| ἐκλέγω | verb. | kiszemel, kiválaszt, kiválogat | ἐκλέγομαι, ἐκλέξομαι, ἐξελεξάμην, ἐξείλεγμαι |
| ἐκλείπω | verb. | 1. kihagy, elmegy mellette; 2. elfogy; megszűnik, véget ér; 3. meghal; 4. (a Nap) leszáll, elsötétül; 5. (a mammon, mint bálvány) megdől | |
| ἐκλείχω | verb. | felnyal | |
| ἔκλειψις, -εως | nm. | lemondás, elhagyás, kihalás, fogyatkozás; hiány és szükség; egy egyenes vonalú mozgás megszüntetése | |
| ἐκλεκτός, -ή, -όν | adi. | választott, kiválasztott | |
| ἐκλευκαίνω | verb. | egészen fehérré válik | |
| ἔκλευκος, -ος, -ον | adi. | egészen fehér | |
| ἐκλικμάω | verb. | kirostál | |
| ἐκλιμία, -ας | nm. | mértéktelen éhinség, ájulás | |
| ἐκλιμπάνω | verb. | abbahagy, megszűntet; tönkretesz, elpusztít | |
| ἐκλογή, -ῆς | nm. | kiválasztás, kiválasztottság | ἐκλογή !, ἐκλογήν !, ἐκλογῆς !, ἐκλογῇ, ἐκλογαί, ἐκλογάς, ἐκλογῶν, ἐκλογαῖς |
| ἐκλογίζομαι | verb. | 1. kiszámít, felbecsül 2. fontolgat, mérlegel 3. számít vkire 4. felszámol 5. részletes elszámolást vmiről | |
| ἐκλογιστής, -οῦ | nm. | kincstárnok | |
| ἐκλογιστία mj? | | | |
| ἐκλοχίζω | verb. | kiválaszt egy sereget | |
| ἔκλυσις, -´εως | nm. | gyengeség, bágyadtság, kioldódás; a fizikai erő elvesztése | |
| ἐκλυτρόω mj? | verb. | | |
| ἐκλύτρωσις, -εως | nm. | megváltás, visszafizetés | |
| ἐκλύω | verb. | 1. kiold; 2. (P.) elernyed, kidől | ἐκλύω, ἐκλύσω, ἐξέλυσα, ἐκλέλυκα, ἐξελύθην, ἐκλέλυμαι |
| ἕκλω mj? | verb. | | |
| ἐκμαρτυρέω | verb. | tanúskodik, tanubizonyságot tesz (vki vmiről) | |
| ἐκμάσσω | verb. | letöröl | ἐκμάσσω, ἐκμαξω ?, ἐξέμαξα, ἐκμέμαχα ?, ἐξεμάσθην ?, ἐκμέμαχμαι ? |
| ἐκμελετάω | verb. | megismer, tanul, tökéletesen megtanul, gyakorol | |
| ἐκμελίζω | verb. | feldarabol | |
| ἐκμετρέω | verb. | (ki)mér, megméri a távolságot | |
| ἐκμιαίνω | verb. | (M) alaposan beszennyez, bemocskol, párosodik vkivel | |
| ἐκμυελίζω | verb. | kiszívja a velejét vminek, megfosztja az erejétől | |
| ἐκμυκτηρίζω | verb. | gúnyolódik, kinevet vkit | |
| ἐκνεύω | verb. | csendesen visszavonul, visszahúzódik, titokban elillan | |
| ἐκνήφω | verb. | 1) felébred, kijózanodik; 2) átvitt értelemben visszatér a józan gondolatokhoz, ráébred valamire | |
| ἔκνηψις, -εως | nm. | 1. kijózanodott, józanság 2. pihenés, nyugalom | |
| ἑκουσιάζομαι | verb. | önként felajánl, hajlandó vmire; önkéntesen vállalkozik vmire | |
| ἑκουσιασμός mj? | | | |
| ἑκούσιος, -α, -ον | adi. | önkéntes, szíves | |
