Gábor
2019-04-02 12:17:39 - 892
Lehet, hogy tévedek, de szerintem Jn 8,25-ben egy kérdőjel tévesen van Jézus válasza után a görög szövegben. Erre azt kérdezték: »Ki vagy te?« Jézus azt felelte: »Az, amit mindig is mondtam nektek.
Harmai Gábor
2019-04-01 21:12:06 - 891
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült a Theodotion által fordított anyagok szószedetével (Dániel könyve), továbbá fölkerült Zsuzsanna és a Bél kígyó története is.
Ami engem illet, összevetettem az Újszöv anyagát a www.biblebento.com anyagával, és kijavítottam azt, ami az eltérések közül saját hibának bizonyult.
Kedves Klára,
itten van az ígért link az Excel feladatlapra:
https://www.dropbox.com/s/88kcn2o8zb04zjo/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9gi%20munkaf%C3%BCzet.xlsx?dl=0
Plamen elkészült a Theodotion által fordított anyagok szószedetével (Dániel könyve), továbbá fölkerült Zsuzsanna és a Bél kígyó története is.
Ami engem illet, összevetettem az Újszöv anyagát a www.biblebento.com anyagával, és kijavítottam azt, ami az eltérések közül saját hibának bizonyult.
Kedves Klára,
itten van az ígért link az Excel feladatlapra:
https://www.dropbox.com/s/88kcn2o8zb04zjo/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9gi%20munkaf%C3%BCzet.xlsx?dl=0
Harmai Gábor
2019-03-30 21:41:03 - 890
Klára
2019-03-26 13:50:24 - 889
A Letölthető anyagok menüpontban sajnos 404-es oldal jön be az Újszövetségi gyakorlókönyv megoldókulccsal letöltési oldal helyett, pedig nagyon fáj rá a lelki fogam. :-( Köszönöm, ha újra elérhetővé teszik.
Harmai Gábor
2019-03-18 19:48:09 - 888
Gé
2019-03-17 11:38:21 - 887
Mk 11,24 ἐλάβετε
A magyarázó megjegyzés szerint:
>Aoristos áll futurum helyett. Ahol az aor. által jelölt cselekvés valamilyen kifejezett vagy burkolt feltételhez kötődik, ott az aor. jövő időt fejez ki. – „meg fogjátok kapni" – Burkolt feltétel: „ha valamit kértek, már meg is kaptátok"<
Ez nem teljesen világos számomra, KNB múlt idővel, a többi jelzett fordítás jövő idővel fordítja.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy valójában mit tolmácsol itt a görög szöveg: úgy kapom meg, amit kérek, ha hiszem, hogy
A) már meg is kaptam
vagy
B) meg fogom kapni
?
Köszönöm!
A magyarázó megjegyzés szerint:
>Aoristos áll futurum helyett. Ahol az aor. által jelölt cselekvés valamilyen kifejezett vagy burkolt feltételhez kötődik, ott az aor. jövő időt fejez ki. – „meg fogjátok kapni" – Burkolt feltétel: „ha valamit kértek, már meg is kaptátok"<
Ez nem teljesen világos számomra, KNB múlt idővel, a többi jelzett fordítás jövő idővel fordítja.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy valójában mit tolmácsol itt a görög szöveg: úgy kapom meg, amit kérek, ha hiszem, hogy
A) már meg is kaptam
vagy
B) meg fogom kapni
?
Köszönöm!
Harmai Gábor
2019-02-21 12:43:53 - 886
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült az LXX Deuteronomium szószedetével, publikáltuk, köszönjük neki.
Plamen elkészült az LXX Deuteronomium szószedetével, publikáltuk, köszönjük neki.
Harmai Gábor
2019-02-16 15:22:26 - 885
Válasz Bertalan 883. számú üzenetére:
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Harmai Gábor
2019-02-16 13:28:08 - 884
Válasz Bertalan 883. számú üzenetére:
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Bertalan
2019-02-15 08:55:50 - 883
Válasz Harmai Gábor 882. számú üzenetére:
Annyiban azért nyelvi kérdés a felvetés szerintem, hogy a helyes fordításhoz ismernünk kell az ókori életet. Pl. a kánai menyegzőnél is van, aki felveti h biztos nem borról van szó, hanem szőlőléről, mert Jézus csak nem oszt tudatmódosító szert. Holott az ókorban a szőlőlé-készítés technológiája nem létezett, a kipréselt lé kb. addigra megerjedt, mire bevitték a kannákat.
Ugyanígy, a só alighanem elsősorban tartósítószer lehetett, mint ahogy a hűtőszekrény feltalálásáig és azon túl mindig.
Annyiban azért nyelvi kérdés a felvetés szerintem, hogy a helyes fordításhoz ismernünk kell az ókori életet. Pl. a kánai menyegzőnél is van, aki felveti h biztos nem borról van szó, hanem szőlőléről, mert Jézus csak nem oszt tudatmódosító szert. Holott az ókorban a szőlőlé-készítés technológiája nem létezett, a kipréselt lé kb. addigra megerjedt, mire bevitték a kannákat.
Ugyanígy, a só alighanem elsősorban tartósítószer lehetett, mint ahogy a hűtőszekrény feltalálásáig és azon túl mindig.
Harmai Gábor
2019-02-13 11:24:15 - 882
Válasz Gé 881. számú üzenetére:
Köszönöm, azért fölvetem, hogy a só az nem csak megbolondulni nem tud, hanem megrothadni sem.
