| παραθήκη, -ς | nm. | letétemény, rábízott kincs | παραθήκη, παραθήκην !, παραθήκης, παραθήκῃ, παραθήκαι, παραθήκας, παραθηκῶν, παραθήκαις |
| παραθλίβω mj? | verb. | | |
| παραίνεσις, -´εως | nm. | buzdítás, tanács, intelem | |
| παραινέω v. παραινῶ | verb. | int, figyelmeztet | |
| παραιρέω | verb. | elvesz vmi mellől; visszalép, eltávolít, elmozdul | |
| παραιτέομαι | verb. | mentegetődzik, bocsánatot kér, kimentést kér, igazolja magát | |
| παραίτιος mj? | | | |
| παρακαθέζομαι | verb. | leül, letelepszik mellé | |
| παρακαθῆμαι | verb. | mellette ül, mellé ül vkinek (pl. mint királyi tanácsadóként) | |
| παρακαλέω v. παρακαλῶ | verb. | 1) odahív, kér, vigasztal, bátorít; 2) követel, kíván, könyörög; 3) (P) megszán | παρακαλέω, παρακαλέσω, παρεκάλεσα, παρακέκληκα, παρεκλήθην, παρακέκλημαι |
| παρακάλυμμα, -ατος | nm. | vmi elé akasztott függőny, lepel | |
| παρακαλύπτω | verb. | elrejt, elfed, eltitkol | |
| παρακαταθήκη, -ης | nm. | letét | |
| παρακατατίθημι | verb. | rábíz vmit vkire | |
| παρακατεύδω mj? | verb. | | |
| παρακατίζω | verb. | mellé ül, közel ül | |
| παρακατίστημι mj? | verb. | | |
| παράκειμαι | verb. | 1) mellé fekszik, közel van; 2) jelen van, kéznél van | |
| παρακελεύω | verb. | 1. vezényel, rendel 2. ösztönöz 3. magával ragad 4. sürget (vkit hogy különleges módon cselekedjen) (M) buzdít, int, figyelmeztet | |
| παρακλείω mj? | verb. | | |
| παράκλησις, -´εως | nm. | vigasztalás | παράκλησις !, παράκλησιν !, παρακλήσεως !, παρακλήσει !, παρακλήσεις, παρακλήσεις, παρακλήσεων, παρακλήσεσιν |
| παρακλητικός, -όν | adi. | serkentő, ösztönző, bátorító | |
| παράκλητος, -´ου | nm. | közbenjáró, szószóló, pártfogó; vigasztaló | παράκλητος !, παράκλητον !, παρακλήτου, παρακλήτῳ, παράκλητοι, παρακλήτους, παρακλήτων, παρακλήτοις |
| παρακλήτωρ, -ορος | nm. | vki aki ösztönöz/bárorít, vigasztaló | |
| παρακλίνω mj? | verb. | | |
| παρακμάζω mj? | verb. | | |
| παρακοή, -ῆς | nm. | szófogadatlanság, engedetlenség | παρακοή !, παρακοήν !, παρακοῆς !, παρακοῇ, παρακοαί, παρακοάς, παρακοῶν, παρακοαῖς |
| παράκοιτος | nm. | feleség, házastárs, vki akivel megosztja az ágyat, ágyas | |
| παρακολουθέω | verb. | mellette megy, kísér, nyomon követ, utánajár (aminek: + dat.) | παρακολουθέω, παρακολουθήσω, παρηκολούθησα, παρηκολούθηκα, παρηκολούθην ?, παρηκολούθημαι ? |
| παρακομίζω mj? | verb. | | |
| παρακούω | verb. | 1) félrehall; 1a) szándékosan, figyelmetlenségből v. alkalmatlanságból; 2) nem fölkészült a hallásra; 2a) meghallván elhanyagolja, nem veszi figyelembe; 2b) visszautasítja a meghallgatást, nem hallgatja meg, nem vet vele számot, engedetlen | παρακούω, παρακούσω, παρήκουσα, παρακήκοα, παρηκούσθην, παρήκουσμαι |
| παρακρούω | verb. | I. (A.) félrelök, félreüt átv. eltérít a helyes úttól, eltántorít II. (M.) 1. félrelök, félreüt, (ellenséges fegyvert) kivéd, elhárít 2. félrevezet, becsap, rászed III. (P.) letér a helyes útról; hagyja magát becsapni; téved | |
| παρακύπτω | verb. | lehajol | παρακύπτω, παρακύψω, παρέκυψα, παρακέκυφα, παρεκύφθην ?, παρακέκυμμαι ? |
