Jehuda
2018-10-10 09:02:31 - 840
Ha jól látom a Máté 17,21 (Ez a fajta pedig nem távozik el, csak imádságra és böjtölésre) szövegrész hiányzik a görög szövegből. Ennek az az oka, hogy a legrégebbi szövegekből is hiáynzik ez a szöveg? A választ előre is köszönöm.
Harmai Gábor
2018-10-09 16:25:30 - 839
Harmai Gábor
2018-09-23 18:10:02 - 837
Fícsör! Fícsör! Fícsör!
Plamen kipreparált 10 fejezetet az LXX Példabeszédek könyvéből! Párhuzamosan az itt szóvátett jogos észrevételek is fölkerültek a netre, köszönjük őket!
Plamen kipreparált 10 fejezetet az LXX Példabeszédek könyvéből! Párhuzamosan az itt szóvátett jogos észrevételek is fölkerültek a netre, köszönjük őket!
Besenyei József
2018-08-29 07:23:39 - 836
Besenyei József
2018-08-29 07:21:47 - 835
Harmai Gábor
2018-08-26 10:02:10 - 834
Földvári Tamás
2018-08-25 07:05:20 - 833
Az egyik kifejezés magyarításához lenne egy javaslatom. A 2Kor 12,20-ban a καταλαλιαί, - becsmérlések nm. f. pl. nom. fordításaként a - megszólások - kifejezést javasolnám a καταλαλέω-ból származtatva. De ez csak egy javaslat.
Harmai Gábor
2018-08-24 18:14:51 - 832
Válasz valaki 831. számú üzenetére:
Van másik görög szövegváltozat, de leginkább csak azért, mert már a görög szöveg másolói is döccenőt éreztek, és néhányan belejavítottak. Legalábbis a GNT28 kritikai apparátusa meggyőző számú ősi szövegtanút sorol az ἀδελφῷ mellett. A javítás egyébként 'andri'.
Namost, az eredetiben szerintem Szent Pál emberi gondolatmenete fedezhető föl. Leír egy elvi tanítást, és ezen a ponton jelzi, hogy tudja, hogy ez az ő testvéreinek fontos kérdés. Végső soron mindannyiunknak: kinek nincsenek hitetlen szerettei? Szóval szerintem Szent Pál maga elé képzeli egy hittestvérét, akinek van egy hitetlen felesége, és ez jelenik meg a szövegben.
Van másik görög szövegváltozat, de leginkább csak azért, mert már a görög szöveg másolói is döccenőt éreztek, és néhányan belejavítottak. Legalábbis a GNT28 kritikai apparátusa meggyőző számú ősi szövegtanút sorol az ἀδελφῷ mellett. A javítás egyébként 'andri'.
Namost, az eredetiben szerintem Szent Pál emberi gondolatmenete fedezhető föl. Leír egy elvi tanítást, és ezen a ponton jelzi, hogy tudja, hogy ez az ő testvéreinek fontos kérdés. Végső soron mindannyiunknak: kinek nincsenek hitetlen szerettei? Szóval szerintem Szent Pál maga elé képzeli egy hittestvérét, akinek van egy hitetlen felesége, és ez jelenik meg a szövegben.
valaki
2018-08-23 05:44:09 - 831
Most nekem lenne egy kérdésem, nem egészen nyelvtani.
1Kor. 7.14
ἡγίασται ἡ γυνὴ ἡ ἄπιστος ἐν τῷ ἀδελφῷ
Itt nem inkább az aner szónak kellene lenni? A hitetlen feleség férjét miért mondja - adelfosz-nak? Testvérnek. Nyilván nem a hitetlen testvére, csak ide az kívankozna, hogy férj. Ezt a fordítók is így érezték, mert mindenhol férjet fordítanak. Esetleg van másik szövegváltozat?
1Kor. 7.14
ἡγίασται ἡ γυνὴ ἡ ἄπιστος ἐν τῷ ἀδελφῷ
Itt nem inkább az aner szónak kellene lenni? A hitetlen feleség férjét miért mondja - adelfosz-nak? Testvérnek. Nyilván nem a hitetlen testvére, csak ide az kívankozna, hogy férj. Ezt a fordítók is így érezték, mert mindenhol férjet fordítanak. Esetleg van másik szövegváltozat?