Van olyan kísérlet a hely megmagyarázására, hogy az ókoriak sós homokkal teli bőrzacsikat lógattak volna a levesbe. A só kiázott, a homok benne maradt, kidobták, mert megízetlenült.
Magam inkább azt a magyarázati irányt kedvelem, hogy a só ugyanúgy nem bolondulhat meg, mint ahogy a hegyre épült várost nem lehet elrejteni, és a lámpát nem lehet letakarni.
Isten nem azért tett bennünket kereszténnyé, hogy ne legyünk láthatóak, ne világítsunk, ne ízesítsük meg a világ levesét. Ilyen képtelenségeket az Isten nem tenne... Ha nem vagyunk láthatóak, nem világítunk, ízetlenek vagyunk, soha nem voltunk keresztények.
De jeleznem kell, hogy ez a szövegmagyarázat már túl van a nyelvtanon, ezért ezen a fórumon ne erőltessük.
Köszönöm, azért fölvetem, hogy a só az nem csak megbolondulni nem tud, hanem megrothadni sem.
Van olyan kísérlet a hely megmagyarázására, hogy az ókoriak sós homokkal teli bőrzacsikat lógattak volna a levesbe. A só kiázott, a homok benne maradt, kidobták, mert megízetlenült.
Magam inkább azt a magyarázati irányt kedvelem, hogy a só ugyanúgy nem bolondulhat meg, mint ahogy a hegyre épült várost nem lehet elrejteni, és a lámpát nem lehet letakarni.
Isten nem azért tett bennünket kereszténnyé, hogy ne legyünk láthatóak, ne világítsunk, ne ízesítsük meg a világ levesét. Ilyen képtelenségeket az Isten nem tenne... Ha nem vagyunk láthatóak, nem világítunk, ízetlenek vagyunk, soha nem voltunk keresztények.
De jeleznem kell, hogy ez a szövegmagyarázat már túl van a nyelvtanon, ezért ezen a fórumon ne erőltessük.
Gé
2019-02-10 11:09:58 - 881
Érdekes lehet az alábbi eszmefuttatás:
"Máté és Lukács így adja vissza Jézus "só-példázatát": "Ti vagytok a föld sói. Ha azonban a só megbolondul, mivel sózzák meg? Semmire sem jó már, hacsak arra nem, hogy kihajítsák és megtapossák az emberek." Károli Gáspár tudatosan fordította a "megbolondul" szó helyett a "megízetlenül"-t, mivel – teljes joggal – úgy vélte, hogy a só nem képes megbolondulni. Csakhogy a görögben álló móranthé ige nem jelent "megízetlenülni"-t. Akkor hát mi a megoldás? Egy talmudi idézet nyomán – amely Jézusnak ezt a példázatát visszhangozza – arra gondolhatunk, hogy Jézus eredeti mondásában az arámi szeri (megromlik, megbűzhödik, megrohad) ige szerepelt. Ennek pontos görög fordítása pedig a marainó (elenyészik, elmúlik, elfonnyad, megromlik, elrohad) szó, amely mindössze egyetlen betűvel tér el a kétséges mórainótól. A mondás eredetileg így hangozhatott: "ha azonban a só megrohad" – vagyis Jézus nem a só ízének, hanem tartósító erejének elvesztésére utalt"
"Máté és Lukács így adja vissza Jézus "só-példázatát": "Ti vagytok a föld sói. Ha azonban a só megbolondul, mivel sózzák meg? Semmire sem jó már, hacsak arra nem, hogy kihajítsák és megtapossák az emberek." Károli Gáspár tudatosan fordította a "megbolondul" szó helyett a "megízetlenül"-t, mivel – teljes joggal – úgy vélte, hogy a só nem képes megbolondulni. Csakhogy a görögben álló móranthé ige nem jelent "megízetlenülni"-t. Akkor hát mi a megoldás? Egy talmudi idézet nyomán – amely Jézusnak ezt a példázatát visszhangozza – arra gondolhatunk, hogy Jézus eredeti mondásában az arámi szeri (megromlik, megbűzhödik, megrohad) ige szerepelt. Ennek pontos görög fordítása pedig a marainó (elenyészik, elmúlik, elfonnyad, megromlik, elrohad) szó, amely mindössze egyetlen betűvel tér el a kétséges mórainótól. A mondás eredetileg így hangozhatott: "ha azonban a só megrohad" – vagyis Jézus nem a só ízének, hanem tartósító erejének elvesztésére utalt"
Harmai Gábor
2019-01-28 10:43:50 - 880
Válasz valaki 879. számú üzenetére:
Én is köszönöm, érdekes agytorna volt :-) Mindenképpen fontos dokumentum arról, hogy hogyan vált mind általánosabbá a föltámadás hite a zsidóságban Krisztus Urunk korára. Ez az egyik lényeges folyamat, amiben "az idők beteljesülését" történelmileg igazolhatónak látom. A Septuaginta fordítójának már nem volt elég azt leszögezni, hogy Jób idős korában halt meg.
Én is köszönöm, érdekes agytorna volt :-) Mindenképpen fontos dokumentum arról, hogy hogyan vált mind általánosabbá a föltámadás hite a zsidóságban Krisztus Urunk korára. Ez az egyik lényeges folyamat, amiben "az idők beteljesülését" történelmileg igazolhatónak látom. A Septuaginta fordítójának már nem volt elég azt leszögezni, hogy Jób idős korában halt meg.
valaki
2019-01-28 09:54:05 - 879
Harmai Gábor
2019-01-28 07:58:10 - 878
Én így fordítanék:
γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
megíratott pedig őt ismét feltámasztatni (acc. cum inf. = hogy ő ismét föltámasztassék) akikkel (= azokkal, akiket) az Úr föltámaszt.
