Harmai Gábor
2026-06-15 19:04:59 - 1295
Válasz Doncsecz Ákos 1294. számú üzenetére:
Kedves Ákos,
a szentiras.eu-n nem az ujszov.hu adatbázisa van kint, hanem egy független munka, amely a görög Szentírásnak egy picit eltérő szövegváltozatán, az OpenGNT-n alapul. Az OpenGNT épp annyira tér el a Nestlé-Aland 28-tól, a mai görög textus receptustól, hogy a német jogászok ne tudjanak belekötni. Az itteni a XIX. sz. végi textus receptus, a Wescott & Hort szöveg, teljes összehasonlítással az NA28-cal, mi tehát egy másik alapszöveg-stratégiát választottunk, de mi is beleütköztünk a német jogászokba már kb. 10-15 éve. Az eltérés minimális, de van júzerünk, aki ügyesen kiszúrt dolgokat, ha lentebb olvas az üzenőfalon, talál ilyet.
Az OpenGNT-re nemzetközi adatbázisok és AI alapján épült nyelvészeti elemzés és szótárfunkció. Részemről semmi gond, virágozzék minden virág, de egyenlőre nem érzem elavultnak a mi anyagunkat, ezért dolgozni fogok a mielőbbi újra-megjelenítésén.
Kedves Ákos,
a szentiras.eu-n nem az ujszov.hu adatbázisa van kint, hanem egy független munka, amely a görög Szentírásnak egy picit eltérő szövegváltozatán, az OpenGNT-n alapul. Az OpenGNT épp annyira tér el a Nestlé-Aland 28-tól, a mai görög textus receptustól, hogy a német jogászok ne tudjanak belekötni. Az itteni a XIX. sz. végi textus receptus, a Wescott & Hort szöveg, teljes összehasonlítással az NA28-cal, mi tehát egy másik alapszöveg-stratégiát választottunk, de mi is beleütköztünk a német jogászokba már kb. 10-15 éve. Az eltérés minimális, de van júzerünk, aki ügyesen kiszúrt dolgokat, ha lentebb olvas az üzenőfalon, talál ilyet.
Az OpenGNT-re nemzetközi adatbázisok és AI alapján épült nyelvészeti elemzés és szótárfunkció. Részemről semmi gond, virágozzék minden virág, de egyenlőre nem érzem elavultnak a mi anyagunkat, ezért dolgozni fogok a mielőbbi újra-megjelenítésén.
Doncsecz Ákos
2026-06-15 17:37:22 - 1294
Válasz Bertalan 1293. számú üzenetére:
Csakhogy ez most így nem világos. Ugyanis Harmai úr a következőket írja: "A mögötte álló adatbázis azonban természetesen nem vész el. Az ujszov.hu szavankénti újszövetségi elemzéseit szeretnénk egyrészt átvinni a szentiras.hu felületére." Tehát akkor addig, amíg nem lesz új ujszov.hu, ott tudom nézni az eddigi anyagot és szavanként végig venni a verseket, ha rákattintok a versszámra, s alaposabban tanulmányozni az adott kifejezést, ha rákattintok a szóra? Rendkívül fontos tudni ugyanis az alanyesetet.
S ha most elvileg ez az anyag elérhető lesz az eddig megszokott módon a szentiras.hu-n, akkor a Szeptuaginta nem? Vagy értsem úgy, hogy már a szentiras.hu-ra innen átmentett Újszövetséget nem is nézhetem úgy, ahogy eddig, amíg megújul a szerver, amelynek idejét csak az Atya tudhatja most előre?
Csakhogy ez most így nem világos. Ugyanis Harmai úr a következőket írja: "A mögötte álló adatbázis azonban természetesen nem vész el. Az ujszov.hu szavankénti újszövetségi elemzéseit szeretnénk egyrészt átvinni a szentiras.hu felületére." Tehát akkor addig, amíg nem lesz új ujszov.hu, ott tudom nézni az eddigi anyagot és szavanként végig venni a verseket, ha rákattintok a versszámra, s alaposabban tanulmányozni az adott kifejezést, ha rákattintok a szóra? Rendkívül fontos tudni ugyanis az alanyesetet.
S ha most elvileg ez az anyag elérhető lesz az eddig megszokott módon a szentiras.hu-n, akkor a Szeptuaginta nem? Vagy értsem úgy, hogy már a szentiras.hu-ra innen átmentett Újszövetséget nem is nézhetem úgy, ahogy eddig, amíg megújul a szerver, amelynek idejét csak az Atya tudhatja most előre?
Bertalan
2026-06-15 13:20:10 - 1293
Doncsecz Ákos
2026-06-15 12:00:21 - 1292
Bertalan
2026-06-14 18:52:24 - 1291
Doncsecz Ákos
2026-06-14 18:21:21 - 1290
Harmai Gábor
2026-06-13 10:50:46 - 1289
Kedves Felhasználóink!
Az ujszov.hu június végén leáll, és jelenlegi formájában megszűnik.
A döntés oka elsősorban technikai: a honlap régi szerveren fut, mára véglegesen elavult, és számunkra gyakorlatilag már nem karbantartható. Még ezt a tájékoztatást sem tudjuk az oldal elején közzétenni, csak itt, az üzenőfalon.
A mögötte álló adatbázis azonban természetesen nem vész el. Az ujszov.hu szavankénti újszövetségi elemzéseit szeretnénk egyrészt átvinni a szentiras.hu felületére, másrészt később egy megújult ujszov.hu oldalon is újra elérhetővé tenni.
Ez a munka azonban időt és fejlesztői kapacitást igényel. Ezért most támogatókat keresünk. Minél több segítséget kapunk, annál gyorsabban tudjuk megmenteni, korszerűsíteni és újra közkinccsé tenni az itteni anyagot.
Utalni erre a bankszámlaszámra lehet, kérjük, tüntessék föl, hogy "ujszov.hu": Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 10700378-74272376-51100005
Az ujszov.hu június végén leáll, és jelenlegi formájában megszűnik.
A döntés oka elsősorban technikai: a honlap régi szerveren fut, mára véglegesen elavult, és számunkra gyakorlatilag már nem karbantartható. Még ezt a tájékoztatást sem tudjuk az oldal elején közzétenni, csak itt, az üzenőfalon.
