| δένδρον, -ου | nm. | fa | δένδρον !, δένδρον !, δένδρου, δένδρῳ, δένδρα !, δένδρα !, δένδρων !, δένδροις |
| δένδρος, -ου | nm. | fa | |
| δενδροτομέω | verb. | fákat vág ki | |
| Δενεθι mj? | nm.pers. | | |
| Δενναβα | nm.pers. | Denába | |
| δεξαμενή, -ῆς | nm. | 1. ciszterna; medence 2. fil. az anyag (mint a forma felvevője) Plat. | |
| δεξιάζω | verb. | lásd. δεξιόομαι LXX II. jóváhagy | |
| δεξιολάβος, -ου | nm. | a jobb kezével dobó, lándzsás, parittyavető, íjász, gerelyhajító | δεξιολάβος, δεξιολάβον, δεξιολάβου, δεξιολάβῳ, δεξιολάβοι, δεξιολάβους !, δεξιολάβων, δεξιολάβοις |
| δεξιός, -ά, -όν | adi./nm.f./nm.n.pl. | 1) (adi.) jobb; 2) (nm.f.) δεξιά (χείρ): jobb kéz; 3) (nm.n.pl.) δεξιά, -ών: jobb oldal, vki jobbja | |
| δέομαι | verb. | kér, könyörög (akihez: + gen.) | δέομαι, δήσομαι ?, ἐδεήθην, ἐδήμαι ? |
| δέος, -ους | nm. | tiszteletteljes félelem; Hap. leg. Zsid 12,28: δέους (n.sg.gen.) | δέος, δέος, δέους !, δέει, δέη, δέη, δεῶν, δέεσιν |
| Δερβαῖος, -α, -ον | adi. | Derbében született, derbéi | |
| Δέρβη, -ς | nm.geo. | Derbé, lükaóniai város Isauria határai közelében | Δέρβη, Δέρβην !, Δέρβης, Δέρβῃ |
| δέρμα, -τος | nm. | (lenyúzott) bőr | δέρμα, δέρμα, δέρματος, δέρματι, δέρματα, δέρματα, δερμάτων, δέρμασιν ! |
| δερμάτινος, -´η, -ον | adi. | bőrből való | |
| δέρρις, -εως | nm. | köpeny (bőrből), (sátor) függyöny (kecskeszőrből); függöny (bőr vagy irha) | |
| δέρω | verb. | megver | δέρω, δερῶ, ἔδειρα, δέδαρκα, ἐδάρην, δέδαρμαι (vö: BÚG 11.8.28) |
| Δεσεθ | nm.geo. | Daset | |
| δέσις, -´εως | nm. | (drágakövek) behelyezése, foglalata | |
| δεσμεύω | verb. | 1) megkötöz; 2) összekötöz | |
| δέσμη, -ς | nm. | köteg | δέσμη, δέσμην, δέσμης, δέσμῃ, δέσμαι, δέσμας !, δεσμῶν, δέσμαις |
| δέσμιος, -´ου | nm. | fogoly | δέσμιος !, δέσμιον !, δεσμίου, δεσμίῳ, δέσμιοι !, δεσμίους !, δεσμίων !, δεσμίοις ! |
| δεσμός, -οῦ | nm. | köteg; kötelék, amivel megkötöznek vkit, vmit; A szó semlegesnemű használata a Lk és az Acs sajátossága, másutt hímnemű. | δεσμός !, δεσμόν, δεσμοῦ !, δεσμῷ, δεσμοί v. τά δεσμά !!!, δεσμούς ! v. τά δεσμά !!!, δεσμῶν !, δεσμοῖς ! |
| δεσμοφύλαξ, -ακος | nm. | börtönőr, a foglyok őre | δεσμοφύλαξ !, δεσμοφύλακα, δεσμοφύλακος, δεσμοφύλακι !, δεσμοφύλακες, δεσμοφύλακας, δεσμοφυλάκων, δεσμοφύλαξιν |
| δεσμωτήριον, -´ου | nm. | börtön | δεσμωτήριον !, δεσμωτήριον, δεσμωτηρίου !, δεσμωτηρίῳ !, δεσμωτήρια, δεσμωτήρια, δεσμωτηρίων, δεσμωτηρίοις |
| δεσμώτης, -ου | nm. | fogoly, rab | δεσμώτης, δεσμώτην, δεσμώτου, δεσμώτῃ, δεσμώται, δεσμώτας !, δεσμώτων, δεσμώταις |
| δεσπόζω | verb. | korlátlanul uralkodni vmi felett (ami felett: + gen.), hatalmat megszerezni | |
| δεσποτεία | nm. | uralom, uralkodás, a hatalom uralkodója | |
| δεσποτεύω | verb. | uralni vmit, (+gen) vmi tulajdonjogát élvezni | |
| δεσπότης, -ου | nm. | gazda, úr | δεσπότης, δεσπότην !, δεσπότου, δεσπότῃ !, δεσπόται, δεσπότας !, δεσπότων, δεσπόταις ! |
