| ἀναγνωρίζομαι | verb. | felismer | |
| ἀνάγνωσις, -´εως | nm. | olvasás, fölolvasás | ἀνάγνωσις, ἀνάγνωσιν !, ἀναγνώσεως, ἀναγνώσει !, ἀναγνώσεις, ἀναγνώσεις, ἀναγνώσεων, ἀναγνώσεσιν |
| ἀναγνώστης mj? | | | |
| ἀναγορεύω | verb. | (P) meghívva lenni, nyilvánosan kihirdet | |
| ἀναγραφή mj? | | | |
| ἀναγράφω | verb. | bevés és nyilvánosan felállít, kiír, feljegyez, leír, feljogosít | |
| ἀνάγω | verb. | előre vezet, fölvezet, fölvisz | ἀνάγω, ἀνάξω, ἀνήγαγον, ἀνῆχα, ἀνήχθην, ἀνῆγμαι |
| ἀναγώγως mj? | | | |
| ἀναδείκνυμι | verb. | 1) kijelöl, felmutat; 2) kikiált vkit egy adott hivatalra (pl. királlyá, tábornokká, stb.) | |
| ἀνάδειξις, -´εως | nm. | bemutatkozás | ἀνάδειξις, ἀνάδειξιν, ἀναδείξεως !, ἀναδείξει, ἀναδείξεις, ἀναδείξεις, ἀναδείξεων, ἀναδείξεσιν |
| ἀναδενδράς, -άδος | nm. | fára fölfutó szőlő | |
| ἀναδέχομαι | verb. | megkap vmit, kézhez vesz, részesül, befogad; magára vállal (felelősséget) | ἀναδέχομαι, ἀναδέξομαι, ἀνεδεξάμην, ἀναδέδεγμαι, 0, 0 |
| ἀναδίδωμι | verb. | 1) kiszolgáltat, kézbesít; 2) átad, átruház | |
| ἀνάδυσις, -εως | nm. | felmerülés, szabadkozás | |
| ἀναζάω | verb. | föléled | ἀναζάω, ἀναζησω, ἀνέζησα, ἀνέζηκα |
| ἀναζευγνύω | verb. | újra befog | |
| ἀναζέω | verb. | 1. buzogva felszökik (víz); átv. kitör; forr (szenvedély) 2. nyüzsög (féreg) | |
| ἀναζητέω | verb. | keres vkit | ἀναζητέω, ἀναζητήσω, ἀνεζήτησα, ἀνεζήτηκα, ἀνεζητήθην ?, ἀνεζητήμαι ? |
| ἀναζυγή, -ῆς | nm. | tovább menetelés, hazatérés, utazás | |
| ἀναζώννυμι | verb. | 1) felköt 2) (átv.) felkészül; A metafora eredete az a Közel-keleti gyakorlat, hogy utazás kezdetén vagy egy új munka elvállalásakor a bő köntösszerű ruházatot összefogták és egy bőrövvel rögzítették, hogy a "lobogó" anyag ne akadályozza őket a mozgásban; vö. a magyar "kösd föl a gatyaszárat!" - mondás | |
| ἀναζωπυρέω | verb. | felkavar, megpiszkál, lángra lobbant, provokál | |
| Ἁναηλ mj? | nm.pers. | | |
| Αναθ | nm.pers. | Ánát | |
| ἀναθάλλω | verb. | 1. (A) (ki)sarjaszt; 2. (M) felvirágzik, kisarjad | ἀναθάλλω, ?, ?, ?, ?, ? |
| ἀνάθεμα, -´τος | nm. | átok; Úgmsz: eredetileg Istennek szentelt ajándék, amely épp ezáltal ember számára érinthetetlen, "átkozott". Az Úsz. már egyértelműen a módosult, negatív jelentéssel használja | ἀνάθεμα !, ἀνάθεμα, ἀναθέματος, ἀναθέματι !, ἀναθέματα, ἀναθέματα, ἀναθεμάτων, ἀναθέμασιν |
| ἀναθεματίζω | verb. | 1) elátkoz, megátkoz; 2) átok alatt van, pusztulásra ítél | |
| ἀναθεωρέω | verb. | meglát, észrevesz, szemlél, figyelmesen megnéz, precízen megfigyel | |
| ἀνάθημα, -´τος | nm. | 1. áldozati ajándék; 2. átok (vö. Mtörv 7,26); Úgmsz: Az ἀνάθεμα, -´τος - szó ősibb formája, amelyet a Lk 21,5 (és a Judit 16,19) az ősibb jelentéssel is használ; GNT Hap. Leg. Lk 21,5: ἀναθήμασιν (n.pl.dat.) | ἀνάθημα, ἀνάθημα, ἀναθήματος, ἀναθήματι, ἀναθήματα, ἀναθήματα, ἀναθημάτων, ἀναθήμασιν ! |
| Αναθωθ | nm.pers. | Anatót | |
