κωλύω | verb. | tilt, eltilt | κωλύω, κωλύσω, ἐκώλυσα, κεκώλυκα, ἐκωλύθην, κεκώλυμαι |
κωμάρχης mj? | | | |
κώμη, -ς | nm. | falu, házcsoport (védőfal nélkül) | κώμη, κώμην !, κώμης !, κώμῃ, κώμαι, κώμας !, κωμῶν, κώμαις |
κωμόπολις, -´εως | nm. | falu | κωμόπολις, κωμόπολιν, κωμοπόλεως, κωμοπόλει, κωμοπόλεις, κωμοπόλεις !, κωμοπόλεων, κωμοπόλεσιν |
κῶμος, -´ου | nm. | dorbézolás | κῶμος, κῶμον, κώμου, κώμῳ, κῶμοι !, κώμους, κώμων, κώμοις ! |
Κωνα mj? | | | |
κωνώπιον mj? | | | |
κώνωψ, -ωπος | nm. | (Úszsz) borszúnyog, amely a borban tenyészik; Hap. leg. Mt 23,24; BÚG: π tövű ragozás | κώνωψ, κώνωπα !, κώνωπος, κώνωπι, κώνωπες, κώνωπας, κωνώπων, κώνωσιν |
κώπη mj? | | | |
κωπηλάτης mj? | | | |
Κωρη | nm.pers. | Kóré | |
Κώς, Κῶ | nm.geo. | Kósz, kis sziget az Égei-tengeren; Hap. leg. Acs 21,1: Κῶ, (f.sg.acc.) | Κώς, Κῶ !!!, Κῶ, Κῷ |
Κωσάμ | nm.pers. | Kószám | |
κωφ. | translit. | kof (héber betű: ק) | |
κωφάω | verb. | elnémít, elhallgattat | |
κωφεύω | verb. | csendben marad; tartja vki helyét | |
κωφός, -ή, -όν | adi. | néma, süket(néma) | |
κωφόω | verb. | zárva tartja a száját; megdermed, elfojt; megsüketít, sükettés tesz | |
λ, λάμβδα | ord. | A görög ABC tizenkettedik betűje. Értéke: 30 λ? = 30,000 | |
Λααδ | nm.pers. | Laád | |
Λααδα mj? | nm.pers. | | |
Λααδαν | nm.pers. | Baladán | |
Λαβαν | nm.pers. | Lábán | |
Λαβανα | nm.geo. | Lebána (vö. héb. לְבָנָה) | |
Λαβαναθ | nm.geo. | Libna (vö. héb. לִבְנָת) | |
Λαβανω | nm.geo. | Lebána (vö. héb. לְבָנָה) | |
λαβδ. | translit. | lámed (héber betű: ל) | |
Λαβδων mj? | nm.pers. | | |
Λαβεκ | nm.geo. | Labed; Az LXX לְבַד-et városnak tartja, ám ez oldalt jelent (Józs. 17:5) | |
λαβή mj? | | | |
Λαβιεὶμ v. Λαβιὶμ | nm.coll. | lahabita - vö. héb: לְהָבִים | |
λαβίς, -ίδος | nm. | 1. fogó, csipesz 2. kapocs | |
λάβρος, -ον | adi. | dühös, féktelen | |
Λαβωεμαθ mj? | | | |
Λαβωθ mj? | | | |
Λαβως | nm.geo. | Lebaóth | |
λάγανον, -ου | nm. | sütemény | |
λαγχάνω | verb. | 1. sorsot húz, sorsol 2. sorsolással jut 3. sorsolás útján nyer 4. (a sorstól) kap vmit megszerez, elenyer vmit, jut vkinek vmi, részesül vki vmiben | λαγχάνω, λήξομαι, ἔλαχον, εἴληχα, ἐλήχθην, εἴληγμαι (vö: BGOG, 310.o.) |
λαγών mj? | | | |
Λαδαβαρ mj? | nm.pers. | | |
Λαδαν | nm.pers. | Ledán | |
Λάζαρος, -´ου | nm.pers. | Lázár | Λάζαρος !, Λάζαρον !, Λαζάρου, Λαζάρῳ |
Λαηλ | nm.pers. | Láel | |
λάθρᾳ | adv. | titokban | |
λαθραῖος | adi. | titkos, rejtett | |
λαθραίως mj? | | | |
λάθριος, -ον | adi. | titkos | |
λαῖλαψ, -´απος | nm. | vihar | λαῖλαψ !!, λαίλαπα, λαίλαπος !, λαίλαπι, λαίλαπες, λαίλαπας, λαιλάπων, λαίλαψιν |
λαιμαργία, -ας | nm. | torkosság | |
Λαις | nm.pers. | Lais | |
Λαισα mj? | | | |
λακάω | verb. | kettéhasad, szétreped | |
Λακεϊ mj? | nm.pers. | | |
Λακειδαιμόνιοι, -ων | nm. | lakedaimón, spártai | |
λάκκος, -ου | nm. | 1. lyuk; üreg; árok 2. vízmedence; ciszterna; medence (bor/olaj tárolására) 3. tó (vízi szárnyasok tenyésztésére) | |
Λακκουνος mj? | nm.pers. | | |
Λακος mj? | | | |
λακτίζω | verb. | rugdos; Hap. leg. Acs 26,14: λακτίζειν (A.inf.impf.) | λακτίζω, λακτίσω, ἐλάκτισα, λελάκτικα, 0 ?, 0 ? |
Λακωνικός, -ή, -ον | adi. | Lakóniai (spártai); női ruha | |
λαλέω v. λαλῶ | verb. | szól, beszél | λαλέω, λαλήσω, ἐλάλησα, λελάληκα, 0, 0 |
λάλημα mj? | | | |
