| ἐγκομβόομαι | verb. | felölti magára, felövezi magát | |
| ἐγκοπή, -ῆς | nm. | akadály | ἐγκοπή, ἐγκοπήν !, ἐγκοπῆς, ἐγκοπῇ, ἐγκοπαί, ἐγκοπάς, ἐγκοπῶν, ἐγκοπαῖς |
| ἔγκοπος, -ον | adi. | fárasztó, fáradt | |
| ἐγκόπτω | verb. | akadályoz; föltart | ἐγκόπτω, ἐγκόψω, ἐνέκοψα, ἐγκέκοφα ?, ἐνεκόπην, ἐγκέκομμαι ? |
| ἐγκοσμέω | verb. | elrendez vmiben | |
| ἐγκοτέω | verb. | nagyon haragszik vkire | |
| ἐγκότημα, -ατος | nm. | erős harag | |
| ἐγκράτεια, -´ς | nm. | önmegtartóztatás | ἐγκράτεια !, ἐγκράτειαν !, ἐγκρατείας !, ἐγκρατείᾳ !, ἐγκράτειαι, ἐγκρατείας, ἐγκρατειῶν, ἐγκρατείαις |
| ἐγκρατεύζω mj? | verb. | | |
| ἐγκρατεύομαι | verb. | önmegtartóztatást gyakorol | |
| ἐγκρατής, -ές | adi. | önmegtartóztató; Hap. leg. Tit 1,8: ἐγκρατῆ (m.sg.acc.) | |
| ἐγκρίνω | verb. | 1) közé számítani 2)ítélni, igazságot tenni közöttük | |
| ἐγκρίς, -ίδος | nm. | olajból és mézből készült sütemény | |
| ἐγκρούω | verb. | 1. bever vmibe 2. dobogva táncol | |
| ἐγκρύπτω | verb. | 1) elvegyít , elkever valamit valamiben; 2) elrejt valamit valamiben | |
| ἐγκρυφίας, , -ἄρτος | nm. | cipó, vekni, hamuban sült | |
| ἐγκτάομαι | verb. | (M.) birtokot szerez (idegen földön) | |
| ἔγκτησις, -εως | nm. | 1. birtokszerzési jog 2. birtok | |
| ἔγκτητος, -ον | adi. | (idegen országot) birtokolt; megszerzés útján, megszerzett | |
| ἐγκύκλιος, -ος, -ον | adi. | kerek, kör alakú, körkörös, körlevél | |
| ἐγκυλίω | verb. | belehemperget (P) hempereg vmiben; átv. belebonyolódik vmibe | |
| ἐγκύος, -ον | adi. | várandós | |
| ἐγκύπτω | verb. | meghajol, behajol | |
| ἐγκωμιάζω | verb. | dicsőít, magasztal vmiért | |
| ἐγκώμιον, -ου | nm. | dicsőítés, magasztalás | |
| Εγλα | nm.pers. | Hegla | |
| Εγλαμ mj? | nm.pers. | | |
| Εγλι | nm.pers. | Egli | |
| Εγλωμ | nm.pers. | Eglon | |
| Εγρεβηλ mj? | | | |
| ἐγρήγορος, -ον | adi. | figyelők, éberek | |
| ἐγχάσκω | verb. | szemébe nevet, kicsúfol | |
| ἐγχειρέω | verb. | 1. nekifog, elkezd 2. tárgyal, fejteget | |
| ἐγχείρημα, -ατος | nm. | vállalkozás; támadás, merénylet | |
| ἐγχειρίδιον | nm. | kézben II. 1. kézi-kés, tőr 2. nyél 3. kézi, kézikönyv 4. szerszám, eszköz | |
| ἐγχέω | verb. | beönt, beömlik, beözönlik | |
| ἐγχρίω | verb. | 1) (bőrbe) bedörzsöl, beken; 2) bekeni magát | ἐγχρίω, ἐγχρίσω, ἐξέχρισα, 0, 0, 0 (vö: BGOG, χρίω, 312.o.) |
| ἐγχρονίζω | verb. | késlekedik vmiben, régóta van vmiben | |
| ἐγχώριος, -(α), -ον | adi. | 1. hazai, honi, nemzeti 2. helyi (viselet) 3. vidéki, falusi (esemény) | |
| ἐγώ | pron.pers. | én; Ragozása: <br>sg.1.nom.: ἐγώ (én; ÚSzSz: 1473); <br>sg.1.acc.: ἐμέ v. μέ (engem; ÚSzSz: 1691);<br>sg.1.gen.: ἐμού v. μού (enyém; ÚSzSz: 1700); <br>sg.1.dat.: ἐμοί v. μοί (nekem; ÚSzSz: 1698) | ἐγώ, ἐμέ v. μέ, ἐμού v. μού, ἐμοί v. μοί |
| Εδαν | nm.pers. | Leedán | |
| Εδανια | nm.pers. | Adonja | |
