Új üzenet...

Harmai Gábor
2012-07-16 20:40:40 - 314
Válasz Lukács Ferenc 313. üzenetére:
Kedves Ferenc,

hadd ajánljak egy munkát, ami immár CD-n is hozzáférhet?, és pont az Ön kérdésére válaszol: Balázs Károly Újszövetségi Szómutató Szótára megjelent CD-n is, és úgy valószín?leg még most is megrendelhet? itt:

http://www.szomutato.hu/

Nem ingyenes, de 5000 Ft nem egy ökör ára.

A reklámszöveg kicsit bombasztikus, de a lényeget illet?en teljesen helytálló. Egyetlen más szentírásfordítást sem csavartak annyira szellemesen össze az eredeti szöveggel, mint Balázs Károly tette a Károli-fordítással.

Megnézheti, mely görög szavakat fordította a Károli a magyar "id?" szóval, utána sorszám alapján kikeresheti ezeket a görög szavakat, és kap egy listát a Károli alapján.
Lukács Ferenc
2012-07-16 14:58:14 - 313
Kedves ...Cím!
A "kerítés" másik oldaláról jöttem.
Ámulok,s bámulok az ismeretek sokaságán,amiket itt olvasok!
Tiszteletem mindnyájuknak!
A kérdés,ami tolt el?re,így ide jutottam az az,hogy az "id?"-vel
kapcsolatban kutakoltam.Ameddig eljutottam,s meg is álltam,olvasva,hogy
a görög eredetiben kétféle szót használnak az "id?"-re.Kronosz,ill.
kairosz.
Nagyon szépen kérem,ha valaki tudna abban segíteni,hogy kigyüjtené,
és elküldené nekem a görög bibliafordításban mely helyeken fordulnak el?
ezek a szavak,hogy átvetítve megnézhessem a Károly-féle fordításban,
hogy értelmezhessem...
Ezt el?re is nagyon-nagyon szépen köszönöm!
Maradok továbbra is tisztelettel az Oldal,ill.Önök iránt:Lukács Ferenc
lukacsne0809@t-online.hu
Harmai Gábor
2012-06-24 11:24:40 - 312
Válasz György 311. üzenetére:
Kedves György,

egy olyan személyt kérdeztél, aki óriási bajban lenne, ha egy pohár vizet kellene kérnie valamelyik apostoltól :-)

Lévén a bibliai görög holt nyelv, a nyelvtanulásnak mindenekel?tt a célját kell bel?ni. A cél ebben az esetben nem az aktív nyelvhasználat, hanem a leírt bibliai szöveg minél alaposabb megértése. Vagyis pl. hogy értsd, mi milyen okból, milyen nyelvtani jelenségekre hivatkozva magyarítottuk úgy a szöveget, ahogy tettük, és képes legyél saját vélemény megfogalmazására is.

Namost, egy ilyen célú nyelvtanulást jól szolgál a rövidítésjegyzékünkben fölsorolt Szabó Mária-féle nyelvtankönyv, ill. angolul is megvan a Blass-Debrunner-Rehkopf - féle görög nyelvtan.

Állj neki szövegeket olvasni, és ismerd föl a tényleges szövegben azokat a nyelvi jelenségeket, amelyeket Szabó Mária bemutat!

Ha viszont rendes ógörög nyelvtudásra vágysz, akkor eleve ne a szentírási göröggel kezdj! A Szentírás görög nyelve az egyszer?, és er?s arám dialektusban beszél? emberek nyelvhasználatát tükrözi. Aki emiatt lebecsüli a szentírókat, azt arra biztatom, hogy írja meg Jézus életét mondjuk német nyelven. Ett?l függetlenül a Szentírás nem tipikus görög irodalmi szöveg, hanem más nyelv? emberek heroikus er?feszítése arra, hogy az ?ket ért örömr?l, Krisztus Föltámadásáról az akkori id?k "angol"-ján, a világnyelvnek számító görögön beszámoljanak.
György
2012-06-24 09:46:41 - 311
Gondolom nem vagyok egyedül, amikor - olvasgatva az oldalakat - autodidakta nyelvtanulásra adná a fejét.

Milyen tankönyvet, webes elérhet?séget javasolsz magyar vagy angol nyelven?

Köszönöm:

György

Harmai Gábor
2012-06-12 22:44:21 - 310
Válasz Crux 309. üzenetére:
Hát, nem tudom, a gmail-esnek m?ködnie illenék. Az ehf-es biztosan rossz. Mi lenne, ha összehoznál egy gmail accountot? Én is azért készítettem, hogy a nagyon hisztis szervereken is átjussanak az emiljeim.
Crux
2012-06-12 08:46:58 - 309
Kedves Gábor!

