ἀγρεύω | verb. | 1) elejteni, megfogni; 2) (átv.) vadászni valamire | |
ἀγριάνω | verb. | felbosszant, haragossá tesz; provokál, felingerel; felháborodik | |
ἀγριέλαιος, -´ου | nm. | vadolajfa | ἀγριέλαιος !, ἀγριέλαιον, ἀγριελαίου !, ἀγριελαίῳ, ἀγριέλαιοι, ἀγριελαίους, ἀγριελαίων, ἀγριελαίοις |
ἀγριομυρίκη, -ης | nm. | vad tamariszkbokor (lat. Tamarix mannifera) | |
ἄγριος, -´α, -ον | adi. | (A 68 ἀγρός mn-i alakja) 1. mezei, vad; Olyan jelenség, ami emberi beavatkozás nélkül jön létre, pl. vadméz (Mt 3,4); 2. elszabadult természeti elemek (Júd 13) | |
ἀγριότης, -ητος | nm. | 1. vadság (nem nemesített növény növény, állat) 2. szilajság, vadság, kegyetlenség | |
ἀγριόω | verb. | (A) elvadít; felingerel vki ellen (P) 1 vad külsejű 2. elvadul, vad; szilaj, erőszakos; dühöng (tenger) | |
Ἀγρίππας, -α | nm.pers. | Agrippa | Ἀγρίππας !, Ἀγρίππαν, Ἀγρίππα !, Ἀγρίππᾳ |
ἀγρίως | adv. | kegyetlenül; vadul | |
ἄγροικος, -ον v. ἀγροῖκος | adi. | 1. falusi, paraszt, parasztos, durva 2. vadon termő, műveletlen (vidék) 3. síkságon élő (állat) | |
ἀγρός, -οῦ | nm. | szántóföld, mező | ἀγρός !, ἀγρόν !, ἀγροῦ !, ἀγρῷ !, ἀγροί, ἀγρούς !, ἀγρῶν !, ἀγροῖς |
ἀγρυπνέω | verb. | feszülten, álmatlanul várakozik, virraszt | |
ἀγρυπνία, -ς | nm. | virrasztás | ἀγρυπνία, ἀγρυπνίαν, ἀγρυπνίας, ἀγρυπνίᾳ, ἀγρυπνίαι, ἀγρυπνίας, ἀγρυπνιῶν, ἀγρυπνίαις ! |
ἄγρωστις, -ιδος | nm. | fű, pázsit, gyom | |
ἀγυιά, -ας | nm. | 1. utca, út 2. vidék | |
Αγχις | nm.pers. | Ehi (vö. héb. אֵחִי) | |
ἀγχιστεία, -ας | nm. | 1. közeli rokonság; 2. bizalmas viszony | |
ἀγχιστεύς, -έως | nm. | közeli rokon; örökösödésre jogosult rokon | |
ἀγχιστευτής mj? | | | |
ἀγχιστεύω | verb. | 1. közel van vmihez 2. örökösödési jogát gyakorolja vkivel szemben/vmire nézve | |
Αγχους | nm.pers. | Ákis | |
ἄγχω | verb. | 1. szorít, összenyom 2. szorongat; folytogat | |
Αγχωχ mj? | nm.pers. | | |
ἄγω | verb. | 1. vezet, kalauzol, irányít, kormányoz; 2. magával visz/hoz; 3. elvezet vhova; 4. magához vonz; 5. elvisz, elhurcol; 6. (egy napot, egy ünnepet) eltölt | ἄγω, ἄξω, ἤγαγον, ἦχα, ἤχθην, ἦγμαι (vö: BÚG 11.8.17) |
ἀγωγή, -ῆς | nm. | életvitel | ἀγωγή, ἀγωγήν, ἀγωγῆς, ἀγωγῇ !, ἀγωγαί, ἀγωγάς, ἀγωγῶν, ἀγωγαῖς |
ἀγών, -ῶνος | nm. | verseny, küzdelem, harc | ἀγών, ἀγῶνα !, ἀγῶνος, ἀγῶνι !, ἀγῶνες, ἀγῶνας, ἀγώνων, ἀγῶσιν |
ἀγωνία, -ς | nm. | 1) küzdelem a győzelemért, ; 1a) testgyakorlás, harc; 2) haláltusa, gyötrődés, agónia; 2a) mentális küzdelem; Hap. leg. Lk 22,44: ἀγωνίᾳ (f.sg.dat.) | ἀγωνία, ἀγωνίαν, ἀγωνίας, ἀγωνίᾳ !, ἀγωνίαι, ἀγωνίας, ἀγωνιῶν, ἀγωνίαις |
ἀγωνιάω | verb. | 1. küzd, verseng vkivel 2. nyugtalankodik, fél vmi miatt | |
ἀγωνίζομαι | verb. | versenyez, küzd, harcol | |
