ὅθεν | adv. | 1) ahonnan; 2) aminél fogva | |
Οθομ | nm. | Etám | |
ὀθόνη, -ς | nm. | 1) vászon; 2) vászonszövet | ὀθόνη, ὀθόνην !, ὀθόνης, ὀθόνῃ, ὀθόναι, ὀθόνας, ὀθονῶν, ὀθόναις |
Οθονιας mj? | nm.pers. | | |
ὀθόνιον, -´ου | nm. | gyolcs; halotti lepel | ὀθόνιον, ὀθόνιον, ὀθονίου, ὀθονίῳ, ὀθόνια, ὀθόνια !, ὀθονίων !, ὀθονίοις ! |
οἰακίζω | verb. | irányít, igazgat, kormányoz | |
οἴαξ mj? | | | |
οἶδα | verb. | tud, ismer; Jellemzően csak perf. alakja van, jelen idejű jelentéssel, két kivétel lentebb. A koinéban a praes.perf. ragozása szabályos, többi alakja viszont az εἰδω v. ἰδω tőből származik. Pl. εἰδῶ: A.coni.perf.1.sg. (1Kor 13,2); ἴστε: A.imprt.perf.2.pl. (Ef 5,5). Kivételek: a Zsid 8,11-ben az εἰδήσουσίν A.fut.pl.3, és az LXX Deut 4,35-ben az εἰδῆσαι A.inf.aor. | 0, εἰδήσω, ἠδῆσα, οἶδα, 0, 0 |
οἰκεῖος, -α, -ον | adi. | házhoz tartozó, háznépbeli | οἰκείος, οἰκείον, οἰκείου, οἰκείῳ, οἰκεῖοι !!, οἰκείους !, οἰκείων !, οἰκείοις |
οἰκειότης, -ητος | nm. | rokonság, meghittség | |
οἰκειόω mj? | verb. | | |
οἰκετεία, -ς | nm. | háznép szolgálókból és munkásokból | οἰκετεία, οἰκετείαν, οἰκετείας !, οἰκετείᾳ, οἰκετείαι, οἰκετείας, οἰκετειῶν, οἰκετείαις |
οἰκέτης, -ου | nm. | szolga | οἰκέτης !, οἰκέτην !, οἰκέτου, οἰκέτῃ, οἰκέται, οἰκέτας, οἰκετῶν !!, οἰκέταις |
οἰκετική, -ή, -όν | nm. | reabszolgának megfelelő, rabszolgával kapcsolatos | |
οἰκέτις, -ιδος | nm. | női háztartási rabszolga, háziasszony | |
οἰκέω | verb. | lakik | οἰκέω, οἰκήσω, ᾤκησα, ᾤκηκα, ᾠκήθην, ᾤκημαι |
οἴκημα, -´τος | nm. | 1) lakóhely, lakás; 2) a börtön vagy cella eufemizmusa | οἴκημα, οἴκημα, οἰκήματος, οἰκήματι !, οἰκήματα, οἰκήματα, οἰκημάτων, οἰκήμασιν |
οἴκησις, -´εως | nm. | 1. lakás, letelepedés 2. lakás: palota, végső nyughely, székhely, állat vacka, fészek 3. igazgatás (városé); plur. Háztartás | |
οἰκητήριον, -´ου | nm. | hajlék | οἰκητήριον, οἰκητήριον !, οἰκητηρίου, οἰκητηρίῳ, οἰκητήρια, οἰκητήρια, οἰκητηρίων, οἰκητηρίοις |
οἰκητός, -όν | adi. | lakott, lakható | |
οἰκήτωρ, -ρος | nm. | lakos | |
οἰκία, -ς | nm. | 1) ház, lakhely; 2) háznép, család; 3) tulajdon, gazdagság, javak összessége | οἰκία !, οἰκίαν !, οἰκίας !, οἰκίᾳ !, οἰκίαι, οἰκίας !, οἰκιῶν !, οἰκίαις |
οἰκιακός, -οῦ | nm. | háznéphez tartozó személy | οἰκιακός, οἰκιακόν, οἰκιακοῦ, οἰκιακῷ, οἰκιακοί !, οἰκιακούς !, οἰκιακῶν, οἰκιακοῖς |
οἰκίδιον mj? | | | |
οἰκίζω | verb. | házat/várost épít, gyarmatot alapít, megnépesít, telepít | |
οἰκογενής, -ές | nm. | 1. a házban született (rabszolga, állat) 2. bensőnkben keletkezett elragadtatás | |
οἰκοδεσποτέω | verb. | 1) gazdája (vagy feje) egy háznak; 2) vezeti a háztartást, a család ügyeit intézi | |
