Dr. Harmai Gábor Tam
2019-06-11 19:18:08 - 917
Válasz Vincze László 916. számú üzenetére:
Érdemes megnézni a Sínai kódexet. Mindig nagy élmény, amikor keresek benne valamit: www.codexsinaiticus.org
Teljesen jól olvasható, de valóban: se kisbetű, se szóköz, se hangsúlyjel, se más írásjel. Ugyanez a helyzet bármely ókori föliraton amúgy.
A szöveg értelmezése tehát nem a fordítással kezdődik, hanem az írásjelek hozzáadásával.
Amúgy amikor itt összeraktuk ezt a szószedetet, relatíve ritkán okozott zavart, hogy egy elemzést átmásoljunk egy másik szóhoz, ahol a betűk megegyeztek. Érdekes élmény látni, hogy a hangsúlyjelek, meg ezek a modern cuccok voltaképpen nem sokat számítanak a szöveg megértésében.
Érdemes megnézni a Sínai kódexet. Mindig nagy élmény, amikor keresek benne valamit: www.codexsinaiticus.org
Teljesen jól olvasható, de valóban: se kisbetű, se szóköz, se hangsúlyjel, se más írásjel. Ugyanez a helyzet bármely ókori föliraton amúgy.
A szöveg értelmezése tehát nem a fordítással kezdődik, hanem az írásjelek hozzáadásával.
Amúgy amikor itt összeraktuk ezt a szószedetet, relatíve ritkán okozott zavart, hogy egy elemzést átmásoljunk egy másik szóhoz, ahol a betűk megegyeztek. Érdekes élmény látni, hogy a hangsúlyjelek, meg ezek a modern cuccok voltaképpen nem sokat számítanak a szöveg megértésében.
Vincze László
2019-06-11 07:34:51 - 916
Harmai Gábor
2019-06-10 19:59:27 - 915
Válasz Vincze László 914. számú üzenetére:
Azért nem olyan sok ilyen eset van. Föltártuk a GNT28 és a Wescott & Hort eltéréseit, van néhány eset, amikor sok múlik az írásjeleken, de talán 10 alatt. A kérdőjelek elég gyakran vitathatóak. De az "elég gyakran" alatt is azt értem, hogy belül vagyunk a 10 eseten. Mi itt a lábjegyzetes magyarázkodást választottuk.
Azért nem olyan sok ilyen eset van. Föltártuk a GNT28 és a Wescott & Hort eltéréseit, van néhány eset, amikor sok múlik az írásjeleken, de talán 10 alatt. A kérdőjelek elég gyakran vitathatóak. De az "elég gyakran" alatt is azt értem, hogy belül vagyunk a 10 eseten. Mi itt a lábjegyzetes magyarázkodást választottuk.
Vincze László
2019-06-10 12:31:23 - 914
Válasz Harmai Gábor 913. számú üzenetére:
Az írásjelek használata már erősen szubjektív értelmet sugall, jócskán befolyásolva, és némi zavart keltve a Biblia üzenetét kereső emberek között. Nem elég hogy az üzenetet, felfogó képességünktől függően eltérően értelmezzük, az írásjelekkel még be is biztosítjuk a milliónyi vak vágányt.
Az írásjelek használata már erősen szubjektív értelmet sugall, jócskán befolyásolva, és némi zavart keltve a Biblia üzenetét kereső emberek között. Nem elég hogy az üzenetet, felfogó képességünktől függően eltérően értelmezzük, az írásjelekkel még be is biztosítjuk a milliónyi vak vágányt.
Harmai Gábor
2019-06-08 19:13:25 - 913
Válasz Vincze László 912. számú üzenetére:
A ταῦτα szónál írtunk némi magyarázkodást. A válasz röviden az, hogy éles szemmel kiszúrt egy eltérést a Wescott & Hort szövegkiadás, és a közkézen forgó Nestlé-Aland 28 (nálunk rövidítve: GNT28) között. Wescott és Hort véleménye 1881-ben az volt, hogy a kérdéses két szó a következő mondat bevezetése. Mindenesetre nem lehetetlen: semmiképpen nem nevezhető a GNT 28 "eredeti"-nek, a WH pedig eltérésnek. Az eredeti ókori szövegben nem volt sem írásjel, sem szóköz.
A ταῦτα szónál írtunk némi magyarázkodást. A válasz röviden az, hogy éles szemmel kiszúrt egy eltérést a Wescott & Hort szövegkiadás, és a közkézen forgó Nestlé-Aland 28 (nálunk rövidítve: GNT28) között. Wescott és Hort véleménye 1881-ben az volt, hogy a kérdéses két szó a következő mondat bevezetése. Mindenesetre nem lehetetlen: semmiképpen nem nevezhető a GNT 28 "eredeti"-nek, a WH pedig eltérésnek. Az eredeti ókori szövegben nem volt sem írásjel, sem szóköz.
