Új üzenet...

Harmai Gábor
2015-06-17 07:07:29 - 512
Sziasztok,

találkoztam az eredeti szöveg egy nagy szépségével, amit megosztok veletek. Az Acs 14,26-ot dolgoztam föl. Szent Barnabás és Szent Pál visszatéréséről van szó Antiochiába.

A Káldi-Neovulgata pl. így fordítja: "onnan pedig elhajóztak Antióchiába, ahonnan Isten kegyelmébe ajánlva elindították őket a most elvégzett munkára."

Az "elindították őket" valamilyen szinonímája minden fordításunkban benne van, Károlit kivéve, aki csak annyit ír, hogy "a honnét az Isten kegyelmére bízták volt őket".

A görög Szentírás azonban semmilyen emberi cselekedetre nem utal, még "rábízás"-ra sem:
"ὅθεν (ahonnét) ἦσαν (lettek) παραδεδομένοι (átadva) τῇ (a) χάριτι (kegyelemnek) τοῦ (az) θεοῦ (Istené) εἰς (-ra) τὸ (az) ἔργον (munka) ὃ (amit) ἐπλήρωσαν. (beteljesítettek)"

Ha akarjuk, úgy is érthetjük, hogy "átadták magukat", úgy is, ahogy Károli mester, hogy "rábízták őket", de leginkább arról van szó, hogy az egész munkában elejétől végéig csak az Isten kegyelme működött általuk. Ez, mint gondolat, most lenyűgözött.

Praktikusan ez azt jelenti, hogy Isten kegyelméből lassan befejezem az Acs 14-et, de a frissítést majd az új felületre teszem föl, amivel egy kicsit elakadtunk, de azért szöszmötölünk vele.
Harmai Gábor
2015-06-04 10:09:44 - 511
Válasz Ferenc 510. üzenetére:
Kedves Ferenc,

sajnálattal közlöm, hogy hozzászólásodat törölni fogom. Mivel dolgoztál vele, várok egy hetet, hogy lementhesd.

Döntésem indoka, hogy ez a honlap kifejezetten a görög Szentírásról szól, és ezt lelkesen védem. A magyar "keresztel" szót abból az egyetlen szempontból jogos itt vizsgálni, hogy mennyire elfogadható fordítása a "lemos" ill. "alámerít" alapjelentésű görög "baptizó" igének.

Szó se róla, Borisz se erről írt, de akkoriban legalább ebből a kérdésből indult a vita, és nagyjából le is zárult, ezért azt ott nem töröltem. Viszont újrakezdeni egy teljesen más szálon nem akarom.
Ferenc
2015-06-03 11:32:24 - 510
Válasz borisz 403. üzenetére:
Kedves Borisz!

Néhány észrevételt fűznék a keresztel témájához.

"A keresztelés és a keresztény kifejezés egyaránt a Krisztus szóból származik.
A kereszt "jelenléte" érdekes egybeesés, de csak a magyarban alakult így."

Az orosz nyelvben a kereszt: kreszt, a keresztény: hrisztiánszkij. Ezek szerint az oroszban is egybeesik a két szó. Megjegyzem, hogy az oroszban a "k" hang helyett a Krisztus, keresztény szavaknál "h" hangot használnak. Ennek jele a cirillben pedig véletlenül éppen a kereszt: "X"! Vajon csupán véletlen? Krisztus: Христ!

Igazából azt kellene megérteni, hogy mit jelent a KERESZT és a KRISZTUS szó. A keresztet, mint geometriai formát ismerjük, és jó néhány nyelvben a magyarhoz hasonlóan írják le. A formáját származtatják Tammúztól, aminek a jelentése nagy valószínűséggel: Támasz, akihez fohászkodnak, bíznak benne. Nevének kezdő T-je valóban hasonlít a keresztre. Rovásban a T=Y, az ég felé tárt karokhoz hasonlít.
Ha lencsés távcsővel az ég felé nézünk, akkor esetleg a következő jelenséget láthatjuk:
http://static.femina.hu/terasz/bolygoegyuttallas_augusztus_csillagaszati_jelenseg/csillag_fenyes.jpg

A csillagokat természetesen éjszaka lehet jól megfigyelni, az ókori hitvilág szerint pedig isteneket, angyalokat, ősöket jelentettek. Segíthet a megoldásban, ha figyelembe vesszük a csillag angolok által használt STAR megfelelőjét. Ez annyit tesz: ESTE ÚR. Ezt és a csillag távcsöves képének alakját összeadva már alakul a kereszt. Egészítsük ezt ki még avval, hogy hol vannak a csillagok: helyük az ÉG. A csillagok, ezek közül a legnagyobbnak tűnő, mint a Nap, KÖR alakúak. Ez a forma természetes módon nem fordul elő a Földön. Jelentése ÉG ÚR. Ebből pedig a kereszt: KÖR EST.

Az EST-nek van még egy szerepe. A Bibliai teremtésbeszámoló szerint elválasztja, osztja a nappalokat. Tehát lehet KÖR OSZT jelentése is:
http://www.taltosbarka.hu/barka/wp-content/uploads/2010/09/k%C3%B6rkereszt-k%C3%B6roszt.jpeg

"A magyarba egy közelebbről meg nem határozható szláv nyelv krьstiti ’keresztel’ szava került át, és . . . keresztel-lé fejlődött"
Rejtély, hogy egy tudományos munkába hogyan kerülhetett egy ilyen bizonytalan alapokon nyugvó állítás. Önmagát cáfolja. Egyébként próbálja meg bárki darabokra szedni a kereszt szót a szláv értelme szerint!

