| τρυφή, -ῆς | nm. | fényűzés, lágyság, finomság, kecsesség, gyönyörűség | τρυφή, τρυφήν !, τρυφῆς, τρυφῇ !, τρυφαί, τρυφάς, τρυφῶν, τρυφαῖς |
| τρύφημα mj? | | | |
| Τρύφων | nm.pers. | Trifón | |
| Τρυφῶσα, -ης | nm.pers. | Trifóza | Τρυφῶσα, Τρυφῶσαν !, Τρυφῶσης, Τρυφῶσῃ |
| τρύχω | verb. | felemészt, elkoptat, elpusztít,kínoz, sanyargat | |
| Τρῳάς, -άδος | nm.geo. | Tróász, Trója | Τρῳάς, Τρῳάδα !, Τρῳάδος !, Τρῳάδι ! |
| τρώγλη, -ς | nm. | rágás általi lyuk, egérlyuk | |
| Τρωγλοδύται mj? | | | |
| τρώγω | verb. | rág, eszik | τρώγω, τρώξομαι, ἔτρωξα, τέτρωγα ?, ἐτρώγην ?, τέτρωγμαι |
| τυγχάνω | verb. | 1. talál; 2. (intr.) találkozik; 3. (intr.) előfordul; (part.) mindennapi, közönséges | τυγχάνω, τεύξομαι, ἔτυχον, τέτυχα, 0, 0 (vö: BÚG 11.8.57) |
| τυλόω | verb. | érzéketlenné teszi (a lábat hosszú séta után), bütykössé/dudorossá tesz | |
| τυμπανίζω | verb. | 1) ütni a dobot vagy a tamburint; 2) kínoz, megbüntet, kínpadra von | |
| τυμπανίστρια | nm. | tamburin (hangszer) | |
| τύμπανον, -ου v. τύπανον, -ου | nm. | 1. dob 2. (dob alakú) kínzóeszköz | |
| τυπικῶς | adv. | példaként | |
| τύπος, -ου | nm. | 1) ütésnyom; 2) minta, mintakép, típus (ÚSzSz: ütésnyom pénzen); 3) tartalom | τύπος !, τύπον !, τύπου, τύπῳ, τύποι !, τύπους !, τύπων, τύποις |
| τυπόω | verb. | be-/rá-/lenyom, kinyomtat, alakít | |
| τύπτω | verb. | üt | τύπτω, τυπτήσω, ἔτυπον, 0, 0, τέτυμμαι (vö: BGOG, 312.o.) |
| τυραννέω | verb. | korlátlanul uralkodik, elnyom vkit | |
| τυραννικός, -ον | adi. | türannikus, királyi, zsarnoki, despotikus, kegyetlen | |
| τυραννίς, -ίδος | nm. | 1. királyi hatalom, szuverenitás 2. (korlátlan) uralkodói hatalom, zsarnokság | |
| Τύραννος, -´ου | nm.pers. | Tirannosz | Τύραννος, Τύραννον, Τυράννου !, Τυράννῳ |
| Τύριος, -´ου | nm. | tíruszi, Tírusz város lakója | Τύριος, Τύριον, Τυρίου, Τυρίῳ, Τύριοι, Τυρίους, Τυρίων, Τυρίοις ! |
| Τύρος, -ου | nm.geo. | Tírusz (a legjelentősebb föníciai tengerparti város, lakossága kánaánita eredetű) | Τύρος, Τύρον !, Τύρου !, Τύρῳ ! |
| τυρός, -οῦ | nm. | sajt | |
| τυρόω | verb. | 1. sajtot készít/érlel 2. átv. keménnyé tesz, mint a sajtot | |
| τυφλός, -ή, -όν | adi./nm. | vak | |
| τυφλόω | verb. | 1) megvakít; 2) az Újszövetségben átvitt értelemben: a szellemi tisztánlátást eltompítják, elsötétíti az elmét | |
| τύφομαι | verb. | füstöl, füstölög; Hap. leg. Mt 12,20: τυφόμενον (P.part.impf.n.sg.acc.) | τύφομαι, τυφήσομαι ?, ἐτύφην ?, τέτυφμαι ? |
| τυφόομαι | verb. | 1) füstöl, füstölög; 2) (átv.) önteltté, beképzeltté válik | τυφόομαι, τυφήσομαι, ἐτυφώθην, τετύφωμαι |
| τῦφος, -ου | nm. | gőg, büszkeség | |
