| βραβεῖον, -´ου | nm. | díj | βραβεῖον, βραβεῖον !, βραβείου, βραβείῳ, βραβεῖα, βραβεῖα, βραβείων, βραβείοις |
| βραβεύω | verb. | 1) bíráskodik; 2) döntést hoz, elhatároz; 3) uralkodik, ellenőriz, szabályoz | |
| βραγχιάω | verb. | fáj a torka, berekedt | |
| βραδέως, -εῖα, -ύ | adv. | lassan, hosszadalmasan | |
| βραδύγλωσσος, -ον | adi. | lassú beszédű | |
| βραδύνω | verb. | késik | |
| βραδυπλοέω | verb. | lassan hajózik | |
| βραδύς, -εῖα, -ύ | adi. | lassú, késedelmes | |
| βραδύτης, -τος | nm. | késedelem | βραδύτης, βραδύτητα !, βραδύτητος, βραδύτητι, βραδύτητες, βραδύτητας, βραδυτήτων, βραδύτησιν |
| βραχέως mj? | | | |
| βραχίων, -ονος | nm. | kar | βραχίων !, βραχίονα, βραχίονος !, βραχίονι !, βραχίονες, βραχίονας, βραχιόνων, βραχίοσιν |
| βραχύς, -εῖα, -ύ | adi. | 1) rövid idő; 2) kis távolság | |
| βραχυτελής, -ές | adi. | röviden végződő, rövid idejű, | |
| βρέφος, -ους | nm. | magzat, csecsemő, kisgyermek | βρέφος !, βρέφος !, βρέφους !, βρέφει, βρέφη !, βρέφη !, βρεφῶν, βρέφεσιν |
| βρέχω | verb. | 1) benedvesít; 2) esőt ad; 3) (impers.) βρέχει: esik az eső | βρέχω, βρέξω ?, ἔβρεξα, βέβρεχα ?, ἐβρέχθην, βέβρεγμαι |
| βρίθω | verb. | 1. súlyos, nehéz 2. meg van rakva/terhelve vmivel 3. súlyától lehajlik | |
| βρόμος | nm. | 1. zörgés, morgás, zaj, pattogás, dörgés 2. zab | |
| βροντάω | verb. | mennydörög | |
| βροντή, -ῆς | nm. | mennydörgés | βροντή, βροντήν !, βροντῆς !, βροντῇ, βρονταί !, βροντάς, βροντῶν !, βρονταῖς |
| βροτός | nm. | halandó ember | |
| βροῦχος, -ου | nm. | hernyó, sáska | |
| βροχή, -ς | nm. | záporeső | βροχή !, βροχήν, βροχής, βροχῄ, βροχάι, βροχάς, βροχῶν, βροχάις |
| βρόχος, -ου | nm. | tőr, csapda | βρόχος, βρόχον !, βρόχου, βρόχῳ, βρόχοι, βρόχους, βρόχων, βρόχοις |
| βρυγμός, -οῦ | nm. | fogcsikorgatás | βρυγμός !, βρυγμόν, βρυγμοῦ, βρυγμῷ, βρυγμοί, βρυγμούς, βρυγμῶν, βρυγμοῖς |
| βρύχω | verb. | 1) őrli, csikorgatja a fogait mérgében; 2) harap, rág | |
| βρύω | verb. | 1) feltör, kibuggyan (forrás); 2) ömlik, árad | |
| βρῶμα, -´ατος | nm. | étel, eledel | βρῶμα !, βρῶμα !, βρώματος !, βρώματι !, βρώματα !, βρώματα !, βρωμάτων !, βρώμασιν ! |
| βρώσιμος, -ον | adi. | ehető; Hap. leg. Lk 24,41: βρώσιμον (n.sg.acc.) | |
| βρῶσις, -´εως | nm. | 1. evés, étel; 2. rozsda (ami megeszi a vasat) | βρῶσις !, βρῶσιν !, βρώσεως !, βρώσει !, βρώσεις, βρώσεις, βρώσεων, βρώσεσιν |
| βρωτός, -ή, -όν | adi. | ehető, alkalmas a táplálkozásra | |
| βύβλινος, -η, -ον | adi. | papiruszból készült, papír | |
| Βύβλιοι mj? | | | |
| βυθίζω | verb. | elsüllyed, elmerül | |
| βυθός, -οῦ | nm. | mélység; Hap. leg. 2Kor 11,25: βυθῷ (m.sg.dat.) | βυθός, βυθόν, βυθοῦ, βυθῷ !, βυθοί, βυθούς, βυθῶν, βυθοῖς |
| βυθοτρεφής, -ής, -ές | adi. | mélyben élő | |
| βύρσα, -ης | nm. | bőr, irha | |
| βυρσεύς, -έως | nm. | tímár, bőrdíszműves | βυρσεύς, βυρσέα, βυρσέως !, βυρσεῖ !, βυρσεῖς, βυρσεῖς, βυρσέων, βυρσεῦσιν |
| βύσσινος, -ή, -ον | adi. | 1) gyolcs; 2) gyapotból, gyolcsból készült ruha | |