| Δεσσα | nm.pers. | Ressza | |
| Δεσσαος | nm.pers. | Desszau | |
| δεῦρο, δεῦτε | partic. | 1) δεῦρο (sg.): Gyere! Gyere ide! Gyere most! δεῦτε (pl.): Gyertek! stb; 2) ἄχρι τοῦ δεῦρο: eddig, idáig (vö. Róm 1,13) | |
| δευτεραῖος, -αία, -ον | adi. | másnap, második nap | |
| δευτερεύω | verb. | másodiknak lenni | |
| δευτέριον mj? | | | |
| δευτερολογέω | verb. | másodszor szól | |
| δευτερονόμιον | nm. | törvény másodszor, törvény újra, második vagy ismételt Törvény, Deuteronomium | |
| δευτερόπρωτος, -ον | adi. | második-első (szombat a Húsvét után); Csak szövegvariánsokban fordul elő, az NA27 törzsszövegében nem. | |
| δεύτερος, -α, -ον | ord./adv. | 1. (ord.) második; 2. párja vminek; 3. (adv.) δεύτερον: másodszor | |
| δευτερόω | verb. | I. tr. 1. megismétel 2. megváltoztat II. intr. 1. ismétlődik 2. ismét ütést mér vkire | |
| δευτέρωσις, -´εως | nm. | második fok, rang | |
| Δεφρωνα | nm.geo. | Defróna | |
| δέχομαι | verb. | befogad, fog, vesz | δέχομαι, δέξομαι, ἐδεξάμην, 0, ἐδεχθην, δέδεγμαι (vö: BÚG 11.8.16; BGOG, 309.0.) |
| δέω | verb. | köt | δέω, δήσω, ἔδησα, δέδεκα, ἐδέθην, δέδεγμαι (vö: BGOG, 309.o.) |
| δή | partic. | hát, csak | |
| Δηβων | nm.geo. | Débon | |
| δῆγμα, -ατος | nm. | harapás, marás | |
| δηλαϊστός mj? | | | |
| Δηλαναθ | nm.pers. | Delanath | |
| δῆλος, -ον | adi. | 1. nyilvánvaló, látható, feltűnő 2. világos az elme számára, tiszta, kézenfekvő | |
| δηλόω | verb. | nyilvánvalóvá tesz | δηλόω, δηλώσω, ἐδήλωσα, δεδήλωκα, ἐδηλώθην, δεδήλωμαι (vö: BGOG, 309.o.) |
| δήλωσις, -εως | nm. | 1. megmutatás; magyarázat 2. parancs, hirdetés 3. jóseszköz | |
| δημαγωγία mj? | | | |
| Δημᾶς, -ᾶ | nm.pers. | Démász | Δημᾶς !, Δημᾶν, Δημᾶ, Δημᾷ |
| δημεύω | verb. | 1. nyilánosan lefoglal, elkoboz 2. ált. nyilvánosságra hoz | |
| δημηγορέω | verb. | szónoklatot mondani, beszédet mondani egy közgyűlésen | |
| Δημήτριος, -´ου | nm.pers. | Demetriosz | Δημήτριος !, Δημήτριον, Δημητρίου, Δημητρίῳ ! |
| δήμιος mj? | | | |
| δημιουργέω | verb. | 1. kézművességet gyakorol, ipart űz 2. csinál, készít, alkot, teremt | |
| δημιουργός, -οῦ | nm. | alkotó | δημιουργός !, δημιουργόν, δημιουργοῦ, δημιουργῷ, δημιουργοί, δημιουργούς, δημιουργῶν, δημιουργοῖς |
| δῆμος, -´ου | nm. | az emberek, egy köztéren összegyűlt nép | δῆμος !, δῆμον !, δήμου, δήμῳ !, δῆμοι, δήμους, δήμων, δήμοις |
| δημοσίᾳ | adv. | nyilvánosan, publikusan; Adverbium a δημόσιος, -ία, -ον melléknév f.sg.dat. alakjából. | |
| δημόσιος, dór. δαμ-, -α, -ον | adv. / adi. | nyilvánosan; nyilvános, közös, nyílt, nyilvános | |
| δημοτελής, -ής, -ές | adi. | közköltségen, állami hatalommal | |
| δημότης mj? | | | |
| Δημοφών mj? | | | |
| δηνάριον, -´ου | nm. | dénár | δηνάριον, δηνάριον !, δηναρίου !, δηναρίῳ, δηνάρια, δηνάρια !, δηναρίων !, δηναρίοις |
| δήπου v. δή που | adv. | bizony; δήπου írásmód: GNT28; δή που írásmód: GNT_WH; Hap. leg. Zsid 2,16 | |
