μαστός, -οῦ | nm. | emlő, mell | μαστός, μαστόν, μαστοῦ, μαστῷ, μαστοί !, μαστούς, μαστῶν, μαστοῖς ! |
Μασφα | nm.pers. | 1. Micpe (vö. héb. מִּצְפֶּה) 2. Micpa (vö. héb. מִּצְפָּה) | |
Μασφαρ | nm.pers. | Meszfár (vö. héb. מִסְפָּר) | |
Μασφαραθ mj? | nm.pers. | | |
Μασφασσατ | nm.geo. | Masfassat; Jelentés átírása (Józs. 19:29) erőd városára. | |
Μασφε mj? | nm.pers. | | |
ματαιολογία, -ς | nm. | hiábavaló fecsegés | ματαιολογία, ματαιολογίαν !, ματαιολογίας, ματαιολογίᾳ, ματαιολογίαι, ματαιολογίας, ματαιολογιῶν, ματαιολογίαις |
ματαιολόγος, -ου | nm. | haszontalan beszélő, aki értelmetlen dolgokat mond, értelmetlen fecsegő | ματαιολόγος, ματαιολόγον, ματαιολόγου, ματαιολόγῳ, ματαιολόγοι !, ματαιολόγους, ματαιολόγων, ματαιολόγοις |
μάταιος, -αία, -ον | adi. | 1) értelmetlen, erőtlen, sikertelen, eredménytelen; 2) haszontalan, céltalan, hiábavaló (LXX: a bálványok egyik burkolt megnevezése) | |
ματαιότης, -τος | nm. | hiábavalóság | ματαιότης, ματαιότητα, ματαιότητος !, ματαιότητι !, ματαιότητες, ματαιότητας, ματαιοτήτων, ματαιότησιν |
ματαιόφρων, -ονος | nm. | gyengeelméjű, hibás gondolkodású | |
ματαιόω | verb. | üressé, hiúvá, bolonddá válik | |
ματαίωμα | nm. | hiúság, üresség, értéktelenség | |
ματαίως | adv. | 1. alaptalanul, ok nélkül 2. hatástalanul, eredménytelenül, hiábavalóan | |
Ματανιας mj? | nm.pers. | | |
Ματεκκα | nm.pers. | Metka | |
μάτην | adv. | hiába | |
Ματθάν | nm.pers. | Mattán | |
Ματραιθ | nm.pers. | Mátred | |
Ματταθά | nm.pers. | Mattatá | |
Ματταθια | nm.pers. | Mattitja | |
Ματταθίας, -ου | nm.pers. | Mattatija | Ματταθίας, Ματταθίαv, Ματταθίου !, Ματταθίῳ |
Ματταρι mj? | | | |
Μαφα | nm.geo. | Mafa, Mephaath | |
Μαφεκαδ mj? | nm.pers. | | |
Μαχαβανναι | nm.pers. | Makbanáj | |
Μαχαβηνα | nm.pers. | Makbena | |
Μαχαδ mj? | | | |
Μαχαθι mj? | nm.pers. | | |
μάχαιρα, -´ης v. -´ας | nm. | kard; Ragozása az LXX-ben ingadozó. A μαχαίρας alak f.sg.gen. pl. az Ez 38,8-ban, és a μαχαίρᾳ f.sg.dat. pl. a Ter 31,26-ban. | μάχαιρα !, μάχαιραν !, μαχαίρης !, μαχαίρῃ !, μάχαιραι !, μαχαίρας, μαχαιρῶν !, μαχαίραις |
Μαχαμας mj? | nm.pers. | | |
Μαχαναρεθ | nm.geo. | Kinneret; Kerítéssel körülvett város a Galileai-tó partján, Tiberiától délre egy kicsit | |
Μαχανια | nm.pers. | Matanja | |
Μαχαριμ | nm.geo. | Madmanna | |
Μαχατι | nm.coll. | makátita | |
Μαχεμας | nm.pers. | Makmász | |
Μαχες | nm.geo. | Makhés | |
μάχη, -ς | nm. | harc, viszály | μάχη, μάχην, μάχης, μάχῃ, μάχαι !, μάχας !, μαχῶν, μάχαις |
μαχητής, -οῦ | nm. | harcos | |
μάχιμος, -η, -ον | adi. | civakodó, házsártos, veszekedő, harcoló | |
Μαχιρ | nm.pers. | Makír; Manasszé legidősebb fia (Gen. 46:20) | |
Μαχιρι | nm.coll. | mákiriták | |
μαχμα mj? | nm.pers. | | |
Μαχμας | nm.geo. | Makmász | |
Μαχναδαβου | nm.pers. | Meknedebáj | |
μάχομαι | verb. | harcol, kardoskodik, vitatkozik | μάχομαι, μαχοῦμαι, ἐμαχεσάμην, μεμάχημαι (vö: BGOG, 310.o.) |
Μαχω | nm.geo. | Makhó - héb.: יָּנֹוחָה | |
Μαψαρ mj? | | | |
Μαωζ mj? | | | |
