| διό | coni. | ezért | |
| διοδεύω | verb. | 1) áthalad, keresztülmegy, átutazik; 2) járkál, ide-oda utazik | |
| δίοδος, -ἡ | nm. | 1. átjáró, átvezető út 2. átjárás | |
| διοικέω | verb. | 1. külön lakik 2. lakását gondozza, igazgat, kormányoz | |
| διοίκησις, -´εως | nm. | háztartás, belső adminisztráció | |
| διοικητής, -οῦ | nm. | ügyintéző, kormányzó, helytartó, kincstárnok | |
| διοικοδομέω | verb. | átépít, elfalaz | |
| διόλλυμι | verb. | 1. teljesen tönkre tesz 2. egészen elfelejt | |
| διόλου | adv. | folyamatosan | |
| Διονύσια mj? | | | |
| Διονύσιος, -´ου | nm.pers. | Dénes, az athéni aeropagita, aki Szent Pál szavára megtért | Διονύσιος !, Διονύσιον, Διονυσίου, Διονυσίῳ |
| Διόνυσος | nm.pers. | Dionüszosz | |
| διόπερ | coni. | azért | |
| διοπετής, -ές | adi. | ami Zeusztól, azaz a mennyből esett le (ilyennek tartották Artemisz efezusi szobrát) | |
| διοράω | verb. | átlát, kereszüllát; különbséget tesz, megkülönböztet, felismer | |
| διοργίζω | verb. | nagyon mérgesnek lenni | |
| διορθόω | verb. | elrendez, elsimít | |
| διόρθωμα, -´τος | nm. | reform, helyreállítás | διόρθωμα, διόρθωμα, διορθώματος, διορθώματι, διορθώματα, διορθώματα, διορθωμάτων !, διορθώμασιν |
| διόρθωσις, -´εως | nm. | helyreállítás, helyes rendelkezés | διόρθωσις, διόρθωσιν, διορθώσεως !, διορθώσει, διορθώσεις, διορθώσεις, διορθώσεων, διορθώσεσιν |
| διορθωτής | nm. | megjavító, korrektor, újjáalkotó | |
| διορίζω | verb. | 1. határértéket beállít; határvonalat húz keresztül; határokra oszt 2. megkülönböztet, megállapít, meghatároz 3. megszakít (P) megszakad 4. magyaráz, kijelent (M) meghatároz, megállapít; világosan megmond | |
| διόρυγμα, -ατος | nm. | 1. csatorna, csapás 1. átfúrás, betörés (házba) | |
| διορύσσω | verb. | átfúr, megfúr | διορύσσω, διορύξω, διώρυξα, διορώρυχα, διωρύχθην, διορωρύγμαι |
| Διόσκουροι, -´ων | nm.pers. | Dioszkurok: A görög mitológia szerint Zeusz ikergyermekei, Kasztór és Polüdeukész, a hajósok védelmezői. Ismertebb latin nevük: Castor és Pollux | Διόσκουροι, Διοσκούρους, Διοσκούρων, Διοσκούροις ! |
| Διόσπολις mj? | | | |
| διότι | coni. | mivel | |
| Διοτρέφης, -ους | nm.pers. | Diotrefész, egy keresztény férfi neve | Διοτρέφης !, Διοτρέφης, Διοτρέφους, Διοτρέφει |
| δίπηχυς, -υς, -υ | adi. | két sing magas/hosszú; széles | |
| διπλασιάζω | verb. | megdupláz, megkettőz | |
| διπλασιασμός, -οῦ | | kétszeres, dupla, megduplázva | |
| διπλάσιος | adi. | kettős, kétszeres | |
| διπλοΐς, -ίδος | nm. | kettős köpeny | |
| διπλότερος, -α, -ον | adi.compar. | kétszer inkább | |
| διπλοῦς, -ῆ, -οῦν | adi. | dupla, kétszeres | |
| διπλόω | verb. | megkettőz, megdupláz | διπλόω, διπλώσω ?, ἐδίπλωσα ?, δεδίπλωκα ?, ἐδιπλώθην ?, δεδιπλώμαι ? |
| δὶς | adv. | 1. kétszer; 2. másszor | |
| δίσκος mj? | | | |
