Makra Jenő
2019-06-16 11:29:18 - 928
Válasz Harmai Gábor 922. számú üzenetére:
OK Gábor! Engem csak az zavart meg, hogy a szómagyarázat az egyik zsoltárhoz tartozott, a szavak összerakásából képezett fordítás viszont a másik zsoltár szövege volt. Mindez egy oldalon. Hát bizony nem kis munka ezt jól összerakni! Kitartást és sikert kívánok hozzá!
OK Gábor! Engem csak az zavart meg, hogy a szómagyarázat az egyik zsoltárhoz tartozott, a szavak összerakásából képezett fordítás viszont a másik zsoltár szövege volt. Mindez egy oldalon. Hát bizony nem kis munka ezt jól összerakni! Kitartást és sikert kívánok hozzá!
Harmai Gábor atya
2019-06-15 14:43:02 - 926
Válasz Vincze László 925. számú üzenetére:
Ideologikus félrefordítás :-)
Annyit megértek, hogy Károlinak elege lehetett kora doktoraiból, akik mindenféle elegáns helyeken pöffeszkedtek, miközben ő Vizsolyban megújította a keresztény hitéletet, de ez akkor sem jó fordítás.
Az eredetiben Jézus a "messiás" szó szinonimáit foglalja le önmaga számára. A "tanító", mint a qumráni "Igazság tanítója", tehát nem az abc és nem az egyszeregy, hanem a végső isteni igazság tanítója, csak Krisztus lehet. Az "atya", nem mint édesapa, hanem mint az erő és a védelem forrása, kb. mint Kemal Atatürk, a törökök atyja, keresztény ember számára csak a mennyei atya lehet.
A "doktor" szónak nemigen van az európai kultúrában ilyen, messianisztikus oldala, ezért az adott helyen rossz fordításnak tűnik: nem fejezi ki az eredeti értelmet.
Ideologikus félrefordítás :-)
Annyit megértek, hogy Károlinak elege lehetett kora doktoraiból, akik mindenféle elegáns helyeken pöffeszkedtek, miközben ő Vizsolyban megújította a keresztény hitéletet, de ez akkor sem jó fordítás.
Az eredetiben Jézus a "messiás" szó szinonimáit foglalja le önmaga számára. A "tanító", mint a qumráni "Igazság tanítója", tehát nem az abc és nem az egyszeregy, hanem a végső isteni igazság tanítója, csak Krisztus lehet. Az "atya", nem mint édesapa, hanem mint az erő és a védelem forrása, kb. mint Kemal Atatürk, a törökök atyja, keresztény ember számára csak a mennyei atya lehet.
A "doktor" szónak nemigen van az európai kultúrában ilyen, messianisztikus oldala, ezért az adott helyen rossz fordításnak tűnik: nem fejezi ki az eredeti értelmet.
Vincze László
2019-06-15 07:16:46 - 925
Harmai Gábor
2019-06-14 23:38:08 - 924
Vincze László
2019-06-14 16:23:25 - 923
Harmai Gábor
2019-06-14 08:36:29 - 922
Válasz valaki 920. számú üzenetére:
Hát, nem is úgy tervezem javítani, hogy átszámozom. A maszoréta 106-os zsoltárnak az LXX 105-ös a fordítása és punktum. Ha 106-os lenne kiírva, az már nem az LXX volna, pl. nem lehetne a honlapunkat és a könyv alakú LXX kiadást összevetni.
A jogos felhasználói igény az, hogy amikor a júzer az LXX 105-ös zsoltárt nézegeti, akkor nemzeti fordításként a 106-os zsoltár versei jöjjenek föl egy figyelmeztetéssel, hogy eltér a számozás.
Hát, nem is úgy tervezem javítani, hogy átszámozom. A maszoréta 106-os zsoltárnak az LXX 105-ös a fordítása és punktum. Ha 106-os lenne kiírva, az már nem az LXX volna, pl. nem lehetne a honlapunkat és a könyv alakú LXX kiadást összevetni.
A jogos felhasználói igény az, hogy amikor a júzer az LXX 105-ös zsoltárt nézegeti, akkor nemzeti fordításként a 106-os zsoltár versei jöjjenek föl egy figyelmeztetéssel, hogy eltér a számozás.