οἰκοδεσπότης, -ου | nm. | házigazda, a ház ura | οἰκοδεσπότης !, οἰκοδεσπότην !, οἰκοδεσπότου !, οἰκοδεσπότῃ !, οἰκοδεσπόται, οἰκοδεσπότας, οἰκοδεσπότων, οἰκοδεσπόταις |
οἰκοδομέω | verb. | épít, fölépít | οἰκοδομέω, οἰκοδομήσω, ᾠκοδόμησα, ᾠκοδόμηκα, ᾠκοδομήθην, ᾠκοδόμημαι |
οἰκοδομή, -ῆς | nm. | építkezés; épület | οἰκοδομή !, οἰκοδομήν !, οἰκοδομῆς !, οἰκοδομῇ, οἰκοδομαί !, οἰκοδομάς !, οἰκοδομῶν, οἰκοδομαῖς |
οἰκοδόμος, -ου | nm. | építő | οἰκοδόμος, οἰκοδόμον, οἰκοδόμου, οἰκοδόμῳ, οἰκοδόμοι, οἰκοδόμους, οἰκοδόμων, οἰκοδόμοις |
οἰκονομέω | verb. | igazgat, sáfárkodik, menedzsel | |
οἰκονομία, -ς | nm. | rend, elrendezés | οἰκονομία !, οἰκονομίαν !, οἰκονομίας !, οἰκονομίᾳ, οἰκονομίαι, οἰκονομίας, οἰκονομιῶν, οἰκονομίαις |
οἰκονόμος, -ου | nm. | vagyonkezelő, intéző | οἰκονόμος !, οἰκονόμον !, οἰκονόμου, οἰκονόμῳ, οἰκονόμοι !, οἰκονόμους !, οἰκονόμων, οἰκονόμοις ! |
οἰκόπεδον, -ου | nm. | építési telek; épület | |
οἶκος, -´ου | nm. | ház | οἶκος !, οἶκον !, οἴκου !, οἴκῳ !, οἶκοι, οἴκους !, οἴκων !, οἴκοις ! |
οἰκουμένη, -ς | nm. | a lakott föld, a földkerekség | οἰκουμένη !, οἰκουμένην !, οἰκουμένης !, οἰκουμένῃ !, οἰκουμέναι, οἰκουμένας, οἰκουμενῶν, οἰκουμέναις |
οἰκουργός, -όν | adi. | házias | |
οἰκτίρημα, -ατος | nm. | kegyelem, szánalom | |
οἰκτιρμός, -οῦ | nm. | 1. szánalom; a nyomorúságban, bajban levők iránti érzés; 2. a szánakozó személy | οἰκτιρμός, οἰκτιρμόν, οἰκτιρμοῦ !, οἰκτιρμῷ, οἰκτιρμοί !, οἰκτιρμούς, οἰκτιρμῶν !, οἰκτιρμοῖς |
οἰκτίρμων, -ον | adi. | könyörületes | |
οἰκτίρω v. οἰκτείρω | verb. | irgalmaz, részvéttel van vki iránt; megszán, sajnál, megsajnál vkit; könyörül; οἰκτίρω írásmód: GNT28; οἰκτείρω írásmód: GNT_WH | οἰκτίρω !, οἰκτιρήσω !, ᾠκτίρησα ?, ᾠκτίρηκα ?, ᾠκτιρήθην ?, ᾠκτίρημαι ? |
οἴκτιστος mj? | | | |
οἶκτος, -ου | nm. | a bánat érzése, a siránkozás kiáltása; szánalom, könyörület, rokonszenv | |
οἰκτρός, -ά, -όν | adi. | panaszos, keserves, sajnálatos, siralmas | |
οἴμμοι | coni. | közbevetés; rémület kifejezése: jaj | |
οἰμωγή, -ῆς | nm. | jajgatás, siránkozás | |
οἰμώζω mj? | verb. | | |
οἰνοποτέω | verb. | bort iszik | |
οἰνοπότης, -ου | nm. | borivó | οἰνοπότης !, οἰνοπότην, οἰνοπότου, οἰνοπότῃ, οἰνοπόται, οἰνοπότας, οἰνοπότων, οἰνοπόταις |
οἶνος, -´ου | nm. | bor | οἶνος !, οἶνον !, οἴνου !, οἴνῳ !, οἶνοι, οἴνους, οἴνων, οἴνοις |
οἰνοφλυγέω | verb. | részegnek lenni, italozik | |
οἰνοφλυγία, -ς | nm. | részegeskedés | οἰνοφλυγία, οἰνοφλυγίαν, οἰνοφλυγίας, οἰνοφλυγίᾳ, οἰνοφλυγίαι, οἰνοφλυγίας, οἰνοφλυγιῶν, οἰνοφλυγίαις ! |
οἰνοχοέω | verb. | bort önt iváshoz | |
οἰνοχόος, -ου | nm. | pohárnok; a bortöltögető | |
οἴομαι v. οἴμαι | verb. | vél, elképzel vmit, föltételez, gondol | οἴομαι v. οἴμαι, οἰήσομαι, ᾠήθην, 0 ? |