Harmai Gábor
2018-08-21 20:11:27 - 830
valaki
2018-08-20 09:08:56 - 829
Válasz Besenyei József 828. számú üzenetére:
Szerintem a vers "hiány" nem hiba, hanem szövegkritikai okai vannak. Mégpedig, hogy a legtöbb ősibb nagy kódex ezt a verset nem tartalmazza, ezért NA28-ban sincs benne, ahogy néztem (lásd https://www.academic-bible.com) Ez a "betoldás" valószínűleg szövegharmonizáció eredménye, a Lukács evangéliumból került át egy későbbi másoló által. A korábbi fordítások forrása a TR (Erasmus állította össze, Textus Receptus), amely későbbi kódexeken alapul, ennek szövege tartalmazza, ezért kapott versszámot, de a modernebb fordításokból is már kimaradt ez a vers. (pl. a Káldi Neovulgáta is csak jelöli a számot, de a verset nem fordította bele)
Szerintem a vers "hiány" nem hiba, hanem szövegkritikai okai vannak. Mégpedig, hogy a legtöbb ősibb nagy kódex ezt a verset nem tartalmazza, ezért NA28-ban sincs benne, ahogy néztem (lásd https://www.academic-bible.com) Ez a "betoldás" valószínűleg szövegharmonizáció eredménye, a Lukács evangéliumból került át egy későbbi másoló által. A korábbi fordítások forrása a TR (Erasmus állította össze, Textus Receptus), amely későbbi kódexeken alapul, ennek szövege tartalmazza, ezért kapott versszámot, de a modernebb fordításokból is már kimaradt ez a vers. (pl. a Káldi Neovulgáta is csak jelöli a számot, de a verset nem fordította bele)
Besenyei József
2018-08-19 20:11:11 - 828
Kedves Harmai Gábor!
A Mk 15:28 hiányzik a görög szövegből. Ha tehetik, kérem pótolják.
Egyébként sokszor használom és nagyon szeretem ezt a programot.
Isten áldását kívánva:
Besenyei József
A Mk 15:28 hiányzik a görög szövegből. Ha tehetik, kérem pótolják.
Egyébként sokszor használom és nagyon szeretem ezt a programot.
Isten áldását kívánva:
Besenyei József
valaki
2018-08-18 19:43:56 - 827
Válasz Harmai Gábor 826. számú üzenetére:
"Isten a múltban kedvét találta Urunkban, ezért az elbeszélés jelenében megnyilatkozik."
Ezzel egyezik ez a kijelentés is: "szeretted az igazságosságot és gyűlölted a törvénytelenséget. Ezért kent föl téged az Isten, a te Istened, ujjongás olajával társaiddal szemben / inkább mint társaidat" Zsid. 1.9.; Zsolt. 44:8 - LXX - végig ugyanúgy múlt időben.
"Isten a múltban kedvét találta Urunkban, ezért az elbeszélés jelenében megnyilatkozik."
Ezzel egyezik ez a kijelentés is: "szeretted az igazságosságot és gyűlölted a törvénytelenséget. Ezért kent föl téged az Isten, a te Istened, ujjongás olajával társaiddal szemben / inkább mint társaidat" Zsid. 1.9.; Zsolt. 44:8 - LXX - végig ugyanúgy múlt időben.
Harmai Gábor
2018-08-18 10:27:47 - 826
Válasz Gé 822. számú üzenetére:
No, egyrészt nyelvtanilag az összes fordítással szemben is ragaszkodnék a múlt idejű fordításhoz, ugyanis az ige határozottan A.ind.aor.sg.1. és azt múlt idővel szokás fordítani. Föltűnhet az augmentum hiánya, hogy miért nem ηὐδόκησα, de igazából az "eu" kezdetű igékre jellemző, hogy nem kapnak augmentumot. Augmentumos alakok csak szövegkritikailag bizonytalan helyeken fordulnak elő, pl. az 1Kor 10,5,7 a Wescott & Hortban ηὐδόκησεν, a Nestlé-Alandban εὐδόκησεν, tehát a kéziratmásolók az egyiket hibásnak érezték, és a másikra javították. Hogy melyiket melyikre, azt rábízom a kéziratkutatókra: fordításban visszaadható különbség nincs.
Az εὐδόκησα - alak Urunk megkeresztelkedésének, ill. színeváltozásának elbeszlésein kívül (utóbbi pl. Mt 17,5) nem fordul elő az Újszövetségben, az LXX-ben pedig egy félrefordított félmondatban, az LXX Jer 2,19-ben: καὶ οὐκ εὐδόκησα ἐπὶ σοί, λέγει κύριος ὁ θεός σου - és nem találtam tetszésem benned, mondja az úr, a te istened. Itt az εὐδόκησα a פַחְדָּתִי félrefordítása: "az én félelmem". Tehát a vád egésze, hogy "nincs benned az én félelmem", ami pont az ellenéte a görög szövegnek.
