Új üzenet...

Harmai Gábor
2018-02-08 12:23:56 - 759
Válasz Harmai Gábor 758. számú üzenetére:
Kedves Péter,

utánanéztem, ez egy csoporthiba a ró-típusú főnevek gép által generált ragozásában. A gép mintája a martüsz, -rosz martüszin alakja volt, ami ténylegesen előfordul a Jel 11,3-ban, csak ugye ott az alanyesetben sincs ró, és nyilván ez tér vissza a dativusban.

Viszont más ró-típusú főnév nem áll pl.dat.-ban, így eddig nem futottunk bele a hibába. Hát, következő frissítéskor javul.
Harmai Gábor
2018-02-08 08:23:46 - 758
Válasz Balla Péter 757. számú üzenetére:
Köszönjük, dehogynem, javítjuk. Ezt az alakot csak a számítógép generálta, a felkiáltójellel jelezzük azokat az alakokat, amelyek ténylegesen előfordulnak az Újszövetségben (2 felkiáltójellel azokat, amelyek eltérnek a számítógép által generálttól, ilyen értelemben szabálytalanok. Pl. a Iészou, mint dativus.)

Mondjuk most kezdek azon tűnődni, hogy azt hogyan jelezzem, ha egy alak az Újszövetségben nem fordul elő, de a Septuagintában igen.
Balla Péter
2018-02-07 14:59:24 - 757
Kedves Kollégák, legyetek szívesek nézzétek meg 1Tim 1,1-ben a szótér görög szónál a nyelvtani táblázati résznél a többes datívusz szótészin - nem úgy van-é, hogy a rhó nem esik ki, tehát szótérszin kellene ott legyen?
Köszönettel munkátokért, testvéri köszöntéssel: Balla Péter
KRE HTK Újszövetségi Tanszék
Harmai Gábor
2018-02-03 21:42:26 - 756
Válasz valaki 755. számú üzenetére:
Köszi, jópofa. Mondjuk a katolikus és ortodox kánonba egyértelműen a görög szöveg került be, így a héber max. tudományos érdekesség. De tényleg érdekes.

Már az nagyobb kérdés, hogy a latin szerzetesi bővítések kánoninak tekintendők-é a Katolikus Egyházban. A Neovulgatába bekerültek, ez egyfajta döntést mindenképpen jelent, de aligha dogmatikai súlyú, véglegeset.
valaki
2018-02-01 16:32:24 - 755
Válasz Harmai Gábor 754. számú üzenetére:
Megtaláltam:
http://www.bensira.org
Early greek is van, ami érdekes lehet.
Harmai Gábor
2018-01-31 18:02:21 - 754
Válasz valaki 752. számú üzenetére:
Sajnos ezt is passzolnom kell. Nem tudom.
Harmai Gábor
2018-01-31 17:51:29 - 753
Válasz valaki 752. számú üzenetére:
Sajnos ezt is passzolnom kell. Nem tudom.
valaki
2018-01-31 16:30:17 - 752
Válasz Harmai Gábor 750. számú üzenetére:
Egy apró kérdés még. Hol található a Sírák rövidebb héber szövege?
valaki
2018-01-31 16:26:47 - 751
Válasz Harmai Gábor 750. számú üzenetére:
Köszönöm a kimerítő választ!
Harmai Gábor
2018-01-30 14:13:20 - 750
Válasz valaki 749. számú üzenetére:
A Sirák Fia könyvének elég bonyolult a szövegtörténete, mert megvan az eredeti héber, ami azonban sokkal rövidebb, mint a görög, és még ráadásul egy sor szerzetesi betoldás is belekerült abba a szövegbe, amit latinra fordítottak (vagy magát a latin fordítást bővítették).

Végülis nincs teljes válaszom: nem tudom, hogy a Vatikán hivatalos Neovulgata kiadásában lévő Sirák fia szöveg milyen kéziratos hagyományra épül. Sajnos nincs a könyvben ezzel kapcsolatos infó.

Az biztos, hogy a SZIT fordítás a Rahlfs-féle Septuaginta kiadásra alapoz, ami a honlapunkon is kinn van, és ami ma is kapható biblikus könyvesboltokban "Septuaginta"-néven. Ez pedig alapjában a Sínai és a Vatikáni kódexre épül.
valaki
2018-01-28 20:22:15 - 749
Vajon miért van a Vulgata és az LXX közt az a különbség, hogy a bölcsesség megteremtésénél a latinban "Szentlélek által" toldás található a Sírák könyvében?

