Hiba György
2017-04-24 13:02:39 - 614
Szeretném megköszönni a munkátokat! Nagyon sokat ad, minden nap használom. Egy kérdésem van (egyelőre): Mt. 8, 24 ben a szerző a "szeiszmósz" szót használja a viharra. Az ujszov.hu szerint, vihart is jelenthet, és földrengést is. Két nagy klasszikus görög olasz szótár szerint (Rocci, Franco Montari) egy jelentése van csupán: földrengés. Ti hogyan látjátok? Köszönöm, és további jó munkát! Gyuri
Harmai Gábor
2017-04-23 12:20:20 - 613
budahazya
2017-04-22 11:28:54 - 612
Csak szeretnék köszönetet mondani a weblapért. Elmondhatatlanul sokat segít a Biblia mélyebb tanulmányozásában. Nagyon hálás vagyok érte, állandóan használom. Köszönöm.
Nrby
2017-04-20 20:43:32 - 611
Nagyon jó lett az új arculat és a funkciók.Átlátható,praktikus.Kösz Srácok!Gyönyörű munka.Sok sikert mindenhez!Hali
Harmai Gábor
2017-04-15 13:12:32 - 610
Válasz Schmidt 609. számú üzenetére:
Ez a Wescott & Hort-féle szövegkiadás sajátossága. Vannak olyan ókori Szentírás-kéziratok, amelyek a megszokott fordításokhoz képest fölcserélik a fiakat, és Wescott és Hort szerint az az eredeti változat. Ezt a lábjegyzetbe beírtuk, ha mélyebben érdekel, melyik ókori kódexeben vannak a szokott módon a fiak és melyekben fordítva, akkor a Nestlé-Aland 28 kritikai kiadásban utánanézhetsz.
Ez a Wescott & Hort-féle szövegkiadás sajátossága. Vannak olyan ókori Szentírás-kéziratok, amelyek a megszokott fordításokhoz képest fölcserélik a fiakat, és Wescott és Hort szerint az az eredeti változat. Ezt a lábjegyzetbe beírtuk, ha mélyebben érdekel, melyik ókori kódexeben vannak a szokott módon a fiak és melyekben fordítva, akkor a Nestlé-Aland 28 kritikai kiadásban utánanézhetsz.
Schmidt
2017-04-15 12:33:38 - 609
Mt 21,29 nem jó, talán meg lett cserélve a két fiú válasza, de ott valami nem stimmel, és nekem nem is adja ki az elemzést pont ott néhány szónál.
Harmai Gábor
2017-04-06 18:29:05 - 608
valaki
2017-04-05 12:22:51 - 607
Júdás levele hiányzik :)
Egyébként gratulálok az új felülethez, mobilon is jobban használható.
Egyébként gratulálok az új felülethez, mobilon is jobban használható.
Harmai Gábor
2017-04-03 13:58:11 - 606
Illés Andor
2017-04-03 06:30:02 - 605
A Ján. 14. fej. -ben néhány szóra kattintva mást hoz ki mint amit kellene
Egyébként remek. Mennyei Fivérünk áldása rátok !
Egyébként remek. Mennyei Fivérünk áldása rátok !
adorjáni lászló
2017-04-01 19:39:49 - 604
Legyen áldás a hasznos honlap kigondolóin, készítőin, fejlesztőin. Szép lett a frissítés, köszönöm.
Földvári Tamás
2017-03-27 18:36:32 - 603
Gratulálok! Nagyon jó lett az új felület! Tényleg nagyon jó! :)
Botos Csaba
2017-03-27 08:32:36 - 602
Kedves Szerkesztőség, rendszeresen használom a görög fordítást, de egy ideje kimaradt. Örömmel meglepetve látom: milyen jól átalakítottátok. Gratulálok. Isten áldja meg munkátokat, sok istenfélő bibliatanulmányozó örömére!
Harmai Gábor
2017-03-18 20:28:03 - 601
Mindenkit szeretettel köszöntök a megújult honlapon, amely Fodor Bertalan munkája. Süttő Daninak hálás köszönet a jól bevált régiért, és sok boldogságot a családban, sok sikert a munkában és egyebütt, de ezt most Bertalan átvette.
Újdonságok:
- kapcsolatunk van a www.szentiras.hu-val: az egész versek is lekérdezhetők az ott digitalizált különféle nemzeti fordításokban.
- Más corpusok is megjeleníthetőek. Föltettük a teljes Septuagintát, és mutatóba föltettünk két patrológiai szöveget, a Didachét és a Credot, a Nícea-konstantinápolyi Hitvallást, továbbá egy klasszikus verset: Simonidestől a Thermopülainál elesett spártai hősök sírföliratát.
Rövidesen publikálom, hogyan lehet ezeket a corpusokat más szövegekkel bővíteni vállalkozó szellemű görögözőknek.
A Septuaginta szövege, és a nyelvtani elemzések a http://www.katabiblon.com oldalról származnak, folyamatosan korrektúrázzuk, a magyar jelentésekért a Genesis és az Exodus esetében Takács István vállalt szerzői felelősséget, a Bölcsesség könyve esetében Tamaskó Gabi. István jelenleg a Zsoltárok könyvén dolgozik, Gabi a Sirák Fia könyvén, a többi esetben a magyar jelentések csak a számítógép által máshonnan másolt tippek.
Újdonságok:
- kapcsolatunk van a www.szentiras.hu-val: az egész versek is lekérdezhetők az ott digitalizált különféle nemzeti fordításokban.
- Más corpusok is megjeleníthetőek. Föltettük a teljes Septuagintát, és mutatóba föltettünk két patrológiai szöveget, a Didachét és a Credot, a Nícea-konstantinápolyi Hitvallást, továbbá egy klasszikus verset: Simonidestől a Thermopülainál elesett spártai hősök sírföliratát.
Rövidesen publikálom, hogyan lehet ezeket a corpusokat más szövegekkel bővíteni vállalkozó szellemű görögözőknek.
A Septuaginta szövege, és a nyelvtani elemzések a http://www.katabiblon.com oldalról származnak, folyamatosan korrektúrázzuk, a magyar jelentésekért a Genesis és az Exodus esetében Takács István vállalt szerzői felelősséget, a Bölcsesség könyve esetében Tamaskó Gabi. István jelenleg a Zsoltárok könyvén dolgozik, Gabi a Sirák Fia könyvén, a többi esetben a magyar jelentések csak a számítógép által máshonnan másolt tippek.
Leon
2017-01-30 23:48:50 - 600
Válasz Harmai Gábor 599. üzenetére:
Köszönöm a választ! Egy levelet küldtem, bár egy másik témával kapcsolatban. Minden jót!
Köszönöm a választ! Egy levelet küldtem, bár egy másik témával kapcsolatban. Minden jót!