| Αναθωθι mj? | nm.pers. | | |
| Αναθωθια mj? | nm.pers. | | |
| Αναθωθίτης mj? | | | |
| Αναια | nm.pers. | Anája | |
| ἀναίδεια, -ς | nm. | zaklatás | ἀναίδεια, ἀναίδειαν !, ἀναίδειας, ἀναίδειᾳ, ἀναίδειαι, ἀναίδειας, ἀναιδειῶν, ἀναίδειαις |
| ἀναιδεύομαι | verb. | pimasznak/arcátlannak/bátornak lenni | |
| ἀναιδής, -ές | adi. | szemérmetlen, gyalázatos | |
| ἀναιδῶς | adv. | szemtelenül, istentelenül | |
| ἀναίρεσις, -´εως | nm. | halál, pusztulás, ölés, gyilkosság | ἀναίρεσις, ἀναίρεσιν, ἀναιρέσεως, ἀναιρέσει !, ἀναιρέσεις, ἀναιρέσεις, ἀναιρέσεων, ἀναιρέσεσιν |
| ἀναιρέω | verb. | 1. felemel 2. eltöröl, elpusztít, lerombol, megsemmisít; 3. megöl, kivégez | ἀναιρέω, ἀναιρήσω, ἀνεῖλον, ἀνῄρηκα, ἀνῃρέθην, ἀνῄρημαι |
| ἀναίτιος, -ον | adi. | bűntelen, ártatlan | |
| ἀναιτίως mj? | | | |
| ἀνακαθίζω | verb. | 1) felül, felhúzza magát, felemelkedik; 2) épít, emel, felállít | |
| ἀνακαινίζω | verb. | felújít, megújít | |
| ἀνακαινόω | verb. | megújul | |
| ἀνακαίνωσις, -´εως | nm. | megújulás, megújítás | ἀνακαίνωσις, ἀνακαίνωσιν, ἀνακαινώσεως !, ἀνακαινώσει !, ἀνακαινώσεις, ἀνακαινώσεις, ἀνακαινώσεων, ἀνακαινώσεσιν |
| ἀνακαίω | verb. | meggyújt, feltüzel, P. haragra lobban | |
| ἀνακαλέω | verb. | behív, megidéz, felszólít, felhív | |
| ἀνακαλύπτω | verb. | leleplez, láthatóvá válik | |
| ἀνακάμπτω | verb. | visszahajlít, visszatérít; intr. visszatér | |
| ἀνάκειμαι | verb. | asztalhoz telepedni, együtt enni, étkezni | ἀνάκειμαι, ἀνακείσομαι, 0, 0 |
| ἀνακεφαλαιόω | verb. | összefoglal, egy fő alá hoz | |
| ἀνακηρύσσω | verb. | (a hírnök hangján) kihirdet, külföldön közzétesz | |
| ἀνακλάω | verb. | visszahajlik | |
| ἀνακλίνω | verb. | leheveredik (étkezéshez) | ἀνακλίνω, ἀνακλινῶ, ἀνέκλινα, ἀνακεκλικα |
| ἀνάκλισις, -´εως | nm. | háton fekvés, hátra dőlés; ágyban való elhelyezkedés | |
| ἀνάκλιτον, -ου | nm. | vmi amin fekszik, a szék hátulja | |
| ἀνακοινόω | verb. | közöl, kommunikál | |
| ἀνακομίζω | verb. | hordoz; árral/országgal szemben van hordozva II. visszahoz, visszanyer, visszaszerez (P) vissza van hozva; visszajött, visszatért, visszajött | |
| ἀνακόπτω | verb. | visszalök, visszaver, tör vmit; abbahagy, (haragot) enyhít (P) visszaszorul, vissza van fogva | |
| ἀνακράζω | verb. | kiált, felkiált | |
| ἀνακρίνω | verb. | 1) újra és újra megvizsgál, átvizsgál minden részletet, hogy pontos véleményt alkothasson, igaz ítéletet, megítélést mondhasson; 2) (személyeket) kikérdez, kihallgat | ἀνακρίνω, ἀνακρινῶ, ἀνέκρινα, ἀνακέκρικα, ἀνεκρίθην, ἀνακέκριμαι |
| ἀνάκρισις, -´εως | nm. | 1) vizsgálat; 2) egy irat előzetes áttanulmányozása, bizonyítékok összegyűjtése nyomozáshoz | ἀνάκρισις, ἀνάκρισιν, ἀνακρίσεως !, ἀνακρίσει, ἀνακρίσεις, ἀνακρίσεις, ἀνακρίσεων, ἀνακρίσεσιν |
| ἀνακρούω | verb. | 1. hallatszik, hangzik, nyekereg, rázendít, elkezd játszani (egy hangszeren) 2. zeneileg kifejez 3. háborgat, visszanyom, megtorpan, ellenőriz | |
