Új üzenet...

Harmai Gábor
2017-07-17 10:31:48 - 664
Válasz Aron 661. számú üzenetére:
Értem, hogy a kedvenc vesszőparipádat töröm itt össze, de ez már kötözködés!

Nem tekintélyi, hanem nyelvi érveket használtam, ezért kérem annak szíves tudomásul vételét, hogy a magyar "sokakért" szó ugyanúgy nyitott a "mindenkiért" értelemre, mint a görög "peri pollón", ezért a görög szó legjobb magyar fordítása az, ami a mostani katolikus liturgiában szerepel is.

A szavak alapjelentését a ragok nem módosítják, ezért a korábbi példám is tökéletesen megfelel, de utolsó szavamként legyen! "A vizes vb-t sokakért szerveztük" kb. ugyanazt jelenti, mint hogy "a vizes vb-t mindenkiért szerveztük".

Ellenben "a vizes vb-t a sokaságért szerveztük", az leginkább úgy értelmezhető, hogy mindazokért, akik ténylegesen részt vesznek rajta versenyzőként vagy nézőként, és így egy konkrét, lezárt sokaságot alkotnak.

A bíboros levele azért foglalkozik a "mindenkiért" értelemmel, mert most, aktuálisan a rossz fordítás emléke okozhat esetleg egy bizonyos zavart. De ez el fog múlni úgy, ahogyan a rossz fordítás maga kikopik a hívek nyelvi emlékezetéből.

A Vatikáni dokumentumok ebből a szempontból azért eleve érdektelenek, mert nem a magyar nyelv sajátos árnyalatairól szólnak.
Harmai Gábor
2017-07-17 10:18:28 - 663
Válasz Adrián 662. számú üzenetére:
Ha szükséged van rá, Excel-táblaként szívesen megküldöm Júdás levelét az adatbázisomból. A neten ez egy elismert hibánk, Berti megküzd vele, ha ideje támad rá, lelkesen rágom én is a fülét :-(
Adrián
2017-07-10 20:32:21 - 662
Merre található Júdás levele?
Aron
2017-07-10 14:24:18 - 661
Válasz Harmai Gábor 659. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

Koszonom a valaszod ujra!
A sokakért - mindenkiert ertelmi egyezesre is tudnal peldat mondani, mert ugye ez volt az eredeti dilemmank.

Mit gondolsz a Biboros Atya es a Vatikan ertelemzo magyarazatarol? Szerinted mi az oka, hogy Jezus "mindenkiert" kiontott vererol nyilatkoznak mikozben a "sokakert" bevezetese a tema abban a szovegkornyezetben? ... hogyha nem az, hogy a sokakert kizarja a mindenkiertet?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
valaki
2017-07-10 07:12:12 - 660
Válasz Harmai Gábor 634. számú üzenetére:
Köszönöm a választ.

Az említett könyv nekem is megvan, de az nem olyan, mint a Nestle lábjegyzet, amely pontosan számot ad egy-egy változat forrásáról (kódokkal jelölve) az egész újszövetséget felöleve, hanem csak elmagyarázza a szövegeltéréseket típusait, és példákat hoz fel. A Nestle Aland aparátus nagyon is jó lenne, ha teljes lenne! Erre voltam kíváncsi, hogy van e olyan, egyéb irodalom, ami hasonló a Nestle, csak bővebb spektrumot is belevesz, azaz azokat változatokat is (apostoli atyák stb.), amelyeket most nem találtam meg a Nestlében.
Harmai Gábor
2017-07-07 18:28:18 - 659
Válasz Aron 658. számú üzenetére:
Kit zár ki az emberiségből ez a megfogalmazás? Kértél egy olyan esetet, amkor a magyar nyelvben a "sokak" és a "mindenki" kb. ugyanazt jelenti, íme! "Sokakat várunk" vagy "mindenkit várunk". Tényleg nem tudom, hogy van-e értelme ezt tovább rágni.

Az angol és a német sajnos nem megy ennyire finom árnyalatok szintjén.
Aron
2017-07-07 16:07:16 - 658
Válasz Harmai Gábor 657. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

Az emberiséget? :)

Mit gondolsz az angol es nemet forditasrol, amely kizarja a mindenkiert lehetoseget?

Koszonettel:
Aron



Udvozlettel:
Aron

Harmai Gábor
2017-07-07 13:11:23 - 657
Válasz Aron 656. számú üzenetére:
"A Sziget-fesztivál szervezői sokakat várnak a rendezvényre." Ki értené ezt úgy, hogy "sokakat, de nem mindenkit"?
Aron
2017-07-06 08:27:13 - 656
Válasz Harmai Gábor 653. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

A Biboros Atya leveleben utalast tesz arra, hogy a korabbi "Mindenkiert" forditas nem erinti az ervenyesseget es az erre utalo Vatikani Allasfoglalast is emliti:

http://www.piarista.hu/sites/piarista.hu/files/Erdo%20Peter%20levele%20a%20papokhoz%20-%20Sokakert%20-%202009%2005%2011.pdf

Ebbol szamomra az kovetkezik, hogy a Biboros Atya es a Vatikan szerint szukseges volt megemliteni, hogy Krisztus megvalto muve mindenkire vonatkozik. Miert hivtak volna fel erre a figyelmet, ha a "sokakert" nem zarta volna ki a "mindenkiert" ertelmezest?