Maradva az LXX-nél, az LXX szerint Isten a múltban nem találta tetszését a népben, ezért a jelenben elhatározza a büntetést.
Úgy vélem, Urunk megkeresztelkedésekor is erről van szó: Isten a múltban kedvét találta Urunkban, ezért az elbeszélés jelenében megnyilatkozik.
Szent Jeromos még a complaqui-val fordított, ami múlt idejű.
A jelen idejű fordítás mellé igazi nyelvtani érveket nem tudnék tenni, talán csak azt a dogmatikai megfontolást, hogy a múlt idejű "tetszésemet találtam" mellé nyilván nem lehet odatenni egy jelen idejű tagadást, hogy "de már nem"...
No, egyrészt nyelvtanilag az összes fordítással szemben is ragaszkodnék a múlt idejű fordításhoz, ugyanis az ige határozottan A.ind.aor.sg.1. és azt múlt idővel szokás fordítani. Föltűnhet az augmentum hiánya, hogy miért nem ηὐδόκησα, de igazából az "eu" kezdetű igékre jellemző, hogy nem kapnak augmentumot. Augmentumos alakok csak szövegkritikailag bizonytalan helyeken fordulnak elő, pl. az 1Kor 10,5,7 a Wescott & Hortban ηὐδόκησεν, a Nestlé-Alandban εὐδόκησεν, tehát a kéziratmásolók az egyiket hibásnak érezték, és a másikra javították. Hogy melyiket melyikre, azt rábízom a kéziratkutatókra: fordításban visszaadható különbség nincs.
Az εὐδόκησα - alak Urunk megkeresztelkedésének, ill. színeváltozásának elbeszlésein kívül (utóbbi pl. Mt 17,5) nem fordul elő az Újszövetségben, az LXX-ben pedig egy félrefordított félmondatban, az LXX Jer 2,19-ben: καὶ οὐκ εὐδόκησα ἐπὶ σοί, λέγει κύριος ὁ θεός σου - és nem találtam tetszésem benned, mondja az úr, a te istened. Itt az εὐδόκησα a פַחְדָּתִי félrefordítása: "az én félelmem". Tehát a vád egésze, hogy "nincs benned az én félelmem", ami pont az ellenéte a görög szövegnek.
Maradva az LXX-nél, az LXX szerint Isten a múltban nem találta tetszését a népben, ezért a jelenben elhatározza a büntetést.
Úgy vélem, Urunk megkeresztelkedésekor is erről van szó: Isten a múltban kedvét találta Urunkban, ezért az elbeszélés jelenében megnyilatkozik.
Szent Jeromos még a complaqui-val fordított, ami múlt idejű.
A jelen idejű fordítás mellé igazi nyelvtani érveket nem tudnék tenni, talán csak azt a dogmatikai megfontolást, hogy a múlt idejű "tetszésemet találtam" mellé nyilván nem lehet odatenni egy jelen idejű tagadást, hogy "de már nem"...
Harmai Gábor
2018-08-18 08:38:33 - 825
Válasz Menyhárt András 821. számú üzenetére:
Menyhárt András: köszönöm, egyrészt csatlakozom valaki válaszához, másrészt jelzem, hogy mi pont a meghatározatlansága miatt választottuk a magyar "földkerekség" szót: egy magyar szót nem találok ennél jobbnak. Két szóval a "lakott világ" lehetne jó fordítás.
Az, hogy a Biblia gömbölyű földdel számol-e, tágabb szövegösszefüggésekből olvasható ki (és már nem nyelvészet, ezért hosszabb vitába nem mennék bele...). A hatnapos teremtéstörténet és a vízözön-elbeszélés föld alatti és föld feletti vizei arra utalnak, hogy a szentírók nem kaptak bővebb természettudományos képzést a kinyilatkoztató Istentől, mint amennyire a kortárs babiloni kultúra képes volt. Ettől függetlenül teológiailag nagyon komoly üzenete van a hatnapos teremtéstörténetnek: világosan teremtménynek, a szilárdra döngölt égboltozatra függesztett lámpásoknak minősíti a csillagokat, míg a babiloniak szemében ezek az emberi sorsot befolyásoló istenek. Ha teremtmények, akkor pl. kutathatóak. Végig lehet gondolni, ill. meg lehet figyelni, hogy tényleg egy szilárdra döngölt égboltozaton függnek-e.
A horoszkóprovatokat olvasgató háziasszonyok olyan 2500 évvel vannak lemaradva a természettudományos fejlődésről :-)
Menyhárt András: köszönöm, egyrészt csatlakozom valaki válaszához, másrészt jelzem, hogy mi pont a meghatározatlansága miatt választottuk a magyar "földkerekség" szót: egy magyar szót nem találok ennél jobbnak. Két szóval a "lakott világ" lehetne jó fordítás.