| βύσσος, -ου | nm. | bisszus, nagyon drága egyiptomi vászon | βύσσος, βύσσον !, βύσσου, βύσσῳ, βύσσοι, βύσσους, βύσσων, βύσσοις |
| βύω | verb. | töm, hízlal | |
| Βωκαι mj? | nm.pers. | | |
| Βωλα | nm.geo. | Bála, Bethul; Ebben a versben nem említik, kivéve az LXX-ben (Józs. 19: 3 LXX); Bethul azonban megjelenik a 4. versben | |
| βῶλαξ, -ακος | nm. | göröngy (földé) | |
| βῶλος, -´ου | nm. | 1. rög, göröngy; 2. vízcsepp | |
| βωμός, -οῦ | nm. | oltár | βωμός, βωμόν !, βωμοῦ, βωμῷ, βωμοί, βωμούς, βωμῶν, βωμοῖς |
| Βωραζη | nm.pers. | Bórazé | |
| γ | nm. | gamma | |
| Γααλ | nm.pers. | Gaál | |
| Γααλλα mj? | nm.pers. | | |
| Γααμ | nm.pers. | Gáhám | |
| Γααρ mj? | nm.pers. | | |
| Γαας | nm.geo. | Gaas | |
| Γαβα mj? | nm.pers. | | |
| Γαβαα | nm.pers. | Gibea | |
| Γαβααθ | nm.geo. | Gabaat; Az LXX feltételezi, hogy a גִבְעַת tulajdonnév, de valójában dombot jelent (Józs. 24:33) | |
| Γαβαε mj? | nm.pers. | | |
| Γαβαεθ mj? | | | |
| Γαβαήλ | nm.pers. | Gábael | |
| Γαβάηλος mj? | | | |
| Γαβαθα | nm.pers. | Gabata; Mardokeus Eunuchja | |
| Γαβαθων mj? | nm.pers. | | |
| Γαβαωθιαριμ | nm.geo. | Gibeath | |
| Γαβαων | nm.pers. | Gibeon | |
| Γαβαωνίτης mj? | | | |
| Γαββαθά | cit.ar. | Gabbata, kikövezett, magasított térség. | |
| Γαββης mj? | nm.pers. | | |
| Γαβε | nm.geo. | Geba; (Júda északi határán, Gibea mellett Benjámin levita városa) | |
| Γαβεε | nm.pers. | Geba | |
| Γαβερ | nm.pers. | Gebbár | |
| Γαβηρωθ-χαμααμ | nm.geo. | Gaberot-kamaam | |
| γαβης mj? | nm.pers. | | |
| γαβιν mj? | nm.pers. | | |
| γαβις | nm. | A héber גבישׁ transzliterációja: kristály, finom gyöngy; | |
| Γαβλι | nm.coll. | gebalita; Gebal lakosai | |
| Γαβρεί | nm.pers. | Gábri | |
| Γαβρι mj? | | | |
| Γαβριήλ | nm.pers. | Gábriel | |
| γάγγραινα, -ης | nm. | rákfene, rákbetegség | γάγγραινα !, γάγγραιναν, γάγγραινης, γάγγραινῃ, γάγγραιναι, γάγγραινας, γαγγραινῶν, γάγγραιναις |
| Γάδ | nm.pers. | Gád | |
| Γαδααμ mj? | | | |
| Γαδαλια | nm.pers. | Gedalja | |
| Γαδαραθι | nm.pers. | gáderót | |
| Γαδαρηνός, -ή, -όν | adi. | gadarénus, Gadara lakója. Gadara Perea fővárosa volt. | |
| Γαδγαδ | nm.geo. | Gidgád | |
| Γαδδι | nm.pers. | 1. Gáddi (vö. héb. גַּדִּי) 2. Gádi (vö. héb. גָּדִי) | |
| Γαδερ | nm.geo. | Gáder | |
| Γαδεωνι | nm.pers. | Gedeon | |
| Γαδηλ | nm.pers. | Geddel | |
| Γαδηρα | nm.geo. | Gedéra | |
| Γαδηρωθ | nm.pers. | Gáderót | |
| Γαερ | nm.pers. | Gáher | |
| Γάζα, -ης | nm.geo. | Gáza (Földközi-tenger parmenti, filiszteus eredetű város) | Γάζα, Γάζαν, Γάζης, Γάζῃ |
| γάζα, -ης | nm. | államkincstár (ill. királyi kincstár), kincs, gazdagság | γάζα, γάζαν !, γάζης !, γάζῃ, γάζαι, γάζας, γαζῶν, γάζαις |
| Γαζαῖος | nm.coll. | gazita; Gáza tartomány filiszteus lakosai (Jozs. 13:3) | |
| Γάζαρα | nm.geo. | Gézer (vö. héb. גֶּזֶר) Jövevényszóként bizonytalan a ragozása a görögben, az 1Krón 14,16-ban indeclinabilis. | |
| γαζαρηνός | nm. | jövendőmondó | |
| Γαζαρων mj? | | | |
| Γαζεμ | nm.pers. | Gazám | |
| Γαζερ | nm.geo. | Gézer | |
| Γαζηρα mj? | nm.pers. | | |
| Γαζηρων mj? | | | |