Valamilyen oknál kifolyólag csupán hibaüzeneteket kapok mindkét e-mail címemr?l.
Harmai Gábor
2012-06-09 08:57:51 - 308
Válasz Crux 307. üzenetére:
Bocsánatot kérek, elavult az ottani emilcímem, föl kell raknpom egy javítást.

Küldhetsz üzenetet pl. ide: harmaig kukac gmail pont com
Crux
2012-06-08 21:30:28 - 307
Kedves Gábor!

Más e-mail címmel küldök neked üzenetet, mert úgy látszik, hogy ez a régi fiók minden új e-mailt veszélyesnek tart.
Crux
2012-06-07 20:27:25 - 306
Küldtem e-mailt.
Harmai Gábor
2012-06-07 19:53:17 - 305
Válasz Crux 304. üzenetére:
Kedves Crux,

lévén ez nyelvtanuló honlap, leginkább azzal tudlak segíteni, hogy szívesen adok egy listát az Újszövetségben található perfektuomokról. Sajnos az ACs-t még nem teljesen korrektúráztam végig, igy csak olyan 98%-os biztonsággal mondom, hogy ennyi.

Küldj egy e-mailt a Tájékoztató alján lev? címemre!

Az újszövetségi koinéban is egyértelm? különbség van az aoristos és a perfektum között, a nyelvhasználat egyszer?södése abban fejez?dik ki, hogy a perfektumok kikopnak, és inkább fix kifejezésekben maradnak meg, mindenekel?tt particípiumokban.

Az a benyomásom, hogy a Jn evangélium nyelvhasználatában a leggyakoribbak a perfektumok, de még nem néztem teljesen végig ?ket.

Crux
2012-06-04 19:41:42 - 304
Kedves Gábor!

Egy nagyon kényes dolgot szeretnék vitaként elindítani, amihez szükségem van a Bibliát görögül olvasók segítségére. Az angyali üdvözletr?l van szó, amikor az angyal így köszönti Máriát: "Khaire, kecharitomene.", amelyet ugye mi a Vulgata-ból úgy ismerünk, hogy "kegyelemmel teljes".

Annyit sikerült kiderítenem, hogy ez nem Jeromos félrefordítása, mert a Codex Vercellensis (350) is így tartalmazza. Továbbá a Pésszitah, és a dél-kopt dialektusban lefordított Újszövetség. Mindkett? két külön szót használ, mint a Vulgata.

A gót fordítás elvileg "kegyelemmel megörvendeztetett"-et ír, bár mivel a gót nyelvb?l kevés töredék maradt ránk, nem tudom, hogy a szótár eléggé releváns-e. Az észak-kopt fordítás valamilyen egyszavas körülírást tartalmaz, ami "kegyelmet talált"-ot írt vagy valami ilyesmit.

Na most jön a lényeg. A kat. apologéták arra jutottak, hogy az aorisztosz és a perfectum között valóban különbség van [ekháritószen - Ef. 1, 6], mert míg az aorisztosz a múltbéli cselekvéseket fejezi ki, addig a perfectum rezultatív állapotot. Az a kérdésem, hogy ez a különbség világosan megtalálható-e az Újszövetség koiné nyelvében?

Köszönöm a segítséget.
Harmai Gábor
2012-05-30 14:51:53 - 303
Korrektúrázom a János evangéliumot, és belefutottam egy érdekességbe. A Jn 10,24-ben van egy mondat, amit minden teljes nemzeti fordításunk pontatlanul hoz: "Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket?" - szó szerint: "Meddig veszed el a lelkünket?"

Ha értelmezve kellene fordítanom, így fordítanám: "Meddig veszed el a lelkesedésünket?"

Szóval sürgetik Jézust, hogy valljon színt, vallja magát Messiásnak, és amikor megteszi, meg akarják kövezni.

Utánanéztem több más fordításnak is, az egyetlen pontos a Vulgata: "Quousque animam nostram tollis?"

Érdekes módon Csia és Vida szó szerinti fordítása sem vállalja ezt így. Csia: "Meddig tartod még feszültségben a lelkünket?" - de ez sem ugyanaz.
Harmai Gábor
2012-05-17 13:23:38 - 302
Válasz Zsu 301. üzenetére:
Kedves zsu,

a Jn 16,13-ért még nem vállaltunk felel?sséget, a gép által odatippelt butaságok is lehetnek benne. Jó hír annyi, hogy épp a János evangélium korrektúráján dolgozom, lassan odaérek majd a 16. fejezethez.

A második kérdésedre sajnos ennyi a válasz: az »e)rkho´mena« valójában nem az »arkho« igéb?l származik, hanem a »jövök« jelentés? »erkhomai«-ból, itt P.part.impf.n.pl.acc. azaz magyarul kb. »eljövend?ket«. Az adatbázisban javítottam, a következ? frissítés után a honlap is rendben lesz.