Az "azokkal, akiket" így nincs benne a görög szövegben, de az ilyen prepozíciós névmásokkal a görög másképp küzd meg, mint a magyar. Hirtelen nem vagyok biztos abban, hogy a magyar "azokkal, akiket" kifejezésnek volna szó szerinti görög megfelelője, tehát így két egymást követő névmás.
Mindenesetre az lényeges, hogy az ἀνίστησιν az sg.3., tehát a "föltámadnak", mint többes számú fordítás, hibás.
γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
megíratott pedig őt ismét feltámasztatni (acc. cum inf. = hogy ő ismét föltámasztassék) akikkel (= azokkal, akiket) az Úr föltámaszt.
Az "azokkal, akiket" így nincs benne a görög szövegben, de az ilyen prepozíciós névmásokkal a görög másképp küzd meg, mint a magyar. Hirtelen nem vagyok biztos abban, hogy a magyar "azokkal, akiket" kifejezésnek volna szó szerinti görög megfelelője, tehát így két egymást követő névmás.
Mindenesetre az lényeges, hogy az ἀνίστησιν az sg.3., tehát a "föltámadnak", mint többes számú fordítás, hibás.
valaki
2019-01-28 07:19:12 - 876
Válasz Harmai Gábor 871. számú üzenetére:
Igaz, valóban nem létezik LXX-Jób könyvének magyar kommentárja, de létezik egy könyv: a Jób Testamentuma: Adorjáni Zoltán könyve, amely apokrif szorosan kapcsolódik az Jób LXX szövegéhez, és ennek lábjegyzeteiben, ha jól emlékszem ez a szakasz is említve van, le van fordítva. Hamarosan megnézem, hogy hogyan fordította, és mit írt róla.
Igaz, valóban nem létezik LXX-Jób könyvének magyar kommentárja, de létezik egy könyv: a Jób Testamentuma: Adorjáni Zoltán könyve, amely apokrif szorosan kapcsolódik az Jób LXX szövegéhez, és ennek lábjegyzeteiben, ha jól emlékszem ez a szakasz is említve van, le van fordítva. Hamarosan megnézem, hogy hogyan fordította, és mit írt róla.
valaki
2019-01-28 06:37:18 - 875
Válasz Harmai Gábor 873. számú üzenetére:
A -meth ón kifejezés miatt gondoltam, hogy itt az Úr is beletartozik a feltámadókba, így a Krisztusra érthető, mert gondolom az "akiket" kifejezés illene abba a mondatszerkezetbe, ha az Úr az. aki műveli a feltámasztást, de persze lehet, hogy tévedek.
Amit még találtam, hogy a Sínai kodexben más tagolást adtak a mondatnak:
και πληρηϲ ημερων
γεγραπται δε παλιν αυτον αναϲτηϲε
ϲθαι · μεθ ων ο κϲ ανιϲτηϲιν
ουτοϲ ερμηνευεται εκ τηϲ ϲυρια
A -meth ón kifejezés miatt gondoltam, hogy itt az Úr is beletartozik a feltámadókba, így a Krisztusra érthető, mert gondolom az "akiket" kifejezés illene abba a mondatszerkezetbe, ha az Úr az. aki műveli a feltámasztást, de persze lehet, hogy tévedek.
Amit még találtam, hogy a Sínai kodexben más tagolást adtak a mondatnak:
και πληρηϲ ημερων
γεγραπται δε παλιν αυτον αναϲτηϲε
ϲθαι · μεθ ων ο κϲ ανιϲτηϲιν
ουτοϲ ερμηνευεται εκ τηϲ ϲυρια
Harmai Gábor
2019-01-27 20:34:44 - 874
Válasz Harmai Gábor 873. számú üzenetére:
Izgalmas dogmatikai kérdés, hogy a Septuaginta tartalmazhat-e plusz kinyilatkoztatást a héber Szentíráshoz képest. Egy esetünk biztosan van: az Iz 7,14, amit Máté a Septuaginta szerint idéz, és abban tényleg az áll, hogy "íme a szűz fogan és fiat szül".
Végülis az igaz Istent kereső, hozzá imádkozó gyülekezetek munkája a Septuaginta, írtak is saját könyveket szentírási igénnyel (a Sirák fia könyve előszava határozottan bejelenti ezt a szentírási igényt a mű egészére), miért ne használta volna őket Isten Szent Lelke Krisztus Urunk eljövetelének előkészítésére? Az Iz 7,14 (félre)fordítása egyértelműen közismert messiási jövendöléssé vált...
Izgalmas dogmatikai kérdés, hogy a Septuaginta tartalmazhat-e plusz kinyilatkoztatást a héber Szentíráshoz képest. Egy esetünk biztosan van: az Iz 7,14, amit Máté a Septuaginta szerint idéz, és abban tényleg az áll, hogy "íme a szűz fogan és fiat szül".
Végülis az igaz Istent kereső, hozzá imádkozó gyülekezetek munkája a Septuaginta, írtak is saját könyveket szentírási igénnyel (a Sirák fia könyve előszava határozottan bejelenti ezt a szentírási igényt a mű egészére), miért ne használta volna őket Isten Szent Lelke Krisztus Urunk eljövetelének előkészítésére? Az Iz 7,14 (félre)fordítása egyértelműen közismert messiási jövendöléssé vált...
