| ἀπάντησις, -εως | nm. | 1. találkozás, kíséret 2. egy mozdulat vki felé, hogy találkozzon vele 3. mutatott hozzáállás (emberek felé) 4. észlelés és feldolgozás (bejövő információ) | ἀπάντησις, ἀπάντησιν !, ἀπάντησεως, ἀπάντησει, ἀπάντησεις, ἀπάντησεις, ἀπάντησεων, ἀπάντησεσιν |
| ἀπάνωθεν | adv. | egyszer, egyszer csak | |
| ἅπαξ | adv. | egyszer | |
| ἀπαράβατος, -ον | adi. | 1) megváltoztathatatlan 2) sérthetetlen, sértetlen | |
| ἀπαραίτητος, -ον | adi. | 1. engesztelhetetlen, megbocsáthatatlan 2. ki-/elkerülhetetlen | |
| ἀπαραλλάκτως | adv. | változatlan, megváltoztathatatlan | |
| ἀπαραπόδιστος, -ον | adi. | zavartalan | |
| ἀπαρασήμαντος mj? | | | |
| ἀπαρασκεύαστος, -ον | adi. | előkészítetlen | |
| ἀπαρέσκω | verb. | nem tetszik, elégedetlen vmivel (τινί) | |
| ἀπαρνέομαι | verb. | megtagad | ἀπαρνέομαι, ἀπαρνήσομαι ?, ἀπαρνήθην ?, ἀπαρνήομαι ? |
| ἄπαρσις, -´εως | nm. | indulás, eltávolítás | |
| ἀπαρτι | adv. | mától fogva, mostantól; Csak szövegvariánsokban fordul elő, az NA27 törzsszövegében nem. | |
| ἀπαρτία, -ιη | nm. | 1. háztartási eszközök, ingóságok 2. zsákmány, préda (beleértve a foglyokat) | |
| ἀπαρτίζω | verb. | befejez, tökéletessé tesz, egyenget, elsimít, teljesít | |
| ἀπαρτισμός, -οῦ | nm. | befejezés, vég | ἀπαρτισμός, ἀπαρτισμόν !, ἀπαρτισμοῦ, ἀπαρτισμῷ, ἀπαρτισμοί, ἀπαρτισμούς, ἀπαρτισμῶν, ἀπαρτισμοῖς |
| ἀπαρχή, -ῆς | nm. | zsenge | ἀπαρχή !, ἀπαρχήν !, ἀπαρχῆς, ἀπαρχῇ, ἀπαρχαί, ἀπαρχάς, ἀπαρχῶν, ἀπαρχαῖς |
| ἀπάρχομαι | verb. | felajánl (első zsengéjét vminek) | |
| ἄπαρχος mj? | | | |
| ἀπάρχω | verb. | vezet az út, mutatja az utat, táncban vezet; uralkodik messze (az othonától) | |
| ἅπας, ἅπασα, ἅπαν | adi. | minden(ki), összes, egész | |
| ἀπασπάζομαι | verb. | elbúcsúzik, búcsút vesz; Hap. leg. Acs 21,6: ἀπησπασάμεθα (M.ind.aor.pl.1.) | ἀπασπάζομαι, ἀπασπάσομαι ?, ἀπησπασάμην, ἀπησπάσμαι ? |
| ἀπατάω | verb. | becsap, csal, rászed, elszédít | |
| ἀπάτη, -ς | nm. | csábítás, megtévesztés, ámítás | ἀπάτη !, ἀπάτην, ἀπάτης !, ἀπάτῃ !, ἀπάται, ἀπάτας, ἀπατῶν, ἀπάταις ! |
| ἀπάτησις, -´εως | nm. | a csábító (vki), csábítás, báj | |
| ἀπάτωρ | adi. | apa nélküli, az apa ismeretlen, nincs feltüntetve a családfában | |
| ἀπαύγασμα, -´τος | nm. | kisugárzás | ἀπαύγασμα !, ἀπαύγασμα, ἀπαυγάσματος, ἀπαυγάσματι, ἀπαυγάσματα, ἀπαυγάσματα, ἀπαυγασμάτων, ἀπαυγάσμασιν |
| ἀπαύριον mj? | | | |
| ἀπαυτομολέω | verb. | önszántából/saját magától megy; elhagy | |