Az, hogy a Biblia gömbölyű földdel számol-e, tágabb szövegösszefüggésekből olvasható ki (és már nem nyelvészet, ezért hosszabb vitába nem mennék bele...). A hatnapos teremtéstörténet és a vízözön-elbeszélés föld alatti és föld feletti vizei arra utalnak, hogy a szentírók nem kaptak bővebb természettudományos képzést a kinyilatkoztató Istentől, mint amennyire a kortárs babiloni kultúra képes volt. Ettől függetlenül teológiailag nagyon komoly üzenete van a hatnapos teremtéstörténetnek: világosan teremtménynek, a szilárdra döngölt égboltozatra függesztett lámpásoknak minősíti a csillagokat, míg a babiloniak szemében ezek az emberi sorsot befolyásoló istenek. Ha teremtmények, akkor pl. kutathatóak. Végig lehet gondolni, ill. meg lehet figyelni, hogy tényleg egy szilárdra döngölt égboltozaton függnek-e.
A horoszkóprovatokat olvasgató háziasszonyok olyan 2500 évvel vannak lemaradva a természettudományos fejlődésről :-)
valaki
2018-08-17 07:34:07 - 824
Válasz valaki 823. számú üzenetére:
Kiegészítés: Hérodotosz pl. könyvében nem tud semmit mondani a Nílus folyó eredetéről, forrásvidékéről. Azt a területet már nem ismerték, azaz Afrikának az a távoli területei már nem tartozott az oikomenész-hez, azaz az általuk ismert lakott földhöz, ahol a lakók "maradnak". Ehhez a felfogáshoz gondolom az is hozzátartozott, hogy a gyéren lakott területek lakosai vándorló életmódot folytattak, ami nem fedi a "helyben maradó lakók" (oiko-menó) fogalmát.
Kiegészítés: Hérodotosz pl. könyvében nem tud semmit mondani a Nílus folyó eredetéről, forrásvidékéről. Azt a területet már nem ismerték, azaz Afrikának az a távoli területei már nem tartozott az oikomenész-hez, azaz az általuk ismert lakott földhöz, ahol a lakók "maradnak". Ehhez a felfogáshoz gondolom az is hozzátartozott, hogy a gyéren lakott területek lakosai vándorló életmódot folytattak, ami nem fedi a "helyben maradó lakók" (oiko-menó) fogalmát.
valaki
2018-08-16 05:29:17 - 823
Válasz Menyhárt András 821. számú üzenetére:
Bár nem vagyok üzemeltető, de ezt a labdát szívesen leütöm. :)
Legfeljebb kijavítanak, ha mégse jó.
A szó eredeti jelentéstartalma nem utal semmilyen alakra, se kerekre, se gömbre. Ez szerintem egy összetett szó: oiko-mené:
oikeó -, jelentése lakni Strong száma G3611
menó - jelentése maradni Strong G3306
Tehat a lakik-marad összetételből lehetett képezve eredetileg. Jelentése lakott terület, az a terület, ahol a "lakók" "maradnak, vannak". Így a legjobb fordítás a lakott földterület. A szótarak olyasmit is mondanak, hogy a görögök általában az általuk ismert "ismert földterületeket" értették, így az nyugatra az Oceanusz partjáig, keletre az indusok földjeig, délen az Etiópokig, északon az északi tengerig terjed a lakott föld. Úgy gondolták ezen kívüli területek már az ismeretlen lakatlan vidék. A vilagfelfogásuk abból indult ki amit abból ismertek, aminek ők vannak a központjában.
Bár nem vagyok üzemeltető, de ezt a labdát szívesen leütöm. :)
Legfeljebb kijavítanak, ha mégse jó.
A szó eredeti jelentéstartalma nem utal semmilyen alakra, se kerekre, se gömbre. Ez szerintem egy összetett szó: oiko-mené:
oikeó -, jelentése lakni Strong száma G3611
menó - jelentése maradni Strong G3306
Tehat a lakik-marad összetételből lehetett képezve eredetileg. Jelentése lakott terület, az a terület, ahol a "lakók" "maradnak, vannak". Így a legjobb fordítás a lakott földterület. A szótarak olyasmit is mondanak, hogy a görögök általában az általuk ismert "ismert földterületeket" értették, így az nyugatra az Oceanusz partjáig, keletre az indusok földjeig, délen az Etiópokig, északon az északi tengerig terjed a lakott föld. Úgy gondolták ezen kívüli területek már az ismeretlen lakatlan vidék. A vilagfelfogásuk abból indult ki amit abból ismertek, aminek ők vannak a központjában.