A Krisztus szó teljes mértékben a keresztre vezethető vissza. Maga Jézus mondta: Én vagyok a világ világossága, azaz a fizikai csillagokhoz, különösen a Naphoz hasonlította magát, avval a különbséggel, hogy Őt kell követnünk, nem a Nap imádatot gyakorolnunk. Érdekes, hogy a földi uralkodók szintén az égi felhatalmazásra hivatkoztak, amit avval fejeztek ki ábrázolásokon, hogy a fejük felett KÖR OSZT-tal ábrázolják őket:
http://www.symbolonintezet.hu/wp-content/uploads/2014/12/gloria17.jpg
A glória az isteni fenséget jelenti. A Krisztus annyiban jelent felkentet, hogy isteni megbízatása van. De szó szerint: KÖR OSZT ŐS. Egy perzsa uralkodónak ez volt a neve: Kürosz: ÉG ÚR ŐS, KÖRÖS.
Isten nem ódzkodik attól, hogy ilyen minőségben nevezzék a Fiát. A Biblia írja: És minden élő léleknek az lett a neve, amit az ember adott neki.
Jézus magára alkalmazta a KERESZTES elnevezést, hogy az emberek tudják, Ő az igazi égi uralkodó. De a Jézus névvel rámutat, hogy Ő: JOSUA, JÓ SZAVA, ISTEN SZAVA.


"Kevéssé valószínű az a magyarázat, hogy az itt tárgyalt keresztel a kereszt magyar származéka volna."
Azt hiszem, bőségesen megcáfoltam ezt a tudománytalan, bizonyítatlan állítást.
valaki
2015-05-27 13:04:09 - 509
Válasz Harmai Gábor 508. üzenetére:
Őszintén sajnálom Mara nénit. Őszinte részvétemet szeretném kifejezni mindenkinek, aki ismerte Őt. Isten nyugtassa békében.
Harmai Gábor
2015-04-18 20:46:11 - 508
Egy gyászhír:

Meghalt egyik munkatársunk, Németh Mária néni, aki évtizedeken keresztül, nagyon sokféle módon szolgálta a plébániám papságát. Nyugodjék békében.

Ami a jelen weboldalt illeti, legsúlyosabb válságunk az volt, amikor a Német Bibliatársulat visszavonta a GNT27 szöveg használati engedélyét. Ekkor Mara nénire rá tudtam bízni több száz oldalnyi digitális szentírásszöveg és a 1872-es Wescott & Hort könyvkiadásból származó nyomtatott görög szentírásszöveg összehasonlítását.

Mara néni digitalizációs hibák százait szűrte ki anélkül, hogy egy szót is tudott volna görögül. Segíteni akart. Isten fizesse meg!
Gábor
2015-04-07 00:26:40 - 507
Válasz Harmai Gábor 506. üzenetére:
Tisztelt Szerkesztő!

Köszönöm az elérhetőséget, az imént küldtem Önnek egy e-mailt, remélem megkapja.

Minden jót!
Harmai Gábor
2015-04-04 14:08:48 - 506
Válasz Gábor 505. üzenetére:
Ezen az e-mailcímen elérhető vagyok: harmaig kukac clerus [pont] hu

A spamrobotok miatt nem szeretem egyértelműbb formában kiírni, embereknek szívesen kiadom :-)
Gábor
2015-04-04 08:44:29 - 505
Tisztelt Szerkesztő!

Szeretném elkérni az Ön e-mail címét, ugyanis lenne egy forditítással kapcsolatos kérdésem, ami viszont teológiai vitákat is gerjeszthet. Azonban tudom, hogy ez az oldal nem arra való, ezért döntöttem az e-mail mellett.

Hol találhatom meg az e-mail címét?

Köszönöm előre is.
Harmai Gábor
2015-03-15 11:49:42 - 504
Válasz valaki 503. üzenetére:
A dogmatikai részre talán csak annyival reagálnék, hogy én azért továbbra is katolikus vagyok, és a kérdéses verset katolikus módon értelmezem, de ezt a részt itt tényleg zárjuk le.

Nyelvészetileg annyit pontosítanék, hogy a "petra" szó, tehát a nőnemű változat igen gyakori az LXX-ben. Ami nemigen fordul elő a 2Makk-ot kivéve, az a hímnemű "petrosz".
valaki
2015-03-14 21:46:42 - 503
Válasz Harmai Gábor 502. üzenetére:
Tisztelt Uram!

Köszönöm a választ. Kicsit jobban utánanéztem a témának és el kell ismernem, hogy igazad van, nyelvtanilag itt tényleg egyértelműen Péterről van szó. Péter Kefa/Kősziklának lett nevezve Krisztus által korábban is, és a Mát. említett helyén, amikor Istentől indíttatva megkapta a kijelentést, hogy Jézus az Isten Fia, boldognak is nevezi ezért Jézus, és a folytatás is ezt jelzi, hogy ez rá vonatkozik.