Kerlek irj peldat arra magyarul, hogy a "sokakert" magaban hordozza a "mindenkiert" jelentest!

A te peldadban a "sokasagert" nem zarta ki a mindenkiert jelentest, hiszen a mondatod jelentese az, hogy akar mindenkit hazavihettek a buszok.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Aron
2017-07-06 08:20:35 - 655
Válasz Harmai Gábor 653. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

Az idezett Benedek Papai level eredeti nyelve a Nemet volt es a vatikani forditok ugy iteltek meg, hogy Angolul is atmegy az uzenet. Ezek alapjan Benedek Papa velemenye szerint angolul es nemetul a sokakert kizarja a mindenkiertet.

Ennek fenyeben Te egyetertenel azzal az allitassal, hogy a "peri pollon" forditasa "für fiele"-re es "for many"-re hibas, mert kizarja a "mindenkiert" jelentest?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Aron
2017-07-06 07:56:06 - 654
Válasz Harmai Gábor 653. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

Az idezett Benedek Papai level eredeti nyelve a Nemet volt es a vatikani forditok ugy iteltek meg, hogy Angolul is atmegy az uzenet. Ezek alapjan Benedek Papa velemenye szerint angolul es nemetul a sokakert kizarja a mindenkiertet.

Ennek fenyeben Te egyetertenel azzal az allitassal, hogy a "peri pollon" forditasa "für fiele"-re es "for many"-re hibas, mert kizarja a "mindenkiert" jelentest?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-07-04 14:02:32 - 653
Válasz Aron 652. számú üzenetére:
Kedves Áron,

A magyar az határozottan egy másik nyelv, mint az angol :-) Én csak tudom, vért izzadok mostanában, amikor próbálom az angolomat szidolozni kicsit. Namost, hogy a pápa szerint az angol "many" kizárja az "everybody"-t, az miért érv arra, hogy a magyar "sokakért" is kizárja a "mindenkiért" értelmet, miközben a magyar "sokaságért" meg nem zárja ki?

Én semmi ilyesfajta kizárást nem érzékelek a mi "sokakért" szavunkban, de az értelmező szótárból beidézett példák sem utalnak ilyesmire.

Akkor már a "sokaságért" inkább kizárja. Sokaság ugyanis konkrét helyekre szokott összegyűlni. Pl. "Az ünnepre nagy sokaság gyűlt össze. A sokaságért buszok jöttek, hogy hazavigyék őket." Vagy ilyesmi. A buszok nyilvánvalóan nem egyetemesen mindenkiért jöttek, hanem az összegyűlt sokaságért.
Aron
2017-07-04 10:40:13 - 652
Az elozo iromanyban az egyik mondat helyesbitve errol:

Mivel a "peri pollon" Albert Vanhoje szerint nem zarja ki a mindenkiertet, csak egy nagy szamra utal, anelkul hogy meghatarozna hogy a teljessegre utal-e, ezert a Magyar sokakert szimplan rossz forditas, mert kizarja a sokakertot.

Erre:

Mivel a "peri pollon" Albert Vanhoje szerint nem zarja ki a mindenkiertet, csak egy nagy szamra utal, anelkul hogy meghatarozna hogy a teljessegre utal-e, ezert a Magyar sokakert szimplan rossz forditas, mert kizarja a mindenkiertet.
Aron
2017-07-04 10:37:46 - 651
Válasz Harmai Gábor 649. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

Koszonom az eszmecseret! Akkor most egyeterthetunk abban, hogy nem ertunk egyet a forditas helyessegeben, mert ha elfogadjuk Albert Vanhoje velemenyet es a gorog "peri pollon" nem zarja ki a mindenkiertet akkor szerintem ezt magyarra "sokakert"-nak forditani hibas forditas mert a Magyar, Angol, Nemet, Finn, es Olasz "sokakert" az en nyelvtudasom szerint kizarja a mindenkiertet azaz nem ekvivalens a "peri pollon"-nal.

Benedek papa leveleben a Nemet puspoki karhoz ezt irja:

https://w2.vatican.va/content/benedict-xvi/en/letters/2012/documents/hf_ben-xvi_let_20120414_zollitsch.html

"Once again, though, we ask: why “for many”? Did the Lord not die for all? "

Szabad forditasban:
"Meg egyszer, akkor, azt kerdezzuk: miert " sokakert"? Az Ur nem mindnkiert halt meg?"

Azaz Benedek papa ertelmezeseben is kizarja a sokakert a mindenkiertet.

Mivel a "peri pollon" Albert Vanhoje szerint nem zarja ki a mindenkiertet, csak egy nagy szamra utal, anelkul hogy meghatarozna hogy a teljessegre utal-e, ezert a Magyar sokakert szimplan rossz forditas, mert kizarja a sokakertot.