Harmai Gábor
2019-01-27 20:28:20 - 873
Válasz Harmai Gábor 871. számú üzenetére:
Mondjuk az "Úrral együtt" kifejezésre kellene kérni egy magyarázatot Plamentől. Így kapásból én alanyesetet látok, tehát az Úr az, aki föltámaszt. De (még) nem gondoltam bele mélyebben, hogy hogy áll össze a teljes mondatszerkezet. Nemzeti fordításaink ugye nincsenek. Ilyenkor derül ki, mennyit ér a görög-tudásunk...
Mondjuk az "Úrral együtt" kifejezésre kellene kérni egy magyarázatot Plamentől. Így kapásból én alanyesetet látok, tehát az Úr az, aki föltámaszt. De (még) nem gondoltam bele mélyebben, hogy hogy áll össze a teljes mondatszerkezet. Nemzeti fordításaink ugye nincsenek. Ilyenkor derül ki, mennyit ér a görög-tudásunk...
valaki
2019-01-27 08:01:24 - 872
Válasz Harmai Gábor 871. számú üzenetére:
Köszönöm. Igazából nem is a feltámadás tanának megjelenése érdekes benne, hanem az, hogy az úr és mások feltámadását említi, akikkel együtt Jób is feltámad. Ha ez prófécia, és nem későbbi kommentár, eléggé egyértemű utalás erre az eseményre:
Mt 27:52 És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
Köszönöm. Igazából nem is a feltámadás tanának megjelenése érdekes benne, hanem az, hogy az úr és mások feltámadását említi, akikkel együtt Jób is feltámad. Ha ez prófécia, és nem későbbi kommentár, eléggé egyértemű utalás erre az eseményre:
Mt 27:52 És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
Harmai Gábor
2019-01-26 06:05:34 - 871
Válasz valaki 870. számú üzenetére:
Tényleg érdekes. A Septuaginta kiegészítése a maszoréta szöveghez. Számos más ilyennel ellentétben (pl. az Eszter könyvében), ez nem vált Szentírássá a katolikus egyházban, tehát nem olvassuk szentmiséken, istentiszteleteken. A keleti ortodoxok gondolom igen, mert számukra egyszerűen az LXX a Szentírás.
Krisztus Urunk korához közeledve a testi föltámadás hite egyre általánosabbá vált a zsidóságban, ezt dokumentálja a Dán 2,12, a Makkabeusok könyvei és a Bölcsesség könyve is. Ebbe illik az idézett Jób-kiegészítés.
Magyar nyelvű Jób-kommentárt nem ismerek, a németek biztos írtak...
Tényleg érdekes. A Septuaginta kiegészítése a maszoréta szöveghez. Számos más ilyennel ellentétben (pl. az Eszter könyvében), ez nem vált Szentírássá a katolikus egyházban, tehát nem olvassuk szentmiséken, istentiszteleteken. A keleti ortodoxok gondolom igen, mert számukra egyszerűen az LXX a Szentírás.
Krisztus Urunk korához közeledve a testi föltámadás hite egyre általánosabbá vált a zsidóságban, ezt dokumentálja a Dán 2,12, a Makkabeusok könyvei és a Bölcsesség könyve is. Ebbe illik az idézett Jób-kiegészítés.
Magyar nyelvű Jób-kommentárt nem ismerek, a németek biztos írtak...
valaki
2019-01-25 08:36:22 - 870
Egy érdekes szakasz:
Jób. 42.17a γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
Megíratott pedig róla, hogy ismét feltámad azokkal, akik az úrral együtt feltámadnak.
Lehet erről valami konkrétabbat megtudni?
Jób. 42.17a γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
Megíratott pedig róla, hogy ismét feltámad azokkal, akik az úrral együtt feltámadnak.
Lehet erről valami konkrétabbat megtudni?
Harmai Gábor
2019-01-25 05:15:23 - 869
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Takács Plamen elkészült az LXX Jób szószedetével is, gratulálunk!
Takács Plamen elkészült az LXX Jób szószedetével is, gratulálunk!
Harmai Gábor
2019-01-22 21:01:21 - 868
Harmai Gábor
2018-12-21 20:38:39 - 866
Vincze László
2018-12-21 19:39:09 - 865
Harmai Gábor
2018-12-21 15:51:27 - 864
Jajj, álljunk le! Maradjunk annál, hogy ez a fórum a biblikus görögről szól. Muszáj ezt a koncepciót védelmeznem, mert a biblikus görög érdekességeinek a megvitatására (ill. egyszerűen a honlap hibáinak a jelzésére) nincs más fórum, teológiai vitákat meg azért lehet itt-ott folytatni.
Ez itten egy szóbeli figyelmeztetés volt, az eddigieket nem cenzúrázom, de ne (itt) folytassuk!
Ez itten egy szóbeli figyelmeztetés volt, az eddigieket nem cenzúrázom, de ne (itt) folytassuk!
Vincze László
2018-12-21 15:25:34 - 863
Válasz valaki 862. számú üzenetére:
Nem gondoltam hogy a rabbi a követője, hanem mint prédikátor nincs helye az ige hírdetők között. A zavar egy kicsit nagyobb mint amilyennek látszik, van ellentmondás bőven. Aki én bennem hisz, ugyan azokat meg tudja cselekedni mint én, sőt még nagyobbakat is(Jn.14:12,). Halottakat támaszt fel. A tanítványait ezzel indította útnak a Mt.10:5,-8,-ban. Akkor az a rengeteg ember a keresztény világban kiben hisz? Az a rengeteg ember aki tanítványának vallja magát, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amikkel azok rendelkeztek akiket a Mt. 28:19,-ben útjukra engedett? Mt. 9:8-ban megmutatja, hogy milyen hatalmat adott az embereknek. No de kik az emberek. Móz. 2:7, azt mondja hogy belé lehelte a lelkét. Aki kapcsolatban van Istennel. Nem a keresztény, nem a muszlim, nem az izraelita, nem a magyar, nem a héber, és így tovább.Hanem aki Isten törvényei szerint él. Az az ember. Ezt talán ki lehet küldeni, hogy kereszteljen a nevében. Csak én még ilyennel nem találkoztam. De lehet hogy csak rossz társaságba járok.