| ἀνακυλίω | verb. | elgördít, elgördül; Ezt a szót az Evangéliumban arra a kőre használják, ami Jézus sírját lezárta. Palesztinában kőfalba vájt sírkamrába temetkeztek, ami elé egy nagyméretű követ gurítottak. Egy kisebb sír esetén is ehhez a művelethez legalább húsz ember kellett. | |
| ἀνακύπτω | verb. | felemelkedni, felegyenesedni, de: feltámasztani vkit | |
| ἀναλαμβάνω | verb. | felvesz, felemel, elfogad, átvesz, befogad | |
| ἀναλάμπω | verb. | lángra lobban, fellángol | |
| ἀνάλγητος, -ος, -ον | adi. | bolond | |
| ἀναλέγω | verb. | felvesz, felszed vmit; megjegyez, megragad vmit | |
| ἀνάλημμα, -ατος | nm. | megerősített fal, erődítmény, erőd | |
| ἀναλημπτέος mj? | | | |
| ἀναλημπτήρ mj? | | | |
| ἀνάλημψις, -´εως | nm. | felemeltetés | ἀνάλημψις, ἀνάλημψιν, ἀναλήμψεως !, ἀναλήμψει, ἀναλήμψεις, ἀναλήμψεις, ἀναλήμψεων, ἀναλήμψεσιν |
| ἀναλίσκω | verb. | 1) fogyaszt, felhasznál, kimerít; fölemészt 2) költ, költekezik | |
| ἀναλογία, -ς | nm. | analógia | ἀναλογία, ἀναλογίαν !, ἀναλογίας, ἀναλογίᾳ, ἀναλογίαι, ἀναλογίας, ἀναλογιῶν, ἀναλογίαις |
| ἀναλογίζομαι | verb. | szemlélődik, átgondol, latolgat, megfontol, tűnődik | |
| ἀναλόγως | adv. | arányosan, megegyező/analóg módon | |
| ἄναλος, -ον | adi. | sótlan, só nélküli | |
| ἀνάλυσις, -´εως | nm. | eloldódás | ἀνάλυσις, ἀνάλυσιν, ἀναλύσεως !, ἀναλύσει, ἀναλύσεις, ἀναλύσεις, ἀναλύσεων, ἀναλύσεσιν |
| ἀναλύω | verb. | 1) feloldoz, megszabadít; feloldódik; 2) (átv. is) felszabadul | ἀναλύω, ἀναλύσω, ἀνέλυσα, ἀναλέλυκα, ἀνελύθην, ἀναλέλυμαι |
| ἀνάλωσις, -´εως | nm. | fogyasztás, felhasználás; pazarlás | |
| Αναμ | nm.pers. | Ánem | |
| ἀναμάρτητος, -ον | adi. | 1) bűntelen, ártatlan; 2) nem célt tévesztő | |
| Αναμεηλ | nm.pers. | Hanamel; Sallum fia (Jer 32:7) | |
| ἀναμένω | verb. | várakozni, várni vkire | |
| ἀναμίγνυμι | verb. | összekever, egybekever | |
| ἀναμιμνῄσκω v. ἀναμιμνήσκω | verb. | 1) emlékeztet; 2) emlékszik vmire; ἀναμιμνῄσκω írásmód: GNT28; ἀναμιμνήσκω írásmód: GNT_WH | |
| ἀνάμιξις, -εως | nm. | keveredés, keverék | |
| ἀνάμνησις, -´εως | nm. | emlékezet | ἀνάμνησις !, ἀνάμνησιν !, ἀναμνήσεως, ἀναμνήσει, ἀναμνήσεις, ἀναμνήσεις, ἀναμνήσεων, ἀναμνήσεσιν |
| ἀναμοχλεύω | verb. | kiránt, erősen kihúz | |
| ἀναμφισβητήτως mj? | | | |
| Αναν | nm.pers. | Hánán | |
| ἄνανδρος mj? | | | |
| ἀνανεάζω | verb. | újból fiatallá vagy újjá válik | |
| Ανανεηλ | nm.pers. | Hananeél | |
| ἀνανεόω v. ἀνανεόομαι | verb. | megújít, megújul | |
| ἀνάνευσις, -εως | nm. | visszatérés, újjáéledés | |
| ἀνανεύω | verb. | 1. fejét hátraveti a tagadás jeleként (a fel-le mozgatás jelentette a "nem"-et, mint a mi "igen" fejmozgásunk) 2. tagad, visszautasít | |
| ἀνανέωσις, -´εως | nm. | helyreállítás, megújítás | |
| ἀνανήφω | verb. | magához tér, visszatér a józansághoz | |
| Ανανι | nm.pers. | Hanáni | |