En fentartom az "ez az en verem, mely ertetek es a sokasagert kiontatik a bunok bocsanatara" - verziora a javaslatom, ami erttelmileg megfelel a gorog "peri pollon"-nak.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-25 19:55:02 - 650
FÍCSÖR! FÍCSÖR! FÍCSÖR!
A munkatársaknak hála az LXX zsoltárok szószedete az 50. -ig elkészült, miközben a Zsolt második fele már régebben megvolt, így olyan 30 zsoltár lehet még földolgozatlan. A Sirák Fia könyve a 24. fejezetig lett kész.
Harmai Gábor
2017-06-20 18:25:20 - 649
Válasz Aron 648. számú üzenetére:
Hát, azért egyházszakadásról messze nincs szó :-) Volt egy rossz fordítás, aminek kétségtelenül volt nemzetközi divatja, de mindenesetre a magyarban az elmúlt években korrigáltuk. Én a mostani szöveggel elégedett vagyok, többek között azért, mert nem érzem, hogy bárkit is kizárna.
Aron
2017-06-18 14:39:58 - 648
Válasz Harmai Gábor 647. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

A sokakert mindenkit kizaro hatasa miatt van a probema es "egyhazszakadas" amiert az Olasz, Francia es ha jo tudom meg mindig a Nemet nyelvu egyhazak elutasitjak a "sokakert"-ot es mashogy miseznek mint a Magyar, Finn, Angol, stb nyelvu egyhazak. Benedek papa ket hosszu irasa is ezert elemezgeti hosszan a sokakert mindenkert valtas, mind ket iranyban.(az elsot meg biboroskent)

Ha a sokakert nem zarna ki a mindenkiertet, nem lenne egyhazszakadasunk e-miatt es nekem se lenne ez lelkiismereti problema es nem is lennek itt. :)

Ma Jezus Teste es Vere unnepen imadkozunk azert is hogy az egyhazunk ujra egyseges lehessen majd, es ehhez szerintem szukseg van a helyes forditasra is.
Mert a sokakert es mindenkiert nem helyes. A "por la multitude" a peri pollon ertelme szerint helyes.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-17 18:54:00 - 647
Válasz Aron 646. számú üzenetére:
Hát, szrintem non sequitur. Szóval az idézett szócikknek egyetlen sorából sem következik, hogy a "sokak" az kizárná a "mindenki"-t. De többre megyünk, ha a Szentírást értelmezzük. Jézus miért használta a "sokakért", és miért nem a "mindenkiért" szót? Számomra teljesen világos, hogy a szabad akarat miatt: pl. az Utolsó vacsorán - úgy tűnik - Júdás is részt vett, és rá nyilvánvalóan egészen másképp hatott a kenyér és a bor vétele, mint a többi apostolra.
Aron
2017-06-17 11:23:06 - 646
Válasz Harmai Gábor 645. számú üzenetére:
Kedves Gábor Atya!

A magyar ertelemezo szotar szerint a sok fonevrol ezt talaltam:

sok (főnév)
Nagy mennyiségű dolog, személy, tárgy.

Sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb. A rendezvényre sok jött, de még több is jön.

További részletezés
1. A vártnál, kívánatosnál nagyobb mennyiség a szóban forgó élőlényből, tárgyból, dologból.

A vendégek olyan sokat ettek-ittak, hogy néhányan már rosszul is lettek tőle. Az elkényeztetett gyerek sokat enged meg magának.

2. Nagy pénzösszeg, illetve nagy érték.

Az új kocsi túl sokba kerül a családnak. A kereskedő sokat fizet az üzlethelyiségért.

3. Jelentős siker, elért eredmény; nagy teljesítmény.

Az ember szorgalommal és kitartással sokra juthat. A jó dolgozó sokra viszi a vállalatnál.

4. Különféle és jelentős számú dolog, amely fajtájára, mennyiségére nézve (jelentősen) több a szokásosnál.

Egy vezetőnek sokat kell észben tartania. A tanítvány sokban segítségére van a mesterének.

5. Jó néhány ember az emberek közül általában vagy az emberek egy csoportjából többen. (Általában többes számban használjuk.)

Sokak szerint az újság fontos hírforrás. Sokak fejében megfordult, hogy jó lenne milliomosnak lenni.

--------------------
Ebbol a "sokak" -ra adott ertelmezes szerint a "nem mindenki" ertelem kodolva van a Magyar nyelvu "sokak"-ban.

Hasonlot talaltam anyanyelvu emberekkel beszelgetve a kovetkezo nyelveken:

Angol, Nemet, Finn, Olasz, Francia

azaz ezeken a nyelveken a sokakert kizarja a mindenkiert jelentest.

Benedek papa ertelmezo levelebol es a tobb teologiai ertelmezesbol is egyertelmu, hogy a sokakert mindenkit kizaro hatasa okozta a sokakertra forditas problemajat. Az elemzesek is azzal magyarazzak a jelentos ertelmi valtozast, hogy nem mindenkiert lesz hatakony Krisztus megvalto muve...

