| ἀκολουθέω | verb. | követ (akit: + dat.) | ἀκολουθέω, ἀκολουθήσω, ἠκολούθησα, ἠκολούθηκα, ἠκολούθην ?, ἠκολούθημαι ? |
| ἀκολουθία, -ας | nm. | követés, kíséret, kiszolgálás; sorrend; alkalmazkodás vmihez, csatlakozás vmihez | |
| ἀκόλουθος, -ον | adi. | következő, ezt követő, rákövetkező; megfelelő | |
| ἀκολούθως mj? | | | |
| ἀκονάω | verb. | köszörül; átv. ingerel, feltüzel | |
| ἀκοντίζω | verb. | hajít (dárdát), (dárdával) üt | |
| ἀκοντιστής mj? | | | |
| ἀκοπιάστως mj? | | | |
| Ακορ mj? | nm.pers. | | |
| ἄκοσμος | adi. | rendetlen, erkölcstelen, féktelen | |
| ἀκόσμως mj? | | | |
| Ακουβ | nm.pers. | Akkub | |
| Ακουδ mj? | nm.pers. | | |
| Ακουν mj? | nm.pers. | | |
| Ακους mj? | nm.pers. | | |
| ἀκουσιάζω | verb. | tudatlanságból vétkezik, akaratlanul bűnt követ el, vétkezik | |
| ἀκούσιος, -α, -ον | adi. | akarata ellenére, akaratlan, véletlen, eröltetett, kényszer alatti, nem szándékosan elkövetett | |
| ἀκουσίως | adv. | akaratlanul, önkéntelenül | |
| ἀκουστός, -ή, -όν | adi. | 1. hallható 2. meghallgatandó | |
| ἀκουτίζω | verb. | hallóvá tesz, okozza, hogy halljon | |
| Ακουφ mj? | nm.pers. | | |
| ἀκούω | verb. | hall, hallgat, meghallgat (akit: + gen.) | ἀκούω, ἀκούσω v. ἀκουσομαι, ἤκουσα, ἀκήκοα, ἠκούσθην, ἤκουσμαι (vö: BÚG 11.8.2) |
| ἄκρα mj? | | | |
| Ακραβαττήνη mj? | | | |
| Ακραβιν | nm.geo. | Akrabim; egy emelkedő a Holt-tenger délnyugati pontján Júda és Edóm hata közötti vonalon | |
| ἀκρασία, -ς | nm. | mértéktelenség | ἀκρασία, ἀκρασίαν !, ἀκρασίας !, ἀκρασίᾳ, ἀκρασίαι, ἀκρασίας, ἀκρασιῶν, ἀκρασίαις |
| ἀκρατής, -ές | adi. | önkontrol nélküli, mértéktelen; féktelen, gátlástalan | |
| ἄκρατος, -ον | adi. | keverék nélküli, tiszta; vegyítetlen | |
| ἀκριβάζομαι mj? | verb. | | |
| ἀκριβασμός, -οῦ | nm. | parancsolat, (vminek a) gondos kivizsgálása, pontos vizsgálat; (szívből való) kutatás, (szívből való) vizsgálat, érdeklődés | |
| ἀκρίβεια, -ς | nm. | pontosság; pontos jelentés | ἀκρίβεια, ἀκρίβειαν !, ἀκρίβειας, ἀκρίβειᾳ, ἀκρίβειαι, ἀκρίβειας, ἀκριβειῶν, ἀκρίβειαις |
| ἀκριβέστατος, -η, -ον | adi.superl. | legpontosabb, legszigorúbb | |
| ἀκριβέστερον | adv.(compar) | pontosabban, aprólékosabban, kifogástalanul; Az ἀκριβής, -ές melléknév középfokának (ἀκριβέστερος, -α, -ον) n.sg.nom. alakjából képzett adv. | |
| ἀκριβής, -ές | adi. | pontos, gondos, ügyes, precíz, szigorú | |
| ἀκριβόω | verb. | pontosít, pontosan megtud | ἀκριβόω, ἀκριβώσω, ἠκρίβωσα, ἠκρίβωκα, ?, ? |
| ἀκριβῶς | adv. | pontosan, gondosan, alaposan | |