Gé
2018-08-15 17:52:14 - 822
Üdv, egy kérdés:
Mk1,11 "εὐδόκησα. - jótetszésem volt"
Tehát múlt idő, a fordítások szerint azonban "kedvem telik / gyönyörködöm".
Van valami nyelvtani oka a jelen idő használatának?
Köszönöm!
Mk1,11 "εὐδόκησα. - jótetszésem volt"
Tehát múlt idő, a fordítások szerint azonban "kedvem telik / gyönyörködöm".
Van valami nyelvtani oka a jelen idő használatának?
Köszönöm!
Menyhárt András
2018-08-15 09:26:51 - 821
A Biblia többször utal a "földkerekség" szóra. / Ézs. 40: 22
Az Luk. 2:1 és 4:5-ben pl. a οἰκουμένης szót használja.
Lehet-e tudni egyértelműen, miszerint lapos kör vagy pedig gömbölyű formát ért a Biblia ez alatt ?
Köszönettel &
Tisztelettel: M. A.
Az Luk. 2:1 és 4:5-ben pl. a οἰκουμένης szót használja.
Lehet-e tudni egyértelműen, miszerint lapos kör vagy pedig gömbölyű formát ért a Biblia ez alatt ?
Köszönettel &
Tisztelettel: M. A.
Harmai Gábor
2018-08-14 05:59:09 - 820
valaki
2018-08-13 05:08:52 - 819
Jud 1.12 anudroi - Főnícia =》 hibásan fordítva, jelentése víztelen.
valaki
2018-07-24 06:17:20 - 817
MG
2018-07-23 20:11:45 - 814
Tisztelt Szerkesztők!
Egyszer már rátaláltam a Zsoltárok könyvének online preparációját (is) tartalmazó LXX-honlapjukra, de most sehogy sem találom. Kérem, írják meg a címét.
További jó munkát kívánva,
köszönettel:
Monostori Gábor
Egyszer már rátaláltam a Zsoltárok könyvének online preparációját (is) tartalmazó LXX-honlapjukra, de most sehogy sem találom. Kérem, írják meg a címét.
További jó munkát kívánva,
köszönettel:
Monostori Gábor
Harmai Gábor
2018-07-21 13:25:55 - 813
Dolovai Béla
2018-07-17 12:21:35 - 812
Tisztelt Szerkesztők!
A kérdésem, hogy az l. korintusi levélben álló
"λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; " - félmondat: nagyjából asszonytól megold/felold/széthull jogosan értelmezhető-e egy a megtérés előtt bekövetkezett válásnak?
A kérdésem, hogy az l. korintusi levélben álló
"λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; " - félmondat: nagyjából asszonytól megold/felold/széthull jogosan értelmezhető-e egy a megtérés előtt bekövetkezett válásnak?
Dolovai Béla
2018-07-17 12:16:08 - 811
Tisztelt Szerkesztők!
A kérdésem, hogy az l. korintusi levélben álló
"λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; " - félmondat: nagyjából asszonytól megold/felold/széthull jogosan értelmezhető-e egy a megtérés előtt bekövetkezett válásnak?
A kérdésem, hogy az l. korintusi levélben álló
"λέλυσαι ἀπὸ γυναικός; " - félmondat: nagyjából asszonytól megold/felold/széthull jogosan értelmezhető-e egy a megtérés előtt bekövetkezett válásnak?
Urvölgyi Tamás
2018-07-15 13:17:25 - 810
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Szerintem is elköpzelhetetlen, hogy Isten akarna minket kísértésbe vinni. Ferenc pápa javasolta, hogy a "ne engedj minket a kísértésbe" helyesebb lenne. Az eredeti szó jelentései: bevisz, behoz, beszolgáltat, odaad, áldoz, adózik, behoz, életbe léptet, javasol, előterjeszt, (író) előad, elmond, bevisz, magával visz/ragad. A kísértés szó az eredeti görögben próbára tevést, próbatételt is jelent. Talán a ne adj minket oda próbatételre egy kicsit finomabb lenne.
Szerintem is elköpzelhetetlen, hogy Isten akarna minket kísértésbe vinni. Ferenc pápa javasolta, hogy a "ne engedj minket a kísértésbe" helyesebb lenne. Az eredeti szó jelentései: bevisz, behoz, beszolgáltat, odaad, áldoz, adózik, behoz, életbe léptet, javasol, előterjeszt, (író) előad, elmond, bevisz, magával visz/ragad. A kísértés szó az eredeti görögben próbára tevést, próbatételt is jelent. Talán a ne adj minket oda próbatételre egy kicsit finomabb lenne.