A sokasag-rol ezt talaltam az ertelmezo szotarban:

sokaság (főnév)

1. Bármely dolognak nagyobb mennyisége.
A sáskák sokasága lepte el az ország minden részét.

2. Néptömeg; aljnép.
A sokaság betódult a templomba. A sokaság ritkán ítél helyesen.

Eredet [sokaság < sok + -aság (főnévképző)]

Ez alapjan a "neptomeg" ertelmezes alapjan a sokasag nem zarja ki a mindenkiertet.

Mondjuk az aljanep forditas nekem se tetszik. :) Reszemrol kereshetunk mast, csak hasonloan a peri pollon-hoz ne zarja ki a mindenkiertet es ne is jelentse azt.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-16 13:44:08 - 645
Válasz Aron 644. számú üzenetére:
Nekem Vanhoye véleményével semmi bajom. Én azt nem értem, hogy a magyar "sokakért" miért zárná ki a "mindenkiért"-et? És miért zárja ki jobban, mint mondjuk a "sokaságért"-félrefordítás? A magyar szó ugyanúgy egyszerűen nem foglalkozik a teljességgel, ahogy a görög szópár sem.
Aron
2017-06-16 10:33:05 - 644
Válasz Harmai Gábor 643. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

A "peri pollon" jelentesere utalva talaltam egy ilyen referenciat:

"Biblicist Albert Vanhoye said that Hebrew רבים (rabbim), translated in Greek as πολλῶν (pollon) "means 'a great number' without any specification as to whether this refers to a totality".[4]"

Szabadforditasban:

A Biblicista Albert Vanhoye azt mondta, hogy a Heberben a רבים (rabbim), amit Gorogre ugy forditanak, hogy πολλῶν (pollon) "jelentese 'nagy szamu', barmilyen utals nelkul arra, hogy vajon a teljessegre vonatkozik-e ".

Ezt ertettem en az alatt, hogy a "peri pollon" nem zarja ki a mindenkiertet, mig a Magyar "sokakert" kizarja. Ez az a nyelvi szempont, amely miatt a "pero pollon" forditasa mint "sokakert" hibas.

Te egyetertesz Albert Vanhoye-val?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-15 08:49:38 - 643
Válasz Aron 642. számú üzenetére:
Bocsánat, de a "peri pollón"-ban éppúgy nincs "nem", mint ahogy "cipőfűző" sem. Mindkettő egy-egy kívülről odarángatott extrabiblikus szempont. A két görög szó közül a "peri" hordozza az "-ért" ragot, a "pollón" a "sokak" alapszót. Mást nem hordoz, pl. a magyar "-ság, -ség" képzőnek megfelelő szó vagy szótag sincs benne, ezért a "sokaságért" is helytelen fordítás. Franciául nem tudok, de nem vagyok biztos abban, hogy egyáltalán létezik-e a franciában a "sokak"-többesszám. A magyarban határozottan létezik, akkor miért ne használnánk?
Aron
2017-06-15 08:34:35 - 642
Válasz Harmai Gábor 641. számú üzenetére:
Kedves Gabor Atya!

Koszonom az ujabb valaszod! Valoban ugy tunik nem teljesen ertettuk meg egymast, de ebben a legutobbi valaszodban zsenialisan osszefoglaltad a velemeny kulonbsegunket ket pontban:

1. hazudnék, ha azt mondanám, hogy világosan értelek :-) A "peri pollón" jelentése "sokakért". Punktum. Ugyanazért nem "mindenkiért", amiért nem is "cipőfűző". Mást jelent a szó.

2. Az nem nyelvtani, és nem fordítási, hanem értelmezési kérdés, hogy ez a "sokakért" szó azt jelenti-e, hogy "nem mindenkiért"?

Ugy latom, hogy ebben a ket pontban van grorog nyelvu ertelmezesi kerdes / kulonbseg kozottunk.

Az altalam tanultak szerint:

1. A "peri pollon" jelenthet mindenkiertet is, de csak extra kulso ertelmezes hozzaadasaval, mert alap ertelmezesben Gorogul a "peri pollon" NEM feltetlenul jelent mindenkiertet. (Cipofuzot nem jelenthet. :)

2. Nyelvtani es forditasi szempontbol a "peri pollon" jelenthet "sokakert"-ot is, de csak extra kulso ertelmezes hozzaadasaval, mert alap ertelmezesben gorogul a "peri pollon" NEM jelent "NEM mindenkiertet". Magyarul azonban a "sokakert" alapertelmezesben kizarja a mindenkiert jelentest. Ezert a "peri pollon" nem feltetlenul az a szo, mint a sokakert.

Az en konkluziom ezert az, hogy a "peri pollon" nem fordithato extra ertelmezes hozzaadasa nelkul sem "mindenkiert"-nek, sem "sokakert"-nak. Ha -e ketto kozul kell azonban valasztani, akkor az en velemenyem szerint az evangelium uzenetehez huen, a ver kiontatasa a szerzesi igeben mindenkiert tortent.

