| συνοδεύω | verb. | együtt utazik, vele utazik | |
| συνοδία, -ς | nm. | úti társaság | συνοδία, συνοδίαν, συνοδίας, συνοδίᾳ !, συνοδίαι, συνοδίας, συνοδιῶν, συνοδίαις |
| σύνοδος, -ου | nm. | találkozó, találkozás; gyülekezés, gyűlés; összeesküvés; hónapok fordulója (conjunction) | |
| συνοδυνάομαι mj? | verb. | | |
| σύνοιδα | verb. | együtt észrevesz, tudatában van, tudatára ébred vminek | |
| συνοικέω | verb. | 1. együtt él/lakik vkivel 3. házasságban él vkivel | |
| συνοίκησις, -´εως mj? | nm. | | |
| συνοικίζω | verb. | 1) egy lakba összegyűjt, egy községgé egyesít 2) benépesít, (gyarmatot) alapít | |
| συνοικοδομέω | verb. | együtt épít | |
| συνολκή | nm. | összehúzódás, görcs | |
| σύνολος, -ον | adi. | egész, összes; τὸ σύνολον: kivétel nélkül, minden esetben (adv.), egyáltalán (adv.), az egész együtt | |
| συνομιλέω | verb. | beszélget vele | |
| συνομολογέω mj? | verb. | | |
| συνομορέω | verb. | szomszédosnak lenni, mellé épült | |
| συνοράω | verb. | 1) együtt lát másokkal; 2) belát, megért, felfog | |
| συνούλωσις, -´εως | nm. | épség, hibátlanság, teljes hegképződés, sebgyógyulás | |
| συνουσιασμός | nm. | együttlét, együttélés, társaság, házassági közösülés, elhálás | |
| συνοχή, -ῆς | nm. | szorongás | συνοχή !, συνοχήν, συνοχῆς !, συνοχῇ, συνοχαί, συνοχάς, συνοχῶν, συνοχαῖς |
| συνταγή, -ῆς | nm. | találka; előre eltervezett jel | |
| σύνταγμα, -ατος | nm. | könyv, értekezés, tanulmány, a tanítás törzse | |
| συντάξις, -εως | nm. | 1. rendbe rakás; elrendezés (hadseregé), csatarend 2. szervezet; rendszer 3. csapat-/hadtest 4. megállapodás, egyezség; egyezmény 5. adó(kivetés) 6. jövedelem; fizetség, bér; zsold; nyugdíj; 7. értekezés, könyv; 8. gr. szavak kapcsolata/elrendezése; mondattan | |
| συνταράσσω | verb. | I. (A) 1. teljesen felkavar v. megzavar 2. felszít (háborút) II. (P) 1. összekeveredik 2. megzavaradok, felbomlik (társadalmi rend, szokás) | |
| συντάσσω | verb. | előír, elrendel; rábíz | συντάσσω, συντάξομαι, συνέταξα, συντέταχα, συνετάγην, συντέταγμαι |
| συντέλεια, -´ς | nm. | beteljesedés, bevégződés | συντέλεια !, συντέλειαν, συντελείας !, συντελείᾳ !, συντέλειαι, συντελείας, συντελειῶν, συντελείαις |
| συντελέω | verb. | befejez, bevégez, teljesít, véget ér, beteljesül; tesz, köt (szövetséget) | συντελέω, συντελέσω, συνετέλεσα, συντετέλεκα, συνετελέσθην, συντετέλεσμαι (vö: BÚG 11.8.9) |
| συντέμνω | verb. | 1) rövidre vág; 2) átvitt értelemben: gyorsan végrehajtja | |
| συντηρέω | verb. | megtart; megmarad | συντηρέω, συντηρήσω, συνετήρησα, συντετήρηκα, συνετηρήθην, συντετήρημαι |
| συντίθημι | verb. | összetesz; megold, elvégez, elhatároz, megegyez, megállapodik | |
| συντίμησις, -´εως | nm. | értékelés, becsélés, felmérés | |
| σύντομος | adi. | feszült, erőtetett, sietős, heves, erős, egyhangú | |
| συντόμως | adv. | gyorsan | |
| συντρέφω | verb. | együtt vagy egymás mellett táplál | |
| συντρέχω | verb. | együtt fut; összefut, egybesereglik | συντρέχω, συνδραμοῦμαι, συνέδραμον, 0, 0, 0 |
| συντριβή, -ἡ | nm. | összezúzás, összetörés | |
