| ἐπικουρία, -ς | nm. | segítség | ἐπικουρία, ἐπικουρίαν, ἐπικουρίας !, ἐπικουρίᾳ, ἐπικουρίαι, ἐπικουρίας, ἐπικουριῶν, ἐπικουρίαις |
| ἐπικουφίζω | verb. | könnyít, könnyűvé tesz, felemel, megvilágosít | |
| ἐπικραταιόω | verb. | meg van erősítve | |
| ἐπικράτεια, -ας | nm. | hatalom, uralom | |
| ἐπικρατέω | verb. | 1. rendelkezik, uralkodik 2. érvényesül (csatában), győz; elsőbbséget élvez | |
| ἐπικράτησις, -´εως | nm. | 1. győzelem vmi felett, uralom 2 tartomány | |
| ἐπικρεμάννυμι | verb. | függőnel lenni vmin, csatlakozva lenni vmihez | |
| ἐπικρίνω | verb. | dönt, ítél | |
| ἐπικροτέω | verb. | csörög, zörög, tetszést tapsol vkinek | |
| ἐπικρούω | verb. | tapsol | |
| ἐπίκτητος mj? | | | |
| ἐπικυλίω | verb. | rágördít | |
| ἐπίκυφος, -ος, -ον | adi. | meghajlott, hajlott; görbe, görbült | |
| ἐπιλαμβάνομαι | verb. | megragad, megfog; elfog (amit/akit: + gen.) | ἐπιλαμβάνομαι, ἐπιλήμψομαι v. ἐπιλήψομαι, ἐπελαβόμην, ἐπείλημμαι |
| ἐπιλάμπω | verb. | ragyog utána vagy ezt követően | |
| ἐπιλανθάνομαι | verb. | elfelejt | ἐπιλανθάνομαι, ἐπιλαθήσομαι, ἐπέλαθον, ἐπιλελάθηκα, ἐπελάσθην, ἐπιλέλησμαι |
| ἐπιλέγω | verb. | 1) kiválaszt 2) elnevez | |
| ἐπιλείπω | verb. | elbukik, elhagy, nincs elegendő belőle | |
| ἐπιλείχω | verb. | nyal, nyalogat; Hap. leg. Lk 16,21: ἐπέλειχον (A.praet.impf.pl.3.) | ἐπιλείχω, ἐπιλείξω ?, ἐπέλειξα ?, ἐπιλέλειχα ?, ἐπελείχθην ?, ἐπιλέλειγμαι ? |
| ἐπίλεκτος, -ον | adi. | választott, válogatott, kiszemelt | |
| ἐπιλήθω | verb. | feledést okoz | |
| ἐπιληπτεύομαι | verb. | epilepsziás rohama van | |
| ἐπίληπτος mj? | | | |
| ἐπιλησμονή, -ῆς | nm. | feledékeny | ἐπιλησμονή, ἐπιλησμονήν, ἐπιλησμονῆς !, ἐπιλησμονῇ, ἐπιλησμοναί, ἐπιλησμονάς, ἐπιλησμονῶν, ἐπιλησμοναῖς |
| ἐπιλογίζομαι mj? | verb. | | |
| ἐπίλοιπος, -η, -ον | adi. | hátramaradó | |
| ἐπιλυπέω | verb. | bosszant, bajt okoz, sért (mindenek tetejébe) | |
| ἐπίλυσις, -´εως | nm. | értelmezés | ἐπίλυσις, ἐπίλυσιν, ἐπιλύσεως !, ἐπιλύσει, ἐπιλύσεις, ἐπιλύσεις, ἐπιλύσεων, ἐπιλύσεσιν |
| ἐπιλύω | verb. | 1) megold; 2) elmagyaráz; 3) eldönt | |
| ἐπιμαίνομαι mj? | verb. | | |
| ἐπιμαρτυρέω | verb. | tanúbizonyságot tesz valamiről, tanúsít valamit | |
| ἐπιμέλεια, -´ς | nm. | gondoskodás, figyelem | ἐπιμέλεια, ἐπιμέλειαν, ἐπιμελείας !, ἐπιμελείᾳ, ἐπιμέλειαι, ἐπιμελείας, ἐπιμελειῶν, ἐπιμελείαις |
| ἐπιμέλω | verb. | gondoskodik vkiről, gondját viseli vkinek | ἐπιμελέομαι, ἐπιμελήσομαι, ἐπεμελήθην, ἐπιμεμέλημαι |
| ἐπιμελῶς | adv. | gondosan, figyelmesen, elmélyülten; Hap. leg. Lk 15,8 | |
