φιλανθρωπία, -ς | nm. | emberszeretet | φιλανθρωπία !, φιλανθρωπίαν !, φιλανθρωπίας, φιλανθρωπίᾳ, φιλανθρωπίαι, φιλανθρωπίας, φιλανθρωπιῶν, φιλανθρωπίαις |
φιλάνθρωπος | adi. | emberszerető, emberbarát | |
φιλανθρώπως | adv. | udvariasan | |
φιλαργυρέω mj? | verb. | | |
φιλαργυρία, -ς | nm. | pénzsóvárság | φιλαργυρία !, φιλαργυρίαν, φιλαργυρίας, φιλαργυρίᾳ, φιλαργυρίαι, φιλαργυρίας, φιλαργυριῶν, φιλαργυρίαις |
φιλάργυρος, -ον | adi. | pénzt kedvelő, kapzsi | |
φιλαρχία mj? | | | |
φίλαυτος, -ον | adi. | magát kedvelő, saját érdekeit figyelő, önző | |
φιλελεήμων mj? | | | |
φιλεχθρέω | verb. | ellenségességet gyakorolni valaki ellen, készen áll veszekedni valakivel | |
φιλέω | verb. | 1. kedvel, szeret (ha a másik megérdemli és viszonozza - vö: ἀγαπάω a viszonzástól független szeretetre); 2. megcsókol; 3. barátja vkinek | φιλέω, φιλήσω, ἐφίλησα, πεφίληκα, ἐφιλήθην, πεφίλημαι |
φιλήδονος, -ον | adi. | gyönyört szerető, élvezetet kedvelő | |
φιληκοΐα mj? | | | |
φίλημα, -´τος | nm. | csók | φίλημα, φίλημα !, φιλήματος, φιλήματι !, φιλήματα, φιλήματα, φιλημάτων, φιλήμασιν |
Φιλήμων, -ονος | nm.pers. | Filemon | Φιλήμων, Φιλήμονα, Φιλήμονος, Φιλήμονι ! |
Φίλητος, -ου | nm.pers. | Filétosz | Φίλητος !, Φίλητον, Φίλητου, Φίλητῳ |
φιλία, -ς | nm. | barátkozás, barátság, szeretet | φιλία !, φιλίαν, φιλίας, φιλίᾳ, φιλίαι, φιλίας, φιλιῶν, φιλίαις |
φιλιάζω | verb. | barátjának lenni | |
Φιλιππήσιος, -ου | nm. | filippi férfi | Φιλιππήσιος, Φιλιππήσιον, Φιλιππήσιου, Φιλιππήσιῳ, Φιλιππήσιοι, Φιλιππήσιους, Φιλιππήσιων, Φιλιππήσιοις |
Φίλιπποι, -´ων | nm.geo. | Filippi | Φίλιπποι, Φιλίππους !, Φιλίππων !, Φιλίπποις ! |
Φίλιππος, -´ου | nm.pers. | Fülöp | Φίλιππος !, Φίλιππον !, Φιλίππου !, Φιλίππῳ ! |
φιλογέωργος mj? | | | |
φιλογύναιος mj? | | | |
φιλοδοξία, -ἡ | nm. | hírnév vagy dicsőség szeretete; rossz értelemben: rossz hírnév miatti aggodalom | |
φιλόζωος, -ον | adi. | életet szerető, élni akaró | |
φιλόθεος, -ον | adi. | Istent szerető | |
φιλόκοσμος mj? | | | |
Φιλόλογος, -ου | nm.pers. | Filogosz | Φιλόλογος, Φιλόλογον !, Φιλόλογου, Φιλόλογῳ |
φιλομαθέω | verb. | 1) (szó szerint) tanulni szeret; 2) (átv.) tanít; | |
φιλομαθής, -ές | adi. | 1) (szó szerint) tanulni szerető; 2) (átv.) tanító; hap.leg. Sir. Prolog. 13. Wagner: "nicht primär die in Lexika und Übersetzungen angeführte unspezifische Bedeutung "wi | |
Φιλομήτωρ mj? | | | |
φιλονεικέω | verb. | küzdelmet szeretőnek lenni, lelkes buzgó rivalizálásban, vitatkozónak lenni | |
φιλονεικία, -ς | nm. | konfliktus, viszály; Hap. leg. Lk 22,24: φιλονεικία (f.sg.nom.) | φιλονεικία !, φιλονεικίαν, φιλονεικίας, φιλονεικίᾳ, φιλονεικίαι, φιλονεικίας, φιλονεικιῶν, φιλονεικίαις |