| συντρίβω | verb. | összetör, darabokra tör, eltapos | συντρίβω, συντριβήσομαι, συνετριψάμην, 0, συνετρίψθην, συντέτριμμαι |
| σύντριμμα, -τος | nm. | összetörtség, megsemmisülés | σύντριμμα !, σύντριμμα, σύντριμματος, σύντριμματι, σύντριμματα, σύντριμματα, συντρίμματων, σύντριμμασιν |
| συντριμμός | nm. | zúzódás cselekedete, romlás; szenvedés, nyomorúság | |
| σύντριψις, -εως | nm. | romlás, megsemmisülés; összezúzás | |
| συντροφία | nm. | közös táplálkozás; ált. együttélés, társadalom; bizalmasság, bizalmaskodás, fészekalj | |
| σύντροφος, -ον, -ο᾽ | adi. | együtt táplált (együtt felnőtt); a latin collactaneus szó alapján: tejtestvér | |
| συντροχάζω | verb. | együtt vagy vele fut | |
| συντυγχάνω | verb. | hozzáfér vkihez; találkozik vkivel (akihez hozzáférni, akivel találkozni: + dat.) | συντυγχάνω, συντεύξομαι, συνέτυχον, συντέτυχα, 0, 0 |
| Συντύχη, -ς | nm.pers. | Szüntükhé (egy keresztény asszony); Hap. leg. Fil 4,2: Συντύχην (f.sg.acc.) | Συντύχη, Συντύχην !, Συντύχης, Συντύχῃ |
| συνυποκρίνομαι | verb. | 1) együtt álszenteskedik; 2) együtt eltitkol | |
| συνυπουργέω | verb. | együtt segít, segítségére van, együttműködik | |
| συνυφαίνω | verb. | összefon, összesző | |
| συνυφή, -ἡ | nm. | háló | |
| συνχωρέω | verb. | összejön, gyülekezik, találkozik; elmegy az útból, utat tör | |
| συνωδίνω | verb. | 1) érezni a vajúdás fájdalmait, együtt vajúdni; 2) átvitt értelemben alávetni magát a gyötrelemnek (mint egy nő szüléskor) | |
| συνωμοσία, -ς | nm. | összeesküvés, konspiráció | συνωμοσία, συνωμοσίαν !, συνωμοσίας, συνωμοσίᾳ, συνωμοσίαι, συνωμοσίας, συνωμοσιῶν, συνωμοσίαις |
| συνωμότης, -ου | nm. | eskü által szövetséget kötöttek egyike, szövetséges társ, szövetséges | |
| συνωρίς, -ίδος | nm. | egy pár ló; egy pár vmi | |
| Σύρα | nm.pers. | Szúra | |
| Συρακούσαι, -ῶν | nm.geo. | Szirakúza; Szicília egyik nagy tengerparti városa, amely 23 km. fallal volt körülvéve; Hap. leg. Acs 28,12: Συρακούσας (pl.acc.) | Συρακούσαι, Συρακούσας !, Συρακουσῶν, Συρακούσαις |
| Συρία, -ς | nm.geo. | Szíria | Συρία, Συρίαν !, Συρίας !, Συρίᾳ |
| Συριακή | nm. | szíriai, arámi | |
| σύριγμα, -ατος | nm. | síp hangja, fütyülés, sziszegés | |
| συριγμός, -ὁ | nm. | sípolás, sziszegés (kígyóé) | |
| σύριγξ | nm. | pánsíp | |
| συρίζω | verb. | süvít, fütyül | |
| συρισμός, -οῦ | nm. | fütty, sziszegés | |
| Συριστί | adv. | szírül, szír (arám) nyelven | |
| Σύρος, -ου | adi. | szíriai; Hap. leg. Lk 4,27 | Σύρος !, Σύρον, Σύρου, Σύρῳ |
| Συροφοινίκισσα, -ης | nm. | sziro-főniciai nő | Συροφοινίκισσα !, Συροφοινίκισσαν, Συροφοινίκισσης, Συροφοινίκισσῃ, Συροφοινίκισσαι, Συροφοινίκισσας, Συροφοινικισσῶν, Συροφοινίκισσαις |
| συρράπτω | verb. | (A) összevarr, összeölt () össze van szedve, együtt tart, együtt marad | |
| Σύρτις, -εως | nm.geo. | Szürtisz; Két tengerszakasz neve Líbia partjainál, Karthágó és Kürenaikia között, tele homokzátonyokkal és sekély szakaszokkal, amelyek veszélyeztetik a hajózást. Pál útvonalából következően az ACs 27,17-ben a Nagy-Szürtiszről van szó, ami Kürenaika felé esik; Hap. leg. Acs 27,17: Σύρτιν (f.sg.acc.) | Σύρτις, Σύρτιν !, Σύρτεως, Σύρτει |