Makra Jenő
2019-06-14 07:19:10 - 921
Válasz valaki 920. számú üzenetére:
Ja. Én is ódon ház vagyok, sok javítanivaló van rajtam is, de én nem tartom szépnek magamat ezért. A LXX és MT közötti eltérés logikáját megismerve már engem sem zavar annyira, mert tudom hova kell lapozni. Azért ha sorra kerül, biztos hálásak lesznek a felhasználók, hogy a weboldal nem ódon házként üzemel. :)
Ja. Én is ódon ház vagyok, sok javítanivaló van rajtam is, de én nem tartom szépnek magamat ezért. A LXX és MT közötti eltérés logikáját megismerve már engem sem zavar annyira, mert tudom hova kell lapozni. Azért ha sorra kerül, biztos hálásak lesznek a felhasználók, hogy a weboldal nem ódon házként üzemel. :)
valaki
2019-06-14 07:07:07 - 920
Harmai Gábor
2019-06-14 06:19:41 - 919
Válasz Makra Jenő 918. számú üzenetére:
Előbb-utóbb igen, de elég összetett adatbázis-kérdés: Az LXX és a héber Biblia ill. az azt fordító nemzeti fordítások versszámozása sok helyen eltér, ékes példa a Zsoltárok könyve.
Amúgy a maszoréták rontották el, a 9. és a 10. maszoréta zsoltár valójában tényleg egységes szöveg, ahogy az LXX számozza (innen ered a csúszás).
Mindenesetre köszönöm a figyelmeztetést, időről időre nekiugrok az összefésülésnek, majdcsak a végére érek.
Előbb-utóbb igen, de elég összetett adatbázis-kérdés: Az LXX és a héber Biblia ill. az azt fordító nemzeti fordítások versszámozása sok helyen eltér, ékes példa a Zsoltárok könyve.
Amúgy a maszoréták rontották el, a 9. és a 10. maszoréta zsoltár valójában tényleg egységes szöveg, ahogy az LXX számozza (innen ered a csúszás).
Mindenesetre köszönöm a figyelmeztetést, időről időre nekiugrok az összefésülésnek, majdcsak a végére érek.
Makra Jenő
2019-06-13 07:07:25 - 918
A LXX-ból szerettem volna megnézni a 106. zsoltár néhány versét. Ekkor vettem csak észre, hogy a lefordított szöveg elcsúszott egy fejezettel. A szómagyarázat stimmel, de a bibliavers lefordítása nem. Zsolt. 106,14 helyes fordítása a Zsolt, 105,14. kinyitásakor olvasható el. Helyre lehet hozni ezt a hibát?
Dr. Harmai Gábor Tam
2019-06-11 19:18:08 - 917
Válasz Vincze László 916. számú üzenetére:
Érdemes megnézni a Sínai kódexet. Mindig nagy élmény, amikor keresek benne valamit: www.codexsinaiticus.org
Teljesen jól olvasható, de valóban: se kisbetű, se szóköz, se hangsúlyjel, se más írásjel. Ugyanez a helyzet bármely ókori föliraton amúgy.
A szöveg értelmezése tehát nem a fordítással kezdődik, hanem az írásjelek hozzáadásával.
Amúgy amikor itt összeraktuk ezt a szószedetet, relatíve ritkán okozott zavart, hogy egy elemzést átmásoljunk egy másik szóhoz, ahol a betűk megegyeztek. Érdekes élmény látni, hogy a hangsúlyjelek, meg ezek a modern cuccok voltaképpen nem sokat számítanak a szöveg megértésében.
Érdemes megnézni a Sínai kódexet. Mindig nagy élmény, amikor keresek benne valamit: www.codexsinaiticus.org
Teljesen jól olvasható, de valóban: se kisbetű, se szóköz, se hangsúlyjel, se más írásjel. Ugyanez a helyzet bármely ókori föliraton amúgy.
A szöveg értelmezése tehát nem a fordítással kezdődik, hanem az írásjelek hozzáadásával.
Amúgy amikor itt összeraktuk ezt a szószedetet, relatíve ritkán okozott zavart, hogy egy elemzést átmásoljunk egy másik szóhoz, ahol a betűk megegyeztek. Érdekes élmény látni, hogy a hangsúlyjelek, meg ezek a modern cuccok voltaképpen nem sokat számítanak a szöveg megértésében.
