| ὀλιγωρέω | verb. | keveset figyel rá, lenéz, megvet | |
| ὀλίγως | adv. | alig | |
| ὀλισθάνω | verb. | csúszik | ὀλισθάνω, ὀλισθήσω, ὠλίσθησα, ὠλίσθηκα |
| ὀλίσθημα, -ατος | nm. | csúszás, botlás; bukás, esés | |
| ὀλίσθρημα | nm. | taktika (elesést okoz); csúszás, botlás, esés, álnok módon | |
| ὁλκεῖον mj? | | | |
| ὁλκή, -ῆς | nm. | 1. húzás 2. súlya vminek 3. átv. vonzódás, hajlás | |
| ὄλλυμι | verb. | (A) elpusztít, tönkretesz vmit, véget vet, pusztulását okozza, öl (P/M) pusztul, megszűnik létezni, meghal | |
| ὀλοθρευτής, -οῦ | nm. | pusztító (angyal) | ὀλοθρευτής, ὀλοθρευτήν, ὀλοθρευτοῦ !, ὀλοθρευτῇ, ὀλοθρευταί, ὀλοθρευτάς, ὀλοθρευτῶν, ὀλοθρευταῖς |
| ὀλοθρεύω | verb. | szétrombol | |
| ὁλοκαρπόομαι mj? | verb. | | |
| ὁλοκάρπωμα, -ατος | | egészen elégő áldozat | |
| ὁλοκάρπωσις, -εως | nm. | égő áldozat bemutatás, egészen elégő áldozat; egészen gyümölcsökből álló | |
| ὁλόκαυτος, -ον | adi. | egészen elégő, teljes lángban | |
| ὁλοκαύτωμα, -´τος | nm. | égőáldozat | ὁλοκαύτωμα, ὁλοκαύτωμα, ὁλοκαυτώματος, ὁλοκαυτώματι, ὁλοκαυτώματα, ὁλοκαυτώματα !, ὁλοκαυτωμάτων !, ὁλοκαυτώμασιν |
| ὁλοκαύτωσις, -εως | nm. | az égőáldozat áldozata | |
| ὁλοκληρία, -ς | nm. | 1) egy ép állapotban lévő test, amelynek minden tagja egészséges és fitt használatra; 1a) jó egészség, épség | ὁλοκληρία, ὁλοκληρίαν !, ὁλοκληρίας, ὁλοκληρίᾳ, ὁλοκληρίαι, ὁλοκληρίας, ὁλοκληριῶν, ὁλοκληρίαις |
| ὁλόκληρος, -ον, -ο᾽ | adi. | teljes, egész, ép, sértetlen | |
| ὀλολυγμός, -οῦ | nm. | kiáltás, hangos sírás, hangos hang, bégetés | |
| ὀλολύζω | verb. | 1) ordít, jajgat, kesereg 1a) az öröm vagy a bánat hangos kiáltása | |
| ὁλοπόρφυρος, -ος, -ον | adi. | teljesen lila | |
| ὁλορριζί | adv. | teljesen, egészen | |
| ὁλόρριζος, -η, -ο | adi. | teljes gyökérrel együtt | |
| ὅλος, -η, -ον | adi. | teljes, egész | |
| ὁλοσφύρητος mj? | | | |
| ὁλοσχερής, -ές | adi. | teljes, egész, nagy darabokban, abszolút, adv. durván, nagyvonalakban, nagyjából, általános módon, egészében | |
| ὁλοσχερῶς mj? | | | |
| ὁλοτελής, -ές | adi. | tökéletes, minden szempontból teljes | |
| Ολοφέρνης mj? | | | |
| ὀλοφύρομαι | verb. | I. panaszkodik, jajgat, nyög 2. sír/bánatos vagy gyászol mások miatt, sajnálatot érez, 3. siránkozik, könyörög könnyek között II. panaszkodik felette, megsirat 2. sajnál | |
| Ὀλυμπᾶς, -ᾶ | nm.pers. | Olümpász | Ὀλυμπᾶς, Ὀλυμπᾶν !, Ὀλυμπᾶ, Ὀλυμπᾷ |
| Ὀλύμπιος mj? | | | |
| ὄλυνθος, -´ου | nm. | éretlen füge | ὄλυνθος, ὄλυνθον, ὀλύνθου, ὀλύνθῳ, ὄλυνθοι, ὀλύνθους !, ὀλύνθων, ὀλύνθοις |
| ὀλύρα v. ὄλῦραι, -ῶν, -αἱ | nm. | tönköly (lótakarmány) | |