Kaldi
Sírák 1.9
Ő teremtette azt a Szentlélek által, ő az, aki látta, számba vette s megmérte,

SZIT fordítás
1.9 az Úr! Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden műveire.

Harmai Gábor
2018-01-27 08:44:01 - 748
Válasz 747. számú üzenetére:
Kedves Gé,

jó a fölvetés, elmélyültebb elemzést igényelne. Ugyanakkor kapásból azt vetném ellene, hogy az LXX Zsolt 21,19-ben (ami ugye nemzeti fordításainkban a Zsolt 22,19) ezt találjuk: " 19 διεμερίσαντο τὰ ἱμάτιά μου ἑαυτοῖς καὶ ἐπὶ τὸν ἱματισμόν μου ἔβαλον κλῆρον. - elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek."

A többes számú τὰ ἱμάτιά itt a teljes ruházatot jelöli. Ennek megfelelően a Györkössy-féle szótár is egyszerűen a "ruha" szót adja második jelentésként.
2018-01-26 19:36:34 - 747
Kedves Gábor!
Feltűnt, hogy a gyakran előforduló "ἱμάτιον" fordításaként egyszerűen "ruha" szerepel (kivétel talán csak Mt5,40 ill. Lk6,29, ahol szükséges a megkülönböztetés), míg a bibliafordítók a legtöbb helyen hangsúlyozzák, hogy felsőruháról van szó.
Nem lenne pontosabb, ha minden érintett helyen "(felső)ruha" fordítás szerepelne?
Harmai Gábor
2018-01-25 11:49:59 - 746
Válasz Szabó Balázs 745. számú üzenetére:
Kedves Balázs,

majd egyszer rendberakom a honlapon elszórt emilcímeimet, lényeg, hogy a harmaig után mostanában leginkább a gmail.com működik :-)

Az egyszerű kérdésekkel semmi bajom, azért plébános is volnék, dolgom olyan híveknek prédikálni, akik nem részesültek felsőfokú teológiai képzésben, szóval csak bátran.

Bajom azzal van, ha valaki nem gondolkodik el azon, amit a kérdésére válaszolok, amikor ilyen érzésem van, akkor szoktam cenzúrázni. Téged még nem fenyegetett ilyen veszély.

Technikai jelzés mondjuk, hogy ezen az üzenőfalon kifejezetten az Újszövetség eredeti nyelvével, és esetleges fordítási alternatíváival kapcsolatos egyszerű vagy bonyolult kérdéseknek van helye. Prédikációban kifejtem pl, hogy Jézus miért dicséri meg szerintem a hűtlen intézőt, de ez már olyan bibliaértelmezés, aminek ezen az üzenőfalon nincs helye...
Szabó Balázs
2018-01-24 16:22:39 - 745
Válasz Balázs 744. számú üzenetére:
Kedves Gábor,

szívesen leveleznék veled ha megadnád az e-mail címedet. Jelenleg semmi fontos de ha felmerülne késöbb akkor nem szeretném ezt az oldalt terhelni egyszerü kérdéseimmel.

szb1976@gmail.com

Ha esetleg idöhány miatt nem érsz rá, semmi baj.

köszönöm....
Balázs
2018-01-24 16:03:30 - 744
Válasz Harmai Gábor 743. számú üzenetére:
ok, félreértettem, de a könyvajánlás jó ötlet. Köszönöm.
Harmai Gábor
2018-01-23 22:17:00 - 743
Válasz Szabó Balázs 742. számú üzenetére:
Balázs! Plíz! Ne keverd össze! :-)

Simon Tamás László az utolsó a sorban, ő készítette a legújabb magyar Újszövetségfordítást. Ezért tudta a legújabb görög kritikai szövegkiadást használni: a Nestlé-Aland féle Szentírás 28. kiadását.

Protestáns könyvesboltokban (meg amúgy katoliksuokban is) megkaphatod a Magyar Bibliatársulat által forgalmazott ún. "Új fordítást", ami a Károlihoz képest új, és ami a Nestlé-Aland 26. kiadásának a szövegére épül (főleg a katolikus levelekben vannak minimális eltérések).

A Káldi-Neovulgata a latin Neovulgata fordítása, amelyet azonban lényegében szintén a GNT26-hoz szabtak.

