ἀσκός, -οῦ | nm. | (boros)tömlő | ἀσκός, ἀσκόν, ἀσκοῦ, ἀσκῷ, ἀσκοί !, ἀσκούς !, ἀσκῶν, ἀσκοῖς |
ᾆσμα, -τος | nm. | ének | |
Ασμα | nm. | Sammáa (vö. héb. שְּׁמָעָה) | |
ἀσμενίζω | verb. | elégedett vmivel, boldog vele | |
ἄσμενος mj? | | | |
ἀσμένως | adv. | örömmel, szívesen; Hap. leg. Acs 21,17 | |
Ασμοδαιος, -ου v. Ασμοδαυς, -ου | nm.pers. | Azmódeus; A gonosz szellem nevének a második változata a BA kódexekre jellemző Tóbiás könyvében. | |
Ασμωθ | nm.pers. | Azmót | |
Ασνα mj? | | | |
Ασοβαεσδ | nm.pers. | Hásabás | |
Ασομ | nm.pers. | Ászom, Eczem | |
Ασορ | nm.geo. | Aszór, Hazor | |
Ασορδαν | nm.pers. | Aszardan | |
Ασοριωναιν | nm.geo. | Hacor Ithnan | |
Ασουβ | nm.pers. | Hásub | |
Ασουβε mj? | nm.pers. | | |
Ασουηρος | nm.pers. | Achasvéros méd király, I. Dáriusz apja: talán Xerxész (Dan 9:1) | |
Ασουρ mj? | nm.pers. | | |
Ασουφε | nm.pers. | Hászufa | |
ἄσοφος, -ον | adi. | oktalan | |
ἀσπάζομαι | verb. | köszönt, üdvözöl | ἀσπάζομαι, ἀσπάσομαι, ἠσπασάμην, 0 |
ἀσπάλαθος mj? | | | |
ἀσπάλαξ, -ακος | nm. | földikutya; Spalax typhlus | |
ἀσπασμός, -οῦ | nm. | köszöntés, üdvözlet | ἀσπασμός !, ἀσπασμόν !, ἀσπασμοῦ !, ἀσπασμῷ, ἀσπασμοί, ἀσπασμούς !, ἀσπασμῶν, ἀσπασμοῖς |
ἀσπιδίσκη | nm. | pajzs | |
ἄσπιλος, -ον | adi. | 1) makulátlan, szeplőtelen 2) átvitt értelemben: kifogásolhatatlan, bűn nélküli | |
ἀσπίς, -ίδος | nm. | 1. pajzs; 2. (áspis)kígyó; GNT Hap. leg. Róm 3,13: ἀσπίδων (f.pl.gen.) | ἀσπίς, ἀσπίδα, ἀσπίδος, ἀσπίδι, ἀσπίδες, ἀσπίδας, ἀσπίδων !, ἀσπίσιν |
ἄσπλαγχνος, -ον | adi. | belek nélküli, szív nélküli, hitvány féreg, ellenszeves, könyörtelen | |
ἄσπονδος, -ον | adi. | 1) engesztelhetetlen, kérlelhetetlen | |
Ασρων | nm.pers. | Ezron | |
Ασρωνι | nm.coll. | ezroniták | |
Ασσα | nm.geo. | Asnáh | |
Ασσαθων mj? | nm.pers. | | |
Ασσαλιμωθ mj? | nm.pers. | | |
Ασσαρες | nm.geo. | Szeír; Hegység az Arabah keleti oldalán Akabah közelében (Józs. 15:10) | |
Ασσαρι | nm.geo. | Assari, Edrei | |
ἀσσάριον, -´ου | nm. | as római pénzérme, 1 drahma tizedrésze; fillér | ἀσσάριον, ἀσσάριον, ἀσσαρίου !, ἀσσαρίῳ, ἀσσάρια, ἀσσάρια, ἀσσαρίων !, ἀσσαρίοις |
Ασσαφιωθ mj? | nm.pers. | | |
Ασσηρ mj? | | | |
ἆσσον | adv. | közelebb | |
Ἆσσος, -ου | nm.geo. | Asszosz, kikötőváros a római Ázsia tartományban, a mai Kisázsiában, a míziai tengerparton | Ἆσσος, Ἆσσον !, Ἆσσου, Ἆσσῳ |
Ασσουρ | nm.coll. | Asszúr | |
Ἀσσουρὶμ | nm.coll. | assurita (vö. héb. אַשּׁוּרִם) | |
Ἀσσυρία mj? | | | |
Ἀσσύριος | nm.geo. | Asszíria, Asszúr | |
ἀσταθής, -ές | adi. | bizonytalan, instabil | |
Ἀστάρτα mj? | | | |
Ἀσταρτεῖον mj? | | | |
Ἀστάρτη | nm.pers. | Astarte; Kánaán legfelsőbb föníciai istennője és Baál női párja (Bír. 2:13) | |
Ασταρωθ | nm.geo. | Astaróth - Ashteroth Karnaim: Ógnak, Básán királyának városa. Lásd.: Gen 14:5; Ashtoreth: Kánaán legfőbb istennője és Baál női párja (Bír. 10:6) | |
Ασταρωθι mj? | nm.pers. | | |
ἀστατέω | verb. | vándorol, vándor életet él | |
Αστατωθι mj? | nm.pers. | | |
Ασταωλ | nm.geo. | Esthaól | |
ἄστεγος, -ος, -ον | adi. | 1. tető nélküli, védtelen, hajléktalan 2. őrizetlen, gondatlan 3. nem tud hallgatni | |
ἀστεῖος, -α, -ον | adi. | 1) városias; 2) udvarias 3) csinos | |
ἀστείως mj? | | | |