| παραλαλέω | verb. | gyaláz, ócsárol | |
| παραλαμβάνω | verb. | 1. magával visz; 2. elfogad (pl. egy hivatalt); 3. magához/birtokába vesz, 4. erővel be-/elvesz, elfoglal; 5. eltuljadonít | παραλαμβάνω, παραλήμψομαι v. παραλήψομαι, παρέλαβον, παρείληφα, παρελήμφθην, παρείλημμαι |
| παραλέγομαι | verb. | 1) elhajózik mellette, a part mentén hajózik | |
| παραλείπω | verb. | elhanyagol, mellőz, elhagy, otthagy (vmit), elfelejt (vmit) | |
| παραλία mj? | | | |
| παραλίαν mj? | | | |
| παράλιος, -ον | adi. | tengeri, a tengernél, a tengerpartján | |
| παραλλαγή, -ῆς | nm. | változás | παραλλαγή !, παραλλαγήν, παραλλαγῆς, παραλλαγῇ, παραλλαγαί, παραλλαγάς, παραλλαγῶν, παραλλαγαῖς |
| παράλλαξις, -εως | nm. | változás, csere | |
| παραλλάσσω | verb. | változik, cserél, változtat, különbséget tesz | |
| παραλογίζομαι | verb. | megtéveszt, becsap, kijátszik, rászed | |
| παραλογισμός, -οῦ | nm. | megtévesztés, csalás; trükk | |
| παράλυσις, -´εως mj? | nm. | | |
| παραλυτικός, -ή, -όν | adi. | béna | |
| παραλύω | verb. | 1. (A) levesz, elkülönít, különválaszt, eltávolít, elindul; 2. (P) gutaütést szenved, megbénul, legyöngül - vö. paralízis | |
| παραμένω | verb. | mellette marad | παραμένω, παραμενῶ, παρέμεινα, παραμεμένηκα, 0, 0 |
| παράμονος, -ον | adi. | (dolog) tartós, állandó, folytonos; (személy) állhatatos, kitartó, makacs, konok | |
| παραμυθέομαι | verb. | 1) beszél hozzá, megszólít valakit figyelmeztetés, buzdítás, megnyugtatás vagy vigasztalás céljából; 1a) bátorít, vígasztal | |
| παραμυθία, -ς | nm. | 1. meggyőzés 2. vigasztalás, bátorítás 3. megkönnyebbülés (kellemetlen helyzetben) | παραμυθία, παραμυθίαν !, παραμυθίας, παραμυθίᾳ, παραμυθίαι, παραμυθίας, παραμυθιῶν, παραμυθίαις |
| παραμύθιον, -ου | nm. | vigasztalás | παραμύθιον !, παραμύθιον, παραμύθιου, παραμύθιῳ, παραμύθια, παραμύθια, παραμύθιων, παραμύθιοις |
| παραναγινώσκω | verb. | nyilvánosan olvasni vmit | |
| παρανακλίνω mj? | verb. | | |
| παραναλίσκω | verb. | rosszul költ, pazarol, elherdál, eldob | |
| παρανομέω | verb. | törvény ellen cselekszik, törvényt szeg | |
| παρανομία, -ς | nm. | törvénytelenség | παρανομία, παρανομίαν, παρανομίας !, παρανομίᾳ, παρανομίαι, παρανομίας, παρανομιῶν, παρανομίαις |
| παράνομος | adi. | törvénysértő, erőszakos, törvénytelen | |
| παρανόμως | adv. | törvénytelenül, jogtalanul | |
| παραξιφίς mj? | | | |
| παράπαν | adv. | παρὰ πᾶν - ból: teljesen, feltétlenül, állandóan | |
| παραπέμπω | verb. | 1. odakült, küld vki mellé, odaszállít 2. küld vmi mentén; elküld magától, elbocsát 3. elhanyagol, nem vesz figyelembe 4. (hangot) ad, kibocsát 5. elkíség, fedezetül kísér | |
| παραπέτασμα, -ατος | nm. | függöny, vmi ami valami más elől el van rejtve, egy függő függöny | |
| παραπηδάω mj? | verb. | | |
| παραπικραίνω | verb. | 1) provokál, felbőszít; 2) elkeserít, felháborodást kelt | |
| παραπικρασμός, -οῦ | nm. | megkeseredés | παραπικρασμός, παραπικρασμόν, παραπικρασμοῦ, παραπικρασμῷ !, παραπικρασμοί, παραπικρασμούς, παραπικρασμῶν, παραπικρασμοῖς |