Harmai Gábor
2017-01-23 20:20:35 - 599
Válasz Leon 598. üzenetére:
Kedves Leon,
semmi gond a kérdéseddel, már azon kívül, hogy nincs rá frappáns és végleges elvi válaszom. Tény, hogy a szentírók, és a Szent Jeromos előtti egyházatyák is az LXX alapján idézték az Ószövetséget, de éppígy tény - vagy legalábbis szinte biztos - hogy Krisztus Urunk héberül olvasta föl Izaiás próféta könyvét a kafarnaumi zsinagógában, és a jeruzsálemi első keresztény közösség is héber szent iratokat használt.
A görög nyelvű egyházatyák természetesen használták a Septuagintát Szent Jeromos után is, míg a latin világban Szent Jeromos héberből fordított Ószövetsége terjedt el. Szent Jeromos irodalmi harcot is folytatott azért, hogy az Ószövetséget márpedig héberből kell fordítani, és hogy amit a zsidók nem tartanak Szentírásnak, mert nem héber nyelvű, az nem is az. A pápa, aki már akkor is a latin keresztény világ feje volt, lassez faire-döntést hozott: mindenki csinálja azt, amit addig.
Szent Jeromos lefordította héberből a Tanak-ot, helyes, azt kell másolni. De latin gyülekezetek liturgikus használatba vették a görögből fordított Bölcsesség könyvét, helyes, folytassák. De a latin világban senki nem vette liturgikus használatba pl. a Salamon Zsoltárait, helyes, nem is kell.
A mai katolikus fordítók is ehhez tartják magukat, tehát a Tanakot Szent Jeromos nyomán héberből fordítják, de hozzáveszik a nyugati liturgikus használatba került görög nyelvű zsidó iratokat is.
Máig megoldatlan dogmatikai kérdés, hogy hordoz-e az LXX új kinyilatkoztatást a héber Bibliához képest. Egy nyilvánvaló példa van: a Mt 1,23 a Septuagintát idézi egy igen lényeges kérdésben: "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuélnek neveznek". Izaiás fiatal lányról beszél, de az LXX valóban szűzről. Jézus születése idején az LXX alapján volt elterjedt messiási várakozás Izraelben, hogy a Messiásnak szűztől kell születnie, és Isten igazolta ezt a várakozást, bár nem a héber Szentírás alapozta meg.
Kifejezetten az LXX fordítására nem készül senki, mivel úgysem lehet szétválasztani, hogy a fordító mennyire áll az ismert magyar - héberből fordított - Szentírásszöveg hatása alatt.
Izgalmas vállalkozás az lehetne, hogy végig kellene kommentálni egy mai Szentírásfordítást olyan módon, hogy "ezzel szemben a Septuaginta:...".
Izgalmas vállalkozás továbbá egy kollégáé, aki nekiugrott a Septuaginta görög-magyar szószedetének. Ha ebbe szívesen beszállnál, állok rendelkezésedre szövegekkel. Küldj e-mailt, címem a Tájékoztató alján.
Kedves Leon,
semmi gond a kérdéseddel, már azon kívül, hogy nincs rá frappáns és végleges elvi válaszom. Tény, hogy a szentírók, és a Szent Jeromos előtti egyházatyák is az LXX alapján idézték az Ószövetséget, de éppígy tény - vagy legalábbis szinte biztos - hogy Krisztus Urunk héberül olvasta föl Izaiás próféta könyvét a kafarnaumi zsinagógában, és a jeruzsálemi első keresztény közösség is héber szent iratokat használt.
A görög nyelvű egyházatyák természetesen használták a Septuagintát Szent Jeromos után is, míg a latin világban Szent Jeromos héberből fordított Ószövetsége terjedt el. Szent Jeromos irodalmi harcot is folytatott azért, hogy az Ószövetséget márpedig héberből kell fordítani, és hogy amit a zsidók nem tartanak Szentírásnak, mert nem héber nyelvű, az nem is az. A pápa, aki már akkor is a latin keresztény világ feje volt, lassez faire-döntést hozott: mindenki csinálja azt, amit addig.
Szent Jeromos lefordította héberből a Tanak-ot, helyes, azt kell másolni. De latin gyülekezetek liturgikus használatba vették a görögből fordított Bölcsesség könyvét, helyes, folytassák. De a latin világban senki nem vette liturgikus használatba pl. a Salamon Zsoltárait, helyes, nem is kell.
A mai katolikus fordítók is ehhez tartják magukat, tehát a Tanakot Szent Jeromos nyomán héberből fordítják, de hozzáveszik a nyugati liturgikus használatba került görög nyelvű zsidó iratokat is.
Máig megoldatlan dogmatikai kérdés, hogy hordoz-e az LXX új kinyilatkoztatást a héber Bibliához képest. Egy nyilvánvaló példa van: a Mt 1,23 a Septuagintát idézi egy igen lényeges kérdésben: "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuélnek neveznek". Izaiás fiatal lányról beszél, de az LXX valóban szűzről. Jézus születése idején az LXX alapján volt elterjedt messiási várakozás Izraelben, hogy a Messiásnak szűztől kell születnie, és Isten igazolta ezt a várakozást, bár nem a héber Szentírás alapozta meg.
Kifejezetten az LXX fordítására nem készül senki, mivel úgysem lehet szétválasztani, hogy a fordító mennyire áll az ismert magyar - héberből fordított - Szentírásszöveg hatása alatt.
Izgalmas vállalkozás az lehetne, hogy végig kellene kommentálni egy mai Szentírásfordítást olyan módon, hogy "ezzel szemben a Septuaginta:...".
Izgalmas vállalkozás továbbá egy kollégáé, aki nekiugrott a Septuaginta görög-magyar szószedetének. Ha ebbe szívesen beszállnál, állok rendelkezésedre szövegekkel. Küldj e-mailt, címem a Tájékoztató alján.
Leon
2017-01-22 00:27:11 - 598
Tisztelt Harmai Gábor!
A kérdésem bár nem kapcsolódik az Újszövetség szövegkritikájához, viszont a görög nyelvhez igen, ezért szeretnék érdeklődni az alábbiról:
Ha jól tudom, a korai egyház Szentírása nem is a héber Biblia, hanem az LXX volt. És úgy tudom, így idézik az Atyák is az Ótestamentumot a műveikben. A Katolikus Egyház azonban a Tanak-ot használja alapszövegnek, az LXX másodlagos helyen van, mindössze felhasználják a SZIT Bibliához a Vulgatával együtt. Szeretném megkérdezni, hogy miért nem a görög szöveghagyomány az alapszöveg az ókori minta alapján? Nem kötekedni szeretnék, csak érdeklődöm.
Még valami: Várható a jövőben hogy elkészül az LXX kritikai kiadásának egy magyar nyelvű fordítása a Katolikus Egyház gondozásában?