| δισμυριάς v. δὶς μυριάς, -άδος | card. | húszezer; δισμυριάς írásmód: GNT28; δὶς írásmód: GNT_WH; Hap. leg. Jel 9,16: δὶς μυριάδες (f.pl.nom.) | δισμυριάς, δισμυριάδα, δισμυριάδος, δισμυριάδι, δισμυριάδες !, δισμυριάδας, δισμυριάδων, δισμυριάσιν |
| δισμύριοι mj? | | | |
| δισσός, -ή, -όν | adi. | 1. kettős; plur. kettő; 2. kettévált; meghasonlott 3. kétértelmű 4. egyik vagy másik | |
| δισσῶς | adv. | kétszeresen | |
| δίσταγμα, -ατος, -το | nm. | kétség, bizonytalanság | |
| διστάζω | verb. | kételkedik, latolgat, hezitál | διστάζω, διστάσω ?, ἐδίστασα, δεδίστακα ?, ἐδιστάσθην ?, δεδίστασμαι ? |
| δίστομος, -ον | adi. | kétélű | |
| δισχίλιοι | card. | kétezer | |
| δισχίλιος | adi. | kétezer | |
| διτάλαντον mj? | | | |
| διυλίζω | verb. | átszűr, kiszűr | διυλίζω, διυλίσω ?, ἐδιύλισα ?, δεδιύλικα ?, ἐδιυλίθην ?, δεδιυλίμαι ? |
| διυφαίνω | verb. | szövéssel feltölt | |
| διφθέρα, -ας | nm. | kidolgozott bőr, bőrruha, bőrsátor, bőrtarisznya | |
| δίφραξ mj? | | | |
| διφρεύω | verb. | szekeret hajt, szekéren ül | |
| δίφρος, -ου | nm. | 1. ülés, pad, szék 2. szekér ülő (két ember számára) 3. hatósági személy ülőhelye | |
| δίχα | adv. | kettőbe, ketté; megosztott, ált. egymástól, külön II. prep. (+ gen.) vmitől eltekintve, nélkül 2. eltérően, ellentétben 3. akarata ellenére 4. kivéve 5. azon kívül | |
| διχάζω | verb. | kettévág, elválaszt | διχάζω, διχάσω, ἐδίχασα, δεδίχακα ?, ἐδιχάσθην ?, δεδίχασμαι ? |
| διχηλέω | verb. | hasad (a pata); osztott patája van | |
| διχομηνία, -ς | | telihold | |
| διχοστασία, -ς | nm. | széthúzás, szakadás | διχοστασία, διχοστασίαν, διχοστασίας, διχοστασίᾳ, διχοστασίαι !, διχοστασίας !, διχοστασιῶν, διχοστασίαις |
| διχοστατέω | verb. | elkülönül, ellenkezik | |
| διχοστάτης | nm. | bajkeverő, zavarkeltő, kötekedő ember, ellenkezni szerető ember, vki aki széthúzást okoz | |
| διχοτομέω | verb. | kettévág (valakit kivégzéskor) | |
| διχοτόμημα, -ατος | nm. | kettévágott fél, bármely dolog feldarabolt része | |
| δίψα | nm. | szomjúság | |
| διψάω | verb. | (átv. is) szomjazik | διψάω, διψήσω, ἐδίψησα, δεδιψηκα ?, ἐδιψήθην ?, δεδίψημαι ? |
| δίψος, -ους | nm. | szomjazás, szomjúság | δίψος, δίψος, δίψους, δίψει !, δίψη, δίψη, διψῶν, δίψεσιν |
| διψυχέω | verb. | bizonytalannak lenni, állhatatlannal lenni, kételkedik, kettős gondolkodásúnak lenni | |
| διψυχία | nm. | határozatlanság, kétkedés, kétség, kettős gondolkodás | |
| δίψυχος, -ον | adi. | kétszínű, kétlelkű | |
| διψώδης, -ης, -ες | adi. | szomjas | |
| διωγμός, -οῦ | nm. | üldözés | διωγμός !, διωγμόν !, διωγμοῦ !, διωγμῷ, διωγμοί, διωγμούς !, διωγμῶν !, διωγμοῖς ! |
| διωθέω | verb. | (M) eltol, ellök | |
| διώκτης, -ου | nm. | üldöző | διώκτης, διώκτην !, διώκτου, διώκτῃ, διώκται, διώκτας, διώκτων, διώκταις |
| διώκω | verb. | 1. üldöz; 2. törekszik; 3. gyakorol | διώκω, διώξω, ἐδίωξα, δεδίωχα, ἐδιώχθην, δεδίωγμαι (vö: BÚG 11.8.14) |