Az els? kérdésedre azt mondanám, hogy én még nem találkoztam az »alé´theia« szó más jelentésével, mint az »igazság«, de annyi konkordancia-funkció van a honlapunkon, hogy végignézd a szó egyéb el?fordulásait. Mondjuk 109 el?fordulása van, ami annyiból jó hír, hogy az Újszövetség saját szókincse alapján jól vizsgálhatóak a szó jelentésárnyalatai.
Zsu
2012-05-16 14:20:50 - 301
Tisztelt Harmai Gábor!
Jaj lemaradt a kérdés másik része!: a Ján 16:13 sok fordítás úgy hozza, hogy a Szellem az eljövend?t a bekövetkezend?t megjelenti. Nos az erxomena jelentése kezd, nincs a szövegben utalás az eljövend?re, hogy van ez?
Köszönöm a segítséged :)
Zsu
Zsu
2012-05-16 14:09:50 - 300
Tisztelt Harmai Gábor!
Szeretném megkérdezni, hogy a Ján 16:13 "????????"- igazság szót lehet e másképp is fordítani, van e más jelentése is.,
A Vida ezt valóságként is fordítja.
Köszönöm válaszod.
Zsu
Gy?ri Gy?z?
2012-05-05 07:23:01 - 299
Válasz Harmai Gábor 298. üzenetére:
Tisztelt Harmai Úr !

Köszönöm a választ . Azért itt kérdeztem itt, mert a nyelvészet mellett bizonyára ebben a kérdéses dologban is járatosabbak , mint az átlag ember.
Ismételten köszönöm a segítséget.

Az Úr áldja meg Önöket
Harmai Gábor
2012-05-04 22:24:52 - 298
Válasz Gy?ri Gy?z? 288. üzenetére:
Kedves Gy?z?,

bocsánat, ezt a kérdést elfelejtettem. Mondjuk ez egy nyelvtanuló honlap, itt sokkal érdekesebb, hogy a "Jeremiás" szó genitivusban van az adott helyen, mint hogy valójában "Zakariás"...

A megoldás, hogy a Szentíró tévedett. Nem elfelejtend?, hogy nem volt sem szószedete, sem könyv alakú, teljes Szentírása. Egyrészt az emlékezetére hagyatkozott: arra, amit a zsinagógában ill. a keresztény istentiszteleten hallott, másrészt Jakubinyi érsek úr kommentárja szerint rendelkezésére állhatott egy prófétai idézetgy?jtemény, ami azonban alighanem maga is hibás lehetett.

Ez pedig úgy lehetséges, hogy a Szentírásra is igaz, ami az egyházi hagyomány minden elfogadott szövegére: hogy "hit és erkölcs" szempontjából tévedhetetlen.

Persze a II. Vatikáni Zsinat után hittel hangoztatni kell, hogy a Szentírás különleges, mert közvetlen tanúságtétel a Megváltásról, míg minden más hiteles szöveg a Szentírásra helyesen hivatkozó, és így közvetett szöveg. De ez azt az elvet nem érinti, hogy az igazságot a hitünk és az erkölcsi életünk szempontjából kell benne keresni. Könyvészeti tévedések b?ven beleférnek.
Harmai Gábor
2012-05-04 22:16:37 - 297
Válasz Harmai Gábor 296. üzenetére:
A kódolás még nem az igazi. Szóval hü´pnosz, -ú
Harmai Gábor
2012-05-04 22:15:31 - 296
Válasz Joó Ágnes 295. üzenetére:
A "?????, -?? - álom" szót van esélyed megtalálni, el?ször itt: Mt 1,24

A többi 5 (azaz összesen 6) el?fordulást végignézheted, ha mindig a "követketkez? azonos szótári alakú szó"-ra klikkelsz.
Joó Ágnes
2012-05-04 17:38:58 - 295
keresem a hypnose szót a Bibliában...
köszönettel:
BBéla
2012-04-30 18:56:53 - 294
"...az Úr pedig attól fogva együtt munkálkodik velük és meger?síti az igét a kísér? jelek által."
Tudomásom szerint így még egyik magyar bibliafordítás sem használja. De szerintem így adja vissza legél?bben, legaktuálisabban a leírtakat. Olyan hatása van, mint az Apcsel végéneknek, mintha még nem fejez?dött volna be a történet. Ami valóban így is van... (persze a Szentírás lezárult, nem lesznek új kánoni iratok.)
Béla
Harmai Gábor
2012-04-29 22:15:15 - 293
Válasz BBéla 291. üzenetére:
No, a Mk 16,20-ra ezt a megoldást ötlöttem ki (egyenl?re csak az adatbázisomban, a következ? frissítéskor kerül ki):

"azok pedig kimenvén kihirdették mindenütt, az Úr (lett) (attól fogva) együtt munkálkodó és az igét meger?sít? a kísér? jelek által"

A zárójelbe tett szavak nincsenek benne a szövegben, de egy genitivus absolutosos szerkezet tényleg nem fordítható szavanként.