Nézd, ha komolyan érdekel a téma, egy igen jó könyv róla ez:

http://www.harmat.hu/uzlet/az-ujszovetseg-szovege/

Szabó Balázs
2018-01-23 16:35:28 - 742
Válasz Harmai Gábor 741. számú üzenetére:
Kedves Gábor,

elöször is köszönöm a gyors és részletes választ, nagyon örültem neki. Ha jól értem akkor a katolikus és a protestáns-ortodox is a Tamás lászló fordítását használja. Azt szomorúan olvasom, hogy általánosságban nem lehet a végére járni, bár úgy érzem, hogy a jelenlegi eltérések nem érintik az üdvösségünk alapjait.

Köszönettel....
Harmai Gábor
2018-01-22 15:56:38 - 741
Válasz Szabó Balázs 740. számú üzenetére:
Kedves Balázs,

ilyen infókat leginkább a könyv alakú Szentírásfordítások előszavában lehet föllelni, de csak részlegesen. Katolikus részről a Nestlé-Aland kiadó által készített szöveg 28. kiadását követi Simon Tamás László fordítása (ezt rövidítjük a szószedetünkben "GNT28"-cal, a protestáns-ortodox Új Fordítás a 26. kiadásra épül.

Leginkább a Károlinál szokás fölvetni, hogy az összességében kiváló fordítás néha azért válik furává, mert Rotterdami Erasmus reneszánsz szövegkiadásából indul ki, az pedig olyan középkori kódexekre épül, amelyek már eleve rontott szövegeket hoztak.

A Káldi-Neovulgata a jelenleg hivatalos katolikus latin fordítás, a Neovulgata továbbfordítása, a Neovulgatát magát azonban következetesen a Nestlé-Alandhoz szabták, ezért ez nem okoz igazi problémát. Ettől "neo", tehát a Nestlé-Alandra ill. a Biblia Hebraica Stuttgatiensára tekintettel gyakran fölülbírálták Szent Jeromost, aki amúgy szintén kiváló fordítást készített.

Általánosságban nem lehet megmondani, hogy a szöveg tartalmát érintő fordítási eltérések mire vezethetőek vissza. Konkrét verseknél lehet értelmesen vizsgálni a kérdést. Az ember néha ki tud bogozni fordítói hibákat, máskor az eredeti szövegben ténylegesen megalapozott értelmezési alternatívákat találunk, és néha valóban eltérő alapszövegekből indulnak a fordításaink.

Egy ezzel kapcsolatos hosszabb problémázást idézünk Szabó Mária tanárnőtől az 1Kor 13,3 kifejezésével kapcsolatban a görög καυχήσωμαι szó kapcsán, érdemes odakukkantani.

Károli: "...ha testemet tűzre adom is..."
RUF: "...és testem tűzhalálra szánom..."
BD: "... s vessem oda testemet, hogy elégessenek..."
SZIT: "...odaadhatom a testemet is égőáldozatul..."

viszont
KNB: "...és adjam át testemet, hogy dicsekedjek..."
STL: "...és testemről is lemondanék, hogy dicsekedhessek..."

A Nestlé-Aland hivatalos szövegében mindenesetre a "dicsekedjek"-szóval fordítható ige áll, de egy betűeltéréssel kijön az "elégessenek", és vannak is középkori kódexek, amelyek ezt a betűeltérést tartalmazzák.
Szabó Balázs
2018-01-21 00:32:19 - 740
T.C!

Elnézést, hogy feltartom önöket egy kérdéssel de nagyon érdekel a dolog. Hol tudok utánna olvasni itt az interneten, hogy az újszövetségi magyar fordításoknak melyik kodex az alapja? Vagy esetleg a 3 fö kodexböl (Vaticanus, Sinaiticus, Alexandrinus) akották meg az egészet? Mert mindig szembejön velem olyan rész a Bibliából (interneten vagy bárhol), ahol akár 1-1 mondattal is több található meg a szövegben mint az én Bibliámban. Volt már rá példa, hogy a interneten talált újszövetségi szöveg egyáltalán nem hasonlított az énáltalam ismert Ùjszövetséghez. amikor megkérdeztem, hogy lehet ez akkor azt a választ kaptam, hogy más a fordításunk. ezért szeretném megtudni tanultabb hivö testvérektöl, hogy lehetséges e a magyar Ùjsz más más ógörög kéziratból való fordítása, mi eltéréseket eredményezhet?