A mögötte álló adatbázis azonban természetesen nem vész el. Az ujszov.hu szavankénti újszövetségi elemzéseit szeretnénk egyrészt átvinni a szentiras.hu felületére, másrészt később egy megújult ujszov.hu oldalon is újra elérhetővé tenni.
Ez a munka azonban időt és fejlesztői kapacitást igényel. Ezért most támogatókat keresünk. Minél több segítséget kapunk, annál gyorsabban tudjuk megmenteni, korszerűsíteni és újra közkinccsé tenni az itteni anyagot.
Utalni erre a bankszámlaszámra lehet, kérjük, tüntessék föl, hogy "ujszov.hu": Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 10700378-74272376-51100005
Harmai Gábor
2026-05-28 20:32:07 - 1288
Istvan Cirjak
2026-05-26 15:40:00 - 1287
Válasz Gyula Vági 1285. számú üzenetére:
"A „πνεῦμα” (pneuma) a koiné görögben nemcsak Isten Lelkére utal, a koiné görögben nemcsak Isten Lelkére utal,..."
Kedves Gyula, az igazság az, hogy a „πνεῦμα (pneuma)" a koiné görögben szellemet jelent és nem vonatkozik szemilyen lélekre (Lélekre), mert az a ψυχή (ψυχῆς ) vagyis a psziché (pszükhé) ...
Isten oltalmazzon szeretteiddel együtt.
"A „πνεῦμα” (pneuma) a koiné görögben nemcsak Isten Lelkére utal, a koiné görögben nemcsak Isten Lelkére utal,..."
Kedves Gyula, az igazság az, hogy a „πνεῦμα (pneuma)" a koiné görögben szellemet jelent és nem vonatkozik szemilyen lélekre (Lélekre), mert az a ψυχή (ψυχῆς ) vagyis a psziché (pszükhé) ...
Isten oltalmazzon szeretteiddel együtt.
Harmai Gábor
2026-01-23 19:50:28 - 1286
Válasz Gyula Vági 1285. számú üzenetére:
Kedves Gyula,
igen, a nyelvtani megközelítésed alapvetően helytálló. A „πτωχοὶ τῷ πνεύματι” szerkezetben a „τῷ πνεύματι” nem eszközhatározó, és nem is a Szentlélekre utaló dativus, hanem a görögben jól ismert dativus respectivus (vagy limitationis): „valamely tekintetben”, „valamilyen vonatkozásban”.
Ezért a mondat nyelvtanilag valóban nem azt jelenti, hogy „a Lélek által szegények”, hanem azt, hogy „lélek tekintetében szegények”, vagyis Istenre utaltak.
A „πνεῦμα” ebben az összefüggésben tényleg antropológiai értelemben áll, nem a Szentlélek személyére utal.
Mi a szófordításunkban ezért választottuk a „lélek tekintetében szegények” megoldást: nem azért, mert stilisztikailag szép, hanem mert nyelvtanilag ezt a jelentést hordozza a legpontosabban.
Kedves Gyula,
igen, a nyelvtani megközelítésed alapvetően helytálló. A „πτωχοὶ τῷ πνεύματι” szerkezetben a „τῷ πνεύματι” nem eszközhatározó, és nem is a Szentlélekre utaló dativus, hanem a görögben jól ismert dativus respectivus (vagy limitationis): „valamely tekintetben”, „valamilyen vonatkozásban”.
Ezért a mondat nyelvtanilag valóban nem azt jelenti, hogy „a Lélek által szegények”, hanem azt, hogy „lélek tekintetében szegények”, vagyis Istenre utaltak.
A „πνεῦμα” ebben az összefüggésben tényleg antropológiai értelemben áll, nem a Szentlélek személyére utal.
Mi a szófordításunkban ezért választottuk a „lélek tekintetében szegények” megoldást: nem azért, mert stilisztikailag szép, hanem mert nyelvtanilag ezt a jelentést hordozza a legpontosabban.
Gyula Vági
2026-01-23 09:17:04 - 1285
„Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa”
. Nyelvtanilag: a „pneumati” nem Isten Lelkére utal A görög „πτωχοὶ τῷ πνεύματι” (ptókhoi tō pneumati) szerkezete nem azt jelenti, hogy „a Lélek által szegények”, és nem is azt, hogy „Isten Lelkének állapotában szegények”. Ez a dativus szerkezet a bibliai görögben belső lelki állapotot jelöl: „lélekben”, „belső hozzáállásban”, „szellemi magatartásban”. Tehát a mondat nyelvtanilag nem Isten Lelkére mutat, hanem az ember belső lelki beállítottságára.
A „πτωχοὶ τῷ πνεύματι” (ptókhoi tō pneumati) kifejezés — amelyet általában „lelki szegényeknek” fordítanak — nem azt jelenti, hogy:
A szöveg tehát egy félreértést tisztáz: a „pneumati” itt nem a Szentlélekre mutat.
A kulcs a dativus használata a bibliai görögben. A „τῷ πνεύματι” dativus nem eszközhatározó („a Lélek által”), és nem is birtokos jellegű („Isten Lelkének állapotában”).
A bibliai görögben ez a dativus-típus belső állapotot jelöl. Olyasmit, mint: „lélekben”, „belső hozzáállásban”, „szellemi magatartásban”.
Ezért a kifejezés jelentése: „akik belső lelki beállítottságukban szegények”, vagyis alázatosak, nyitottak, nem önelégültek
A „πνεῦμα” (pneuma) a koiné görögben nemcsak Isten Lelkére utal, hanem nagyon gyakran az ember belső pszichés–lelki állapotára, hozzáállására, beállítottságára is.
Ezért a „πτωχοὶ τῷ πνεύματι” értelmezésében döntő érv, hogy a „pneuma” ilyen antropológiai jelentésben is széles körben használatos.
Ezt helytállónak találja? A datívus értelmezése helyes ön szerintt? Köszönettel: VGY
. Nyelvtanilag: a „pneumati” nem Isten Lelkére utal A görög „πτωχοὶ τῷ πνεύματι” (ptókhoi tō pneumati) szerkezete nem azt jelenti, hogy „a Lélek által szegények”, és nem is azt, hogy „Isten Lelkének állapotában szegények”. Ez a dativus szerkezet a bibliai görögben belső lelki állapotot jelöl: „lélekben”, „belső hozzáállásban”, „szellemi magatartásban”. Tehát a mondat nyelvtanilag nem Isten Lelkére mutat, hanem az ember belső lelki beállítottságára.