| ἐπιμένω | verb. | megmarad, kitart | ἐπιμένω, ἐπιμενῶ, ἐπέμεινα, ἐπιμεμένηκα, 0, 0 |
| ἐπιμήκης mj? | | | |
| ἐπιμίγνυμι | verb. | hozzákever, összekever, keveredik (másokkal), közösségben van vele, társul, kapcsolatban állnak | |
| ἐπίμικτος, -ου | adi. | zagyva tömeg; sokaság | |
| ἐπιμιμνῄσκω mj? | verb. | | |
| ἐπιμίξ | adv. | vegyítve, különbség nélkül | |
| ἐπιμονή mj? | | | |
| ἐπίμοχθος, -ον | adi. | fáradalmas | |
| ἐπιμυλίον mj? | | | |
| ἐπιμύλιος, -ον | nm. | malomkő, felső malomkő | |
| ἐπινεύω | verb. | 1) rábólint; 2) beleegyezik, jóváhagy | |
| ἐπινεφής mj? | | | |
| ἐπινίκιος mj? | | | |
| ἐπινοέω | verb. | (ki)gondol, megfontol, szándékozik, céloz, észrevesz, megismer | |
| ἐπίνοια, -ς | nm. | 1. gondolat, elképzelés, terv, szándék; 2. kitalálás, kigondolás; 3. belátás | ἐπίνοια !, ἐπίνοιαν, ἐπίνοιας, ἐπίνοιᾳ, ἐπίνοιαι, ἐπίνοιας, ἐπινοιῶν, ἐπίνοιαις |
| ἐπινυστάζω | verb. | elalszik, elszenderül | |
| ἐπιξενόω | verb. | vkivel él, elszállásol vkivel | |
| ἐπιορκέω | verb. | 1. (eleve) hamisan esküszik; 2. megszegi esküjét | ἐπιορκέω, ἐπιορκήσω, ἐπιώρκησα ?, ἐπιορκήκα ?, ἐπιορκήθην ?, ἐπιορκήμαι ? |
| ἐπιορκία | nm. | hamis eskü, esküszegés | |
| ἐπίορκος, -ον | adi. | hamisan esküvő | |
| ἐπιούσιος, -ον | adi. | mindennapi | |
| ἐπιπαραγίνομαι | verb. | helyszínre érkezik, rohamra érkezik | |
| ἐπιπείθω | verb. | bízik vkiben | |
| ἐπίπεμπτος, -ον | adi. | egyötöde, 20 százaléka (vminek) | |
| ἐπιπέμπω | verb. | 1. azonkívűl (el)küld 2. oda-/hozzáküld, uszít vki ellen (aki ellen: +dat.) | |
| ἐπιπίπτω | verb. | ráesik, rászáll, ráborul vkire | ἐπιπίπτω, ἐπιπεσοῦμαι, ἐπέπεσον, ἐπιπέπτωκα, 0, 0 |
| ἐπίπληξις mj? | | | |
| ἐπιπληρόω mj? | verb. | | |
| ἐπιπλήσσω | verb. | szid, megdorgál | |
| ἐπιποθέω v. ἐπιποθῶ | verb. | (erősen) vágyódik vki, vmi után | ἐπιποθέω v. ἐπιπόθω, ἐπιποθήσω, ἐπεπόθησα v. ἐπεπόθεσα, ἐπιπεπόθηκα, ἐπεποθέσθην, ἐπιπεπόθημαι |
| ἐπιπόθησις, -´εως | nm. | vágyakozás | ἐπιπόθησις, ἐπιπόθησιν !, ἐπιποθήσεως, ἐπιποθήσει, ἐπιποθήσεις, ἐπιποθήσεις, ἐπιποθήσεων, ἐπιποθήσεσιν |
| ἐπιπόθητος, -ον | adi. | vágyott, kívánt (személy) | |
| ἐπιποθία v. ἐπιποθεία, -ς | nm. | vágyódás; ἐπιποθία írásmód: GNT28; ἐπιποθεία írásmód: GNT_WH; Hap. leg. Róm 15,23: ἐπιπόθειαν (f.sg.acc.) | ἐπιποθία, ἐπιποθίαν !, ἐπιποθίας, ἐπιποθίᾳ, ἐπιποθίαι, ἐπιποθίας, ἐπιποθιῶν, ἐπιποθίαις |
| ἐπιπολάζω | verb. | felszínre jön, tetején van, úszik a felszínen | |
| ἐπιπολαίως | adv. | a felszínen, felületesen | |
| ἐπίπονος, -ον | adi. | fáradságos | |
| ἐπιπορεύομαι | verb. | megy, utazik, áthalad, továbbhalad | |
