| μόσχος, -ου | nm. | jószág (lehet marha, ökör, borjú) | μόσχος, μόσχον !, μόσχου, μόσχῳ !, μόσχοι, μόσχους, μόσχων !, μόσχοις |
| Μοσωβαβ | nm.pers. | Mosobáb | |
| μοτόω | verb. | bekötöz/betapaszt (sebtapasszal, kötszerrel sebeket) | |
| Μουσι | nm.pers. | Músi | |
| μουσικός, -οῦ | nm. | zenész, muzsikus | μουσικός, μουσικόν, μουσικοῦ, μουσικῷ, μουσικοί, μουσικούς, μουσικῶν !, μουσικοῖς |
| Μουχαῖος | nm.pers. | Mukaia, Memukan | |
| Μοχατι | nm.pers. | Maáhátita | |
| μοχθέω | verb. | küszködik, erölködik, vesződik; munkálkodik | |
| μοχθηρός mj? | | | |
| μόχθος, -ου | nm. | bajlódás, fáradság, nehézsé, szorongás, nélkülözés | μόχθος, μόχθον !, μόχθου, μόχθῳ !, μόχθοι, μόχθους, μόχθων, μόχθοις |
| μοχλός, -οῦ | nm. | 1. emelőrúd; dorong, rúd 2. keresztgerenda (kapun); tolózár | |
| Μοχμουρ mj? | | | |
| Μοχοραθι mj? | nm.pers. | | |
| Μοωχα | nm.pers. | Maáka | |
| μυαλόω | verb. | velővel tölt | |
| μυγάλη, -ῆς | nm. | cickány, mezei egér | |
| μυελός, -οῦ | nm. | velő | μυελός, μυελόν, μυελοῦ, μυελῷ, μυελοί, μυελούς, μυελῶν !, μυελοῖς |
| μυέω | verb. | 1. vallási titkokba beavat (misztériumvallások szakszava); 2. (ÚSz) járatos az élet dolgaiban; Hap. leg. Fil 4,12: μεμύημαι (P.praes.perf.1.sg.) | μυέω, μυήσω, ἐμύησα, μεμύηκα, ἐμυήθην ?, μεμύημαι |
| μυθολόγος mj? | | | |
| μύθος, -ου | nm. | 1. mítosz; 2. (ÚSz) mende-monda, mese | μύθος, μύθον, μύθου, μύθῳ, μύθοι, μύθους !, μύθων, μύθοις ! |
| μυῖα | nm. | légy | |
| μυκάομαι | verb. | 1) bőg a tehén; 2) ordít az oroszlán | |
| μυκτήρ, -ῆρος | nm. | orrlyuk | |
| μυκτηρίζω | verb. | 1) az orrát tekergeti; 2) kinevet, kigúnyol, kicsúfol | |
| μυκτηρισμός | nm. | gúny, megvetés | |
| μύλη, -ἡ | nm. | 1. malom 2. őrlőfog, zápfog | |
| μυλικός, -ή, -όν | adi. | 1) a malomhoz tartozó; 2) malomkőből készült | |
| μύλινος, -η, -ον | adi. | malom-, malomkő- | |
| μύλος, -ου | nm. | 1. malom, kézimalom 2. malomkő; μύλος ὀνικὸς: a felső, szamár-vonta, körben forgó malomkő, ellentéte a kézi-malomnak. | μύλος !, μύλον, μύλου !, μύλῳ !, μύλοι, μύλους, μύλων, μύλοις |
| μυλών, -ῶνος | nm. | malom, malom ház | |
| Μύνδος mj? | | | |
| μυξωτῆρες, -ων | nm. | kis csövek vagy öntőedény (olajat lámpába) | |
| Μύρα v. Μύρρα, -ων | nm.geo. | Míra; fontos város Kisázsiában, Lükia délkeleti részén, az Andriacus folyó torkolatának a közelében; Μύρα írásmód: GNT28; Μύρρα írásmód: GNT_WH; Hap. leg. Acs 27,5: Μύρρα (n.pl.nom.) | Μύρα !, Μύρα, Μύρων, Μύροις |
| μυρεψικός, -ή | nm. | balzsam, aroma | |
| μυρεψός, -ή | nm. | valaki, aki forral vagy készít balzsamot, parfümkészítő, illatszerkészítő/főző | |
| μυριάς, -άδος | card. | 1. tízezer; 2. számtalanul sok | μυριάς, μυριάδα, μυριάδος, μυριάδι, μυριάδες !, μυριάδας !, μυριάδων !, μυριάσιν ! |
| μυρίζω | verb. | megken, bedörzsöl | |
| μύριοι | card. | 1) tízezer; 2) (átv.) megszámlálhatatlan | |
| μυριοπλάσιος, -ον | adi. | tízezerszer annyi, tízezernyi | |
| μυριοπλασίως | adv. | tízszeresen | |
| μυριότης, -ητος | nm. | számtalan, megszámlálhatatlan | |
| μυρισμός mj? | | | |
| μυρμηκιάω | verb. | szemölcsökkel sújt | |
| μυρμηκολέων, -οντος | nm. | hangyaleső (Myrmeleontidae) | |
| μύρμηξ, -ηκος | nm. | hangya; hangya (mint a szorgalom szimbóluma) | |
| μυροβραχής | adi. | kenőccsel benedvesített | |
| μύρον, -ου | nm. | kenet, olaj | μύρον !, μύρον !, μύρου !, μύρῳ !, μύρα !, μύρα, μύρων, μύροις |