| τυφωνικός, -ή, -όν | adi. | viharos, mint egy forgószél, szélvész | |
| τύχη, -ης | nm. | 1. végzet, rendelés akarat vmely istené 2. (emberek sorsát irányító) sors, végzet, véletlen 3. (a végzet befolyására létrejött) alkalom, esemény, állapot, körülmény 4. jósors, jószerencse, a sors segítsége, szerencsés véletlen, siker, boldogulás 5. balszerencse, balsors | |
| Τυχικός, -οῦ | nm.pers. | Tihikusz | Τυχικός !, Τυχικόν !, Τυχικοῦ, Τυχικῷ |
| Τωβ mj? | | | |
| Τωβια v. Τωβιας, -ου | nm.pers. | Tóbiás (vö. héb. טֹֽובִיָּהוּ v. טֹובִיָּה) | |
| Τωβιηλ | nm.pers. | Tóbiel | |
| Τωβιθ v. Τωβιτ v. Τωβις, -εως | nm.pers. | Tóbit | |
| ὕαινα | nm. | hiéna | |
| ὑακίνθινος, -η, -ον | adi. | jácint, jácint színű, ibolyakék színű | |
| ὑάκινθος, -´ου | nm. | jácint (drágakő) | υἅκινθος !, υἅκινθον, υἁκίνθου, υἁκίνθῳ, υἅκινθοι, υἁκίνθους, υἁκίνθων, υἁκίνθοις |
| ὑάλινος, -η, -ον | adi. | üveg, vagy átlátszó, mint az üveg, üveges | |
| ὕαλος, -´ου | nm. | üveg | ὕαλος !, ὕαλον, υἅλου, υἅλῳ !, ὕαλοι, υἅλους, υἅλων, υἅλοις |
| ὑβρίζω | verb. | 1) (fizikailag) bántalmaz; 2) (átv.) megbánt | ὑβρίζω, ὑβριῶ, ὕβρισα, ὕβρικα, ὑβρίσθην, ὕβρισμαι |
| ὕβρις, -εως | nm. | 1. szemérmetlenség, arrogancia, büszkeség 2. bántalmazás, erőszak 3. nélkülözés, katasztrófa, kár (elemi) | ὕβρις, ὕβριν !, ὕβρεως !, ὕβρει, ὕβρεις, ὕβρεις, ὕβρεων, ὕβρεσιν ! |
| ὑβριστής, -οῦ | nm. | erőszakoskodó | ὑβριστής, ὑβριστήν !, ὑβριστοῦ, ὑβριστῇ, ὑβρισταί, ὑβριστάς !, ὑβριστῶν, ὑβρισταῖς |
| ὑβριστικός, -ή, -όν | adi. | bujaságot adó, szemtelen, arcátlan, felháborító, gyalázatos | |
| ὑβριστός, -ή, -όν | adi. | meggyalázott, önhitt, dölyfös, arcátlan | |
| ὑβρίστρια, -ας | nm. | egy arcátlan/szemtelen, dölyfös nő | |
| ὑγιάζω | verb. | egészségessé válik/tesz, gyógyít, kigyógyít | |
| ὑγιαίνω | verb. | egészségben van | ὑγιαίνω, ὑγιανῶ, ὑγίανα, 0, ὑγιάνην ?, 0 ? |
| ὑγίεια, -ας | nm. | 1. (jó) egészség; a test egészséges állapota 2. gyógyulás 3. (áldozatoknál használt) szent kenyér | |
| ὑγιής, -ές | adi. | egészséges | |
| ὑγιῶς | adv. | meglehetősen, alaposan | |
| ὑγραίνω | verb. | elázva lenni | |
| ὑγρασία, -ας | nm. | nedvesség; vizelet (eufemizmus) | |
| ὑγρός, -ά, -όν | adi. | víztől duzzadó, erőteljes, zöldellő (növény); Hap. leg. Lk 23,31: ὑγρῷ (n.sg.dat.) | |
| Ὑδάσπης mj? | | | |
| ὑδραγωγός, -οῦ | nm. | vízvezeték, csatorna | |
| ὑδρεύω | verb. | I. A. 1. vizet merít/visz 2. öntöz II. M. (maga számára) vizet merít | |
| ὑδρία, -ς | nm. | vizeskorsó | ὑδρία, ὑδρίαν !, ὑδρίας, ὑδρίᾳ, ὑδρίαι !, ὑδρίας !, ὑδριῶν, ὑδρίαις |
| ὑδρίσκη mj? | | | |
| ὑδροποτέω | verb. | vizet iszik, vízivó | |
| ὑδροφόρος, -ου | nm. | vízhordó; vki aki meghajlik vagy vizet hord | |