φιλόνεικος, -ον | adi. | viszályt kedvelő, versengő | |
φιλοξενία, -ς | nm. | vendégszeretet | φιλοξενία, φιλοξενίαν !, φιλοξενίας !, φιλοξενίᾳ, φιλοξενίαι, φιλοξενίας, φιλοξενιῶν, φιλοξενίαις |
φιλόξενος, -ον | adi. | vendégszerető | |
Φιλοπάτωρ | nm.pers. | Philopatór; (V. Ptolemaiosz Philopatór Kr. e. 244. – Kr. e. 204.) | |
φιλοπολίτης mj? | | | |
φιλοπονέω | | odaadóan, figyelmesen dolgozik | |
φιλοπονία, -ς | | odaadó, figyelmes munka | |
φιλοπρωτεύω | verb. | elsőséget kedvel, elsőségre vágyik | |
φίλος, -η, -ον | adi. | I. (P.) szeretett, kedves vkinek; kellemes, tetszetős 2. barátságos; ragaszkodó, jóságos; vmit kedvelő, vmihez ragaszkodó II. subst. 1. barát 2. feleség, barátnő, szerető 3. adv. barátságosan, kedves szellemben | |
φιλοσοφέω mj? | verb. | | |
φιλοσοφία, -ς | nm. | filozófia, a bölcsesség kedvelése | φιλοσοφία, φιλοσοφίαν, φιλοσοφίας !, φιλοσοφίᾳ, φιλοσοφίαι, φιλοσοφίας, φιλοσοφιῶν, φιλοσοφίαις |
φιλόσοφος, -´ου | nm. | 1) egy filozófus, bölcsességet kedvelő ; 2) szűkebb értelemben, aki vizsgálja és vitatja a dolgok és a legmagasabb jó okát | φιλόσοφος, φιλόσοφον, φιλοσόφου, φιλοσόφῳ, φιλόσοφοι, φιλοσόφους, φιλοσόφων !, φιλοσόφοις |
φιλοστοργία mj? | | | |
φιλόστοργος, -ον | adi. | 1) a szülők és gyermekek, férjek és feleségek kölcsönös szeretete; 2) szerető ragaszkodás, hajlamos szereti, gyöngéden szerető; 2a) főképp a szülők és a gyermekek kölcsönös gyengédsége | |
φιλοστόργως mj? | | | |
φιλοτεκνία mj? | | | |
φιλότεκνος, -ον | adi. | gyermekeit vagy magzatait kedvelő | |
φιλοτιμέομαι | verb. | 1) szereti a becsületességet; 1a) hajlamos a becsület szeretetére; 2) becsvágyó, törekvő; 2a) komolyan törekszik | |
φιλοτιμία | nm. | becsvágy | |
φιλότιμος, -ον | adi. | becsvágyó | |
φιλοτίμως | adv. | szeretetből megkülönböztetően, megkülönböztetően, becsvágyóan, törekvően (leginkább rossz értelemben) | |
φιλοφρονέω mj? | verb. | | |
φιλοφρόνως | adv. | barátságos módon | |
φιλόψυχος, -ον | adi. | élet barátja | |
φίλτρον | nm. | szerelmi báj, bűbáj | |
φιμός, -ου | nm. | száj, szájkosár; kantár, zabla | |
φιμόω | verb. | 1) (A) elhallgattat, beköti a száját vkinek; 2) (P) hallgat | φιμόω, φιμώσω ?, ἐφίμωσα, πεφίμωκα ?, ἐφιμώθην, πεφίμωμαι ? |
Φινεες | nm.pers. | Fineesz | |
Φινοε mj? | nm.pers. | | |
Φινω | nm.geo. | Finó | |
Φινων | nm.pers. | Finon | |
Φιρα | nm.geo. | Phira | |
Φισων | nm.geo. | Píson | |
φλεγμαίνω | verb. | felduzzadást okoz | |
φλεγμονή mj? | | | |
φλέγω | verb. | lángol, lobog | |
Φλέγων, -οντος | nm.pers. | Flegon | Φλέγων, Φλέγοντα !, Φλέγοντος, Φλέγοντι |