| διώροφος, -ον | adi. | kétfödémes; kétemeletes | |
| διῶρυξ, -υχος | nm. | árok; csatorna; akna | |
| διωστήρ, -ῆτος | nm. | eszköz kitolásra; a gyűrűkőn átmenő rudak a frigyláda hordozására | |
| διώχω mj? | verb. | | |
| δόγμα, -τος | nm. | rendelet, rendelkezés | δόγμα !, δόγμα, δόγματος, δόγματι, δόγματα !, δόγματα, δογμάτων !, δόγμασιν ! |
| δογματίζω | verb. | 1) (A) rendelkezik, parancsol, előír; 2) (P) aláveti magát rendeletnek, parancsnak, utasításnak, előírásnak | δογματίζω, δογματίσω, ἐδογμάτισα, δεδογμάτικα |
| δοκέω v. δοκῶ | verb. | 1. vél; 2. intr. (jónak) látszik | δοκέω, δόξω, ἔδοξα, 0, 0, 0 (vö: BÚG 11.8.72) |
| δοκιμάζω | verb. | 1. megvizsgál; 2. véleményt formál | δοκιμάζω, δοκιμάσω, 0, δεδοκίμασαι, ἐδοκιμάσθην, 0 ? |
| δοκιμασία, -ς | nm. | próbára tevés | δοκιμασία, δοκιμασίαν, δοκιμασίας, δοκιμασίᾳ !, δοκιμασίαι, δοκιμασίας, δοκιμασιῶν, δοκιμασίαις |
| δοκιμαστής, -οῦ | nm. | vizsgáló, ellenőr, kutató; pénzváltó (aki a pénzérmék hitelességét vizsgálja); jóváhagyó, dicsőítő | |
| δοκιμή, -ῆς | nm. | kipróbáltság, edzettség | δοκιμή !, δοκιμήν !, δοκιμῆς !, δοκιμῇ !, δοκιμαί, δοκιμάς, δοκιμῶν, δοκιμαῖς |
| δοκίμιον, -´ου | nm. | kipróbáltság | δοκίμιον !, δοκίμιον, δοκιμίου, δοκιμίῳ, δοκίμια, δοκίμια, δοκιμίων, δοκιμίοις |
| δόκιμος, -ον | adi. | elfogadható, megpróbált, kipróbált, megfelelt, hiteles, elfogadott | |
| δοκός, -οῦ | nm. | gerenda | δοκός !, δοκόν !, δοκοῦ, δοκῷ, δοκοί, δοκούς, δοκῶν, δοκοῖς |
| δόκωσις, -´εως | nm. | tetőszerkezet, fedél | |
| δόλιος, -ία, -ον | adi. | csalárd, alattomos, csaló, ravasz, rászedő, áruló, hamis | |
| δολιότης | nm. | álnokság | |
| δολιόω | verb. | becsap, megtéveszt | |
| δολίως | adv. | csalárdul, megtévesztően, ravaszul | |
| δόλος, -ου | nm. | csalárdság | δόλος !, δόλον !, δόλου !, δόλῳ !, δόλοι, δόλους, δόλων, δόλοις |
| δολόω | verb. | családnak lenni, meghamisít, tőrbe csal, elcsábít | |
| δόμα, -τος | nm. | adomány, ajándék | δόμα, δόμα !, δόματος, δόματι, δόματα, δόματα !, δομάτων, δόμασιν |
| δόμος mj? | | | |
| δόξα, -ης | nm. | dicsőség, jó hír; pompa, nagyszerűség; várakozás; vélemény, elképzelés, ítélet, sejtés; képzelet, látomás | δόξα !, δόξαν !, δόξης !, δόξῃ !, δόξαι, δόξας !, δοξῶν, δόξαις |
| δοξάζω | verb. | 1. vél, hisz, gondol; 2. elképzel, feltesz; 3. dicsőít, magasztal; 4. (P.) dicsőségben részesül, "dicsőíttetik"; Nem szükségszerűen megalapozottan. | δοξάζω, δοξάσω, ἐδόξασα, 0, ἐδοξάσθην ?, 0 ? |
| δόξασμα, -ατος | nm./cit.ar. | dicsőség, hírnév (semit. interpret. Héb.: תפארה) | |
| δόξαστος, -ον | adi. | 1. dicsőült, dicsőséges; 2. felvetésen alapuló, vélemény kérdése | |
| δοξικός mj? | | | |
| δοξολογέω | verb. | dicsőít, dicsér | |
| δορά, -ᾶς | nm. | lenyúzpott/megmunkált bőr | |
| δορατοφόρος mj? | | | |