| ἀπείθεια, -´ς | nm. | engedetlenség | ἀπείθεια, ἀπείθειαν !, ἀπειθείας !, ἀπειθείᾳ !, ἀπείθειαι, ἀπειθείας, ἀπειθειῶν, ἀπειθείαις |
| ἀπειθέω | verb. | engedetlen, nem meggyőzhető, megtagadja az engedelmességet | |
| ἀπειθής, -ές | adi. | engedetlen, makacs | |
| ἀπεικάζω | verb. | leábrázol, utánképez | |
| ἀπείκασμα, -τος | nm. | képmás | |
| ἀπειλέω | verb. | fenyeget, veszélyeztet | |
| ἀπειλή, -ῆς | nm. | fenyegetés | ἀπειλή, ἀπειλήν !, ἀπειλῆς !, ἀπειλῇ, ἀπειλαί, ἀπειλάς !, ἀπειλῶν, ἀπειλαῖς |
| ἄπειμι | verb. | távol van, hiányzik vhonnan | ἄπειμι, ἀπέσομαι, 0, 0, 0, 0 |
| ἄπειμι2 | verb. | elmegy valahonnan, eltávozik; elmúlik | |
| ἀπειράγαθος, -ον | nm. | jóságot nem ismerő, bolond | |
| ἀπείραστος, -ον | adi. | elcsábíthatatlan, megsérthetetlen; ellenáll a kísértésnek | |
| ἀπείργω | verb. | kerül, óvakodik; vmiből kizár, kirekeszt | |
| ἄπειρος, -ον | adi. | ügyetlen, tapasztalatlan, tudatlan, kipróbálatlan, járatlan | |
| ἀπεκδέχομαι | verb. | vár vkit | ἀπεκδέχομαι, ἀπεδέξομαι, ἀπεδεξάμην, ἀπεδέδεγμαι, 0, 0 |
| ἀπεκδίδωμι | verb. | (P) vkinek odaadni (egy asszonyt) házastársként | |
| ἀπεκδύομαι | verb. | levetkőzik | ἀπεκδύομαι, ?, ?, ?, ?, ? |
| ἀπέκδυσις, -´εως | nm. | levetés | ἀπέκδυσις, ἀπέκδυσιν, ἀπεκδύσεως, ἀπεκδύσει !, ἀπεκδύσεις, ἀπεκδύσεις, ἀπεκδύσεων, ἀπεκδύσεσιν |
| ἀπέκτασις, -´εως | nm. | elterjedt | |
| ἀπελαύνω | verb. | elhajt, el-/kiűz | |
| ἀπελεγμός, -οῦ | nm. | cenzúra, értéktelen dolgok elutasítása, megtagadása | ἀπελεγμός, ἀπελεγμόν !, ἀπελεγμοῦ, ἀπελεγμῷ, ἀπελεγμοί, ἀπελεγμούς, ἀπελεγμῶν, ἀπελεγμοῖς |
| ἀπελέγχω | verb. | cáfol, leleplez, elítél | |
| ἀπελέκητος mj? | | | |
| ἀπελεύθερος, -´ου | nm. | volt rabszolga, akit felszabadítottak, szabados | ἀπελεύθερος !, ἀπελεύθερον, ἀπελευθέρου, ἀπελευθέρῳ, ἀπελεύθεροι, ἀπελευθέρους, ἀπελευθέρων, ἀπελευθέροις |
| ἀπελευθερόω | verb. | felaszabadít, egyenjogúsít, emancipál | |
| Ἀπελλῆς, -οῦ | nm.pers. | Apelész | Ἀπελλῆς, Ἀπελλῆν !, Ἀπελλοῦ, Ἀπελλῇ |
| ἀπελπίζω | verb. | 1. kétségbe eseik, elveszti a reményt 2. ismét remél, elvár, számít rá | |
| ἀπέναντι | praep. | 1. (adv.) szemben, szemből; 2. (praep.) előtt, szemben vmivel | |
| ἀπεναντίον | adv. | szemben, elöl, (vmivel) ellen | |
| ἀπενεόομαι | verb. | (P) némává válik | |
| ἀπένθητος mj? | | | |
| ἀπεξαινέω mj? | verb. | | |
| ἀπέραντος, -ον | adi. | vég nélküli | |
| ἀπερείδομαι | verb. | M: rögzít, odaerősít, beállít, hozzáfog, ráhelyez (vmit vmire), betesz (vmit vmibe), irányítja magát (vmire) | |
| ἀπερικάθαρτος, -ος, -ον | adi. | tisztátalan | |