A kérdésem bár nem kapcsolódik az Újszövetség szövegkritikájához, viszont a görög nyelvhez igen, ezért szeretnék érdeklődni az alábbiról:
Ha jól tudom, a korai egyház Szentírása nem is a héber Biblia, hanem az LXX volt. És úgy tudom, így idézik az Atyák is az Ótestamentumot a műveikben. A Katolikus Egyház azonban a Tanak-ot használja alapszövegnek, az LXX másodlagos helyen van, mindössze felhasználják a SZIT Bibliához a Vulgatával együtt. Szeretném megkérdezni, hogy miért nem a görög szöveghagyomány az alapszöveg az ókori minta alapján? Nem kötekedni szeretnék, csak érdeklődöm.
Még valami: Várható a jövőben hogy elkészül az LXX kritikai kiadásának egy magyar nyelvű fordítása a Katolikus Egyház gondozásában?
Harmai Gábor
2017-01-05 23:06:32 - 597
Válasz Aniko 596. üzenetére:
A reneszánszban nagy izgalom volt a Comma Johanneum körül, mert Rotterdami Erasmusnak igazából az volt a személyes meggyőződése, hogy utólagos betoldás, ami nincs meg a görögben. Erre direkt a kedvéért másoltattak valahol Angliában egy görög nyelvű kódexet, amibe csakazértis betették. Mivel Erasmus azt találta írni, hogy ha mutatnak neki egy görög kódexet, amiben benne van, beteszi a nyomtatott görög kiadásba, kénytelen volt állni a szavát. Így került bele az Erasmus-féle görög szövegkiadásba, és onnan a Károliba, és általában a reneszánsz nemzeti fordításokba. Mondjuk azt nem tudom, az eredeti Lutherbibelben benne van-e.
De ilyen huncutságok csak a szövegkritika reneszánsz kezdeteinél voltak, amikor görög kézirat és görög kézirat között még nem tudtak különbséget tenni. Ma már több, mint 10 000 kézirat összehasonlítása után vagyunk, egész kéziratcsaládokat különítettek el, amelyekről biztos, hogy egyik a másik elődje.
Szóval ma már ilyen szintű viták lényegében elképzelhetetlenek.
A reneszánszban nagy izgalom volt a Comma Johanneum körül, mert Rotterdami Erasmusnak igazából az volt a személyes meggyőződése, hogy utólagos betoldás, ami nincs meg a görögben. Erre direkt a kedvéért másoltattak valahol Angliában egy görög nyelvű kódexet, amibe csakazértis betették. Mivel Erasmus azt találta írni, hogy ha mutatnak neki egy görög kódexet, amiben benne van, beteszi a nyomtatott görög kiadásba, kénytelen volt állni a szavát. Így került bele az Erasmus-féle görög szövegkiadásba, és onnan a Károliba, és általában a reneszánsz nemzeti fordításokba. Mondjuk azt nem tudom, az eredeti Lutherbibelben benne van-e.
De ilyen huncutságok csak a szövegkritika reneszánsz kezdeteinél voltak, amikor görög kézirat és görög kézirat között még nem tudtak különbséget tenni. Ma már több, mint 10 000 kézirat összehasonlítása után vagyunk, egész kéziratcsaládokat különítettek el, amelyekről biztos, hogy egyik a másik elődje.
Szóval ma már ilyen szintű viták lényegében elképzelhetetlenek.
Aniko
2017-01-05 21:31:57 - 596
Mint mondtam olvasom a Bibliát, de nem olyan gyakran sőt figyelmesen sem sajnos. Amit kérdeztem valahol a neten találtam és csak érdekelt, hogy mért van az úgy. Ezt csak azért írtam le, mert látom félre értettük egymást.
Mondjuk, hogy így megemlítetted az Atya, a Fiú és a Szentlelket és, hogy csak egyszer van így leírva sok kérdés merült fel bennem. Remélem, ha mostmár figyelmesebben fogom olvasni a Bibliát választ kapok kérdéseimre. És mégegyszer köszönöm a választ.
Mondjuk, hogy így megemlítetted az Atya, a Fiú és a Szentlelket és, hogy csak egyszer van így leírva sok kérdés merült fel bennem. Remélem, ha mostmár figyelmesebben fogom olvasni a Bibliát választ kapok kérdéseimre. És mégegyszer köszönöm a választ.
Harmai Gábor
2017-01-03 23:25:47 - 595
Válasz Aniko 594. üzenetére:
Kedves Anikó,
tényleg bocs, ha magadtól futottál bele, nagyon figyelmes Szentírásolvasó vagy, csak így tovább! Föltűnhetett az anakronizmus: a Szentírás saját szövege egyetlen helyen sorolja föl úgy az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, ahogy a mai keresztények megszokták: a Máté evangélium végén, amikor a Föltámadott parancsba adja az apostoloknak, hogy kereszteljenek meg minden népet.
Azt tartom jó stratégiának, ha az ember egy fordítást olvas, de a többit is kéznél tartja, és ha valami érdekeset talál, utánanéz a többi fordításban (és az eredetiben). Mondjuk ma már ebben a net is segít, barátaim küzdenek pl. a www.szentiras.hu oldallal. Meg én is időnként :-)
Kedves Anikó,
tényleg bocs, ha magadtól futottál bele, nagyon figyelmes Szentírásolvasó vagy, csak így tovább! Föltűnhetett az anakronizmus: a Szentírás saját szövege egyetlen helyen sorolja föl úgy az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, ahogy a mai keresztények megszokták: a Máté evangélium végén, amikor a Föltámadott parancsba adja az apostoloknak, hogy kereszteljenek meg minden népet.
Azt tartom jó stratégiának, ha az ember egy fordítást olvas, de a többit is kéznél tartja, és ha valami érdekeset talál, utánanéz a többi fordításban (és az eredetiben). Mondjuk ma már ebben a net is segít, barátaim küzdenek pl. a www.szentiras.hu oldallal. Meg én is időnként :-)
Aniko
2017-01-03 22:59:26 - 594
Válasz Harmai Gábor 593. üzenetére:
Kedves Gábor!
Egyáltalán nem küldött engem senki. Igen a Bibliát olvasom igaz nem annyira gyakran. A kérdés amit felttem csakis kiváncsiság volt, mert valahol olvastam és sehol sem kaptam rá magyarázatot. És szeretném megköszöni a választ. Igazán semmi rossz szándékom nem volt ezzel.
Kedves Gábor!
Egyáltalán nem küldött engem senki. Igen a Bibliát olvasom igaz nem annyira gyakran. A kérdés amit felttem csakis kiváncsiság volt, mert valahol olvastam és sehol sem kaptam rá magyarázatot. És szeretném megköszöni a választ. Igazán semmi rossz szándékom nem volt ezzel.