ἀγωνιστής, -οῦ | nm. | 1. versenyző, atléta 2. aki szóval/tettel küzd; ügyvéd, szónok, színész, bajnok 3. mester vmiben | |
Αδα | nm.pers. | Áda | |
Αδαδ | nm.pers. | 1) Ádád - Két király nevének átirata (vö. héb. הֲדַד) az 1Krón 1,46-47 ill. 1Krón 1,50-51-ben; 2) Oded próféta nevének átirata (vö. héb. עֹדֵד) a 2Krón 15,8-ban | |
Αδαδα mj? | | | |
Αδαι mj? | nm.pers. | | |
Αδαια, -ς | nm.pers. | Adája | |
Ἀδάμ | nm.pers. | Ádám | |
Αδαμα | nm.geo. | Adáma | |
ἀδαμάντινος | adv. | szilárdan; rendületlenül | |
ἀδάμας, -αντος | nm. | 1. acél 2. kemény fémvegyület II. adi. kérlelhetetlen | |
ἀδάμαστος, -ον | nm. | 1. még be nem tört (ló) 2. könyörtelen | |
Αδαμι mj? | | | |
Αδαν mj? | nm.pers. | | |
ἀδάπανος, -ον | adi. | térítés nélküli, ingyenes | |
Αδαρ | nm.pers. | Ádár | |
Αδαρι | nm.pers. | adariták | |
Αδασα | nm.geo. | Hadása | |
Αδασαι mj? | | | |
Αδασαν | nm.pers. | Hadassza | |
Αδδαι | nm.pers. | Adája | |
Αδδαιον mj? | nm.pers. | | |
Αδδαιω mj? | nm.pers. | | |
Αδδαμιν | nm.geo. | Adummim; Hely az úton Jerikó és Jeruzsálem között (Józs. 15:7) | |
Αδδαρα | nm.geo. | Adár; Város Júda déli határán (Józs. 15:3) | |
Ἀδδί | nm.pers. | 1. Her (LXX Szám 26,16 - vö. héb. עֵרִי - A resh és a daleth formai hasonlósága miatt); 2. Addó (1Krón 6,6 vö. héb. עִדֹּו); 3. Addi (3Ezd; Újsz. - Lukácsnál Jézus egyik őse) | |
Αδδους | nm.pers. | Addúsz | |
Αδδω | nm.pers. | Addó (vö. héb. עִדֹּו v. עִדֹּוא) | |
ἄδεια | nm. | rettenthetetlenség, büntetlenség, szabadság vmit tenni | |
ἄδειπνος, -ον | nm. | étkezés nélküli | |
ἀδελφή, -ῆς | nm. | nőtestvér | ἀδελφή !, ἀδελφήν !, ἀδελφῆς !, ἀδελφῇ !, ἀδελφαί !, ἀδελφάς !, ἀδελφῶν, ἀδελφαῖς |
ἀδελφιδός, -οῦ | nm. | 1. férfirokon; 2. unokaöccse (testvérének fia) 3. szerető; a szerelmes | |
ἀδελφικῶς, -ή | adi. | testvéries | |
ἀδελφοκτόνος, -ον | adi. | testvérgyilkos | |
ἀδελφοπρεπῶς | adv. | testvérhez illően | |
ἀδελφός, -οῦ | nm. | férfitestvér | ἀδελφός !, ἀδελφόν !, ἀδελφοῦ !, ἀδελφῷ !, ἀδελφοί !, ἀδελφούς !, ἀδελφῶν !, ἀδελφοῖς ! |
ἀδελφότης, -τος | nm. | testvériség | ἀδελφότης, ἀδελφότητα !, ἀδελφότητος, ἀδελφότητι !, ἀδελφότητες, ἀδελφότητας, ἀδελφοτήτων, ἀδελφότησιν |
Αδενικαμ | nm.pers. | Adonikám | |
Αδερ | nm.pers. | Több héber név átirata: Hadad - הֲדַד továbbá Adad - אֲדַד továbbá Addár - אַדָּר Gondolnunk kell arra, hogy az LXX fordítói magánhangzópontozás nélküli szöveget fordítottak, továbbá a resh és a daleth formailag hasonlít. | |
ἀδεῶς | adv. | 1. félelem nélküli; biztonságban 2. szabadon; könnyen | |
ἄδηλος, -ον | adi. | ismeretlen, bizonytalan, kétes, homályos; titkos, rejtélyes | |
ἀδηλότης, -τος | nm. | bizonytalanság | ἀδηλότης, ἀδηλότητα, ἀδηλότητος, ἀδηλότητι !, ἀδηλότητες, ἀδηλότητας, ἀδηλοτήτων, ἀδηλότησιν |