A helyes es extra ertelmezesre nem szorulo forditas szerintem - (az altalam megkerdezett Gorog prof.-ok szerint) - az "a sokasasagert kiontatott". Ehhez nem kell extra ertelmezest tenni, hogy huen tukrozze, hogy Jezus mit mondott.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-14 19:44:33 - 641
Válasz Aron 640. számú üzenetére:
Kedves Áron,

hazudnék, ha azt mondanám, hogy világosan értelek :-) A "peri pollón" jelentése "sokakért". Punktum. Ugyanazért nem "mindenkiért", amiért nem is "cipőfűző". Mást jelent a szó.

Az nem nyelvtani, és nem fordítási, hanem értelmezési kérdés, hogy ez a "sokakért" szó azt jelenti-e, hogy "nem mindenkiért"? Erre a távolabbi szövegkörnyezetből János evangéliuma ad választ: "mindazokért, akik majd hallgatni fognak az apostolok szavára". Mivel az apostolok értelmes emberi beszéddel adták hírül az evangéliumot, amit "mindenki" megérthet, ezért a "sokak"-ba elvileg "mindenki" beletartozhat, de ez "bárki"-nek szabad döntése.

Aron
2017-06-13 14:22:37 - 640
Válasz Harmai Gábor 639. számú üzenetére:
Kedves Gábor Atya!

Koszonom a valaszodat ujra!

Meglepodtem a valaszodon, mert korabban Te is azt irtad, hogy a nekikhez kepesti bovitesrol van szo meg a szovegkornyezet alapjan is:

"A kifejezés magyarázatánál nem azt a mai magyar kontextust kell figyelembe venni, hogy a "mindenkiért" változott "sokakért"-ra, hanem azt a szentírási kontextust, hogy a kifejezés előtt az "adta nekik" áll. Vagyis a "sokak" az nem a "mindenki"-hez képest szűkít, hanem a "nekik"-hez képest bővít. "

Ezert remenykedtem, hogy a forditas helyesseget megitelendoen a "sokakert" "mindenki-kizaro" hatasat en a peri pollon-bol mindnekit-megengedo jelentesebol kiindulva vetettem el, mig Te talan a szovegkornyezet alapjan vetheted majd el. Nem igy let...

Ebbol arra kovetkeztethetek, hogy az ebben a kerdesben "kizarandokolt" es eddig megszerzett gorog tudasommal nem ertesz egyet, es az eddig megkerdezett Gorog professzorok tajekoztatasaval szemben, szerinted a "peri pollon" is kizarja a "mindenkiertet", es a Gorogok altal ajanlottt "sokasagert" (ami megengedheti a mindenkiertet) szerinted a hibas forditas?

Koszonom a turelmedet es a valaszaidat! A tegnapi ige fenyeben is remenykedem, hogy a Bodogsag igeret szerint, engem is eltolt az Igazsag egy szep napon, ha oszinten ehezem es szomjuhozom azt.

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-13 09:28:25 - 639
Válasz Aron 638. számú üzenetére:
Bocsánat, de az előző hozzászólásban benne volt a válasz: nem, nem értek egyet. Szerintem a helyes magyar fordítás a "sokakért", és az hogy most még sokan tudják, hogy milyen félrefordítást javítottak ki a magyar nyelvű liturgiában, idővel meg fog változni. Az ideiglenes félreértések kiküszöbölése nem a liturgászok feladata, hanem a prédikátoroké.
Aron
2017-06-12 09:50:26 - 638
Válasz Harmai Gábor 636. számú üzenetére:
Kedves Gábor Atya!

Koszonom a gyors valaszodat! Igen ezt a valaszt megkaptam a kozos ismerosunkon keresztul is es eppen ez motivalta az elozo kerdesemet.

Azt irtad, hogy eroltetetnek erzel barmi mas forditast, mint a "sokakert", de vajon egyetertesz-e velem, hogy a Magyar "sokakert" a "mindenkiert" kizarasa miatt mast jelent mint a "peri pollon", amely nem zarja ki a "mindenkiert"-et?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Aron
2017-06-12 07:32:07 - 637
Válasz Harmai Gábor 636. számú üzenetére:
Kedves Gábor Atya!

Koszonom a gyors valaszodat! Igen ezt a valaszt megkaptam a kozos ismerosunkon keresztul is es eppen ez motivalta az elozo kerdesemet.

Azt irtad, hogy eroltetetnek erzel barmi mas forditast, mint a "sokakert", de vajon egyetertesz-e velem, hogy a Magyar "sokakert" a "mindenkiert" kizarasa miatt mast jelent mint a "peri pollon", amely nem zarja ki a "mindenkiert"-et?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron
Harmai Gábor
2017-06-10 18:32:09 - 636
Válasz Aron 635. számú üzenetére:
Kedves Áron,

valóban eljutott hozzám a kérdés magánlevélben, akkor a nyelvtanuló közösség kedvéért ideteszem, amit válaszoltam:

a "πολύς, πολλή, πολύ" jelentése egyértelműen "sok", a "ὑπέρ" + genitivus pedig "-ért". A teljes "ὑπέρ πολλῶν" a Mk 14,24-ben a "sokakért" - szóval fordítható, mivel a πολλῶν az m.pl.gen. Minden más fordítási megoldás erőltetett.

