| στρουθίον, -οῦ | nm. | veréb | στρουθίον, στρουθίον, στρουθιοῦ, στρουθιῷ, στρουθία, στρουθία !!, στρουθίων !!, στρουθιοῖς |
| στρουθός, -ὁ, -ἡ | nm. | veréb, strucc | |
| στροφεύς mj? | | | |
| στροφή | nm. | 1. fordítás, forgatás, fordulás 2. keringés, körbeforgás 3. fondorlat, fortély, csel | |
| στρόφιγξ, -ιγγος | nm. | zsanér, sarokvas | |
| στρόφος | nm. | csavart pánt, szalag | |
| στροφωτός mj? | | | |
| στρῶμα, -ατος | nm. | ágy, matrac | |
| στρωματεύς, -έως | nm. | ágytakaró, ágyterítő; pl. fércmű, lákolmány II. egy lapos hal különböző szinekkel jelölve | |
| στρωμνή, -ῆς | nm. | 1. (megvetett) ágy, fekhely 2. matrac, ágynemű | |
| στρώννυμι v. στρωννύω | verb. | leterít, megágyaz; (étkezésre) berendez | στρώννυμι, στρώσω, ἔστρωσα, 0, ἐστρώθην, ἔστρωμαι (vö: BGOG 311.o.) |
| στυγέω | verb. | gyűlöl, utál, gyűlöletessé tesz | |
| στυγητός, -όν | adi. | gyűlölt, utálatos | |
| στυγνάζω | verb. | 1) szomorúnak lenni; 2) (átv.) befelhősödik az ég | στυγνάζω, στυγνάσω ?, ἐστυνασα, σεστυναχα ?, ἐστυγνήσθην ?, σεστυγνήσμαι ? |
| στυγνός, -ή, -όν | adi. | gyűlöletes, komor, mogorva | |
| στῦλος, -´ου | nm. | oszlop | στῦλος !, στῦλον !, στύλου, στύλῳ, στῦλοι !, στύλους, στύλων, στύλοις |
| στυράκινος, -η, -ον | adi. | styraxfából készült (bot) | |
| σύ | pron.pers. | te; Ragozása:<br>sg.2.nom.: σύ (te)<br>sg.2.acc.: σέ v. σε (téged) <br>sg.2.gen.: σοῦ v. σου (tiéd)<br>sg.2.dat.: σοί v. σοι (neked) | |
| Συβαϊ mj? | nm.pers. | | |
| συγγελάω mj? | verb. | | |
| συγγένεια, -´ς | nm. | rokonság, család | συγγένεια, συγγένειαν !, συγγενείας !, συγγενείᾳ, συγγένειαι, συγγενείας, συγγενειῶν, συγγενείαις |
| συγγενής, -ές | adi. | rokon | |
| συγγενίς, -ίδος | nm. | nőrokon (vö. συγγενής, -ές) | συγγενίς !, συγγενίδα, συγγενίδος, συγγενίδι, συγγενίδες, συγγενίδας, συγγενίδων, συγγενίσιν |
| συγγίνομαι | verb. | 1. együtt születik vkivel 2. társul, szövetkezik; gyakran együtt van, érintkezik vkivel 3. tanácsot/irányítást kér (tanítvány mesterétől) 4. segítségére van/siet/jön vkinek 5. találkozik, összejön 6. megismerkedik, kapcsolatba kerül vkivel 7. közösül vkivel | |
| συγγινώσκω mj? | verb. | | |
| συγγνώμη v. συνγνώμη, -ς | nm. | engedmény; συγγνώμη írásmód: GNT28; συνγνώμη írásmód: GNT_WH; Hap. leg. 1Kor 7,6: συγγνώμην (f.sg.acc.) | συγγνώμη, συγγνώμην !, συγγνώμης, συγγνώμῃ, συγγνώμαι, συγγνώμας, συγγνωμῶν, συγγνώμαις |
| συγγνωμονέω mj? | verb. | | |
| συγγνωστός, -ή, -όν | adi. | megbocsátott, megbocsátható | |
| συγγραμμα | nm. | írás, írásos papír, könyv | |
| συγγραφεύς mj? | | | |
| συγγραφή, -ς | adi. | írásos, lejegyzéses | |
| συγγράφω | verb. | leír, lejegyez, (írást) megszerkeszt, összeállít | |
| συγγυμνασία | nm. | közös gyakorlat | |
| συγκάθημαι v. συνκάθημαι | verb. | együtt ül le, együtt telepszik le vhova; συγκάθημαι írásmód: GNT28; συνκάθημαι írásmód: GNT_WH | |
| συγκαθίζω v. συνκαθίζω | verb. | 1) együtt leültet, egymás mellé tesz; 2) együtt ül vkivel; συγκαθίζω írásmód: GNT28; συνκαθίζω írásmód: GNT_WH | συγκαθίζω, συγκαθίσω v. συγκαθιῶ, συνἐκάθισα, συγκεκάθικα, 0 ?, 0 ? |