Köszönöm válaszukat...
Harmai Gábor
2018-01-09 14:55:12 - 739
Válasz Harmai Gábor 738. számú üzenetére:
És föl is tettem a javításokat. Meg néhány fejezet LXX Izaiást, amiért Takács Plamennek jár a köszönet.
Harmai Gábor
2018-01-07 16:52:55 - 738
Válasz Földvári Tamás 737. számú üzenetére:
Semmi gond, ez itt az Internet. A szóvátett hubák kijavíthatóak :-)
Földvári Tamás
2018-01-06 21:04:54 - 737
Bocsánat, de azt hiszem megint szembe kerültem egy apró elütéssel:
δαπανήσητε. - elköltötsétek elköltöttétek helyett.

Szép estét!
Harmai Gábor
2018-01-05 21:09:02 - 736
Válasz Földvári Tamás 735. számú üzenetére:
Köszönjük, az új frissítésben javítani fogjuk.
Földvári Tamás
2018-01-01 21:47:53 - 735
Egy apró hibát találtam az egyik szó magyar megfelelőjénél: ˹εἰλικρινίᾳ˺ - egyeneslekűség nm. f. sg. dat. ami helyesen: egyeneslelkűség.
A 2Kor 1,12 versben van a szó.

Boldog és Áldott Új Évet Kívánok!
Harmai Gábor
2017-12-27 18:32:05 - 734
Válasz valaki 733. számú üzenetére:
Elgondolkodunk a dolgon, alapjában Bertinél pattog az labda. Nyilván indokolt a nyitóképernyőn is föltüntetni, hogy valamennyi Septuagintánk is van ám...
valaki
2017-12-27 07:44:21 - 733
Válasz Harmai Gábor 732. számú üzenetére:
Pusztán szoftverergonómiai volt a javaslat. Az is jó megoldás lenne, ha lenyíló gombbal két kattintással elérhető lenne a további tartalom. A lényeg, hogy ne legyen eldugva, hogy csak akkor fedezze fel a felhasználó, ha belement az újszövetségbe, de az is jó megoldás, ha külön webcímmel elérhető lenne pl.: septuaginta.hu? Persze ez egy külön domain fenntartását igényli.
Harmai Gábor
2017-12-23 18:39:35 - 732
Válasz valaki 730. számú üzenetére:
Mindenkinek Istentől áldott Karácsonyt kívánok!

Azt hiszem, a "www.ujszov.hu" - weboldalnak így kell kinéznie. Annak azonban gondolom, nincs nagy akadálya, hogy egy másik, erre utaló nevű weboldalon egyenrangúan jöjjenek be a különféle szövegek.

Azért nehéz, mert erősen függ attól, hogy merre kalandozunk a jövőben. Pl. most egész reményteljes héber fejlesztéseim vannak, de töröm a buksimat egy latin-magyar Vulgata szószedeten is, szóval pl. a www.gorogszoszedet.hu sem fedi a dolgot. Az adatbázisok ilyen kisgömböcök: mindent el akarnak nyelni, a humánerőforrás szűkössége jelenti a korlátjukat.
valaki
2017-12-22 14:06:45 - 731
A tájékoztatóban egy elírás:
"elsoroltam, mindig úgy lendületet"
új
valaki
2017-12-22 12:53:13 - 730
Kérdésem a fejlesztőkhöz!

A felső menüsort még lehet további elemekkel bővíteni?
Mert a könnyebb elérhetőség kedvéért, ha már az Septuagintából több könyv is kész, egy link sokat segítene, hogy ne kelljen keresgetni. Most ugye bele kell menni előbb az újszövetségbe, majd ott a lenyíló menüből derül csak ki, hogy van még egy valamilyen százalékban kész Septuaginta is. Kissé így el van rejtve. Ha nem szándékos, akkor lehetne kissé ergonomikusabbá tenni egy link feltételével.
Harmai Gábor
2017-12-15 22:50:54 - 729
Válasz 728. számú üzenetére:
Hát, ez nekem túl fantáziadús. Az LXX-ben lévő párhuzamok igazából kizárják ezt a fordítást. Mondjuk a "köztetek"-et is, de amellett mégis szólhat a kontextus, lásd lent.
2017-12-07 23:30:26 - 728
Hm... Az imént akadtam az alábbi elmélkedésre:

> Isten országa "rajtunk fordul" (Lk 17,21; ez ennek a sokat idézett, de mindig rosszul értelmezett helynek a pontos fordítása és értelme; Jézus sem azt nem mondja, hogy "bennetek van", mert ennek görög megfelelője az "en hümin" lenne, sem azt, hogy "köztetek van", mert ennek az "en mesó hümón" felelne meg; az itt szereplő "entos hümón [estin]" kifejezés csak itt fordul elő az Újszövetségben, jelentése pedig: "a ti hatósugaratokban, hatalmatokban van; tőletek függ, rajtatok fordul"). ... Isten országa "rajtatok fordul", magyarán: akkor valósul meg Isten országa, ha Istennek tetszően viselkedtek, Isten elgondolása szerint éltek. <

Érdemesnek tűnik a megfontolásra, vajon nyelvtanilag helytálló?
Harmai Gábor
2017-12-07 17:36:59 - 727
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Takács Plamen elkészült a Dániel könyvével, ill. 10 000 fölötti számú javítást tettem közzé, amik főleg a csak számítógép által "elemzett" LXX részeket teszik használhatóbbá.
Harmai Gábor
2017-12-05 18:48:19 - 725
Válasz valaki 724. számú üzenetére:
Igazából ezzel is mondasz valamit. Na, előbb-utóbb prédikálnom kell róla, addig függőben hagyom :-)
valaki
2017-12-04 08:45:29 - 724
Válasz Harmai Gábor 723. számú üzenetére:
Akkor, ha már dönteni kell, nem értek egyet Varga Zsigmond és Kocsis Imre álláspotnjával, mivel ha így értem, nem tagadhatja azt, hogy megfigyeléssel jön el Isten királysága ("μετὰ παρατηρήσεως"), hiszen ez esetben megfigyelhetnék őt, aki már közöttük van.
Harmai Gábor
2017-12-02 19:33:00 - 723
Válasz valaki 722. számú üzenetére:
Én akkor beszélnék két rétegről, ha a "közöttetek"-fordítást úgy értenénk, hogy "az egymás közötti kapcsolatotokban" van. Ez nyilván jól összefér azzal, hogy "bennetek, belül van, a szívetekben".

Viszont az radikálisan más értelem, amit Varga Zsigmond és Kocsis Imre képvisel (gondolom többek között), szóval hogy "közöttetek van, mert én vagyok az". Ez nem lehet egyszerre igaz az előző vonallal.
valaki
2017-12-01 06:15:27 - 722
Válasz Harmai Gábor 721. számú üzenetére:
Persze nem a vicc túlzása szerint, de létezhet több rétege is az Írásnak. Egy közismert: "Egyiptomból hívtam ki az én fiamat" - Mát. 2:15 Ami mind Izraelre, mind Krisztusra helyesen vonatkoztatható.
Harmai Gábor
2017-11-28 13:48:52 - 721
Válasz valaki 720. számú üzenetére:
Ez olyan, mint a rabbi viccében, hogy szabad-e dohányzás közben imádkozni, és szabad-e imádság közben dohányozni. Állítólag volt egy harmadik tanítvány is, aki megbotránkozott: "Dehát rabbi, mindkettőnek igazat adtál, pedig nem lehet mindkettőnek igaza!" "Tudod, mit fiam? Neked is igazad van."

Szóval én is így vagyok ezzel: a szentíró nyilván csak az egyik értelmezésre gondolt, mögötte Krisztus Urunk is, amikor elmondta a maga tanítását, tehát nem lehet egyszerre mindkettő helyes. Viszont nincs elég szempontunk ahhoz, hogy végleg eldöntsük a kérdést.

Mindenesetre nem téved az, aki Isten királyi uralmát a saját szívében keresi.
valaki
2017-11-28 12:06:43 - 720
Az se lenne ördögtől való, ha mindkét nézetből igaz lenne a Szentírás kétféle fordítása, tehát mindkét magyarázat, fordítás helyes. A fordítás ugyanis egyúttal magyarázat, ha több egyenértékű olvasat van a célnyelvben, dönteni kell valamelyik mellett. A zsidó gondolkodásba amúgy is belefér a többféle, de párhuzamosan is helytálló interpretáció, magyarázat, ezért van számtalan targum is. Az LXX is valamilyen szempontból egy "targum".
Harmai Gábor
2017-11-27 15:51:16 - 719
Válasz valaki 718. számú üzenetére:
Szent Jeromos mindenesetre Károlival tart: "regnum Dei intra vos est".