φλέψ, -ἡ | nm. | véredény, vérhálózat, véna | |
φλιά, -ας | nm. | 1. ajtófélfa 2. szemöldökfa | |
φλογίζω | verb. | 1) meggyújt, felgyújt; 2) fellángol, lángba lobbant; 3) átvitt értelemben rombolóan viselkedni, ártalmas ereje van; 3a) ami romboló hatásokat kelt | |
φλόγινος, , -η, -ον | adi. | lángoló, tüzes | |
φλοιός | nm. | kéreg | |
φλόξ, φλογός | nm. | láng | φλόξ !!!, φλόγα !, φλογός !, φλογί !, φλόγες, φλόγας, φλογῶν, φλοξίν |
φλυαρέω | verb. | csacsog, fecseg | |
φλύαρος, -ον | adi. | 1) fecsegő, bőbeszédű; 2) ostoba, hiábavaló dolgokat | |
φλυκτίς, -ίδος v. φλύκταινα, -ης | nm. | hólyag, gennyes pattanás | |
φοβερίζω | verb. | megfélemlít, megrémít, riaszt vkit | |
φοβερισμός, -ὁ | nm. | rémület, egy félelmetes (dolog) | |
φοβεροειδής, -ές | nm. | szörnyű látni, rettenetes | |
φοβερός, -ά, -όν | adi. | félelmetes | |
φοβερῶς | adv. | ijesztően, rendkívül | |
φοβέω | verb. | 1. (A) megfutamít, megfélemlít; 2. (M.) fél; 3. (P.) megijed 4. tisztel vkit, hódol vkinek (Istennek) | φοβέω v. φοβέομαι, φοβηθήσομαι, ἐφοβήθην, πεφόβημαι |
φόβητρον, -´ου | nm. | vmi, ami félelmet gerjeszt, a félelem oka | φόβητρον, φόβητρον, φοβήτρου, φοβήτρῳ, φόβητρα !, φόβητρα, φοβήτρων, φοβήτροις |
φόβος, -ου | nm. | félelem | φόβος !, φόβον !, φόβου !, φόβῳ !, φόβοι !, φόβους, φόβων, φόβοις |
Φογωρ | nm.geo. | Fogor, Peór; Beth-Peór város Moábban, Jordánia keleti részén Jerichóval szemben | |
φοιβάω | verb. | jós révület keresése; tisztít, szűr | |
Φοίβη, -ς | nm.pers. | Főbe | Φοίβη, Φοίβην !, Φοίβης, Φοίβῃ |
Φοινίκη, -ς | nm.geo. | Főnicia - Szíria tengerparti része | Φοινίκη, Φοινίκην !, Φοινίκης !, Φοινίκῃ |
φοινικοῦς, -ῆ, -οῦν | adi. | bíborvörös, bíborszinű, karmazsinvörös | |
Φοινικών mj? | | | |
Φοῖνιξ, -´ικος | nm.geo. | Föníciai 1. egy krétai kikötő neve 2. Euripidész egyik művének címe: Föníciai nők | Φοῖνιξ, Φοίνικα, Φοίνικος, Φοίνικι, Φοίνικες, Φοίνικας, Φοινίκων, Φοίνισιν |
φοῖνιξ, -´ικος | nm. | 1) (datolya)pálma; 2) pálmaág 3 a Főnix | φοῖνιξ, φοίνικα !, φοίνικος, φοίνικι, φοίνικες !, φοίνικας, φοινίκων !, φοίνισιν |
Φοίνισσα | adi. | föníciai asszony | |
Φολλαθι | nm.pers. | Folláti | |
φονεύς, -έως | nm. | gyilkos | φονεύς !, φονέα !, φονέως, φονεῖ, φονεῖς !, φονεῖς !, φονέων, φονεῦσιν ! |
φονευτής, -οῦ, -ὁ | nm. | gyilkos | |
φονεύω | verb. | gyilkol | φονεύω, φονεύσω, ἐφόνευσα, πεφόνευκα (?), ἐφονεύθην (?), πεφόνευμαι (?) |
φονοκτονέω | verb. | gyilkossággal vagy vérrel szennyez | |
φονοκτονία mj? | | | |
φόνος, -ου | nm. | gyilkosság, öldöklés | φόνος, φόνον !, φόνου !, φόνῳ !, φόνοι !, φόνους, φόνων !, φόνοις |
φονώδης mj? | | | |
φορβεά, -ᾶς | nm. | kötőfék, hám | |