Harmai Gábor
2016-12-27 20:51:42 - 593
Válasz Aniko 592. üzenetére:
Kedves Anikó,
őszintén zavarba hoztál, ha ugyanis magadtól akadtál rá a Comma Johanneumra, akkor nagy gratulációt érdemelsz a figyelmes Szentírásolvasásért, ha viszont valamelyik gyülekezeti tanítód küldött, hogy provokálj, az nem szép tőled :-)
Mivel kérdésed nem utalt arra, hogy valaki fölhívta a figyelmed erre a helyre, maradok annál, hogy magad találtad meg, és jár egy gratuláció, és Isten áldjon!
A Comma Johanneum egy késői szövegvariáns. Úgy keletkezhetett, hogy egy szerzetes, aki az egész életét kódexmásolással töltötte, hozzáírta ezt a szöveget emlékeim szerint egy latin kódexhez széljegyzetként. Utóda már nem értette, hogy miért széljegyzet ez a szép, dogmatikailag korrekt elmélkedés, és betette a főszövegbe. Utána már nem volt megállás: akik ezt a kódexet másolták, azok természetesen másolták a Comma Johanneummal együtt, Károli meg le is fordította.
A későbbi modernek viszont összehasonlították a különféle kéziratokat, mind a kb. tízezret, és kiszűrték ezeket a hozzátoldásokat. Így ma már nincs benne a Károlinál modernebb Szentírásfordításokban sem ez a sor, kivéve a Békés-Dallos Újszövetséget, amely zárójelben hozza.
Amúgy hasonló a Miatyánk zárósora is: a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség"-sor is, csak ott jóval ősibb a betoldás, a Didaché c. ókeresztény irat már ezzel a sorral együtt rendeli imádkozni a Miatyánkot a Kr. sz. II. században. Ettől függetlenül ez sem része a Szentírásnak.
Azzal tudlak viszont megnyugtatni, hogy nem sok ilyen, egész soros betoldás van. Híres betoldás még a Márk evangélium befejezése és a házasságtörő asszony története a Jn evangéliumban. Ennyi.
Kedves Anikó,
őszintén zavarba hoztál, ha ugyanis magadtól akadtál rá a Comma Johanneumra, akkor nagy gratulációt érdemelsz a figyelmes Szentírásolvasásért, ha viszont valamelyik gyülekezeti tanítód küldött, hogy provokálj, az nem szép tőled :-)
Mivel kérdésed nem utalt arra, hogy valaki fölhívta a figyelmed erre a helyre, maradok annál, hogy magad találtad meg, és jár egy gratuláció, és Isten áldjon!
A Comma Johanneum egy késői szövegvariáns. Úgy keletkezhetett, hogy egy szerzetes, aki az egész életét kódexmásolással töltötte, hozzáírta ezt a szöveget emlékeim szerint egy latin kódexhez széljegyzetként. Utóda már nem értette, hogy miért széljegyzet ez a szép, dogmatikailag korrekt elmélkedés, és betette a főszövegbe. Utána már nem volt megállás: akik ezt a kódexet másolták, azok természetesen másolták a Comma Johanneummal együtt, Károli meg le is fordította.
A későbbi modernek viszont összehasonlították a különféle kéziratokat, mind a kb. tízezret, és kiszűrték ezeket a hozzátoldásokat. Így ma már nincs benne a Károlinál modernebb Szentírásfordításokban sem ez a sor, kivéve a Békés-Dallos Újszövetséget, amely zárójelben hozza.
Amúgy hasonló a Miatyánk zárósora is: a "mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség"-sor is, csak ott jóval ősibb a betoldás, a Didaché c. ókeresztény irat már ezzel a sorral együtt rendeli imádkozni a Miatyánkot a Kr. sz. II. században. Ettől függetlenül ez sem része a Szentírásnak.
Azzal tudlak viszont megnyugtatni, hogy nem sok ilyen, egész soros betoldás van. Híres betoldás még a Márk evangélium befejezése és a házasságtörő asszony története a Jn evangéliumban. Ennyi.
Aniko
2016-12-26 22:30:13 - 592
Kedves Gábor !
Valamit nem értek. Az 1,János levél 5. fejezet, 7. versében magyarul ez van: Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy. Viszont a görögben csak annyi van ὅτι τρεῖς εἰσὶν οἱ μαρτυροῦντες. ami csak annyi, hogy hárman vannak tanúsítók.(gondolom a tanúsítók azok "akik bizonyságot tesznek") Ha csak ennyi görögül miért van a magyarban több?
Valamit nem értek. Az 1,János levél 5. fejezet, 7. versében magyarul ez van: Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy. Viszont a görögben csak annyi van ὅτι τρεῖς εἰσὶν οἱ μαρτυροῦντες. ami csak annyi, hogy hárman vannak tanúsítók.(gondolom a tanúsítók azok "akik bizonyságot tesznek") Ha csak ennyi görögül miért van a magyarban több?
Harmai Gábor
2016-11-14 21:01:34 - 591
Válasz borisz 590. üzenetére:
Kedves Borisz,
köszi, de nem önmagában a héber írás a probléma, hanem a kevert héber-magyar írás, ami egy szótár szócikkeinél elengedhetetlen. Ráadásul az Access is szörnyen béna ebben, tehát a legnagyobb kínlódás egy-egy héber szót belegyömöszölni a görög-magyar szótár anyagába. Szóval tartok tőle, hogy a héber szószedet elkészítője már nem én leszek, de az esetleges vállalkozó csapatába örömmel beszállok, és készséggel átadok minden itt szerzett tapasztalatot.
Kedves Borisz,
köszi, de nem önmagában a héber írás a probléma, hanem a kevert héber-magyar írás, ami egy szótár szócikkeinél elengedhetetlen. Ráadásul az Access is szörnyen béna ebben, tehát a legnagyobb kínlódás egy-egy héber szót belegyömöszölni a görög-magyar szótár anyagába. Szóval tartok tőle, hogy a héber szószedet elkészítője már nem én leszek, de az esetleges vállalkozó csapatába örömmel beszállok, és készséggel átadok minden itt szerzett tapasztalatot.
borisz
2016-11-14 11:04:30 - 590
Kedves Gábor!
Korábban írtad, hogy az OT feldolgozás a héber írás miatt is problémás.
Találtam egy oldalt, ahol elég jól használható anyag van:
https://www.sbl-site.org/educational/BiblicalFonts_SBLHebrew.aspx
Csak egy ötlet, ami remélem segít!
borisz
Korábban írtad, hogy az OT feldolgozás a héber írás miatt is problémás.
Találtam egy oldalt, ahol elég jól használható anyag van:
https://www.sbl-site.org/educational/BiblicalFonts_SBLHebrew.aspx
Csak egy ötlet, ami remélem segít!
borisz
Harmai Gábor
2016-11-05 03:48:01 - 589
Válasz BL 588. üzenetére:
Köszönjük, javítani fogjuk, bár ahogy itt többeknek írtam, a netes változat javításának van némi időbeli átfutása.
