| φορέω | verb. | hord, visel | φορέω, φορήσω, ἐφόρησα, πεφόρηκα ?, ἐφορήθην, πεφόρημαι |
| φορθομμιν | cit.ar. | héb. translit. פַּרְתְּמִים nemesek, hercegek, fejedelmek, előkelő férfiak | |
| φορολογέω mj? | verb. | | |
| φορολόγητος, -ον | adi. | adófizető | |
| φορολογία mj? | | | |
| φορολόγος | nm. | adószedő | |
| φόρος, -ου | nm. | 1. sarc, adó, adószedés 2. tiszteletdíj fizetése, adózás | φόρος, φόρον !, φόρου, φόρῳ, φόροι, φόρους !, φόρων, φόροις |
| Φορος | nm.pers. | Fáros (vö. héb. פַרְעֹשׁ) | |
| φορτίζω | verb. | megterhel (amivel: + acc.) | φορτίζω, φορτίσω ?, ἐφόρτισα ?, πεφόρτικα ?, ἐφορτίσθην ?, πεφόρτισμαι ? |
| φορτίον, -ου | nm. | 1) hajórakomány; 2) (átv. is) teher | φορτίον !, φορτίον !, φορτίου !, φορτίῳ, φορτία, φορτία !, φορτίων, φορτίοις ! |
| Φορτουνᾶτος, -´ου | nm.pers. | Fortunátusz | Φορτουνᾶτος, Φορτουνᾶτον, Φορτουνάτου !, Φορτουνάτῳ |
| Φουα | nm.pers. | Fúa | |
| Φουαϊ | nm.coll. | fúatiták | |
| Φουασουδ mj? | nm.pers. | | |
| Φουδ | nm.pers. | Pút | |
| Φουλ mj? | nm.pers. | | |
| Φουτιηλ | nm.pers. | Futiel | |
| Φρααθων mj? | | | |
| Φρααθωνίτης mj? | | | |
| φραγέλλιον, -ου | nm. | ostor | φραγέλλιον, φραγέλλιον !, φραγέλλιου, φραγέλλιῳ, φραγέλλια, φραγέλλια, φραγέλλιων, φραγέλλιοις |
| φραγελλόω | verb. | megostoroz | |
| φραγμός, -οῦ | nm. | kerítés, sövény | φραγμός, φραγμόν !, φραγμοῦ !, φραγμῷ, φραγμοί, φραγμούς !, φραγμῶν, φραγμοῖς |
| φράζω | verb. | 1) világosan jelez, nyilvánosságra hoz, deklarál (gesztussal, írással vagy szóban, vagy más módon); 2) kifejt, megmagyaráz | φράζω, φράσω, ἔρφασα, πέφραχα, ἐφράσθην, πέφρασμαι |
| φραζών | cit.ar. | Héber szó transzliterációja: פְרָזוׄן Jelentése: vidéki lakossás, paraszt, falusi | |
| φράσσω | verb. | 1) elkerít, meggátol, megállít, bezár, átvitt értelemben: megtagad; 2) elhallgattat, betömi a száját | |
| φρέαρ, -ατος | nm. | kút | φρέαρ !, φρέαρ !, φρέατος !, φρέατι, φρέατα, φρέατα, φρεάτων, φρέασιν |
| φρεναπατάω | verb. | megtéveszt, félrevezet, becsap valakit | |
| φρεναπάτης, -ου | nm. | csaló, félrevezető | φρεναπάτης, φρεναπάτην, φρεναπάτου, φρεναπάτῃ, φρεναπάται !, φρεναπάτας, φρεναπάτων, φρεναπάταις |
| φρένες, -ῶν | nm. | értelem, belátás | |
| φρενόομαι mj? | verb. | | |
| φρήν, -ἡ | nm. | rekeszizom, érzések, kiterjesztve: a) szív, mint a szenvedélyek helye b) elme, mint a mentális képességek helye, észlelés, gondolkodás, vagy megismerő képesség c) akarat, cél; d) megértés, gondolkodás | |
| φρικασμός mj? | | | |
| φρίκη, -ἡ | nm. | reszketés (félelemtől), rázkódás (haragtól) | |
| φρικτός, -ή, -ον | adi. | szörnyű, rettentő, félelmetes | |
| φρικτῶς | adv. | szörnyen, rettentően, félelmetesen | |
| φρικώδης, -ες | adi. | reszketéssel részvevő, reszketéssel járó lázas, maláriás II. ami rettegést, rémületet okoz, szörnyű, rettentő b) ihletett vallásos félelem | |