Urvölgyi Tamás
2018-07-15 13:16:17 - 809
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Szerintem is elköpzelhetetlen, hogy Isten akarna minket kísértésbe vinni. Ferenc pápa javasolta, hogy a "ne engedj minket a kísértésbe" helyesebb lenne. Az eredeti szó jelentései: bevisz, behoz, beszolgáltat, odaad, áldoz, adózik, behoz, életbe léptet, javasol, előterjeszt, (író) előad, elmond, bevisz, magával visz/ragad. A kísértés szó az eredeti görögben próbára tevést, próbatételt is jelent. Talán a ne adj minket oda próbatételre egy kicsit finomabb lenne.
Szerintem is elköpzelhetetlen, hogy Isten akarna minket kísértésbe vinni. Ferenc pápa javasolta, hogy a "ne engedj minket a kísértésbe" helyesebb lenne. Az eredeti szó jelentései: bevisz, behoz, beszolgáltat, odaad, áldoz, adózik, behoz, életbe léptet, javasol, előterjeszt, (író) előad, elmond, bevisz, magával visz/ragad. A kísértés szó az eredeti görögben próbára tevést, próbatételt is jelent. Talán a ne adj minket oda próbatételre egy kicsit finomabb lenne.
Harmai Gábor
2018-07-09 20:10:19 - 808
Válasz valaki 807. számú üzenetére:
Nehéz kérdést dobtál föl. Az a baj, hogy mind a ἡ ἐπιθυμία, mind a ἡ ἁμαρτία nőnemű, így egyik sem nemz. Mindkettő szül, de a Jakab valóban két különböző igét használ.
A másodikra jobb hijján tetszik a katolikus fordításokban szereplő "okoz". Még utánanézek, hol fordul elő más szövegösszefüggésekben az ἀποκυέω ige.
A "világra hoz" egyfelül szinonímája ugyan a "szül"-nek, és ennyiben nem volna rossz, de a szószedetünk szellemétől idegen egy görög igét egy magyar szóképpel visszaadni. Egy ige kellene, a "szül" szinonímája...
Nehéz kérdést dobtál föl. Az a baj, hogy mind a ἡ ἐπιθυμία, mind a ἡ ἁμαρτία nőnemű, így egyik sem nemz. Mindkettő szül, de a Jakab valóban két különböző igét használ.
A másodikra jobb hijján tetszik a katolikus fordításokban szereplő "okoz". Még utánanézek, hol fordul elő más szövegösszefüggésekben az ἀποκυέω ige.
A "világra hoz" egyfelül szinonímája ugyan a "szül"-nek, és ennyiben nem volna rossz, de a szószedetünk szellemétől idegen egy görög igét egy magyar szóképpel visszaadni. Egy ige kellene, a "szül" szinonímája...
valaki
2018-07-05 05:37:00 - 807
Ha már Jakab: 1.15 ... apokuei thanaton
Értelmesebb a "világra hoz" mint a "nemz" fordítás, a vágy nemz, majd teljessegre jutva halált hoz világra.
Értelmesebb a "világra hoz" mint a "nemz" fordítás, a vágy nemz, majd teljessegre jutva halált hoz világra.
Harmai Gábor
2018-06-24 18:39:16 - 806
Válasz Harmai Gábor 805. számú üzenetére:
Viszont ha már párhuzamok, idekívánozik a Jak 1,13 is: Senki se mondja, aki kísértést szenved: „Isten kísért”, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit. (SZIT ford.)
Azért a gondolat a Miatyánk folytatásában is benne van, hiszen a "kísértésbe vitel" ellentéte, hogy "szabadíts meg a gonosztól". Vagyis: aki a kísértésben aktívan cselekszik, az a gonosz.
Viszont ha már párhuzamok, idekívánozik a Jak 1,13 is: Senki se mondja, aki kísértést szenved: „Isten kísért”, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit. (SZIT ford.)
Azért a gondolat a Miatyánk folytatásában is benne van, hiszen a "kísértésbe vitel" ellentéte, hogy "szabadíts meg a gonosztól". Vagyis: aki a kísértésben aktívan cselekszik, az a gonosz.
Harmai Gábor
2018-06-24 18:27:35 - 805
valaki
2018-06-24 17:21:04 - 804
Válasz Harmai Gábor 803. számú üzenetére:
Itt is ugyanaz a szó szerepel:
Jak. 1.2 Πᾶσαν χαρὰν ἡγήσασθε, ἀδελφοί μου, ὅταν πειρασμοῖς περιπέσητε ποικίλοις,
Teljes örömként tartsátok, testvéreim, amikor különféle megpróbáltatásokba (peirasmois) estek, tudva, hogy kipróbáltságtok a hité állhatatosságot valósít meg.
