| ἐκτενῶς | adv. | kitartón | |
| ἐκτήκω | verb. | 1. kiolvaszt (P) elolvad 2. elhomályosít; kitöröl; eltüntet; (P.) elhalványul; eltűnik | |
| ἐκτίθημι | verb. | 1. kirak, kitesz; 2. kitűz (célul); 3. kiállít, kiad; 4. előterjeszt; 5. megmagyaráz, kifejt; 6. megállapít | |
| ἐκτίκτω | verb. | előidéz, okoz | |
| ἐκτίλλω | verb. | kitép, kiszaggat | |
| ἐκτιναγμός, -οῦ | nm. | kirázás, erőszakos rázás | |
| ἐκτινάσσω | verb. | 1) lerázza magáról; kiráz | |
| ἐκτίνω | verb. | kiegyenlít, teljesen kifizet, teljes fizetséget követel egy dologért | |
| ἐκτοκίζω | verb. | kamatra kölcsönöz, kamatot kicsikar | |
| ἐκτομίας, -ου | nm. | egy kasztrált, eunuch | |
| ἐκτοπίζω mj? | verb. | | |
| ἕκτος, -η, -ον | ord. | hatodik | |
| ἐκτός | adv./nm.m/n.indecl./praep. | 1. (adv.) kivéve; 2. (nm.n.indecl.) külső rész; (nm.m.indecl.) kívülálló (személy) 3. (praep. + gen.) kívül vmin | |
| ἐκτρέπω | verb. | elhajlik, valamivé válik, eltér, elfordul, kitér valami útjából | |
| ἐκτρέφω | verb. | 1) táplál; 2) felnevel | |
| ἐκτρέχω mj? | verb. | | |
| ἐκτριβή, -ῆς | nm. | megsemmisítés, pusztítás | |
| ἐκτρίβω | verb. | kidörzsöl, kicsiszol, kitép, kiirt (népet) | |
| ἔκτριψις, -εως | nm. | pusztítás, megsemmisítés, kiirtás | |
| ἐκτρυγάω | verb. | szüretben összegyűjt | |
| ἐκτρώγω | verb. | felfal, elfogyaszt; mohón eszik, fal | |
| ἐκτρώμα, -τος | nm. | torzszülött | ἐκτρώμα, ἐκτρώμα, ἐκτρώματος, ἐκτρώματι !, ἐκτρώματα, ἐκτρώματα, ἐκτρωμάτων, ἐκτρώμασιν |
| ἐκτυπόω | verb. | (A) 1. (forma után) kinyom, lenyom 2. alakít II. (M) kiképez, ábrázol | |
| ἐκτύπωμα, -ατος | nm. | ábra a domborműben | |
| ἐκτύπωσις, -´εως mj? | nm. | | |
| ἐκτυφλόω | verb. | egészen megvakít, teljesen megvakít | |
| ἐκυρεύω mj? | verb. | | |
| ἐκφαίνω | verb. | kimutat, nyilvánít, kihirdet | |
| ἐκφαυλίζω | verb. | lekicsinyel, leértékel, lenéz; becsmérel, megvet, gyúnyosan elutasít | |
| ἐκφέρω | verb. | kivisz, kihoz | ἐκφέρω, ἐξοίσω, ἐξήνεγκα, ἐξενήνοχα, ἐξηνέχθην, ἐξενήνεγμαι |
| ἐκφεύγω | verb. | kifut, elszökik, menekül | ἐκφεύγω, ἐκφεύξομαι, ἐξέφυγον, ἐκπέφευγα, 0, 0 |
| ἐκφλέγω mj? | verb. | | |
| ἐκφοβέω | verb. | megfélemlít, megijeszt, elriaszt | |
| ἔκφοβος, -ον | adi. | nagyon rémült, rendkívül ijedt | |
| ἐκφορά mj? | | | |
| ἐκφόριον | nm. | amit a föld terem | |
| ἐκφυγή, -ῆς | nm. | menekülés, szökés | |
| ἐκφύρω | verb. | (P) meg van becstelenítve | |
| ἐκφυσάω | verb. | meggyújt; belefúj valamit a lángba; elfúj | |
| ἐκφύω | verb. | 1) kinő vmiből; 2) kinöveszt | ἐκφύω, ἐκφύσω, ἐξέφυσα, ἐκπέφυκα, ἐξεφύην, 0 (vö: BGOG, φύω, 312.o.) |
| ἐκφωνέω | verb. | kiált, felkiált | |
