Szótár

αἴρω	verb.	1.) felemel, elvesz, (el)visz; 2.) (ruhából) kiszakít; 3.) αἶρε/ἆρον (A.imprt.impf./aor.) kb. "lógasd föl", azaz "feszítsd keresztre" - Jézust és az Acs-ben Szent Pált	αἴρω, ἀρῶ, ἦρα, ἦρκα, ἤρθην, ἦρμαι (vö: BÚG 11.8.45)
Αισαμ	nm.geo.	Anim
Αισαν mj?
αἰσθάνομαι	verb.	1) érzékel 1a) testi érzékszervekkel ; 1b) értelmileg, felfog, megért
αἴσθησις, -´εως	nm.	1. érzékelés, fogékonyság; 2. tudás, megkülönböztetés 3. tapintat 4. intuició, bepillantás 5. tapasztalat, ítélet 6. érzés	αἴσθησις, αἴσθησιν, αἰσθήσεως, αἰσθήσει !, αἰσθήσεις, αἰσθήσεις, αἰσθήσεων, αἰσθήσεσιν
αἰσθητήριον, -ου	nm.	érzékelő képesség	αἰσθητήριον, αἰσθητήριον, αἰσθητήριου, αἰσθητήριῳ, αἰσθητήρια, αἰσθητήρια !, αἰσθητήριων, αἰσθητήριοις
αἰσθητικός, -ή, -όν	adi.	érzékeny, figyelmes, éles eszű
Αισιμωθ	nm.geo.	Aiszimóth
αἰσχροκερδής, -ές	adi.	rút nyerészkedők
αἰσχροκερδῶς	adv.	rút nyerészkedésből
αἰσχρολογία, -ς	nm.	szégyenletes beszéd	αἰσχρολογία, αἰσχρολογίαν !, αἰσχρολογίας, αἰσχρολογίᾳ, αἰσχρολογίαι, αἰσχρολογίας, αἰσχρολογιῶν, αἰσχρολογίαις
αἰσχρός, -ά, -όν	adi.	erkölcstelen, aljas, dicstelen
αἰσχρότης, -τος	nm.	ocsmányság	αἰσχρότης !, αἰσχρότητα, αἰσχρότητος, αἰσχρότητι, αἰσχρότητες, αἰσχρότητας, αἰσχροτήτων, αἰσχρότησιν
αἰσχρῶς	adv.	szégyenletesen, csúnyán
αἰσχύνη, -ς	nm.	hitványság, szégyen	αἰσχύνη !, αἰσχύνην, αἰσχύνης !, αἰσχύνῃ !, αἰσχύναι, αἰσχύνας !, αἰσχυνῶν, αἰσχύναις
αἰσχυντηρός, -ά, -όν	adi.	szégyenlős, félénk, szerény
αἰσχύνω	verb.	1. hitványnak lenni; 2. szégyell, megszégyenül	αἰσχύνομαι, αἰσχυνοῦμαι, ᾐσχύνθην, ᾔσχυμμαι
Αισωρα mj?
Αιταμ v. Αιταν	nm.geo.	Etám
αἰτέω	verb.	kér (akitől: + acc; amit: + acc.)	αἰτέω, αἰτήσω, ᾔτησα, ᾔτηκα, ᾐτήθην, ᾔτημαι
αἴτημα, -´τος	nm.	kérés	αἴτημα !, αἴτημα, αἰτήματος, αἰτήματι, αἰτήματα !, αἰτήματα !, αἰτημάτων, αἰτήμασιν
αἴτησις, -´εως	nm.	kérelem, kérés; igény, követelés
αἰτία, -ς	nm.	1) ok; 1a) büntetési ok; 2) vád	αἰτία !, αἰτίαν !, αἰτίας !, αἰτίᾳ, αἰτίαι, αἰτίας, αἰτιῶν, αἰτίαις
αἰτιάομαι	verb.	vádol, hibáztat, terhel
αἴτιον, -´ου	nm.	hiba, vétek	αἴτιον !, αἴτιον, αἰτίου !, αἰτίῳ, αἴτια, αἴτια, αἰτίων, αἰτίοις
αἴτιος, -α, -ον	adi.	okozója, szerzője, megalkotója vminek (pl. bűnténynek)
αἰτίωμα, -´τος	nm.	vád	αἰτίωμα, αἰτίωμα, αἰτιώματος, αἰτιώματι, αἰτιώματα !, αἰτιώματα, αἰτιωμάτων, αἰτιώμασιν
αἰτιῶμαι	verb.	vádol, vádat emel vki ellen, panaszkodik	αἰτιῶμαι, αἰτιάσομαι, ᾐτιασάμην, ᾐτιασάμαι
Αϊτωβ	nm.pers.	Ahitób
αἰφνίδιος v. ἐφνίδιος, -ον	adi./adv.	váratlan, észrevétlen; (Úsz: adv. értelemben) hirtelen, váratlanul
αἰφνιδίως mj?