Köszönjük, javítani fogjuk, bár ahogy itt többeknek írtam, a netes változat javításának van némi időbeli átfutása.
BL
2016-11-04 16:46:12 - 588
Kedves Harmai Gábor!
A rövidítésjegyzékben a nm.geo. feloldása helyesen nomen geographicum, a nm.pers. rövidítésé pedig nomen personale, hiszen a nomen semleges főnév.
Továbbá a szakkifejezések rövidítéseinek feloldásában a hapax legonmenon második szavába bekerült egy fölösleges -n-, helyesen csak legomenon volna.
Ezeket csak véletlenül vettem észre. A kezdeményezést és az adatbázist is nagyon jónak és hasznosnak tartom, a Magyar Kurírról értesültem arról, hogy ez létezik.
Köszönettel: BL
A rövidítésjegyzékben a nm.geo. feloldása helyesen nomen geographicum, a nm.pers. rövidítésé pedig nomen personale, hiszen a nomen semleges főnév.
Továbbá a szakkifejezések rövidítéseinek feloldásában a hapax legonmenon második szavába bekerült egy fölösleges -n-, helyesen csak legomenon volna.
Ezeket csak véletlenül vettem észre. A kezdeményezést és az adatbázist is nagyon jónak és hasznosnak tartom, a Magyar Kurírról értesültem arról, hogy ez létezik.
Köszönettel: BL
Harmai Gábor
2016-10-09 12:26:45 - 587
Válasz valaki 586. üzenetére:
Azt mondanám, hogy ez nem futurum. A futurum ugyanis a παιδεύσετε paradigma alapján egy μαθητεύσετε alak lehetne.
Azt mondanám, hogy ez nem futurum. A futurum ugyanis a παιδεύσετε paradigma alapján egy μαθητεύσετε alak lehetne.
valaki
2016-10-07 14:05:26 - 586
http://www.ujszov.hu/db3.php?fh=1281903
A Mát 28,19,3 jövő időben is fordítható?
Elmenve tanítvánnyá fogtok tenni minden népeket ...
A Mát 28,19,3 jövő időben is fordítható?
Elmenve tanítvánnyá fogtok tenni minden népeket ...
Harmai Gábor
2016-10-05 07:47:31 - 585
Válasz valaki 584. üzenetére:
De, jogos, köszi. Hát, ha év végéig nem állunk át az új rendszerre, akkor lesz itt ezen a felületen egy adatbázisfrissítés :-) Több jogos észrevétel érkezett, mindet köszönjük.
De, jogos, köszi. Hát, ha év végéig nem állunk át az új rendszerre, akkor lesz itt ezen a felületen egy adatbázisfrissítés :-) Több jogos észrevétel érkezett, mindet köszönjük.
valaki
2016-10-04 16:10:38 - 584
http://www.ujszov.hu/db3.php?fh=1232318
Ezt nem múlt időben kellene fordítani?
Ezt nem múlt időben kellene fordítani?
Harmai Gábor
2016-09-26 22:16:45 - 583
Válasz KGéza 582. üzenetére:
Úgy értem, hogy a τοῦτο az egész koncepcióra vonatkozik: τῇ γὰρ χάριτί ἐστε σεσωσμένοι διὰ πίστεως·
Mint mutatószó mindenképpen visszautal (tehát nem előre, a δῶρον -ra), a neutrumot pedig ez az összefoglaló jelleg jól indokolja. A szóalak első újszövetségi előfordulása a Mt 1,22-ben szintén egy hasonló, összefoglaló visszautalás:
Τοῦτο δὲ ὅλον γέγονεν ἵνα... Ez az egész lett, hogy...
Persze ha az egész koncepcióra vonatkozik, akkor nyilván stimmel az, amit mondasz, hogy az elsődleges ajándék a kegyelem. Következménye a megváltottság a hit által.
Épp ma mondtak egy találós kérdést, amivel munkahelyi felvételin fárasztják a melósokat: ha egy szobában van egy kályha, egy petróleumlámpa és egy doboz gyufa, akkor mit gyújtasz meg először? :-)
Úgy értem, hogy a τοῦτο az egész koncepcióra vonatkozik: τῇ γὰρ χάριτί ἐστε σεσωσμένοι διὰ πίστεως·
Mint mutatószó mindenképpen visszautal (tehát nem előre, a δῶρον -ra), a neutrumot pedig ez az összefoglaló jelleg jól indokolja. A szóalak első újszövetségi előfordulása a Mt 1,22-ben szintén egy hasonló, összefoglaló visszautalás:
Τοῦτο δὲ ὅλον γέγονεν ἵνα... Ez az egész lett, hogy...
Persze ha az egész koncepcióra vonatkozik, akkor nyilván stimmel az, amit mondasz, hogy az elsődleges ajándék a kegyelem. Következménye a megváltottság a hit által.
Épp ma mondtak egy találós kérdést, amivel munkahelyi felvételin fárasztják a melósokat: ha egy szobában van egy kályha, egy petróleumlámpa és egy doboz gyufa, akkor mit gyújtasz meg először? :-)
KGéza
2016-09-22 11:50:44 - 582
Kedves Gábor!
Miért mondják azt komoly, Bibliát jól ismerő, hívő emberek, hogy a hit Isten ajándéka? És Ef 2,8-re hivatkoznak:
„Mert kegyelemből nyertetek üdvösséget, hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez, nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjék.”
8τῇ γὰρ χάριτί ἐστε σεσωσμένοι διὰ πίστεως· καὶ τοῦτο οὐκ ἐξ ὑμῶν, θεοῦ τὸ δῶρον· 9οὐκ ἐξ ἔργων, ἵνα μή τις καυχήσηται.
A két igét egybeolvasva úgy tűnik, hogy inkább a kegyelem az ajándék. Nyelvtani szempontból nézve vonatkozhat mindkettőre? Ez az egyik kérdésem.
A másik ennél kicsit bonyolultabb.
E szószedet, és Varga Zs. J. szótára szerint is (246. o.) a ’ δῶρον’ az Úsz-ban kifejezetten áldozati ajándékot jelent (utalással vagy közvetlenül).
Ezért ugyanezt a szakaszt így fordítom és értem:
„Ugyanis kegyelemből vagytok megmentettek, hit által, ez…
(mármint az áldozati ajándék, mert a ’τοῦτο’ semleges nemű, és így a ’δῶρον’-ra vonatkozik. Tehát nem a megmentettségünkre, ahogy azt eddig gondoltam, mert az hímnemben van!)
…nem tőletek van, Istené az áldozati ajándék; nem cselekedetekből, hogy senki ne dicsekedjék.”