Szerintem ez teljesen fedi a héber gondolkodásban a nevek jelentőségét, pontosabban az új névadást, lásd Jákób=csaló majd az Isten angyala által elnevezve: Izrael=Istennel győztes. Ahol a korábbi név fedi az emberi elbukott karakterét, az Isten által adott új név pedig az Istentől, a megtérés után neki adott új karaktert jelöli (ha jól tudom Simon hajladozó nádszálat jelent). Erre már valóban tud építeni a Krisztus (habár a tagadáskor ugye ugyanúgy Simonnak nevezi, jelezve, hogy maradt a régiből is, nála is megvan az óember és újember harca)

Szerintem Kefa/Péter esetében ez az egyházépítés akkor nyilvánult meg, amikor a Szent Szellem kiáradásakor a hetek ünnepén (pentakoszté) hirdette a Felkentet, és a szava által megalakult az Egyház. A másik ilyen eset pedig az, ami a kulcsok hatalmát realizálta, amikor a nem pogányok felé is megnyílta a krisztusi utat.

Mindezeket úgy mondom, hogy gondolom úgy, hogy ez a névadás, jog, és hatalmat bárki másnak továbbadta volna Krisztus, hogy egyúttal folytatólagos lenne, hogy ez továbbadódna, amiből a római katolikusok a pápai primátust származtatták. És nem is azt jelenti, hogy Péter elöljáró, szóvivő a későbbiek folyamán, aki mindenben dönt (lásd később már Jakab volt inkább a szóvivő az Cselekedetek szerint, amikor a pogányokra vonatkozó zsinat volt) Sőt, az az Egyház akkor megalakult, pünkösdkor, Krisztus ráépítette Péterre (ami azt jelenti igehirdetése által felállt mint test) és utána már nem ő az, akire a további kövek épülnek, hanem az Egyház elöljárói, szentjei. (mint például Pál apostol, majd a későbbi episzkoposzok, sokan már nem Péter által épültek be az Egyházba, hanem általuk) Ezt bizonyítja egy későbbi levél az Efézézus 2:20, ami már egy olyan képet közvetít, ami szerint az apostolok és próféták alapkőzetére épülünk (Péter levelébe is van hasonló), ahol maga Krisztus a Szegletkő, és hasonlóan a Jel 21:14, ahol a mennyei Jeruzsálem "kőfalának tizenkét alapja" a Bárány tizenkét apostola, nem csupán Péter.

(Bocsánat az elkanyarodásért, remélem ez még belefért)

A nyelvtanhoz visszatérve. Itt azt írja az egyik kommentár, a Zsoltárok 19:15 kapcsán, hogy a Kőszikla szót az Istenre alkalmazva az LXX kerüli (talán azért nem találtál petrát) Ennek okát így fogalmazza: A kőszikla szó használatát az LXX Istennel kapcsolatban mindig kerüli; ennek oka a hellenista környezethez való alkalmazkodás, a hellenista vallásokban ugyanis a szikla az isteneknek a szimbóluma vagy megtestesülése lehet, az LXX pedig el akarja kerülni azt a félreértést hogy egy sziklát istenként tisztelnek.

Tanulságos okfejtés.

Minden jót!
Harmai Gábor
2015-03-14 17:45:55 - 502
Válasz valaki 501. üzenetére:
Szerintem le is írtad a választ: a Szentírás ezen a helyen görög nyelven próbálja visszaadni Jézus arám nyelvű szójátékát. Arámul még tökéletesen működött, hogy "Te Kéfás vagy, és én erre a kéfásra építem egyházamat...", de görögre már csak a nemek megváltoztatásával lehetett lefordítani.

Közben utánanéztem a "petrosz"-szónak az LXX-ben. Úgy tűnik, héber szót nem fordítottak így, tehát a hímnemű alakkal, de egyértelműen fölbukkan a 2Makk 1,16-ban: "kinyitották a templom mennyezetének titkos ajtaját, és kődobásokkal (petrousz, m.pl.acc.) agyonsújtották a fővezért kíséretével együtt. Azután darabokra szabdalták őket, és kidobálták a levágott fejeket." Hasonló a 2Makk 4,41: "Amikor aztán észrevették Lizimachosz szándékát, egyesek követ (petrousz, m.pl.acc.), mások pedig hatalmas dorongot ragadtak; ismét mások port szórtak Lizimachoszra."

Szóval köznévként a "petrosz" olyan megmarkolható, eldobható kő, ami kőzápor zúdításához használható.

Ha a Szentírás görög szövegének jelentéstöbbletet akarsz tulajdonítani, az elképzelhető, hogy prófétai értelmű nyilatkozat Péterről: "Te [most] egy darab kő vagy, de én erre, mint sziklára építem [majd] egyházamat."

Ez így védhető volna, ha nem volna egyértelmű, hogy az egész mögött egy arám szó áll.
valaki
2015-03-13 20:30:05 - 501
Válasz Harmai Gábor 500. üzenetére:
A kérdés szerintem nem ott merül fel, hogy az arám "Kefa"-t mért a hímnemű Petrosz alakkal fordítja görögre (gondolom nem Simon ben Jóna volt az egyetlen görögösített nevű Kefa), hanem hogy Mát 16:18 második tagmondatában miért vált a nőnemű alakra (erre a Petra-ra építem)? - ha azt akarja mondani, hogy Péterre építi az egyházat.