A „πτωχοὶ τῷ πνεύματι” (ptókhoi tō pneumati) kifejezés — amelyet általában „lelki szegényeknek” fordítanak — nem azt jelenti, hogy:
A szöveg tehát egy félreértést tisztáz: a „pneumati” itt nem a Szentlélekre mutat.
A kulcs a dativus használata a bibliai görögben. A „τῷ πνεύματι” dativus nem eszközhatározó („a Lélek által”), és nem is birtokos jellegű („Isten Lelkének állapotában”).
A bibliai görögben ez a dativus-típus belső állapotot jelöl. Olyasmit, mint: „lélekben”, „belső hozzáállásban”, „szellemi magatartásban”.
Ezért a kifejezés jelentése: „akik belső lelki beállítottságukban szegények”, vagyis alázatosak, nyitottak, nem önelégültek
A „πνεῦμα” (pneuma) a koiné görögben nemcsak Isten Lelkére utal, hanem nagyon gyakran az ember belső pszichés–lelki állapotára, hozzáállására, beállítottságára is.
Ezért a „πτωχοὶ τῷ πνεύματι” értelmezésében döntő érv, hogy a „pneuma” ilyen antropológiai jelentésben is széles körben használatos.
Ezt helytállónak találja? A datívus értelmezése helyes ön szerintt? Köszönettel: VGY
Harmai Gábor
2025-12-30 10:43:16 - 1284
Válasz Skublics Máté 1283. számú üzenetére:
Kedves Máté, jogos a kérdés, szerintem sima félrefordítás. Tényleg a "gazdái" a helyes (vö. KNB, STL, RUF, Károli, Káldi). Viszont javítani nem tudom. Valamilyen szinten a szentiras.hu -n megjelenő szentírásszövegekbe bele tudok nyúlni, de igyekszem pontos jegyzetelés mellett is nagyon mérsékelt lenni, mert nagy felelősség eltérni a könyvkiadásoktól. Ez határeset, mert tényleg egyértelmű félrefordítás. Még megbeszélem magammal, hogy belenyúljak-e :-) Itt, az ujszov.hu-n egy másik forrást használunk, azt nem tudom bántani, így itt így marad, amíg ki nem jön a fölújított ujszov.hu.
Kedves Máté, jogos a kérdés, szerintem sima félrefordítás. Tényleg a "gazdái" a helyes (vö. KNB, STL, RUF, Károli, Káldi). Viszont javítani nem tudom. Valamilyen szinten a szentiras.hu -n megjelenő szentírásszövegekbe bele tudok nyúlni, de igyekszem pontos jegyzetelés mellett is nagyon mérsékelt lenni, mert nagy felelősség eltérni a könyvkiadásoktól. Ez határeset, mert tényleg egyértelmű félrefordítás. Még megbeszélem magammal, hogy belenyúljak-e :-) Itt, az ujszov.hu-n egy másik forrást használunk, azt nem tudom bántani, így itt így marad, amíg ki nem jön a fölújított ujszov.hu.
Skublics Máté
2025-12-29 08:31:41 - 1283
Miért fordítja a SZIT Lk 19,33-ban a κύριοι αὐτοῦ kifejezést úgy, hogy "gazdájuk"? Van olyan kézirat verzió, amiben ez másképp jelenik meg (pl. κύριοs αὐτῶν)?
Skublics Máté
2025-12-29 07:57:01 - 1282
Miért fordítja a SZIT Lk 19,33-ban a κύριοι αὐτοῦ kifejezést úgy, hogy "gazdájuk"? Van olyan kézirat verzió, amiben ez másképp jelenik meg (pl. κύριοs αὐτῶν)?
DA
2025-11-03 10:10:38 - 1281
Harmai Gábor
2025-10-29 10:53:29 - 1280
Válasz Dévényi Andrea 1279. számú üzenetére:
Kedves Andrea,
gratulálok a nagyon figyelmes olvasáshoz, sokrétűen átnézte az anyagot, és nagyon eldugott szövegproblémákat talált. Mondanám, hogy ha már a göröggel ilyen alaposan megismerkedett, érdemes némi szövegkritikával is foglalkoznia, ajánlom figyelmébe pl. Bruce Metzger Az Újszövetség szövege c. könyvét.
Amúgy itt a levlistán is érdemes lefelé olvasnia, elég szigorú cenzor vagyok, csak értelmes hozzászólásokat engedtem itt maradni.
Jelzései:
1. A görög szövegkiadások a kéziratokat tükrözik, és a kéziratok azért nem 100%-ban egyeznek egymással. Emiatt a szövegkiadások is különbözőek. A honlapunkon megjelenített Westcott & Hort-féle 1882-es szövegkiadásban pl. valóban föl vannak cserélve a fiúk, mi csak tükrözzük ezt.
2. Nem csak Máténál, köszönjük a jelzést. Károli eltűnt :-( Azt tudom mondani, hogy elköltözőben vagyunk (az ujszov.hu domain azért meg fog maradni, és hasonló kinézetben a görög Szentírást fogja mutatni, de egy új motorral), az új verzió reményeink szerint nagyon csilivili lesz, és biztosan tartalmazni fogja a Károli fordítást is. Már annyira biztos, amennyire Isten is úgy akarja, és még élünk...
3. A Septuaginta számozáseltérése miatt Szent Jeromosnál kell reklamálni az V. században, mi csak tükrözzük. A reménybeli csilivili weblap azért tudni fogja, hogy a megfelelő héber verseket a zsoltárok esetében más fejezetszámoknál kell keresni.
Kedves Andrea,
gratulálok a nagyon figyelmes olvasáshoz, sokrétűen átnézte az anyagot, és nagyon eldugott szövegproblémákat talált. Mondanám, hogy ha már a göröggel ilyen alaposan megismerkedett, érdemes némi szövegkritikával is foglalkoznia, ajánlom figyelmébe pl. Bruce Metzger Az Újszövetség szövege c. könyvét.