Vincze László
2019-06-11 07:34:51 - 916
Harmai Gábor
2019-06-10 19:59:27 - 915
Válasz Vincze László 914. számú üzenetére:
Azért nem olyan sok ilyen eset van. Föltártuk a GNT28 és a Wescott & Hort eltéréseit, van néhány eset, amikor sok múlik az írásjeleken, de talán 10 alatt. A kérdőjelek elég gyakran vitathatóak. De az "elég gyakran" alatt is azt értem, hogy belül vagyunk a 10 eseten. Mi itt a lábjegyzetes magyarázkodást választottuk.
Azért nem olyan sok ilyen eset van. Föltártuk a GNT28 és a Wescott & Hort eltéréseit, van néhány eset, amikor sok múlik az írásjeleken, de talán 10 alatt. A kérdőjelek elég gyakran vitathatóak. De az "elég gyakran" alatt is azt értem, hogy belül vagyunk a 10 eseten. Mi itt a lábjegyzetes magyarázkodást választottuk.
Vincze László
2019-06-10 12:31:23 - 914
Válasz Harmai Gábor 913. számú üzenetére:
Az írásjelek használata már erősen szubjektív értelmet sugall, jócskán befolyásolva, és némi zavart keltve a Biblia üzenetét kereső emberek között. Nem elég hogy az üzenetet, felfogó képességünktől függően eltérően értelmezzük, az írásjelekkel még be is biztosítjuk a milliónyi vak vágányt.
Az írásjelek használata már erősen szubjektív értelmet sugall, jócskán befolyásolva, és némi zavart keltve a Biblia üzenetét kereső emberek között. Nem elég hogy az üzenetet, felfogó képességünktől függően eltérően értelmezzük, az írásjelekkel még be is biztosítjuk a milliónyi vak vágányt.
Harmai Gábor
2019-06-08 19:13:25 - 913
Válasz Vincze László 912. számú üzenetére:
A ταῦτα szónál írtunk némi magyarázkodást. A válasz röviden az, hogy éles szemmel kiszúrt egy eltérést a Wescott & Hort szövegkiadás, és a közkézen forgó Nestlé-Aland 28 (nálunk rövidítve: GNT28) között. Wescott és Hort véleménye 1881-ben az volt, hogy a kérdéses két szó a következő mondat bevezetése. Mindenesetre nem lehetetlen: semmiképpen nem nevezhető a GNT 28 "eredeti"-nek, a WH pedig eltérésnek. Az eredeti ókori szövegben nem volt sem írásjel, sem szóköz.
A ταῦτα szónál írtunk némi magyarázkodást. A válasz röviden az, hogy éles szemmel kiszúrt egy eltérést a Wescott & Hort szövegkiadás, és a közkézen forgó Nestlé-Aland 28 (nálunk rövidítve: GNT28) között. Wescott és Hort véleménye 1881-ben az volt, hogy a kérdéses két szó a következő mondat bevezetése. Mindenesetre nem lehetetlen: semmiképpen nem nevezhető a GNT 28 "eredeti"-nek, a WH pedig eltérésnek. Az eredeti ókori szövegben nem volt sem írásjel, sem szóköz.
Vincze László
2019-06-07 06:14:00 - 912
Kérdezném,hogy a Jel. 4,1-ben az ezután szó miért ez első mondatba került, mikor az eredetiben a pont után van, ami a mondat végét jelöli? Tulajdonképpen az ezután nélkül is azt az üzenetet sugallja a mondat, és hát ezzel ugyan nem lett sem elvéve, sem hozzáadva(Jel. 22.18,19,), de mégiscsak változtatva lett.
Harmai Gábor
2019-05-29 07:00:15 - 911
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Ámosz szószedete is kész.
Ámosz szószedete is kész.
Harmai Gábor
2019-05-23 06:27:17 - 910
Válasz Harmai Gábor 909. számú üzenetére:
Talán azt a platoni elvet érdemes hozzátenni, hogy a bűn az mindig hiány (és a fenevad száma a 666, mert a tökéletes dolgokból 7 van...). A fogorvosom egy implantátum beépítése erejéig helyreállította a fogsoromat. Elég értelmetlen kérdés, hogy hová tűnt ezzel a korábbi foghiányom objektív valósága :-)
Lehet, hogy pont az a megfejtés, hogy az Acs "mindenek" helyreállításáról beszél, Órigenész pedig a "mindenség" helyreállításáról.