| ὀλυρίτης mj? | | | |
| ὅλως | adv. | egyáltalán | |
| ὁμαλίζω | verb. | 1) egyenget, simít 2) szelidít, enyhít | |
| ὁμαλισμός, -οῦ | nm. | kiegyenesítés | |
| ὁμαλός, -ή, -όν | adi. | 1. egyenletes (egy felületen), sima, sík, egyenlő, lapos 2. egyenruha | |
| Ομαχαθι | nm.coll. | maakátiták; | |
| ὄμβρημα, -ατος | nm. | esővíz | |
| ὄμβρος, -´ου | nm. | záporeső | ὄμβρος !, ὄμβρον, ὄμβρου, ὄμβρῳ, ὄμβροι, ὄμβρους, ὄμβρων, ὄμβροις |
| ὁμείρομαι | verb. | vágyik rá, megszeret, megkedvel | |
| ὅμηρος, -ου | nm. | mindig pl.neut.: ὅμηρα - túsz, túszok csoportja | |
| ὁμιλέω | verb. | érintkezik, beszélget | ὁμιλέω, ὁμιλήσω, ὡμίλησα, ὡμίληκα, ὠμιλήθην ?, ὠμίλημαι ? |
| ὁμιλία, -ς | nm. | 1. együttlét, érintkezés, bizalmas viszony/társalgás, beszélgetés, előadás (tanítómesteré) 2. gyülekezet, csoport | ὁμιλία, ὁμιλίαν, ὁμιλίας, ὁμιλίᾳ, ὁμιλίαι !, ὁμιλίας, ὁμιλιῶν, ὁμιλίαις |
| ὁμίχλη, -ς | nm. | (köd)felleg | ὁμίχλη, ὁμίχλην, ὁμίχλης, ὁμίχλῃ, ὁμίχλαι !, ὁμίχλας, ὁμιχλῶν, ὁμίχλαις |
| ὄμμα, -τος | nm. | szem | ὄμμα, ὄμμα, ὄμματος, ὄμματι, ὄμματα, ὄμματα !, ὀμμάτων !, ὄμμασιν |
| Ομμαῖος | nm.coll. | emita | |
| Ομμιν | nm.coll. | Emór(eus); az óriások hatalmas törzse | |
| Ομμωθ | nm.pers. | Ommóth; midiánita fejedelem | |
| ὀμνύω v. ὄμνυμι | verb. | megesküszik, esküvel ígér | ὀμνύω v. ὄμνυμι, ὀμοῦμαι v. ὀμόσω, ὤμοσα, ὀμώμοκα, ὠμόθην, ὀμώμοσμαι (vö: BGOG, 311.o.) |
| ὁμοεθνής, -ές | adi. | ugyanolyan népből/fajból való, ált. azonos fajtából való | |
| ὁμοέθνος mj? | | | |
| ὁμοζηλία mj? | | | |
| ὁμοθυμαδόν | adv. | egyetlen indulattal, egy szívvel-lélekkel, egyetértve | |
| ὁμοιοπαθής, -ές | adi. | hasonló, hasonló érzelmű, hasonló természetű | |
| ὅμοιος, -´α, -ον | adi. | hasonló | |
| ὁμοιότης, -τος | nm. | hasonlóság | ὁμοιότης, ὁμοιότητα !, ὁμοιότητος, ὁμοιότητι, ὁμοιότητες, ὁμοιότητας, ὁμοιοτήτων, ὁμοιότησιν |
| ὁμοιόω | verb. | 1. (A.) hasonlít; 2. (P.) hasonlóvá válik (akihez: + dat.) | ὁμοιόω, ὁμοιώσω, ὡμοίωσα, 0, ὡμοιώθην ?, 0 ? |
| ὁμοιώμα, -τος | nm. | hasonlóság | ὁμοιώμα, ὁμοιώμα, ὁμοιώματος, ὁμοιώματι !, ὁμοιώματα !, ὁμοιώματα, ὁμοιωμάτων, ὁμοιώμασιν |
| ὁμοίως | adv. | hasonlóan | |
| ὁμοίωσις, -´εως | nm. | hasonlatosság | ὁμοίωσις, ὁμοίωσιν !, ὁμοιώσεως, ὁμοιώσει, ὁμοιώσεις, ὁμοιώσεις, ὁμοιώσεων, ὁμοιώσεσιν |
| ὁμολογέω v. ὁμολογῶ | verb. | megvall | ὁμολογέω, ὁμολογήσω ?, ὡμολόγησα ?, ὡμολόγηκα ?, ὡμολογήθην ?, ὡμολόγημαι ? |
| ὁμολόγησις, -εως, -ἡ | nm. | beismerés, megvallás | |
| ὁμολογία, -ς | nm. | hitvallás | ὁμολογία, ὁμολογίαν !, ὁμολογίας !, ὁμολογίᾳ, ὁμολογίαι, ὁμολογίας, ὁμολογιῶν, ὁμολογίαις |