Vincze László
2019-06-07 06:14:00 - 912
Kérdezném,hogy a Jel. 4,1-ben az ezután szó miért ez első mondatba került, mikor az eredetiben a pont után van, ami a mondat végét jelöli? Tulajdonképpen az ezután nélkül is azt az üzenetet sugallja a mondat, és hát ezzel ugyan nem lett sem elvéve, sem hozzáadva(Jel. 22.18,19,), de mégiscsak változtatva lett.
Harmai Gábor
2019-05-29 07:00:15 - 911
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Ámosz szószedete is kész.
Ámosz szószedete is kész.
Harmai Gábor
2019-05-23 06:27:17 - 910
Válasz Harmai Gábor 909. számú üzenetére:
Talán azt a platoni elvet érdemes hozzátenni, hogy a bűn az mindig hiány (és a fenevad száma a 666, mert a tökéletes dolgokból 7 van...). A fogorvosom egy implantátum beépítése erejéig helyreállította a fogsoromat. Elég értelmetlen kérdés, hogy hová tűnt ezzel a korábbi foghiányom objektív valósága :-)
Lehet, hogy pont az a megfejtés, hogy az Acs "mindenek" helyreállításáról beszél, Órigenész pedig a "mindenség" helyreállításáról.
De méginkább lehet, hogy érdemes visszatérni ahhoz a kályhához, hogy én csak egy buta biblikus vagyok, ez a weboldal meg még ráadásul biblikus nyelvészettel és nyelvtanítással foglalkozik...
Talán azt a platoni elvet érdemes hozzátenni, hogy a bűn az mindig hiány (és a fenevad száma a 666, mert a tökéletes dolgokból 7 van...). A fogorvosom egy implantátum beépítése erejéig helyreállította a fogsoromat. Elég értelmetlen kérdés, hogy hová tűnt ezzel a korábbi foghiányom objektív valósága :-)
Lehet, hogy pont az a megfejtés, hogy az Acs "mindenek" helyreállításáról beszél, Órigenész pedig a "mindenség" helyreállításáról.
De méginkább lehet, hogy érdemes visszatérni ahhoz a kályhához, hogy én csak egy buta biblikus vagyok, ez a weboldal meg még ráadásul biblikus nyelvészettel és nyelvtanítással foglalkozik...
Harmai Gábor
2019-05-22 20:52:01 - 909
valaki
2019-05-20 19:23:35 - 908
Harmai Gábor
2019-05-14 10:08:05 - 907
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Joel könyvének LXX szószedete is kikerült a netre.
Joel könyvének LXX szószedete is kikerült a netre.
Harmai Gábor
2019-05-13 20:11:43 - 906
Válasz Mariann 905. számú üzenetére:
Valóban rossz a helymegjelölés, valójában: Acs 3,21: "minden dolog helyreállítása"
Az idézet is rossz, a Szentírásban mondjuk ragozva van: "ἄχρι χρόνων ἀποκαταστάσεως πάντων - minden dolog helyreállításának idejéig" De a Szentírásban semmiképpen nem "tôn apantôn", hanem csak "pantôn". A tartalmi különbség ugyanakkor nem olyan nagy. A "tôn apantôn" az tágasabb. Kb. "a mindenség".
Azt hiszem, így egyházatyák idézik (nekik nem volt internetjük, így emlékezetből idézték a Szentírást). Főleg Órigenésznek teológiai kiindulópontja, hogy Isten a világmindenség helyreállítására készül, így többek között a Sátán üdvözítésére is. Ez elég csiklandós gondolat, már az ókorban sokan prüszköltek miatta :-), de azóta is idézik.
Valóban rossz a helymegjelölés, valójában: Acs 3,21: "minden dolog helyreállítása"
Az idézet is rossz, a Szentírásban mondjuk ragozva van: "ἄχρι χρόνων ἀποκαταστάσεως πάντων - minden dolog helyreállításának idejéig" De a Szentírásban semmiképpen nem "tôn apantôn", hanem csak "pantôn". A tartalmi különbség ugyanakkor nem olyan nagy. A "tôn apantôn" az tágasabb. Kb. "a mindenség".
Azt hiszem, így egyházatyák idézik (nekik nem volt internetjük, így emlékezetből idézték a Szentírást). Főleg Órigenésznek teológiai kiindulópontja, hogy Isten a világmindenség helyreállítására készül, így többek között a Sátán üdvözítésére is. Ez elég csiklandós gondolat, már az ókorban sokan prüszköltek miatta :-), de azóta is idézik.