ἄστεκτος mj? | | | |
ἀστήρ, -έρος | nm. | csillag; BÚG: ερ tövű ragozás | ἀστήρ !, ἀστέρα !, ἀστέρος !, ἀστέρι, ἀστέρες !, ἀστέρας !, ἀστέρων !, ἀστέρσιν |
ἀστήρικτος, -ον | adi. | bizonytalan, ingatag | |
Ἀστίν | nm.pers. | Vásti, Asztin | |
ἀστομάχητος, -ον | adi. | harag nélküli, a nem haragvó, haragmentes | |
ἄστοργος, , -ον | adi. | természetes szeretet nélküli, szívtelen, szeretetlen | |
ἀστοχέω | verb. | 1. eltér valamitől, elvét; 2. lebecsül | |
ἀστράγαλος, -ὁ | nm. | egyik csigolya, nyakból; II. bokaízület labdája III. csukló (Dán. 5:5) | |
ἀστραπή, -ῆς | nm. | 1. villám, villámlás; 2. (átv.) a mécses fénye (vö. Lk 11,36) | ἀστραπή !, ἀστραπήν !, ἀστραπῆς, ἀστραπῇ !, ἀστραπαί !, ἀστραπάς, ἀστραπῶν, ἀστραπαῖς |
ἀστράπτω | verb. | megvilágít, sugárzik; villámlik | |
ἀστρολόγος, -ου | nm. | csillagjós, asztrológus | |
ἄστρον, -ου | nm. | csillag | ἄστρον, ἄστρον !, ἄστρου, ἄστρῳ, ἄστρα !, ἄστρα, ἄστρων !, ἄστροις ! |
Ἀστυάγης | nm.pers. | Asztüagész; | |
ἀστυγείτων mj? | | | |
Ασυβηρ | nm.pers. | Asbel | |
Ασυβηρι | nm.coll. | asbeliták | |
ἀσύγκριτος, -ον | adi. | nem hasonlítható össze; páratlan, kimagasló | |
Ἀσύγκριτος, -´ου | nm.pers. | Aszünkritosz | Ἀσύγκριτος, Ἀσύγκριτον !, Ἀσυγκρίτου, Ἀσυγκρίτῳ |
Ἀσύερος mj? | nm.pers. | | |
ἀσυλία mj? | | | |
ἄσυλος, -ον | adi. | biztonságos az erőszaktól, erőszakmentes, sértetlen, védett az erőszaktól | |
ἀσύμφορος, -ον | adi. | kellemetlen, alkalmatlan, hátrányos | |
ἀσύμφωνος, -ον | adi. | összhangban nem lévő; Hap. leg. Acs 28,25: ἀσύμφωνοι (m.pl.nom.) | |
ἀσύνετος, -ον | adi. | meggondolatlan, esztelen, ostoba | |
ἀσυνθεσία, -ς | nm. | hűtlenség | |
ἀσυνθετέω | verb. | szerződésszegést vagy hűtlenséget követ el | |
ἀσυνθέτος, -ον | adi. | álnok | |
ἀσυνκρᾶσις, -εως | nm. | közösség hiánya, nem keveredett vmivel | |
ἀσυρής, -ές | adi. | tisztátlan | |
ἀσφάλεια, -´ς | nm. | rendíthetetlenség, szilárdság, biztonság, bizonyosság | ἀσφάλεια !, ἀσφάλειαν !, ἀσφάλειας, ἀσφαλείᾳ !, ἀσφάλειαι, ἀσφάλειας, ἀσφαλειῶν, ἀσφάλειαις |
ἀσφαλής, -ές | adi. | biztos, biztonságos | |
ἀσφαλίζομαι | verb. | biztosít, őriz; megőriz, biztonságba helyez | ἀσφαλίζω, ἀσφαλίσω ?, ἠσφάλισα ?, ἠσφάλικα ?, ἠσφαλίσθην, ἐσφάλισμαι ? |
ἀσφαλτόπισσα, -ης | nm. | kátrányos szurok | |
ἄσφαλτος | nm. | aszfalt, bitumen, szurok | |
ἀσφαλτόω | verb. | szurokkal ken | |
ἀσφαλῶς | adv. | biztonságban, biztosan | |
Ασφανεζ | nm.pers. | Aspenáz | |
Ασφαρ mj? | | | |
Ασφάρασος mj? | nm.pers. | | |
Ασχα, -ς | nm.pers. | Áxa (vö. héb. עַכְסָה) Női név, a B és A kódexekben indeclinabilis, az S kódex ragozza. | |
Ασχαζι mj? | | | |
Ασχαναζ | nm.pers. | Askenáz (vö: אַשְׁכֲּנַז) | |
Ασχανάζαιος | nm.coll. | askenázita; Gómer egyik fiának leszármazottai (Jer. 51:27) | |
ἀσχημονέω | verb. | illetlen(ül viselkedik) | ἀσχημονέω, ?, ?, ?, ?, ? |
ἀσχημοσύνη, -ς | nm. | ocsmányság, szégyen (nemi szervek megjelölése) | ἀσχημοσύνη, ἀσχημοσύνην !, ἀσχημοσύνης, ἀσχημοσύνῃ, ἀσχημοσύναι, ἀσχημοσύνας, ἀσχημοσυνῶν, ἀσχημοσύναις |
ἀσχήμων, -ον | adi. | 1) nyomorék; 2) illetlen, helytelen | |
ἀσχολέω | verb. | elfoglalva lenni vmivel [ἔν τινι] | |
ἀσχολία, -ας | nm. | foglalkozás, megbízás, alkalmazás | |
Ασχωδ mj? | nm.pers. | | |