| φρίσσω v. φρίττω | verb. | remeg, retteg, fél; Hap. leg. Jak 2,19: φρίσσουσιν (A.praes.impf.pl.3.) | φρίσσω, φρίξω, ἔφριξα, πέφρικα, 0, 0 |
| φρονέω | verb. | 1. törekszik vmire; 2. gondolkodik | φρονέω, φρονήσω, ἐφρόνησα, πεφρόνηκα, ἐφρονήθην ?, πεφρόνημαι ? |
| φρόνημα, -τος | nm. | törekvés | φρόνημα !, φρόνημα, φρόνηματος, φρόνηματι, φρόνηματα, φρόνηματα, φρονήματων, φρόνημασιν |
| φρόνησις, -´εως | nm. | 1. törekvés, cél, szándék 2. okosság, gyarkolati bölcsesség | φρόνησις, φρόνησιν, φρονήσεως, φρονήσει !, φρονήσεις, φρονήσεις, φρονήσεων, φρονήσεσιν |
| φρόνιμος, -η, -ον | adi. | okos, értelmes | |
| φρονίμως | adv. | okosan, bölcsen | |
| φρονιμώτερος, -α, -ον | adi.compar. | okosabb, értelmesebb | |
| φροντίζω | verb. | igyekszik, törekszik | |
| φροντίς | nm. | 1. ész, értelem, gondolkodás 2. töprengés, elmélkedés 3. gond, aggodalom, nyugatalanság 4. gondoskodás, figyelem, törődés | |
| φροντιστέον mj? | | | |
| φρουρά mj? | | | |
| Φρουραί | nm. | Purim, Frúrai | |
| φρουρέω | verb. | katonasággal őriz | φρουρέω, φρουρήσω, ἐφρούρησα, πεφρούρηκα ?, ἐφρουρήθην, πεφρούρημαι |
| φρούριον mj? | | | |
| φρουρόω mj? | verb. | | |
| φρύαγμα | nm. | erőszakos horkantás, nyerítés | |
| φρυάζω mj? | verb. | | |
| φρυάσσω | verb. | 1) nyerít, dobbant, ágaskodik, prüszköl; 2) lobbanékonynak lenni; 2a) lovak; 2b) emberek; 2b1) kifújja az orrlyukain a levegőt 2b2) arrogánsan viselkedik; 2c) zúgolódik, dühöng | |
| φρύγανον, -´ου | nm. | 1) egy száraz bot, egy gally; 2) rőzse, botokból, gallyakból, tűzifából; 2a) szalmából, tarlóból | φρύγανον, φρύγανον, φρυγάνου, φρυγάνῳ, φρύγανα, φρύγανα, φρυγάνων !, φρυγάνοις |
| Φρυγία, -ς | nm.geo. | Frígia, kisázsiai tartomány. Határai: Büthinia, Galácia, Lükaónia, Pisidia, Lüdia, Misia, fontosabb városai: Laodicea, Hierapolisz, Kolossze | Φρυγία, Φρυγίαν !, Φρυγίας, Φρυγίᾳ |
| φρύγιον, -ου | nm. | tűzifa | |
| φρύγω | verb. | 1. süt, pirít 2. szárít 3. foltoz 4. kiéget | |
| Φρύξ mj? | | | |
| φυγαδευτήριον | nm. | menedékhely, menedék(város) | |
| φυγαδεύω | verb. | száműz, elűz | |
| φυγάδιον, -το | nm. | menedékhely, rejtekhely, búvóhely; bolondok háza | |
| φυγάς, -άδος | nm. | menekült, számkivetett | |
| Φύγελος, -ου | nm.pers. | Figelosz | Φύγελος !, Φύγελον, Φύγελου, Φύγελῳ |
| φυγή, -ῆς | nm. | menekülés | φυγή !, φυγήν, φυγῆς, φυγῇ, φυγαί, φυγάς, φυγῶν, φυγαῖς |
| φυή, -ῆς | nm. | csonk (gyökéré), tuskó | |
| φῦκος, -εος | nm. | pirosításra használt növény (hínár, omboly, sósperje) | |
| φύλαγμα, -ατος | nm. | előírás, szabály; kötelesség, kötelezettség; parancs, parancsolat | |
| φυλακή, -ῆς | nm. | 1) őrség; 2) az őrszolgálat ideje; 3) börtön | φυλακή !, φυλακήν !, φυλακῆς !, φυλακῇ !, φυλακαί, φυλακάς !, φυλακῶν, φυλακαῖς ! |
| φυλακίζω | verb. | rabosít, börtönbe vet, letartóztat. Az első jelentéssel próbáljuk visszaadni, hogy szokatlan ige. hap. leg. Acs 22,19: φυλακίζων (A.part.impf.m.sg.nom.) | φυλακίζω, 0, 0, 0, 0, 0 |