De méginkább lehet, hogy érdemes visszatérni ahhoz a kályhához, hogy én csak egy buta biblikus vagyok, ez a weboldal meg még ráadásul biblikus nyelvészettel és nyelvtanítással foglalkozik...
Talán azt a platoni elvet érdemes hozzátenni, hogy a bűn az mindig hiány (és a fenevad száma a 666, mert a tökéletes dolgokból 7 van...). A fogorvosom egy implantátum beépítése erejéig helyreállította a fogsoromat. Elég értelmetlen kérdés, hogy hová tűnt ezzel a korábbi foghiányom objektív valósága :-)
Lehet, hogy pont az a megfejtés, hogy az Acs "mindenek" helyreállításáról beszél, Órigenész pedig a "mindenség" helyreállításáról.
De méginkább lehet, hogy érdemes visszatérni ahhoz a kályhához, hogy én csak egy buta biblikus vagyok, ez a weboldal meg még ráadásul biblikus nyelvészettel és nyelvtanítással foglalkozik...
Harmai Gábor
2019-05-22 20:52:01 - 909
valaki
2019-05-20 19:23:35 - 908
Harmai Gábor
2019-05-14 10:08:05 - 907
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Joel könyvének LXX szószedete is kikerült a netre.
Joel könyvének LXX szószedete is kikerült a netre.
Harmai Gábor
2019-05-13 20:11:43 - 906
Válasz Mariann 905. számú üzenetére:
Valóban rossz a helymegjelölés, valójában: Acs 3,21: "minden dolog helyreállítása"
Az idézet is rossz, a Szentírásban mondjuk ragozva van: "ἄχρι χρόνων ἀποκαταστάσεως πάντων - minden dolog helyreállításának idejéig" De a Szentírásban semmiképpen nem "tôn apantôn", hanem csak "pantôn". A tartalmi különbség ugyanakkor nem olyan nagy. A "tôn apantôn" az tágasabb. Kb. "a mindenség".
Azt hiszem, így egyházatyák idézik (nekik nem volt internetjük, így emlékezetből idézték a Szentírást). Főleg Órigenésznek teológiai kiindulópontja, hogy Isten a világmindenség helyreállítására készül, így többek között a Sátán üdvözítésére is. Ez elég csiklandós gondolat, már az ókorban sokan prüszköltek miatta :-), de azóta is idézik.
Valóban rossz a helymegjelölés, valójában: Acs 3,21: "minden dolog helyreállítása"
Az idézet is rossz, a Szentírásban mondjuk ragozva van: "ἄχρι χρόνων ἀποκαταστάσεως πάντων - minden dolog helyreállításának idejéig" De a Szentírásban semmiképpen nem "tôn apantôn", hanem csak "pantôn". A tartalmi különbség ugyanakkor nem olyan nagy. A "tôn apantôn" az tágasabb. Kb. "a mindenség".
Azt hiszem, így egyházatyák idézik (nekik nem volt internetjük, így emlékezetből idézték a Szentírást). Főleg Órigenésznek teológiai kiindulópontja, hogy Isten a világmindenség helyreállítására készül, így többek között a Sátán üdvözítésére is. Ez elég csiklandós gondolat, már az ókorban sokan prüszköltek miatta :-), de azóta is idézik.
Mariann
2019-05-13 17:18:04 - 905
Francia szövegben találtam ezt a kifejezést:
apocatastasis tôn apantôn
De azt hiszem, nem jó a forrásmegjelölés: Jel, 3, 21 ???
Mit jelent ez görögül? Sajnos én semmit sem értek e nyelven... és így latin betűkkel sehol sem találom...
Előre is köszönöm: Mariann
apocatastasis tôn apantôn
De azt hiszem, nem jó a forrásmegjelölés: Jel, 3, 21 ???
Mit jelent ez görögül? Sajnos én semmit sem értek e nyelven... és így latin betűkkel sehol sem találom...
Előre is köszönöm: Mariann
Aron
2019-05-08 15:15:33 - 904
Dr. Harmai Gábor Tam
2019-05-07 19:51:32 - 903
Aron
2019-05-07 18:30:18 - 902
Harmai Gábor
2019-05-03 18:12:17 - 901
Válasz Aron 899. számú üzenetére:
Ez egy rosszul föltett kérdés. A bibliai görög az egy univerzum. Ha egy szentírási vers értelmezésében elmélyedsz, elolvasod a vonatkozó nemzetközi szagirodalmat, kialakítod a saját véleményedet, netán le is írod, meg lehet kockáztatni, hogy ahhoz a vershez Te értesz legjobban az országban.