Kocsis Imre professzor úr kommentárja viszont Varga Zsigmonddal. Teljes az ökumené :-)

Kocsis Imre azzal egészíti ki a "közöttetek" fordítás melletti érveket, hogy így nincs ellentmondás a következő résszel, amelyben Jézus a tanítványokhoz fordul. Amikor majd (!) nem látják az Emberfiát, ne futkossanak ide vagy oda...
valaki
2017-11-26 14:55:33 - 718
Válasz Harmai Gábor 717. számú üzenetére:
Ezzel a véleménnyel jogosan szembeállítható, hogy itt egy ellentétről van szó. A külső megfigyelés helyett szívbéli megtérés. A külsősségre való figyelést helyen is kritizálta náluk az Iszen Fia. Pl. Mt. 23:26
Harmai Gábor
2017-11-23 21:06:54 - 717
Válasz 716. számú üzenetére:
Tényleg érdekes a kérdés, köszönöm!

A szó alapjelentése "belül, benső". A Zsolt 38,4-ben pl. a görög így fordítja a "Szívem csak izzott bensőmben" - sort: ἐθερμάνθη ἡ καρδία μου ἐντός μου

Varga Zsigmond szótára főleg tartalmi megfontolásból tagadja ezt a fordítást, ti. Jézust a farizeusok, tehát az ellenfelei kérdezik. Varga ezért zárja ki az alapjelentést, a "közöttetek"-fordítást pedig úgy érti, hogy maga Jézus, aki ott áll a farizeusok között, a közöttük lévő Isten országa.

Hát, evvan. Azt hiszem, a fölvetés részemről megér egy lábjegyzetet, tényleg köszönöm!

2017-11-23 18:00:33 - 716
Kedves Gábor!
Egy érdekes kérdésben kérném segítségedet, véleményedet.
Lk 17,20 ἐντὸς ὑμῶν a szómagyarázat alapján egyértelműen "bennetek".
Mégis csak KG-nál szerepel így, a többi fordítás szerint "közöttetek".
Nyelvtani szempontokból mekkora létjogosultsága van a "közöttetek"-nek?
Diószegi Ferenc
2017-11-23 17:40:55 - 715
Érdeklődnék, megvan nektek a nicea-konstantinápolyi hitvallás eredeti görög szövege? Érdekelne mai nyelvismeret szerinti, profi fordítása.
Harmai Gábor
2017-11-02 08:11:01 - 714
Belefutottam egy remek mondásba a Sir 20,4-ben (saját fordítás):

Mint a herélt, aki fiatal lány megerőszakolására vágyakozik, olyan az, aki erőszakkal akar igazságot tenni.

Ez a mondat egyúttal jól megmutatja, miért olyan nehéz a buborékokban megjelenő magyar fordításokat az Ószövetség esetében rendbetenni:

A versszámok eltérnek a SzIT fordítás és a Káldi-Neovulgata (KNB) között.
A SzIT a 20,4-nél hozza ezt a mondatot, a KNB a 20,2-3-nál:
SzIT, Sir 20,4: Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni.
KNB, Sir 20,2-3: Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, 3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát.

2. A különbségnek számozásbeli okai is vannak, de a SzIT-nek van egy verstöbblete is:
SzIT, Sir 20,1: A rendreutasítás sokszor késik. Van, aki hallgat és ez az okos ember.

Ez a vers a KNB-ből kimarad. Namost, nem csak a KNB-ből marad ki, hanem a fordítás alapját jelentő latin Neovulgatából is, amit pl. a Vatikán honlapján taláhattok meg: http://www.vatican.va/…/nova-vulgata_vt_ecclesiasticus_lt.h…
20
1 Quam bonum est arguere quam irasci,
et confitentem in oratione non prohibere!
2 Concupiscentia spadonis devirginans iuvenculam:
3 sic qui facit per vim iudicium iniquum.