Értelmes mondatként ugyanez: ...az Úr pedig attól fogva együtt munkálkodik velük és meger?síti az igét a kísér? jelek által.

Köszönöm a fölvetést, tanulságos volt átgondolni.

Zsu
2012-04-27 12:53:22 - 292
Mélyen Tisztelt Harmai Gábor.
Köszönöm az áldozatos munkád. Hú nagyon jó, hogy van ez az oldal.
Isten áldjon meg.
Zsu
BBéla
2012-04-26 21:51:23 - 291
Kedves Gábor!
Köszönöm a nyelvészeti felvilágosítást. Nagyon tetszik ez a megjegyzésed:
"ezek a particípiumok imperfektumok, azaz befejezetlenek. A bennük leírt (isteni) cselekvés elkezd?dött a múltban, amikor az apostolok elkezdték az igehirdetést, és tart a jelenben is".
Pontosan ezért akartam én is hozzá szólni ehhez a témához. Mert a magyar fordításokból sokszor az jön le, hogy akkor ezek történtek, és nem érzékelhet?, hogy ez nem fejez?dött be. Az isteni kegyelem és munkálkodás a mai napig ugyan úgy hat.
Béla
Harmai Gábor
2012-04-26 19:53:11 - 290
Válasz BBéla 289. üzenetére:
Kedves Béla,

persze, hogy aoristos, elírtam, bocsánat!

Ett?l függetlenül nem tudnék olyan esetet mondani, amikor a görög particípiumsorral mond el valamit, és bizonyítható egy id?beli váltás az aktív igéhez képest. De tény az is, hogy ez egy elég hosszú genitivus absolutusos szerkezet, és azt eleve nehéz fordítani.

Mindenesetre annak kell bizonyítania, aki azt mondja, hogy id?beli váltás történik. Kell keresni még néhány hasonló particípiumsort, ahol esetleg váltás is történik az aoristos és az imperfektum között, és ha kimutatható, hogy ez tartalmilag nyilvánvaló id?beli váltást is tükröz, akkor ezen a helyen is fölvethet?, hogy ugyanez történik.

Ilyesfajta kutatásokra szívesen rendelkezésre bocsátom a jelen munka Exceles változatát.

Egyébként az a véleményem, hogy az igazi megoldást a nyelvészeti terminológia mutatja meg: ezek a particípiumok imperfektumok, azaz befejezetlenek. A bennük leírt (isteni) cselekvés elkezd?dött a múltban, amikor az apostolok elkezdték az igehirdetést, és tart a jelenben is. De ezt a gondolatot magyarul nehéz igazán jól visszaadni.
BBéla
2012-04-26 17:39:16 - 289
Kedves Gábor!
Szeretnék hozzászólni, és mint görög nyelvben járatlan, kérdezni Zsu 285 és arra adott 287-es válaszoddal kapcsolatban.
"egyértelm?en praeteritumban álló "ekérüxan" ige határozói"
Megnéztem az itt lev? elemzésben az "ekérüxan" kifejezést, aoristos-ként szerepel.
Ha olvasom a Mk 16,20-t nekem úgy t?nik, az író (Márk)olyan eseményr?l ír, ami az evangéliumi történet után jóval kés?bbi eseményekre utal. Figyelembe véve az evangélium keletkezésének idejét, ami még az apostoli korra tehet?, nem lehet hogy egy olyan híradásról számolt be Márk, ami akkor még javában zajlott?
Üdv: Béla
Gy?ri Gy?z?
2012-04-26 06:46:47 - 288
Válasz Harmai Gábor 286. üzenetére:
Tisztelt Harmai Gábor !

Lenne még egy kérdésem ?
Mt.27.9.Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, aki így szólott: És vevék a harminc ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, akit Izráel fiai részér?l megbecsültek,...

Ez az idézet nem Jeremiástól van , Zakariás prófétától.
Mi lehet a magyarázat erre ?
Nem azért kérdezem, mert kételkedem az írásokban.
A Nikápolyra már találtam magyarázatott, az a Tizvárosok egyike, volt Emmaus.

Köszönöm az eddigi válaszokat.

Az Úr áldja
Harmai Gábor
2012-04-25 20:02:26 - 287
Válasz Zsu 285. üzenetére:
Kedves Zsu,

a kérdezett igék particípiumok, vagyis határozói igenevek, mégpedig az egyértelm?en praeteritumban álló "ekérüxan" ige határozói. Emiatt, ha fordításkor aktív igére alakítjuk ?ket, akkor az "ekérüxan" múlt idejét kell megkapják, mivel az "ekérüxan" körülményeit mutatják be.