μαωζιν | cit.ar. | transliteráció. מעזים Jelentése várak, erődök | |
Μαων | nm.pers. | Máon | |
Μαωνιμ mj? | nm.pers. | | |
Μαωρ | nm.geo. | Maón | |
Μεαζωθ mj? | nm.pers. | | |
Μεαμιν | nm.pers. | Miámin | |
Μεβααρ | nm.pers. | Mibahár | |
μεγαλαυχέω | verb. | dicsekedik, kérkedik, henceg | |
μεγαλαυχία mj? | | | |
μεγαλεῖος, -α, -ον | adi. | nagyszerű, fenséges, kiváló, csodálatos | |
μεγαλειότης, -τος | nm. | nagyság | μεγαλειότης, μεγαλειότητα, μεγαλειότητος !, μεγαλειότητι !, μεγαλειότητες, μεγαλειότητας, μεγαλειοτήτων, μεγαλειότησιν |
μεγαλόδοξος, -ος, -ον | adi. | nagydicsőségű, nagyon dicsőséges | |
μεγαλοδόξως | adv. | nagyon dicsőségesen | |
μεγαλοκράτωρ, -ορος | nm. | hatalomban hatalmas, nagyhatalmú uralkodó | |
μεγαλομερής, -ής, -ές | adi. | fenséges, dicső | |
μεγαλομερῶς | adv. | nagyszerűen, sok pompával | |
μεγαλοπρέπεια, -ας | nm. | nagylelkűség, bőkezűség | |
μεγαλοπρεπής, -ές | adi. | 1) méltóságos, csodálatos, nagyszerű; 2) felséges, fenséges | |
μεγαλοπρεπῶς | adv. | nagyszerűen, nagyon | |
μεγαλοπτέρυγος mj? | | | |
μεγαλορρημονέω v. μεγαλορημονέω | verb. | nagy szavakat használ, dicsekszik | |
μεγαλορρημοσύνη, -ς v. μεγαλορημοσύνη, -ς | nm. | nagyot mondás | |
μεγαλορρήμων, -ον | adi. | nagyot mondó, fellenzős | |
μεγαλόσαρκος mj? | | | |
μεγαλοσθενής, -ής, -ές | adi. | nagy erőből | |
μεγαλοσύνη | nm. | fenség, magasság, emelkedettség | |
μεγαλοφρονέω mj? | verb. | | |
μεγαλόφρων, -ονος | nm. | büszke, beképzelt | |
μεγαλόψυχος mj? | | | |
μεγαλοψύχως | adv. | nagylelkűen, önzetlenül | |
μεγαλύνω | verb. | 1) megnagyobbít, megnövel, kiterjeszt; 2) nagynak nyilvánít, nagynak nevez; magasztal, dicsér; túloz | μεγαλύνω, μεγαλυνῶ, ἐμεγάλυνα ?, μεμεγαλύκα ?, ἐμεγαλύθην, μεμεγαλύμαι ? |
μεγάλωμα, -ατος | nm. | erő, hatalom | |
μεγαλώνυμος | adi. | nagy névvel rendelkező, dicsőített | |
μεγάλως | adv. | nagyon | |
μεγαλωστί mj? | | | |
μεγαλωσύνη, -ς | nm. | fölség, nagyság | μεγαλωσύνη !, μεγαλωσύνην, μεγαλωσύνης !, μεγαλωσύνῃ, μεγαλωσύναι, μεγαλωσύνας, μεγαλωσυνῶν, μεγαλωσύναις |
μέγας, -άλη, -α | adi. | nagy | |
Μεγεδδω mj? | | | |
Μεγεδιηλ | nm.pers. | Magdiél | |
μέγεθος, -ους | nm. | nagyság | μέγεθος !, μέγεθος, μέγεθους, μέγεθει, μέγεθη, μέγεθη, μεγεθῶν, μέγεθεσιν |
μεγιστάν, -ᾶνος | nm. | főember, fejedelem | μεγιστάν, μεγιστᾶνα, μεγιστᾶνος, μεγιστᾶνι, μεγιστᾶνες !, μεγιστᾶνας, μεγιστάνων, μεγιστᾶσιν ! |
μέγιστος, -η, -ον | adi.superl. | legnagyobb (a μέγας, -άλη, -α ffoka) | |
Μεδεβηνα mj? | | | |
Μεεδδα mj? | nm.pers. | | |
Μεελεφ mj? | | | |
Μεηρα mj? | nm.pers. | | |
Μεηταβηλ | nm.pers. | Metabeél | |
μεθαρμόζω | verb. | áthangol/-változtat, javít | |
μεθαχαβιν | cit.ar. | Egyszerű átirat, vö. a maszoréta szövegben szereplő מִֽתְחַבְּאִים Ennek jelentése: "elrejtőztek" | |
μεθερμηνεύω | verb. | fordít, lefordít, megmagyaráz | μεθερμηνεύω, μετερμηνεύσω ?, μεθηρμήνευσα, μεθηρμήνευκα ?, μεθηρμηνεύθην ?, μεθηρμηνεύμαι ? |
μέθη, -ς | nm. | részegeskedés | μέθη, μέθην, μέθης, μέθῃ !, μέθαι !, μέθας, μεθῶν, μέθαις ! |