| καρπός, -οῦ | nm. | gyümölcs | καρπός !, καρπόν !, καρποῦ !, καρπῷ, καρποί, καρπούς !, καρπῶν !, καρποῖς |
| Κάρπος, -ου | nm.pers. | Karpusz | Κάρπος, Κάρπον, Κάρπου, Κάρπῳ ! |
| καρποφορέω | verb. | gyümölcsöt hoz, gyümölcsöt terem | |
| καρποφόρον | adi. | gyümölcsöző, gyümölcstermő | |
| καρποφόρος, -ον | adi. | gyümölcsöző, gyümölcshozó, termékeny; Hap. leg. Acs 14,17: καρποφόρους, (m.pl.acc.) | |
| καρπόω | verb. | gyümölcsöt hoz, felajánl | |
| κάρπωμα, -ατος | nm. | 1. gyümölcs 2. felajánlás, gyümölcs felajánlás 3. profit, nyereség | |
| κάρπωσις, -´εως | nm. | a felajánlás bemutatása; maga az áldozat, gyümölcsáldozat; használat, nyereség | |
| καρπωτός, -ή, -όν | adi. | fölajánlott (holmi, pl. ruha) | |
| κάρταλλος | nm. | kosár | |
| καρτερέω | verb. | kitart | |
| καρτερία mj? | | | |
| καρτερός, -ον | adi. | erős, hűséges, megbízható | |
| καρτεροψυχία mj? | | | |
| καρτερῶς mj? | | | |
| καρύα, -ης | nm. | diófa | |
| καρυΐνη, -η, -ον | nm. | diófélékből, dióbarna, diófából készült dolog; keskeny edény | |
| καρύινος, -η, -ον | adi. | mandulafából való | |
| καρυίσκος, -ου | nm. | dióhély alakú edény v. váza | |
| κάρυον, -ου, -το | nm. | dió; mogyoró | |
| καρυωτός | nm. | gombok, mint a diószemek vagy mandulák | |
| κάρφος, -ους | nm. | szálka | κάρφος, κάρφος !, κάρφους, κάρφει, κάρφη, κάρφη, καρφῶν, κάρφεσιν |
| Καρχηδόνιοι mj? | | | |
| Καρχηδών, -όνος | nm.geo. | Tarzis (vö. héb. תַּרְשִׁישׁ) | |
| Κασεριν mj? | | | |
| κασία, -ιη | nm. | kasszia, fahély | |
| Κασιμ mj? | | | |
| Κασπιν mj? | | | |
| κασσιτέρινος, -η, -ον | adi. | ónból készült | |
| κασσίτερος, -ου | nm. | ón | |
| Κασων mj? | | | |
| κατά | praep. | 1) (+ acc.) szerint; szerte; előtt; között; 2) (+ gen.) ellen, szemben | |
| Κατααθ | nm.geo. | Kataath | |
| καταβαίνω | verb. | 1. lemegy, leszáll 2. (átv.) leereszkedik vmihez, belebocsátkozik vmibe | καταβαίνω, καταβήσομαι, κατέβην, καταβέβηκα, 0, 0 |
| καταβάλλω | verb. | 1) ledob 2) lejjebb tesz; 2a) lefektet egy alapot | καταβάλλω, καταβαλῶ, κατἔβαλον, καταβέβληκα, κατἐβλήθην, καταβέβλημαι |
| καταβαρέω | verb. | megrak, megterhel, leterhel | |
| καταβαρύνομαι | verb. | megnehezedik | |
| καταβάσιος, -ον | adi. | (az égből) leszálló (tűz) Sept. | |
| κατάβασις, -´εως | nm. | 1) lemenetel; 2) a lemenetel helye: egy hegy lejtője; Hap. leg. Lk 19,37: καταβάσει (f.sg.dat.) | κατάβασις, κατάβασιν, καταβάσεως, καταβάσει !, καταβάσεις, καταβάσεις, καταβάσεων, καταβάσεσιν |
| καταβιάζω | verb. | kényszerít, unszol | |
| καταβιβάζω | verb. | levisz, cserbenhagy, süllyedést okoz | |
| καταβιβρώσκω | verb. | elfogyaszt, mohón eszik, felfal | |
| καταβιόω | verb. | eltölti az életét | |
| καταβλάπτω | verb. | nagyon megsért, nagy kárt okoz vmin | |
| καταβλέπω | verb. | 1. lenéz, lefelé néz; 2. megvet; 3. megvizsgálja, fontolóra veszi | |
| καταβοὰω | verb. | 1. kiabál; szidalmakat/vádakat szór vkire 2. túlkiabál 3. kiáltozva segítségül vkit | |
| καταβόησις, -´εως mj? | nm. | | |
| καταβολή, -ῆς | nm. | 1. alapvetés, megalapozás; 2. teremtés; 3. foganás (vö. Zsid 11,11) | καταβολή, καταβολήν !, καταβολῆς !, καταβολῇ, καταβολαί, καταβολάς, καταβολῶν, καταβολαῖς |
| καταβόσκω | verb. | nyájakat legeltet, lelegel | |
| καταβραβεύω | verb. | 1) bíráskodik valaki ellen; 2) csal a győzelemért; 3) megfoszt valakit valamitől | |