| συγκαθυφαίνω | verb. | összefonódik, egybeszövi | |
| συγκαίω | verb. | együtt éget/meggyújt | |
| συγκακοπαθέω v. συνκακοπαθέω | verb. | vkivel együtt szenvedi el a rosszat; συγκακοπαθέω írásmód: GNT28; συνκακοπαθέω írásmód: GNT_WH | συγκακοπαθέω, συγκακοπαθήσω ?, συγεκακοπάθησα ?, συγκεκακοπάθηκα ?, συγεκακοπαθήσθην ?, συγκεκακοπάθημαι ? |
| συγκακουχέομαι v. συνκακουχέομαι | verb. | 1) vkivel együtt rosszul bánik vkivel; 2) rossz bánásmódot visel el vkivel együtt, osztozik vkivel a rosszban | |
| συγκαλέω v. συνκαλέω | verb. | összehív, összegyűjt (magához); συγκαλέω írásmód: GNT28; συνκαλέω írásmód: GNT_WH | |
| συγκάλυμμα, -ατος | nm. | borító, védelem, szemérem | |
| συγκαλύπτω | verb. | eltakarja minden oldalon, teljesen elrejti, elfedi | |
| συγκάμπτω v. συνκάμπτω | verb. | (átv. is) meghajlít, meggörnyeszt; 2) meghajlik, meggörnyed; συγκάμπτω írásmód: GNT28; συνκάμπτω írásmód: GNT_WH; Hap. leg. Róm 11,10: σύγκαμψον. (A.imprt.aor.sg.2.) | |
| συγκαταβαίνω v. συνκαταβαίνω | verb. | lemegy vhonnan vhová vkivel együtt; συγκαταβαίνω írásmód: GNT28; συνκαταβαίνω írásmód: GNT_WH | συγκαταβαίνω, συγκαταβήσομαι, συγκατέβην, συγκαταβέβηκα, 0, 0 |
| συγκαταγηράω mj? | verb. | | |
| συγκατάθεσις v. συνκατάθεσις, -εως | nm. | összeférés, megegyezés; συγκατάθεσις írásmód: GNT28; συνκατάθεσις írásmód: GNT_WH | συγκατάθεσις !, συγκατάθεσιν, συγκατάθεσεως, συγκατάθεσει, συγκατάθεσεις, συγκατάθεσεις, συγκατάθεσεων, συγκατάθεσεσιν |
| συγκατακληρονομέω | verb. | (A) örökléssel közösen megszerez (M) társörököse lesz | |
| συγκαταμίγνυμι | verb. | hozzákever, kapcsolatba lép házasságkötés által, keveredik, elvegyül | |
| συγκατατίθημι v. συνκατατίθημι | verb. | 1) együtt elhelyez vkivel vmit; 2) együtt szavaz vkivel; 3) egyetért vkivel; Hap. leg. Lk 23,51: συνκατατεθειμένος (D.part.perf.m.sg.nom.) | |
| συγκαταφέρω | verb. | együtt lecsap, leszáll vmivel | |
| συγκαταψηφίζομαι v. συνκαταψηφίζομαι | verb. | közé számol, közé sorol; Hap. leg. Acs 1,26: συνκατεψηφίσθη (P.ind.aor.sg.3.) | |
| συγκατεσθίω | verb. | elfogyaszt, felfal, felemészt; együtt étkezik | |
| συγκεῖμαι mj? | verb. | | |
| συγκεντέω mj? | verb. | | |
| συγκεράννυμι v. συνκεράννυμι | verb. | összekever, összeköt, összekapcsol | συγκεράννυμι, συγκερησα, συνεκέρασα, συγκεκρηκα, συνεκεράσθην, συγκεκρημαι |
| συγκερατίζομαι | verb. | szarvakkal küzd | |
| συγκεραυνόω mj? | verb. | | |
| συγκινέω | verb. | felkavar, felszít, gerjeszt | |
| συγκλάζω | verb. | együtt hangzik vele | |
| συγκλαίω | verb. | összetör, összezúz (vmit) | |
| συγκλασμός, -ὁ | nm. | törés, kár | |
| συγκλάω | verb. | tör, letör, összetör | |
| σύγκλεισμα mj? | | | |
| συγκλεισμός, -οῦ | nm. | zárt hely, menedékhely, rejtekhely; lyuk (kígyóé) | |
| σύγκλειστον mj? | | | |
| σύγκλειστος mj? | | | |
| συγκλείω | verb. | egybezár, összezár, (pl. halakat hálóval) összefog | συγκλείω, συγκλείσω, συνέκλεισα, συγκέκλεικα, συνεκλείσθην, συγκέκλειμαι |
| συγκληρονομέω | verb. | együtt részt nyer (örökségből) | |
| συγκληρονόμος, -ον | adi. | társörökös | |
| σύγκλητος, -ον | adi. | egybehívott, megidézett | |
