| ἔνταλμα, -´τος | nm. | rendelet, parancs | ἔνταλμα, ἔνταλμα, ἐντάλματος, ἐντάλματι, ἐντάλματα, ἐντάλματα !, ἐνταλμάτων, ἐντάλμασιν |
| ἐντάσσω | verb. | beilleszt, rendelkezéseket ad ki, rendelkezik | |
| ἐνταῦθα | adv. | 1. (helyhat.) itt, ott; ide, oda 2. (időhat.) ekkor, akkor | |
| ἐνταφιάζω | verb. | előkészít egy testet a temetésre (lemossa, megkeni, virágokat készít elő, stb.) | ἐνταφιάζω, ἐνταφιάσω ?, ἐνταφίασα, ἐνταφίακα ?, ἐνταφιάσμην ?, ἐνταφίασμαι ? |
| ἐνταφιασμός, -οῦ | nm. | temetés | ἐνταφιασμός, ἐνταφιασμόν !, ἐνταφιασμοῦ !, ἐνταφιασμῷ, ἐνταφιασμοί, ἐνταφιασμούς, ἐνταφιασμῶν, ἐνταφιασμοῖς |
| ἐνταφιαστής, -οῦ | nm. | az eltemető | |
| ἐντείνω | verb. | nyújt, feszít, hajlít, kever | |
| ἐντέλλομαι | verb. | meghagy, rendel, parancsol | ἐντέλλομαι, ἐντελοῦμαι, ἐνετειλάμην, ἐντέταλμαι (vö: BGOG, 310.o.) |
| ἔντερον, -ου | nm. | 1. bél; 2. has; női szeméremtest | |
| ἐντεῦθεν | adv. | innen | |
| ἔντευξις, -´εως | nm. | közbenjáró ima, érintkezés | ἔντευξις, ἔντευξιν, ἐντεύξεως !, ἐντεύξει, ἐντεύξεις, ἐντεύξεις !, ἐντεύξεων, ἐντεύξεσιν |
| ἐντεύχω | verb. | közbenjár, közbelép | |
| ἐντήκω mj? | verb. | | |
| ἐντίθημι | verb. | (A) betesz (valamit valamibe), felvesz, bevesz; beül; felrak (hajóra); beültet | |
| ἐντιμάω mj? | verb. | | |
| ἔντιμος, -ον | adi. | becsült, megbecsült, nagyrabecsült | |
| ἐντιμότερος, -α, -ον | adi.compar. | megbecsültebb, nagyrabecsültebb; Az (1784) ἔντιμος, -ον kfoka; Hap. leg. Lk 14,8 | |
| ἐντίμως | adv. | tiszteletteljesen, megbecsülten | |
| ἐντιναγμός | nm. | rázás, rázkódás | |
| ἐντινάσσω mj? | verb. | | |
| ἐντολή, -ῆς | nm. | parancs | ἐντολή !, ἐντολήν !, ἐντολῆς !, ἐντολῇ, ἐντολαί !, ἐντολάς !, ἐντολῶν !, ἐντολαῖς ! |
| ἐντομίς, -ίδος | nm. | metszés, seb | |
| ἐντόπιος, -ον | adi. | helybéli (lakos); Hap. leg. Acs 21,12: ἐντόπιοι (m.pl.nom.) | |
| ἐντός | adv./praep. | 1. (praep. + gen) belül vmin; 2. (adv.) belső (rész) | |
| ἐντρέπω | verb. | 1) megszégyenít valakit; 2) szégyelli magát; 3) nagyrabecsül valakit, tiszteletben tart valakit 4) megfordul | ἐντρέπω, ἐντρέψω, ἐνέτρεψα, ἐντέτραφα, ἐνετράπην, ἐντέτραμμαι (vö: BGOG, τρέπω, 312.o.) |
| ἐντρέφομαι | verb. | 1) táplálkozik; 2) átvitt értelemben: oktat, formálja az elmét | |
| ἐντρεχής mj? | | | |
| ἔντριτος, -ος, -ον | adi. | hármas szálak, háromszoros | |
| ἔντρομος, -ον | adi. | remegve, félve | |
| ἐντροπή, -ῆς | nm. | megszégyenítés | ἐντροπή, ἐντροπήν !, ἐντροπῆς, ἐντροπῇ, ἐντροπαί, ἐντροπάς, ἐντροπῶν, ἐντροπαῖς |