Nem gondoltam hogy a rabbi a követője, hanem mint prédikátor nincs helye az ige hírdetők között. A zavar egy kicsit nagyobb mint amilyennek látszik, van ellentmondás bőven. Aki én bennem hisz, ugyan azokat meg tudja cselekedni mint én, sőt még nagyobbakat is(Jn.14:12,). Halottakat támaszt fel. A tanítványait ezzel indította útnak a Mt.10:5,-8,-ban. Akkor az a rengeteg ember a keresztény világban kiben hisz? Az a rengeteg ember aki tanítványának vallja magát, rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amikkel azok rendelkeztek akiket a Mt. 28:19,-ben útjukra engedett? Mt. 9:8-ban megmutatja, hogy milyen hatalmat adott az embereknek. No de kik az emberek. Móz. 2:7, azt mondja hogy belé lehelte a lelkét. Aki kapcsolatban van Istennel. Nem a keresztény, nem a muszlim, nem az izraelita, nem a magyar, nem a héber, és így tovább.Hanem aki Isten törvényei szerint él. Az az ember. Ezt talán ki lehet küldeni, hogy kereszteljen a nevében. Csak én még ilyennel nem találkoztam. De lehet hogy csak rossz társaságba járok.
valaki
2018-12-21 09:28:11 - 862
Válasz Vincze László 861. számú üzenetére:
Bocsánat, hogy így ismeretlen valaki-ként belekotnyeleskedek, csak gondoltam leírom a véleményem. A "Rabbi, és Mester", stb. titulusok Krisztussal egyenrangú "versenytárs" tanítót és tanítását feltételeznek és nem követőket, ellenben azok, akik csúnya szóval úgymond "helyettesítik" a mennyben levő Krisztust, valójában azért tehetik, mert ők Krisztus testévé váltak és tanításának követőivé, tehát azonosíthatók magával Krisztussal (lásd a "velem tettétek" ítéletet az utolsó ítéletkor, a kecskék és juhok kettéválasztása példázatában. Mát. 25:45). Ha ez nem így lenne, ellentmondások lehetnének Krisztus tanításában számtalan helyen. Egy pár példa erre:
Mát. 10:40. Aki titeket befogad, engem fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
Ján 20,23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.
Ilyen értelemben a Krisztus nevében való keresztség éppen azt akarja kifejezni, hogy semmi más párhuzamos tanításba nem, hanem csakis az Őt követők közé csatlakozik az illető ez által a beavatás által.
Bocsánat, hogy így ismeretlen valaki-ként belekotnyeleskedek, csak gondoltam leírom a véleményem. A "Rabbi, és Mester", stb. titulusok Krisztussal egyenrangú "versenytárs" tanítót és tanítását feltételeznek és nem követőket, ellenben azok, akik csúnya szóval úgymond "helyettesítik" a mennyben levő Krisztust, valójában azért tehetik, mert ők Krisztus testévé váltak és tanításának követőivé, tehát azonosíthatók magával Krisztussal (lásd a "velem tettétek" ítéletet az utolsó ítéletkor, a kecskék és juhok kettéválasztása példázatában. Mát. 25:45). Ha ez nem így lenne, ellentmondások lehetnének Krisztus tanításában számtalan helyen. Egy pár példa erre:
Mát. 10:40. Aki titeket befogad, engem fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
Ján 20,23 A kiknek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.
Ilyen értelemben a Krisztus nevében való keresztség éppen azt akarja kifejezni, hogy semmi más párhuzamos tanításba nem, hanem csakis az Őt követők közé csatlakozik az illető ez által a beavatás által.
Vincze László
2018-12-21 08:23:19 - 861
Válasz Harmai Gábor 860. számú üzenetére:
Kedves Gábor!
Ezek után a kérdés önmagát adja, éspediglen Krisztus felhatalmazhat e hús vér embert, e világ szülöttét, hogy helyette, őt helyettesítve járjon el, miközben azt mondja, hogy csak Én vagyok. Nincs Mester, nincs Tanító, csak én vagyok, meg az Atya a Mennyben. Lehet hogy Szent Jeromos úgy fordította, mert úgy értelmezte, ezt ő tudja, de egy halandó csak mesélni tud róla, az Ő cselekedeteiről, a tulajdonságairól, milyenségéről. Beavatja(keresztelés annyi mint beavatás) ezekbe a másik embertársát.
Kedves Gábor!
Ezek után a kérdés önmagát adja, éspediglen Krisztus felhatalmazhat e hús vér embert, e világ szülöttét, hogy helyette, őt helyettesítve járjon el, miközben azt mondja, hogy csak Én vagyok. Nincs Mester, nincs Tanító, csak én vagyok, meg az Atya a Mennyben. Lehet hogy Szent Jeromos úgy fordította, mert úgy értelmezte, ezt ő tudja, de egy halandó csak mesélni tud róla, az Ő cselekedeteiről, a tulajdonságairól, milyenségéről. Beavatja(keresztelés annyi mint beavatás) ezekbe a másik embertársát.