Amúgy itt a levlistán is érdemes lefelé olvasnia, elég szigorú cenzor vagyok, csak értelmes hozzászólásokat engedtem itt maradni.
Jelzései:
1. A görög szövegkiadások a kéziratokat tükrözik, és a kéziratok azért nem 100%-ban egyeznek egymással. Emiatt a szövegkiadások is különbözőek. A honlapunkon megjelenített Westcott & Hort-féle 1882-es szövegkiadásban pl. valóban föl vannak cserélve a fiúk, mi csak tükrözzük ezt.
2. Nem csak Máténál, köszönjük a jelzést. Károli eltűnt :-( Azt tudom mondani, hogy elköltözőben vagyunk (az ujszov.hu domain azért meg fog maradni, és hasonló kinézetben a görög Szentírást fogja mutatni, de egy új motorral), az új verzió reményeink szerint nagyon csilivili lesz, és biztosan tartalmazni fogja a Károli fordítást is. Már annyira biztos, amennyire Isten is úgy akarja, és még élünk...
3. A Septuaginta számozáseltérése miatt Szent Jeromosnál kell reklamálni az V. században, mi csak tükrözzük. A reménybeli csilivili weblap azért tudni fogja, hogy a megfelelő héber verseket a zsoltárok esetében más fejezetszámoknál kell keresni.
Dévényi Andrea
2025-10-28 09:38:43 - 1279
Üdvözletem!
Nagy örömmel fedeztem fel honlapjukat. Könnyű használatával nagyon sokat segít nekem bibliai ismereteim elmélyítésében. Köszönöm hatalmas és számomra is igen hasznos munkájukat.
A kutakodásaim során felfedezett szerkesztési problémákat azonban időről időre szeretném jelezni, hogy a hibákat orvosoloni lehessen.
1) Mt 21,29-30. A görög versszakokban a fiak válaszai fel vannak cserélve.
2) Úgy tűnik, hogy a Máté evangéliumához tartozó fordítási változatok közül végig kimaradt a Károli-féle verzió.
3) Septuaginta. Úgy tűnik, hogy a 12. zsoltár görög szövege hiányzik, helyén a Zsolt. 13. szövege található, és innentől minden zsoltár eggyel előrébb csúszott eredeti sorszámától.
Nagy örömmel fedeztem fel honlapjukat. Könnyű használatával nagyon sokat segít nekem bibliai ismereteim elmélyítésében. Köszönöm hatalmas és számomra is igen hasznos munkájukat.
A kutakodásaim során felfedezett szerkesztési problémákat azonban időről időre szeretném jelezni, hogy a hibákat orvosoloni lehessen.
1) Mt 21,29-30. A görög versszakokban a fiak válaszai fel vannak cserélve.
2) Úgy tűnik, hogy a Máté evangéliumához tartozó fordítási változatok közül végig kimaradt a Károli-féle verzió.
3) Septuaginta. Úgy tűnik, hogy a 12. zsoltár görög szövege hiányzik, helyén a Zsolt. 13. szövege található, és innentől minden zsoltár eggyel előrébb csúszott eredeti sorszámától.
Harmai Gábor
2025-07-15 03:44:29 - 1277
Válasz valaki 1276. számú üzenetére:
Az biztos, hogy a két névelő még nem elég alap arra, hogy a "Szent"-et ne jelzőnek tekintsük, és elvessük a "szent szellem/lélek" fordítást.
Pl. Jn 1,9: τὸ φῶς τὸ ἀληθινὸν - az igazi/valódi fény
A birtokos esetnél önmagában nézve értelmes fordítás lehet az "ajándék a léleké a Szenté", de pont a létező nem genitivusos helyek miatt ezt csak elvi nyelvi lehetőségnek tartom, és nem valódi értelemnek, amit a szentíró maga akart.
Teológiai jelentősége nem is a genitivusnak van, hanem az "ajándék" szónak - bár talán elég kézenfekvő. Azt pontosítja a szöveg, hogy a szent lélek/szellem rájuk esésekor nem ők lettek a szent lélek/szellem, hanem annak az ajándékát kapták meg, tehát a saját szellemük/lelkük valamiképpen megnyílt Isten felé.
Az biztos, hogy a két névelő még nem elég alap arra, hogy a "Szent"-et ne jelzőnek tekintsük, és elvessük a "szent szellem/lélek" fordítást.
Pl. Jn 1,9: τὸ φῶς τὸ ἀληθινὸν - az igazi/valódi fény
A birtokos esetnél önmagában nézve értelmes fordítás lehet az "ajándék a léleké a Szenté", de pont a létező nem genitivusos helyek miatt ezt csak elvi nyelvi lehetőségnek tartom, és nem valódi értelemnek, amit a szentíró maga akart.
Teológiai jelentősége nem is a genitivusnak van, hanem az "ajándék" szónak - bár talán elég kézenfekvő. Azt pontosítja a szöveg, hogy a szent lélek/szellem rájuk esésekor nem ők lettek a szent lélek/szellem, hanem annak az ajándékát kapták meg, tehát a saját szellemük/lelkük valamiképpen megnyílt Isten felé.
valaki
2025-07-14 12:22:09 - 1276
További kérdés, ami a névelő miatt jutott eszembe, ami a "szent" előtt áll, amit magyarul csak "a szent léleknek" adunk vissza, de a görögben "a szent a lélek"/"a szentnek a lelke" áll.
τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου - lehetséges olyan fordítása, hogy "a Szent" (mint Istennek) a Szelleme/Lelke? Nem mint minősítő birtok (jelző), hogy valamilyen szellem/lélek, ez esetben szent, hanem hogy a Szent mint Isten, akinek a Szelleméről/Lelkéről van szó?
Tehát Birtokos-birtoklott kapcsolat: [τοῦ ἁγίου] τοῦ πνεύματος = a Szentnek a Lelke (ahol a „szent” egy különálló személy – pl. ez esetben Isten).
Azért is jutott eszembe, mert az ószövetségben gyakori a kifejezés: „Izrael Szentje” – קדושׁ ישׂראל (Kadosh Jisrael) Ez alapján a „Szent” (ὁ ἅγιος) használható Isten megjelölésére is, tehát grammatikailag és teológiailag is lehetséges, hogy a „Szentnek a Lelke” kifejezésben Istentől származó lélekre utaljon.
τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου - lehetséges olyan fordítása, hogy "a Szent" (mint Istennek) a Szelleme/Lelke? Nem mint minősítő birtok (jelző), hogy valamilyen szellem/lélek, ez esetben szent, hanem hogy a Szent mint Isten, akinek a Szelleméről/Lelkéről van szó?
Tehát Birtokos-birtoklott kapcsolat: [τοῦ ἁγίου] τοῦ πνεύματος = a Szentnek a Lelke (ahol a „szent” egy különálló személy – pl. ez esetben Isten).
Azért is jutott eszembe, mert az ószövetségben gyakori a kifejezés: „Izrael Szentje” – קדושׁ ישׂראל (Kadosh Jisrael) Ez alapján a „Szent” (ὁ ἅγιος) használható Isten megjelölésére is, tehát grammatikailag és teológiailag is lehetséges, hogy a „Szentnek a Lelke” kifejezésben Istentől származó lélekre utaljon.
valaki
2025-07-14 11:58:39 - 1275
Van-e valami jelentősége nyelvtanilag vagy értelmileg annak a különbségnek, amikor ami a szent lélek/szellem kapcsán használ az Apostolok Cselekedetei. Mutatom mire gondolok.
Itt nincs birtokos szerkezetben:
Apcs. 10:44. Ἔτι λαλοῦντος τοῦ Πέτρου τὰ ῥήματα ταῦτα ἐπέπεσε τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον ἐπὶ πάντας τοὺς ἀκούοντας τὸν λόγον.
τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον - A lélek/szellem a szent
A másik, ami az általánosabb, amikor birtokos esetben van:
Apcs. 10.45 καὶ ἐξέστησαν οἱ ἐκ περιτομῆς πιστοὶ ˹οἳ˺ συνῆλθαν ¹ τῷ Πέτρῳ, ὅτι καὶ ἐπὶ τὰ ἔθνη ἡ δωρεὰ τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου ἐκκέχυται·
ἡ δωρεὰ τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου - A szent léleknek/szellemnek ajándéka
Miért használja egyik esetben nom/acc.-al míg a másik esetben genitivussal?
Itt nincs birtokos szerkezetben:
Apcs. 10:44. Ἔτι λαλοῦντος τοῦ Πέτρου τὰ ῥήματα ταῦτα ἐπέπεσε τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον ἐπὶ πάντας τοὺς ἀκούοντας τὸν λόγον.
τὸ πνεῦμα τὸ ἅγιον - A lélek/szellem a szent
A másik, ami az általánosabb, amikor birtokos esetben van:
Apcs. 10.45 καὶ ἐξέστησαν οἱ ἐκ περιτομῆς πιστοὶ ˹οἳ˺ συνῆλθαν ¹ τῷ Πέτρῳ, ὅτι καὶ ἐπὶ τὰ ἔθνη ἡ δωρεὰ τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου ἐκκέχυται·
ἡ δωρεὰ τοῦ πνεύματος τοῦ ἁγίου - A szent léleknek/szellemnek ajándéka
Miért használja egyik esetben nom/acc.-al míg a másik esetben genitivussal?
Harmai Gábor
2025-06-16 06:49:30 - 1274
valaki
2025-06-11 14:39:25 - 1273
Az Apcs. könyvében sehol nem jönnek be a fordítások a versek szavaira kattintva.
Harmai Gábor
2025-05-10 06:00:05 - 1272
Válasz Levente 1271. számú üzenetére:
Kedves Levente,
a Πάσχα, mint ünnepnév, egyértelműen a "pészah" héber szó átirata, etimológiai kapcsolat nélkül a πάσχω igével. Azon el lehet tűnődni, hogy hogyan kerül a görög átiratba a χ, hiszen ennek nagyon nincs héber megfelelője. Nem zárom ki, hogy tudatos szójátékról van szó a πάσχω ige miatt. Ugyanakkor - ha ez tényleg szójáték - már a Septuaginta fordítói alkották, úgy 2-300 évvel Krisztus Urunk előtt, hiszen előfordul a Septuagintában is a zsidó ünnep neveként itt: καὶ ἐρεῖτε· θυσία τοῦ πάσχα ἐστιν, κυρίῳ τῷ θεῷ ἡμῶν... (Ex 12:27 LXX)
Azért relevánsnak tűnik a ChatGPT véleménye arról, hogy "szerinte" nem tudatos szójátékról van szó:
A héber פֶּסַח (pészah) szó végén a ח (ḥet) mássalhangzó áll, amit az ókori héberben rekesztett (uvuláris vagy veláris frikatív hangként) ejtettek – valahol a mai [χ] (görög „chi”) és [ħ]/[x] (arab vagy német „Bach”) között.
A görög nyelvnek viszont nem volt ilyen torokhangja. Amikor a Septuaginta fordítói le akarták írni a pesach szót, nem volt megfelelő betűjük a ח hang visszaadására, de a χ (chi) elég közeli választásnak tűnt: egy aspirált k-féle hang, amit az ókori görög [kʰ]-ként ejtett, és amely hangtanilag durvább és „torokosabb”, mint egy sima kappa (κ).
Röviden:
A χ a lehető legközelebbi fonetikus átirat a héber ḥet (ח) hangjára a klasszikus görög hangkészletben.
Nem feltétlenül szójáték a πάσχω miatt – a fonetikai szükség szülhette, de nem kizárt, hogy a szenvedés és pászka közötti teológiai párhuzam a keresztény hagyományban már később „megszentelte” ezt az egybeesést.
Plusz érdekesség:
Az arámi változat is פַּסְחָא (pascha), amelyben a végén -a hang szerepel – ez pontosan visszaköszön a görög Πάσχα formában. Így a szóvég -α nem görög toldalék, hanem az arámi alak átvétele.
