| Λωΐς v. Λωίς, -ίδος | nm.pers. | Loisz, Timóteus nagyanyja; Λωΐς írásmód: GNT28; Λωίς írásmód: GNT_WH; Hap. leg. 2Tim 1,5: Λωΐδι v. Λωίδι (f.sg.dat.) | Λωΐς, Λωΐδα, Λωΐδος, Λωΐδι ! |
| λῶμα, -ατος | nm. | köpeny szegélye, széle | |
| λωποδυτέω mj? | verb. | | |
| Λώτ | nm.pers. | Lót | |
| Λωταν | nm.pers. | Lótán | |
| μ´ | card. | 40 | |
| μά mj? | | | |
| Μααζια | nm.pers. | Maázia | |
| Μάαθ | nm.pers. | Maát | |
| Μααλα | nm.pers. | Maála | |
| Μααλαθ mj? | nm.pers. | | |
| Μααλλων mj? | | | |
| Μααλων | nm.pers. | Mahálon | |
| Μααν | nm.pers. | Máon | |
| Μααναιμ | nm.pers. | Manaim | |
| Μααναιν | nm.pers. | Mánaim | |
| Μαανι mj? | nm.pers. | | |
| Μααραγαβε mj? | | | |
| Μαας | nm.pers. | Moósz | |
| Μαασα | nm.geo. | Mishal, Maasa | |
| Μαασαι | nm.pers. | Maazjáu | |
| Μαασαια, -ου | nm.pers. | Maaszja (vö. héb. מַעֲשֵׂיָה ill. מַעֲשֵׂיָהוּ) | |
| Μαασηα | nm.pers. | Maaszja (vö. héb. מַֽעֲשֵׂיָה) | |
| Μαασια | nm.pers. | Maaszja (vö. héb. מַעֲשֵׂיָה ill. מַעֲשֵׂיָהוּ) | |
| Μαασιας | nm.pers. | Maaszja (vö. héb. מַעֲשֵׂיָה) | |
| Μαασμᾶν mj? | nm.pers. | | |
| Μααταρωθορεχ | nm.geo. | Ataroth-Adár | |
| Μααχα | nm.pers. | Maáka | |
| Μααχαν mj? | nm.pers. | | |
| Μααχατι mj? | nm.pers. | | |
| Μααχως | nm.geo. | Maakhos | |
| Μαβασαμ | nm.pers. | Mapszám (vö. héb. מִבְשָׂם) | |
| Μαβσαν | nm.pers. | Mapszám (vö. héb. מִבְשָׂם) | |
| Μαβσαρ | nm.pers. | Mábszár | |
| Μαγαδαγαδ | nm.geo. | Migdal-Gad | |
| Μαγαδάν | nm.geo. | Magadán; Egy falu a Galileai tenger keleti partján, kb. 5 km-re Tiberiástól. Hap. leg. Mt 15,39 | |
| Μαγαφης mj? | nm.pers. | | |
| Μαγδαλγαδ mj? | | | |
| Μαγδαληνή, -ς | nm.pers. | A magdalai Mária mellék-személyneve. A szó azt jelenti, "Magdalából való", vitatható, hogy személynévnek, vagy adjectivusnak kell-e tekinteni. | Μαγδαληνή !, Μαγδαληνήν, Μαγδαληνής, Μαγδαληνῄ |
| Μαγδαλιηλ mj? | | | |
| Μαγδαν mj? | nm.pers. | | |
| Μαγδω mj? | nm.pers. | | |
| Μαγδώλος | nm.geo. | Migdol | |
| Μαγδώλου mj? | | | |
| Μαγδων mj? | | | |
| Μαγεβως | nm.pers. | Megbis | |
| Μαγεδδαων | nm.geo. | Megiddó (vö. héb. מְגִדֹּו) | |
| Μαγεδδω | nm.geo. | Megiddó (vö. héb. מְגִדֹּו) | |
| Μαγεδδων | nm.geo. | Megiddó (vö. héb. מְגִדֹּו) | |
| Μαγεδω | nm.geo. | Megiddó (vö. héb. מְגִדֹּו) | |
| Μαγεδων | nm.geo. | Megiddó (vö. héb. מְגִדֹּו) | |
| μαγεία, -ς | nm. | mágia | μαγεία, μαγείαν, μαγείας, μαγείᾳ, μαγείαι, μαγείας, μαγειῶν, μαγείαις ! |
| μαγειρεῖον, -ου | nm. | 1. szakács-bolt; mészárszék 2. főzőhely, konyha | |
| μαγειρεύω | verb. | 1. vágóhídra küld, levág, lemészárol 2. húst főz, henteskedik 3. szakácskodik | |
| μαγείρισσα, -ης | nm. | szakácsnő | |
| μάγειρος, -ου | nm. | 1. szakács 2. mészáros | |
| μαγεύω | verb. | mágusnak lenni, mágiát folytatni | μαγεύω, μαγεύσω ?, ἐμαγέυσα ?, μεμαγέυκα ?, ἐμαγεύσθην ?, μεμαγέυσμαι ? |