λαλητός, -ή, -όν | nm. | beszéddel van felruházva | |
λαλιά, -ᾶς | nm. | 1) beszéd; 2) beszédmód, dialektus | λαλιά !, λαλιάν !, λαλιᾶς, λαλιᾷ, λαλιαί, λαλιάς, λαλιῶν, λαλιαῖς |
Λαμας mj? | | | |
λαμβάνω | verb. | 1) vesz, fog, elfog, kap; 2) (kif.) συμβούλιον λαμβάνει: határozatot fogad el | λαμβάνω, λήμψομαι v. λήψομαι, ἔλαβον, εἴληφα, ἐλήμφθην, εἴλημμαι (vö: BÚG 11.8.58) |
Λάμεχ | nm.pers. | Lámek | |
λαμπάδιον, -ου | nm. | 1. kis fáklya 2. kanóc; tépés; kötés | |
λαμπάς, -άδος | nm. | fáklya | λαμπάς !, λαμπάδα, λαμπάδος, λαμπάδι, λαμπάδες !, λαμπάδας !, λαμπάδων !, λαμπάσιν |
λαμπηδών, -όνος | nm. | ragyogás, fénylés | |
λαμπήνη, -ης | nm. | fedett szekér | |
λαμπηνικός, -όν | adi. | mint egy fedett korcsi, fedett szekér | |
λαμπρός, -ά, -όν | adi. | ragyogó, fényes, fényűző | |
λαμπρότης, -τος | nm. | ragyogás, fényesség | λαμπρότης, λαμπρότητα !, λαμπρότητος, λαμπρότητι, λαμπρότητες, λαμπρότητας, λαμπροτήτων, λαμπρότησιν |
λαμπρῶς | adv. | fényesen, fényűzően | |
λαμπτήρ, -ῆρος | nm. | lámpa, fáklya | |
λάμπω | verb. | ragyog, világít | λάμπω, λάμψω, ἔλαμψα, λέλαμπα, 0 ?, 0 ? |
λάμψις mj? | | | |
Λανακ mj? | | | |
λανθάνω | verb. | észrevétlen marad, rejtve van; elkerüli a figyelmét | λανθάνω, λήσω v. ληθήσομαι, ἔλαθον, λελήθα, ἐλάθόμην, λέλησμαι (vö: BGOG, 310.o.) |
λάξ mj? | | | |
λαξευτήριον, -ου | nm. | kőfaragó szerszám | |
λαξευτός, -ή, -όν | adi. | sziklába vájt; Hap. leg. Lk 23,53: λαξευτῷ (n.sg.dat.) | |
λαξεύω | verb. | követ v. kőből farag | |
λαογραφία, -ας | nm. | beiratkozás, összeírás, népszámlálás; megállapított fejadó | |
Λαοδίκεια v. Λαοδικία, -´ς | nm.geo. | Laodícea; Λαοδίκεια írásmód: GNT28; Λαοδικία írásmód: GNT_WH | Λαοδίκεια, Λαοδίκειαν !, Λαοδικείας !, Λαοδικείᾳ ! |
Λαοδικεύς, -έως | nm. | Laodícea városának lakója, laodíceai; Hap. leg. Kol 4,16: Λαοδικέων (m.pl.gen.) | Λαοδικεύς, Λαοδικέα, Λαοδικέως, Λαοδικεῖ, Λαοδικεῖς, Λαοδικεῖς, Λαοδικέων !, Λαοδικεῦσιν |
λαός, -οῦ | nm. | nép | λαός !, λαόν !, λαοῦ !, λαῷ !, λαοί !, λαούς, λαῶν !, λαοῖς ! |
Λαόσ-μου | nm. | (kif.) én népem | |
λαπιστής, -οῦ | nm. | szájhős | |
λάπτω mj? | verb. | | |
λάρος, -ου | nm. | sirály | |
λάρυγξ, -υγγος | nm. | torok | λάρυγξ !, λάρυγγα, λάρυγγος, λάρυγγι, λάρυγγες, λάρυγγας, λαρύγγων, λάρυγξιν |
Λασα | nm.geo. | | |
Λασαία v. Λασέα, -ς | nm.geo. | Laszea; tengerparti város Kréta szigetén; Λασαία írásmód: GNT28; Λασέα írásmód: GNT_WH; Hap. leg. Acs 27,8 | Λασαία !, Λασαίαν, Λασαίας, Λασαίᾳ |
Λασενδακ | nm.geo. | Laszendak, Leshem; A Dán nevére átkeresztelt város korábbi neve | |
Λασθενής mj? | | | |
λατομέω | verb. | váj (követ), farag, vés | |
λατόμητος mj? | | | |
λατόμος, -ὁ | nm. | bányász ember, kőfaragó | |
Λατουσιεὶμ | nm.coll. | letusita | |
λατρεία, -ς | nm. | istentisztelet | λατρεία !, λατρείαν !, λατρείας !, λατρείᾳ, λατρείαι, λατρείας !, λατρειῶν, λατρείαις |
λατρευτός, -ή, -όν | adi. | szolgai; zsoldos | |
λατρεύω | verb. | szolgál; Az ige a vallási élet területén azoknak a kötelességeknek teljesítését jelenti, melyekkel az ember az Istennek tartozik. Speciális értelemben a kultuszra vonatkozik (jelenti az istentiszteleti, papi szolgálatot is), és magában foglalja az imádást is. | λατρεύω, λατρεύσω, ἐλάτρέυσα, 0, 0 ?, 0 ? |
λάτρις, -ιος | nm. | béres, szolgálóleány | |