| ἐντρυφάω | verb. | 1) fényűzően él, dőzsöl; 2) élvezettel tesz valamit, örömét leli benne | |
| ἐντρύφημα, -ατος | nm. | dolog ami élvezetet okoz, gyönyörűség, élvezet | |
| ἐντυγχάνω | verb. | 1. véletlenül találkozik; 2. beszélget, társalog; 3. közbenjár vkinél, kéréssel fordul vkihez | |
| ἐντυλίσσω | verb. | összegöngyöl | ἐντυλίσσω, ἐντυλίξω ?, ἐνετύλιξα, ἐντετύλικα ?, ἐνετυλίχθην ?, ἐντετυλίγμαι ? |
| ἐντυπόω | verb. | bevés, bemetsz (egy alakot) | |
| ἐντυχία, -ας | nm. | beszélgetés, érintkezés, gyűlés; kérelem, könyörgés; feljegyzések | |
| ἐνυβρίζω | verb. | megsért | |
| ἔνυδρος, -ον | adi. | vízi (élőlény) | |
| ἐνυπνιάζομαι | verb. | 1) álmodik (isteni sugallatra); 2) álmodozó | |
| ἐνυπνιαστής, -οῦ | nm. | az álmodó; álmodozó | |
| ἐνύπνιον, -´ου | nm. | álom | ἐνύπνιον, ἐνύπνιον, ἐνυπνίου, ἐνυπνίῳ, ἐνύπνια, ἐνύπνια, ἐνυπνίων, ἐνυπνίοις ! |
| ἐνυποτάσσω mj? | verb. | | |
| ἔνυστρον, -ου | nm. | a kérődző állatok negyedik gyomra (teheneké); nagy vastagbél; nagy bél, implicit módon: trágya | |
| ενφωθ mj? | | | |
| Ενωβ mj? | nm.pers. | | |
| ἐνώπιον | praep. | (szeme/színe) előtt | |
| ἐνώπιος, -ον | adi. | szemtől szembe levő | |
| Ἐνώς | nm.pers. | Énos | |
| ἐνωτίζομαι | verb. | fülel, meghall, meghallgat, hallgat, figyelmesen hallgat | |
| ἐνώτιον, -ου | nm. | fülbevaló | |
| Ἑνώχ | nm.pers. | Hénok | |
| ἕξ | card. | hat | |
| ἐξαγγέλλω | verb. | kihirdet, ünnepel | ἐξαγγέλλω, ἐξαγγελῶ, ἐξήγγειλα, ἐξήγγελκα, ἐξηγγέλην, ἐξήγγελμαι |
| ἐξαγοράζω | verb. | 1) megszabadít 1a) váltságdíjat kifizet; 1b) átvitt értelemben Krisztus felszabadított minket a mózesi törvények alól, azáltal hogy meghalt helyettünk: megvált; 2) felvásárol, megvesz; | |
| ἐξαγορεύω | verb. | bevall, elmond, kijelent, állít | |
| ἐξαγορία, -ας | nm. | megvallás általi gyógymód | |
| ἐξαγριαίνω | verb. | (A) vaddá tesz (P) megvadul, vaddá válik | |
| ἐξάγω | verb. | kivezet, elvezet, kihoz, előhoz | ἐξάγω, ἐξάξω, ἐξήγαγον, ἐξῆχα, ἐξήχθην, ἐξῆγμαι |
| ἐξάδελφος mj? | | | |
| ἔξαιμος mj? | | | |
| ἐξαιρετός, -α, -ον | adi. | 1. kizárandó vmiből 2. eltörlendő; kiirtandó 3. választandó | |
| ἐξαιρέω | verb. | 1. kiváj; 2. (átv.) (bajból) kihúz | ἐξαιρέω, ἐξαιρήσω, εξεἷλον, ἐξῄρηκα, ἐξῃρέθην, ἐξῄρημαι |
| ἐξαίρω | verb. | 1) felemel vagy elvesz egy helyről; (látszólag) fölemelkedik a földről, indul 2) eltávolít; 3) méltósággal felemel, felmagasztal 4) felizgat, fellázít 5) megront, kiforgat (igaz beszédet) Hap. leg. SalZsolt 4,6: Ἐξάραι (A.inf.aor.) | |