Mariann
2019-05-13 17:18:04 - 905
Francia szövegben találtam ezt a kifejezést:
apocatastasis tôn apantôn
De azt hiszem, nem jó a forrásmegjelölés: Jel, 3, 21 ???
Mit jelent ez görögül? Sajnos én semmit sem értek e nyelven... és így latin betűkkel sehol sem találom...
Előre is köszönöm: Mariann
apocatastasis tôn apantôn
De azt hiszem, nem jó a forrásmegjelölés: Jel, 3, 21 ???
Mit jelent ez görögül? Sajnos én semmit sem értek e nyelven... és így latin betűkkel sehol sem találom...
Előre is köszönöm: Mariann
Aron
2019-05-08 15:15:33 - 904
Dr. Harmai Gábor Tam
2019-05-07 19:51:32 - 903
Aron
2019-05-07 18:30:18 - 902
Harmai Gábor
2019-05-03 18:12:17 - 901
Válasz Aron 899. számú üzenetére:
Ez egy rosszul föltett kérdés. A bibliai görög az egy univerzum. Ha egy szentírási vers értelmezésében elmélyedsz, elolvasod a vonatkozó nemzetközi szagirodalmat, kialakítod a saját véleményedet, netán le is írod, meg lehet kockáztatni, hogy ahhoz a vershez Te értesz legjobban az országban.
De mire ideig eljutsz, eltelt 3-4 hónap, és azt nem adja vissza Neked senki. Túl rövid az életed ahhoz, hogy ilyen mélységben mindent földolgozz a Szentírásban. Ezért egy csomó másik vers vonatkozásában mások le fognak pipálni.
Ez kb. olyan kérdés, mint hogy ki ért legjobban a számítógéphez Magyarországon?
Ez egy rosszul föltett kérdés. A bibliai görög az egy univerzum. Ha egy szentírási vers értelmezésében elmélyedsz, elolvasod a vonatkozó nemzetközi szagirodalmat, kialakítod a saját véleményedet, netán le is írod, meg lehet kockáztatni, hogy ahhoz a vershez Te értesz legjobban az országban.
De mire ideig eljutsz, eltelt 3-4 hónap, és azt nem adja vissza Neked senki. Túl rövid az életed ahhoz, hogy ilyen mélységben mindent földolgozz a Szentírásban. Ezért egy csomó másik vers vonatkozásában mások le fognak pipálni.
Ez kb. olyan kérdés, mint hogy ki ért legjobban a számítógéphez Magyarországon?
Aron
2019-04-30 20:02:59 - 900
Aron
2019-04-30 20:02:08 - 899
Kedves Gábor!
Ki tekinthetô ma a Bibliai Görög fordítások legnagyobb élô egyházi szakértôjének?
Köszönettel és Üdvözlettel:
Aron
Ki tekinthetô ma a Bibliai Görög fordítások legnagyobb élô egyházi szakértôjének?
Köszönettel és Üdvözlettel:
Aron
Harmai Gábor
2019-04-30 16:04:39 - 898
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült Ozeás/Hózseás próféta szószedetével is. Köszönjük!
Plamen elkészült Ozeás/Hózseás próféta szószedetével is. Köszönjük!
Miklósi Koppány
2019-04-11 04:05:54 - 897
Miklósi Koppány
2019-04-10 17:51:25 - 896
Tisztelt Szerkesztők, kedves Testvérek! Érdeklődni szeretnék, hogy az újszövetségi gyakorlókönyv elérhető lesz-e újból. Nagyon hasznos, korábban lementettem, de most nem találom a gépemen, amikor kellene, és az oldalról sajnos nem lehet letölteni.
Üdvözlettel: Miklósi Koppány
Üdvözlettel: Miklósi Koppány
Klára
2019-04-09 17:13:34 - 895
Gábor
2019-04-05 09:48:44 - 894
Harmai Gábor
2019-04-04 08:21:24 - 893
Válasz Gábor 892. számú üzenetére:
Jó észrevétel, de technikai értelemben tévedsz: mind a WH 1903-mas kiadásában, mint a Nestlé-Aland 28. kiadásában kérdőjellel van a szó. A tájékoztatóban ill. a linktárban megtalálod a megfelelő linkeket, ahol utánanézhetsz.
Ugyanakkor Wescott és Hort még problémázott azon, hogy kérdőjelet tegyen-e ide, a könyvkiadás lábjegyzetébe ponttal is odateszik a szót. Szóval értelmezési probléma van, és az írásjel mindenképpen modern szövegkiadói döntés, tehát van helye annak, hogy a mondatot kijelentésnek tekintsük.