| ἐδαφίζω | verb. | eltipor, földbe tipor, elpusztít | |
| ἔδαφος, -´ους | nm. | talaj, föld, alap; Hap. leg. Acs 22,7: ἔδαφος (n.sg.nom.) | ἔδαφος !, ἔδαφος, ἐδάφους, ἐδάφει, ἔδαφη, ἔδαφη, ἐδαφῶν, ἐδάφεσιν |
| Εδδεκελ | cit.ar. | A héb. חִדֶּקֶל (hiddekkel) transzliterációja. A Tigris folyó (Dán. 10:4) | |
| Εδδι mj? | nm.pers. | | |
| Εδδινους mj? | nm.pers. | | |
| Εδεϊα mj? | nm.pers. | | |
| Εδεμ | nm.geo. | Éden | |
| Εδεν mj? | nm.pers. | | |
| Εδενε | nm.pers. | Edna | |
| Εδενι | nm.coll. | edeniták | |
| Εδερ | nm.pers. | Eder | |
| ἔδεσμα, -ατος | nm. | eledel, élelem | |
| Εδιηλ | nm.pers. | Adiél | |
| Ἐδνά mj? | | | |
| Εδνας mj? | nm.pers. | | |
| ἕδρα, -ας | nm. | ülőhely, szék, pad | |
| ἑδράζω | verb. | (el)ültet | |
| Εδραϊ mj? | nm.pers. | | |
| Εδραϊν | nm.geo. | Edrei - Básán királyságának egyik fő városa. Lásd.: Deut 1:4 | |
| ἑδραῖος, -α, -ον | adi. | 1. szilárd; 2. (ember) állhatatos | |
| ἑδραίωμα, -´τος | nm. | szilárd alap | ἑδραίωμα !, ἑδραίωμα, ἑδραιώματος, ἑδραιώματι, ἑδραιώματα, ἑδραιώματα, ἑδραιωμάτων, ἑδραιώμασιν |
| Εδραμ mj? | nm.pers. | | |
| Εδωμ | nm.geo./nm.coll. | Edom | |
| Εζεκηλ | nm.pers. | Hezekiel | |
| Εζεκια | nm.pers. | Hezekja | |
| Ἑζεκίας, -ου | nm.pers. | Ezékiás (Hiszkija), Júda királya | Ἑζεκίας !, Ἑζεκίαν !, Ἑζεκίου, Ἑζεκίᾳ |
| Εζεκιου mj? | | | |
| Εζεκρι mj? | nm.pers. | | |
| Εζερ | nm.pers. | Ezer | |
| Εζερεελ mj? | | | |
| Εζερηλ | nm.pers. | Ezrel | |
| Ἐζερίας mj? | nm.pers. | | |
| Εζουρ | nm.pers. | Ézer | |
| Εζραΐτης mj? | | | |
| Εζρι mj? | nm.pers. | | |
| Εζρικαμ | nm.pers. | Ezrikám | |
| Εζριλ mj? | nm.pers. | | |
| Εζωρα mj? | nm.pers. | | |
| ἐθελοδιδάσκαλος | nm. | önéntes tanító | |
| ἐθελοθρησκία, -ς | nm. | önkényes vallásosság | ἐθελοθρησκία, ἐθελοθρησκίαν, ἐθελοθρησκίας, ἐθελοθρησκίᾳ !, ἐθελοθρησκίαι, ἐθελοθρησκίας, ἐθελοθρησκιῶν, ἐθελοθρησκίαις |
| ἐθελοκωφόω | verb. | önként megsüketít/megnémít | |
| ἐθέλω | verb. | 1. akar, szívesen tesz vmit 2. óhajt; kíván | |
| Εθερ | nm.geo. | Ether | |
| Εθθι | nm.pers. | Etej | |
| Εθι mj? | nm.pers. | | |
| ἐθίζω | verb. | szokott; Az ÚSz-ben csak a Lk 2,27-ben P.part.perf. főnévként: εἰθισμένον: szokás | εἰθισμένον |
| ἐθισμός, -οῦ | nm. | 1. szoktatás 2. megszokás; szokás | |
| Εθναν | nm.pers. | Etnán | |
| ἐθνάρχης, -ου | nm. | helytartó | ἐθνάρχης !, ἐθνάρχην, ἐθνάρχου, ἐθνάρχῃ, ἐθνάρχαι, ἐθνάρχας, ἐθνάρχων, ἐθνάρχαις |
| ἐθνηδόν mj? | | | |
| ἐθνικός, -ή, -όν | adi. | (hebr.) pogány, nem zsidó | |
| ἐθνικῶς | adv. | pogány módon | |
| ἐθνοπάτωρ mj? | | | |
| ἐθνοπλήθης mj? | | | |
| ἔθνος, -ους | nm. | 1. nemzet, nép; 2. pogányok; BÚG: σ tövű ragozás | ἔθνος !, ἔθνος !, ἔθνους !, ἔθνει !, ἔθνη !, ἔθνη !, ἐθνῶν !, ἔθνεσιν ! |
| ἔθος, -ους | nm. | szokás | ἔθος !, ἔθος !, ἔθους, ἔθει !, ἔθη !, ἔθη, ἐθῶν !, ἔθεσι !!! |