| ἀντιπέρα | praep. | átellenben; Hap. leg. Lk 8,26 | |
| ἀντιπίπτω | verb. | 1) szembe megy vkivel; 2) ellenáll | |
| ἀντιποιέω | verb. | megtesz cserébe; (M/P) egy dologban gyarkorolja magát; egy dolgon vitatkozik; ellenzéket állít | |
| ἀντιπολεμέω | verb. | hadat visel valaki ellen | |
| ἀντιπολιτεύω mj? | verb. | | |
| ἀντιπράσσω | verb. | fellép ellene, ellene igyekszik | |
| ἀντιπρόσωπος, -ον | adi. | 1. szemben, egymás felé 2. hajóorr | |
| ἀντίπτωμα mj? | | | |
| ἀντίρρησις, -´εως | nm. | vita, ellentmondás, következetlenség | |
| ἀντιρρητορεύω | verb. | ellene beszél, válaszol vmit | |
| ἀντίστημι | verb. | ellenáll | |
| ἀντιστήριγμα, -ατος | nm. | támogatás, gyámolítás | |
| ἀντιστηρίζω | verb. | támogat, nekitámaszkodik | |
| ἀντιστρατεύομαι | verb. | háborúzik vkivel | |
| ἀντιτάσσομαι v. ἀντιτάσσω | verb. | ellenáll, ellenkezik, csatázik vkivel | |
| ἀντιτίθημι | verb. | vmi ellen egyensúlyt teremt vagy összehasonlít, szembeállít vmit vmivel; (vmit vminek a) helyére állít | |
| ἀντίτυπος, -ον | adi. | tükörkép, képmás | |
| ἀντιφιλοσοφέω | verb. | vmi ellen érvel, ellentétes nézeteket vall | |
| ἀντιφωνέω | verb. | levélben válaszol, válaszol nagy hangon; megvitat, nem ért vele egyet | |
| ἀντίχριστος, -´ου | nm. | Antikrisztus, a Messiás ellensége | ἀντίχριστος !, ἀντίχριστον, ἀντιχρίστου !, ἀντιχρίστῳ, ἀντίχριστοι !, ἀντιχρίστους, ἀντιχρίστων, ἀντιχρίστοις |
| ἀντίψυχος mj? | | | |
| ἀντλέω | verb. | merít | ἀντλέω, ἀντλήσω ?, ἤντλησα ?, ἤντληκα ?, ἠντλήθην ?, ἠντλήμαι ? |
| ἄντλημα, -´τος | nm. | vízmérő edény | ἄντλημα, ἄντλημα !, ἀντλήματος, ἀντλήματι, ἀντλήματα, ἀντλήματα, ἀντλημάτων, ἀντλήμασιν |
| ἀντοφθαλμέω | verb. | 1) egyenesen/arcátlanul szemébe néz; 2) (átv.) szembenéz vmivel, ellenáll; ellenszegül | |
| ἄντρον mj? | | | |
| ἀντρώδης mj? | | | |
| ἀνύβριστος, -ον | adv. | nem sérült | |
| ἄνυδρος, -ὀν | adi. | száraz, víztelen | |
| ἀνυπέρβλητος mj? | | | |
| ἀνυπερθέτως | adv. | haladéktalanul, késés nélkül | |
| ἀνυπόδετος, -ον | adi. | mezítlábas, mezítláb | |
| ἀνυπόκριτος, -ον | adi. | őszinte, színlelés nélküli, álszenteskedés nélküli | |
| ἀνυπομόνητος, -ον | adi. | kibírhatatlan, tűrhetetlen, elviselhetetlen; nem tartós | |
| ἀνυπονόητος | adi. | gyanútlan, nem sejtett | |
| ἀνυπόστατος, -ον | adi. | 1. ellenállhatatlan 2. nem helytálló, alaptalan | |
| ἀνυπότακτος, -ον | adi. | 1) engedetlen, nyakas; 2) vki, aki nem képes kontrol alá vonni magát | |
| ἀνυστέρητος | adi. | nem hiányzó semmiben, hiánytalan | |
| ἀνυψόω | verb. | felemel, felmagasztal | |
| ἀνύω | verb. | okoz, végrejat, eredményez 1. véget vetni, elpusztítani 2. csinálni, okozni, hogy legyen 3. készíteni 4. befejezni (utazást) | |
| ἄνω | adv. | fent, fenti | |
| Ανω | | Anó (asszonynév az LXX héber megfelelő nélküli részében) | |
| Ανωβ mj? | | | |
| ἄνωθεν | adv. | 1. (időben) újra; kezdettől; 2. (térben) magasból, felülről | |
| Ανων | nm.geo. | Anáb | |
| ἀνώνυμος, -ον | adi. | névtelen | |
| Ανως mj? | nm.pers. | | |
| ἀνωτερικός, -ή, -όν | adi. | felső | |
| ἀνώτερον | adv.(compar.) | fentebb | |
| ἀνώτερος mj? | | | |
| ἀνωφελής, -ές | adi. | nem jövedelmező, használhatatlan | |
| Ανωχ | nm.geo. | Anokh; A Júda törzséhez rendelt város (Józs. 15:43 LXX); Héber יִפְתָח, Jiphtah | |
| ἀξία, -ς | nm. | becs, ár, méltóság | |
| ἀξίνη, -ς | nm. | fejsze | ἀξίνη !, ἀξίνην, ἀξίνης, ἀξίνῃ, ἀξίναι, ἀξίνας, ἀξινῶν, ἀξίναις |