| κατάβρωμα, -ατος | nm. | amit megesznek, étel | |
| κατάβρωσις, -εως | nm. | megevés; felfalás, elfogyasztás | |
| κατάγαιος, -ον v. κατάγειος | adi. | 1. földalatti (kincstár) 2. földön élő | |
| καταγγελεύς, -έως | nm. | hirdető, kikiáltó | καταγγελεύς !, καταγγελέα, καταγγελέως, καταγγελεῖ, καταγγελεῖς, καταγγελεῖς, καταγγελέων, καταγγελεῦσιν |
| καταγγέλλω | verb. | prédikál, (evangéliumot) hirdet | καταγγέλλω, καταγγελῶ, κατήγγειλα, κατήγγελκα, κατηγγέλην, κατήγγελμαι |
| καταγέλαστος, -ον | adi. | kinevetett, nevetséges | |
| καταγελάω | verb. | kigúnyol; kinevet gúnyosan, lenézően kinevet, megvet | |
| κατάγελως, -ωτος | nm. | kicsúfolás, kinevetés | |
| καταγηράσκω | verb. | korosodik, öregszik, megvénül | |
| καταγίνομαι | verb. | tartózkodik, lakik | |
| καταγινώσκω | verb. | 1) vádol, hibát talál benne; 2) elítél, kárhoztat | |
| κατάγνυμι | verb. | összetör | κατάγνυμι, κατεάξω, κατέαξα, κατέαχα ?, κατεάχθην ?, κατεάγμαι ? |
| κατάγνωσις, -´εως | nm. | 1) helybenhagyás, elfogadás 2) ócsárlás, elítélés | |
| καταγογγύζω mj? | verb. | | |
| καταγορεύω mj? | verb. | | |
| καταγράφω | verb. | ír | |
| κατάγω | verb. | levezet, levisz; kiköt egy hajót | |
| καταγωνίζομαι | verb. | 1) legyőz; 2) harcol ellene | |
| καταδαμάω mj? | verb. | | |
| καταδαπανάομαι | verb. | elkölt, elfogyaszt | |
| καταδείκνῦμι | verb. | 1. megmutat, megismertet, megmutatkozik 2. megtanít vmire τί/ inf., feltalál | |
| καταδεσμεύω | verb. | erősen meg-/beköt | |
| καταδέσμους, -ου | nm. | kötés, kötszer, pólya | |
| καταδέχομαι | verb. | kap, magához vesz, elfogad, befogad, visszafogad | |
| καταδέω | verb. | 1. beköt 2. kér, őszintén könyörög | καταδέω, καταδήσω, κατέδησα, καταδέδεκα, κατεδέθην, καταδέδεμαι |
| κατάδηλος, -ον | adi. | teljesen világos, egyszerű, evidens | |
| καταδιαιρέω | verb. | szétválaszt, kettéválaszt; különbséget tesz | |
| καταδικάζω | verb. | ítéletet hirdet valaki ellen, bűnösnek nyilvánít, elítél vkit | καταδικάζω, καταδικάσω, κατεδίκασα, καταδεδίκακα, κατεδικάσθην, καταδεδίκασμαι |
| καταδίκη, -ς | nm. | elmarasztaló ítélet; Hap. leg. Acs 25,15: καταδίκην. (f.sg.acc.) | καταδίκη, καταδίκην !, καταδίκης, καταδίκῃ, καταδίκαι, καταδίκας, καταδικῶν, καταδίκαις |
| καταδιώκω | verb. | követ, utána megy | |
| καταδολεσχέω | verb. | 1. fecseg, elfárad a fecsegésben, meditál 2. fecsegéssel idegesít 3. csacsogással lenyom | |
| καταδουλόω | verb. | szolgává tesz, leigáz | |
| καταδρομή mj? | | | |
| καταδυναστεία, -ας | nm. | hatalmaskodás; elnyomás; zsarnokság | |
| καταδυναστεύω | verb. | elnyom, irányít | |
| καταδύσις, -´εως mj? | nm. | | |
| καταδύω | verb. | elsüllyed, apad, lemegy | |
| καταθαρσύνω mj? | verb. | | |
| κατάθεμα, -´τος | nm. | átok | κατάθεμα !, κατάθεμα, καταθέματος, καταθέματι, καταθέματα, καταθέματα, καταθεμάτων, καταθέμασιν |
| καταθεματίζω | verb. | átkozódik | |
| καταθλάω | verb. | összetör | |
| καταθύμιος, -α, -ον | adi. | értelem szerint, értelmesen | |
| καταιγίς, -ίδος | nm. | vihar, szélroham, forgószél, hirtelen széllökés | |
| καταιδέομαι mj? | verb. | | |
| καταικίζω mj? | verb. | | |
| καταίρω | verb. | megtisztít, tisztává tesz; szitál, rostál | |
| καταισχύνω | verb. | megszégyenít | καταισχύνω, καταισχυνῶ, κατῄσχυνα, 0, κατῄσχυνθην, κατῄσχυμμαι |