| σύρω | verb. | 1) húz, vonszol; 1a) valakit a bíró elé, börtönbe, büntetésre | |
| Σύρων mj? | | | |
| σῦς | nm. | sertés, vadkan | |
| συσκήνια, -ων | nm. | ebédlő, közös étkezés | |
| σύσκηνος, -ον v. σύσκηνιος, -ον | nm. | ugyanabban a sátorban lakó; együtt étkező | |
| συσκιάζον | nm. | árnyékolás | |
| συσκιάζω | verb. | 1. beárnyékol 2. elrejt, eltitkol 3. árnyékba borul | |
| σύσκιος, -ον | adi. | közeli árnyékos, sűrűn beárnyékolt | |
| συσκοτάζω | verb. | elsötétít (valamit), teljesen elötétül | |
| συσκοτίζω mj? | verb. | | |
| συσπαράσσω | verb. | görcsösen rángat, szaggat | |
| συσπάω | verb. | összehúz, összehoz; felvázol; összemegy, összehúzódik (P) összezsugorodik | |
| συσσεισμός | nm. | földrengés | |
| συσσείω | verb. | 1) ráz, megrendít; 2) összeráz, összerázódik | |
| σύσσημον, -´ου | nm. | előre megbeszélt jel, ismertetőjel | σύσσημον, σύσσημον !, συσσήμου, συσσήμῳ, σύσσημα, σύσσημα, συσσήμων, συσσήμοις |
| συσσύρω mj? | verb. | | |
| σύσσωμος, -ον | adi. | 1) egy test tagjai; 2) átvitt értelemben ugyanazon egyház tagjai | |
| σύστασις | nm. | 1. összerakás/-kapcsolás 2. csoportosulás; összejövetel 3. gyülekezet, egyesület, párt 4. barátság, szövetkezés 5. összetétel, szerkezet. felépítés 6. alkotmány 7. keletkezés, eredet, kialakulás 8. együttállás, összecsapás 9. sűrűség 10. anyag, állag 11. bemutatás, ajánlás | |
| συστατικός, -ή, -όν | adi. | ajánló, bevezető | |
| συσταυρόω v. συνταυρόω | verb. | vkivel együtt megfeszít(tetik); συσταυρόω írásmód: GNT28; συνταυρόω írásmód: GNT_WH | συσταυρόω, συσταυρώσω, ἐσυσταύρωσα, σεσυσταύρωκα, ἐσυσταυρώθην, σεσυσταύρωμαι |
| συστέλλω | verb. | 1) lerövidít időt; 2) begöngyöl, beborít kötszerekkel | συστέλλω, συστελῶ, συέστειλα, συέσταλκα, συεστάλην, συέσταλμαι |
| σύστεμα, -ατος | nm. | közösség; kar, helyőrség, társaság; (víz) hálózat; csatornarendszer | |
| συστενάζω ! v. συνστενάζω ! | verb. | együtt nyög; συστενάζω ! írásmód: GNT28; συνστενάζω írásmód: GNT_WH | |
| σύστημα, -ατος | nm. | 1. több részből vagy tagból álló egész, összesség 2. elrendezés, szerkezet, szervezet 3. államalakulat 4. testület, csoport 5. rendszer | |
| συστοιχέω ! v. συνστοιχέω ! | verb. | együtt lép, ütemre lép, összhangban van; συστοιχέω ! írásmód: GNT28; συνστοιχέω írásmód: GNT_WH | |
| συστρατιώτης, -ου | nm. | harcostárs | συστρατιώτης, συστρατιώτην !, συστρατιώτου, συστρατιώτῃ !, συστρατιώται, συστρατιώτας, συστρατιώτων, συστρατιώταις |
| σύστρεμμα, -ατος | nm. | vmi ami össze van csavarva; (férfiak) egy csoportja, bandája, egy tömeg, csoportosulás | |
| συστρέφω | verb. | 1) együtt teker, együtt csavar; 2) összegyűjt, összeszed, egyesít; 2a) emberek: összegyűlnek | |
| συστροφή, -ῆς | nm. | titkos összeesküvés, konspiráció, zavargás, rendzavaró személyek csoportosulása | συστροφή, συστροφήν !, συστροφῆς !, συστροφῇ, συστροφαί, συστροφάς, συστροφῶν, συστροφαῖς |
| συσφίγγω | verb. | összetart, felköt, tömörít | |