| ἀξιόπιστος, -η, -ον | adi. | megbízható, hiteles | |
| ἄξιος, -´α, -ον | adi. | méltó (amire, akire: + gen.) | |
| ἀξιόω | verb. | méltónak talál, méltónak ítél; kíván, kérlel; imádkozik, kér, könyörög | ἀξιόω, ἀξιόσω ?, ἠξίωσα, ἠξίωκα ?, ἠξιώσθην, ἠξίωσμαι |
| ἀξίωμα, -ατος | nm. | bírói értékelés, kivetés, kérés, kérelem, méltóság, rang | |
| ἀξίως | adv. | méltóan | |
| ἄξων, -ονος | nm. | 1. tengely 2. világtengely 3. út (Sept) 4. plur. a zabola végén lévő rudacska 5. plur. forgatható deszkatáblák | |
| Αοζα | nm.geo. | Aoza, Neah, נֵּעָה | |
| ἀοίδιμος mj? | | | |
| ἀοίκητος, -ος, -ον | adi. | 1. lakatlan, lakhatatlan 2. házatlan | |
| ἄοκνος, -ον | adi. | habozás nélküli, elszánt | |
| ἀορασία, -ἀς | nm. | 1. szemléleten alapuló ismeret hiánya 2. sötétség (Sept.) | |
| ἀόρατος, -ον | adi. | láthatatlan, nem látható szabad szemmel | |
| Αουε mj? | nm.pers. | | |
| ἀπαγγελία mj? | | | |
| ἀπαγγέλλω | verb. | hirdet, hírül ad, jelent | ἀπαγγέλλω, ἀπαγγελῶ, ἀπήγγειλα, ἀπηγγέλην, ἀπήγγελκα, ἀπήγγελμαι |
| ἀπαγορεύω | verb. | megtílt vmit; lemond, megtagad, felad vmit (M) elutast vmit (P) meg van tíltva | |
| ἀπάγχω | verb. | 1. megfojt; 2. (M.) felakasztja magát | ἀπάγχω, ?, ?, ?, ?, ? |
| ἀπάγω | verb. | vezet, elvezet, visz vhová | ἀπάγω, ἀπάξω, ἀπήγαγον, ἀπῆχα, ἀπήχθην, ἀπῆγμαι |
| ἀπαγωγή mj? | | | |
| ἀπαδικέω | verb. | igazságtalanul/jogtalanul visszatart | |
| ἀπαιδευσία | nm. | tudatlanság, műveletlenség | |
| ἀπαίδευτος, -ον | adi. | tanulatlan, műveletlen, tudatlan, faragatlan | |
| ἀπαίρω | verb. | 1) elvisz, elvinni vmit 2) elszállítani vmit 3) indul, elindul 4) felemelkedik, felszáll | |
| ἀπαιτέω | verb. | visszakövetel/-kér; behajt | ἀπαιτέω, ἀπαιτήσω, ἀπῄτησα ?, ἀπῄτηκα ?, ἀπῃτήθην ?, ἀπῄτημαι ? |
| ἀπαίτησις, -´εως | nm. | visszaigénylés, követelés, vki igaza | |
| ἀπαλγέω | verb. | érzéketlen, nem érez | |
| ἀπαλείφω | verb. | letöröl, kitöröl, eltöröl, megsemmisít | ἀπαλήλιφα |
| ἀπαλλάσσω | verb. | 1) eltávolít, elereszt 2) szabaddá tesz | |
| ἀπάλλομαι | verb. | leugrik, gyorsan eltávozik/elvonul | |
| ἀπαλλοτριόω | verb. | 1) (A) elidegenít 2) (M) elidegenedik vkitől | |
| ἀπαλλοτρίωσις, -´εως | nm. | elidegenedés, elidegenítés, kirekesztés | |
| ἁπαλός, -ή, -όν | adi. | zsendülő (növény) | ἁπαλός !, ἁπαλόν, ἁπαλοῦ, ἁπαλῷ, ἁπαλοί, ἁπαλούς, ἁπαλῶν, ἁπαλοῖς |
| ἁπαλότης, -ητος | nm. | lágyság, gyengédség, érzékenység | |
| ἁπαλύνω | verb. | enyhül, lágyul, puhít | |
| ἀπαμαυρόω | verb. | eltávolítja a sötétséget, homályosságot; (P) megfoszt a látástól | |
| Ἀπάμη mj? | | | |
| ἀπαμύνω | verb. | távol tartja magát, elhárít, taszít, félrehúzódik | |
| ἀπαναίνομαι | verb. | elutasít, megtagad | |
| ἀπαναισχυντέω | verb. | arcátlanul viselkedik, elszégyelli magát, szégyenlőssé válik | |
| ἀπανίστημι | verb. | felállít, felemel, felkelt, útra indít, elűz | |
| ἀπαντάω | verb. | 1) szembemegy, találkozik; 1a) (katonai értelemben) összeütközik | ἀπαντάω, ἀπαντήσω, ἀπήντησα, 0, 0, 0 |
| ἀπαντή | adv. | szemben | |
| ἀπάντημα, -ατος | nm. | találkozás; válasz; előfordulás, bekövetkezés; változás (פגע transzliterációja) | |
| ἀπάντησις, -εως | nm. | 1. találkozás, kíséret 2. egy mozdulat vki felé, hogy találkozzon vele 3. mutatott hozzáállás (emberek felé) 4. észlelés és feldolgozás (bejövő információ) | ἀπάντησις, ἀπάντησιν !, ἀπάντησεως, ἀπάντησει, ἀπάντησεις, ἀπάντησεις, ἀπάντησεων, ἀπάντησεσιν |