Αιχιοζα	nm.geo.	Szekáka, Aikhoza
αἰχμαλωσία, -ς	nm.	1. fogság; 2. fogoly	αἰχμαλωσία, αἰχμαλωσίαν !, αἰχμαλωσίας, αἰχμαλωσίᾳ, αἰχμαλωσίαι, αἰχμαλωσίας, αἰχμαλωσιῶν, αἰχμαλωσίαις
αἰχμαλωτεύω	verb.	foglyul ejt, elfog vkit; elrabol
αἰχμαλωτίζω	verb.	1) foglyul ejt; 2) (átv.) hat vkinek a józan eszére
αἰχμαλωτίς	nm.	gen. I. adi. f. hadifogolyé II. subst. f. hadifogoly(nő)
αἰχμάλωτος, -´ου	nm.	(hadi)fogoly	αἰχμάλωτος, αἰχμάλωτον, αἰχμαλώτου, αἰχμαλώτῳ, αἰχμάλωτοι, αἰχμαλώτους, αἰχμαλώτων, αἰχμαλώτοις !
αἰών, -ῶνος	nm.	1. korszak; 2. beláthatatlan idő; 3. örökkévalóság	αἰών, αἰῶνα !, αἰῶνος !, αἰῶνι !, αἰῶνες, αἰῶνας !, αἰώνων !, αἰῶσιν !
αἰώνιος, -ον	adi.	korszakos, örök
Ακαβωθ mj?	nm.pers.
ἀκαθαρσία, -ς	nm.	tisztátalanság	ἀκαθαρσία !, ἀκαθαρσίαν !, ἀκαθαρσίας !, ἀκαθαρσίᾳ !, ἀκαθαρσίαι, ἀκαθαρσίας, ἀκαθαρσιῶν, ἀκαθαρσίαις
ἀκάθαρτος, -ον	adi.	tisztátalan
ἀκαιρέομαι	verb.	nincs alkalma vmire
ἄκαιρος, -ον	adi.	nem kellő időben való, alkalmatlan, illetlen
ἀκαίρως	adv.	alkalmatlan időben
ἀκακία, -ας	nm.	ártatlanság, egyszerűség
ἄκακος, -ον	adi.	egyszerű, ártalmatlan 1) csalás vagy fondorlatmentes, bűntől szabad; 2) nem fél mások gonoszságától, gyanakvásmentes
ἀκάλυπτος mj?
ἀκαλύπτως	adv.	leleplezett, felfedett
ἀκάν, -ος	nm.	bogáncs
ἄκανθα, -´ης	nm.	tövis	ἄκανθα, ἄκανθαν, ἀκάνθης, ἀκάνθῃ, ἄκανθαι !, ἀκάνθας !, ἀκανθῶν !, ἀκάνθαις
ἀκάνθινος, -ον	adi.	tüskés, tövises, szúrós
ἀκανθώδης, -ες	adi.	tövisekkel teli, tüskés
ἀκάρδιος	adi.	szívtelen, bátortalan
ἀκαριαῖος mj?
ἀκαρπία, -ας	nm.	terméketlenség, kopárság, sivárság
ἄκαρπος, -ον	adi.	gyümölcstelen
ἀκατάγνωστος, -ον	adi.	amit nem lehet elmarasztalni, kifogástalan; Hap. leg. Tit 2,8: ἀκατάγνωστον (m.sg.acc.)
ἀκατακάλυπτος, -ον	adi.	1) fedetlen, letakaratlan, 2) fátyolozatlan, 3) (átv.) leplezetlen
ἀκατάκριτος, -ον	adi.	el nem ítélt (fogoly), büntetve bírósági ítélet nélkül
ἀκατάλυτος, -ον	adi.	felbonthatatlan, nem elpusztítható; végtelen, határtalan, örökös, folytonos
ἀκαταμάχητος	adi.	legyőzhetetlen
Ακαταν	nm.pers.	Ekketán
ἀκατάπαυστος, -ον v. ἀκατάπαστος, -ον	adi.	szakadatlan, szüntelen; nyughatatlan; ἀκατάπαυστος, -ον írásmód: GNT28; ἀκατάπαστος írásmód: GNT_WH; Hap. leg. 2Pt 2,14: ἀκαταπα(ύ)στους (m.pl.acc.);
ἀκατάποτος, -ος, -ον	adi.	lenyelhetetlen, nem lehet lenyelni
ἀκατασκεύαστος, -ον	adi.	üres, rendezetlen (abban az értelemben, hogy nincs berendezve); műveletlen (föld)
ἀκαταστασία, -ς	nm.	zűrzavar, rendetlenség; zavargás	ἀκαταστασία !, ἀκαταστασίαν, ἀκαταστασίας !, ἀκαταστασίᾳ, ἀκαταστασίαι !, ἀκαταστασίας, ἀκαταστασιῶν, ἀκαταστασίαις !