Kedves Levente,
a Πάσχα, mint ünnepnév, egyértelműen a "pészah" héber szó átirata, etimológiai kapcsolat nélkül a πάσχω igével. Azon el lehet tűnődni, hogy hogyan kerül a görög átiratba a χ, hiszen ennek nagyon nincs héber megfelelője. Nem zárom ki, hogy tudatos szójátékról van szó a πάσχω ige miatt. Ugyanakkor - ha ez tényleg szójáték - már a Septuaginta fordítói alkották, úgy 2-300 évvel Krisztus Urunk előtt, hiszen előfordul a Septuagintában is a zsidó ünnep neveként itt: καὶ ἐρεῖτε· θυσία τοῦ πάσχα ἐστιν, κυρίῳ τῷ θεῷ ἡμῶν... (Ex 12:27 LXX)
Azért relevánsnak tűnik a ChatGPT véleménye arról, hogy "szerinte" nem tudatos szójátékról van szó:
A héber פֶּסַח (pészah) szó végén a ח (ḥet) mássalhangzó áll, amit az ókori héberben rekesztett (uvuláris vagy veláris frikatív hangként) ejtettek – valahol a mai [χ] (görög „chi”) és [ħ]/[x] (arab vagy német „Bach”) között.
A görög nyelvnek viszont nem volt ilyen torokhangja. Amikor a Septuaginta fordítói le akarták írni a pesach szót, nem volt megfelelő betűjük a ח hang visszaadására, de a χ (chi) elég közeli választásnak tűnt: egy aspirált k-féle hang, amit az ókori görög [kʰ]-ként ejtett, és amely hangtanilag durvább és „torokosabb”, mint egy sima kappa (κ).
Röviden:
A χ a lehető legközelebbi fonetikus átirat a héber ḥet (ח) hangjára a klasszikus görög hangkészletben.
Nem feltétlenül szójáték a πάσχω miatt – a fonetikai szükség szülhette, de nem kizárt, hogy a szenvedés és pászka közötti teológiai párhuzam a keresztény hagyományban már később „megszentelte” ezt az egybeesést.
Plusz érdekesség:
Az arámi változat is פַּסְחָא (pascha), amelyben a végén -a hang szerepel – ez pontosan visszaköszön a görög Πάσχα formában. Így a szóvég -α nem görög toldalék, hanem az arámi alak átvétele.
Levente
2025-05-06 10:31:20 - 1271
Üdv!
A görög πάσχω igének lehet bármi köze a Πάσχα-hoz, mint húsvéthoz? A szenved, átél jelentést elég kézenfekvőnek érzem, bár el tudom képzelni, hogy csupán a héber szó átvétele és egymástól független alakok.
A görög πάσχω igének lehet bármi köze a Πάσχα-hoz, mint húsvéthoz? A szenved, átél jelentést elég kézenfekvőnek érzem, bár el tudom képzelni, hogy csupán a héber szó átvétele és egymástól független alakok.
Bertalan
2025-04-04 16:42:31 - 1270
Válasz valaki 1269. számú üzenetére:
Majdnem :) Minden fordításnál más, https://szentiras.hu/KNB/1Kor1,1 stb. kéne hogy legyen. A hiba az új szentiras.hu API-ban van. A https://szentiras.hu/api/ref/1Kor1,1/* API, ami a https://szentiras.eu/api/ref/1Kor1,1/* formátumát kellene, hogy kövesse nem jól tölti ki a canonicalUrl mezőt.
Majdnem :) Minden fordításnál más, https://szentiras.hu/KNB/1Kor1,1 stb. kéne hogy legyen. A hiba az új szentiras.hu API-ban van. A https://szentiras.hu/api/ref/1Kor1,1/* API, ami a https://szentiras.eu/api/ref/1Kor1,1/* formátumát kellene, hogy kövesse nem jól tölti ki a canonicalUrl mezőt.
valaki
2025-04-04 10:21:47 - 1269
Válasz Harmai Gábor 1268. számú üzenetére:
Nem én vagyok a bejelentő, de megtaláltam a a porblémát. Pl.:
https://ujszov.hu/text/1Kor#!2070010010000300
KNB fordításban levő hivatkozás hibás: https://szentiras.hu//1Kor1,1
Helyesen:
https://szentiras.hu/1Kor1,1
Egy / jellel több van, mint kellene.
Nem én vagyok a bejelentő, de megtaláltam a a porblémát. Pl.:
https://ujszov.hu/text/1Kor#!2070010010000300
KNB fordításban levő hivatkozás hibás: https://szentiras.hu//1Kor1,1
Helyesen:
https://szentiras.hu/1Kor1,1
Egy / jellel több van, mint kellene.
Harmai Gábor
2025-04-03 20:09:26 - 1268
Horváth Richárd
2025-04-02 20:22:28 - 1267
A szentiras.hu hivatkozások - nyilván a hivatkozott oldal átalakulása miatt - rendre "A keresett oldal nem található" eredményre vezetnek.
Harmai Gábor
2025-02-28 09:55:51 - 1266
Válasz valaki 1265. számú üzenetére:
A fégi Vulgatában, és az azt fordító régi Káldiban benne van :-)
Nyilván az Üdvözlégy Mária-imádság hatása. Az imádság eleje egy bibliai mozaik-idézet a Lk 1,28-ból és a Lk 1,42-ből. Valamikor a századok folyamán egy kéziratmásoló nem értette, hogy ez a szép imádság miért nem teljes a Mt 1,28-ban és kiegészítette. Kb. ugyanígy bővült ki a Miatyánk is a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség" - sorral. A modernek meg a kéziratok összevetése alapján szépen kiszűrik ezeket a betoldásokat.
A fégi Vulgatában, és az azt fordító régi Káldiban benne van :-)
Nyilván az Üdvözlégy Mária-imádság hatása. Az imádság eleje egy bibliai mozaik-idézet a Lk 1,28-ból és a Lk 1,42-ből. Valamikor a századok folyamán egy kéziratmásoló nem értette, hogy ez a szép imádság miért nem teljes a Mt 1,28-ban és kiegészítette. Kb. ugyanígy bővült ki a Miatyánk is a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség" - sorral. A modernek meg a kéziratok összevetése alapján szépen kiszűrik ezeket a betoldásokat.
valaki
2025-02-27 17:29:59 - 1265
Üdv!
A kérdésem az angyali üdvözlettel (Lk 1, 28) kapcsolatos. Sem a szentiras.hu, sem az ujszov.hu Bibiliáiban nincs benne az ,,áldott vagy te az asszonyok között" rész. Ennek ellenére az orthodox kiadásban megtalálható (εὐλογημένη σὺ ἐν γυναιξίν), bár a Vatikán oldalán levő Vulgataban sincs benne. Mi lehet ennek az oka?