A kifejezés magyarázatánál nem azt a mai magyar kontextust kell figyelembe venni, hogy a "mindenkiért" változott "sokakért"-ra, hanem azt a szentírási kontextust, hogy a kifejezés előtt az "adta nekik" áll. Vagyis a "sokak" az nem a "mindenki"-hez képest szűkít, hanem a "nekik"-hez képest bővít.

Távolabbi szövegkörnyezetként eszembe jutott a Jn 17,20: De nem csupán értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavuk által hinni fognak bennem

A Márki "sokak", mindazok, akik János szerint az apostolok szava által hisznek Jézusban.

Az, hogy néhány évtizedig megszoktuk a "mindenkiért"-fordítást, és most a "sokakért" korlátozónak tűnik, el fog múlni. A "sokaságért" fordítás szerintem szimplán erőltetett.
Aron
2017-06-10 17:36:15 - 635
Kedves Harmai Gábor Atya!

Egy kedves kollegaja iranyitott ide, hogy feltegyem a kerdeseket, amelyekhez a Vele folytatott beszelgetes soran erkeztunk el...

A kerdes a sokakert - mindenkiert eukarisztikus ima kerdeskorhoz tartozik.

A Gorog nyelvben a "peri pollon" tudomasom szerint ugy jelent "sokakert"-ot, hogy kozben NEM jelent "nem mindenkiert"-et.

Igy ha a peri pollon-t "sokakert"-kent forditjuk le magyarra, akkor egy olyan ertelmet adunk hozza (a magyar sokakert kizarja a mindenkiert jelentest), amely az eredeti ertelemben nem volt benne.

Ez az en szememben "felreforditasnak", es egyenesen kimondva, rossz forditasnak tekintheto. Kulonosen rossz a forditas, ha ezek utan meg ki is hangsulyozzuk a hibasan hozzaadott ertelmet, mint a teologiailag jelentosegteljes ertelmet.

A kerdesem: Igaz-e az az allitas, hogy az "eredeti" "peri-pollon" ugy jelent sokakertot, hogy nem zarja ki a "mindenkiert"-jelentest sem es ezert ugy magyarra forditni mint "sokakert" gykorlatilag rossz forditas mert a magyar sokakert kizarja a mindenkiertet? (Ha jol tudom a heber erdeti "sokakert" ugyanigy mukodik, hogy nem zarj ki a mindenkiertet... Albert Vanhoye...)

A helyes forditas ezek fenyeben inkabb az "a sokasagert" lehet, ahogy az a Francia Liturgikus Szovegben is van: "por la multitude".

Jol gondolkodom errol nyelvi es teologiai szempontbol?

Koszonettel es Udvozlettel:
Aron





Harmai Gábor
2017-06-10 06:24:06 - 634
Válasz valaki 633. számú üzenetére:
Igazából ez a második a gyöngébb példád. Az elsőn meghökkentem: amit a TR ennyire másképp hoz, arról a Nestlé kritikai apparátusának tényleg számot kellene adnia. Raádásul Károli is másképp fordítja, mint a többiek, tehát ez a fordításokban is megjelenő eltérés...

Ami a másodikat illeti, megintcsak a szakirodalomhoz kell irányítsalak: magyarul is megjelent B. M. Metzgertől Az Újszövetség szövege: http://www.harmat.hu/uzlet/az-ujszovetseg-szovege/

Metzger arról ír, hogy az ókori szövegtanúk leggyöngébb csoportját épp az egyházatyák képezik. Az egyházatyák ugyanis nem kinyitott, nyomtatott Szentírással a kézben prédikáltak, írtak, hanem emlékezetből. Így simán lehet, hogy egyszerűen csak az emlékezetük csalta meg őket, amikor nem pontosan idéztek a Szentírásból. Másrészt befolyásolhatták őket dogmatikai előítéleteik is, Eusebios pl. ariánus volt, így tudatosan is gondolhatta úgy, hogy a Szentírást a beste níceaiak meghamisították.

Ettől függetlenül lehet érv egy egyházatya egy szövegvariáns mellett, de csak akkor, ha két eltérő szentrási kódex-szöveg, vagy papirusz-szöveg közül kell dönteni. Ilyen esetben éppolyan fontos, hogy mit idéz Eusebios, mint az, hogy mit fordít latinra Szent Jeromos.
valaki
2017-06-09 11:30:57 - 633
Válasz valaki 632. számú üzenetére:
Mondok talán egy jobb példát, amire nem mondható, hogy a TR szöveg miatt van különbség. Eusebius egyháztörténetíró több helyen a Máté Evangélium végén ismert keresztelés fordmulát nem "Atya, Fiú és Szentlélek nevében" szerint idézi, hanem így: "menjetek, tegyetek tanítvánnyá minden népeket az én nevemben" Ennek a szövegvariánsnak semmi nyoma a Nestle-Aland lábjegyzetben. Érdekelne, hogy van e olyan szöveggyűjtemény, amibe minden ilyen változat is benne van.
valaki
2017-06-09 11:19:30 - 632
Válasz Harmai Gábor 631. számú üzenetére:
Értem, tehát pusztán a nyelvtan oldaláról nem eldönthető a kérdés, minden az írásjeleken múlik, amik nincsenek az ókori szövegben. Köszönöm a választ és a kommentár ajánlatot is.