Ha jól tudom, Jézus számtalan arám szójátékot alkalmazott, amik csak az arám nyelvben jönnek ki, például a Mát 7:3 szemben levő gerenda elég furán hangzik magyarul, de ha tudjuk, hogy az arámban a szem és a kút egy betű különbséggel ugyanaz, ugyanúgy hangzik, már érthető, hogy a szembe/kútba bele is fér egy gerenda, és el is képzelhető a szituáció. Lehet, hogy itt is valamilyen arám szójáték volt, ami már értelemvesztést szenvedett el a görögben, ami már nem adja vissza teljes mértékben a mondanivalót.
Harmai Gábor
2015-03-13 16:49:06 - 500
Válasz valaki 499. üzenetére:
Nyilván nem tisztán nyelvtani kérdés, de ragaszkodnék ahhoz, hogy ezen a fórumon tisztán nyelvtanilag tárgyalható. Ami ennél több, az a számtalan netes hitvitázó fórumra való.

A Jn 1,42 definitíve kimondja, hogy Jézus az arám "Kéfás"-nevet adta, míg a "Péter" csak görög fordítás. Így, ha Jézus szándékát vizsgáljuk, akkor az arám "Kéfás" szó jelentését kell néznünk. Az ősegyház, vagy akár maga Péter, amikor görögre fordította a nevet, nyilván azért választotta a "Péter"-szót, mert a "Petra" az nőnemű.

Azért majd utánanézek az LXX-ben, hogy hol fordul elő egyik ill. másik szó, és milyen héber szavakat fordítanak vele.
valaki
2015-03-13 14:09:01 - 499
Válasz Harmai Gábor 498. üzenetére:
Gondolom ez nem csak nyelvi kérdés, ahogyan a kolléga felvetette, abból is látszik.

Ha abból indulunk ki, hogy az arám szöveg fordítása az ógörög, és az arámban csak egy szó van a kősziklára, miért a használ kettő különbözőt a görög, és miért használ még egy kifejezést? Miért nem: "Te Petrosz vagy és én ezen a Petrosz-on alapítom ... stb.

Az is fontos, hogy mi van a görögben, hiszen azt tudjuk, hogy azokat az ihletett írók (apostolok, tanítványok) írták, akik szem és fültanúként ismerték, hogy mi Krisztust tanítása (vissza is kérdezhettek, ha valamit nem értettek), azt pontosan hogyan is értelmezi, és ha 1 kifejezés is lenne az arámban, a görögben valamiért mégiscsak megteszik ezt a különbséget, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ennyiből igaza lehet a kollégának.

Én is mondok újat. A héber gondolkodás szerint még csak nem is az Isten Messiása a Kőszikla, hanem maga Isten:

V. Móz. 32:3. Mert Jahve nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket! Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!
Harmai Gábor
2015-03-13 12:47:09 - 498
Válasz Ferenc. 497. üzenetére:
Kedves Ferenc,

a Mt 16,18 esetében történetesen tudjuk, hogy a "Petrosz"-szó egy fordítás, és ismerjük az arám szót is, amivel Jézus ténylegesen megnevezte Pétert. Ez a szó a "Kéfás", ennek a jelentése pedig ténylegesen "kőszikla".
Ferenc.
2015-03-12 21:04:37 - 497
Válasz Harmai Gábor 496. üzenetére:
Üdvözletem.

Jó lenne pl: Máté 16,18 -nál Péter nevéhez ami görögül Petrosz részletesebben leírni mit is jelent valójában !!!!

Petrosz név jelentése=kövecske, ami elmozdítható!!!...amire sokan utalnak hogy Péter=Petrosz=kőszikla ez egy helytelen fordítás, öntsünk tiszta vizet a pohárba, legyünk elfogulatlanok !!!

Petra jelentése a kőszikla és nem a Petroszé,ahogy egyesek szeretnék ennek fordítani vagy beállítani teljesen helytelen módon.

A Kőszikla az Jézus a Krisztus, így a helyes köszönöm.
Harmai Gábor
2015-03-09 07:47:57 - 496
Válasz Gábor 495. üzenetére:
Kedves Gábor,

a görög úgy, ahogyan Magyarországon tanítjuk, tehát erasmiánus kiejtés szerint, fonetikus nyelv: a leírt betűk teljesen meghatározzák a kiejtést, nincsenek olyan plusz tudnivalók, mint az angolban.

Így a szavak latin betűs átírás megjelenítésének sok értelmét nem látom. A letölthető fájlok között mindenesetre találsz egy word-doksit, abban egy halom általam írt makrót, amik oda-vissza váltanak görög szavakat latin átirat, és görög karakterek között.
Gábor
2015-03-08 10:55:03 - 495
Tisztelt szerkesztő!

Nagyon tetszik az oldal, köszönöm a szerkesztők/szerkesztő munkáját!

