| κοιλία, -ς | nm. | 1) hasüreg, has, gyomor; 2) (anya)méh; 3) (átv.) az ember belseje | κοιλία !, κοιλίαν !, κοιλίας !, κοιλίᾳ !, κοιλίαι !, κοιλίας, κοιλιῶν, κοιλίαις |
| κοῖλος, -η | adi. | üreges | |
| κοιλοσταθμέω mj? | verb. | | |
| κοιλόσταθμος, -ον | adi. | kazettás mennyezettel felszerelt; faburkolatú, kazettás | |
| κοιλότης, -ητος | nm. | üreg, szakadék | |
| κοίλωμα, -ατος | nm. | mélyedés, mélyen fekvő hely, üreges, meder (folyóé, tengeré) | |
| κοιμάω | verb. | 1. (A., az ÚSz-ben hiányzik) lefektet; 2. (M.) alszik; 3. (M.) (átv.) meghal | κοιμάω, κοιμήσω, ἐκοίμησα, 0, ἐκοιμήθην, κεκοίμημαι |
| κοίμησις, -´εως | nm. | szendergés; Hap. leg. Jn 11,13: κοιμήσεως (f.sg.gen.) | κοίμησις, κοίμησιν, κοιμήσεως !, κοιμήσει, κοιμήσεις, κοιμήσεις, κοιμήσεων, κοιμήσεσιν |
| κοινῄ | adv. | együtt, közösen | |
| κοινολογέομαι mj? | verb. | | |
| κοινολογία mj? | | | |
| κοινός, -ή, -όν | adi. | közös, közönséges, tisztátalan | |
| κοινόω | verb. | 1. (A.) tisztátalanná tesz, beszennyez; 2. (P.) közönségesnek, tisztátalannak lenni | κοινόω, κοινώσω, ἐκοίνωσα, κεκοίνωκα, ἐκοινώθην, κεκοινόμαι ? |
| Κόιντος mj? | | | |
| κοινωνέω | verb. | közösségben lenni; közösséget vállalni | κοινωνέω, κοινωνήσω, ἐκοινώνησα, κεκοινώνηκα, 0 ?, 0 ? |
| κοινωνία, -ς | nm. | közösség, részesedés | κοινωνία !, κοινωνίαν !, κοινωνίας !, κοινωνίᾳ !, κοινωνίαι, κοινωνίας, κοινωνιῶν, κοινωνίαις |
| κοινωνικός, -όν | adi. | közösségvállaló, hozzájáruló, jótékonykodó | |
| κοινωνός, -όν | adi. | résztvevő, részes, társ | κοινωνός !, κοινωνόν !, κοινωνοῦ, κοινωνῷ, κοινωνοί !, κοινωνούς, κοινωνῶν, κοινωνοῖς |
| κοινῶς | adv. | közösen, egyformán; társasan, társulva; barátságosan, nyájasan; érthetően; közönségesen | |
| κοιτάζω | verb. | 1) (A) lefektet; 2) (M) lefekszik; (euf.) szexuálisan közösül ágyban, vö. magyar "lefekszik vkivel" | |
| κοιτασία, -ας | nm. | nemi közösülés | |
| κοίτη, -ς | nm. | 1. ágy, 2. házas ágy, szállás 3. akol, karám (háziállatoké: juh, szarvasmarha) 4. szexuális közösülés 5. mag kibocsátás | κοίτη !, κοίτην !, κοίτης, κοίτῃ, κοίται, κοίτας, κοιτῶν, κοίταις ! |
| κοιτών, -ῶνος | nm. | 1) hálószoba; 1a) a hálószoba felelőse: a kamarás | κοιτών, κοιτῶνα, κοιτῶνος !, κοιτῶνι, κοιτῶνες, κοιτῶνας, κοιτώνων, κοιτῶσιν |
| κοκκάριον | nm. | (jégeső) kis szemcséje | |