Ilyesmiről érdemes lehet egy néhány oldalas szakcikket írni, ha utánanézel néhány kommentárban és nyelvtankönyvben. Miért dönt Wescott és Hort a kérdőjel mellett, miért követik azóta a szövegkiadók, és igazuk van-e, vagy sem.
Jó észrevétel, de technikai értelemben tévedsz: mind a WH 1903-mas kiadásában, mint a Nestlé-Aland 28. kiadásában kérdőjellel van a szó. A tájékoztatóban ill. a linktárban megtalálod a megfelelő linkeket, ahol utánanézhetsz.
Ugyanakkor Wescott és Hort még problémázott azon, hogy kérdőjelet tegyen-e ide, a könyvkiadás lábjegyzetébe ponttal is odateszik a szót. Szóval értelmezési probléma van, és az írásjel mindenképpen modern szövegkiadói döntés, tehát van helye annak, hogy a mondatot kijelentésnek tekintsük.
Ilyesmiről érdemes lehet egy néhány oldalas szakcikket írni, ha utánanézel néhány kommentárban és nyelvtankönyvben. Miért dönt Wescott és Hort a kérdőjel mellett, miért követik azóta a szövegkiadók, és igazuk van-e, vagy sem.
Gábor
2019-04-02 12:17:39 - 892
Lehet, hogy tévedek, de szerintem Jn 8,25-ben egy kérdőjel tévesen van Jézus válasza után a görög szövegben. Erre azt kérdezték: »Ki vagy te?« Jézus azt felelte: »Az, amit mindig is mondtam nektek.
Harmai Gábor
2019-04-01 21:12:06 - 891
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült a Theodotion által fordított anyagok szószedetével (Dániel könyve), továbbá fölkerült Zsuzsanna és a Bél kígyó története is.
Ami engem illet, összevetettem az Újszöv anyagát a www.biblebento.com anyagával, és kijavítottam azt, ami az eltérések közül saját hibának bizonyult.
Kedves Klára,
itten van az ígért link az Excel feladatlapra:
https://www.dropbox.com/s/88kcn2o8zb04zjo/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9gi%20munkaf%C3%BCzet.xlsx?dl=0
Plamen elkészült a Theodotion által fordított anyagok szószedetével (Dániel könyve), továbbá fölkerült Zsuzsanna és a Bél kígyó története is.
Ami engem illet, összevetettem az Újszöv anyagát a www.biblebento.com anyagával, és kijavítottam azt, ami az eltérések közül saját hibának bizonyult.
Kedves Klára,
itten van az ígért link az Excel feladatlapra:
https://www.dropbox.com/s/88kcn2o8zb04zjo/%C3%9Ajsz%C3%B6vets%C3%A9gi%20munkaf%C3%BCzet.xlsx?dl=0
Harmai Gábor
2019-03-30 21:41:03 - 890
Klára
2019-03-26 13:50:24 - 889
A Letölthető anyagok menüpontban sajnos 404-es oldal jön be az Újszövetségi gyakorlókönyv megoldókulccsal letöltési oldal helyett, pedig nagyon fáj rá a lelki fogam. :-( Köszönöm, ha újra elérhetővé teszik.
Harmai Gábor
2019-03-18 19:48:09 - 888
Gé
2019-03-17 11:38:21 - 887
Mk 11,24 ἐλάβετε
A magyarázó megjegyzés szerint:
>Aoristos áll futurum helyett. Ahol az aor. által jelölt cselekvés valamilyen kifejezett vagy burkolt feltételhez kötődik, ott az aor. jövő időt fejez ki. – „meg fogjátok kapni" – Burkolt feltétel: „ha valamit kértek, már meg is kaptátok"<
Ez nem teljesen világos számomra, KNB múlt idővel, a többi jelzett fordítás jövő idővel fordítja.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy valójában mit tolmácsol itt a görög szöveg: úgy kapom meg, amit kérek, ha hiszem, hogy
A) már meg is kaptam
vagy
B) meg fogom kapni
?
Köszönöm!
A magyarázó megjegyzés szerint:
>Aoristos áll futurum helyett. Ahol az aor. által jelölt cselekvés valamilyen kifejezett vagy burkolt feltételhez kötődik, ott az aor. jövő időt fejez ki. – „meg fogjátok kapni" – Burkolt feltétel: „ha valamit kértek, már meg is kaptátok"<
Ez nem teljesen világos számomra, KNB múlt idővel, a többi jelzett fordítás jövő idővel fordítja.