Egy kérdésem lenne:

Lehetséges lenne az, hogy a görög szavak a közeljövőben kiejtés szerinti átírásban is szerepeljenek?
jános
2015-03-05 10:37:19 - 494
Válasz Harmai Gábor 493. üzenetére:
tisztel gábor nagyon kőszőnőm a vállaszt remélem még fordulhatok őn hőz tiszteletel jános .
Harmai Gábor
2015-03-04 22:18:14 - 493
Válasz jános 492. üzenetére:
Kedves János, a Jézus - Ἰησοῦς szó a görögben is jövevényszó, Urunk valószínűleg az arám "Jésua" szóval nevezte meg magát, de azt már ne kérdezd meg tőlem, hogy ezt milyen nyelvjárásban ejtette ki a pogányok Galileájában.

Ma az irodalmi héberben, vagyis a szefárd dialektusban a szó betűit így ejtjük: "Jésua", de akkor nagy kérdés, hogy ezt az amúgy igen gyakori személynevet a görög Szentírásfordítás, a Septuaginta miért a Ἰησοῦς -szal írja át.

Mindenesetre a "Jésua" a héber "Jehósua" rövidülése, az pedig a magyarra "Józsué" alakban szoktuk átírni.

Ami a görögöt illeti, az η eredeti kiejtése "i" lehetett már akkor is (ma is így van), ezért az Ἰη esetében a hosszú Í-re tippelek, vagyis mindösszesen: "Íszúsz".

Mi, amikor görögöt tanítunk (tehát jómagam is), tudatosan eltorzítjuk a görög kiejtést azért, hogy minden magánhangzót megkülönböztessünk. Ez az ún. erasmiánus görög kiejtés, tehát ami Rotterdami Erasmustól származik, és amit talán csak Homérosz korában beszéltek így a görögök, vagy akkor sem, tehát 800 évvel a Szentírás kora előtt.

Az újgörögben öt különféle betűt ill. diftongust ejtenek az "i" hanggal (ezt nevezzük itacizmusnak, tehát "i"-kiejtésnek), ettől szegény magyar diákok megbolondulnának. De valószínűleg mégis ez állhat közel a bibliai kor görög kiejtéséhez is.

Hát, ez van. A Szentírás helyes megértésében a kiejtésnek nincs túl nagy szerepe. Az itacizmust csak akkor érdemes megtanulni, ha szeretnél újgörögül aktívan beszélni.
jános
2015-03-04 20:53:36 - 492
tisztelt gábor lene egy kérdésem nagyon őrulők enek az oldal nak mert igy kőzelről lehet tanilányozni de a kérdésem az lene a jézus név fedi e a valoságot a gőrőrgben vagy máskép kel kiejtenuk mi az igazsá várom válaszát.
valaki
2015-03-04 20:44:04 - 491
Válasz Harmai Gábor 490. üzenetére:
Bizony! :-)
Harmai Gábor
2015-03-04 20:18:55 - 490
Válasz tibi 485. üzenetére:
Kedves Tibi,

ahogy a művelt francia mondja, az ógöröghöz "Sitzfleisch" kell, tehát olyan hús, ami jól tűri, ha sokat ülnek rajta.

Szóval ne vizsgaidőszakra hagyható egyetemi tárgyként tekints rá, hanem napról napra foglalkozz vele egy félórát-órát.

Azzal tudlak biztatni, hogy nagyon szép félóra-óra lesz, mert nagyon elmélyülten, lassan fogod átelmélkedni a Szentírás szövegét.

Tényleg adjon Isten sok erőt hozzá!
Harmai Gábor
2015-03-04 20:09:40 - 489
Válasz jozsa 488. üzenetére:
Kedves Józsa,

igen, csak előtte ott van, hogy Jézus már Isten alakját birtokolta, amikor ezt nem "harpagmosz"-nak tekintette: ὃς ἐν μορφῇ θεοῦ ὑπάρχων... Így az értelmezésed túl szép, hogy igaz legyen :-)

No, most az igazi problémám formai természetű: a neten számtalan fórum van, ahol a Szentírás értelmezéséről lehet csevegni, konkrét nyelvtani kérdések tárgyalására viszont szittya magyar nyelven csak ezt ismerem itt, ezért szigorú cenzorként védelmezem.

Lentebb sok olyan beszélgetést találsz, amikben meghagytam a tőlem eltérő véleményt is, de megértésedet kérve ezt a kis párbeszédet idővel törölni fogom.
jozsa
2015-03-03 16:30:14 - 488
Válasz Hello 185. üzenetére:
A Filippi 2:6 - nàl ha ràkattintasz erre a szòra, akkor vàlaszt a d, jelentèst:
Szótári információk: Lehetséges jelentések: a) zsákmány; b) zsákmányolás; c) megtartandó dolog; d) (pejoratív szóként) a sóvárgás tárgya - ,akkor ùgy is èrtelmezhetjük, hogy az Istennel valo egyenlöség Jèzusnàl nem volt a sòvàrgàs tàrgya, azaz hogy mèg gondolatban sem foglalkozott azzal, hogy Istennel egyenlö legyen, hanem ellenkezöleg... Jèzus több helyen is megismètli ezt az èrzületet:"az Atya nagyobb nàllam" Sàtàn, akiben ennek ellenkezö èrzület volt azt mondta: "olyanok lesztek mint Isten" Melyiknek higgyünk?
Harmai Gábor
2015-03-02 20:08:29 - 487
Válasz valaki 486. üzenetére:
Igen, a fő csapásirány egyenlőre az Acs, de utána a katolikus levelek jönnek, konkrétan az 1-3 Jn. Olcsónak érezném előre venni. Elegáns volna azt mondani, hogy csak az Acs hiányzik, és minden más könyv készen van, dehát itt igazából az számít, hogy hány földolgozatlan szó ill. vers van.