| μαγικός, -ή, -όν | adi. | mágikus | |
| μαγίς, -ίδος | nm. | mindenféle gyúrt massza v. tészta, sütemény | |
| μάγος, -ου | nm. | mágus | μάγος !, μάγον !, μάγου, μάγῳ, μάγοι !, μάγους !, μάγων !, μάγοις |
| Μαγώγ | nm.pers. | Magóg | |
| Μαδαι | nm.pers. | Madáj | |
| Μαδαν | nm.pers. | Mádán | |
| μαδαρόω | verb. | kihúzza a haját, megkopaszít | |
| μαδάω | verb. | kihull (haj, szakáll, szőr) | |
| Μαδβαρῖτις | nm.geo. | Madbaris; Néhány szöveg megfordítja a 3. és a 4. betűt: Μαβδαρίτιδι (Josh 5: 6); Αβδαρῖτις (Josh 18:12); egy puszta neve | |
| Μαδεβηνα | nm.geo. | Madména | |
| Μαδιάμ | nm.geo. | Midiám; A Vörös-tenger vidékén levő terület neve, Ábrahám egyik fiáról kapta a nevét. Hap. leg. Acs 7,29 | |
| Μαδιαν | nm.pers. | Mádián | |
| Μαδιανίτης | nm. | midiánita | |
| Μαδιανῖτις | adi. | mádiánita | |
| Μαδιανιτῶν | nm.coll. | midianita | |
| Μαδιηναῖος | nm.coll. | mádiánita | |
| Μαδων mj? | | | |
| Μαεβερ mj? | nm.pers. | | |
| Μαελα mj? | nm.pers. | | |
| Μαελεθ | nm.pers. | Máhelet | |
| μάζα, -ης | nm. | 1. árpasütemény, árpakenyér 2. tészta | |
| Μαζαρ | nm.pers. | Mábszár | |
| Μαζιτιας mj? | nm.pers. | | |
| μαζουρωθ | nm.pers. | héb. ולמזלות - Mazurót (a zoodiákus, tizenkét jel) | |
| Μαηλων mj? | | | |
| Μαηρος mj? | nm.pers. | | |
| Μαθαθα | nm.pers. | Matáta | |
| Μαθαθια | nm.pers. | Matatiás | |
| Μαθαν | nm.pers. | Mattan | |
| Μαθαναι | nm.pers. | Matanáj (vö. héb. מַתְּנַי) | |
| Μαθανι | nm.pers. | Matanáj (vö. héb. מַתְּנַי) | |
| Μαθανια | nm.pers. | Matania (vö. héb. מַתַּנְיָה) | |
| μάθημα, -ατος | nm. | tanulmány, tudás, oktatás, tudomány, lecke | |
| μαθητεύω | verb. | 1) (+ dat.) tanítványává lesz vkinek; 1a) követi az illető előírásait és utasításait; 2) (+ acc.) tanítvánnyá tesz vkit, tanít vkit; 3) (P. + dat.) szó szerint: tanítványává tétetik vkinek, értelem szerint az 1)-nek megfelelően fordítható. vö. Mt 13,52 | μαθητεύω, μαθητεύσω ?, ἐμαθήτευσα, μεμαθήτευκα ?, ἐμαθητεύθην, μεμαθέυμαι ? |
| μαθητής, -οῦ | nm. | tanítvány | μαθητής !, μαθητήν !, μαθητοῦ !, μαθητῇ !, μαθηταί !, μαθητάς !, μαθητῶν !, μαθηταῖς ! |
| μαθήτρια, -´ς | nm. | 1) női tanítvány; 2) keresztény nő | μαθήτρια !, μαθήτριαν, μαθητρίας, μαθητρίᾳ, μαθήτριαι, μαθητρίας, μαθητριῶν, μαθητρίαις |
| Μαθθαῖος, -ου | nm.pers. | Máté | Μαθθαῖος !, Μαθθαῖον !, Μαθθαῖου, Μαθθαῖῳ |
| Μαθθαναι | nm.pers. | Matanáj (vö. héb. מַתְּנַי) | |
| Μαθθανιας mj? | | | |
| Μαθθάτ v. Ματθάτ | nm.pers. | Mattát; Jézus egyik őse Lukács nemzetségtáblájában. Μαθθάτ írásmód: GNT28; Ματθάτ írásmód: GNT_WH | |
| Μαθθίας, -ου | nm.pers. | Mátyás | Μαθθίας, Μαθθίαν !, Μαθθίου, Μαθθίᾳ |
| Μαθουσαλά | nm.pers. | Matuzsálem | |
| μαῖα, -ας | nm. | 1. anyó (idős nő tisztelettudó megszólítása); a) anya b) dajka c) bába 2. tengeri rákfajta neve | |