Tehát a kérdésem az lenne, hogy valójában mit tolmácsol itt a görög szöveg: úgy kapom meg, amit kérek, ha hiszem, hogy
A) már meg is kaptam
vagy
B) meg fogom kapni
?
Köszönöm!
Harmai Gábor
2019-02-21 12:43:53 - 886
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Plamen elkészült az LXX Deuteronomium szószedetével, publikáltuk, köszönjük neki.
Plamen elkészült az LXX Deuteronomium szószedetével, publikáltuk, köszönjük neki.
Harmai Gábor
2019-02-16 15:22:26 - 885
Válasz Bertalan 883. számú üzenetére:
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Harmai Gábor
2019-02-16 13:28:08 - 884
Válasz Bertalan 883. számú üzenetére:
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Jó, elismerem, hogy nehéz az egyértelmű határokat meghúzni a grammatika és a teológia között, különös tekintettel arra a protestáns jelszóra, hogy teológia=grammatika :-)
Azért ebben az esetben kifejezetten grammatikai megállapításnak annyit érzek, hogy a "moranthé" alapjelentése "megbolondul", és az a szövegkörnyezetbe elég nehezen illetszthető, ezért indokolt a grammatikán túli értelmezési megoldásokat keresni.
Mondjuk ezt le is írtad, rendben is van, igyekeztem is tartalmi választ adni, csak azt is jeleztem, hogy ezt a kérdést itt most nem fogjuk tudni megoldani.
Bertalan
2019-02-15 08:55:50 - 883
Válasz Harmai Gábor 882. számú üzenetére:
Annyiban azért nyelvi kérdés a felvetés szerintem, hogy a helyes fordításhoz ismernünk kell az ókori életet. Pl. a kánai menyegzőnél is van, aki felveti h biztos nem borról van szó, hanem szőlőléről, mert Jézus csak nem oszt tudatmódosító szert. Holott az ókorban a szőlőlé-készítés technológiája nem létezett, a kipréselt lé kb. addigra megerjedt, mire bevitték a kannákat.
Ugyanígy, a só alighanem elsősorban tartósítószer lehetett, mint ahogy a hűtőszekrény feltalálásáig és azon túl mindig.
Annyiban azért nyelvi kérdés a felvetés szerintem, hogy a helyes fordításhoz ismernünk kell az ókori életet. Pl. a kánai menyegzőnél is van, aki felveti h biztos nem borról van szó, hanem szőlőléről, mert Jézus csak nem oszt tudatmódosító szert. Holott az ókorban a szőlőlé-készítés technológiája nem létezett, a kipréselt lé kb. addigra megerjedt, mire bevitték a kannákat.
Ugyanígy, a só alighanem elsősorban tartósítószer lehetett, mint ahogy a hűtőszekrény feltalálásáig és azon túl mindig.
Harmai Gábor
2019-02-13 11:24:15 - 882
Válasz Gé 881. számú üzenetére:
Köszönöm, azért fölvetem, hogy a só az nem csak megbolondulni nem tud, hanem megrothadni sem.
Van olyan kísérlet a hely megmagyarázására, hogy az ókoriak sós homokkal teli bőrzacsikat lógattak volna a levesbe. A só kiázott, a homok benne maradt, kidobták, mert megízetlenült.
Magam inkább azt a magyarázati irányt kedvelem, hogy a só ugyanúgy nem bolondulhat meg, mint ahogy a hegyre épült várost nem lehet elrejteni, és a lámpát nem lehet letakarni.
Isten nem azért tett bennünket kereszténnyé, hogy ne legyünk láthatóak, ne világítsunk, ne ízesítsük meg a világ levesét. Ilyen képtelenségeket az Isten nem tenne... Ha nem vagyunk láthatóak, nem világítunk, ízetlenek vagyunk, soha nem voltunk keresztények.
De jeleznem kell, hogy ez a szövegmagyarázat már túl van a nyelvtanon, ezért ezen a fórumon ne erőltessük.
Köszönöm, azért fölvetem, hogy a só az nem csak megbolondulni nem tud, hanem megrothadni sem.
Van olyan kísérlet a hely megmagyarázására, hogy az ókoriak sós homokkal teli bőrzacsikat lógattak volna a levesbe. A só kiázott, a homok benne maradt, kidobták, mert megízetlenült.
Magam inkább azt a magyarázati irányt kedvelem, hogy a só ugyanúgy nem bolondulhat meg, mint ahogy a hegyre épült várost nem lehet elrejteni, és a lámpát nem lehet letakarni.