| κόκκινος, -η, -ον | adi. | skarlátvörös; A festékanyagot a kermesz-pajzstetű nőstényéből állították elő, ami bogyó-szerű kinézetű állat (vö. κόκκος, -ου) | |
| κόκκος, -ου | nm. | 1. egy piros tárgy, skarlátvörös tárgy (pl. skarlát ruha) 2. mag, gabona | κόκκος !, κόκκον !, κόκκου, κόκκῳ !, κόκκοι, κόκκους, κόκκων, κόκκοις |
| κολαβρίζω | verb. | kicsúfol, kinevet, gúnyol; vadul táncol (P) kigúnyolva lenni | |
| κολάζω | verb. | fegyelmez, mérsékel, javít, büntet | |
| κολακεία, -ς | nm. | hízelkedés | κολακεία, κολακείαν, κολακείας !, κολακείᾳ, κολακείαι, κολακείας, κολακειῶν, κολακείαις |
| κολακεύω | verb. | hízeleg, hízelgéssel elcsábít | |
| κολάπτω | verb. | 1. csíp, megvág 2. farag, (be)vés, (be)metsz | |
| κόλασις, -εως | nm. | büntetés; bosszú, az ami a büntetés felé vezet, akadály | κόλασις, κόλασιν !, κόλασεως, κόλασει, κόλασεις, κόλασεις, κόλασεων, κόλασεσιν |
| κολαφίζω | verb. | ököllel üt | κολαφίζω, κολαφίσω ?, ἐκολάφισα, κεκολάφικα ?, ἐκολαφίσθην ?, ἐκολάφισμαι ? |
| κολεός, -οῦ | nm. | hüvely, tok | |
| κόλλα | nm. | ragasztó, enyv | |
| κολλάω | verb. | 1. (A., az ÚSz-ben nincs) összeilleszt; 2. (P.) odatapad, csatlakozik, ragaszkodik | κολλάω, κολλήσω ?, ἐκόλλησα, κεκόλληκα ?, ἐκολλήθην, κεκόλλημαι |
| κολλ[ο]ύριον, -´ου | nm. | szemkenőcs | κολλ[ο]ύριον, κολλούριον !, κολλουρίου, κολλουρίῳ, κολλούρια, κολλούρια, κολλουρίων, κολλουρίοις |
| κολλυβιστής, -οῦ | nm. | pénzváltó | κολλυβιστής, κολλυβιστήν, κολλυβιστοῦ, κολλυβιστῇ, κολλυβισταί, κολλυβιστάς, κολλυβιστῶν !, κολλυβισταῖς |
| κολλυρίζω mj? | verb. | | |
| κολλύριον | nm. | lepény | |
| κολλυρίς mj? | | | |
| κολοβόκερκος, -ον | adi. | megkurtított farkú | |
| κολοβόριν, -ινος | adi. | hasított orrú, torz vagy összetört orrú | |
| κολοβός, -ον | adi. | 1. megcsonkított, megsérült 2. rövid, zömök | |
| κολοβόω | verb. | 1) csonkít; 2) (ÚSz) megrövidít, (P) megrövidül | |
| κολόκυνθα, -ης | nm. | tök (növény) | |
| Κολοσσαί, -ῶν | nm.geo. | Kolossze; kisváros Frígiában, Laodícea közelében; Hap. leg. Kol 1,2: Κολοσσαῖς (f.pl.dat.) | Κολοσσαί, Κολοσσάς, Κολοσσῶν, Κολοσσαῖς ! |
| κόλπος, -ου | nm. | 1) öle vkinek; 2) (tenger)öböl | κόλπος, κόλπον !, κόλπου, κόλπῳ !, κόλποι, κόλπους, κόλπων, κόλποις ! |
| κόλπωμα mj? | | | |
| κολυμβάω | verb. | úszik, alámerül | |
| κολυμβήθρα, -ς | nm. | fürdőmedence, tó | κολυμβήθρα !, κολυμβήθραν !, κολυμβήθρας, κολυμβήθρᾳ, κολυμβήθραι, κολυμβήθρας, κολυμβηθρῶν, κολυμβήθραις |