Itt is ugyanaz a szó szerepel:
Jak. 1.2 Πᾶσαν χαρὰν ἡγήσασθε, ἀδελφοί μου, ὅταν πειρασμοῖς περιπέσητε ποικίλοις,
Teljes örömként tartsátok, testvéreim, amikor különféle megpróbáltatásokba (peirasmois) estek, tudva, hogy kipróbáltságtok a hité állhatatosságot valósít meg.
Harmai Gábor
2018-06-24 14:56:13 - 803
Válasz Kuti István 802. számú üzenetére:
Simon Tamás László így fordít: "ne állíts minket próbatétel elé, hanem szabadíts meg a gonosztól" (Vö. STL Mt 6,13)
A szokásosan "kísértés"-ként fordított "πειρασμός" lehetséges fordítása a "próbatétel", a "ne állíts minket"-tel nem vagyok kibékülve. Az "εἰσενέγκῃς" az határozottan "bevisz".
Tehát még így lehet fordítani: "Ne vígy minket próbatételbe". Az, hogy különféle megpróbáltatások érnek bennünket, és azokat nem szeressük, természetes tapasztalat, miért ne mondanánk el a mi Istenünknek? Hogy ezt "kísértés"-nek nevezni helyénvaló-e, az megvitatható, én azt gondolom, értelmezői, prédikátori feladat annak tisztázása, hogy Isten másképp, másért engedi meg a különféle megpróbáltatásokat, mint a Gonosz, aki okozza őket.
Simon Tamás László így fordít: "ne állíts minket próbatétel elé, hanem szabadíts meg a gonosztól" (Vö. STL Mt 6,13)
A szokásosan "kísértés"-ként fordított "πειρασμός" lehetséges fordítása a "próbatétel", a "ne állíts minket"-tel nem vagyok kibékülve. Az "εἰσενέγκῃς" az határozottan "bevisz".
Tehát még így lehet fordítani: "Ne vígy minket próbatételbe". Az, hogy különféle megpróbáltatások érnek bennünket, és azokat nem szeressük, természetes tapasztalat, miért ne mondanánk el a mi Istenünknek? Hogy ezt "kísértés"-nek nevezni helyénvaló-e, az megvitatható, én azt gondolom, értelmezői, prédikátori feladat annak tisztázása, hogy Isten másképp, másért engedi meg a különféle megpróbáltatásokat, mint a Gonosz, aki okozza őket.
Kuti István
2018-06-22 07:37:24 - 802
Szabad itt vitát indítani arról, hogy a "Miatyánk" szövegét tényleg úgy kell értenünk, hogy a Mi Atyánk valóban kísértésbe akar vinni bennünket? (Mt 6,13) Külön kérnünk kell, hogy ezt ne tegye?
Harmai Gábor
2018-06-19 08:15:45 - 801
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Elkészült az LXX Énekek éneke is, köszönet Takács Plamennek!
Elkészült az LXX Énekek éneke is, köszönet Takács Plamennek!
Harmai Gábor
2018-06-01 14:26:05 - 800
A bibliai héber nyelv tanulásához megkerülhetetlenné vált az elmúlt 20 évben a BibleWorks szoftver, amit viszont nem forgalmaznak tovább.
Részben az én bűnöm: túl sok lett nekik az olyasfajta ingyenes konkurrencia, mint a mi weboldalunk a bibliai görögtanulásra.
Viszont héber modulunk (még) nincs, ezért tartozom a Bibleworks-nek a hirdetéssel: aki bibliai héber nyelvet akar tanulni, annak nagyon érdemes június 15-ig megrendelnie ezt a szoftvert. Utána bezár a bazár.
Részben az én bűnöm: túl sok lett nekik az olyasfajta ingyenes konkurrencia, mint a mi weboldalunk a bibliai görögtanulásra.
Viszont héber modulunk (még) nincs, ezért tartozom a Bibleworks-nek a hirdetéssel: aki bibliai héber nyelvet akar tanulni, annak nagyon érdemes június 15-ig megrendelnie ezt a szoftvert. Utána bezár a bazár.