De mire ideig eljutsz, eltelt 3-4 hónap, és azt nem adja vissza Neked senki. Túl rövid az életed ahhoz, hogy ilyen mélységben mindent földolgozz a Szentírásban. Ezért egy csomó másik vers vonatkozásában mások le fognak pipálni.
Ez kb. olyan kérdés, mint hogy ki ért legjobban a számítógéphez Magyarországon?
Ez egy rosszul föltett kérdés. A bibliai görög az egy univerzum. Ha egy szentírási vers értelmezésében elmélyedsz, elolvasod a vonatkozó nemzetközi szagirodalmat, kialakítod a saját véleményedet, netán le is írod, meg lehet kockáztatni, hogy ahhoz a vershez Te értesz legjobban az országban.
De mire ideig eljutsz, eltelt 3-4 hónap, és azt nem adja vissza Neked senki. Túl rövid az életed ahhoz, hogy ilyen mélységben mindent földolgozz a Szentírásban. Ezért egy csomó másik vers vonatkozásában mások le fognak pipálni.
Ez kb. olyan kérdés, mint hogy ki ért legjobban a számítógéphez Magyarországon?
Aron
2019-04-30 20:02:59 - 900
Aron
2019-04-30 20:02:08 - 899
Kedves Gábor!
Ki tekinthetô ma a Bibliai Görög fordítások legnagyobb élô egyházi szakértôjének?
Köszönettel és Üdvözlettel:
Aron
Ki tekinthetô ma a Bibliai Görög fordítások legnagyobb élô egyházi szakértôjének?
Köszönettel és Üdvözlettel:
Aron
Harmai Gábor
2019-04-30 16:04:39 - 898
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült Ozeás/Hózseás próféta szószedetével is. Köszönjük!
Plamen elkészült Ozeás/Hózseás próféta szószedetével is. Köszönjük!
Miklósi Koppány
2019-04-11 04:05:54 - 897
Miklósi Koppány
2019-04-10 17:51:25 - 896
Tisztelt Szerkesztők, kedves Testvérek! Érdeklődni szeretnék, hogy az újszövetségi gyakorlókönyv elérhető lesz-e újból. Nagyon hasznos, korábban lementettem, de most nem találom a gépemen, amikor kellene, és az oldalról sajnos nem lehet letölteni.
Üdvözlettel: Miklósi Koppány
Üdvözlettel: Miklósi Koppány
Klára
2019-04-09 17:13:34 - 895
Gábor
2019-04-05 09:48:44 - 894
Harmai Gábor
2019-04-04 08:21:24 - 893
Válasz Gábor 892. számú üzenetére:
Jó észrevétel, de technikai értelemben tévedsz: mind a WH 1903-mas kiadásában, mint a Nestlé-Aland 28. kiadásában kérdőjellel van a szó. A tájékoztatóban ill. a linktárban megtalálod a megfelelő linkeket, ahol utánanézhetsz.
Ugyanakkor Wescott és Hort még problémázott azon, hogy kérdőjelet tegyen-e ide, a könyvkiadás lábjegyzetébe ponttal is odateszik a szót. Szóval értelmezési probléma van, és az írásjel mindenképpen modern szövegkiadói döntés, tehát van helye annak, hogy a mondatot kijelentésnek tekintsük.
Ilyesmiről érdemes lehet egy néhány oldalas szakcikket írni, ha utánanézel néhány kommentárban és nyelvtankönyvben. Miért dönt Wescott és Hort a kérdőjel mellett, miért követik azóta a szövegkiadók, és igazuk van-e, vagy sem.
Jó észrevétel, de technikai értelemben tévedsz: mind a WH 1903-mas kiadásában, mint a Nestlé-Aland 28. kiadásában kérdőjellel van a szó. A tájékoztatóban ill. a linktárban megtalálod a megfelelő linkeket, ahol utánanézhetsz.