| κολωνία, -ς | nm. | 1) kolónia; 1a) Filippi városát, ahol Octavius letelepített egy római kolóniát, így hívták; Hap. leg. Acs 16,12 | κολωνία !, κολωνίαν, κολωνίας, κολωνίᾳ, κολωνίαι, κολωνίας, κολωνιῶν, κολωνίαις |
| κομάω | verb. | hosszú haja van, növeszti a haját | |
| κόμη, -ς | nm. | hajfürt | κόμη !, κόμην, κόμης, κόμῃ, κόμαι, κόμας, κομῶν, κόμαις |
| κομιδή mj? | | | |
| κομίζω | verb. | 1) gondot visel vkire; 2) megőriz, biztonságba helyez; 3) elvisz, magával visz; 4) (M) megkap, elnyer (Úsz: a megígért áldást); 4b) visszakap vmit | κομίζω, κομιῶ, ἐκόμισα, κεκόμικα, ἐκομίσθην, κεκόμισμαι |
| κόμμα mj? | | | |
| κόμπος, -ου | nm. | dicsekvés, hencegés | |
| κομψότερον | adv.(compar.) | jobban, könnyebben; Az Úsz-ban elő nem forduló κομψός kfokából képzett adv.; Hap. leg. Jn 4,52 | |
| κόνδυ, -υος | nm. | 1. ivópohár 2. űrmérték (kb. 4,5 liter) | |
| κονδυλίζω | verb. | ököllel ütni (vki fejét); elnyom, leigáz (vki vkit); gyötör, bánt | |
| κονδυλισμός, -οῦ | nm. | szóbeli sértés, sértegetés; kegyetlen cselekedet, ököllel való ütés, rossz bánásmód, kínzás | |
| κονία, -ας | nm. | por, vakolat, mész | |
| κονίαμα, -ατος | nm. | vakolat, stukkó | |
| κονιάω | verb. | bemeszel | κονιάω, κονιάσω ?, ἐκονίασα ?, κεονίακα ?, ἐκονιάσθην ?, κεκόνιαμαι |
| κονιορτός, -οῦ | nm. | por | κονιορτός, κονιορτόν !, κονιορτοῦ, κονιορτῷ, κονιορτοί, κονιορτούς, κονιορτῶν, κονιορτοῖς |
| κόνις, -ας | nm. | por, tetvek tojásai, bolhák és bogarak; vakolat, mész | |
| κοντός mj? | | | |
| κονύζα | nm. | bóbitás küllőrojt (Pulicaria dysenterica), csalán, inula (örménygyökér) | |
| κοπάζω | verb. | 1) elfáraszt; 2) abbahagyja az erőszakot, a dühöngést | |
| κοπανίζω | verb. | bőg, ordít (szamár); ököz, üt | |
| κοπετός, -οῦ | nm. | búsulás, siránkozás | κοπετός, κοπετόν !, κοπετοῦ, κοπετῷ, κοπετοί, κοπετούς, κοπετῶν, κοπετοῖς |
| κοπή, -ῆς | nm. | verés, leverés | κοπή, κοπήν, κοπῆς !, κοπῇ, κοπαί, κοπάς, κοπῶν, κοπαῖς |
| κοπιάζω mj? | verb. | | |
| κοπιάω v. κοπιῶ | verb. | 1. ki-/elfárad 2. bele-/ráun 3. fáradozik | κοπιάω, κοπιάσω ?, ἐκοπίασα, κεκοπίακα, ἐκοπιάθην ?, κεκοπίαμαι ? |
| κόπος, -ου | nm. | 1. munka, kemény munka; 2. fájdalom, szenvedés; mell verése (gyász) 3. fáradtság, kimerültség; 4. üldöztetés | κόπος !, κόπον !, κόπου !, κόπῳ !, κόποι, κόπους !, κόπων !, κόποις ! |
| κοπόω | verb. | kifáraszt, kimerít; fizikai terheléssel kifáraszt (P) el van fáradva | |