A kérdésem az angyali üdvözlettel (Lk 1, 28) kapcsolatos. Sem a szentiras.hu, sem az ujszov.hu Bibiliáiban nincs benne az ,,áldott vagy te az asszonyok között" rész. Ennek ellenére az orthodox kiadásban megtalálható (εὐλογημένη σὺ ἐν γυναιξίν), bár a Vatikán oldalán levő Vulgataban sincs benne. Mi lehet ennek az oka?
Harmai Gábor
2025-02-17 17:18:25 - 1264
A szómutató-funkció tényleg remek, gratulálok!
valaki
2025-02-17 13:48:49 - 1263
Berti
2025-02-17 11:22:20 - 1261
valaki
2025-02-17 08:47:20 - 1260
Köszönjük az új funkciót, nagyon tetszik. Egy kis segítség lenne, ha a találatoknál, a kis nagyítóra kattintás után, a magyar és a görög megtalált szavakat bolddal jelölné a versben, így könnyebben beazonosítható lenne az adott szó a szövegben. Ha ez nem túl nehéz megoldani, sokat dobna rajta.
Berti
2025-02-16 14:27:07 - 1258
Válasz Harmai Gábor 1256. számú üzenetére:
Amikor az ujszov.hu vagy bárki megkérdezi a szentiras.hu-tól, hogy hogy van a Zsolt 10,1 akkor a szentiras.hu tudja, hogy ez a hivatkozás melyik fordításban melyik hivatkozást jelenti. Az ujszov.hu ezt nem tudja, és nem is dolga. Tehát informatikailag az a helyes felelősségelhatárolás, hogy a szentiras.hu definiálja a használható verzifikációs szisztémákat, és amikor az ujszov.hu (vagy bárki) kérdez, akkor megadja, hogy Zsolt 10,1-et melyik verzifikációs séma szerint kérdezi. És a szentiras.hu - ismerve az általa szolgáltatott fordítások verzifikációs szisztémáit - minden fordítást a megfelelő szisztéma szerint lekérdezve válaszol. Ez a helyes rendszerműködés. Az ujszov.hu-ba beleírni, hogy az X fordításban mi a szisztéma, hibás koncepció.
Amikor az ujszov.hu vagy bárki megkérdezi a szentiras.hu-tól, hogy hogy van a Zsolt 10,1 akkor a szentiras.hu tudja, hogy ez a hivatkozás melyik fordításban melyik hivatkozást jelenti. Az ujszov.hu ezt nem tudja, és nem is dolga. Tehát informatikailag az a helyes felelősségelhatárolás, hogy a szentiras.hu definiálja a használható verzifikációs szisztémákat, és amikor az ujszov.hu (vagy bárki) kérdez, akkor megadja, hogy Zsolt 10,1-et melyik verzifikációs séma szerint kérdezi. És a szentiras.hu - ismerve az általa szolgáltatott fordítások verzifikációs szisztémáit - minden fordítást a megfelelő szisztéma szerint lekérdezve válaszol. Ez a helyes rendszerműködés. Az ujszov.hu-ba beleírni, hogy az X fordításban mi a szisztéma, hibás koncepció.
Harmai Gábor
2025-02-16 13:41:37 - 1257
Harmai Gábor
2025-02-16 13:35:37 - 1256
Válasz Berti 1255. számú üzenetére:
Egy fordítás van, a nemzeti fordításokétól eltérő versbeosztással a zsoltárok könyvénél, a Sirák fia könyvénél, és sok kisebb esetben.
Ha az ujszov.hu-n jelenik meg egy másik lefordított zsoltárvers, mint amit a görög szöveg tartalmaz, az az ujszov.hu problémája.
Lévén ujszov.hu, joggal mondhatjuk, hogy a Septuaginta az plusz-szolgáltatás, de ha él a kód, akár meg is oldhatjuk ezt az elmúlt években minimum 20-szor szóvátett problémát.
Egy fordítás van, a nemzeti fordításokétól eltérő versbeosztással a zsoltárok könyvénél, a Sirák fia könyvénél, és sok kisebb esetben.
Ha az ujszov.hu-n jelenik meg egy másik lefordított zsoltárvers, mint amit a görög szöveg tartalmaz, az az ujszov.hu problémája.
Lévén ujszov.hu, joggal mondhatjuk, hogy a Septuaginta az plusz-szolgáltatás, de ha él a kód, akár meg is oldhatjuk ezt az elmúlt években minimum 20-szor szóvátett problémát.
Berti
2025-02-16 09:17:22 - 1255
qwertz
2025-02-16 08:52:02 - 1254
Harmai Gábor
2025-02-15 22:46:17 - 1253
Harmai Gábor
2025-02-15 22:43:02 - 1252
Válasz Berti 1251. számú üzenetére:
Kedves Berti,
ha a kód használható, annak szívből örülök. Amit nagyon rendbe kellene tenni, az a görög zsoltárversek és a nemzeti versfordítások elcsúszása. Részben adatbázis-probléma is: a görög szavakhoz külön verskódot kellene kötni. Utána a verskódot lehetne manipulálni: a zsoltárok esete arról szól, hogy nem mindig vezethető le a szó saját kódjából.
Kedves Berti,
ha a kód használható, annak szívből örülök. Amit nagyon rendbe kellene tenni, az a görög zsoltárversek és a nemzeti versfordítások elcsúszása. Részben adatbázis-probléma is: a görög szavakhoz külön verskódot kellene kötni. Utána a verskódot lehetne manipulálni: a zsoltárok esete arról szól, hogy nem mindig vezethető le a szó saját kódjából.
Berti
2025-02-15 16:16:54 - 1251
Válasz Harmai Gábor 1242. számú üzenetére:
Örömmel számolhatok be róla, hogy a kód nem halott, illletve a fejlesztőkörnyezetet ma délután pár óra alatt újjá lehetett építeni (ma ez már sokkal-sokkal könnyebb, mint pár évvel ezelőtt). El is készítettem egy új menüpontot, egy egyszerű szótárat, ahol a görög szavak között lehet böngészni, illetve a magyar jelentések között keresni. Nagyon egyszerű, csak annyi, amennyi most a kóddal újra megismerkedve belefért pár órába.