Furcsa lenne egy ilyen fordítás: "kimenvén hirdették mindenhol, Isten pedig együtt munkálkodik velük..."
Harmai Gábor
2012-04-25 18:51:49 - 286
Válasz Gy?ri Gy?z? 283. üzenetére:
Tisztelt Gy?ri Gy?z?,

A szövegkutatók véleménye, hogy f?szabály szerint az az eredetibb szövegállapot, ami rövidebb. Nagyon valószín?tlen ugyanis egy olyan figyelmetlenség, hogy egy kézzel dolgozó kéziratmásoló kihagyjon egy sort, egy betoldás viszont jóval könnyebben bekerülhet. El?ször pl. széljegyzetként mondjuk egy hallott prédikációból, utána meg a következ? kódexben már elt?nik a jelzés, hogy az adott sor csak egy széljegyzet volt.

Azért a f?szabály mellett lehetségesek kivételek, pl. ismétl?d? sorok esetében az ismétlés könnyen lemaradhat.

Mindenesetre hangsúlyozni kell, hogy egész vers, ami utólagos betoldásnak t?nik, tényleg nagyon kevés van, a Szentírás több, mint 7000 verséb?l 30-40, és ezeket már a XIX. században kisz?rték.

Számozás és egyebek az ókori kódexekben nem voltak. Tényleg kukkantson bele a digitális Sínai kódexbe a linktárunkból elindulva, leny?göz?.
Zsu
2012-04-24 23:05:30 - 285
Tisztelt Harmai Gábor!
Szeretném megkérdezni, hogy a Márk 16:20 ban a szövegelemzésben folyamatos jelen id?ben vannak a "munkálkodott" és a "meger?sítette" igék. Az összes magyar fordítás mégis múlt id?ben adja ezt vissza. Hogy van a helyes értelmezése, miért fordítják múltban?
Köszönöm válaszod.
Zsu
Jonas
2012-04-23 16:08:47 - 284
Most találtam rá az oldalra, nagyon nagy munka lehetett, köszönet érte a szerkeszt?knek, hogy ingyenesen elérhet?vé tették. Minden elismerésem.
Gy?ri Gy?z?
2012-04-23 12:38:06 - 283
Válasz Gy?ri Gy?z? 282. üzenetére:
Tisztelt Szerkeszt? Úr.

Van talán még egy magyarázat pl. miért maradt ki az Apcs.8.37.
Ahonnan másolták abban sem volt ott már, még el?tte valaki kifelejtette ?
Végül is csak találgatni lehet, hogymi miért , hogyan történt, a lényeg , hogy mégis összeállt az Írás.

az Úr áldja
Gy?ri Gy?z?
2012-04-23 10:27:17 - 282
Válasz Gy?ri Gy?z? 281. üzenetére:
Tiszelt Szerkeszt? !

A Márk1.1. "Isten fia" is szerintem nem "stilisztikai" értelmezés ,hanem Szent Jeromos más forrást is használhatot, és az se véletlen , hogy palesztinába ment, a zsidó másolói hagyomány miatt ? Ha rosz volt agy példány akkor el kellett égetni, +sorszámozás is segítette /ige szám/ ?ket a tévedés kiküszöbölésében.
Lehet , hogy csak egy rossz elmélet ez az egész, de igaz is lehet.
Szent Jeromos milyen forrásmunkákat használhatott , szerintem neki még több minden állt a rendelkezésére és id?ben is közelebb állt a kezdetekhez.
Gy?ri Gy?z?
2012-04-23 09:39:40 - 281
Válasz Gy?ri Gy?z? 280. üzenetére:
Tisztelt Szerkeszt? Úr.

"A 4. század vége táján gyakoriakká váltak a rontott szövegmásolatok, és a különféle „szövegváltozatok”. Egy hiteles latin bibliaszöveg elkészítésére vállalkozott Szent Jeromos (Eusebius Hieronymus, kb. 345–420)"

Az Én elméletem arra , hogy miért hiányzik a két legrégebbi codexb?l is pl. Apcsel.8.37. Ugyan az mint a fenti ok. Egyszer?en véletlenül kifelejtették , a számozás hiánya is ezt bizonyitja. Nagyon nehéz munka volt abban az id?ben egy ilyen pontos munkát elvégezni , és emberb?l vagyunk.


Szent Jeromosnak bizonyára más források is rendelkezésére álltak.
És ezért lehet bent pl. az ? fordításában az Apcsel.8.37. és így került be a többi fordításba. ? a mostni legrégebbi codexek nem áltak a rendelkezésére, hiszen csak náhány száz éve találták meg.
A többi fordító pedig az ? munkáját használva fordította le az írásokat anyanyelvekre.