ἀκαταστατέω	verb.	bizonytalannak, instabilnak lenni
ἀκατάστατος, -ον	adi.	zavaros, ingatag, labilis, megbízhatatlan, változékony, szeszélyes, nyugtalan
ἀκατασχετος, -ον	adi.	engedetlen, rakoncátlan, féktelen, zabolátlan 1) nem tudja magát visszafogni; Csak szövegvariánsokban fordul elő, az NA27 törzsszövegében nem.
ἀκατέργαστος, -ον	adi.	nem megművelt, műveletlen, nem kidolgozott
ἄκαυστος, -ον	adi.	olthatatlan, éghetetlen
Ἀκελδαμάχ	cit.ar.	Hakeldama - "vérmező"; A Júdás árulásáért kapott pénzen vett mező Jeruzsálem közelében.
ἀκέραιος, -ον	adi.	1) keveretlen; 2) (átv.) ártatlan
ἀκηδία, -ας	nm.	1. fásultság, kábulat, érzéketlenség 2. közöny, közömbösség; mellőzöttség 3. óvatosság, körültekintés 4. kimerültség
ἀκηδιάζω	verb.	bánkódik, kesereg, búsul, szomorkodik
ἀκηδιάω	verb.	1. kimerül, elfáraszt 2. sújt, sanyargat, kínoz 3. gondtalanul van
ἀκηλίδωτος mj?
ἀκιδωτός, -ή, -όν	adi.	hegyes, éles (mint egy éles nyíl vagy kard)
Ακιεζι	nm.geo.	Akzib
Ακιμ	nm.geo.	Akim; Ismeretlen hely (Mik. 1:10) Néhány fordítás hozzáadja ἐν prepozíciót és így Ἐνακεὶμ lesz. MT-ben "nem sír".
ἀκινάκης mj?
ἀκίνητος, -ον	adi.	mozdulatlan, mozgás nélküli, mozdíthatatlan, megingathatatlan, érzéketlen
ἀκίς, -ίδος	nm.	nyíl, dárda (átv. szemeké)
Ακιφα	nm.pers.	Hákufa
Ακκαριωθ	nm.geo.	Keriot
Ακκαρων	nm.pers.	Akkaron (Földközi-tenger parmenti város)
Ακκαρωνίτης	nm.coll.	ekronita; Ekron filiszteus lakosai
Ακκως mj?	nm.pers.
ἀκλεής, -ές	adi.	hírnév nélküli, dicstelen, gyalázatos
ἀκλεῶς	adv.	dicstelen
ἀκληρέω	verb.	szerencsétlennek lenni
ἄκλητος, -ον	adi.	hívtalan, kéretlen, nem hívott
ἀκλινής, -ές	adi.	reszketés-megingás nélkül, mozdulatlan
ἀκμάζω	verb.	teljesen megérni, beér, kiforr; virul, virágkorát éli
ἀκμαῖος, -α, -ον	adi.	teljes virágzásban levő, élénk
ἀκμή mj?
ἀκμήν	adv.	1) (nm: ἀκμή, -ς) egy pont; véglet, szélsőség csúcspont, tetőfok; érett kor, virágkor; jelenidő; 2) (adv: ἀκμήν - Úsz: hap. leg. Mt 15,16) kb. úgy értendő, mint a magyar "ez mindennek a teteje" v. a diáknyelvi "hát ez csúcs" - kifejezés
ἄκμων, -ονος	nm.	üllő
ἀκοή, -ῆς	nm.	1. hallás; 2. fül; 3. hallott dolog; szóbeli utasítás; a meghirdetett evangélium	ἀκοή !, ἀκοήν !, ἀκοῆς !, ἀκοῇ !, ἀκοαί !, ἀκοάς !, ἀκοῶν, ἀκοαῖς !
ἀκοίμητος	adi.	nem alvó, nem pihenú, örökké égő
ἀκοινώνητος, -ον	adi.	1. nem közölt/másokkal megosztott, közölhetetlen 2. nem közlékeny/társasági