Örömmel számolhatok be róla, hogy a kód nem halott, illletve a fejlesztőkörnyezetet ma délután pár óra alatt újjá lehetett építeni (ma ez már sokkal-sokkal könnyebb, mint pár évvel ezelőtt). El is készítettem egy új menüpontot, egy egyszerű szótárat, ahol a görög szavak között lehet böngészni, illetve a magyar jelentések között keresni. Nagyon egyszerű, csak annyi, amennyi most a kóddal újra megismerkedve belefért pár órába.
Harmai Gábor
2025-02-05 16:36:52 - 1249
Válasz Doncsecz Ákos 1248. számú üzenetére:
Azért a Német Bibliatársulat GNT28 oldalával érdemes próbálkozni. Itt van a link a rövidítésjegyzékben, én is onnan kopiztam Zsuzsának a kérdéses sort. Most az más kérdés, hogy az nyers szöveg bármiféle értelmezés nélkül, de azért az eltérések nem olyan nagyok.
Másrészt a tényleges eltéréseket (tehát nem a kisbetű/nagybetű eltéréseket, amik modern helyesítási döntések) hozzuk.
Tény ugyanakkor, hogy a modern kéziratösszehasonlító munka néhol egész reneszánszban beszámozott verseket utólagos betoldásnak minősített, erre lentebb, az üzenőfalon sok példa van. De az ekkora, egész verseket érintő problémák már a XIX. században föltűntek, ezért a mi oldalunkon sem jelennek meg.
Legismertebb példa a Miatyánk utolsó sora, a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség".
Azért a Német Bibliatársulat GNT28 oldalával érdemes próbálkozni. Itt van a link a rövidítésjegyzékben, én is onnan kopiztam Zsuzsának a kérdéses sort. Most az más kérdés, hogy az nyers szöveg bármiféle értelmezés nélkül, de azért az eltérések nem olyan nagyok.
Másrészt a tényleges eltéréseket (tehát nem a kisbetű/nagybetű eltéréseket, amik modern helyesítási döntések) hozzuk.
Tény ugyanakkor, hogy a modern kéziratösszehasonlító munka néhol egész reneszánszban beszámozott verseket utólagos betoldásnak minősített, erre lentebb, az üzenőfalon sok példa van. De az ekkora, egész verseket érintő problémák már a XIX. században föltűntek, ezért a mi oldalunkon sem jelennek meg.
Legismertebb példa a Miatyánk utolsó sora, a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség".
Doncsecz Ákos
2025-02-04 16:24:04 - 1248
Válasz Harmai Gábor 1246. számú üzenetére:
Én imádom ezt az oldalt, s nagy hasznomra van. Viszont előfordul, hogy egy-egy vers, egy-egy apróság (egyetlen szó) nincs meg. Ilyenkor könyvet kell felütnöm, vagy a számítógépemre letöltött pdf-eket, amelyek hasonlóan vannak kialakítva, mint ez a weboldal.
Én imádom ezt az oldalt, s nagy hasznomra van. Viszont előfordul, hogy egy-egy vers, egy-egy apróság (egyetlen szó) nincs meg. Ilyenkor könyvet kell felütnöm, vagy a számítógépemre letöltött pdf-eket, amelyek hasonlóan vannak kialakítva, mint ez a weboldal.
Krancz Zsuzsanna
2025-02-02 12:58:24 - 1247
Harmai Gábor
2025-02-02 10:54:26 - 1246
Válasz Krancz Zsuzsanna 1245. számú üzenetére:
Kedves Zsuzsanna,
a Szentírás ókori kéziratokban maradt ránk, mi modernek ezek összevetésével próbáljuk kiszűrni a nyilvánvaló utólagos betoldásokat. Ennek a munkának a mai végpontja a Nestlé-Aland kiadó görög újsz9vetségének 28. kiadása (vö. Rövidítésjegyzék). Annak szövege:
πορευθέντες οὖν μαθητεύσατε πάντα τὰ ἔθνη, βαπτίζοντες αὐτοὺς εἰς τὸ ὄνομα τοῦ πατρὸς καὶ τοῦ υἱοῦ καὶ τοῦ ἁγίου πνεύματος, διδάσκοντες αὐτοὺς τηρεῖν πάντα ὅσα ἐνετειλάμην ὑμῖν·
A vonatkozó szövegvariánsokat a könyvkiadásban lehet megnézni, bár nem kizárt, hogy más számítógépes adatbázisokban is fönn van.
A miénk az összevetési munka elején, 1883-ban kiadott szentírásszöveg (az NA28 közlésére nincs engedélyünk a kiadótól). Elsődleges célja a görögtanulás.
Kedves Zsuzsanna,
a Szentírás ókori kéziratokban maradt ránk, mi modernek ezek összevetésével próbáljuk kiszűrni a nyilvánvaló utólagos betoldásokat. Ennek a munkának a mai végpontja a Nestlé-Aland kiadó görög újsz9vetségének 28. kiadása (vö. Rövidítésjegyzék). Annak szövege:
πορευθέντες οὖν μαθητεύσατε πάντα τὰ ἔθνη, βαπτίζοντες αὐτοὺς εἰς τὸ ὄνομα τοῦ πατρὸς καὶ τοῦ υἱοῦ καὶ τοῦ ἁγίου πνεύματος, διδάσκοντες αὐτοὺς τηρεῖν πάντα ὅσα ἐνετειλάμην ὑμῖν·
A vonatkozó szövegvariánsokat a könyvkiadásban lehet megnézni, bár nem kizárt, hogy más számítógépes adatbázisokban is fönn van.
A miénk az összevetési munka elején, 1883-ban kiadott szentírásszöveg (az NA28 közlésére nincs engedélyünk a kiadótól). Elsődleges célja a görögtanulás.
Krancz Zsuzsanna
2025-02-01 21:23:10 - 1245
Szeretném megkérdezni, hogy ez az eredeti ógörög Biblia?
Leginkább a MÁTÉ 28:19 eredeti szövege érdekelne.
Köszönettel: Krancz Zsuzsanna
Leginkább a MÁTÉ 28:19 eredeti szövege érdekelne.
Köszönettel: Krancz Zsuzsanna
Doncsecz Ákos
2025-01-26 11:57:23 - 1244