semmiféle keresztgerenda, semmiféle szögben."

W.E.Vine a következõket állapítja meg a sztaurosz'szó jelentésérõl:
"A sztaurosz'egyenes karóra vagy oszlopra utal. A gonosztevõket ilyenre szegezve végezték ki. A fõnév és a sztauro (,oszlopra vagy karóra erõsít')ige hallatán felidézett kép eredetileg különbözött a két gerendából álló kereszt egyházi ábrázolásától."(An Expository Dictionary of New Testament Words;1.kötet,256.old.;1966)

Hermann Fulda a Das Kreuz und die Kreuzigung c. könyvében ezt írja:
"Jézus egyszerû kivégzõoszlopon halt meg, errõl tanúskodik az evangéliumokban a Jézus kivégzõeszközére használt görög sztaurosz' szó."(Breslau, 1878;109.old.)

Paul W.Schmidt, aki Bázeli Egyetem professzora volt, ezt írta:
"A sztaurosz' mindenféle egyenesen álló karót vagy fatörzset jelentett, vízszintes gerenda nélkül." (Die Gesichte Jesu,Tübingen és Lipcse,1904; 2.kötet,386-394.old.)

Nektek errõl mi a véleményetek?
Harmai Gábor
2006-11-11 11:03:00 - 35
Szia, sassi,

szellemes a fölvetés :-). Igen, a Biblián kívüli szóhasználatban a "szellem" szó sokkal inkább az értelmi mûködéssel, az okossággal, humorral, meg ilyesmikkel függ össze, nem Istenre vonatkozik. Pl. a "szellem embere" kifejezésrõl nem Szent Ferenc jut eszünkbe, hanem mondjuk Babits Mihály. Sokkal inkább az értelem mûködésére utal a szó, mint az Istenkapcsolatra.

Az érem másik oldala viszont, hogy a Szentíráson belül a "szellem" szó ilyen használata nem nagyon fordul elõ, és inkább az ember lényegére vonatkozik az emberi πνεῦμα. Szószedetünkben a mindkét irányba megengedõ "szellem/lélek" szópárral adtuk vissza, ill. egy helyen,az 1Kor 2 fejzetben be kellett dobjuk a törülközõt, oda az alábbi lábjegyzetet tettük:

"A 2. fejezetben a πνεῦμα - ψυχή szópár ésa kapcsolódó szócsoportok visszaadásánál a fejezet mondanivalójának könnyebb megértése végett a katolikus hagyománytól eltérõen a „Lélek" szó helyett „Szellem"-et használunk és fordítva."

Olvassátok el az 1Kor 2,14-et, ott kifejezetten arról van ott szó, hogy "a pszichikus ember nem fogadja be az Isten pneumáját, mert az számára ostobaság, és nem képes megérteni, mert az pneumatikus módon ítélhetõ meg. A pneumatikus ember viszont mindeneket megítél, és õ senki által nem ítéltetik meg"

Vagyis: e gondolatmenet szerint az emberben a "pneuma" az az isteni ajándék, amivel megérthetjükaz Istent, és ami fölötte áll a pszichénknek. Próbálkoztam azzal is, hogy ennek alapján egy nagy lélegzetvétellel megfordítottam az egészet, és a "pneuma" szót adtam vissza a "lélek"-kel, a "psziché"-t a "szellem"-mel, de talán már ebben a leírásban is érezhetõ, hogy ez miért nemmegy. A "psziché" egyszerûen nem fedi azt, amit a magyar nyelvben "szellem" alatt értünk. Igaz, a "pneuma" sem. Ez a Szentírás akárhány helyén világosan meg is mutatkozik.

Mondanám, hogy azért érdemes görögül olvasni a Szentírást, hogy az ilyen kérdésekkel szembesüljünk, és önállóan át tudjuk imádkozni. Aki csak fordítást olvas, az rá van szorulva a több-kevesebb türelemmel elõadottfelekezeti állásfoglalásra
sassi
2006-11-09 22:56:00 - 34
Mostanság olvastam pont errõl. A magyar nyelv szellem/lélek jelentéstartalmai nem állnak párhuzamban a görög pneuma/psziché jelentéstartalmaival. A szellem szót Kazinczy "csinálta" a XIX. században, alapját nyilván a szél - pneuma jelentette.

Így szellemiatya lenne lelkiatya helyett, lelkigyakorlat helyett szellemigyakorlat, stb.

A mai magyar nyelvhasználatban a "szellemi" inkább földhözragadt fogalom (~tudományos: nem fizikai foglalkozás, hanem szellemi foglalkozás, vagy valaki szellemóriás, ez nem lelkiségi(!), hanem "tudományos" értelmû, pl egy elõadás lehet mély lelkiségû, de a szellemi színvonala gyenge, vagy éppen fordítva); míg a lelki jelent olyasmit, mint a görögben a pneuma: Pl. lelki ember ~ Istennek, Istenben élõ ember. (vö. 1Kor 2,14-15)

Ebben az értelemben a "Szentlélek" a jó magyar szó, nem a "Szent Szellem". Ez utóbbi távol áll a magyar nyelv kialakult gondolkodásától. Inkább különlegessége miatt "hat", ill. ahol használják ott ezzel "különállásukat" fejezik ki (azokkal szemben akik Szentléleknek hívják).
Xavér
2006-11-02 18:56:00 - 33
igen a nyelvtan :)
per grammaticam ad theologicam, van valami mély meglátás ebben a középkori mondásba, hogy a nyelvtan azért csak elsegít a teológiai mondanivalóhoz
pax:
Xavér
Harmai Gábor
2006-11-02 18:15:00 - 31
Válasz Varga Gyöngyi 2006.10.29. 09:49-kor írott üzenetére:
Kedves Gyöngyi,

kifejezett igeversértelmezéssel csak a nyelvtanból kiindulva foglalkozunk, ill. a szavankénti fordítás gyakran jelent értelmezési állásfoglalást is. Ezt a lábjegyzetekben ill. a szótár-részben igyekszünk indokolni.

Nagy divat pl. a "pneuma"-szó, amit talán valóban helyes lenne "szellem"-nek fordítani, így "Szent Szellem"-nek a harmadik isteni személyt, de akkor már korrekt megoldást kellene találni mondjuk a "szóma" és "szarx" kettõsre is, továbbá a "pszükhé" és a "biosz" kapcsolatára mindezzel.

Még szerencse, hogy a magyar nyelvben nincsenek nemek, ezért nem kell azzal foglalkoznunk, hogy milyen nemû szót használjunk a Szentlélekre :-) Feministáknak ajánlott a magyar nyelv világméretû terjesztése :-)