| ἑκουσίως | adv. | szándékosan, tudatosan | |
| ἐκπαιδεύω | verb. | 1. gyermekkortól felnevel, alaposan oktat 2. egy dolgot megtanítani 3. lenyűgözni oktatás által | |
| ἐκπαίζω | verb. | megvetve nevet, gúnyol | |
| ἔκπαλαι | adv. | régóta | |
| ἐκπειράζω | verb. | 1. próbára tesz; 2. (meg)kísért | ἐκπειράζω, ἐκπειράσω, ἐξεπείρασα, 0, ἐξεπειράσθην, ἐκπεπείρασμαι ? |
| ἐκπέμπω | verb. | elbocsát, elküld, elindít | |
| ἐκπεράω | verb. | megvalósít, végrehajt, kivitelez | |
| ἐκπεριπορεύομαι | verb. | kerülőt tesz | |
| ἐκπερισσῶς | adv. | annál inkább, szertelenül; Hap. leg. Mk 14,31 | |
| ἐκπετάννυμι v. ἐκπετάζω | verb. | kiszélesít, kiterjeszt, kitár | |
| ἐκπετάσις, -εως mj? | nm. | | |
| ἐκπέτομαι | verb. | kirepül; Hap. leg. Sir 43,14: ἐξέπτησαν (A.ind.aor.pl.3.) | ἐκπέτομαι, ἐκπτήσομαι, ἐξέπτησα, ἐκπεπότημαι |
| ἐκπηδάω | verb. | rohan, fut ( a nép közé) | |
| ἐκπιέζω v. ἐκπιάζω | verb. | kisajtol, kinyom, kiszorít | |
| ἐκπικραίνω | verb. | megkeserít, élesít | |
| ἐκπίνω | verb. | kiiszik | |
| ἐκπίπτω | verb. | 1. kiesik, leesik vhonnan; 2. (átv.) meghiúsul; 3. (hajó) hajótörést szenved | ἐκπίπτω, ἐκπεσοῦμαι MP, ἐξέπεσον, ἐκπέπτωκα, 0, 0 |
| ἐκπλέκω | verb. | kibogoz, megold, megszabadítja (magát) | |
| ἐκπλέω | verb. | elhajózik | ἐκπλέω, ἐκπλέσω ?, ἐξέπλευσα, ἐξέπλευκα ?, ἐξεπλεύσθην ?, ἐξεπλεύσμαι |
| ἔκπληκτος, -ον | adi. | félelmetes, megdöbbentő, ijesztő, meglepő; adv. -τως meggondolatlanul, meglepően | |
| ἐκπληρόω | verb. | betölt, beteljesít | ἐκπληρόω, ἐκπληρώσω, ἐξεπλήρωσα, ἐκπεπλήρωκα, ἐξεπληρώθην, ἐκπεπλήρωμαι |
| ἐκπλήρωσις, -´εως | nm. | teljesítés, elvégzés, befejezés | ἐκπλήρωσις, ἐκπλήρωσιν !, ἐκπληρώσεως, ἐκπληρώσει, ἐκπληρώσεις, ἐκπληρώσεις, ἐκπληρώσεων, ἐκπληρώσεσιν |
| ἐκπλήσσω | verb. | I. (A) 1. kiüt, kiver; 2. megdöbbent, megrendít, bámulatba ejt; 3. elbódít, nyugtalanít; II. (P - GNT csak így) 4. megdöbben | ἐκπλήσσομαι, 0, ἐξεπλάγην, 0 |
| ἐκπλύνω | verb. | elmos, kimos (M./P.) kiürít, ki van ürítve | |
| ἐκπνέω | verb. | 1) kilélegez; 2) kileheli (a lelkét) | ἐκπνέω, ἐκπνεύσομαι, ἐκέπνευσα, ἐκπέπνευκα, 0, 0 |
| ἐκποιέω | verb. | 1) kivesz, kihúz 2) elkészít, megcsinál 3) örökbe fogadtat, elad | |
| ἐκπολεμέω | verb. | 1. vhonnan háborút kezd 2. háborúba kever/bonyolít vkit vki ellen 3. háborúba indul vki ellen | |
| ἐκπολιορκέω | verb. | kényszerít egy ostromlott várost átadásra, megadásra kényszerít | |