Gy?ri Gy?z?
2012-04-22 13:55:39 - 280
Válasz Gy?ri Gy?z? 279. üzenetére:
Tisztelt Váradi úr !

Még lenne egy-egy kérdésem.
I.
Pál apostol a Titus levélben 3.12. 1) ? most már Nikápolyban van , jelen id?, és kéri Titust , hogy ? is menjen oda. 2)Vagy majd ott találkoznak .
A másik ezzel kapcsolatos kérdésem van valamilyen írásos nyoma , hogy ott Nikápolyban mi történt , miért ment oda ?

II.
A 2. Tim.1.17. szerint Pál volt Rómában . - " S?t mikor Rómában volt, buzgón keresett engem , és meg is talált."
Itt mint fogságban lév? Pál van jelen , már amire hivatkozik . A levelét írva már kiszabadult volna fogságból , múlt idej? a "Rómában volt" , vagy jelen idejü és onnan írta a levelét, a fogságból ?


Az Úr áldja

Gy?ri Gy?z?
2012-04-22 13:25:58 - 279
Válasz Harmai Gábor 278. üzenetére:
Köszönöm Váradi Úr !

Köszönöm a választ.
Egyébként nem én találtam meg a hiányát csak egy helyen olvastam róla,
szegény emberke igaz "kicsit" eretnek , mert nem hisz semmit az igéb?l, csak azt szeretné bebizonyítani , hogy mennyi minden nem igaz az igéb?l , ellentmondásokat igyekszik találni.
Nem érti , hogy az ige magyarázza az igét, és a "szerz?je" az nem tud hibázni.
Küzdök vele egy kicsit , de nekem csak hasznomra van mert, én is így többet megértek az írásokból.
És én is szeretném megköszönni minden egyes munkatársának ezt az áldozatos munkát amit itt egybegy?jtve élvezhetünk.

Az Úr áldja meg Önöket
Harmai Gábor
2012-04-20 20:21:19 - 278
Válasz Gy?ri Gy?z? 277. üzenetére:
Kedves Gy?z?,

általánosságban azt tudom Neked is írni, amit boribakternek a 251-ben, javaslom, olvasd el.

A konkrét helyek:
Mk 1,1: "Stilisztikai súlyú betoldásnak" min?sítettem az "Isten Fia" szavakat a GNT27-ben, hát, így jobban megnézve, ennél azért fontosabbnak t?nik :-)
Annyi bizonyos, hogy az ókori kódexek ebben a két szóban eltérnek. A Sínai kódexben pl. nincs benne, nézz bele! A mi netre kitett szövegünk kiadói, Wescott és Hort úgy döntöttek, hogy e két szó nélkül van közelebb az eredeti szöveghez, és az "Isten Fia" utólagos hozzáadás.

Acs 8,37: A GNT27-b?l is kihagyták.

Mindenesetre ügyes vagy, hogy ezeket kiszúrtad, gratulálok!
Gy?ri Gy?z?
2012-04-20 13:13:51 - 277
Válasz Harmai Gábor 276. üzenetére:
Igen Tisztelt Harmai Gábor.

Nem tudom , hogy Ön a szerkeszt? , de lehet hogy tud segíteni.
Most vettem észre , hogy sajnos az Apcsel.8.37. teljes sora hiányzik.
Van még egy kérdésem. A Márk ev.-ban 1.1.-ben A Jézus Krisztus , az Isten Fia........... . az eredetiben itt ezen az oldalon nincs benne az, hogy "Isten Fia." Több magyar nyelv? forditás viszont tartalmaza .
Én tudom , hogy Jézus Krisztus az Isten Fia , de érdekelne mi történt itt.
Tehát nem az Igében kételkedem és nem is kétely ,csak nem értem mi történt itt.

Üdvözlettel: Gy?ri Gy?z? Pécsr?l
Harmai Gábor
2012-04-11 09:21:20 - 276
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

Teljes a görög-magyar gépszótár! Plébániánk híve, Tóthmajor Kata befejezte a szócikkek magyarítását, elt?ntek a weboldalunkról a többször panaszolt olasz nyelv? szómagyarázatok.

Így már tervezzük a szótár önálló munkakénti webes publikálását is, mondanám, hogy rajta vagyunk az ügyön.

Közben én is haladtam a szószedettel, a Jn evangélium els? 5 fejzetét korrektúráztam. Lassan eljutok azokhoz a részekhez, amelyeket a Jn evangéliumban is ki kell még dolgozni, ha meglesz, akkor kész lesz a négy evangélium szószedete.
Harmai Gábor
2012-04-07 09:46:55 - 275
Válasz Zsu 274. üzenetére:
Kedves Zsu, Többiek,

egy diplomáciai kérdést engedjetek meg:

a "való világban" magázódom a hallgatókkal, de ennek f? oka, hogy ott automatikusan kiderül egymásról a személyes azonosságunk.