Míg az ember talán a kelleténél is többször ad az Istennek áldozati ajándékot, addig Istennek egyetlen „áldozati” ajándéka van számunkra. Ez pedig Krisztus áldozata. Ha ez így van, akkor se a hit, se a kegyelem ezen ige alapján nem Isten ajándéka. Akkor e szerint az ige szerint az igazi ajándék: Krisztus. Az ő halála a kereszten és az Ő élete bennünk… Jól gondolom?
Vagy az is lehet, hogy egyszerre mégis mindet jelenti? Üdvözlettel: Géza
Miért mondják azt komoly, Bibliát jól ismerő, hívő emberek, hogy a hit Isten ajándéka? És Ef 2,8-re hivatkoznak:
„Mert kegyelemből nyertetek üdvösséget, hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez, nem cselekedetekből, hogy senki se dicsekedjék.”
8τῇ γὰρ χάριτί ἐστε σεσωσμένοι διὰ πίστεως· καὶ τοῦτο οὐκ ἐξ ὑμῶν, θεοῦ τὸ δῶρον· 9οὐκ ἐξ ἔργων, ἵνα μή τις καυχήσηται.
A két igét egybeolvasva úgy tűnik, hogy inkább a kegyelem az ajándék. Nyelvtani szempontból nézve vonatkozhat mindkettőre? Ez az egyik kérdésem.
A másik ennél kicsit bonyolultabb.
E szószedet, és Varga Zs. J. szótára szerint is (246. o.) a ’ δῶρον’ az Úsz-ban kifejezetten áldozati ajándékot jelent (utalással vagy közvetlenül).
Ezért ugyanezt a szakaszt így fordítom és értem:
„Ugyanis kegyelemből vagytok megmentettek, hit által, ez…
(mármint az áldozati ajándék, mert a ’τοῦτο’ semleges nemű, és így a ’δῶρον’-ra vonatkozik. Tehát nem a megmentettségünkre, ahogy azt eddig gondoltam, mert az hímnemben van!)
…nem tőletek van, Istené az áldozati ajándék; nem cselekedetekből, hogy senki ne dicsekedjék.”
Míg az ember talán a kelleténél is többször ad az Istennek áldozati ajándékot, addig Istennek egyetlen „áldozati” ajándéka van számunkra. Ez pedig Krisztus áldozata. Ha ez így van, akkor se a hit, se a kegyelem ezen ige alapján nem Isten ajándéka. Akkor e szerint az ige szerint az igazi ajándék: Krisztus. Az ő halála a kereszten és az Ő élete bennünk… Jól gondolom?
Vagy az is lehet, hogy egyszerre mégis mindet jelenti? Üdvözlettel: Géza
Harmai Gábor
2016-09-13 19:31:05 - 581
Válasz Jáksó Éva 579. üzenetére:
Javítottam, de magam is kíváncsi vagyok az új változatra a neten... A héber szavak leírásával rengeteget kínlódom. Márpedig addig héber ószövetségi adatbázis nem lesz, amíg meg nem oldom :-(
Javítottam, de magam is kíváncsi vagyok az új változatra a neten... A héber szavak leírásával rengeteget kínlódom. Márpedig addig héber ószövetségi adatbázis nem lesz, amíg meg nem oldom :-(
Harmai Gábor
2016-09-09 13:22:22 - 580
Válasz Jáksó Éva 579. üzenetére:
Köszi, az adatbázisban javítom. Az új verzió (ahol ez is rendben lesz) tényleg érik, csak a programozók körében erős a munkaerőhiány és az ebből fakadó túlterheltség. Ezért még ülünk rajta :-(
Köszi, az adatbázisban javítom. Az új verzió (ahol ez is rendben lesz) tényleg érik, csak a programozók körében erős a munkaerőhiány és az ebből fakadó túlterheltség. Ezért még ülünk rajta :-(
Harmai Gábor
2016-09-01 12:00:35 - 578
Válasz KGéza 577. üzenetére:
Kedves Géza,
a nyelvi jelenséget, amit kiszúrtál, a GNG 131.§.2. pontja tárgyalja, és "pronominales Prädikat"-nak, azaz névmási állítmánynak nevezi. Ilyenkor az állítmány egésze határozza meg, hogy "ki" vagy "mi" a helyes fordítás.
Egyik példája az Ef 1,18, de más példákat is hoz, kérdésed szempontjából a legmeggyőzőbb a Róm 11,15:
Róm 11,15: ...τίς ἡ πρόσλημψις εἰ μὴ ζωὴ ἐκ νεκρῶν.
...mi (!!!) a fölvétetés, ha nem élet a halálból
Mindenképpen érdemes a szószedetünket javítani, a τίς szó fordítását "mi"-re cserélni, és lábjegyzetben magyarázkodni. Viszont ebből következően kérdésedre azt kell mondanom, hogy az Ef 1,18-ban helyes a három "mi"-fordítás.
Kedves Géza,
a nyelvi jelenséget, amit kiszúrtál, a GNG 131.§.2. pontja tárgyalja, és "pronominales Prädikat"-nak, azaz névmási állítmánynak nevezi. Ilyenkor az állítmány egésze határozza meg, hogy "ki" vagy "mi" a helyes fordítás.
Egyik példája az Ef 1,18, de más példákat is hoz, kérdésed szempontjából a legmeggyőzőbb a Róm 11,15:
Róm 11,15: ...τίς ἡ πρόσλημψις εἰ μὴ ζωὴ ἐκ νεκρῶν.
...mi (!!!) a fölvétetés, ha nem élet a halálból
Mindenképpen érdemes a szószedetünket javítani, a τίς szó fordítását "mi"-re cserélni, és lábjegyzetben magyarázkodni. Viszont ebből következően kérdésedre azt kell mondanom, hogy az Ef 1,18-ban helyes a három "mi"-fordítás.
KGéza
2016-08-31 21:02:29 - 577
Kedves Gábor!
Ef 1,18.19-ről van szó.
18πεφωτισμένους τοὺς ὀφθαλμοὺς τῆς καρδίας εἰς τὸ εἰδέναι (ὑμᾶς)
τίς (ki) ἐστιν ἡ ἐλπὶς τῆς κλήσεως αὐτοῦ,
τίς (ki) ὁ πλοῦτος τῆς δόξης τῆς κληρονομίας αὐτοῦ ἐν τοῖς ἁγίοις, 19καὶ
τί (mi) τὸ ὑπερβάλλον μέγεθος τῆς δυνάμεως αὐτοῦ εἰς ἡμᾶς τοὺς πιστεύοντας κατὰ τὴν ἐνέργειαν τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ…
Megvilágosítván a ti szívetek szemeit arra, tudni ki (KRISZTUS) az Ő (ATYA) elhívásának reménye; ki (KRISZTUS) az Ő (ATYA) öröksége dicsőségének gazdagsága a szentekben; és mi (SZENTLÉLEK?) az Ő (ATYA) hatalmának mindent felülmúló nagysága mirajtunk hívőkön, az Ő (ATYA) hatalmas erejének munkája szerint, amelyet cselekedett Krisztussal, föltámasztván őt a halottak közül.