Harmai Gábor
2018-12-20 18:28:32 - 860
Válasz Vincze László 857. számú üzenetére:
Kedves László,
az εἰς alapjelentése "-ba/-be". A "nevében" fordítás a latin "in nomine" továbbfordítása.
Ugyanakkor amit lentebb Annának írtam, itt is áll: a görög prepozíciók nem 100%-ban azonosak a magyar ragokkal. Van néhány hely az Újszövetségben, ahol értelmileg kényszerítő az εἰς "-ban/-ben" fordítása. Itt nem az, de föl lehet vetni, hogy Szent Jeromos nem fordítási hibát vétett, hanem jól értette, hogy márpedig az "ὄνομα" előtti "εἰς" az igenis "in" értelmű, ill. magyarra továbbfordítva "-ban/-ben". Ezt lábjegyzetként fölvetjük, de azon nem tudunk változtatni, hogy az εἰς az előfordulások ezreiben tényleg "-ba/-be".
Kedves László,
az εἰς alapjelentése "-ba/-be". A "nevében" fordítás a latin "in nomine" továbbfordítása.
Ugyanakkor amit lentebb Annának írtam, itt is áll: a görög prepozíciók nem 100%-ban azonosak a magyar ragokkal. Van néhány hely az Újszövetségben, ahol értelmileg kényszerítő az εἰς "-ban/-ben" fordítása. Itt nem az, de föl lehet vetni, hogy Szent Jeromos nem fordítási hibát vétett, hanem jól értette, hogy márpedig az "ὄνομα" előtti "εἰς" az igenis "in" értelmű, ill. magyarra továbbfordítva "-ban/-ben". Ezt lábjegyzetként fölvetjük, de azon nem tudunk változtatni, hogy az εἰς az előfordulások ezreiben tényleg "-ba/-be".
Harmai Gábor
2018-12-20 18:14:20 - 859
Válasz Anna Bálint 858. számú üzenetére:
Kedves Anna, a számítástechnikus viccnek megfelelően ez nem hiba, hanem szolgáltatás :-)
A helyzet az, hogy a δοῦναι infinitivus, önmagában úgy lehetne forditani, hogy "adni". A τοῦ előtte genitivusban lévő névelő, ezért a teljesen szó szerinti fordítás ez volna: "az adnivalóé". Ez így nyilván értelmetlen, figyelembe kell venni, hogy sem a genitivusok nem fedik 100%-ban a magyar birtokos esetet, sem az infinitivusok a magyar főnévi igeneveket, hanem vannak helyzetek, amikor egyszerűen mást jelent a kifejezés. Kicsit lentebb magyarázatban azt írjuk, hogy a τοῦ + infinitivus célhatározói mellékmondatot fejez ki, ezt fordítottuk így: "hogy adjanak". De a τοῦ önmagában nem "hogy", a "δοῦναι" nem "adjanak", ezt fejeztük ki azzal, hogy az önmagában keveset jelentő τοῦ-hoz írtuk az egész kifejezést.
Kedves Anna, a számítástechnikus viccnek megfelelően ez nem hiba, hanem szolgáltatás :-)
A helyzet az, hogy a δοῦναι infinitivus, önmagában úgy lehetne forditani, hogy "adni". A τοῦ előtte genitivusban lévő névelő, ezért a teljesen szó szerinti fordítás ez volna: "az adnivalóé". Ez így nyilván értelmetlen, figyelembe kell venni, hogy sem a genitivusok nem fedik 100%-ban a magyar birtokos esetet, sem az infinitivusok a magyar főnévi igeneveket, hanem vannak helyzetek, amikor egyszerűen mást jelent a kifejezés. Kicsit lentebb magyarázatban azt írjuk, hogy a τοῦ + infinitivus célhatározói mellékmondatot fejez ki, ezt fordítottuk így: "hogy adjanak". De a τοῦ önmagában nem "hogy", a "δοῦναι" nem "adjanak", ezt fejeztük ki azzal, hogy az önmagában keveset jelentő τοῦ-hoz írtuk az egész kifejezést.
Anna Bálint
2018-12-17 21:03:36 - 858
Lk 2,24-ben a "Szavanként" gomb megnyomása után a τοῦ fordítása "hogy adjanak", a δοῦναι-é pedig egy "0". amúgy szuper az oldal:)
Vincze László
2018-12-17 10:55:12 - 857
Kedves Gábor!
Mt. 28:19-ben a görög fordítás azt mondja hogy a nevébe kell beavatni, nem pedig a nevében. Óriási akülönbség. A Jehova Tanui téritésének alapköve ez az elírás, ami a legtöbb fordításban hibásan szerepel.
Mt. 28:19-ben a görög fordítás azt mondja hogy a nevébe kell beavatni, nem pedig a nevében. Óriási akülönbség. A Jehova Tanui téritésének alapköve ez az elírás, ami a legtöbb fordításban hibásan szerepel.
Harmai Gábor
2018-12-11 21:26:48 - 856
valaki
2018-12-11 05:52:24 - 855
Harmai Gábor
2018-12-08 19:40:58 - 853
valaki
2018-12-05 06:28:56 - 852
Zsid. 3.11. Megesküdtem haragomban: "Ei" - ha coni. fordítás
Szerintem itt inkább: 4. (partic.interrog.) vajon?; 5. esküformula: bizony nem
kellett volna
Szerintem itt inkább: 4. (partic.interrog.) vajon?; 5. esküformula: bizony nem
kellett volna
Harmai Gábor
2018-12-03 12:15:54 - 851
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
...és az LXX Prédikátor könyvének a szószedetét is elkészítette Plamen, most tettem föl.