Harmai Gábor
2018-06-01 07:55:38 - 799
Harmai Gábor
2018-06-01 07:51:30 - 798
Válasz Knáb László 797. számú üzenetére:
Az 1 és 2 jelzést köszönöm, igyexünk javítani. Sajnos nincs olyan automatikus frissítés, mint a szószedetnél, de azért rajta vagyok az ügyön. A "föl"-és a kapcsolódó igekötők ő-zése afféle hódmezővásárhelyi névjegy a részemről, nagyjából ennyi maradt a gyermekkori dialektusomból, úgyhogy ehhez már ragaszkodnék :-) Az MTA amúgy nem tiltakozik ellene, mindkét változatot helyesnek jelzi...
Az 1 és 2 jelzést köszönöm, igyexünk javítani. Sajnos nincs olyan automatikus frissítés, mint a szószedetnél, de azért rajta vagyok az ügyön. A "föl"-és a kapcsolódó igekötők ő-zése afféle hódmezővásárhelyi névjegy a részemről, nagyjából ennyi maradt a gyermekkori dialektusomból, úgyhogy ehhez már ragaszkodnék :-) Az MTA amúgy nem tiltakozik ellene, mindkét változatot helyesnek jelzi...
Knáb László
2018-05-29 14:06:32 - 797
Tisztelt Szerkesztők!
Két apró elírást találtam a rövidítésjegyzékben (http://ujszov.hu/rovjegyz) a "János hamadik levele 3Jn" kezdetű sorban:
1. A "hamadik" szóból kimaradt az "r" betű
2. A "3" karakter felső indexbe került.
Javaslom továbbá, ugyanezen az oldalon a "fölsőfokú" szó helyett a "felsőfokú" nyelvtani műszó használatát. Szerintem ez utóbbi elterjedtebb.
Munkájukért köszönettel: Knáb László
Két apró elírást találtam a rövidítésjegyzékben (http://ujszov.hu/rovjegyz) a "János hamadik levele 3Jn" kezdetű sorban:
1. A "hamadik" szóból kimaradt az "r" betű
2. A "3" karakter felső indexbe került.
Javaslom továbbá, ugyanezen az oldalon a "fölsőfokú" szó helyett a "felsőfokú" nyelvtani műszó használatát. Szerintem ez utóbbi elterjedtebb.
Munkájukért köszönettel: Knáb László
Harmai Gábor
2018-05-22 18:48:23 - 796
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Takács Plamen elkészítette az LXX Izaiás szószedetét, amit a legújabb frissítéssel publikáltunk. Isten fizesse meg.
(Közben a szokott módon kijavultak az itt szóvátett és elismert hubák is)
Takács Plamen elkészítette az LXX Izaiás szószedetét, amit a legújabb frissítéssel publikáltunk. Isten fizesse meg.
(Közben a szokott módon kijavultak az itt szóvátett és elismert hubák is)
valaki
2018-05-21 11:53:53 - 795
Harmai Gábor
2018-05-20 21:43:29 - 794
Válasz valaki 792. számú üzenetére:
Nem vagy semmi: kiszúrtál egy hibát, ami összesen 37 sorban fordul elő a 763400-ból! Gratulálok, és köszönöm! Ebben a 37 esetben valamikor a magyar jelentés első betűje egy tabulátor lett, nem tudom, miért. Lehet, hogy egyszerűen lenyomta a gombot, aki a magyar jelentést bevitte. Mindenesetre ez megfeküdte a netes feldolgozó-szoftver gyomrát.
Nem vagy semmi: kiszúrtál egy hibát, ami összesen 37 sorban fordul elő a 763400-ból! Gratulálok, és köszönöm! Ebben a 37 esetben valamikor a magyar jelentés első betűje egy tabulátor lett, nem tudom, miért. Lehet, hogy egyszerűen lenyomta a gombot, aki a magyar jelentést bevitte. Mindenesetre ez megfeküdte a netes feldolgozó-szoftver gyomrát.
Harmai Gábor
2018-05-20 06:14:20 - 793
valaki
2018-05-20 05:50:25 - 792
Nagyon sok helyen csak egy szám van a jelentés helyett, valami hiba lehet.
Pl. Kiv. 20.11.2 gar
Pl. Kiv. 20.11.2 gar
Harmai Gábor
2018-05-01 20:11:40 - 791
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
Újabb LXX Izaiás részletek készültek el Takács Plamennek köszönhetően, Isten fizesse meg!
Újabb LXX Izaiás részletek készültek el Takács Plamennek köszönhetően, Isten fizesse meg!
Bertalan
2018-04-23 12:30:34 - 790
Hiba György
2018-04-23 09:54:03 - 789
Kedves Szerkesztők! Azt szeretném megkérdezni, hogy az STL melyik szentírás rövidítése? Lk. 14, 26 nál tűnt fel. Köszönöm! Hiba György