Az Acs-ban amúgy már a 13. fejezetnél tartok az adatbázisban, de ide már csak az új keretprogrammal együtt fog kikerülni, talán néhány héten belül.
valaki
2015-03-02 19:00:09 - 486
Válasz Lakatos László 483. üzenetére:
Bocsánat, nem láttam, hogy a János első levele nincs feldolgozva, ezért azt hittem, hogy egy hibára futottam és ezt akartam jelezni.

Kérdésem, hogy várható a János 1. levél feldolgozása?
tibi
2015-03-02 12:31:39 - 485
PRÓBA

Sziasztok.A KÖVETKEZŐ SZEMESZTERBEN NEKEM IS TANULNOM KELL AZ Ó GÖRÖGÖT, ÉS KICSIT BE VAGYOK PARÁZVA.REMÉLEM IDŐVEL ÉN IS FORDLHATOK KÖZÜLETEK VALAKIHEZ SEGÍTSÉGÉRT.EGYÉBKÉNT
valaki
2015-03-02 10:49:59 - 484
Válasz Lakatos László 483. üzenetére:
Semmi különös.
Lakatos László
2015-02-27 11:34:30 - 483
Válasz valaki 482. üzenetére:
Ez meg mi?
valaki
2015-02-25 20:04:21 - 482
1Jn.1
http://www.ujszov.hu/db3.php?fh=23010110
szemekkel

Harmai Gábor
2014-12-21 17:18:43 - 481
Válasz valaki 469. üzenetére:
Szia,

no, utánanéztem a "koinosz"-szónak. A konkrét helyen (Acs 10,14) persze igazad van: javítani kell, hogy a gép mindkét szóhoz ugyanazt a "tisztátalan" magyar szót másolta.

A többi esetben véleményesebb a dolog: a szó főleg a "tisztátalan/közönséges" kézzel evő tanítványok kapcsán fordul elő (pl. Mk 7,2), és itt nyilvánvaló ok-okozati összefüggés van a rituálisan "közönséges" és a fizikailag "tisztátalan" kéz között. Minthogy pedig a "tisztátalan" rituális szakkifejezés is, nem értelemzavaró ezzel magyarítani.

Igazából ha megnézed az Acs 10,15b-öt, vagyis az általad választott hely közvetlen folytatását, ott is szinonímának tűnik a két szó: "Ἃ ὁ θεὸς ἐκαθάρισεν σὺ μὴ κοίνου."

Elfogadom tehát, hogy kifejezett fölsorolásban, mint az Acs 10,14-ben fokozatbeli különbség van, és a "tisztátalan" az súlyosabb, mint a "közönséges", de amikor a Szentíró csak az egyik szót használja, akkor szerintem szinonímaként kezeli a kettőt.

Ugyanakkor az is tény, hogy az eddigi magyarításokban a "közönséges" szót nem használtuk, így voltaképpen logikus, hogy a "koinosz"-t ezzel adjuk vissza. Így végülis elfogadtam a javaslatodat, köszönöm :-)
valaki
2014-12-16 09:17:27 - 480
Értem, és köszönöm a választ.
Harmai Gábor
2014-12-15 11:08:23 - 479
Válasz valaki 478. üzenetére:
Kedves valaki,

ez szerintem nem nyert :-)

Ha az "autú"-t a "küriosz"-ra vonatkoztatod, akkor mit fordítasz a "rá" szavaddal?

A Te fordításod helyesen: "Az ő urának szüksége van"

De ez nem túl meggyőző. A fordítások - helyesen - az "autú"-t a "kreian"-ra vonatkoztatják, ezért jön ki "Az Úrnak szüksége van rá".

Egészen szó szerint: "Az Úr az ő szükségét birtokolja".
valaki
2014-12-14 13:32:34 - 478
Egy kérdés:
A Márk 11:3 - Ὁ κύριος αὐτοῦ χρείαν ἔχει
szinte az összes fordítás (párhuzamosan a szinoptikus helyekkel) úgy fordítja, hogy "az Úrnak szüksége van rá".

A szó szerint nem inkább azt kellene fordítani, hogy "az ő urának van rá szüksége? az "autó" miatt. (övé) Lehet, hogy tévedek, csak felmerült bennem, hogy csak a szöveg értelmezés miatt térnek el a fordítások a szó szerintitől, vagy van nyelvtanilag is így helyes fordítani?
Harmai Gábor
2014-11-18 11:13:18 - 477
Válasz valaki 476. üzenetére:
Jogos, javítom, köszönöm.
valaki
2014-11-16 13:28:32 - 476
http://www.ujszov.hu/db3.php?fh=2092406
kisgyermek => kisgyermeké
A birtokos eset miatt.
jános
2014-11-11 16:12:41 - 475
Válasz Harmai Gábor 474. üzenetére:
tisztel uram kőszőnőm a fel világositátsát azok az enberek kőzé tartozom akik keresik az igaságot kőszőnőm hogy it lehetek ezen az oldalon és tanulmányozhaztom a gőrőrg irásokat arol nem beszélve hogy mijen jo lene ijen kor meg tanulni gőgőg nyelven
Harmai Gábor
2014-11-10 18:48:39 - 474
Válasz jános 473. üzenetére:
Tisztelt János,

ez egy ókori kéziratokból összerakott modern mix, ún. "kritikai kiadás". Ilyenként sajnos kicsit kezdetleges, még XIX. századi, de a lábjegyzetekben folyamatosan hozzuk a különbségeket a ma divatos kritikai kiadással, a Nestlé-Aland kiadó szövegével.