Van egy másik kérdésem. A Nestle Aland Novum testamentum graece megvan nekem, amelyik hozza a kölönböző szövegvaiánsokat lábjegyzeben, és azok forrását. Ez jó is lenne, csakhogy sok helyen nem teljes (pl. Jelenések 14.1 A Textus Receptus szerinti szöveg eltér a most használt szövegbázistól, mégpedig nincs benne, hogy a Bárány nevét is hordozza a Sion hegyén álló 144000, csak az Atyáét, de ezt a variánst sem hozza a Nestle). Kérdésem, hogy van olyan irodalom, amelyik az összes szövegvariánst felhozza, amelyik az apostoli atyák idézetek variációit is, forrásostul? Nagyon hiányzik, ilyen változatoknak hol tudnék utánanézni. Esetleg, ha internetes forrás van ilyen, azt is megköszönném.
Harmai Gábor
2017-06-08 10:31:56 - 631
Válasz valaki 629. számú üzenetére:
Kérdésed jó példa arra, hogy a Szentírásértelmezés a szövegkiadásnál kezdődik: nagyon nem mindegy pl, hogy kérdőjelet teszünk-e egy-egy mondat végére, ahol az ókori kéziratokban se pont, se más írásjel nem volt, még szóköz sem. Mind Wescott & Hort, mind a mai Nestlé-Aland kérdőjelet tett, így az ő állásfoglalásuk egyértelmű. A SZIT felszólításként fordítja, így az ő ellentétes állásfoglalásuk is egyértelmű. Én ezek után nem akarnék bíró lenni :-) ez szakirodalmi kérdés. Elég jó pl. a Harmat kiadó kommentár-sorozatában az 1Kor kommentárja, azt ajánlanám figyelmedbe. De köszönöm a problémafölvetést, lehet, hogy lábjegyzetelem is, mint érdekességet.
Harmai Gábor
2017-06-08 10:23:03 - 630
Válasz Bundí 628. számú üzenetére:
Bundi: őszintén szólva túl mélyen nem gondolkodtam el rajta, csak a példád jellegzetességei alapján: ezt a derék Wescott & Hort utólagos szövegharmonizációnak minősítette, ami itt biztosan nem része az eredeti Szentírásnak. Az Acs elején persze igen. Ugyanakkor nemzeti fordításokba ez is belekerült, Lukácsnál is, ezért nem hagyta ki egyszerűen a két szövegkiadó. Ilyesminek mindig a Nestlé-Aland legújabb (most 28.) kiadásában szoktunk utánanézni: ott elég komplex módon fölsorolják, hogy melyik ókori szövegtanúk tartalmazzák a szöveget, és melyek nem.
valaki
2017-06-08 07:23:19 - 629
1Kor. 6:4 βιωτικὰ μὲν οὖν κριτήρια ἐὰν ἔχητε, τοὺς ἐξουθενημένους ἐν τῇ ἐκκλησίᾳ, τούτους καθίζετε;

Érdekelne, hogy ezt a részt hogy lehet pontosan fordítani, mert a fordítások kétféleképpen adják vissza, ami teljesen más jelentést ad. Az egyik változat szerint az egyházban lévő legkisebbet kellene leültetni, hogy eldöntsön egy peres ügyet az egyházban (ebben a változatban a καθίζετε imperatívuszban van), a másik szerint ez egy kérdő mondat, és arra utal, hogy a kívülvalók nem bíráskodhanak belső ügyekben, mert ők ehhez kevesek (καθίζετε itt folyamatos jelenbe van). Melyik változat a pontosabb?

Bundí
2017-06-07 14:34:54 - 628
Mit jelent a görög szövegben az, ha kettős zárójelben van egy-egy rész (pl. Luk. 24, 52.) ? Köszi a választ.
Harmai Gábor
2017-05-29 19:01:02 - 627
Válasz jmz 626. számú üzenetére:
Stimmt :-( Berti azt mondja, nem triviális a probléma, mert a Judit könyvét a Septuagintában szintén a "Jud" szóval rövidítjük. Azért gondolom, csak megoldható valahogy, de több, mint egy eccerű beállítás. Azért ha Berti ezt a honlapot összehozta, ezt már csak megoldja valahogy...
jmz
2017-05-28 12:00:17 - 626
Válasz Harmai Gábor 608. számú üzenetére:
Júdás levele még mindig hiányzik. :(
Harmai Gábor
2017-05-17 13:09:46 - 625
Válasz Puskás Antal 624. számú üzenetére:
Köszönjük! Összeállítani is tanulságos vállalkozás volt :-)
Puskás Antal
2017-05-15 06:20:04 - 624
Teljesen új lendületet ad a homíliáim előkészítésében az általatok összeállított görög újszövetség. Olyan mélységek tárulnak fel, amikre előbb nem is gondoltam.
Nagyon hálás vagyok nektek! Ez egy egyedülálló és hatalmas munka!
Dobrocsi Gábor
2017-05-10 10:38:23 - 623
Válasz Harmai Gábor 622. számú üzenetére:
Köszönöm én is hogy foglalkozol majd vele, és örülök, hogy sikerült érthetően elmagyaráznom a problémát:)
Harmai Gábor
2017-05-06 17:50:14 - 622
Válasz Dobrocsi Gábor 621. számú üzenetére:
Kedves Gábor,