| μυρσίνη | nm. | közönséges mirtusz (Myrtus communis) | |
| Μυρσινών mj? | | | |
| μῦς, -ὁ | nm. | mezei egér, egér, patkány | |
| Μυσάρχης mj? | | | |
| μυσερός, -ά, -όν | adi. | utálatos, undok | |
| Μυσία, -ς | nm.geo. | Műszia | Μυσία, Μυσίαν !, Μυσίας, Μυσίᾳ |
| μύσος mj? | | | |
| μύσταξ mj? | | | |
| μυστήριον, -´ου | nm. | titkos tanítás, titok, misztérium; VFÚ: A szó keresztény szóhasználatban Isten titkos gondolatait, örök tervét jelenti, Szent Pálnál a szó átfogja az egész üdvtörténetet. Ezt az isteni titkot az ember csak Isten kinyilatkoztatásából ismerheti meg, de úgy, hogy az a szó dinamikus értelmében továbbra is titok marad. | μυστήριον !, μυστήριον !, μυστηρίου !, μυστηρίῳ !, μυστήρια, μυστήρια !, μυστηρίων !, μυστηρίοις |
| μύστης | nm. | 1. beavatott; 2. adi. beavatottakra vonatkozó | |
| μυστικῶς | adv. | titokhoz kapcsolódóan, titkosan | |
| μύστις mj? | | | |
| μυχός | nm. | zug, sarok | |
| μυωπάζω | verb. | rövidlátó, nem lát távolra, csak azt látja, ami közel van | |
| Μωαβ | nm.pers. | Moáb | |
| Μωαβείτης mj? | | | |
| Μωαβι mj? | nm.pers. | | |
| Μωαβίτης | nm.coll. | moábita | |
| Μωαβῖτις | nm. | Moáb | |
| Μωάβιτος | nm.coll. | moábita | |
| Μωδαδ v. Μωδάτ | nm.pers. | Modad vagy Modat | |
| Μωδεϊν | nm.pers. | Modin | |
| Μωεθ mj? | nm.pers. | | |
| μωκάομαι | verb. | nevetségesnek lenni; ἔργα μεμωκημένα gyúnyolódásban készült munkák, megvetés tárgyai | |
| μωκός mj? | | | |
| Μωλα | nm.geo. | Mola; Az LXX úgy ítéli meg, hogy ez város Naftaliban, de מֵאֵלוֹן jelentése: tölgyfa | |
| Μωλαδα | nm.geo. | Móláda | |
| Μωλιδ | nm.pers. | Mólid | |
| μώλωψ, -ωπος | nm. | seb, véraláfutás | μώλωψ, μώλωπα, μώλωπος, μώλωπι !, μώλωπες, μώλωπας, μωλώπων, μώλωσιν |
| μωμάομαι | verb. | vádol, hibát talál, kigúnyol | |
| μωμητός, -ή | adi. | feddést érdemlő | |
| μῶμος, -´ου | nm. | szennyfolt | μῶμος, μῶμον, μώμου, μώμῳ, μῶμοι !, μώμους, μώμων, μώμοις |
| Μωραδ mj? | nm.pers. | | |
| Μωραθίτης mj? | | | |
| μωραίνω | verb. | 1. (A.) ízetlennek lenni; 2. (P.) elveszti az ízét; 3. (emberről) ízléstelennek, ostobának lenni | μωραίνω, μωρανῶ, ἐμώρανα, 0, ἐμωράνθην, 0 |
| Μωρασθι | nm.pers. | moreseti; Gát külvárosa (Mik. 1:14) | |
| μωρεύω | verb. | bolondot csinál vmiből; bolondságba fordul | |
| Μωρηδ mj? | nm.pers. | | |
| μωρία, -ς | nm. | ostobaság, bolondság | μωρία !, μωρίαν !, μωρίας !, μωρίᾳ, μωρίαι, μωρίας, μωριῶν, μωρίαις |
| μωρολογία, -ς | nm. | ostoba, bolond beszéd; Hap. leg. Ef 5,4: μωρολογία (f.sg.nom.) | μωρολογία !, μωρολογίαν, μωρολογίας, μωρολογίᾳ, μωρολογίαι, μωρολογίας, μωρολογιῶν, μωρολογίαις |
| μωρός, -ά, -όν | adi. | ostoba, bolond | |
| Μωσά | nm.pers. | Mósza | |
| Μωσῆς mj? | | | |
| Μωϋσῆς v. Μωυσῆς, -έως | nm.pers. | Mózes; Μωϋσῆς írásmód: GNT28; Μωυσῆς írásmód: GNT_WH | Μωϋσῆς !, Μωϋσῆν ! v. Μωϋσέα !!!, Μωϋσέως !, Μωϋσεῖ ! v. Μωϋσῇ !!! |
| Μωφααθ | nm.pers. | Mefaát | |
| Μωφαζ | nm.geo. | Upáz, Mófáz; Talán Ofír egy másik neve, ahol arany van. | |
| Μωφαθ | nm.geo. | Az amoriták városa Rúbennek kiosztott területen, később Moab városának tűnik (Jer 48:21) | |
| Μωχα | nm.pers. | Maáka | |
| Νααθ mj? | nm.pers. | | |
| Νααθος mj? | nm.pers. | | |
| Νααλιηλ | nm.geo. | Naaliél | |
| Νααλωλ mj? | | | |
| Νααμα v. Νααναν | nm.pers. | Naáma (vö. héb. נַעֲמָה), Roboám édesanyja | |