| ὦμος, -´ου | nm. | váll | ὦμος, ὦμον, ὤμου, ὤμῳ, ὦμοι, ὤμους !, ὤμων, ὤμοις |
| ὠμός, -ή, -όν | adi. | 1. nyers; 2. kegyetlen, zord | |
| ὠμότης, -ητος | nm. | csiszolatlanság, durvaság, nyersesség 2. gyomorrontás 3. átv. vadság, barbárság, kegyetlenség | |
| ὠμοτοκέω | verb. | elvetél | |
| ὠμόφρων mj? | | | |
| Ων | nm.geo. | Ón, Aven; "Ón magas helyei" Hóseásnál Béthel (Hós. 4:15) | |
| Ωναμ | nm.pers. | Onám | |
| Ωναν | nm.pers. | Ána | |
| Ωνας mj? | nm.pers. | | |
| ὠνέομαι | verb. | vásárol | ὠνέομαι, ὠνήσομαι, ἐωνήθην, ἐώνημαι (vö: BGOG, 312.o.) |
| Ωνι mj? | nm.pers. | | |
| Ωνους mj? | nm.pers. | | |
| Ωνω | nm.pers. | Onó | |
| Ωξ | nm.pers. | Húsz | |
| ᾠόν, -οῦ | nm. | tojás | ᾠόν, ᾠόν !, ᾠοῦ, ᾠῷ, ᾠά, ᾠά, ᾠῶν, ᾠοῖς |
| Ωουδας mj? | nm.pers. | | |
| Ωρ | nm.pers. | Húr | |
| ὥρα, -ς | nm. | óra, rövid időszak | ὥρα !, ὥραν !, ὥρας !, ὥρᾳ !, ὧραι !!, ὥρας !, ὡρῶν !, ὥραις |
| ὡραΐζομαι | verb. | ékesít | |
| ὠραῖος, -α, -ον | adi. | ékes, szép, kidolgozott | |
| ὡραιότης, -ητος | nm. | 1. gyümölcsök érettsége 2. szépség, viruló külső 3. dísz, ékszer | |
| ὡραιοῦμαι | verb. | szépnek/bájosnak/csinosnak lenni | |
| ὡραϊσμός | nm. | ékesítés | |
| Ωραμ mj? | | | |
| Ωρηβ | nm.pers. | Óreb | |
| Ωρηρ mj? | nm.pers. | | |
| ὡρίζω | verb. | 1. oszt, eloszt 2. határoz 3. elválaszt, elkülönít 4. megállapít, kijelöl, kijelent 5. megszabja a határokat, korlátoz, meghatároz 6. megállapít, kijelöl, rögzít, beállít (M) 1. megalapít, elrendez 2. esküt vagy fogadalmat tesz | |
| ὥριμος, -ον | adi. | érett | |
| Ὠρίων | nm.pers. | Orion | |
| ὤρυμα mj? | | | |
| ὠρύομαι | verb. | ordít, üvölt (oroszlán, farkas, kutya vagy egyéb állat) | |
| Ωρωναιμ | nm.geo. | Órónaim; Moab városa Arnontól délre (Jer. 48:3; Iz. 15:5) | |
| Ωρωνην mj? | nm.pers. | | |
| Ωρωνιν | nm.geo. | Bet-horon; Órónin | |
| Ωρωνίτου mj? | | | |
| ὡς | coni. | 1) így, azért, tehát; 2) (összehasonlításokban) mint, amint; 3) (idő kapcsán) amikor; 4) καὶ ὡς: mégis, mindazonáltal | |
| Ως | nm.pers. | Úc (vö. héb. עוּץ) | |
| Ωσα | nm.pers. | Hósza | |
| Ωσαια | nm.pers. | Hósaja | |
| Ωσαιαν mj? | nm.pers. | | |
| Ὡσαίας mj? | nm.pers. | | |
| Ωσαμ mj? | nm.pers. | | |
| Ωσαμω mj? | nm.pers. | | |
| ὠσαν v. ὡς ἄν | coni. | mintha | |
| Ωσαν mj? | nm.pers. | | |
| ὡσανεί | adv. | mintha, mint valami | |
| Ὡσαννά | cit.ar. | Hozsanna! Az arám szó jelentése: kérlek, ments meg! - e (rendszerint Istenhez intézett) segélykiáltás később liturgikus felkiáltássá (partic.) vált. ÚSzSz: a héber הוֹשִׁיעָה־נָה szóból származik az arám הוֹשַׁע־נָא és ennek görög átirata került az Úsz-be. | |
| Ωσαρ mj? | nm.pers. | | |
| ὡσαύτως | adv. | ugyanígy | |
| ὡσεὶ | adv. | mintegy | |
| Ωση mj? | nm.pers. | | |
| Ὡσηέ, | nm.pers. | Ózeás; Hap. leg. Róm 9,25 | |
| Ωσιμ mj? | nm.pers. | | |
| ὥσπερ | coni. | úgy, mint | |
| ὡσπερεὶ | coni. | mint | |
| ὥστε | coni. | úgyhogy; ezért, tehát, így; utána: acc. cum inf. | |
| ὠτάριον, -ου | nm. | fül; az ὠτίον, -ου kicsinyítő képzős alakja, a Szentírás a Mk 14,47-ben és a Jn 18,10-ban használja, amikor Péter levágja a szolga fülét. Vlsz. ott a fül egy darabjáról van szó. | ὠτάριον, ὠτάριον !, ὠτάριου, ὠτάριῳ, ὠτάρια, ὠτάρια, ὠτάριων, ὠτάριοις |
| ὠτίον, -ου | nm. | fül | ὠτίον !, ὠτίον, ὠτίου !, ὠτίῳ, ὠτία, ὠτία, ὠτίων, ὠτίοις |
| ὠτότμητος, -ον | adi. | hasított vagy vágott fülű | |
| Ωφαζ | nm.geo. | Ofaz, Upaz; Az a hely, ahol arany van. Más néven Ofír (Dán. 10:5) | |
| Ωφαλ mj? | nm.pers. | | |
| Ωφε | nm.pers. | Ofaz | |
| ὠφέλεια, -´ς v. ὠφελία, -ς | nm. | haszon; ὠφέλεια, -´ς írásmód: GNT28; ὠφελία, -ς írásmód: GNT_WH | ὠφέλεια !, ὠφέλειαν, ὠφελείας !, ὠφελείᾳ, ὠφέλειαι, ὠφελείας, ὠφελειῶν, ὠφελείαις |
| ὠφελέω | verb. | 1. (A.) támogat, segít, használ (akinek/akit és amiben: kettős acc.); szolgál vminek 2. (P.) hasznát veszi | ὠφελέω, ὠφελήσω, ὠφέλησα, ὠφέληκα, ὠφελήθην, ὠφέλημαι |
| ὠφέλημα, -ατος | nm. | haszon, használat | |
| ὠφέλιμος, -ον | adi. | hasznos | |
| Ωφιρ | nm.geo. | Ofír | |
| Ωχαζαμ mj? | nm.pers. | | |
| ὠχρός, -ά, -όν | adi. | sápadt, halvány (arcszín) | |