További jó hír, hogy sikerült konkrét együttműködésre lépnünk a www.biblebento.com görög-angol ill. héber-angol szószedet szerkesztőivel, kaptunk tőlük egy csomó anyagot, a görög Újszövetség szempontjából ez egy csomó korrekciót jelent, amin lelkesen dolgozunk. Mindenesetre sok már fölkerült. Úgy véljük, azért nekünk is vannak használható ötleteink a kollégák felé.
...és az LXX Prédikátor könyvének a szószedetét is elkészítette Plamen, most tettem föl.
További jó hír, hogy sikerült konkrét együttműködésre lépnünk a www.biblebento.com görög-angol ill. héber-angol szószedet szerkesztőivel, kaptunk tőlük egy csomó anyagot, a görög Újszövetség szempontjából ez egy csomó korrekciót jelent, amin lelkesen dolgozunk. Mindenesetre sok már fölkerült. Úgy véljük, azért nekünk is vannak használható ötleteink a kollégák felé.
Harmai Gábor
2018-11-15 22:25:44 - 850
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Takács Plamen elkészítette az LXX Példabeszédek könyve elemzését. Köszönjük!
Takács Plamen elkészítette az LXX Példabeszédek könyve elemzését. Köszönjük!
Harmai Gábor
2018-10-25 20:09:36 - 849
Válasz Kharisz 848. számú üzenetére:
Nem a megjelenítés a gond, hanem a beírás. Mondjuk egy szótár-szócikk elkészítése úgy, hogy héber kifejezés héber betűkkel, jelentése magyar betűkkel. Ugyanakkor épp áttörés van: sikerült összehoznom a transzliterációt. Most már tudok latin betűkkel héberül írni jobbról balra, magánhangzójelekkel úgy, hogy a számítógép átváltja. Ha van kedved héber anyagokat elemezgetni, keress bátran! Jó címem: harmaig kukac gmail pont com
Azért lehet, hogy érdemes még olyan 2 hetet várni: Isten kegyelmét kérve össze akarom hozni a 22. zsoltár elemzését egy Excel táblában, ha az megvan, onnantól vár a héber Szentírás :-)
Nem a megjelenítés a gond, hanem a beírás. Mondjuk egy szótár-szócikk elkészítése úgy, hogy héber kifejezés héber betűkkel, jelentése magyar betűkkel. Ugyanakkor épp áttörés van: sikerült összehoznom a transzliterációt. Most már tudok latin betűkkel héberül írni jobbról balra, magánhangzójelekkel úgy, hogy a számítógép átváltja. Ha van kedved héber anyagokat elemezgetni, keress bátran! Jó címem: harmaig kukac gmail pont com
Azért lehet, hogy érdemes még olyan 2 hetet várni: Isten kegyelmét kérve össze akarom hozni a 22. zsoltár elemzését egy Excel táblában, ha az megvan, onnantól vár a héber Szentírás :-)
Kharisz
2018-10-25 18:46:37 - 848
Kedves Gábor! Egy hete megpróbáltam email-t küldeni, de a honlapon található címről harmaig kukac ehf pont hu-ról visszapattant a levél, a eszhf-ről pedig nem jött válasz. Érdekelne, hogy milyen technikai jellegű akadály áll a héber szöveg megjelenítése előtt, szívesen keresnék megoldást. A http://www.tanach.us/ oldal például képes együtt megjeleníteni latin betűs (angol) és héber szöveget egy betű típus telepítése során. Üdvözlettel.
Kharisz
2018-10-25 18:35:19 - 847
Harmai Gábor
2018-10-17 07:17:44 - 846
Válasz MG 845. számú üzenetére:
Kedves Gábor,
egen... ez egy régi problémánk, továbbra sem tudok gyors megoldást ígérni. A görög zsoltárokat tudniillik tényleg úgy számozzák, ahogy az ujszov.hu-n megjelenik, a nemzeti fordításokat pedig a héber Szentírás szerint.
A zsoltárokat legjobb a szentiras.hu-val együtt nézegetni, ott gyorsan meg lehet találni a görög szövegek megfelelőit. Azt is mi tartjuk karban, ide is onnan jönnek a nemzeti fordítások.
Technikailag természetesen megoldható a hídverés, tehát annak megadása, hogy melyik görög vers melyik héber versnek felel meg, de elég nagy adatbázisépítési munka.
Az igazi horror nem is a Zsoltárok könyve, hanem a Sirák fia könyve. Azt egy Excel-táblában már összefésültem, szóval van fény az alagút végén, és nem a vonattól jön.
Persze a netes szoftverünket is fejleszteni kell majd: ha kész az adatbázisban a híd, onnantól más versszámot kell keresnie a nemzeti fordításokat kiíró eljárásnak, és más versszámot a görög szavakat kiírónak.
Kedves Gábor,
egen... ez egy régi problémánk, továbbra sem tudok gyors megoldást ígérni. A görög zsoltárokat tudniillik tényleg úgy számozzák, ahogy az ujszov.hu-n megjelenik, a nemzeti fordításokat pedig a héber Szentírás szerint.
A zsoltárokat legjobb a szentiras.hu-val együtt nézegetni, ott gyorsan meg lehet találni a görög szövegek megfelelőit. Azt is mi tartjuk karban, ide is onnan jönnek a nemzeti fordítások.
Technikailag természetesen megoldható a hídverés, tehát annak megadása, hogy melyik görög vers melyik héber versnek felel meg, de elég nagy adatbázisépítési munka.