| ἐκχέω v. ἐκχύννω v. ἐκχύνω | verb. | 1. kiönt, kiáraszt; 2. (vérről) kiont | ἐκχέω v. ἐκχύννω v. ἐκχύνω, ἐκχεῶ, ἐξέχεα, ἐκκέχυκα, ἐξεχύθην, ἐκκέχυμαι (vö: BÚG 11.8.12; BGOG, 310.o.) |
| ἐκχολάω | verb. | mérgesnek lenni | |
| ἔκχυσις, -´εως | nm. | kifolyás, kiömlés; a kiöntés cselekedete; vmi amit kiöntöttek | |
| ἐκχωρέω | verb. | kiutazik, kiköltözik (menekülésszerűen); Hap. leg. Lk 21,21: ἐκχωρείτωσαν, (A.imprt.impf.pl.3.) | ἐκχωρέω, ἐκχωρήσω, ἐξεχώρησα, ἐκκεχώρηκα, ἐξεχωρήθην, ἐκκεχώρημαι |
| ἐκχωρίζω mj? | verb. | | |
| ἐκψύχω | verb. | meghal, kileheli a lelkét, holtan rogyik össze | |
| ἑκών | adv. | önként(esen) | |
| Ελα mj? | nm.pers. | | |
| ἐλαία, -ς | nm. | 1. olajfa; 2. olajbogyó (vö. Jak 3,12) | ἐλαία, ἐλαίαν, ἐλαίας !, ἐλαίᾳ !, ἐλαῖαι !!, ἐλαίας !, ἐλαιῶν !, ἐλαίαις |
| ἐλάϊνος, -ον | adi. | olajfából való, olajbogyóból való, olíva | |
| ἐλαιολογέω | verb. | olivabogyót csipeget/szedeget | |
| ἔλαιον, -´ου | nm. | (olíva)olaj | ἔλαιον, ἔλαιον !, ἐλαίου !, ἐλαίῳ !, ἔλαια, ἔλαια, ἐλαίων, ἐλαίοις |
| Ἐλαιών, -ῶνος | nm.geo. | 1) (nm) olajfaliget; 2) (Úsz) nm.geo: Olajfaliget-hegy. Hap. leg. Acs 1,12: ἀπὸ ὄρους τοῦ καλουμένου Ἐλαιῶνος (m.sg.gen.) - "az olajfaligetről nevezett hegyre". vö. Lk. 19,29.21,37: ὄρος τὸ καλούμενον Ἐλαιῶν ill. Mk, Lk, Jn többször: τὸ Ὄρος τῶν Ἐλαιῶν - Olajfákról nevezett hegy ill. Olajfák hegye. Véleményem szerint ez utóbbi a hegy szokásos neve, az Acs-é pedig szokatlanabb névváltozat. Ezzel szemben a KNA26 a két fönt idézett lukácsi helyet ehhez a szóhoz teszi, mint hibásan képzett alakokat, és így az "Olajfaliget-hegy" - et tekinti általánosabb elnevezésnek, de talán kár nyelvtani hibát föltételezni ott, ahol egy közeli szó (ἐλαία, -ς) szabályosan képzett többes genitivuszát találjuk. | Ἐλαιών, Ἐλαιῶνα, Ἐλαιῶνος !, Ἐλαιῶνι |
| Ελαμι | adi. | elamita | |
| Ἐλαμίτης v. Ἐλαμείτης, -ου | nm. | elamita, a Perzsa-öböl vidékének lakója; Ἐλαμίτης írásmód: GNT28; Ἐλαμείτης írásmód: GNT_WH; Hap. leg. Acs 2,9: Ἐλαμῖται (m.pl.nom.) | Ἐλαμίτης, Ἐλαμίτην, Ἐλαμίτου, Ἐλαμίτῃ, Ἐλαμῖται !!, Ἐλαμίτας, Ἐλαμίτων, Ἐλαμίταις |
| Ελασα | nm.pers. | Elásza | |
| ἔλασμα, -ατος | nm. | fémből kikalapált, fémlemez | |
| ἐλασσονόω | verb. | csökkent, kisebbít | |
| ἐλάσσω | verb. | 1. lealacsonyít, alárendel 2. kisebbít, csökkent, leszállít 3. rosszabb helyzetbe hoz, szűkölködik | |
| ἐλάσσων, -ον | adi.compar. | kisebb, csekélyebb | |
| ἐλάτη, -ης | nm. | 1. hajlékony, kovácsolt 2. fenyő 2. (fenyőfábólből készült) a) evező b) hajó | |
| ἐλάτινος mj? | | | |
| ἐλατός mj? | | | |
| ἐλαττονέω v. ἐλαττονόω | verb. | 1) (A) csökkent, fogy, kisebbít, kisebbé tesz; 2) (M/P) csökken, fogy, kevesebb lesz | |
| ἐλαττόω | verb. | csökkent, fogy, kevesebbé tesz, kisebbé tesz | |