| ἐπιπροστίθημι | | fölvesz, magára vesz; Hap. leg. Sir. Prolog. 14. ἐπιπροσθῶσιν A.coni.aor.pl.3. | |
| ἐπίπταμαι mj? | verb. | | |
| ἐπιραίνω mj? | verb. | | |
| ἐπιράπτω | verb. | varr, rávarr | |
| ἐπιρίπτω v. ἐπιρρίπτω | verb. | rádob (vmit vmire, pl. egy takarót a lóra), ráhelyez, vet, átad, hozzáad, hoz, kisorsol | |
| ἐπιρραντίζω | verb. | A = ἐπιρραίν, (A) hint, rászór (M) alaposan megtisztít | |
| ἐπιρρέω | verb. | kiárad, elönt, elmos, folyamatosan áramlik (folyó) | |
| ἐπιρωγολογέω mj? | verb. | | |
| ἐπιρωνύω mj? | verb. | | |
| ἐπίσαγμα, -ατος | nm. | málhanyereg | |
| ἐπισάττω v. ἐπισασσω | verb. | rárak vmire ἐπι τι, ἵππον ~ lovat megnyergel és teherrel megrak, felhalmoz, (P) feltölt | |
| ἐπισείω | verb. | megráz, felráz; 2. buzdít 3. támad | |
| ἐπισημαίνω | verb. | jelez, megjelöl | |
| ἐπίσημος, -ον | adi. | megjelölt, megbélyegzett; a) (pozitív ért) nagyrabecsült; b) (negatív ért.) hírhedt | |
| ἐπισιτίζω | verb. | ételt biztosít; élelmez készít; egy utazásra kész ételt készít; táplál | |
| ἐπισιτισμός, -οῦ | nm. | eledel | ἐπισιτισμός, ἐπισιτισμόν !, ἐπισιτισμοῦ, ἐπισιτισμῷ, ἐπισιτισμοί, ἐπισιτισμούς, ἐπισιτισμῶν, ἐπισιτισμοῖς |
| ἐπισκάζω | verb. | sántít/sántikál vmire | |
| ἐπισκεπάζω | verb. | befed, áttesz | |
| ἐπισκέπτω | verb. | meglátogat | ἐπισκέπτομαι, ?, ?, ?, ?, ? |
| ἐπισκευάζομαι | verb. | fölkészül, nekikészül | |
| ἐπίσκεψις, -εως | nm. | 1. ellenőrzés, szemle, látogatás 2. számozás, népszámlálás (LXX) | |
| ἐπισκηνόω | verb. | sátrat ver, lakik | |
| ἐπισκιάζω | verb. | árnyékba borít, elrejt; (felhő vkit) beborít, beburkol | ἐπισκιάζω, ἐπισκιάσω ?, ἐπεσκίασα, ἐπισεσκίακα ?, ἐπεσκιάσθην ?, ἐπισεσκίασμαι ? |
| ἐπισκοπέω | verb. | 1) felügyel, ellenőriz 2) óvakodik, vigyáz | |
| ἐπισκοπή, -ῆς | nm. | 1. látogatás (istené, isteni szellemé); 2. felügyelet, felülvizsgálat; 3. számbavétel 4. (egyházi) hivatal, tisztség, püspökség | ἐπισκοπή, ἐπισκοπήν !, ἐπισκοπῆς !, ἐπισκοπῇ, ἐπισκοπαί, ἐπισκοπάς, ἐπισκοπῶν, ἐπισκοπαῖς |
| ἐπίσκοπος, -´ου | nm. | felügyelő, püspök | ἐπίσκοπος, ἐπίσκοπον !, ἐπισκόπου, ἐπισκόπῳ, ἐπίσκοποι, ἐπισκόπους !, ἐπισκόπων, ἐπισκόποις ! |
| ἐπισκοτέω | verb. | 1. elsötétít, elhomályosít, elrejt 2. megakadályozza a látást 3. árnyékot vet (vmire), megsebesít | |
| ἐπίσπαστρον, -ου | nm. | függöny | |
| ἐπισπάω | verb. | 1) (A) odahúz, csábít; 2) (M) a) magához vonz; szerez magának vmit; b) ráhúz magának - képletesen elfedi a körülmetélkedés jelét (eltakarva a fitymát) | |
| ἐπισπείρω | verb. | elvet (rávet más magot a már bevetett földre) | |