Az igazi horror nem is a Zsoltárok könyve, hanem a Sirák fia könyve. Azt egy Excel-táblában már összefésültem, szóval van fény az alagút végén, és nem a vonattól jön.
Persze a netes szoftverünket is fejleszteni kell majd: ha kész az adatbázisban a híd, onnantól más versszámot kell keresnie a nemzeti fordításokat kiíró eljárásnak, és más versszámot a görög szavakat kiírónak.
MG
2018-10-16 18:37:13 - 845
Tisztelt Szerkesztők!
Úgy tűnik, a Zsoltárok esetében a versekhez csatolt magyar bibliafordítások elcsúsztak a héber számozás miatt az érintett zsoltárok esetében (ti. a héber számozás szerint zsoltárszövegek vannak a LXX számozású zsoltárokhoz csatolva).
Ez persze nem különösebben lényeges, hiszen ezen a honlapon a preparáció számít, amit nagyszerűen megoldottak, ismételt köszönettel:
Monostori Gábor
Úgy tűnik, a Zsoltárok esetében a versekhez csatolt magyar bibliafordítások elcsúsztak a héber számozás miatt az érintett zsoltárok esetében (ti. a héber számozás szerint zsoltárszövegek vannak a LXX számozású zsoltárokhoz csatolva).
Ez persze nem különösebben lényeges, hiszen ezen a honlapon a preparáció számít, amit nagyszerűen megoldottak, ismételt köszönettel:
Monostori Gábor
Harmai Gábor
2018-10-13 12:16:43 - 844
Válasz Kharisz 843. számú üzenetére:
Hát, ez www.ujszov.hu néven elsődlegesen újszövetségi szószedet, ezért picit tényleg nehézkesen érhető el az LXX.
Majd próbálunk valami egyenjogúsítást, de azt csak másik domainen tudjuk megtenni (nincs pánik: az ujszov.hu-t megtartjuk :-).
Szóval bemégy egy tetszőleges újszövetségi szóra, és ott a fölső menüben már tudsz váltani nem csak az újszövetségi könyvek, hanem korpuszok között is, tehát átállhatsz az LXX-re.
Hát, ez www.ujszov.hu néven elsődlegesen újszövetségi szószedet, ezért picit tényleg nehézkesen érhető el az LXX.
Majd próbálunk valami egyenjogúsítást, de azt csak másik domainen tudjuk megtenni (nincs pánik: az ujszov.hu-t megtartjuk :-).
Szóval bemégy egy tetszőleges újszövetségi szóra, és ott a fölső menüben már tudsz váltani nem csak az újszövetségi könyvek, hanem korpuszok között is, tehát átállhatsz az LXX-re.
valaki
2018-10-11 19:47:01 - 842
Bocsánat, az idézett kommentár a Márk párhuzamos szakaszára vonatkozik. A Mát. 17.21 verse teljesen hiányzik a korai kéziratokból. Ott csak szövegek közti harmonizáció miatt kerülhetett oda az egész vers és nem csak a böjtre vonatkozó rész hiányzik.
Lentebb megnézhető a Sinaiban. Kis % jelzi a hiányt a kódexben balra a hasáb mellett és a kódex fölé írta valaki. Gondolom egy későbbi másoló, aki már hiányolhatta a 21. szakaszt:
http://codexsinaiticus.org/en/manuscript.aspx?book=33&chapter=17&lid=en&side=r&verse=21&zoomSlider=0
Lentebb megnézhető a Sinaiban. Kis % jelzi a hiányt a kódexben balra a hasáb mellett és a kódex fölé írta valaki. Gondolom egy későbbi másoló, aki már hiányolhatta a 21. szakaszt:
http://codexsinaiticus.org/en/manuscript.aspx?book=33&chapter=17&lid=en&side=r&verse=21&zoomSlider=0
valaki
2018-10-11 19:22:06 - 841
Válasz Jehuda 840. számú üzenetére:
Jól. Pl.: a Sinai és Vatikáni kódex nem tartalmazza ezt a részt. A Metzenger könyv így kommentálja:
"5. A keresztyén aszkézis... Az aszkétizmus szempontjainak megfelelő szövegváltoztatás egyik leghíresebb példája Márknak abban a beszámolójában található, amelyben tanítványai sikertelen démonűzési kísérlete után Jézus a következőket mondja: "Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal." (Mk. 9:29) Sok kézirat egy fontos részlettel egészíti ki Jézus szavait: "csak imádsággal és böjtöléssel" Ez az aszkéta életet úgy mutatja be, mint amely nélkülözhetetlen a világban tomboló gonosz erők fölötti győzelemhez." - Bruce M. Metzenger és Dart D. Ehrman - Az újszövetség szövege 327o.
Jól. Pl.: a Sinai és Vatikáni kódex nem tartalmazza ezt a részt. A Metzenger könyv így kommentálja:
"5. A keresztyén aszkézis... Az aszkétizmus szempontjainak megfelelő szövegváltoztatás egyik leghíresebb példája Márknak abban a beszámolójában található, amelyben tanítványai sikertelen démonűzési kísérlete után Jézus a következőket mondja: "Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal." (Mk. 9:29) Sok kézirat egy fontos részlettel egészíti ki Jézus szavait: "csak imádsággal és böjtöléssel" Ez az aszkéta életet úgy mutatja be, mint amely nélkülözhetetlen a világban tomboló gonosz erők fölötti győzelemhez." - Bruce M. Metzenger és Dart D. Ehrman - Az újszövetség szövege 327o.