ἀδήλως | adv. | bizonytalanul | |
ἀδημονέω | verb. | gyötrődik | |
ᾅδης, -ου | nm. | 1. sír; halál 2. alvilág, Hádész (szó szerint: láthatatlan) 3. a büntetés és a kínok helye a holtak számára: pokol (vö. Lk 16,22, Lázár és a gazdag példázatában) - LXX: Legyakrabban megfelel a héber ?ְאֹל ?ְאוֹל (seol) főnévnek. A szó a ?ָאַל (sa'al) igéből van képezve, melynek jelentése: kér, követel, vágyik, kölcsönkér - mindez utalás a Ter. 3,19 -ra, ahol az ember visszatér a földbe, a föld pedig képletesen, mintegy visszakéri azt amiből az ember vétetett, a föld porát. Ugyanez a gondolat jelenik meg a Péld. 30,16-ban. | ᾅδης !, ᾅδην !, ᾅδου !, ᾅδῃ !, ᾅδαι, ᾅδας, ᾅδων, ᾅδαις |
Αδι mj? | nm.pers. | | |
Αδια | nm.pers. | Hádid | |
Αδιαθαϊμ mj? | | | |
ἀδιάκριτος, -ον | adi. | 1) részlehajlás, elfogultság nélkül; 2) válogatás nélküli | |
ἀδιάλειπτος, -ον | adi. | megszakítás nélküli, folyamatos, szüntelen | |
ἀδιάλειπτως | adv. | folyamatosan | |
ἀδιάλυτος, -ον | adi. | felbonthatatlan | |
ἀδιάπτωτος, -ον | adi. | csalhatatlan; hibátlan | |
ἀδιάστροφος, -ος, -ον | adi. | tántoríthatatlan, határozott, rendíthetetlen | |
ἀδιάτρεπτος, -ον | adi. | makacs, önfejű | |
Αδιδ mj? | nm.pers. | | |
Αδιδα | nm.pers. | Adidok | |
ἀδιεξέταστος, -ον | adi. | magyarázatot nem tűrő | |
Αδιηλ | nm.pers. | Adájáé | |
ἀδικέω v. ἀδικῶ | verb. | (A) hamisnak lenni, helytelenül/igazságtalanul cselekszik, bánt, árt, károsít, vétkezik ellene (ἔν τινι) (semit. מעל ב fordítása) | ἀδικέω, ἀδικήσω ?, ἠδίκησα, ἠδίκηκα, ἠδικήσθην ?, ἠδίκησμαι ? |
ἀδίκημα, -´τος | nm. | gonoszság | ἀδίκημα !, ἀδίκημα !, ἀδικήματος, ἀδικήματι, ἀδικήματα, ἀδικήματα !, ἀδικημάτων, ἀδικήμασιν |
ἀδικία, -ς | nm. | jogtalanság, igazságtalanság, gonoszság | ἀδικία !, ἀδικίαν !, ἀδικίας !, ἀδικίᾳ !, ἀδικίαι, ἀδικίας, ἀδικιῶν, ἀδικίαις ! |
ἄδικος, -ον | adi. | igazságtalan | |
ἀδίκως | adv. | igazságtalanul | |
Αδίν | nm.pers. | Adin (vö. héb. עָדִין). Mindig fölsorolásban, az "Adin fiai"-kifejezés részeként, értelmileg genitivusban. A kánoni Ezd könyvében indeclinabilis, a 3Ezd-ben a Αδινου alakban, ragozott genitivusban találjuk. | |
Αδινα | nm.pers. | Ádina | |
Αδινων mj? | nm.pers. | | |
ἀδίστακτος, -ον | adi./adv. | kétségtelen(ül), vitathatatlan(ul), elszánt(an) | |
Αδλι | nm.pers. | Ádli | |
Ἀδμίν v. Ἀδμείν | nm.pers. | Admin, Jézus egyik őse Lk nemzetségtáblájában; Ἀδμίν írásmód: GNT28; Ἀδμείν írásmód: GNT_WH; Hap. leg. Lk 3,33 | |
Αδνας | nm.pers. | Edna | |
ἀδόκητος, -ον | adi. | véletlen, váratlan | |
ἀδόκιμος, -ον | adi. | semmirekellő, alkalmatlan; nem törvényes fizetőeszköz | |
ἀδολεσχέω | verb. | beszélget, társalog, fecseg | |