| ἐκπολιτεύω | verb. | megváltoztatja egy állam alkotmányát, elkorcsosulást okoz | |
| ἐκπορεύομαι | verb. | kimegy, bejön, folytatódik | ἐκπορεύομαι, ἐκπορεύσομαι, ἐξεπορεύθην, 0 |
| ἐκπορθέω | verb. | fosztogat, kirabol | |
| ἐκπορνεύω | verb. | paráználkodik, átadja magát a fajtalankodásnak | |
| ἐκπρεπής, -ές | adi. | mindenek fölött kiválló, kiemelkedő, figyelemre méltó | |
| ἐκπρέπω | verb. | kiválónak lenni (egy dologban), kitűnik vmiben | |
| ἐκπρίω | verb. | kifűrészel | |
| ἐκπτύω | verb. | 1) elutasít; 2) utál, gyűlöl, megvet | |
| ἐκπυρόω | verb. | fűt, rendkívül melegít | |
| ἐκρέω | verb. | leesik (falevél), lehullik (gyümölcs), eltűnik, elvész; kifolyik, továbbfolyik | |
| ἔκρηγμα mj? | | | |
| ἐκρηγνυμι | verb. | kitör, leszakad, szétpattan, kiszakít; (P) előtör; kitör | |
| ἐκριζόω | verb. | gyökerestül kihúz | |
| ἐκριζωτής mj? | | | |
| ἐκρίπτω | verb. | kidob, eldob, elhajt | |
| ἔκρυσις, -´εως | nm. | kiáramlás, kifolyás, áradás | |
| ἐκσαρκίζω | verb. | kioldott teste van | |
| ἐκσιφωνίζω | verb. | kimerültnek, fáradtnak lenni | |
| ἐκσοβέω | verb. | kiijeszt/-űz | |
| ἐκσπάω | verb. | kihúz | |
| ἐκσπερματίζω | verb. | teherbe ejt (nőt) | |
| ἐκσπονδυλίζομαι | verb. | (M) megtöri a csigolyákat | |
| ἔκστασις, -´εως | nm. | döbbenet, álmélkodás, révület, nyugtalanság, zavar | ἔκστασις !, ἔκστασιν, ἐκστάσεως !, ἐκστάσει !, ἐκστάσεις, ἐκστάσεις, ἐκστάσεων, ἐκστάσεσιν |
| ἐκστρατεύω | verb. | kivonul | |
| ἐκστρέφω | verb. | 1) felforgat, kifordul, fordít; 2) kicsavar, feltép; 3) rosszabbá válik, megront, megromlik | |
| ἐκσυρίζω | verb. | kifütyül | |
| ἐκσύρω | verb. | elsöpör | |
| ἐκταράσσω | verb. | felizgat, felzavar, nagyon nyugtalanít, | |
| ἐκτάσις, -´εως mj? | nm. | | |
| ἐκτάσσω | verb. | csatarende rendez, megtartja a gyülekezés rendjét, rendez (vmit) | |
| ἐκτείνω | verb. | kinyújt | ἐκτείνω, ἐκτενῶ, ἐξέτεινα, ἐκτέτακα, ἐξετάθην, ἐκτέταμαι |
| ἐκτελέω | verb. | befejez, teljessé tesz | |
| ἐκτέμνω | verb. | kivág, levág | |
| ἐκτένεια, -´ς | nm. | 1. kinyújtás; 2. Hap. leg. Acs 26,7: ἐν ἐκτενείᾳ (f.sg.dat.): állhatatosságban | ἐκτένεια, ἐκτένειαν, ἐκτενείας, ἐκτενείᾳ !, ἐκτένειαι, ἐκτενείας, ἐκτενειῶν, ἐκτενείαις |
| ἐκτενέστερον | adv.(compar.) | bensőségesebben, őszintébben | |
| ἐκτενής, -ες | adi. | kitartó, buzgó | |
| ἐκτενία | nm. | hevesség, erősség, vehemencia, intenzitás, fontosság | |