A három tagmondat élén sorrendben ki, ki és mi kérdő névmások állnak. Miért nem így fordítják, hogy az első két tagmondat Krisztusra mutasson, a harmadik pedig a Szentlélekre? A szöveg így „beélesítve” erőteljesebb. Valamit elnéztem, nem tartottam be valamilyen szabályt, hogy más értelemre jutottam? Igaz az első tagmondatból nem használtam egy értelemzavaró ’ὑμᾶς’ (titeket) szót.
Mint mindig, ezt a szószedetet használtam a javasolt nyelvtani magyarázatokkal. Amennyire meg tudom ítélni, szerintem a nyelvtani keretek között maradtam. Hol a probléma, nem értem, kérlek, segíts!
Üdvözlettel: Géza
Ef 1,18.19-ről van szó.
18πεφωτισμένους τοὺς ὀφθαλμοὺς τῆς καρδίας εἰς τὸ εἰδέναι (ὑμᾶς)
τίς (ki) ἐστιν ἡ ἐλπὶς τῆς κλήσεως αὐτοῦ,
τίς (ki) ὁ πλοῦτος τῆς δόξης τῆς κληρονομίας αὐτοῦ ἐν τοῖς ἁγίοις, 19καὶ
τί (mi) τὸ ὑπερβάλλον μέγεθος τῆς δυνάμεως αὐτοῦ εἰς ἡμᾶς τοὺς πιστεύοντας κατὰ τὴν ἐνέργειαν τοῦ κράτους τῆς ἰσχύος αὐτοῦ…
Megvilágosítván a ti szívetek szemeit arra, tudni ki (KRISZTUS) az Ő (ATYA) elhívásának reménye; ki (KRISZTUS) az Ő (ATYA) öröksége dicsőségének gazdagsága a szentekben; és mi (SZENTLÉLEK?) az Ő (ATYA) hatalmának mindent felülmúló nagysága mirajtunk hívőkön, az Ő (ATYA) hatalmas erejének munkája szerint, amelyet cselekedett Krisztussal, föltámasztván őt a halottak közül.
A három tagmondat élén sorrendben ki, ki és mi kérdő névmások állnak. Miért nem így fordítják, hogy az első két tagmondat Krisztusra mutasson, a harmadik pedig a Szentlélekre? A szöveg így „beélesítve” erőteljesebb. Valamit elnéztem, nem tartottam be valamilyen szabályt, hogy más értelemre jutottam? Igaz az első tagmondatból nem használtam egy értelemzavaró ’ὑμᾶς’ (titeket) szót.
Mint mindig, ezt a szószedetet használtam a javasolt nyelvtani magyarázatokkal. Amennyire meg tudom ítélni, szerintem a nyelvtani keretek között maradtam. Hol a probléma, nem értem, kérlek, segíts!
Üdvözlettel: Géza
Harmai Gábor
2016-08-24 10:46:19 - 576
Válasz Leon 575. üzenetére:
Igen, ez egy működő e-mail címem :-)
Igen, ez egy működő e-mail címem :-)
Leon
2016-08-24 00:32:51 - 575
Kedves Harmai Gábor!
Köszönöm a segítséget, örülök, hogy sikerült tisztázni ezt a (Kol 1,15) szakaszt.
Szeretnék még egy kis segítséget kérni a görög nyelvvel kapcsolatban, viszont a következő kérdésem olyan jellegű, ami esetleg vitákat válthat ki más felekezetűekkel szemben. És mivel ez egy nyelvtanulói oldal, ettől szeretném megkímélni a honlapot. Ezért arra gondoltam, hogy inkább leírnám neked a kérdésem e-mailben.
A "harmaig kukac clerus [pont] hu" e-mail címed még működik, vagy azóta megváltozott? Mert ha még mindig ezen lehet elérni, akkor írnék erre egy levelet.
Köszönöm a segítséget, örülök, hogy sikerült tisztázni ezt a (Kol 1,15) szakaszt.
Szeretnék még egy kis segítséget kérni a görög nyelvvel kapcsolatban, viszont a következő kérdésem olyan jellegű, ami esetleg vitákat válthat ki más felekezetűekkel szemben. És mivel ez egy nyelvtanulói oldal, ettől szeretném megkímélni a honlapot. Ezért arra gondoltam, hogy inkább leírnám neked a kérdésem e-mailben.
A "harmaig kukac clerus [pont] hu" e-mail címed még működik, vagy azóta megváltozott? Mert ha még mindig ezen lehet elérni, akkor írnék erre egy levelet.
Harmai Gábor
2016-08-22 21:17:55 - 574
Válasz Leon 573. üzenetére:
Kedves Leon,
érdekes, amit kiszúrtál: a protestánsok nem szoktak dogmatikai okokból kicsavart fordításokat összehozni, erre tessék! :-)
A verset nem lehet korrektül másképp fordítani, mint hogy "minden teremtmény elsőszülöttje", vagy genitivus partitivussal, "elsőszülött minden teremtmény között". (vö. a revízió előtti ÚF-ot, ill. a Békés-Dallost)
A Hitvallással való kapcsolatot kétféleképpen tudnám érteni:
1. ő istensége szerint a láthatatlan Isten ikonja, embersége szerint elsőszülött minden teremtmény közül
2. A szentíró egyáltalán nem akar Jézus származásáról semmit mondani, hanem Jézus és a teremtett világ viszonyáról tanít, a teremtett világ egészével szemben jelenti ki Jézus elsőségét. Ebből nem következik semmi arra nézve, hogy Jézus ugyanolyan értelemben Isten-e, mint az Atya. Ez egy másik kérdés, egészen szó szerint Ariosz kérdése Kr. u. 319-ből.
Számomra a 2. megoldás a meggyőzőbb, bár a szentírási "eikon-ikon-képmás" szó nagyon erős. Aki Isten látható képmása, az nemigen lehet kevesebb, mint Isten.
Kedves Leon,
érdekes, amit kiszúrtál: a protestánsok nem szoktak dogmatikai okokból kicsavart fordításokat összehozni, erre tessék! :-)
A verset nem lehet korrektül másképp fordítani, mint hogy "minden teremtmény elsőszülöttje", vagy genitivus partitivussal, "elsőszülött minden teremtmény között". (vö. a revízió előtti ÚF-ot, ill. a Békés-Dallost)
A Hitvallással való kapcsolatot kétféleképpen tudnám érteni:
1. ő istensége szerint a láthatatlan Isten ikonja, embersége szerint elsőszülött minden teremtmény közül
2. A szentíró egyáltalán nem akar Jézus származásáról semmit mondani, hanem Jézus és a teremtett világ viszonyáról tanít, a teremtett világ egészével szemben jelenti ki Jézus elsőségét. Ebből nem következik semmi arra nézve, hogy Jézus ugyanolyan értelemben Isten-e, mint az Atya. Ez egy másik kérdés, egészen szó szerint Ariosz kérdése Kr. u. 319-ből.