Isten nem azért tett bennünket kereszténnyé, hogy ne legyünk láthatóak, ne világítsunk, ne ízesítsük meg a világ levesét. Ilyen képtelenségeket az Isten nem tenne... Ha nem vagyunk láthatóak, nem világítunk, ízetlenek vagyunk, soha nem voltunk keresztények.
De jeleznem kell, hogy ez a szövegmagyarázat már túl van a nyelvtanon, ezért ezen a fórumon ne erőltessük.
Gé
2019-02-10 11:09:58 - 881
Érdekes lehet az alábbi eszmefuttatás:
"Máté és Lukács így adja vissza Jézus "só-példázatát": "Ti vagytok a föld sói. Ha azonban a só megbolondul, mivel sózzák meg? Semmire sem jó már, hacsak arra nem, hogy kihajítsák és megtapossák az emberek." Károli Gáspár tudatosan fordította a "megbolondul" szó helyett a "megízetlenül"-t, mivel – teljes joggal – úgy vélte, hogy a só nem képes megbolondulni. Csakhogy a görögben álló móranthé ige nem jelent "megízetlenülni"-t. Akkor hát mi a megoldás? Egy talmudi idézet nyomán – amely Jézusnak ezt a példázatát visszhangozza – arra gondolhatunk, hogy Jézus eredeti mondásában az arámi szeri (megromlik, megbűzhödik, megrohad) ige szerepelt. Ennek pontos görög fordítása pedig a marainó (elenyészik, elmúlik, elfonnyad, megromlik, elrohad) szó, amely mindössze egyetlen betűvel tér el a kétséges mórainótól. A mondás eredetileg így hangozhatott: "ha azonban a só megrohad" – vagyis Jézus nem a só ízének, hanem tartósító erejének elvesztésére utalt"
"Máté és Lukács így adja vissza Jézus "só-példázatát": "Ti vagytok a föld sói. Ha azonban a só megbolondul, mivel sózzák meg? Semmire sem jó már, hacsak arra nem, hogy kihajítsák és megtapossák az emberek." Károli Gáspár tudatosan fordította a "megbolondul" szó helyett a "megízetlenül"-t, mivel – teljes joggal – úgy vélte, hogy a só nem képes megbolondulni. Csakhogy a görögben álló móranthé ige nem jelent "megízetlenülni"-t. Akkor hát mi a megoldás? Egy talmudi idézet nyomán – amely Jézusnak ezt a példázatát visszhangozza – arra gondolhatunk, hogy Jézus eredeti mondásában az arámi szeri (megromlik, megbűzhödik, megrohad) ige szerepelt. Ennek pontos görög fordítása pedig a marainó (elenyészik, elmúlik, elfonnyad, megromlik, elrohad) szó, amely mindössze egyetlen betűvel tér el a kétséges mórainótól. A mondás eredetileg így hangozhatott: "ha azonban a só megrohad" – vagyis Jézus nem a só ízének, hanem tartósító erejének elvesztésére utalt"
Harmai Gábor
2019-01-28 10:43:50 - 880
Válasz valaki 879. számú üzenetére:
Én is köszönöm, érdekes agytorna volt :-) Mindenképpen fontos dokumentum arról, hogy hogyan vált mind általánosabbá a föltámadás hite a zsidóságban Krisztus Urunk korára. Ez az egyik lényeges folyamat, amiben "az idők beteljesülését" történelmileg igazolhatónak látom. A Septuaginta fordítójának már nem volt elég azt leszögezni, hogy Jób idős korában halt meg.
Én is köszönöm, érdekes agytorna volt :-) Mindenképpen fontos dokumentum arról, hogy hogyan vált mind általánosabbá a föltámadás hite a zsidóságban Krisztus Urunk korára. Ez az egyik lényeges folyamat, amiben "az idők beteljesülését" történelmileg igazolhatónak látom. A Septuaginta fordítójának már nem volt elég azt leszögezni, hogy Jób idős korában halt meg.
valaki
2019-01-28 09:54:05 - 879
Harmai Gábor
2019-01-28 07:58:10 - 878
Én így fordítanék:
γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
megíratott pedig őt ismét feltámasztatni (acc. cum inf. = hogy ő ismét föltámasztassék) akikkel (= azokkal, akiket) az Úr föltámaszt.
Az "azokkal, akiket" így nincs benne a görög szövegben, de az ilyen prepozíciós névmásokkal a görög másképp küzd meg, mint a magyar. Hirtelen nem vagyok biztos abban, hogy a magyar "azokkal, akiket" kifejezésnek volna szó szerinti görög megfelelője, tehát így két egymást követő névmás.