| συγκλύζω | verb. | 1. (A.) eláraszt 2. (P.) hullámok/víz alá kerül | |
| συγκοινωνέω | verb. | együtt részesül, közösséget vállal | συγκοινωνέω, συγκοινωνήσω, συνεκοινώνησα, συγκεκοινώνηκα, 0 ?, 0 ? |
| συγκοινωνός, -οῦ | nm. | részestárs | συγκοινωνός !, συγκοινωνόν, συγκοινωνοῦ, συγκοινωνῷ, συγκοινωνοί, συγκοινωνούς !, συγκοινωνῶν, συγκοινωνοῖς |
| σύγκοιτος, -ου | adi. | ágyas, hálótárs (feleség) | |
| συγκολλάω | verb. | összeragaszt, együtt megerősít | |
| συγκομίζω | verb. | 1) együtt elvisz halottat, hogy eltemessék; 2) eltemet | |
| συγκοπιάω | verb. | vele dolgozik, együtt dolgozik vkivel | |
| συγκόπτω | verb. | felhasogat, feldarabol, felvág, kettévág, kivág, elpusztít vkit | |
| σύγκρασις, -´εως mj? | nm. | | |
| συγκρατέω | verb. | támogat, együtt marad, összetart, erősít, betart, ellenőrzés alatt tart | |
| σύγκριμα, -ατος | nm. | 1. ítélet, határozat 2. koncert, közös éneklés 3. keverék 4. jelentés, értelmezés (álomé) | |
| συγκρίνω | verb. | 1. összetesz,-kapcsol, egyesít, összeköt; 2. összehasonlít, egybevet vkit/vmit vmivel, megítél; 3 értelmez; 4. eldönt, határoz | συγκρίνω, συγκρινῶ, συνέκρινα, συγκέκρικα, συνεκρίθην, συγκέκριμαι |
| σύγκρισις, -εως | nm. | 1. összetétel, -fűzés, -kapcsolás, egyesítés; sűrítés 2. összetett anyag 3. összehasonlítás, egybevetés vmivel 4. értelmezés (álomé) 5. (szokásos) minta, mód | |
| συγκροτέω | verb. | összeüt | |
| συγκρουσμός mj? | | | |
| συγκρύπτω mj? | verb. | | |
| συγκρύφω | verb. | =συγκρύπτω elfed, eltakar, elrejt | |
| συγκτίζω | verb. | együtt alapít vmit | |
| συγκύπτω | verb. | teljesen előre hajlik, meggörnyed | |
| συγκυρία, -ς | nm. | történet | συγκυρία, συγκυρίαν !, συγκυρίας, συγκυρίᾳ, συγκυρίαι, συγκυρίας, συγκυριῶν, συγκυρίαις |
| συγκυρόω | verb. | vmivel szomszédosnak lenni, tartozni vmihez, határosnak lenni vmivel, határ van | |
| συγχαίρω v. συνχαίρω | verb. | együtt örül (amivel: + dat.); συγχαίρω írásmód: GNT28; συνχαίρω írásmód: GNT_WH | συγχαίρω, συγχαρήσομαι, συνεχάρην, 0, συγκεχάρηκα, 0 |
| συγχέω v. συνχέω v. συγχύνω v. συνχύννω | verb. | 1) együtt folyat vmiket, összekever; 2) fölizgat, megzavar vkit, tumultust provokál; 3) összezavar | συγχέω, συγχεῶ, συγέχεα, συγκέχυκα, συγεχύθην, συγκέχυμαι (vö: BÚG, ἐκχέω, 11.8.12; BGOG, 310.o.) |
| συγχράομαι | verb. | 1) használja bárki, közösen használja; 2) kapcsolatban van vele, foglalkozik vele, érintkezik vele | |
| συγχρονίζω | verb. | időzik vhol | |
| συγχύννω | verb. | összezavar, összekavar, zavarba hoz | |
| σύγχυσις, -´εως | nm. | zűrzavar, felfordulás | σύγχυσις, σύγχυσιν, συγχύσεως !, συγχύσει, συγχύσεις, συγχύσεις, συγχύσεων, συγχύσεσιν |
| συγχωρητέον mj? | | | |
| συζάω v. συνζάω | verb. | 1) együtt él vkivel; 1a) fizikailag, a földön; 1b) új életet él Krisztussal egységben, Istennek szentelt módon; συζάω írásmód: GNT28; συνζάω írásmód: GNT_WH | |
| συζεύγνυμι | verb. | 1) közös igába fog; 2) egybeköt | |
| συζητέω v. συνζητέω | verb. | 1) együtt keresni, vizsgálni 2) (Úsz) megbeszélni, megvitatni; συζητέω írásmód: GNT28; συνζητέω írásmód: GNT_WH | |