Ugyanakkor Wescott és Hort még problémázott azon, hogy kérdőjelet tegyen-e ide, a könyvkiadás lábjegyzetébe ponttal is odateszik a szót. Szóval értelmezési probléma van, és az írásjel mindenképpen modern szövegkiadói döntés, tehát van helye annak, hogy a mondatot kijelentésnek tekintsük.
Ilyesmiről érdemes lehet egy néhány oldalas szakcikket írni, ha utánanézel néhány kommentárban és nyelvtankönyvben. Miért dönt Wescott és Hort a kérdőjel mellett, miért követik azóta a szövegkiadók, és igazuk van-e, vagy sem.
Gábor
2019-04-02 12:17:39 - 892
Lehet, hogy tévedek, de szerintem Jn 8,25-ben egy kérdőjel tévesen van Jézus válasza után a görög szövegben. Erre azt kérdezték: »Ki vagy te?« Jézus azt felelte: »Az, amit mindig is mondtam nektek.
Harmai Gábor
2019-04-01 21:12:06 - 891
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült a Theodotion által fordított anyagok szószedetével (Dániel könyve), továbbá fölkerült Zsuzsanna és a Bél kígyó története is.
Ami engem illet, összevetettem az Újszöv anyagát a www.biblebento.com anyagával, és kijavítottam azt, ami az eltérések közül saját hibának bizonyult.
Kedves Klára,
itten van az ígért link az Excel feladatlapra:
https://www.dropbox.com/s/88kcn2o8zb04zjo/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9gi%20munkaf%C3%BCzet.xlsx?dl=0
Plamen elkészült a Theodotion által fordított anyagok szószedetével (Dániel könyve), továbbá fölkerült Zsuzsanna és a Bél kígyó története is.
Ami engem illet, összevetettem az Újszöv anyagát a www.biblebento.com anyagával, és kijavítottam azt, ami az eltérések közül saját hibának bizonyult.
Kedves Klára,
itten van az ígért link az Excel feladatlapra:
https://www.dropbox.com/s/88kcn2o8zb04zjo/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9gi%20munkaf%C3%BCzet.xlsx?dl=0
Harmai Gábor
2019-03-30 21:41:03 - 890
Klára
2019-03-26 13:50:24 - 889
A Letölthető anyagok menüpontban sajnos 404-es oldal jön be az Újszövetségi gyakorlókönyv megoldókulccsal letöltési oldal helyett, pedig nagyon fáj rá a lelki fogam. :-( Köszönöm, ha újra elérhetővé teszik.
Harmai Gábor
2019-03-18 19:48:09 - 888
Gé
2019-03-17 11:38:21 - 887
Mk 11,24 ἐλάβετε
A magyarázó megjegyzés szerint:
>Aoristos áll futurum helyett. Ahol az aor. által jelölt cselekvés valamilyen kifejezett vagy burkolt feltételhez kötődik, ott az aor. jövő időt fejez ki. – „meg fogjátok kapni" – Burkolt feltétel: „ha valamit kértek, már meg is kaptátok"<
Ez nem teljesen világos számomra, KNB múlt idővel, a többi jelzett fordítás jövő idővel fordítja.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy valójában mit tolmácsol itt a görög szöveg: úgy kapom meg, amit kérek, ha hiszem, hogy
A) már meg is kaptam
vagy
B) meg fogom kapni
?
Köszönöm!
A magyarázó megjegyzés szerint:
>Aoristos áll futurum helyett. Ahol az aor. által jelölt cselekvés valamilyen kifejezett vagy burkolt feltételhez kötődik, ott az aor. jövő időt fejez ki. – „meg fogjátok kapni" – Burkolt feltétel: „ha valamit kértek, már meg is kaptátok"<
Ez nem teljesen világos számomra, KNB múlt idővel, a többi jelzett fordítás jövő idővel fordítja.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy valójában mit tolmácsol itt a görög szöveg: úgy kapom meg, amit kérek, ha hiszem, hogy
A) már meg is kaptam
vagy
B) meg fogom kapni
?
Köszönöm!
Harmai Gábor
2019-02-21 12:43:53 - 886
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült az LXX Deuteronomium szószedetével, publikáltuk, köszönjük neki.
Plamen elkészült az LXX Deuteronomium szószedetével, publikáltuk, köszönjük neki.