Szeretném hangsúlyozni, hogy számos ilyen vers van! A SzIT Sirák fia könyvét a görög Septuaginta kiadásból fordították, amit a protestáns Német Bibliatársulat megbízásából rakott össze A.Ralphs professzor 1935-re az Alexandriai, a Vatikáni és a Sínai kódex alapján.
Az ettől számos versben eltérő Neovulgata görög forrására nem bukkantam rá, de a buborékokban megjelenő versek rendberakása a Sirák fia esetében nagy kihívás lesz :-) Mondjuk szép munka is: ha készen leszünk, lesz egy átfogó képünk a Sirák fia könyve szövegváltozatairól.
Harmai Gábor
2017-10-31 18:30:25 - 713
Egy nagy érdekességet találtam: betűk szintjén megegyezik a ψεῦδος, -́ους főnév (jelentése: "hazugság") n.pl.acc. alakja (ψεύδη - hazugságokat) és a ψευδής, -ές melléknév (jelentése: "hazug") sg.acc. alakja (ψευδῆ - hazugokat).

Több olyan eset is van, amikor az LXX könyvkiadásba rossz hangsúlyozással került be a szó. Pl. LXX Bír 16,10a: "καὶ εἶπεν Δαλιλα πρὸς Σαμψων Ἰδοὺ παρελογίσω με καὶ ἐλάλησας πρός με ψευδῆ (!!!)"

Delila panasza nyilván, hogy Sámson "hazugságokat" mondott neki, de az helyesen ψεύδη! Így hangsúlyozva viszont Sámson "hazugot" mondott neki, aminek nincs sok értelme.

Egy példa, ahol a ψευδῆ rendben van, a Tízparancsolatban (Deut 5,20): οὐ ψευδομαρτυρήσεις κατὰ τοῦ πλησίον σου μαρτυρίαν ψευδῆ (!!!). - Nem tanúsítasz majd hamisan felebarátod ellen tanúságot hamisat (!!!)

Nagy lehetőség nyílt az összes ψευδῆ-t és ψεύδη-t végignézni :-)
Harmai Gábor
2017-10-27 19:21:20 - 712
Válasz Nepomuki János 711. számú üzenetére:
Hát, köszönjük! Igyexünk :-)
Nepomuki János
2017-10-19 16:53:49 - 711
Szeretett Szent Testvérek,

ez az oldal nagyon király!!
gratulálok!!!
csináljátok meg androidra és ios alkalmazásra és azonnal letöltöm, az sem baj, ha pénzt kell érte fizetni, mert sokkal szebbek és jobbak vagytok, mint pl. biblia-felfedező program, a görög szavak fordítása sem egy Strong klón.
Szent Jeromos közbenjárása segítsen nektek!
nepomuki

Harmai Gábor
2017-10-16 17:58:14 - 710
Válasz Bertalan 709. számú üzenetére:
Először is: FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR! :-)

Berti föltette a www.szentiras.hu-ra, és következésképpen ide, az ujszov.hu-ra is Simon Tamás László OSB új újszövetségfordítását, így most már azzal is össze lehet vetni az egyes verseket.

A kérdésedre: mindenképpen egyéni fordítói megoldás, ami a szakirodalmon alapulhat. A görög szövegkiadók nem vállalták: a vers végére pontot tettek, így a maguk részéről eldöntötték, hogy a Jn 2,4 vége kijelentés. Ez azonban modern döntés: az ókorban nem voltak írásjelek, sem pont, sem kérdőjel. Így azt kell megnézni alaposabban, milyen helyzetekben jön elő még a "οὔπω" kérdőszóként, és valóban használható-e a többi hely analógiaként a Jn 2,4-re (a szórendet is és egyebeket is érdemes egy ilyen vizsgálatban megnézni).

Kicsit hasonló a probléma, mint a lenti "Isten tulajdon vére"-vitában, csak ott sokkal többen vannak, akik ezt a megoldást támogatják :-)

Bertalan
2017-10-16 15:20:57 - 709
Most, hogy fölkerült az STL fordítás, néztem a kánai menyegzőt (Jn 2,4)
Asszony, talán nem jött még el az én órám? - STL kérdésnek fordítja, ezzel feloldva azt a már kiskorom óta foglalkoztató ellentétet, hogy miközben azt mondja Jézus, hogy nem jött még el az órája, mégis csodát tesz.
De vajon jogos itt ez a kérdő forma? (Mert így Jézus azt mondja, hogy ez az ő dolga, nem kell őt figyelmeztetni.) Ez az összes fordítástól eltér, és szerintem a Vulgatától is.