| ἀπερίσπαστος, -ον | adi. | ide-oda nem vonszolt, el nem vont, nem gátolt | |
| ἀπερισπάστως | adv. | zavartalanul | |
| ἀπερίτμητος, -ον | adi. | körülmetéletlen; Hap. leg. Acs 7,51: ἀπερίτμητοι (m.pl.nom.) | |
| ἀπέρχομαι | verb. | elmegy | ἀπέρχομαι, ἀπελεύσομαι, ἀπῆλθον, ἀπελήλυθα |
| ἀπευθανατίζω | verb. | jól vagy boldogan meghal | |
| ἀπεχθάνομαι | verb. | (P) gyűlölve lenni | |
| ἀπέχθεια, -ας | nm. | gyűlölet, utálat | |
| ἀπεχθής, -ής, -ές | adi. | utálatos, gyűlöletes; ellenséges, rosszindulatú, utált, gyűlölt | |
| ἀπεχθῶς | adv. | gyűlöl(köd)ve | |
| ἀπέχω | verb. | 1. (tárgyatlan) távol van vmitől, vkitől; 2. (gazd) megkapja (bért, stb.); visszakap; 3. (M) tartózkodik vmitől | ἀπέχω, ἀπέξω, ἀπέσχον, ἀπέσχηκα, 0, 0 |
| ἀπηλιώτης, -ου | nm. | keleti szél | |
| ἀπήμαντος | adi. | 1. sértetlen 2. jótékony, szelíd | |
| ἀπηνής, -ές | adi. | nyers, kemény, vad | |
| ἀπιερόω mj? | verb. | | |
| ἄπιος mj? | | | |
| Ἆπις | nm.pers. | Ápisz; Egyiptomi bika istenség. | |
| ἀπιστέω | verb. | 1) hitetlenkedik; 2) hűtlen a szolgálatban | |
| ἀπιστία, -ς | nm. | hitetlenség | ἀπιστία !, ἀπιστίαν !, ἀπιστίας !, ἀπιστίᾳ !, ἀπιστίαι, ἀπιστίας, ἀπιστιῶν, ἀπιστίαις |
| ἄπιστος, -ον | adi. | 1) hitszegő, hitetlen; 2) hihetetlen 2a) kétkedő; 3) nem bízik (Istenben) | |
| ἄπλαστος, -ον | adi. | 1 természetes, egyszerű, őszinte 2. alakíthatatlan | |
| ἄπλατος, -ος, -ον | adi. | óriási | |
| ἀπληστεύομαι | verb. | vmiben kielégíthetetlennek lenni | |
| ἀπληστία mj? | | | |
| ἄπληστος, -ον | adi. | telhetetlen, kapzsi | |
| ἀπλόος, -η, -ον | adi. | egyszerű, őszinte, hátsó szándék nélküli | |
| ἁπλοσύνη, -ης | nm. | egyszerűség, őszinteség, nyíltság | |
| ἁπλότης, -τος | nm. | egyszerűség, nyíltszívűség | ἁπλότης, ἁπλότητα !, ἁπλότητος !, ἁπλότητι !, ἁπλότητες, ἁπλότητας, ἁπλοτήτων, ἁπλότησιν |
| ἁπλοῦς, -ή, -οῦν | adi. | egyszerű, együgyű | |
| ἁπλόω | verb. | simává tesz, tökéletessé tesz [τι] | |
| ἁπλῶς | adv. | egyszerűen, jószívűen | |
| ἄπνοος, -ον | adi. | lélegzet nélküli | |
| ἀπό | praep. | -tól/-től; -ból/-ből | |
| ἀποβαίνω | verb. | 1. elmegy; kimegy vhonnan 2. előre lép, lépkedve előrehalad, leszáll; kiszáll (hajóból) 3. (átv.) végződik vmiben; válik vmivé 4. (STR szerint szsz) partra száll 5. beteljesedik (jóslat, ígéret) | ἀποβαίνω, ἀποβήσομαι, ἀπέβην, ἀποβέβηκα |
| ἀποβάλλω | verb. | kidob, megszabadul | ἀποβάλλω, ἀποβαλῶ, απἔβαλον, ἀποβέβληκα, απἐβλήθην, ἀποβέβλημαι |
| ἀποβάπτω | verb. | bemárt, alámerül; ἀ. ὕδωρ vizet húz | |