| ἐλάττωμα, -τος | nm. | hátrány, veszteség | |
| ἐλάττων, -ων, -ον | adi. | (összehasonlításban) kisebb, kevesebb; fiatalabb | |
| ἐλάττωσις, -εως | nm. | megkisebbítés, hiány, veszteség, megverettetés | |
| ἐλαύνω v. ἐλάω | verb. | 1. hajt 2. lép, halad 3. evez, tol, nyom 5. kiver (fémet), kovácsol 6. vonalat húz egy falon, árkot ás 7. meghosszabbít | ἐλαύνω, ἐλάσω, ἤλασα, ἐλήλακα, 0, 0 (vö: BÚG 11.8.62) |
| ἔλαφος, -ον | adi. | szarvas, szarvakkal rendelkező | |
| ἐλαφρία, -ς | nm. | könnyelműség | ἐλαφρία, ἐλαφρίαν, ἐλαφρίας, ἐλαφρίᾳ !, ἐλαφρίαι, ἐλαφρίας, ἐλαφριῶν, ἐλαφρίαις |
| ἐλαφρός, -ά, -όν | adi. | könnyű, könnyed | |
| ἐλάχιστος, -η, -ον | adi.superl. | legkisebb, legjelentéktelenebb | |
| ἐλαχιστότερος, -α, -ον | adi.compar. | kisebb, jelentéktelenebb; formális középfok a felsőfokú ἐλάχιστος, -η, -ον alakból képezve, nyilván a felsőfokú értelem elhalványodása miatt.(ÚGMSz) | |
| ἐλαχύς | adi. | kicsi, kisebb | |
| Ελβων | nm.geo. | Elbón/Ebron | |
| Ελβωυδαδ | nm.geo. | Elthólád | |
| Ελδαα | nm.pers. | Eldáa | |
| Ελδαδ | nm.pers. | Eldád | |
| Ελεαδ | nm.pers. | Elád | |
| Ελεαδα | nm.pers. | Eláda | |
| Ἐλεάζαρ | nm.pers. | Eleazár | |
| Ελεαζαρος, -ου | nm.pers. | Eleazár; Héberből fordított iratokban nem fordul elő. | |
| Ελεαλη | nm.pers. | Elále | |
| Ελεαναν | nm.pers. | Elhanán | |
| Ελεασα | nm.pers. | Elásza | |
| ἐλεάω | verb. | megkönyörül vkin, megkegyelmez vkinek, szán/sajnál vkit | |
| ἐλεγμός, -οῦ | nm. | intés | ἐλεγμός, ἐλεγμόν !, ἐλεγμοῦ, ἐλεγμῷ, ἐλεγμοί, ἐλεγμούς, ἐλεγμῶν, ἐλεγμοῖς |
| ἔλεγξις, -´εως | nm. | rendreutasítás; cáfolat | ἔλεγξις, ἔλεγξιν !, ἐλέγξεως, ἐλέγξει, ἐλέγξεις, ἐλέγξεις, ἐλέγξεων, ἐλέγξεσιν |
| ἔλεγχος, -´ου | nm. | 1. bizonyíték; cáfolat; 2. vizsgálat, nyomozás, számadás; 3. szemrehányás, gyalázat; 4. tartalom(jegyzék) | ἔλεγχος !, ἔλεγχον, ἐλέγχου, ἐλέγχῳ, ἔλεγχοι, ἐλέγχους, ἐλέγχων, ἐλέγχοις |
| ἐλέγχω | verb. | 1. fölfed, föltár; 2. megdorgál, rendre utasít; 3. megszégyenít | ἐλέγχω, ἐλέγξω, ἤλεγξα ?, ἤλεγχα ?, ἠλέγχθην, ἤλεγχμαι ? |
| ἐλεεινός, -ή, -όν | adi. | nyomorult, irgalomra méltó; Hap. leg. Jel 3,17 | |
| ἐλεεινότερος, -α, -ον | adi.compar. | nyomorultabb; A (1652) ἐλεεινός, -ή, -όν kfoka; Hap. leg. 1Kor 15,19: ἐλεεινότεροι (m.pl.nom.) | |
| ἐλεέω v. ἐλεάω v. ἐλεῶ | verb. | 1. (A.) irgalmaz, könyörül; 2. (P.) irgalmat nyer | ἐλεέω, ἐλεήσω, ἠλέησα, 0, ἠλεήθην, ἠλέημαι |
| Ελεηλ | nm.pers. | Eliél | |
| ἐλεημοποιός mj? | | | |
| ἐλεημοσύνη, -ς | nm. | alamizsna, jótétemény; könyörületesség, jótékonyság | ἐλεημοσύνη !, ἐλεημοσύνην !, ἐλεημοσύνης, ἐλεημοσύνῃ, ἐλεημοσύναι !, ἐλεημοσύνας !, ἐλεημοσυνῶν !, ἐλεημοσύναις |