Mindenesetre az lényeges, hogy az ἀνίστησιν az sg.3., tehát a "föltámadnak", mint többes számú fordítás, hibás.
γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
megíratott pedig őt ismét feltámasztatni (acc. cum inf. = hogy ő ismét föltámasztassék) akikkel (= azokkal, akiket) az Úr föltámaszt.
Az "azokkal, akiket" így nincs benne a görög szövegben, de az ilyen prepozíciós névmásokkal a görög másképp küzd meg, mint a magyar. Hirtelen nem vagyok biztos abban, hogy a magyar "azokkal, akiket" kifejezésnek volna szó szerinti görög megfelelője, tehát így két egymást követő névmás.
Mindenesetre az lényeges, hogy az ἀνίστησιν az sg.3., tehát a "föltámadnak", mint többes számú fordítás, hibás.
valaki
2019-01-28 07:19:12 - 876
Válasz Harmai Gábor 871. számú üzenetére:
Igaz, valóban nem létezik LXX-Jób könyvének magyar kommentárja, de létezik egy könyv: a Jób Testamentuma: Adorjáni Zoltán könyve, amely apokrif szorosan kapcsolódik az Jób LXX szövegéhez, és ennek lábjegyzeteiben, ha jól emlékszem ez a szakasz is említve van, le van fordítva. Hamarosan megnézem, hogy hogyan fordította, és mit írt róla.
Igaz, valóban nem létezik LXX-Jób könyvének magyar kommentárja, de létezik egy könyv: a Jób Testamentuma: Adorjáni Zoltán könyve, amely apokrif szorosan kapcsolódik az Jób LXX szövegéhez, és ennek lábjegyzeteiben, ha jól emlékszem ez a szakasz is említve van, le van fordítva. Hamarosan megnézem, hogy hogyan fordította, és mit írt róla.
valaki
2019-01-28 06:37:18 - 875
Válasz Harmai Gábor 873. számú üzenetére:
A -meth ón kifejezés miatt gondoltam, hogy itt az Úr is beletartozik a feltámadókba, így a Krisztusra érthető, mert gondolom az "akiket" kifejezés illene abba a mondatszerkezetbe, ha az Úr az. aki műveli a feltámasztást, de persze lehet, hogy tévedek.
Amit még találtam, hogy a Sínai kodexben más tagolást adtak a mondatnak:
και πληρηϲ ημερων
γεγραπται δε παλιν αυτον αναϲτηϲε
ϲθαι · μεθ ων ο κϲ ανιϲτηϲιν
ουτοϲ ερμηνευεται εκ τηϲ ϲυρια
A -meth ón kifejezés miatt gondoltam, hogy itt az Úr is beletartozik a feltámadókba, így a Krisztusra érthető, mert gondolom az "akiket" kifejezés illene abba a mondatszerkezetbe, ha az Úr az. aki műveli a feltámasztást, de persze lehet, hogy tévedek.
Amit még találtam, hogy a Sínai kodexben más tagolást adtak a mondatnak:
και πληρηϲ ημερων
γεγραπται δε παλιν αυτον αναϲτηϲε
ϲθαι · μεθ ων ο κϲ ανιϲτηϲιν
ουτοϲ ερμηνευεται εκ τηϲ ϲυρια
Harmai Gábor
2019-01-27 20:34:44 - 874
Válasz Harmai Gábor 873. számú üzenetére:
Izgalmas dogmatikai kérdés, hogy a Septuaginta tartalmazhat-e plusz kinyilatkoztatást a héber Szentíráshoz képest. Egy esetünk biztosan van: az Iz 7,14, amit Máté a Septuaginta szerint idéz, és abban tényleg az áll, hogy "íme a szűz fogan és fiat szül".
Végülis az igaz Istent kereső, hozzá imádkozó gyülekezetek munkája a Septuaginta, írtak is saját könyveket szentírási igénnyel (a Sirák fia könyve előszava határozottan bejelenti ezt a szentírási igényt a mű egészére), miért ne használta volna őket Isten Szent Lelke Krisztus Urunk eljövetelének előkészítésére? Az Iz 7,14 (félre)fordítása egyértelműen közismert messiási jövendöléssé vált...
Izgalmas dogmatikai kérdés, hogy a Septuaginta tartalmazhat-e plusz kinyilatkoztatást a héber Szentíráshoz képest. Egy esetünk biztosan van: az Iz 7,14, amit Máté a Septuaginta szerint idéz, és abban tényleg az áll, hogy "íme a szűz fogan és fiat szül".