| ἐξαίσιος, -ον | adi. | rendkívüli, jelentős, kivételes, vad; az elhatározotton túli; jogtalan, törvényellenes | |
| ἐξαίσος, -ον | adi. | rendkívüli, jelentős, kivételes, vad; az elhatározotton túli; jogtalan, törvényellenes | |
| ἐξαιτέομαι | verb. | kikér, magához kér; Hap. leg. Lk 22,31: ἐξῃτήσατο (M.ind.aor.sg.3.) | |
| ἐξαίφνης v. ἐξέφνης | adv. | hirtelen, váratlanul; ἐξαίφνης írásmód: GNT28; ἐξέφνης írásmód: GNT_WH (kiv.:Acs 22,6) | |
| ἑξάκις | adv. | hatszor | |
| ἑξακισχίλιοι, -αι, -α | adi. | hatezer | |
| ἐξακολουθέω | verb. | 1) követ valakit; 1a) átvitt értelemben utánozza valakinek a tetteit; 1b) engedelmeskedik, behódol (akit/akinek: + dat.) | |
| ἐξακονάω | verb. | élesít, élez, erősít | |
| ἑξακόσιοι, -αι, -α | card. | hatszáz | |
| ἑξακοσιοστός, -ή, -όν | ord. | hatszázadik | |
| ἐξακριβάζομαι | verb. | (M.) pontosan megvizsgál | |
| ἐξάλειπτρον, -ου | nm. | kenőcsös tasak, kenőcs edénye | |
| ἐξαλείφω | verb. | eltöröl | ἐξαλείφω, ἐξαλείψω, ἐξήλειψα, 0 ?, ἐξηλείφθην, ἐξήλειμμαι |
| ἐξάλειψις, -εως | nm. | I. meszelés LXX: kiürülés, letakarás, megsemmisülés | |
| ἐξαλλασσω | verb. | I. tr. 1. (ki)cserél 2. változtat, elhagy 3. szokást változtat 4. változatosságot teremt; szórakoztat vkit 5. (P.) változik, eltér II. intr. eltér; elüt régebbi formájától | |
| ἐξαλλοιόω | verb. | vált, cserél, változtat | |
| ἐξάλλομαι | verb. | felugrik | |
| ἔξαλλος, -ον | adi. | különböző, idegen, válogatott | |
| ἐξαλλοτριόω mj? | verb. | | |
| ἐξαμαρτάνω | verb. | vétkezik, bűnt követ el; (cél) téveszt | |
| ἑξάμηνος mj? | | | |
| ἐξαναλίσκω | verb. | 1. teljesen elkölt 2. teljesen elfogyaszt, elpusztít 3. teljesen kimerít 4. kipusztít, kiirt | |
| ἐξανάστασις, -εως | nm. | föltámadás (a halottak közül) | ἐξανάστασις, ἐξανάστασιν !, ἐξανάστασεως, ἐξανάστασει, ἐξανάστασεις, ἐξανάστασεις, ἐξανάστασεων, ἐξανάστασεσιν |
| ἐξανατέλλω | verb. | kikel, kibújik (növény) | ἐξανατέλλω, ἐξανατελῶ, ἐξανέτειλα, ἐξανατέταλκα, ἐξανετάλην, ἐξανατέταλμαι |
| ἐξανθέω | verb. | kivirágzik, kivirul, kifejlődik | |
| ἐξανίστημι | verb. | 1) szaporodik, növekedik, utódot nemz; 2) feláll (a tanácsban, hogy beszéljen) | ἐξανίστημι, ἐξαναστήσω, ἐξανέστησα, ἐξανέστην, ἐξανέστηκα, ἐξανεστάθην, 0 |
| ἐξαντλέω | verb. | kihúz, kiürít | |
| ἐξαπατάω | verb. | becsap | |
| ἐξαπίημι mj? | verb. | | |
| ἐξάπινα | adv. | hirtelen | |
| ἐξαπίνης | adv. | hirtelen | |
| ἐξαπλόω | verb. | szétbont, kibont, kiterjeszt | |
| ἐξαπόλλυμι | verb. | A.teljesen elpusztít M. kipusztul vhonnan | |