Mindenesetre Wescott és Hort, a két oxfordi professzor, akik összerakták, már ismerték mind a Sínai, mind a Vatikáni kódexet.

Fölhívom a figyelmét arra, hogy a Sínai és a Vatikáni kódexben is folyamatos nagybetűs szöveg van szóközök és írásjelek nélkül, tehát ha ön kis- és nagybetűs, szóközös, írásjeles görög szöveggel találkozik, az modern szövegkiadói huncutság.

A Sínai kódexet megnézheti itt: www.codexsinaiticus.org
jános
2014-11-09 20:55:51 - 473
tisztel uram volnaegy kérdésem ez mejik gőrőg irat a sinatrikcus vagy a vatikáni várom válaszát jános
Harmai Gábor
2014-11-06 16:20:57 - 472
Válasz Garai Gábor 471. üzenetére:
Kedves Gábor,

annyi bizonyos, hogy az újszövetségi kor görög nyelvéből már kiveszett a dualis (a nyelvtanulók szerencséjére), így a dualisnak érthető főnevek is pluralisban vannak.

A szó szerint "időt és időket és fél időt" kifejezést számomra meggyőző egyrészt accusativus temporisnak érteni, másrészt összesítve három és félnek. Az ókoriaknak nem voltak túl világos számfogalmaik :-)

Arról már nem vagyok meggyőzve, hogy a SZIT helyesen fordít "három és fél évet".

A három és fél lényege, hogy a hét fele, vagyis az asszony passzív megvédése nem Isten végső áldása felé.
Garai Gábor
2014-11-02 10:41:58 - 471
Kedves Gábor!
Azt szeretném megtudakolni öntől, hogy a Jelenések Könyve 12:14-nél leírt (időkig) καιροὺς -nak van e olyan értelme is az ógörögben, amely a 2-re vagy a duplára, kétszeresre ilyesmire utal, rejtheti-e ez a szó magában burkoltan ezt a "konkrét" számnevet. Válaszát nagyon megköszönöm. Garai Gábor
Harmai Gábor
2014-10-16 19:34:06 - 470
Válasz valaki 469. üzenetére:
Köszönöm, átgondolom, egészen pontosan végignézem a szó előfordulásait, és átelmélkedem, hogy melyik szófordítás "működik" jobban. Persze ez idő lesz, majd jelentekezm.
valaki
2014-10-15 22:28:19 - 469
Tisztelt Gábor!

A következő észrevételem lenne. A szófordítás legtöbb esetben a κοινός szót tisztátalannak fordítja, holott jobb fordítás lenne a közönséges/profán, mivel a koinosz inkább a szenttel áll ellentétpárban, nem a tisztával (katartosz/akatarosz).

Ezt azért tartom fontosnak, mivel sok esetben nem jön ki a bibliai értelme egy-egy szituációnak, ha a koinoszt tisztátalannak fordítjuk. Például a Márk. 7 elején az az emberi hagyomány, hogy a farizeusok a papi szentségben való étkezést (2Móz. 30:18) kiterjesztették a népre is, és aki nem szent módon étkezett a papokhoz hasonlóan, az közönséges módon (nem pedig tisztátalanul, pl. havi bajos asszony volt a tisztátalan, vagy a tisztátalan állatok, ez egészen más kategória)

Elég feltűnő a következő részben a különbség, amit a Károli jól fordít:

Csel 10:14 Péter pedig monda: Semmiképen sem, Uram; mert sohasem ettem semmi közönségest, vagy tisztátalant.

Ami azt jelenti, hogy Péter sem tisztátalan állatot nem evett, de még csak közönségest sem, tehát rabbinikus módon is betartotta az étkezési szabályokat. Namost, az ujszov.hu szófordításban ha ezt megnézem, kétszer szerepel a "tisztátalan" szó, egyik esetben az akatarosz, a másik esetben a koinoszra, ami így szerintem hibás:

"Csel 10:14 Péter pedig monda: Semmiképen sem, Uram; mert sohasem ettem semmi tisztátalant, vagy tisztátalant.

Másrészt megnéztem és a Györkösy szótár nem is hozza a tisztátalan jelentéstartalmat a koinoszra.

Kérem ennek az átgondolását.

Tiszteletem!
Harmai Gábor
2014-10-09 07:35:18 - 468
Régen volt mozgás az üzenőfalon, ezért fölteszem ide egy kicsi elemzésemet.

Az Acs 2,26 Békés-Dalos szerinti fordításának az értékelésére kértek meg:

...szívem örvend, nyelvem énekel,
és testem is békében nyugszik el.