| Δησων | nm.pers. | Díson | |
| διά | praep. | 1) (+ acc.) -ért, miatt; 2) (+ gen.) át, keresztül, által | |
| διαβάθρα mj? | | | |
| διαβαίνω | verb. | átkel vmin, átmegy vmi fölött | διαβαίνω, διαβήσομαι, διέβην, διαβέβηκα, 0, 0 |
| διαβάλλω | verb. | 1) szétdob, szétküld; 2) rágalmaz, becsmérel, vádol | διαβάλλω, διαβαλῶ, διἔβαλον, διαβέβληκα, διἐβλήθην, διαβέβλημαι |
| διάβασις, -εως | nm. | 1. átmenés, átkelés 2. gázló 3. híd 4. hajófedélzet | |
| διαβεβαιόομαι | verb. | erősen állít valamit, önhitten kijelent valamit | |
| διάβημα, -ατος | nm. | átlépés, lépés | |
| διαβιάζω | verb. | 1. szándékosan fellép egy parancs vagy kérés ellen 2. erőt alkalmaz 3. erőszakot okoz, használ 4. erőszakosan belép (vmibe) 5. erősen próbálkozik (jó értelemben) (P) erőszakosan bánik velük, elnyom 2. erőszakkal elfoglal egy területet 3. égő buzgalommal van 4. diadalmas erővel halad tovább | |
| διαβιβάζω | verb. | 1. átszállít, átjuttat; ~ ποταμόν átvisz a folyón | δειβίβαζον, διαβιῶ, διαβιβάσοντες, διεβίβασε |
| διαβιόω | verb. | átél, életet leéli; túlél, elmúlik | |
| διαβλέπω | verb. | 1) világosan lát; 1a) visszakapja a látását | |
| διαβοάω | verb. | I. 1. kihírdet vmit 2. híresztel; kiabál 3. (P.) mindenütt ismert, híres vki szemében II. (M.) versenyt kiabál | |
| διαβολή | nm. | rágalmazás, vád, szemrehányás | |
| διάβολος, -´ου | adi./nm. | vádló, rágalmazó, ördög | διάβολος !, διάβολον !, διαβόλου !, διαβόλῳ !, διάβολοι !, διαβόλους !, διαβόλων, διαβόλοις |
| διαβουλεύω | verb. | I. (A). megbízatásának idejét betölti (tanács) II. (M.) meghány-vet, fontolgat | |
| διαβουλία | nm. | tanács, terv, megfontolás | |
| διαβούλιον | nm. | vita, tanácskozás, megfontolás, terv | |
| διαγγέλλω | verb. | 1) elvisz, kihirdet egy üzenetet; 2) közzé tesz, kihirdet | διαγγέλλω, διαγγελῶ, διήγγειλα, διήγγελκα, διηγγέλην, διήγγελμαι |
| διάγγελμα mj? | | | |
| διαγίνομαι | verb. | elmúlik | διαγίνομαι v. διαγίγνομαι, διαγενήσομαι, διεγενόμην, διαγέγονα, διεγενήθην, διαγεγένημαι |
| διαγινώσκω | verb. | 1) megkülönböztet, azaz pontosan megvizsgál, egzaktul megbizonyosodik vmiről; 2) törvényi értelemben megvizsgál, meghatároz, eldönt | |
| διαγλύφω | verb. | kimer, kikanalaz, farag, vés | |
| διάγνωσις, -´εως | nm. | 1) megkülönböztetés; 2) vizsgálat, vélemény, döntés; (orv) diagnózis | διάγνωσις, διάγνωσιν !, διαγνώσεως, διαγνώσει, διαγνώσεις, διαγνώσεις, διαγνώσεων, διαγνώσεσιν |
| διαγογγύζω | verb. | morgolódnak, méltatlankodnak (egymás között) | |
| διαγορεύω | verb. | kijelent, megállapít; félreérthetetlenül kinyilvánít | |
| διαγραφή mj? | | | |
| διαγράφω | verb. | vonalakkal kijelöl, vázol, rajzol | |
| διαγρηγορέω | verb. | 1) felébred; 2) ébren marad | |
| διάγω | verb. | vezet, pl. vmilyen életmódot folytat; eltölti az életét, leéli az életét | |
| διαγωγή, -ῆς | nm. | életmód; elmúló élet, életút; vezetés | |