| ἀκρίς, -ίδος | nm. | sáska | ἀκρίς, ἀκρίδα, ἀκρίδος, ἀκρίδι, ἀκρίδες !, ἀκρίδας !, ἀκρίδων !, ἀκρίσιν |
| ἀκρίτως mj? | | | |
| ἀκρόαμα mj? | | | |
| ἀκροάομαι | verb. | hallgat vkit/vmit | ἀκροάομαι, ἀκροάσομαι, ἠκροασάμην, ἠκρόαμαι |
| ἀκρόασις, -´εως | nm. | 1) hallás, hallgatás 2) engedelmesség | |
| ἀκροατήριον, -´ου | nm. | kihallgató szoba, olyan helyiség, ahol kihallgatásokat folytatnak le és döntéseket hoznak | ἀκροατήριον !, ἀκροατήριον, ἀκροατηρίου, ἀκροατηρίῳ, ἀκροατήρια, ἀκροατήρια, ἀκροατηρίων, ἀκροατηρίοις |
| ἀκροατής, -οῦ | nm. | hallgató | ἀκροατής !, ἀκροατήν, ἀκροατοῦ, ἀκροατῇ, ἀκροαταί !, ἀκροατάς, ἀκροατῶν, ἀκροαταῖς |
| ἀκροβυστία, -ς | nm. | körülmetéletlenség | ἀκροβυστία !, ἀκροβυστίαν !, ἀκροβυστίας !, ἀκροβυστίᾳ !, ἀκροβυστίαι, ἀκροβυστίας, ἀκροβυστιῶν, ἀκροβυστίαις |
| ἀκρογωνιαῖος, -´ου | nm. | szegletkő | ἀκρογωνιαῖος, ἀκρογωνιαῖον !, ἀκρογωνιαίου !, ἀκρογωνιαίῳ, ἀκρογωνιαῖοι, ἀκρογωνιαίους, ἀκρογωνιαίων, ἀκρογωνιαίοις |
| ἀκρόδρυα, -ων | nm. | gyömölcs (kemény, fás héjjal), gyömölcsfák | |
| ἀκροθίνιον, -´ου | nm. | zsákmány | ἀκροθίνιον, ἀκροθίνιον, ἀκροθινίου, ἀκροθινίῳ, ἀκροθίνια, ἀκροθίνια, ἀκροθινίων !, ἀκροθινίοις |
| ἄκρον, -ου | nm. | határ | ἄκρον, ἄκρον !, ἄκρου !, ἄκρῳ, ἄκρα, ἄκρα, ἄκρων !, ἄκροις |
| ἀκρόπολις mj? | | | |
| ἄκρος, -α, -ον | adi. | a legtávolabbi pontnál vagy végnél; a legkülső, vagy legbelső; τὸ ~ τῆς χειρός, τοῦ ποδός - hüvelykujj, nagy lábujj | |
| ἀκρότομος, -ον | adi. | meredek, durva; hirtelen; subst.: kovakő, éles kő | |
| ἀκροφύλαξ mj? | | | |
| ἀκρωτηριάζω | verb. | (kezeket vagy lábakat) levág, megcsonkít | |
| ἀκρωτήριον, -ου | nm. | hegycsúcs; ἀκρωτήρια a test végtagjai, tagok | |
| ἀκτίς, -ῖνος | nm. | (fény)sugár | |
| Ἀκύλας, -α | nm.pers. | Akvila | Ἀκύλας !, Ἀκύλαν !, Ἀκύλα, Ἀκύλᾳ |
| ἀκύματος, -ον | adi. | 1. nyugodt, békés, nem mosta hullám, nem érte baj 2. nem duzzadt, nem terhes | |
| ἄκυρος, -ον | adi. | érvénytelen, engedély nélküli, hiányos, hatástalan | |
| ἀκυρόω | verb. | hatástalanít, érvénytelenít, megszűntet, megsemmisít; vki megfoszt vkit erejénél és hatalmánál fogva vmitől | |
| Ακχοβωρ | nm.pers. | Akbor | |
| Ακχω mj? | | | |
| ἀκώλυτος | adi. | akadálytalan, szabad | |
| ἀκωλύτως | adv. | akadálytalanul; Hap. leg. Acs 28,31 | |
| ἄκων, -ουσα, -ον | adv. | kénytelenül, önkéntelenül, akaratlanul, elöltetetten | |
| Ακως | nm.pers. | Kósz | |
| Αλα | nm.pers. | Éla (vö. héb. אֵלָה) | |
| ἀλάβαστρος, -´ου | nm. | alabástrom edény | ἀλάβαστρος, ἀλάβαστρον !, ἀλαβάστρου, ἀλαβάστρῳ, ἀλάβαστροι, ἀλαβάστρους, ἀλαβάστρων, ἀλαβάστροις |
| Αλαε mj? | nm.pers. | | |