| κοπρία, -ς | nm. | trágyadomb; Hap. leg. Lk 14,35: κοπρίαν (f.sg.acc.) | κοπρία, κοπρίαν !, κοπρίας, κοπρίᾳ, κοπρίαι, κόπρια, κοπριῶν, κοπρίαις |
| κόπριον, -ου | nm. | trágya; Hap. leg. Lk 13,8: κόπρια, (n.pl.acc.) | κόπριον, κόπριον, κόπριου, κόπριῳ, κόπρια, κόπρια !, κόπριων, κόπριοις |
| κόπρος, -ἡ | nm. | 1. ürülék, trágya 2. mocsok, trágárság | |
| κόπτω | verb. | 1) üt, ver; 2) vág, levág (M) magát üti, magát veri (bánatában), gyászol vkiért, panaszkodik (P) gyász volt vkiért | κόπτω, κόψω, ἔκοψα, κέκοφα, ἐκόπην, κέκομμαι (vö: BÚG 11.8.35) |
| κόπωσις, -´εως | nm. | fáradtság | |
| κόραξ, -ακος | nm. | holló | κόραξ, κόρακα, κόρακος, κόρακι, κόρακες, κόρακας !, κοράκων, κόραξιν |
| κοράσιον, -´ου | nm. | kislány | κοράσιον !, κοράσιον, κορασίου, κορασίῳ !, κοράσια, κοράσια, κορασίων, κορασίοις |
| Κορβᾶν | cit.ar. | korbán; Istennek szánt adomány. vö. a héber קָרבָּן A szó a קְרֵב igéből származik, aminek jelentése: közel lenni. Hifil-ben jelenti azt, hogy közel vinni (az áldozatot). | |
| κορβανᾶς, -ᾶ | nm. | templomi kincs; Hap. leg. Mt 27,6: κορβανᾶν, (m.sg.acc.) vö. Mk 7,11: Κορβᾶν | κορβανᾶς, κορβανᾶν !, κορβανᾶ, κορβανᾷ |
| Κόρε | nm.pers. | Kóré | |
| Κορεϊμ | nm.coll. | kóriták | |
| κορέννυμι | verb. | eltelik, jóllakik, eleget eszik | |
| κορέω | verb. | megelégszik, kielégül | |
| κόρη, -ης v. κόρα, -ης | nm. | pupilla, szeme fénye | |
| Κορίνθιος, -α, -ον | adi. | korintusi (lakos) | Κορίνθιος, Κορίνθιον, Κορινθίου, Κορινθίῳ, Κορίνθιοι !, Κορινθίους, Κορινθίων !, Κορινθίοις |
| Κόρινθος, -´ου | nm.geo. | Korintus | Κόρινθος, Κόρινθον !, Κορίνθου, Κορίνθῳ ! |
| κόριον, -ου | nm. | koriander | |
| Κορίτη mj? | | | |
| Κορίτης mj? | | | |
| Κορνήλιος, -´ου | nm.pers. | Kornéliosz | Κορνήλιος !, Κορνήλιον, Κορνηλίου !, Κορνηλίῳ |
| κόρος, -ου | nm. | korsó, régi héber űrmérték is, kb. 350-400 liter | κόρος, κόρον, κόρου, κόρῳ, κόροι, κόρους !, κόρων, κόροις |
| κορύνη mj? | | | |
| κόρυς | nm. | sisak | |
| κορυφή, -ῆς | nm. | vminek teteje, csúcsa: 1. fejtető; a fej búbja 2. hegytető, hegycsúcs 3. szög/háromszög csúcsa 4. magaslat 5. átv. vminek a betetőzése, koronája | |
| κορώνη, -ης | nm. | vészmadár (Puffinus Kuhlii) varjú, holló; (vmi) görbe (mint a madár csőre) | |
| κόσκινον mj? | | | |
| κοσμέω | verb. | ékesít, díszít, csinosít, kozmetikáz | κοσμέω, κοσμήσω ?, ἐκόσμησα, κεκόσμηκα ?, ἐκοσμήθην ?, κεκόσμημαι |