Harmai Gábor
2019-02-16 15:22:26 - 885
Válasz Bertalan 883. számú üzenetére:
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Harmai Gábor
2019-02-16 13:28:08 - 884
Válasz Bertalan 883. számú üzenetére:
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Bertalan
2019-02-15 08:55:50 - 883
Válasz Harmai Gábor 882. számú üzenetére:
Annyiban azért nyelvi kérdés a felvetés szerintem, hogy a helyes fordításhoz ismernünk kell az ókori életet. Pl. a kánai menyegzőnél is van, aki felveti h biztos nem borról van szó, hanem szőlőléről, mert Jézus csak nem oszt tudatmódosító szert. Holott az ókorban a szőlőlé-készítés technológiája nem létezett, a kipréselt lé kb. addigra megerjedt, mire bevitték a kannákat.
Ugyanígy, a só alighanem elsősorban tartósítószer lehetett, mint ahogy a hűtőszekrény feltalálásáig és azon túl mindig.
Annyiban azért nyelvi kérdés a felvetés szerintem, hogy a helyes fordításhoz ismernünk kell az ókori életet. Pl. a kánai menyegzőnél is van, aki felveti h biztos nem borról van szó, hanem szőlőléről, mert Jézus csak nem oszt tudatmódosító szert. Holott az ókorban a szőlőlé-készítés technológiája nem létezett, a kipréselt lé kb. addigra megerjedt, mire bevitték a kannákat.
Ugyanígy, a só alighanem elsősorban tartósítószer lehetett, mint ahogy a hűtőszekrény feltalálásáig és azon túl mindig.
Harmai Gábor
2019-02-13 11:24:15 - 882
Válasz Gé 881. számú üzenetére:
Köszönöm, azért fölvetem, hogy a só az nem csak megbolondulni nem tud, hanem megrothadni sem.
Van olyan kísérlet a hely megmagyarázására, hogy az ókoriak sós homokkal teli bőrzacsikat lógattak volna a levesbe. A só kiázott, a homok benne maradt, kidobták, mert megízetlenült.
Magam inkább azt a magyarázati irányt kedvelem, hogy a só ugyanúgy nem bolondulhat meg, mint ahogy a hegyre épült várost nem lehet elrejteni, és a lámpát nem lehet letakarni.
Isten nem azért tett bennünket kereszténnyé, hogy ne legyünk láthatóak, ne világítsunk, ne ízesítsük meg a világ levesét. Ilyen képtelenségeket az Isten nem tenne... Ha nem vagyunk láthatóak, nem világítunk, ízetlenek vagyunk, soha nem voltunk keresztények.
De jeleznem kell, hogy ez a szövegmagyarázat már túl van a nyelvtanon, ezért ezen a fórumon ne erőltessük.
Köszönöm, azért fölvetem, hogy a só az nem csak megbolondulni nem tud, hanem megrothadni sem.
Van olyan kísérlet a hely megmagyarázására, hogy az ókoriak sós homokkal teli bőrzacsikat lógattak volna a levesbe. A só kiázott, a homok benne maradt, kidobták, mert megízetlenült.
Magam inkább azt a magyarázati irányt kedvelem, hogy a só ugyanúgy nem bolondulhat meg, mint ahogy a hegyre épült várost nem lehet elrejteni, és a lámpát nem lehet letakarni.
Isten nem azért tett bennünket kereszténnyé, hogy ne legyünk láthatóak, ne világítsunk, ne ízesítsük meg a világ levesét. Ilyen képtelenségeket az Isten nem tenne... Ha nem vagyunk láthatóak, nem világítunk, ízetlenek vagyunk, soha nem voltunk keresztények.
De jeleznem kell, hogy ez a szövegmagyarázat már túl van a nyelvtanon, ezért ezen a fórumon ne erőltessük.