| φυλάκισσα, -ης | nm. | női őr | |
| φυλακτήριον, -´ου | nm. | imaszíj, homlokszíj. A zsidók egy kis pergamendarabkára felírják Mózes törvényeinek részeit (2 Móz 13:1-10; 5Móz 6:4-9; 11:13-21).Ezt egy pici tokba helyezik, amit imádság alatt egy szíjdarabkával a homlokra és a bal karra erősítenek. Ez emlékezteti őket a törvényre | φυλακτήριον, φυλακτήριον, φυλακτηρίου, φυλακτηρίῳ, φυλακτήρια !, φυλακτήρια, φυλακτηρίων, φυλακτηρίοις |
| φύλαξ, -ακος | nm. | őr, őrző | φύλαξ, φύλακα, φύλακος, φύλακι, φύλακες !, φύλακας !, φυλάκων, φύλαξιν |
| φυλάρχης mj? | | | |
| φύλαρχος, -ου | nm. | egy törzs feje; főpap | |
| φυλάσσω | verb. | 1. virraszt, őrködik 2. véd(elmez), óv 3. megfigyel, szemmel tart 4. megőriz/-tart, tiszteletben tart | φυλάσσω, φυλάξω, ἐφύλαξα, πεφύλαχα, ἐφυλάχθην ?, πεφυλάγμαι ? |
| φυλή, -ῆς | nm. | (nép)törzs | φυλή, φυλήν !, φυλῆς !, φυλῇ, φυλαί !, φυλάς !, φυλῶν !, φυλαῖς ! |
| Φυλιστιὶμ v. Φυλιστιεὶμ | nm.coll. | filiszteus(ok) | |
| φύλλον, -ου | nm. | 1. levél; 2. (pl.) levélzet, lomb | φύλλον, φύλλον, φύλλου, φύλλῳ, φύλλα !, φύλλα !, φύλλων, φύλλοις |
| φῦλον, -ου | nm. | faj, nemzet | |
| φύραμα, -´τος | nm. | halom, tömeg | φύραμα !, φύραμα !, φυράματος !, φυράματι, φυράματα, φυράματα, φυραμάτων, φυράμασιν |
| φύρασις, -´εως | nm. | keverés, dagasztás | |
| φῦράω | verb. | 1. összekever/-gyúr, dagaszt 2. átv. összezavar/-kuszál | |
| φύρδην mj? | | | |
| φυρμός, -οῦ | nm. | rendezetlen | |
| φύρομαι | verb. | nedvesít, átitat | |
| φυσάω | verb. | fúj, liheg, kilehel | |
| φυσητήρ, -ῆρος | nm. | fújtató | |
| φυσικός, -ή, -όν | adi. | természetes, természeti | |
| φυσικῶς | adv. | természet szerint | |
| φυσιόω | verb. | 1) (A.) fölfúj; 2) (átv.) fölfuvalkodottá tesz; 3) (P.) (átv.) fölfuvalkodik | φυσιόω, φυσιώσω ?, ἐφύσιοσα ?, πεφύσιοκα ?, ἐφυσιώθην, πεφύσιωμαι ? |
| φύσις, -εως | nm. | 1. természet 2. származás, születés 3. alkat, sajátság, jelleg, jellem, megjelenés | φύσις !, φύσιν !, φύσεως !, φύσει !, φύσεις, φύσεις, φύσεων, φύσεσιν |
| φυσίωσις, -´εως | nm. | fölfuvalkodás, önhittség | φυσίωσις, φυσίωσιν, φυσιώσεως, φυσιώσει, φυσιώσεις !, φυσιώσεις, φυσιώσεων, φυσιώσεσιν |
| φυτεία, -ς | nm. | 1) ültetés; 2) ültetvény | φυτεία !, φυτείαν, φυτείας, φυτείᾳ, φυτείαι, φυτείας, φυτειῶν, φυτείαις |
| φύτευμα, -ατος | nm. | valami elültetett; ültetés, plántálás | |
| φυτεύω | verb. | ültet | |
| φυτόν, -οῦ | nm. | 1. (kerti) növény, fa 2. oltóág 3. teremtmény 4. ivadék, sarj(adék) | |
| φύω | verb. | 1) nő, terem, kihajt; 2) növeszt, termel | φύω, φύσω, ἔφυσα, πέφυκα, ἐφύην, 0 (vö: BGOG, 312.o.) |
| φωλεός, -οῦ | nm. | üreg, gödör, odú | φωλεός, φωλεόν, φωλεοῦ, φωλεῷ, φωλεοί, φωλεούς !, φωλεῶν, φωλεοῖς |
| φωνέω | verb. | megszólal, szólít, hív; kiált | φωνέω, φωνήσω, ἐφώνησα, πεφώνηκα, ἐφωνήθην, πεφώνημαι |
| φωνή, -ῆς | nm. | hang | φωνή !, φωνήν !, φωνῆς !, φωνῇ !, φωναί !, φωνάς !, φωνῶν !, φωναῖς ! |