| ὑδρωπικός, -ή, -όν | adi. | vízkóros | |
| ὕδωρ, ὕδατος | nm. | víz | ὕδωρ !!!, ὕδωρ !!!, ὕδατος !, ὕδατι !, ὕδατα !, ὕδατα !, ὑδάτων !, ὕδασιν ! |
| ὕειος, -α, -ον | adi. | sertéshez tartozó | |
| ὑετίζω | verb. | esőt okoz, esőt hoz | |
| υἑτός, -οῦ | nm. | eső | υἑτός !, υἑτόν !, υἑτοῦ, υἑτῷ, υἑτοί, υἑτούς !, υἑτῶν, υἑτοῖς |
| υἱοθεσία, -ς | nm. | 1. örökbefogadott állapot; fiúság; 2. Izrael viszonya Istenhez; 3. a keresztények viszonya Istenhez a Szentlélek által | υἱοθεσία !, υἱοθεσίαν !, υἱοθεσίας !, υἱοθεσίᾳ, υἱοθεσίαι, υἱοθεσίας, υἱοθεσιῶν, υἱοθεσίαις |
| υἱός, -οῦ | nm. | 1) fia vkinek; 2) (hebr.) mindkét nemű személyek vkihez, ill. vmilyen csoportba tartozását jelöli. Pl. υἱοί θεοῦ: Isten fiai/gyermekei. A Lk 20,34-36-ban egyértelmű, hogy hölgyekről is szó van, akik férjhez mennek, vagy nem. Mivel pl. a "halál fia" kifejezés a magyarban is ismert, a szószedetben a "fia(i)" fordítást használjuk. | υἱός !, υἱόν !, υἱοῦ !, υἱῷ !, υἱοί !, υἱούς !, υἱῶν !, υἱοῖς ! |
| ὑλακτέω | verb. | ugat | |
| ὕλη, -ς | nm. | erdő, fa, anyag | ὕλη, ὕλην !, ὕλης, ὕλῃ, ὕλαι, ὕλας, ὑλῶν, ὕλαις |
| ὑλοτόμος, -ον | adi. | fát vágó | |
| ὑλώδης, -ες | adi. | 1. fás, erdős 2. iszapos, sáros | |
| ὑμεῖς | pron.pers. | ti;<br>pl.2.nom.: ὑμεῖς (ti; ÚSzSz: 5110) <br>pl.2.acc.: ὑμᾶς (titeket; ÚSzSz: 5109) <br>pl.2.gen.: ὑμῶν (tiétek; ÚSzSz: 5116) <br>pl.2.dat.: ὑμῖν (nektek; ÚSzSz:5113) | |
| Ὑμέναιος, -´ου | nm.pers. | Himéneusz; jelentése: esküvői himnusz, menyasszonyi dal | Ὑμέναιος !, Ὑμέναιον, Ὑμεναίου, Ὑμεναίῳ |
| ὑμέτερος, -´α, -ον | pron.poss. | tietek | |
| ὑμνέω | verb. | dicséretet énekel, himnuszt énekel | |
| ὕμνησις, -εως | nm. | himnusz, magasztalás, dicséret | |
| ὑμνητός, -ή, -όν | adi. | dicséretre méltó | |
| ὑμνογράφος mj? | | | |
| ὕμνος, -ου | nm. | himnusz | ὕμνος, ὕμνον, ὕμνου, ὕμνῳ, ὕμνοι, ὕμνους, ὕμνων, ὕμνοις ! |
| ὑμνῳδέω mj? | verb. | | |
| ὑπαγορεύω mj? | verb. | | |
| ὑπάγω | verb. | elmegy, távozik | ὑπάγω, ὑπάξω, ὑπήγαγον, ὑπῆχα, ὑπήχθην, ὑπῆγμαι |
| ὕπαιθρος, -ος, -ον | adi. | ég alatti, szabad levőn | |
| ὑπαιρέω | verb. | elmozdít vmi (alulról), megragad (alulról); (M) lop, elemel; felvesz, felemel | |
| ὑπακοή, -ῆς | nm. | szófogadás, engedelmesség | ὑπακοή !, ὑπακοήν !, ὑπακοῆς !, ὑπακοῇ !, ὑπακοαί, ὑπακοάς, ὑπακοῶν, ὑπακοαῖς |
| ὑπακούω | verb. | ráhallgat, engedelmeskedik (akire: + gen.) | ὑπακούω, ὑπακούσω v. -ομαι, ὑπήκουσα, ὑπακήκοα, ὑπηκούσθην, ὑπήκουσμαι |
| ὕπανδρος, -ον | adi. | férjes, házas asszony | |
| ὑπαντάω | verb. | 1) találkozik; 2) (ütközetben) megütközik; 3) kifogásol | ὑπαντάω, ὑπαντήσω, ὑπήντησα, 0, 0, 0 |