| ὁμόλογος, -ον | adi. | egyetértő, egy értelemben levő; bevalló, megvalló | |
| ὁμολογουμένως | adv. | elismerten | |
| ὁμολόγως | adv. | nyíltan, önként, szívesen, kifejezetten | |
| ὁμομήτριος, -α, -οv | adi. | egy/közös anyától született | |
| ὁμονοέω | verb. | egyetért, egy véleményen van | |
| ὁμόνοια | nm. | egyetértés, egy(ez)ség | |
| ὁμοούσιος, -ον | adi. | egylényegű (csak Credo) | |
| ὁμοπάτριος, -α, -ον | adi. | egy atyától való | |
| ὁμορέω | verb. | elhatárol vmit | |
| ὅμορος, -ος, -ον | adi. | ugyanazzal a határral rendelkező, közös határral rendelkező, vele vonuló, határos, szomszédos (föld) | |
| ὁμός, -ή, -όν | adi. | egy és ugyanaz, közös, egyesített | |
| ὁμόσπονδος, -ος, -ον | adi. | italáldozatban részesedő, közös kupát megosztó II. szerződés által megkötő | |
| ὁμότεχνος, -ον | adi. | azonos mesterségű; Hap. leg. Acs 18,3 | |
| ὁμοῦ | adv. | együtt, egyszerre | |
| Ομουσι | nm.pers. | Músi | |
| ὁμόφρων, -ον | adi. | egyetértő, egybehangzó | |
| ὁμόφυλος, -ος, -ον | adi. | ugyanahoz a néphez/fajhoz tartozó, rokon | |
| ὁμόψηφος mj? | | | |
| ὁμόψυχος mj? | | | |
| ὀμφακίζω | verb. | savanyú vagy éretlen szőlőt terem | |
| ὀμφαλός | nm. | köldök | |
| ὄμφαξ, -ακος | nm. | éretlen szőlő | |
| ὅμως | adv. | hasonlóan, mint | |
| ὄναγρος | nm. | vadszamár | |
| ὄναρ | nm. | álom; (Úsz) κατ᾽ ὄναρ: álmában, álom révén; A szónak csak azonos n.sg.nom és n.sg.acc. alakja létezik, ill. az Úsz-ben csak a fönti kifejezés fordul elő. | |
| ὀνάριον, -´ου | nm. | szamárcsikó | ὀνάριον, ὀνάριον !, ὀναρίου, ὀναρίῳ, ὀνάρια, ὀνάρια, ὀναρίων, ὀναρίοις |
| Ὀνείας | nm.pers. | Óniás | |
| ὀνειδίζω | verb. | 1. megró, megszól vkit; 2. csúfol, gúnyol, gyaláz | ὀνειδίζω, ὀνειδιῶ, ὠνείδισα, ὠνείδικα ?, ὠνεδίσθην, ὠνείδισμαι ? |
| ὀνείδισμα mj? | | | |
| ὀνειδισμός, -οῦ | nm. | szidalom, gyalázkodás, gyalázat | ὀνειδισμός, ὀνειδισμόν !, ὀνειδισμοῦ, ὀνειδισμῷ, ὀνειδισμοί !, ὀνειδισμούς, ὀνειδισμῶν, ὀνειδισμοῖς ! |
| ὄνειδος, -ους | nm. | 1. gyalázás, szidalmazás 2. szégyen, gyalázat | ὄνειδος, ὄνειδος !, ὄνειδους, ὄνειδει, ὄνειδη, ὄνειδη, ὀνειδῶν, ὄνειδεσιν |
| ὄνειρος | nm. | álom | |
| Ὀνήσιμος, -´ου | nm.pers. | Onezimosz | Ὀνήσιμος, Ὀνήσιμον !, Ὀνησίμου, Ὀνησίμῳ ! |
| ὄνησις, -´εως | nm. | hasznosság, nyereség, előny | |
| Ὀνησίφορος, -´ου | nm.pers. | Oneziforosz | Ὀνησίφορος, Ὀνησίφορον, Ὀνησιφόρου !, Ὀνησιφόρῳ |
| Ονιας mj? | | | |
| ὀνικός, -ή, -όν | adi. | szamár(hajtotta); μύλος ὀνικὸς: a felső, szamár-vonta, körben forgó malomkő, ellentéte a kézi-malomnak. | μύλος |