Elemzésem:

I. Az Acs 2,26 és a Zsolt 16 (15),9
Az Acs 2,26 szó szerinti idézet a Septuaginta szerinti Zsolt 15,9-ből. Ez
önmagában is mutatja, hogy az újszövetségi szentírók számára nagyon fontos
volt a Septuaginta egésze, általában aszerint idézték az Ószövetséget, így
ez a Jézus előtt keletkezett fordítás ma is köztes helyzetben van.
Fordítás is, de számos újszövetségi gondolatnak eredeti forrása is.
Fogalmunk sincs pl, hogy maga Krisztus Urunk héberül vagy görögül olvasta
az Ószövetséget a pogányok Galileájában... Pilátussal mindenesetre
vélhetően görögül beszélt...

A Septuaginta saját invenciója az igeidőkkel való játék, a héber ugyanis
jelen idejű, így magában ebben a héber versben nem lehet utalást látni a
halálra: "Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban
van [HG: lakozik]" (prot. Új fordítás). Tény azonban, hogy a következő
vers már a héberben is a Seolt, tehát az alvilágot emlegeti, így a
Septuaginta többlete semmiképpen nem hamisítás. A Septuagintára, és az
Acs-re a legpontosabb megint az Új fordítás az Acs 2,26-nál: "Azért vidult
fel a szívem, és ujjongott fel a nyelvem, még testem is reménységben fog
nyugodni [HG: fog lakozni]"

A Septuaginta és így az Acs konkrét fordítási eltéréseiről:
lelkem > nyelvem
A héber szó nagyon nehéz, szó szerint ugyanis "dicsőségem". Lehet, hogy
Dávid királyi méltóságáról van szó, lehet, hogy valóban a személyéről ill.
lelkéről. A Septuaginta - úgy tűnik - nem vállalkozik a megfejtésre, hanem
az igére koncentrál: "ujjongani" fizikailag a nyelv tud.

van > fog nyugodni
A héber szó a "lakik", amit a Septuaginta jövő időre fordítva, de pontosan
ad vissza, míg a magyar fordítások mindegyike (!) a Vulgatát követi:
"requiescet". Szent Jeromos persze csak tovább erősíti a Septuaginta
tendenciáját, hogy a vers már a következőket készítse elő, ahol
egyértelműen a halálról lesz szó.

II. Az Acs 2,26 magyar fordításai
Pontosság szempontjából a prot. új fordítás a legjobb, mert visszaadja az
igeidőkkel kapcsolatos görög nyelvi játékot. A katolikus fordításokban
minden ige jelen idejű, ami a héber zsoltárnak megfelel, de nem az Acs
versének. Károli az első két igét múlt időben fordítja, de ez így
önmagában csak fordítási probléma, mert az utolsó ige jövő ideje az igazán
fontos.

A Békés-Dalos a katolikus fordítások héber és görög közötti köztes
megoldását erősíti föl, amikor a "remény" szót "békére" változtatja. A
"békében nyugszik el" változatban a "békében" szó a héber verssel
támasztható alá, a "nyugszik el" a Vulgatával.

A végeredmény egy elég szabad fordítás, amit egyrészt a szövegkörnyezetre,
másrészt a fordítói tradíciókra tekintettel végülis elfogadhatónak tartok.
Azért az LXX is, Szent Jeromos is elég szabadon fordított egy igen nehéz
héber verset...
Harmai Gábor
2014-06-15 23:22:42 - 467
Válasz valaki 466. üzenetére:
Köszönöm, az adatbázisban javítottam, következő frissítéskor kinn lesz a neten is.
valaki
2014-06-15 21:39:21 - 466
Egy elírást találtam:
http://www.ujszov.hu/db3.php?fh=4120217
"(asztalhoz) telepdtek" -> telepedtek
borisz
2014-06-07 20:22:55 - 465
Válasz Harmai Gábor 464. üzenetére:
Kedves Gábor!

Igazad van, az élmény is más!
Emilben elküldtem az egyik kedvenc könyvemre az "igénylést".

borisz
Harmai Gábor
2014-06-05 16:32:30 - 464
Válasz borisz 463. üzenetére:
Kedves Borisz,

persze, az is segítség, bár lehet, hogy olyan szavakat szótárazol ki, amelyeknek a tényleges elemzése csak az eszkatonban készül el :-)

Szerintem több valódi sikerélményt ad, ha kiválasztasz egy rövid könyvet, és kielemzed. Akkor az a Te munkád, és reális remény van arra, hogy a nem túl távoli jövőben egy ehhez hasonló logikájú weboldalon publikáljuk.

Netes szótárak közül igazából leginkább görög-angol, vagy görög-német szótárak magyarítása jön sóba, ill. létezik egy XIX. századi görög-magyar, amit sajnos kölcsönadtam az egyik vállalkozó munkatársnak :-( Mindenesetre az ógörög nyelv igazán sokat nem változott a XIX. sz. óta, úgyhogy a munka nem avult el.
borisz
2014-06-04 11:00:07 - 463
Válasz Harmai Gábor 462. üzenetére:
Kedves Gábor!

Ez nagyon jó hír.

Akkor lehet úgy is segíteni, hogy pl. kérek az alfából X db szót, amit kiszótárazok?

A Györkösy-Kapitánffy-Tegyey szótáron kívül mi jöhet még szóba magyarul?

Az ÚSZ szótárak nyilván nem :-)

Köszi!
borisz