| ἀλαζονεία, -ς | nm. | kérkedés, hencegés, pöffeszkedés | ἀλαζονεία !, ἀλαζονείαν, ἀλαζονείας, ἀλαζονείᾳ, ἀλαζονείαι, ἀλαζονείας, ἀλαζονειῶν, ἀλαζονείαις ! |
| ἀλαζονεύομαι | verb. | M. kérkedik, dicsekszik | |
| ἀλαζών, -όνος | adi. | kérkedő | ἀλαζών, ἀλαζόνα, ἀλαζόνος, ἀλαζόνι, ἀλαζόνες !, ἀλαζόνας !, ἀλαζόνων, ἀλαζόσιν |
| αλαιμωθ mj? | | | |
| ἀλαλαγμός, -οῦ | nm. | 1. csatakiáltás 2. harci zaj | |
| ἀλαλάζω | verb. | 1. siránkozik; 2. sivít, cseng, peng | ἀλαλάζω, ἀλαλάξω, ἠλάλαξα, 0, 0, 0 |
| ἀλάλητος, -ον | adi. | kimondhatatlan, szavakkal ki nem fejezhető; Hap. leg. Róm 8,26: ἀλαλήτοις (m.pl.dat.) | |
| ἄλαλος, -ον | adi. | néma | |
| ἅλας, -τος | nm. | só; vö.ἅλς, ἁλός | ἅλας !, ἅλας, ἅλατος, ἅλατι !, ἅλατα, ἅλατα, ἁλάτων, ἅλασιν |
| ἀλάστωρ mj? | | | |
| ἀλατόμητος | adi. | csiszolatlan, faragatlan | |
| Αλαωθ | nm.geo. | Alaóth; Coár és Órónaim közötti hegy Moábban (Jer. 48:5) | |
| ἀλγέω | verb. | testi fájdalmat érez, szenved | |
| ἀλγηδών | nm. | fájdalom, szenedés | |
| ἄλγημα, -τό | nm. | érzett vagy okozott fájdalom | |
| ἀλγηρός, -ά, -όν | adi. | fájdalmas | |
| ἄλγος, -εος | nm. | (lelki) fájdalom | |
| ἄλειμμα, -ατος | nm. | kenetként használatos, kenőcs, zsír, olaj | |
| ἀλείφω | verb. | beken, megken | ἀλείφω, ἀλείψω, ἤλειψα, ἀλήλιφα, ἠλείφθην, ἀλήλιμμαι |
| ἀλεκτοροφωνία, -ς | nm. | kakasszó | ἀλεκτοροφωνία, ἀλεκτοροφωνίαν, ἀλεκτοροφωνίας !, ἀλεκτοροφωνίᾳ, ἀλεκτοροφωνίαι, ἀλεκτοροφωνίας, ἀλεκτοροφωνιῶν, ἀλεκτοροφωνίαις |
| ἀλεκτρυών, -όνος | nm. | kakas | |
| ἀλέκτωρ, -ορος | nm. | kakas | ἀλέκτωρ !, ἀλέκτορα !, ἀλέκτορος, ἀλέκτορι, ἀλέκτορες, ἀλέκτορας, ἀλεκτόρων, ἀλέκτορσιν |
| Αλεμα mj? | | | |
| Αλεμοι mj? | | | |
| Αλεμωνι mj? | nm.pers. | | |
| Ἀλεξάνδρεια | nm.geo. | Alexandria | |
| Ἀλεξανδρεύς, -έως | nm. | alexandriai: alexandriai származású személy vagy helyi lakos | Ἀλεξανδρεύς !, Ἀλεξανδρέα, Ἀλεξανδρέως, Ἀλεξανδρεῖ, Ἀλεξανδρεῖς, Ἀλεξανδρεῖς, Ἀλεξανδρέων !, Ἀλεξανδρεῦσιν |
| Ἀλεξανδρῖνος, -η, -ον | adi. | 1) alexandriai származású személy vagy a-i lakos; 2)Alexandriai: A-hoz tartozó személy vagy tárgy | |
| Ἀλέξανδρος, -´ου | nm.pers. | Alexander | Ἀλέξανδρος !, Ἀλέξανδρον !, Ἀλεξάνδρου !, Ἀλεξάνδρῳ |
| ἄλευρον, -´ου | nm. | liszt, korpa | ἄλευρον, ἄλευρον, ἀλεύρου !, ἀλεύρῳ, ἄλευρα, ἄλευρα, ἀλεύρων, ἀλεύροις |
| Αλεφ | nm.geo. | Hali/Alef | |
| ἀλέω | verb. | aprít, darál | |
| ἀλήθεια, -´ς | nm. | igazság | ἀλήθεια !, ἀλήθειαν !, ἀληθείας !, ἀληθείᾳ !, ἀλήθειαι, ἀληθείας, ἀληθειῶν, ἀληθείαις |
| ἀληθεύω | verb. | 1) igazat szólni; 1a) igazságról tanítani | |