| παραπίπτω | verb. | 1. egy dolog vagy személy mellé esik, elesik; 2. eltér, elvándorol; 2. félrecsúszik; 3. (átv.) ostobán cselekszik, elvét; letér a helyes útról; hibázik; eltér az igaz hittől | |
| παραπλέω | verb. | elhajózik valami mellett | |
| παράπληκτος, -ον | adi. | őrület sújtotta, őrült | |
| παραπληξία | nm. | féloldali bénulás, hemiplegia II. elmezavar, őrültség LXX Deut. 28:28 | |
| παραπλήσιος, -ία, -ον | adi. | igen közel vmihez vagy vkihez; Hap. leg. Fil 2,27: παραπλήσιον (n.sg.nom.) | |
| παραπλησίως | adv. | nagyon hasonlóan, egészen úgy | |
| παράπλους, -οῦ | nm. | tengeri utazás, navigáció | |
| παραπομπή mj? | | | |
| παραπορεύομαι | verb. | 1) mellette megy; túlmegy; 2) (+ διά + gen.) áthalad vmin (pl. Galileán) | παραπορεύομαι, παραπορεύσομαι, παρεπορεύθην, 0 |
| παράπτωμα, -´τος | nm. | vétek, bűn, félrelépés, elesés | παράπτωμα !, παράπτωμα, παραπτώματος !, παραπτώματι !, παραπτώματα, παραπτώματα !, παραπτωμάτων !, παραπτώμασιν ! |
| παράπτωσις, -´εως | nm. | bűn, vétek, jogsértés | |
| παραρέω | verb. | folyik | |
| παραριθμέω mj? | verb. | | |
| παραρίπτω | verb. | (A.) veszélyeztet, kockáztat; fennáll a veszélye (P.) kimond, kiejt, kifejez | |
| παραρρέω | verb. | 1) elsodor a szél, az árvíz ; 1a) magával ragad valamilyen irányzat | |
| παράρρυμα, -ατος | nm. | 1. bőrből vagy szőrből készült függöny 2. (hajókon használt) védőponyva | |
| παράσημος, -ον | adi. | 1) helytelenül, hamisan megjelölt, pl. hamis pénz; 2) megjelölt (pl. szó egy szövegben) 2a) (Úsz) (jelvénnyel) megjelölt (hajó) | |
| παρασιωπάω | verb. | agyonhallgat vmit, nem említi | |
| παρασκευάζω | verb. | 1) elkészül, elkészít; 2) készen áll | |
| παρασκευή, -ῆς | nm. | előkészületi nap | παρασκευή !, παρασκευήν !, παρασκευῆς !, παρασκευῇ, παρασκευαί, παρασκευάς, παρασκευῶν, παρασκευαῖς |
| παράστασις, -´εως mj? | nm. | | |
| παρασυμβάλλω | verb. | összehasonlít | |
| παράταξις, -εως | nm. | szemközt (fel)állítás, csatarendbe állítás, ütközet | |
| παρατάσσω | verb. | 1. melléállít, odarendel mellé 2. csatarendbe állít, csatához felsorakoztat 3. egymás mellé állít, összehasonlít | |
| παρατείνω | verb. | 1) kiterjeszt, kinyújt hosszában, elnyújt; 2) meghosszabbít | |
| παρατηρέω | verb. | megfigyel, őriz | παρατηρέω, παρατηρήσω, παρετήρησα, παρατετήρηκα, παρετηρήθην, παρατετήρημαι |
| παρατήρησις, -´εως | nm. | megfigyelés | παρατήρησις, παρατήρησιν, παρατηρήσεως !, παρατηρήσει, παρατηρήσεις, παρατηρήσεις, παρατηρήσεων, παρατηρήσεσιν |
| παρατίθημι | verb. | 1) vki mellé, elé, közelébe helyez; 1a) (Úsz) kitett kenyér az asztalon; 1b) összegyűlik vki körül tanulni; 2) őrzésbe ad, rábíz | |
| παρατρέχω | verb. | 1. elfut vmi mellett 2. megelőz 3. áthalad vhol 4. mellőz | |
| παρατυγχάνω | verb. | véletlenül összetalálkoznak | |
| παραυτίκα | adv. | pillanatnyi | |
| παραφέρω | verb. | 1) hordoz, hoz, elé tesz; 2) elvezet a helyes útról, félrevezet; 3) eltávolít, elvisz | |