a buborékok rendbetételét valóban föl kell írni a fejlesztési bakancslistánkra, köszönjük az észrevételt. Amúgy pl. a Példabeszédek könyvében is vannak olyan fejezetek, amiket már az ókorban fölcseréltek valamiért, szóval a számozások összehangolása egy elég komplex, több könyvet érintő adatbázis-probléma lesz. Szerencsére a könyv alakú Septuaginta-kiadás alapjában jelzi a számozáseltéréseket, de attól még lesz ezzel gondunk. Alapjában a Sirák fia könyvénél feneklettem meg egyenlőre, ott ugyanis eltér a görög szöveg számozása és a latin fordításé is, héber meg ugye nincs. Pontosabban van, mert úgy a könyv felét megtalálták héber nyelven... Na, szóval nem ígérhetek gyors megoldást, de köszönöm, hogy emlékeztetett a problémára.
Dobrocsi Gábor
2017-05-05 09:30:15 - 621
Válasz Harmai Gábor 620. számú üzenetére:
Azt megértettem, hogy más a számozása az LXX-nek és a hébernek. Viszont lehet, hogy nem teljesen pontosan fogalmaztam: A problémám azzal van, hogy a 15. zsoltárban (LXX) a vers számozására kattintva nem jön fel a buborék, a magyar fordítással, illetve a szószedet alatt sem jelennek meg a magyar fordítások, amikor az egyes szavakra kattintok. Az ezt követő zsoltárokban viszont mindig az eggyel előtte lévő zsoltárhoz való magyar szöveg jelenik meg a buborékban is és a szószedet alatt is. Így értettem, hogy el van csúszva (maga a szószedet az jó). Megnéztem a 149. és 150. szoltárt, és ott már rendesen a hozzájuk tartozó magyar szöveg található, tehát valahol közben helyreáll az "egyensúly" (nem néztem végig az összes zsoltárt).
Harmai Gábor
2017-05-05 05:38:28 - 620
Válasz Harmai Gábor 619. számú üzenetére:
Esetleg arról lehet szó, hogy zárójelben megadjuk a héber zsoltárszámot, csak lehet, hogy az még zavarosabbá tenné a dolgot: pont fordítva lenne, mint a KNB-nél...
Harmai Gábor
2017-05-05 05:36:13 - 619
Híres, ókori eredetű probléma, hogy a görög LXX-fordítás zsoltárainak a számozása eltér a héber számozástól. A nemzeti fordítások általában a hébert követik, de mi itt a görög fordítást adtuk ugyebár közre... Azért nagy dráma nincs: általában 1-gyel előzi a görög számozás a hébert, ill. a Szent Jeromos-féle KNB fordítás zárójelben közli a görög zsoltárszámokat is.
Bertalan
2017-05-04 14:40:33 - 618
Válasz Dobrocsi Gábor 617. számú üzenetére:
Ez nem a 15. zsoltár? http://ujszov.hu/text/Zsolt/15
A többi zsoltárnál is jónak tűnik nálam a szószedet, pl. http://ujszov.hu/text/Zsolt/17#!12101701600120
Dobrocsi Gábor
2017-05-04 07:26:15 - 617
Kedves Gábor! Tisztelettel szeretnék jelezni egy hibát a Septuagintában. A 15. zsoltár teljes egészében kimaradt, helyébe a 16. zsoltár került, és ezért az utána következő zsoltárok szószedetei el vannak csúszva, tehát mindig az egyel előtte lévő zsoltárhoz tartoznak, illetve emiatt a számozás is elcsúszott.
Harmai Gábor
2017-04-25 07:34:56 - 616
Válasz Hiba György 614. számú üzenetére:
Még utánanéztem Szent Jeromosnál: "motus magnus factus est in mari". Nyilván ez a szó szerinti, de annyiból nem vagyok vele elégedett, hogy nyilvánvaló jelentőssége van annak, hogy a "motus magnus" nem maradt magától abba. Ezért kellett Jézusnak megállítani. A mi "vihar" fordításunkban benne van ez a lényeges dimenzió.
Harmai Gábor
2017-04-24 20:49:43 - 615
Válasz Hiba György 614. számú üzenetére:
Jogos a kérdés, azt tudom mondani, hogy a szó a σείω igéből származik, ami passzívban azt jelenti: megrendülök, fölbolydulok. Tény, hogy a görög szentírás, tehát az LXX és a GNT egyéb helyein a föld szokott ilyet csinálni, dehát az adott szövegkörnyezetben mi mást lehet írni, mint hogy a szó itt a tavon keletkezett vihart írja le?