Gé
2019-02-10 11:09:58 - 881
Érdekes lehet az alábbi eszmefuttatás:
"Máté és Lukács így adja vissza Jézus "só-példázatát": "Ti vagytok a föld sói. Ha azonban a só megbolondul, mivel sózzák meg? Semmire sem jó már, hacsak arra nem, hogy kihajítsák és megtapossák az emberek." Károli Gáspár tudatosan fordította a "megbolondul" szó helyett a "megízetlenül"-t, mivel – teljes joggal – úgy vélte, hogy a só nem képes megbolondulni. Csakhogy a görögben álló móranthé ige nem jelent "megízetlenülni"-t. Akkor hát mi a megoldás? Egy talmudi idézet nyomán – amely Jézusnak ezt a példázatát visszhangozza – arra gondolhatunk, hogy Jézus eredeti mondásában az arámi szeri (megromlik, megbűzhödik, megrohad) ige szerepelt. Ennek pontos görög fordítása pedig a marainó (elenyészik, elmúlik, elfonnyad, megromlik, elrohad) szó, amely mindössze egyetlen betűvel tér el a kétséges mórainótól. A mondás eredetileg így hangozhatott: "ha azonban a só megrohad" – vagyis Jézus nem a só ízének, hanem tartósító erejének elvesztésére utalt"
"Máté és Lukács így adja vissza Jézus "só-példázatát": "Ti vagytok a föld sói. Ha azonban a só megbolondul, mivel sózzák meg? Semmire sem jó már, hacsak arra nem, hogy kihajítsák és megtapossák az emberek." Károli Gáspár tudatosan fordította a "megbolondul" szó helyett a "megízetlenül"-t, mivel – teljes joggal – úgy vélte, hogy a só nem képes megbolondulni. Csakhogy a görögben álló móranthé ige nem jelent "megízetlenülni"-t. Akkor hát mi a megoldás? Egy talmudi idézet nyomán – amely Jézusnak ezt a példázatát visszhangozza – arra gondolhatunk, hogy Jézus eredeti mondásában az arámi szeri (megromlik, megbűzhödik, megrohad) ige szerepelt. Ennek pontos görög fordítása pedig a marainó (elenyészik, elmúlik, elfonnyad, megromlik, elrohad) szó, amely mindössze egyetlen betűvel tér el a kétséges mórainótól. A mondás eredetileg így hangozhatott: "ha azonban a só megrohad" – vagyis Jézus nem a só ízének, hanem tartósító erejének elvesztésére utalt"
Harmai Gábor
2019-01-28 10:43:50 - 880
Válasz valaki 879. számú üzenetére:
Én is köszönöm, érdekes agytorna volt :-) Mindenképpen fontos dokumentum arról, hogy hogyan vált mind általánosabbá a föltámadás hite a zsidóságban Krisztus Urunk korára. Ez az egyik lényeges folyamat, amiben "az idők beteljesülését" történelmileg igazolhatónak látom. A Septuaginta fordítójának már nem volt elég azt leszögezni, hogy Jób idős korában halt meg.
Én is köszönöm, érdekes agytorna volt :-) Mindenképpen fontos dokumentum arról, hogy hogyan vált mind általánosabbá a föltámadás hite a zsidóságban Krisztus Urunk korára. Ez az egyik lényeges folyamat, amiben "az idők beteljesülését" történelmileg igazolhatónak látom. A Septuaginta fordítójának már nem volt elég azt leszögezni, hogy Jób idős korában halt meg.
valaki
2019-01-28 09:54:05 - 879
Harmai Gábor
2019-01-28 07:58:10 - 878
Én így fordítanék:
γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
megíratott pedig őt ismét feltámasztatni (acc. cum inf. = hogy ő ismét föltámasztassék) akikkel (= azokkal, akiket) az Úr föltámaszt.
Az "azokkal, akiket" így nincs benne a görög szövegben, de az ilyen prepozíciós névmásokkal a görög másképp küzd meg, mint a magyar. Hirtelen nem vagyok biztos abban, hogy a magyar "azokkal, akiket" kifejezésnek volna szó szerinti görög megfelelője, tehát így két egymást követő névmás.
Mindenesetre az lényeges, hogy az ἀνίστησιν az sg.3., tehát a "föltámadnak", mint többes számú fordítás, hibás.
γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
megíratott pedig őt ismét feltámasztatni (acc. cum inf. = hogy ő ismét föltámasztassék) akikkel (= azokkal, akiket) az Úr föltámaszt.
Az "azokkal, akiket" így nincs benne a görög szövegben, de az ilyen prepozíciós névmásokkal a görög másképp küzd meg, mint a magyar. Hirtelen nem vagyok biztos abban, hogy a magyar "azokkal, akiket" kifejezésnek volna szó szerinti görög megfelelője, tehát így két egymást követő névmás.
Mindenesetre az lényeges, hogy az ἀνίστησιν az sg.3., tehát a "föltámadnak", mint többes számú fordítás, hibás.