A neten teljesen szokásos, ha valaki nicknéven jelenik meg, érthet?, ha nem akar ismeretlenek sokasága el?tt ilyen, személyes azonossággal megjelenni, én is szoktam más netes felületeken nickneveket használni, de akkor ehhez logikusan a tegez?dés tartozik. Az meg akkor helyénvaló, ha kölcsönös.

Szóval aki úgy dönt, hogy nicknéven mutatkozik be, az tegezzen le bátran, és számítson rá, hogy én is tegezni fogom :-)
Zsu
2012-04-04 08:59:10 - 274
Válasz Harmai Gábor 273. üzenetére:
Tisztelt Harmai Gábor.
Köszönöm a válaszát. Igen nagyon jó téma. Neki is látok. :)
Üdv
Zsu
Harmai Gábor
2012-04-01 21:51:41 - 273
Válasz Zsu 272. üzenetére:
Kedves Zsu,

kapásból (tehát alaposabb átgondolás nélkül) azt mondanám, hogy a "logosz" alapjelentése "szó", a "rhéma" alapjelentése "beszéd" ill. "szöveg".

Ugyanakkor mindkett? elég széles jelentéskörben használatos, a "logosz"-t illet?en számomra legmeghökkent?bb a "pénzügyi számadás" (a h?tlen intéz? történetében - vö. Lk 16,2)

Az alaposabb vizsgálat ugyanakkor egy tanulmány, akár egy újságcikk, akár egy f?iskolai/egyetemi biblikus dolgozat alkalmas témája lehet, mondanám, hogy nosza!

Talán érdemes úgy kezdeni, hogy elolvasod a 3 ma magyarul hozzáférhet? szótárat (lsd. a rövidítésjegyzékünkben), utána a jó öreg Theologisches Wörterbuch zum NT megfelel? szócikkeit.

Utána önálló kutatásként vesd össze a két szó újszövetségi el?fordulásait. Keress olyan perikópákat, ahol egymástól nem túl messze mindkét szó fölbukkan. Érdemes hozzávenni a megtalált perikópák néhány kommentárját, és akkor már egész elfogadható bibliográfiád is támad.

Namost, ha be tudod mutatni, hogy oka van annak, hogy a szentírók hol egyik, hol másik szót használják, és nagyjából korrelál a dolog, tehát minden talált perikópában kb. ugyanazért szerepel egyik helyzetben "rhéma", másik helyzetben "logosz", akkor találtál valami érdekeset, ami publikálható.

Persze az is benne van a pakliban, hogy nem találsz semmi újat a Theologisches Wörterbuch-hoz képest, de ha tisztességesen lehivatkozod, akkor így sem jutsz Schmitt Pál sorsára. Egy egyetemi dolgozatnak, akár egy diplomamunkának nem kell új eredményt tartalmaznia. Egy szakirodalmi publikációnak mondjuk illik.

Azért is jó a téma, mert elég jól korlátozható az Újszövetségre, tehát nincs olyan szellemi feladatod, hogy az ókori görög irodalom egészét átnézd. Az ilyen finom fogalmi megkülönböztetések ugyanis csak egy-egy szövegkorpuszon belül értelmesek. Hiába tárod föl pl, hogy Xenophon az Anabaziszban így és így használta a "logosz"-t, és úgy és úgy a "rhéma"-t, azt még külön bizonyítanod kellene, hogy a föltárt különbség az Újszövetségben is pont ugyanígy van. Így viszont jó lelkiismerettel már el?re leszögezheted, hogy a téma szempontjából az Anabazisz nem túl fontos.

Az LXX mondjuk nem kerülhet? el teljesen, de a probléma itt is az, hogy ha az Ószövetség görög fordításában kimutatható is valamilyen szóhasználati tendencia, egyáltalán nem biztos, hogy az az Újszövetségben is érvényesül.

Sok sikert és áldott Húsvétot!
Zsu
2012-03-30 12:41:43 - 272
Igen Tisztelt Harmai Gábor.
Mostanában a rhema és a logos szó használatát tanulmányozom. Tudna e segíteni abban, hogy mi a különbség a két szó használatában Ön szerint?
Köszönöm
Zsu
Harmai Gábor
2012-02-21 14:28:49 - 271
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!

No, ilyen is régen volt :-)

Isten kegyelméb?l elkészült, és a netre is föltöltöttem a Lk evangélium korrektúrázott szószedetét.

A Belvárosi Plébánia egyik híve, Tóthmajor Katalin nagy lendülettel vetette rá magát a görög-magyar szótár befejezésére, így most már sokkal ritkább jelenség az, hogy valaki egy szóra klikkelve olasz szómagyarázatot kap.