οἷος, -α, -ον | pron.rel. | amilyen | |
οἰστρηλασία, -ας | nm. | őrült szenvedély, impulzus | |
οἶστρος, -ου | nm. | vmi ami őrült módon vezet, valami heves vágy, őrült szenvedély; őrültség; buzgóság | |
οἰφί | nm. | egy efa (kb. 22,9 liter térfogat) | |
οἴχομαι | verb. | megy, jön, elmegy, eltávozik | |
οἰωνίζομαι | verb. | (M.) I. intr. madarak röptét v. hangját megfigyeli, hogy belőle jósoljon II. tr. 1. jósol 2. jóslatnak tart/tekint vmit | |
οἰώνισμα, -ατος | nm. | madarak röptéből vagy hangjából való jósjel | |
οἰωνισμός, -οῦ v. οἰωνισμα, -ατος | nm. | madarak röptéből v. hangjából való jóslat | |
οἰωνόβρωτος, -ος, -ον | adi. | a madarak által megevett | |
οἰωνός | nm. | egy hatalmas madár, ragadozó madár 2) ált. madarak II. madár előjel vagy jövendölés III. jel, ómen, jelkép, előjel | |
Οκινα mj? | | | |
ὀκλάζω mj? | verb. | | |
ὀκνέω | verb. | vonakodik, aggályoskodik; habozik, hezitál; Hap. leg. Acs 9,38: ὀκνήσῃς (A.coni.aor.sg.2.) | ὀκνέω, ὀκνήσω ?, ὤκνησα, ὤκνηκα ?, ὠκνήθην ?, ὤκνημαι ? |
ὀκνηρία, -ας | nm. | lomhaság, lustaság | |
ὀκνηρός, -ή, -όν | adi. | 1. tétova, lusta; 2. fárasztó, bosszantó | |
ὀκταήμερος, -ον | adi. | nyolc napos | |
ὀκτακισχίλιοι, -ες | adi. | nyolcezer | |
ὀκτακισχιλίος mj? | | | |
ὀκτακόσιοι, -αι, -α | card. | nyolcszáz | |
ὀκτάπηχυς mj? | | | |
ὀκτώ | card. | nyolc | |
ὀκτωκαίδεκα mj? | card. | | |
ὀκτωκαιδέκατος, -η, -ον | adi. | tizennyolcadik | |
ὄλβος mj? | | | |
Ολδαν | nm.pers. | Holda | |
ὀλεθρεύω | verb. | megöl, elpusztít | |
ὀλεθρία, -ας | nm. | megsemmisítés, romlás | |
ὀλέθριος, -ον | adi. | romláshozó, halálos, szerencsétlen | |
ὄλεθρος, -ου | nm. | pusztulás, romlás | ὄλεθρος !, ὄλεθρον !, ὄλεθρου, ὄλεθρῳ, ὄλεθροι, ὄλεθρους, ὄλεθρων, ὄλεθροις |
ὀλεθροφόρος mj? | | | |
ὀλέκω | verb. | pusztít, öl (P) el van pusztítva, meg van ölve | |
ὀλιγόβιος, -ον | adi. | rövid életű | |
ὀλιγοπιστία, -ς | nm. | hitetlenség, kishitűség | ὀλιγοπιστία, ὀλιγοπιστίαν !, ὀλιγοπιστίας, ὀλιγοπιστίᾳ, ὀλιγοπιστίαι, ὀλιγοπιστίας, ὀλιγοπιστιῶν, ὀλιγοπιστίαις |
ὀλιγόπιστος, -ον | adi. | kicsiny hitű | |
ὀλιγοποιέω | verb. | kicsivé tesz; (itt) megtizedel, pusztít | |
ὀλίγος, -η, -ον | card./adv. | 1. (card.) kevés, néhány; 2. (adv. az n.sg.nom. alakból) ὀλίγον: röviden; (egy) kissé | |
ὀλιγοστός, -ή, -όν | adi. | kevésbé jelentékeny, csekély | |
ὀλιγότης, -ητος | nm. | kevés szám, kevés | |
ὀλιγοχρόνιος mj? | | | |
ὀλιγοψυχέω | verb. | bizonytalannak/bátortalannak lenni | |
ὀλιγοψυχία, -ας | nm. | kishitűség | |
ὀλιγόψυχος, -ον | adi. | bátortalan, félénk szívű | |
ὀλιγόω | verb. | (A): kevéssé tesz, csökkent (P) kicsivé válik, csökken, fogy; eltűnik, eloszlik; megrövidül (év); szűkössé válik (olaj); kevésnek tűnik | |