Számomra a 2. megoldás a meggyőzőbb, bár a szentírási "eikon-ikon-képmás" szó nagyon erős. Aki Isten látható képmása, az nemigen lehet kevesebb, mint Isten.
Leon
2016-08-19 13:40:48 - 573
Tisztelt Hamrai Gábor!
Először is köszönöm szépen az előző válaszod. Egy fordítási kérdésben kérnék tőled segítséget. A (Kol 1,15) szakaszt a SZIT Bibliában így olvasom:
"Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte"
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez a fordítás ariánusra sikerült. Jézus ugyanis nem lehet a teremtmények elsőszülötte, mert ő nem teremtmény, hanem Isten. A magyar Bibliatársulat (RUF) fordítása viszont a következő:
"Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt."
Az, hogy Jézus az elsőszülött a teremtmények előtt, véleményem szerint megegyezik a niceai-konstantinápolyi hitvallással, amely kimondja: "Született, de nem teremtmény:", tehát Jézus már a teremtmények előtt is létezett.
Az érdekelne, hogy te a görög szöveg alapján melyik fordítást tartod helyesnek, illetve te hogyan fordítanád a (Kol 1,15) szakaszt. Köszönöm válaszod előre is!
Először is köszönöm szépen az előző válaszod. Egy fordítási kérdésben kérnék tőled segítséget. A (Kol 1,15) szakaszt a SZIT Bibliában így olvasom:
"Ő a láthatatlan Isten képmása, minden teremtmény elsőszülötte"
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez a fordítás ariánusra sikerült. Jézus ugyanis nem lehet a teremtmények elsőszülötte, mert ő nem teremtmény, hanem Isten. A magyar Bibliatársulat (RUF) fordítása viszont a következő:
"Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt."
Az, hogy Jézus az elsőszülött a teremtmények előtt, véleményem szerint megegyezik a niceai-konstantinápolyi hitvallással, amely kimondja: "Született, de nem teremtmény:", tehát Jézus már a teremtmények előtt is létezett.
Az érdekelne, hogy te a görög szöveg alapján melyik fordítást tartod helyesnek, illetve te hogyan fordítanád a (Kol 1,15) szakaszt. Köszönöm válaszod előre is!
Harmai Gábor
2016-06-04 17:50:24 - 572
Válasz Jáksó Éva 571. üzenetére:
Jogos, köszönöm, az adatbázisomban kijavítom, a netre majd a következő frissítéskor kerül ki.
Jogos, köszönöm, az adatbázisomban kijavítom, a netre majd a következő frissítéskor kerül ki.
Jáksó Éva
2016-06-04 15:36:35 - 570
Lemaradt az éles ékezet a szótári információknál a μοί-ról. (pl.: Jel 1,17,18)
Harmai Gábor
2016-05-21 21:28:18 - 569
Válasz Jáksó Éva 568. üzenetére:
Nade mindegyiknél erről van szó: az m/f/n vagyis a masculinum/feminimum/neutrum különbsége nem eredményez lefordítható különbséget, mert a magyarban nincsenek nemek. Pl. az összes participium futurum "majd levő".
Nade mindegyiknél erről van szó: az m/f/n vagyis a masculinum/feminimum/neutrum különbsége nem eredményez lefordítható különbséget, mert a magyarban nincsenek nemek. Pl. az összes participium futurum "majd levő".
Jáksó Éva
2016-05-21 19:48:31 - 568
Válasz Harmai Gábor 567. üzenetére:
Igen, így kérném mindegyiknél a fordítást.
Igen, így kérném mindegyiknél a fordítást.
Harmai Gábor
2016-05-21 17:42:13 - 567
Válasz Jáksó Éva 566. üzenetére:
Ezt most nem értem kristálytisztán. A ὤν; οὖσα; ὄν hármas mindegyike "levő"-t jelent, csak az első hímnemű, a második nőnemű, a harmadik semleges nemű.
Ezt most nem értem kristálytisztán. A ὤν; οὖσα; ὄν hármas mindegyike "levő"-t jelent, csak az első hímnemű, a második nőnemű, a harmadik semleges nemű.
Jáksó Éva
2016-05-21 11:24:26 - 566
Válasz Harmai Gábor 565. üzenetére:
Egyenként lennék kíváncsi a fordításukra.
Egyenként lennék kíváncsi a fordításukra.
Harmai Gábor
2016-05-21 06:12:28 - 565
Válasz Jáksó Éva 564. üzenetére:
Kedves Éva,
azt, amit a zárójelben lát. Tehát pl. ha εἶναι-t talál a Szentírásban az így fordítandó: "lenni", mivel az Activ infinitivus imperfectum.
A létigét elég fontosnak találtam ahhoz, hogy betegyem a ragozásait is a szótári infók közé.
Ha úgy véli, hogy a "majd levő" fordítás némileg mesterkélt, akkor igaza van, ennél az alaknál nyilván a szövegkörnyezet határozza meg a pontos értelmet.
Egyetlen előfordulása az LXX-ben, a Jób 15,14:
τίς γὰρ ὢν βροτός, ὅτι ἔσται ἄμεμπτος, ἢ ὡς ἐσόμενος δίκαιος γεννητὸς γυναικός;
Ki mert lévén halandó, hogy lesz kifogástalan vagy mint majd levő (!!!) igaz született asszonyé?
Szóval jövő időben van végig a kérdés, ezért a létigei particípium is jövő idejű, ez a magyarban nem adható vissza.
Kedves Éva,
azt, amit a zárójelben lát. Tehát pl. ha εἶναι-t talál a Szentírásban az így fordítandó: "lenni", mivel az Activ infinitivus imperfectum.
A létigét elég fontosnak találtam ahhoz, hogy betegyem a ragozásait is a szótári infók közé.
Ha úgy véli, hogy a "majd levő" fordítás némileg mesterkélt, akkor igaza van, ennél az alaknál nyilván a szövegkörnyezet határozza meg a pontos értelmet.
Egyetlen előfordulása az LXX-ben, a Jób 15,14:
τίς γὰρ ὢν βροτός, ὅτι ἔσται ἄμεμπτος, ἢ ὡς ἐσόμενος δίκαιος γεννητὸς γυναικός;
Ki mert lévén halandó, hogy lesz kifogástalan vagy mint majd levő (!!!) igaz született asszonyé?
Szóval jövő időben van végig a kérdés, ezért a létigei particípium is jövő idejű, ez a magyarban nem adható vissza.