Ha Isten is úgy akarja, és ha még élünk, akkor 1-2 hónapon belül teljesen megsz?nik ez az adatbázishiba.

Hálás köszönet mindezért az ingyenes The Word szoftver fejleszt?inek is, hiszen mind az elemzések korrektúrázásában, mind a szótárunk magyarra fordításában a The Word szoftver anyagaiból indulunk ki.

Ez pedig egy teszt, megnézem, hogy megjelennek-e az ? és ? bet?k az üzen?falon :-)
Harmai Gábor
2012-02-11 14:03:50 - 270
Válasz bbela 269. üzenetére:
Szerintem nem lehet elvonatkoztatni a szövegkörnyezett?l (vö. Jak 5,13-16a). Ez egy biztatás olyan "igazaknak", azaz igazhit?eknek, akiknek valamilyen nyomorúságuk, betegségük, b?nük van most itt a földön. A biztatás lényege, hogy kezdjenek el végre imádkozni, mert annak nagy ereje van. Vagyis most nem imádkoznak, legalábbis nem eléggé, vagy nem bíznak a saját imájukban.

Az az imádság, amit el sem kezdtek, vagy aminek az erejében nem bíznak, csöndben munkálkodik (majd), és kifejti a maga hatását.

Tehát Jakab nem az imádság természetér?l tanít, hanem arra biztat, hogy imádkozzunk már végre, ha bajban vagyunk. Meg akkor is, ha örömben vagyunk.

Azért egyfajta dogmatikai háttérként mindenképpen ott van, hogy jelenleg id?ben élünk, ezért minden az id?ben fejti ki a hatását, így az imádság is. Tehát senki ne arra számítson, hogy elmond egy Miatyánkot, és onnantól minden gondját elfújják. Az imádság is az id?ben munkálkodik, de az id?ben nagy er?vel és id?vel igenis elfújja azokat a gondokat, amelyek most nyomasztanak.
bbela
2012-02-09 23:19:13 - 269
Kedves Gábor!
Köszönöm a segítségedet. A Jak 5,16 alapján a hív? imádsága értelmezhet? úgy, mint amelyik elkezdett egy munkát, de még nem fejezte be teljesen. Vagyis még "munkában van" ?
Harmai Gábor
2012-02-06 23:45:07 - 268
Csia az "energúmené" - particípiumot fordította a kérdéses félmondattal, de nem igazán értem, hogy mit akar vele mondani.

Ami engem illet, azt látom, hogy a particípium n?nem?, ezért biztosan a "deészisz"-re vonatkozik, tehát a könyörgésre és nem az igazra, aki könyörög.

Határozói igenévvel fordítanám: "munkálkodó imádság" vagy kicsit értelmezve "állhatatos imádság". De ez utóbbi vitatható, mert lehet, hogy magának az imádságnak a munkálkodásáról van szó.

Mindenesetre Endre barátom "tevékeny" fordítása is tetszik.
bbela
2012-02-04 13:42:25 - 267
Bocsánat! Jak 5,16
bbela
2012-02-04 13:40:15 - 266
Kedves Gábor!
A Csia fordításban olvasható:
Jak 5,17 "...Nagy ereje van az igazságos [ember] könyörgésének, és az munkában is van."
Az általam elérhet? fordítások közül csak a Csiában olvasható ez az utolsó mondatrész. Lehetséges, hogy ez csak a fordító megjegyzése, vagy pedig valóban kiolvasható a szövegb?l? Ha igen, akkor az az imádkozóra vagy magára az imára vonatkozik?
?
Harmai Gábor
2012-01-10 11:05:45 - 265
Közben, ha Isten is úgy akarja, lassan befejezem a Lukács evangéliumot. Találtam egy szép helyet. Lk 23,42, a "jobbik lator" szava, a Káldi-Neovulgata szerint: "Jézus, emlékezz meg rólam, mikor eljössz országodba."

Nos, az összes nagy magyar fordításban található "eljössz" ige alighanem téves, és a latin Vulgatán alapul ("Iesu, memento mei, cum veneris in regnum tuum")

A görög szöveg:
ho´tan e´lthé(i)sz eisz té`n baszilei´an szú

Az e´lthé(i)sz ige önmagában természetesen fordítható „eljössz”-szel, de nem az eisz prepozíció el?tt. Sokkal helyesebb az „amikor elmégy a te királyi uralmadba” – fordítás.

Vagyis a lator kérése nem a második eljövetelre irányul, hanem a halál utáni örökkévalóságra, ahol lator hív? belátása szerint Jézus folyamatosan uralkodik királyként. Ezt a belátást fogadja el a válasz: „Még ma velem leszel a paradicsomban!”