Végülis az igaz Istent kereső, hozzá imádkozó gyülekezetek munkája a Septuaginta, írtak is saját könyveket szentírási igénnyel (a Sirák fia könyve előszava határozottan bejelenti ezt a szentírási igényt a mű egészére), miért ne használta volna őket Isten Szent Lelke Krisztus Urunk eljövetelének előkészítésére? Az Iz 7,14 (félre)fordítása egyértelműen közismert messiási jövendöléssé vált...
Harmai Gábor
2019-01-27 20:28:20 - 873
Válasz Harmai Gábor 871. számú üzenetére:
Mondjuk az "Úrral együtt" kifejezésre kellene kérni egy magyarázatot Plamentől. Így kapásból én alanyesetet látok, tehát az Úr az, aki föltámaszt. De (még) nem gondoltam bele mélyebben, hogy hogy áll össze a teljes mondatszerkezet. Nemzeti fordításaink ugye nincsenek. Ilyenkor derül ki, mennyit ér a görög-tudásunk...
Mondjuk az "Úrral együtt" kifejezésre kellene kérni egy magyarázatot Plamentől. Így kapásból én alanyesetet látok, tehát az Úr az, aki föltámaszt. De (még) nem gondoltam bele mélyebben, hogy hogy áll össze a teljes mondatszerkezet. Nemzeti fordításaink ugye nincsenek. Ilyenkor derül ki, mennyit ér a görög-tudásunk...
valaki
2019-01-27 08:01:24 - 872
Válasz Harmai Gábor 871. számú üzenetére:
Köszönöm. Igazából nem is a feltámadás tanának megjelenése érdekes benne, hanem az, hogy az úr és mások feltámadását említi, akikkel együtt Jób is feltámad. Ha ez prófécia, és nem későbbi kommentár, eléggé egyértemű utalás erre az eseményre:
Mt 27:52 És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
Köszönöm. Igazából nem is a feltámadás tanának megjelenése érdekes benne, hanem az, hogy az úr és mások feltámadását említi, akikkel együtt Jób is feltámad. Ha ez prófécia, és nem későbbi kommentár, eléggé egyértemű utalás erre az eseményre:
Mt 27:52 És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
Harmai Gábor
2019-01-26 06:05:34 - 871
Válasz valaki 870. számú üzenetére:
Tényleg érdekes. A Septuaginta kiegészítése a maszoréta szöveghez. Számos más ilyennel ellentétben (pl. az Eszter könyvében), ez nem vált Szentírássá a katolikus egyházban, tehát nem olvassuk szentmiséken, istentiszteleteken. A keleti ortodoxok gondolom igen, mert számukra egyszerűen az LXX a Szentírás.
Krisztus Urunk korához közeledve a testi föltámadás hite egyre általánosabbá vált a zsidóságban, ezt dokumentálja a Dán 2,12, a Makkabeusok könyvei és a Bölcsesség könyve is. Ebbe illik az idézett Jób-kiegészítés.
Magyar nyelvű Jób-kommentárt nem ismerek, a németek biztos írtak...
Tényleg érdekes. A Septuaginta kiegészítése a maszoréta szöveghez. Számos más ilyennel ellentétben (pl. az Eszter könyvében), ez nem vált Szentírássá a katolikus egyházban, tehát nem olvassuk szentmiséken, istentiszteleteken. A keleti ortodoxok gondolom igen, mert számukra egyszerűen az LXX a Szentírás.
Krisztus Urunk korához közeledve a testi föltámadás hite egyre általánosabbá vált a zsidóságban, ezt dokumentálja a Dán 2,12, a Makkabeusok könyvei és a Bölcsesség könyve is. Ebbe illik az idézett Jób-kiegészítés.
Magyar nyelvű Jób-kommentárt nem ismerek, a németek biztos írtak...
valaki
2019-01-25 08:36:22 - 870
Egy érdekes szakasz:
Jób. 42.17a γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
Megíratott pedig róla, hogy ismét feltámad azokkal, akik az úrral együtt feltámadnak.
Lehet erről valami konkrétabbat megtudni?
Jób. 42.17a γέγραπται δὲ αὐτὸν πάλιν ἀναστήσεσθαι μεθ᾽ ὧν ὁ κύριος ἀνίστησιν.
Megíratott pedig róla, hogy ismét feltámad azokkal, akik az úrral együtt feltámadnak.
Lehet erről valami konkrétabbat megtudni?
Harmai Gábor
2019-01-25 05:15:23 - 869
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Takács Plamen elkészült az LXX Jób szószedetével is, gratulálunk!
Takács Plamen elkészült az LXX Jób szószedetével is, gratulálunk!
Harmai Gábor
2019-01-22 21:01:21 - 868